A földügyet rendezni kell az átlátható viszonyok érdekében

Magyarországon a földkérdést mielőbb rendezni kell ahhoz, hogy az agrárgazdaságban átlátható viszonyok teremtődjenek, és megfelelő feltételek alakuljanak ki a modernizációs folyamatok segítésére – ebben egyetértettek a Magyar Agrárkamara által szervezett, a termőföldtulajdonról, -használatról és a termőföld védelméről rendezett tanácskozás résztvevői május 10-én Budapesten. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter beszédében leszögezte, hogy a külföldiek földvásárlási tilalma 2011-ig biztosan érvényben marad Magyarországon. Utalt arra, hogy a kormányzat megpróbálkozik a moratórium időszakának hároméves meghosszabbításával, Gráf József azonban személy szerint kevés esélyt lát arra, hogy ehhez az Európai Unió hozzájáruljon. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke hangoztatta: a Magosz továbbra sem járul hozzá, hogy jogi személyiségű társas vállalkozások földtulajdont szerezhessenek Magyarországon. Raskó György agrár-nagyvállalkozó, korábbi volt földművelésügyi államtitkár azt szorgalmazta, hogy a földhasználat viszonyait rendezzék az illetékesek a parlamentben jogszabályokkal. Vagyis biztosítsák a földet művelők számára, hogy befektetéseiket biztonságosan kamatoztatni tudják az általuk művelt földeken. Kitért a birtokrendezés fontosságára, mivel a megművelt területek elaprózottak, holott gazdaságos műveléshez megfelelő parcella, táblanagyság lenne szükséges. Jakab István szintén az átlátható viszonyokat szorgalmazta a földügyekben, rámutatott: pontos adatokra lenne szükség a birtokrendezéshez, ám szerinte ma ezek nem állnak rendelkezésre. Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter előadásában arról beszélt, hogy Magyarország adottságai összességében igen kedvezőek a mezőgazdasági termeléshez. Az ország uniós csatlakozásakor eredetileg tízéves moratóriumot kért a külföldiek földvásárlása tekintetében, az átmeneti mentességet azonban csak hét évre kapta meg. Az agrártárca irányítója jelezte: a mentességi kérelem indokai jelenleg is fennállnak, vagyis a termőföld árában meglévő uniós tagállami különbségek még mindig megvannak. Az életképesnek tekinthető agrár-gazdaságok pozíciói még nem szilárdultak meg eléggé. A nagyobb mértékű, külföldi vagy jogi személy általi földvásárlás esetén romlana a jövő nemzedékének földvásárlási esélye, és beszűkülnének a vállalkozási lehetőségek is. A miniszter jelezte, hogy a földhasználat általános jellemzői Magyarországon az uniós csatlakozást követően sem változtak. Azaz a kisebb nagyságú földterületeken elsősorban egyéni gazdálkodók, míg a nagyobb területeken főként társas vállalkozások gazdálkodnak. Adatai szerint 300 hektár feletti birtoknagyság az egyéni vállalkozók kezében valamivel több mint 56 ezer hektáron van, míg a társas vállalkozások 1,85 millió hektáron gazdálkodnak 300 hektáros birtokméret felett. Az egyéni földhasználó birtoknagysága a 2005-ös KSH adatok szerint átlagosan 3,4 hektár, a gazdasági szervezetek átlagos földterülete pedig ugyanezen adatok alapján 486 hektár volt. Magyarországon a gazdálkodók jelentős hányada bérelt területen gazdálkodik, a 300 hektár feletti területek 46,9 százalékát bérlik az egyéni gazdálkodók, míg a gazdasági szervezetek az ugyanilyen birtoknagyság tekintetében 92,6 százalékban bérelt földön termelnek. Magyarországon 2006-ban a földtulajdon 83,1 százaléka volt természetes személyek tulajdonában, 11,7 százaléka az állami tulajdon, míg 5,2 százalék az úgynevezett egyéb tulajdon aránya. Földet Magyarországon jelenleg legolcsóbban az északi területeken lehet szerezni, itt a jó minőségű földért hektáronként 200-500 ezer forintot kell fizetni. A legdrágábbak a földek a Dél-Dunántúlon, ahol a jó minőségű földek ára 500 ezer és egymillió forint között mozog.

