Agrárágazat főoldal   Agráráágazat 2007 Június






Tartalomjegyzék Mérőedényként használható palackok. Utolsó lap

Gyümölcslé gyártás gépei, berendezései





Gyümölcslevek és sűrítmények alapanyagául termények széles sora szolgál. Felhasználhatók bogyós gyümölcsök, csonthéjasok, almatermésűek és egyéb gyümölcsfélék, mint például a fekete bodza, a szeder valamint trópusi gyümölcsök közül is nagyon sok.

A gyümölcsökből nyert, feldolgozott és forgalmazott készítmények több típusát is fel lehet sorakoztatni. Maga a gyümölcslé általában egyfajta termésből nyert szűrt vagy rostos 100%-os lé hőkezeléssel tartósítva. A rostos levek a gyümölcs természetes fimon rostjait is tartalmazzák. Általában sav, aromaanyagok és víz hozzáadásával készülnek. Nektár gyártásánál a szűrt vagy rostos léhez cukrot, savat, vizet és aromaanyagot adnak. Az előírt gyümölcstartalom minimum 25%, míg alma és körte esetén 45%. A gyümölcsital is hasonlóan készül, mint a nektár, azonban a minimális gyümölcstartalma 12%.

A feldolgozás első fázisa az osztályozás, válogatás, tisztítás. Bizonyos termések esetében fontos a szárrészek leválasztása. Ilyen például a bogyós gyümölcsök közül a ribizli és a csonthéjasok közül a cseresznye, megy és a barackfélék. Az 1. ábrán látható berendezés egy szártépő gép kifejezetten meggy és cseresznye tisztításához.

 

 

1. ábra: Meggy és cseresznye szártépő gép elvi vázlata

A berendezésben két egymáson futó heveder található, az alsó hevederen a meggy méretének megfelelő fészek van. A felső hevederen az alsó fészkeivel megegyező osztásban perforációt alakítottak ki. A beadagolt termés a felső heveder perforációján ár az alsó ág fészkeibe kerül úgy, hogy a szárrész a fészken és a felső ág perforációján kívül marad. A két heveder a rajtuk lévő illesztő csapoknak és illesztő mélyedéseknek köszönhetően szinkronban futnak. Ezt követően a felső heveder egy finoman recézett dobon felfelé ívelve fut, miközben a kocsány részt a dobhoz szorítja. Eközben az alsó heveder lefelé fordul fészkeiben a gyümölccsel. A két heveder távolodása közben a kocsány részt a felső henger kitépi. Az alsó dobon forduló heveder fészkeiből ezután a szemek egy kiadó garatba esnek, míg a recés tépőhengerről a szárrészek egy elhordó csigával ellátott vályúba kerülnek.

Meggy és cseresznye esetén nemcsak a szárrészek, hanem a magok eltávolítása is fontos gyümölcslé előállítás során. Erre egy külön magozó berendezés szolgál. A gyümölcsből a magot kiszúró tüskével távolítják el a húsrészen keresztül. (lásd. 2. ábra) A szár nélküli termék a garaton keresztül érkezik a szakaszosan mozgó, tálcás szállító egység lévő fészkekbe, majd a kiszúró tüskék lesüllyedve a magot a húson keresztül eltávolítják. A mag egy gyűjtő edénybe hullik, a gyümölcs pedig egy fém csúszdán halad tovább. A fészkek gumiból vagy műanyagból készülnek. A fészkek alatt egy lehúzóbetét található, mely a tüskékbe esetleg beszorult magot lehúzza. A szállító egység elemekből épül fel, melyek mindegyikén 108 darab fészket alakítottak ki. Egy ilyen elem osztásához igazodik az egyszerre működő kiszúró tüskék száma és kiosztása is. Egy magozógép teljesítménye 22-60 ütem/perc tartományban 400-2000 kg/óra is lehet.

 

2. ábra: Magozógép kiszúró tüskéjének mozgása

Csonthéjas gyümölcsök – például őszibarack és sárgabarack – esetén, de meggy, cseresznye és szilva esetén is, előfőzést követően a héjrészek és a magok eltávolítására magozó-paszírozó vagy más néven áttörő berendezéseket is használnak, amennyiben rostos levet állítanak elő.

 

3. ábra: Áttörő gép elvi vázlata

1. garat; 2. tengely; 3. perforált dob; 4. verőelem; 5. gyűjtőtér; szivattyú;

7. léelvezetés; 8. mag és héjrészek; 9. kiadagoló csúszda

 

A berendezés vázlata a 3. ábrán látható. Az áttörő gépek fő egységeit képzi a perforált lemezdob és a 3 darab forgó, áttörést végző verőléc (lásd 4. ábra). A perforált lemezdob tulajdonképpen egy szitahenger (3), melynek külső részén egy zárt lemezburkolat található. A burkolat könnyen leszerelhető a könnyebb tisztítás érdekében (lásd 4.ábra). A szitahenger tengelyvonalában, a burkolat véglapjaiban csapágyazottan helyezkedik el a verőléc tengelye (2). A tengelyen lévő verőlécek, előfőzött gyümölcsök esetén rugóacélból hajlított verőelemek (4) is lehetnek. A verőléc tengelyét villanymotor hajtja. A garaton (1) beadagolt termék a szitahenger belsejébe jut, ahol a forgó verőelemek által létrehozott centrifugális erő a szita felületéhez préseli az anyagot és a perforáció lyukméreténél kisebb részek (7) a gyűjtőtérbe kerülnek. A gyűjtőtér (5) aljából a levet és a rostokat egy szivattyú (6) továbbítja a következő technológiai berendezéshez.