A többi EU-tagállamból érkezett egyéni mezőgazdasági vállalkozók termőföldtulajdont szerezhetnek, ha igazolni tudják, hogy Magyarországon 3 éve bejelentett lakhellyel rendelkeznek, tartósan ott élnek és a földterület legalább 50 százalékán agrártermelést folytatnak. Az ausztriai Burgenlandban 1-2 millió forintért lehet vásárolni így egy hektár termőföldet, Franciaországban 1 millió 250 ezer forintért, Hollandiában viszont a 6 millió forintot is eléri a föld ára. Magyarországon ezzel szemben csak 500 ezer forintot ér egy hektár.

A zöldség-gyümölcs ágazatról Mórahalmon

Méltatlanul keveset beszélnek ma Magyarországon arról az ágazatról, amely a dinamizmus egyik alapágazatává kell váljon, ez pedig a zöldség-gyümölcs ágazat - jelentette ki a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter május 11-én Mórahalmon. Gráf József a Homokhát térségi zöldség-gyümölcs feldolgozó hűtőház átadásán hangsúlyozta: ez az ágazat a termelési nagyságát tekintve már ma az első az export tekintetében. Az elmúlt időszakban csaknem 100 TÉSZ alakult, amelyből jelenleg 62-64 működik; erőt kell mutatni a piacon és ehhez kevesebb szervezetre van szükség, de nem úgy, hogy megszűnnek, inkább tegyék össze az erejüket és alkossanak egy nagy csoportot. A Mórakert Szövetkezet tulajdonában lévő Post Harvest Centrum Kft. 2006 áprilisában kezdte meg 4550 négyzetméter alapterületű korszerű zöldség- és gyümölcsfeldolgozást lehetővé tevő hűtőház megvalósítását. A beruházás első ütemének főösszege 365,8 millió forint. A beruházás támogatója az FVM AVOP Irányító Hatóság, amely 40 százalékkal, 144,5 millió forintot biztosított. A hűtőház a Mórakert Szövetkezet központi telephelyével szerves egységben épült fel. Az épületen belül háromszor 183 négyzetméter és négyszer 28 négyzetméter alapterületű, ezer tonna tárkapacitású fagyasztó, mélyhűtő kamrák, manipuláló, komissziózó terek és szociális blokkok találhatók. Az épület alapvető funkciója a Homokhát térségben megtermelt zöldség- és gyümölcstermékek feldolgozása, magasabb hozzáadott értékkel történő továbbértékesítése. A Kft. az ezer tonnás hűtőkamrák segítségével csaknem tízezer tonna áru feldolgozását és értékesítését végzi majd, azaz a feldolgozandó áruk forgási sebessége közel tízszeres. A piaci értékesítést elsősorban hazai piacokon tervezik, de az Európai Unió belső piacain és a környező országokban is meg kíván jelenni. A beruházás kapcsán létrejött kapacitások révén a működés 3. évében az értékesített termékek mennyisége megközelíti a tízezer tonnát, a képződő árbevétel pedig meghaladja a 2 milliárd forintot; az üzemi szinten képződő eredmény – az előzetes tervek szerint – 137 millió forint körül lesz. A Mórakert Zöldség-Gyümölcs Termelői Értékesítő Szövetkezet 1995-ben 52 mórahalmi termelővel alakult; a szaktárca 2002-ben az országban elsőként véglegesen elismert zöldség-gyümölcs termelői értékesítő szervezetté nyilvánította. A Szövetkezet tagsága mára csaknem 736 főt számlál, a forgalmazott ármennyiség meghaladta az 50 ezer tonnát, az értékesítés nettó árbevétele 2006-ra 8,2 milliárd forint fölé emelkedett.