 

A verőlécek a tengelyhez viszonyítva néhány fokos (maximum 7°) szöget zárnak be, így lehetővé teszik, hogy a termék valamint a passzírozási hulladék (8) a kiadagoló csúszda (9) felé haladjon.

Az áttörés minőségétől függően a szita perforációja és a verőlécek fordulatszáma különbözőképpen alakul. Finomáttörés esetében a perforáció átmérője 0,4-0,8 mm és a verőléc fordulatszáma 700-1000 fordulat/perc. Ugyanezek a paraméterek durva áttörésnél 3-5 mm és 400-500 fordulat/perc értékűek. A szitahenger általában 0,8-2 mm vastagságú rozsdamentes acélból készül. A verőelemek nem érnek a szita felületéhez, nehogy kiszakítsák; a verőelemek szitahengertől való távolsága az áttörendő alapanyagtól függően 3-5 mm lehet.

 

4. ábra: áttörő felnyitott szitahengerrel és az áttörő lécek

Az áttörés általában több fokozatban történik, így növelhető az áttörés teljesítménye és hatékonysága. Egy nagyobb lyukméretű szitahengeres áttörő leválasztja a nagyobb darabos részeket (durva áttörés), majd a kisebb lyukméretű szitahengeres gépek a kisebb hulladékrészeket távolítják el.

Ha szűrt gyümölcslé előállítása a cél, akkor lényerésre alkalmaznak présberendezéseket is. Ilyen berendezés a fekvőkosaras hidraulikus prés (5. ábra). A gép vízszintes elrendezésű, teljesen zárt kivitelű. A kosár merevítő gyűrűkre erősített, rozsdamentes acélból készült lemezegységekből épül fel. A berendezés kosárrészének elején és végén homloklapok találhatók. A két homloklap közé hosszanti bordákkal ellátott, hajlékony gumitömlőket (3) helyeztek el. A gumitömlők belsejében speciálisan kialakított léelvezető járatok találhatók. A gumitömlőket kívülről sűrű szövésű műanyag szűrőharisnyával vették körül. Az alapanyag általában előaprítottan, előmelegítés után szivattyú segítségével kerül a berendezésbe. A préselendő anyag bevezetésekor a dugattyú (5) a homloklapot hátra húzza, hogy a legnagyobb töltési térfogatot biztosítsa.

 

5. ábra: Fekvőkosaras hidraulikus prés

1. hidraulikus mozgató hengerek; 2. kosár; 3. léelvezető gumirudak;

4. termék bevezető cső; 5. hidraulikus munkahenger; 6. léelvezető csonk

 

Töltést követően (4) (6/A ábra) a dugattyú előre felé mozgatja a homlok vagy más néven a nyomólapot és présnyomást fejt ki a kosárban található anyagra. Eközben a lé a szűrőharisnyán keresztül a gumitömlő járataiba kerül, melyek az elülső homloklapon keresztül a lékivezető csonkhoz (6) juttatják. A dugattyú előre mozgatásakor a gumitömlők deformáltan (6/B ábra) helyezkednek el az

 

6. ábra: Fekvőkosaras prés préselési menetrendje

A nagyobb lékihozatal érdekében a préselést több fázisban végzik, így préselés után a nyomólapot visszajáratva és a kosarat forgatva (6/C ábra) a tömlők segítségével fellazítják a törkölyt. Ismételt préseléskor így több levet lehet nyerni. A művelet végén a hidraulikus mozgató hengerek (5) a kosarat hátra húzzák (6/D ábra) és a törköly a berendezés alatt elhelyezett gyűjtő edénybe kerül, ahonnan egy szállító csiga távolítja el. A berendezés vezérlőpulttal rendelkezik, mely segítségével a gép automatikusan végzi el az egész préselési műveletet a beállított, legoptimálisabb idő- és nyomás adatokkal. Jóllehet a berendezés szakaszos üzemvitelű, ám a szűrőharisnyának köszönhetően a kinyert lé igen jó minőségű. Előnyösen alkalmazható alma, körte, csonthéjas gyümölcsök, bogyós termékek és szőlő préselésére is.

A gyümölcslevek kinyerését követő feldolgozó műveletek egyike a derítés, mely szűrt levek esetén a zavarosságot okozó legkisebb rostokat, részecskéket is eltávolítja. Ezt végezhetik ülepítéssel, centrifugálással, membrán szeparációval is.

Rostos levek előállításakor pedig homogenizálás a következő művelet, melyben a lében található rostok méretét hozzák azonos méretre.

A kiszerelést, csomagolást megelőző gyártási fázis legtöbbször hőkezeléses tartósítás.

 

Simon Erika Gépészmérnök,

Főiskolai adjunktus

Szegedi Tudományegyetem

 








Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása

Agagrárágazat Archívum, év/hónap
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12
11 10 10 11 11 11 11 11 11 11 11 10
10 09 09 10 10 10 08 10 10 10 09
08 08 09 09 08 06 09 09 09 09 08
06 06 08 08 06 05 08 08 08 08 07
05 05 06 06 05 04 06 06 06 06
04 04 05 05 04 03 05 05 05 05 05
03 03 04 04 03 02 04 04 04 04 04
02 01 03 03 02 03 03 03 03 03
01 02 02 02 02 02 02 02
01 01 01 01 01