Hússzövetség: kritikus helyzetben a magyar húsfeldolgozók

Kritikusnak minősítette a magyar húsfeldolgozók helyzetét Berczik Attila, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) ügyvezető titkára május 14-én Budapesten. A szakember elmondta: míg a magyar gazdaságban átlagosan 15-20 százalékra teszik a szakértők a feketegazdaság arányát, addig a húsiparban ez az arány az utóbbi hónapokban már meghaladta a 30 százalékot. Berczik Attila szerint mintegy 100 milliárd forintos kárt okoz ez a sertéságazat szereplőinek. A magyar húsipar éves árbevétele mintegy 350 milliárd forint körül alakul. A jelenlegi helyzet megváltoztatása, azaz a feketegazdaság arányának lényeges csökkentése sürgős intézkedéseket követel a Hússzövetség ügyvezető titkára szerint. Ezért Berczik Attila a szövetség képviseletében Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter személyes segítségét kérte. Amennyiben a kormány nem tud e területen hathatós intézkedéseket tenni, úgy a szakember szerint uniós segítséget kell kérni az ügyben. Ez utóbbi annál is fontosabb lehet, mert Berczik Attila szerint igen sok árú érkezik élősertés, tőkehús, illetve húskészítmény formájában Magyarországra az unió többi államából. Ezen áruk után azonban gyakran nem fizetnek adót. Az adókikerülés pedig a magyar államnak minimálisan éves szinten 20 milliárd forintos adóbevétel kiesést jelenthet. Emellett Berczik Attila megemlítette azt is, hogy a feketegazdaságot éltetik azok a kistermelők is, akiktől gyakran ellenőrizetlen áru kerül a piacra mindenféle adó megfizetése nélkül. A Hússzövetségi szakember utalt arra is, hogy a múlt év őszén az 5 százalékos áfa-emelés jelentős mértékben megnövelte a legális gazdaságban tevékenykedő húsfeldolgozók terheit. Sok uniós országban az áfa az élelmiszereken csak egyszámjegyű. Példaként említette erre Csehországot és Németországot. Berczik Attila szerint változtatni kellene az élelmiszerellenőrzés struktúráján is, azaz nem több hatóságnak, hanem egyetlen szervezetben működő szakértői csapatnak kellene az élelmiszerbiztonságra felügyelni és azt ellenőrizni. Nem látványos akciókra, hanem az év 365 napján folyamatos szigorú ellenőrzésre van szükség. Ezzel a Hússzövetség szakértői szerint hathatósan lehetne csökkenteni a feketegazdaság jelenlegi igen magas arányát az ágazatban. A feketegazdaság térnyerését mutatta Berczik Attila szerint az is, hogy a legálisan mérhető belföldi húsfogyasztás mintegy 5-6 százalékkal visszaesett. A cél az lehet, hogy a magyar sertéságazat ismét 5-6 millió sertést állítson elő évente. Ez jelenleg kevesebb mint évi 4 millió darab.

Kevesebb területalapú támogatási kérelem érkezett

Az elmúlt évhez képest hozzávetőlegesen mintegy ezerrel kevesebb területalapú támogatási kérelem érkezett a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalba (MVH) a határidő lejártáig, azaz május 15-ig – adott tájékoztatást Soproni Horváth Lajos, az MVH sajtófőnöke. Az összesítés szerint 198.915 igénylés érkezett be. Ebből a formailag hibás kérelmek száma a tavalyinál kevesebb, mintegy 1,5 százalék körüli. Aki a kérelmét május 15. után adta postára, azét már csak szankcióval fogadta el a hivatal. Ez munkanaponkénti 1 százalék támogatás-levonást jelent a késlekedő gazdálkodónak. A beadott kérelmekből 3.620 igénylést töltöttek ki elektronikus úton. Az ilyen kérelmek által lefedett terület nagysága mintegy 2,37 millió hektárt tesz ki. A magyarországi bázisterület nagysága 4,355 millió hektár. A hagyományos úton – azaz papíralapon – kitöltött kérelmek által lefedett terület nagyságát csak azok feldolgozását követően tudják közölni a hivatalban. Tavaly összesen 203.758 kérelmet nyújtottak be az MVH-hoz. Bár a különböző okok miatt visszavont vagy törölt kérelmek levonását követően tényleges igénylés csak 199.847 maradt. Az idén mintegy 142 milliárd forint uniós forrás használható fel az egységes területalapú támogatásra, s ehhez további 78 milliárd forint nemzeti kiegészítés társul.

KSH: stagnált a haszonállatok állománya

Tavaly december 1. és 2007. április 1. között lényegében valamennyi haszonállat állománya stagnált vagy alig változott – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) május 16-án. A szarvasmarhák száma 2007. április 1-jén 710 ezer volt, egy év alatt 10 ezerrel, az utolsó 4 hónap alatt 8 ezerrel lett több. A 322 ezres tehénállomány az egy évvel ezelőttihez viszonyítva 4 ezerrel csökkent, tavaly december 1-jéhez képest nem változott. A sertések száma közel 4,1 millió volt április 1-jén, az egy évvel korábbinál 222 ezerrel több. A 2006. december 1-jei összeírás óta az állomány 81 ezerrel gyarapodott. Az anyakocák 284 ezres száma az elmúlt négy hónap alatt 6 ezerrel csökkent, ugyanakkor a 2006. áprilisi állománynagyságot 6 ezerrel haladja meg. A juhállomány 1,35 millió volt április elején, 42 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, és 54 ezerrel több, mint 2006. december 1-jén. Az anyajuhok száma 1 millió 19 ezer, egy év alatt 26 ezerrel gyarapodott, az elmúlt négy hónap során pedig 11 ezerrel fogyott. A lóállomány 60 ezer volt, a négy hónappal korábbival megegyező. A tyúkfélék száma 35,1 millió volt áprilisban, 400 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. A 2006. december 1-jei összeíráshoz viszonyítva az állomány nagysága 4,8 millióval magasabb. A tojóállomány mind az egy évvel korábbinál, mind a négy hónappal korábbinál csaknem 1,9 millióval kisebb, így április 1-jén közel 13 millió volt. A libaállomány 2007. április 1-jén 2,4 millió volt, 360 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbit. A kacsaállomány 133 ezerrel 2,7 millióra esett, míg a pulykaállomány 67 ezerrel 4,5 millióra nőtt egy évvel ezelőttihez képest.

Mezőgazdaság - kevesebb gabona várható az EU-ban - Strategie Grains

Lefelé módosította az Európai Unióban várható gabonatermést az áprilisi meleg, csapadékban szegény időjárás miatt a francia Strategie Grains piaci elemző május 17-én. Az elemzők külön kitértek a magyar készletekre, mondván, hogy bár az idén kevesebb lesz az unióban az exportra szánt gabona, logisztikai szempontból nehézkes ezeknek a készleteknek a mozgatása. Ezért a 27-ek gabonaexportja mindössze 9 millió tonna körüli lesz a tavalyi 10,6 millió, és az egy évvel korábbi 11,8 milliót követően. Az elemzők szerint idén várhatóan 5 millió tonnával kevesebb lesz az unió gabonatermése, mint amennyit az előző hónapban jósoltak, 279,6 millió tonna, ami viszont még így is 7 százalékkal több a 2006. évinél. Lágy búzából 3 millió tonnával kevesebb, 124,5 millió tonna várható, ez 7 százalékkal több a tavalyinál. Árpából 58,7 millió tonna, kukoricából 56,9 millió tonna a becslés a korábban várt 60,2 és 57,44 millióval szemben. A Strategie Grains szerint a legnagyobb csökkenés Németországban, Franciaországban, Romániában és Bulgáriában várható. Az EU exportjában várható kiesést az Egyesült Államok, és Ausztrália, illetve Ukrajna pótolhatja.

Válságban a fűszerpaprika-ágazat

Válságban van Magyarországon a fűszerpaprika-termesztés és -feldolgozás, mivel a termőterület a korábbi 10-14 ezer hektárról 3-4 ezer hektárra, a feldolgozott mennyiség pedig 6 ezer tonnáról mintegy 2 ezer tonna körüli mennységre csökkent – nyilatkozta Jaksa Lajos, a Fűszerpaprika Terméktanács elnöke május 18-án. A szakemberek e témáról tanácskoztak a Fűszerpaprika Fórumon a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet (KÉKI) szervezésében Budapesten. Jaksa Lajos szerint a drasztikus termelés-visszaesés a 2004-es paprikabotrány következménye. A magyar fogyasztók közül ugyanis többen már nem bíznak a nagyüzemi előállítókban. Ez utóbbiak termékei helyett a „szürke gazdaságban” gyártott kistermelői paprikát vásárolják. Így ez a szektor csaknem annyi őrleményt állít elő, mint az ipari méretekben termelő üzemek. Annak érdekében, hogy az ipari termelés alapanyaga biztosítható legyen, a feldolgozók Szerbiából, a Vajdaság bácskai területeiről hoznak be, a magyar alapanyag minőségével csaknem teljesen egyező paprikát. Ez utóbbi áru a belföldi alapanyagnál mintegy 20 százalékkal olcsóbb. A magyar fűszerpaprika kivitel is jelentősen visszaesett. A korábbi több ezerről alig ezer tonnára. Jelenleg egy hektár fűszerpaprika önköltsége egymillió forint körül mozog. Egy hektáron mintegy 10-12 tonna paprika terem. Ezt a mennyiséget a felvásárlók átlagosan mintegy 1,2 millió forintért veszik meg. A jelenlegi helyzeten a terméktanács vezetője szerint egy, a fogyasztást ösztönző, a magyar termékbe vetett bizalom helyreállítását célzó marketingkampánnyal lehetne segíteni. Ennek éves költsége 20-30 millió forint között mozogna. Bánáti Diána, a KÉKI főigazgatója arról beszélt, hogy a bizalom helyreállítása fontos, az általa vezetett intézet részben ezért is szervezte a fórumot, másrészt viszont azért, hogy a szakembereket megismertesse a terület új eredményeivel. A főigazgató elmondta: a „paprikabotrányt” követően a KÉKI-ben kifejlesztették azokat az eljárásokat, amelyek segítségével mind a mikotoxinokat – azaz a penészgombák által termelt méreganyagot –, mind pedig az idegen színező anyagokat gyorsan ki lehet mutatni. Bánáti Diána szerint mindez azért fontos, mert a magyar fogyasztóknak a hungarikum szó hallatán az elsők között a fűszerpaprika jut az eszébe. A magyar kultúra része ugyanis a paprika, a fűszerpaprika étkezési használata.

Fordulóponton az unió közös agrárpolitikája

Az unió közös agrárpolitikája (KAP) 2013 után, azaz a mostani költségvetési időszak végén akár meg is szűnhet – hangzott el május 30-án Budapesten azon a szakmai tanácskozáson, amelyet az EU közös agrárpolitikájának lehetséges alakulásáról rendeztek. A KAP megszűnése az egyik lehetséges, ám kevéssé valószínű változat – mondta Halmai Péter, a Szent István Egyetem tanára. A szakértő szerint legvalószínűbb az, hogy az unió közös agrárpolitikáját lényegesen megreformálják, ahogyan azt 2003-ban elhatározták a tagországok. Ezt a reformot szolgálja a közeljövőben megtartandó úgynevezett egészségügyi felülvizsgálat, valamint a 2008-2009-re tervezett költségvetési felülvizsgálat. Ezek a vizsgálatok túlmutatnak a technikai kiigazításon és várhatóan érdemi változásokat hoznak az európai közösség agrárpolitikájában. Várhatóan a termeléshez kötődő támogatások hosszú távon teljes mértékben megszűnnek és a közjavakhoz kapcsolódóan működnek tovább jövedelemtámogatásként. Emellett fennmaradnak a vidékfejlesztési támogatások, amelyek egy részét azonban az első pillérhez kapcsolódó támogatásokból finanszíroznak majd. Az egyetemi tanár ugyanakkor jelezte, hogy az unió közös költségvetése az unió közkiadásainak csupán 2 százalékát teszi ki, erről folyik most a vita. Az unió jelenleg évente mintegy 120 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik. Ebből az összegből mintegy 50 milliárd eurót fordítanak a közös agrárpolitika finanszírozására. Halmai Péter ugyanakkor utalt arra is, hogy a fejlett országok egyre kevésbé kívánják finanszírozni a közös agrárpolitikát, mivel szerintük annak finanszírozása és pénzköltése kevésbé hatékony, Ezért egyre inkább előtérbe kerül, hogy a különböző kiadásokat ne csak az unió, hanem a nemzeti költségvetések is társfinanszírozásban oldják meg. Halmai Péter szerint Magyarország számára az volna az előnyös, ha a közös agrárpolitika megreformálva ugyan, de hosszabb távon is fennmaradna.

Őstermelők – nyáron ellenőrzések, jövőre új igazolványok

Az agrártárca a nyári élelmiszerbiztonsági ellenőrzések során megkezdi az őstermelői igazolványok felülvizsgálatát; a tényleges őstermelők várhatóan már jövőre új típusú igazolványt válthatnak majd ki – nyilatkozta Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára május 31-én. Jelenleg mintegy 1 millióra tehető azoknak a száma, akik őstermelői igazolvánnyal rendelkeznek. A szakértők szerint ugyanakkor csak minden ötödik végez ténylegesen főállású termelői tevékenységet, azaz valójában mintegy 200 ezer gazdálkodó lenne jogosult az igazolvánnyal járó adókedvezményre. Annak érdekében, hogy a „potyautasokat” ki lehessen szűrni, jövőre várhatóan kicserélik majd a jelenlegi őstermelői igazolványokat. Ezek az új igazolványok intelligens chipkártyák lesznek, amelyeket könnyen és gyorsan ellenőrizhetnek a hatósági emberek. Az új igazolvány bevezetéséhez szükséges informatikai fejlesztés jelenleg folyik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalban (MVH), valamint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalban (MgSzH). Az új őstermelői igazolványokat várhatóan a jövő év elején, az igazolványok megújításakor vezetik majd be. Jelenleg az őstermelői igazolvány kiváltása 1.000 forintba kerül, az új igazolvány kiváltásakor várhatóan 3.000 forintot kell majd fizetni. Az agrártárca és a Pénzügyminisztérium szakértői most dolgoznak annak a megoldásnak a kialakításán, amely „a másodállásban tevékenykedő őstermelők” számára jelentene megoldást a termelés folytatására a továbbiakban. Ez utóbbiról azonban az FVM államtitkára bővebbet még nem kívánt mondani.

Átalakul az erdészeti támogatási rendszer

Jelentősen átalakul ez évtől a hazai erdészeti támogatási rendszer, mivel a nemzeti támogatások szerepét nagyrészt átveszik a társfinanszírozott támogatások – mondta Szolnokon Sirman Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. A parlament mezőgazdasági bizottságának Szolnokra kihelyezett ülésén május 31-én az államtitkár hozzátette: csaknem 36 ezer hektár új erdő telepítésére nyílt lehetőség uniós társfinanszírozásban 2004-2006 között. Nemzeti forrásból 2007-ben a jóléti és parkerdő, az erdei vasutak, illetve a magánerdő-gazdálkodás összesen 900 millió forinttal részesedik; a 2004-ig nemzeti hatáskörben megkezdett erdőtelepítések után támogatási szerződésben vállalt kifizetésekre 600 millió forint; erdészeti üzemtervek készítésére, az erdők közjóléti célú bővítését szolgáló feladatokra összesen 316 millió forint; erdőfelújításra 1,5 milliárd forint jut. Az 1,049 millió hektár állami erdőterület 85 százalékát az állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában álló 19 erdőgazdasági részvénytársaság kezeli, a fennmaradó erdőterületen a Honvédelmi Minisztérium, és egyéb állami intézmények gazdálkodnak. Az államtitkár elmondta: gondot jelent, hogy a magánerdő-tulajdonosok átlagosan 1,5-3 hektár tulajdonnal rendelkeznek, sok az apró erdőtulajdon. A tulajdonosok száma 400 ezer főre tehető, kétharmad részük vidéken él, a teljes magántulajdonú 827 ezer hektár erdőterület 73,8 százalékán van bejelentett erdőgazdálkodó, 217 ezer hektáron nincs erdőgazdálkodás. Hozzátette: nagy jelentőségű az erdőtörvény folyamatban lévő módosítása, amely a magán-erdőgazdálkodók terheinek csökkentését, az unión belüli versenyképességük javítását jelentheti, illetve az osztatlan közös tulajdonban lévő erdőterületeken az erdőgazdálkodás beindítását ösztönzi. Sirman Ferenc hangsúlyozta: kialakult egy olyan állapot, mintha Magyarországon léteznének erdőgazdálkodók, és rajtuk kívül természetvédők, miközben az a valóság, hogy a vidéken élő emberek, akár mezőgazdasági termeléssel, akár erdőgazdálkodással foglalkoznak, fenntartói, gyarapítói a tájnak, a természetnek, vagyis az erdészek nagy része igazi természetvédő is.

Forrás: MTI