Megjelentek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó támogatások!

27/2007.(IV.17.)FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások feltételeiről.

A támogatás célja:

Az állattartó telepek korszerűsítése annak érdekében, hogy az állattartó telep megfeleljen a trágyaelhelyezéssel kapcsolatos előírásoknak, javuljon az állattartó telepek takarmányozási illetve műszaki színvonala, állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági helyzete, infrastruktúrája valamint az állattartó telepen dolgozók munkakörülménye és munkahatékonysága.

A támogatás jellege:

A támogatás vissza nem térítendő jelleggel vehető igénybe támogatási egységként beazonosítható épített és beépített technológia valamint infrastruktúrális beruházásra vagy gép beszerzésére. Nem vehető igénybe olyan beruházásra, amely kizárólag gépbeszerzésre vagy telepi infrastruktúra fejlesztésre irányul.

A támogatási kérelmet

2007. április 23-tól május 23-ig ill.

2007. június 1-től június 31-ig lehet benyújtani az MVH-hoz.

A következőkre igényelhető támogatás:

·           Az állattartó telepeken képződő trágya kezelését, tárolását, részbeni feldolgozását és felhasználását szolgáló építészeti és technológiai beruházások kötelezően elvárt műszaki tartalma és elszámolható kiadásai.

·           Állati férőhelyek kialakítását és a tartás minőségét javító építési és korszerűsítő felújítási beruházások célterülete kötelezően elvárt műszaki tartalma és elszámolható kiadásai.

·           Jó minőségű takarmány előállítását és felhasználását valamint takarmányminőség megőrzését biztosító építészeti, technológiai és gép beruházások célterülete kötelezően elvárt műszaki tartalma és elszámolható kiadásai.

·           Telepi állategészségügyi helyzetet illetve nyomon követhetőséget javító, állatbetegségek kialakulását és terjedését megelőző beruházok célterülete kötelezően elvárt műszaki tartalma és elszámolható kiadásai.

26/2007.(IV.17.)FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból önálló, építéssel nem járó gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támogatások feltételeiről

A kérelem benyújtásának határideje: 2007. június 15.

Erről a támogatásról részletesen olvashatnak lapunk 9-10. oldalán.

(Forrás: www.fvm.hu›jogszabályok)

A Gabonatermesztők Országos Szövetsége 2007. április 4-i Küldöttközgyűlésén megtartott tisztújításán az alábbi személyeket választotta vezető tisztségviselőnek: Vancsura József elnök (FEBAGRO Felsőbácskai Agrár Zrt. Felsőszentiván), Ács József (Kányai Mezőgazdasági Zrt. Kánya), B. Csák Imre (Biharnagybajomi Dózsa Agrár Zrt. Biharnagybajom), Domján Gergely (BESZERSZOLG Szövetkezet, Városföld), Dr. Forgács Barna (Termelő, Debrecen), Karsai Ferenc (Magánvállalkozó, Hatvan), Kiss Albert (AGRO-HAT Szövetkezet, Püspökladány), Molnár József (MATYÓ Agrártermelő Zrt. Mezőkövesd), Muhari Pál (Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt. Cegléd), Dr. Szabó Zoltán (Csabai Raktárszövetkezet, Békéscsaba), Szemenyei Sándor („Október 6” Gazda Kft. Nagyszénás), Petőházi Tamás ügyvezető titkár (GOSZ Titkárság). A Szövetség tagi kezdeményezésre a gabona és egyéb kapcsolódó – olajos- (napraforgó, repce, szója), fehérje- és rostnövények ágazati érdekképviseletét is ellátja. A szervezet a tisztújítást követően is szeretne az új feladatoknak szakmailag és emberileg egyaránt megfelelni.

Struktúraváltásra van szükség

az agráriumban

Struktúraváltásra és hosszú távú stratégiára van szükség a magyar mezőgazdaság lejtmenetének megállításához – állapították meg az I. Országos Agráripari Konferencia résztvevői a magyar agrárgazdaság helyzetét elemezve. Vásáry Viktória, a Szent István Egyetem adjunktusa az április 11-én tartott budapesti szakmai tanácskozáson rámutatott: a magyar mezőgazdaság az elmúlt másfél évtizedben úgynevezett transzformációs, azaz átalakulási krízissel küzdött.

A szakértő szerint az átalakulási nehézségek egyrészt az agrárgazdaság labilis szerkezetéből, kedvezőtlen jövedelemtermelő képességéből, a hosszú távú stratégia hiányából, másrészt az erősödő paternalizmusból, továbbá az egyes ágazatok alkalmazkodóképességének hiányosságaiból, valamint tágabb gazdasági és társadalmi összefüggésekből adódtak. A Szent István Egyetem adjunktusa elmondta: nemzetgazdasági szinten a GDP 2000-ben már meghaladta 5 százalékkal az 1989-es szintet, a mezőgazdaság bruttó kibocsátása azonban 2000-ben is csak az 1989-es szint 66,5 százalékán állt. A nemzetgazdasági GDP 2006-ban 33,7 százalékkal volt több a 17 évvel ezelőtti szintnél, miközben a mezőgazdaság bruttó kibocsátása az 1989-esnek csupán 76,7 százalékát tette ki. A mezőgazdaság a GDP-ből 1995-ben 5,9 százalékkal részesedett, 2005-ben már csak 3 százalékkal. Az agrárgazdasági export a nemzetgazdasági exporton belül 1995-ben még 22 százalék volt, 2005-ben viszont már csak 6 százalékos arányú. Az agrárkülkereskedelem behozatali oldalán 2000-ben a magyar külkereskedelmi behozatalból 2,7 százalékkal részesedett, míg a kivitelből 6,9 százalékos volt a részaránya. A kiviteli többlet 302,2 milliárd forint volt. Öt évvel később a behozatali részarány az össz külkereskedelmen belül 4,1 százalék volt, míg a kivitelből 5,7 százalékkal részesedett. A nettó export, azaz a kiviteli többlet jelentős mértékben csökkent 2000-hez képest 2005-ben, 181,1 milliárd forintot tett ki. A magyar agrárkereskedelem egyenlegét tekintve az EU-országokkal még 175 milliárd forintos többletet lehetett kimutatni 2003-ban, míg 2006-ban az egyenleg negatívba fordult, és 18 milliárd forintos hiánnyal zárt az EU-24-ekkel szemben. A nemzetgazdaságban foglalkoztatottak 8 százalékát tették ki a mezőgazdaságban dolgozók 1995-ben, 10 évvel később már csak az 5 százalékát. Németh Imre, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára arról szólt, hogy a magyar mezőgazdaságban vannak nyertesek és vesztesek, ami a piacgazdaság természetes velejárója. Szerinte az ágazat jelenlegi nehéz helyzetéből a specializációval, továbbá a diverzifikációval, azaz a több lábon állással lehet kiutat találni. A volt agrárminiszter szerint az is fontos, hogy a különböző ágazati szereplők stratégiai szövetségeket kössenek, és érdekeiket együtt próbálják érvényesíteni. Ez a piacra jutás feltételeinek javítását kell, hogy szolgálja.

Pannon Növénybiotechnológiai

Egyesület alakult

Az agrárinnováció biotechnológiai eredményekkel való támogatására Magyarország és hat szomszédos állam agárkutatói megalakították a Pannon Növénybiotechnológiai Egyesületet – nyilatkozta a szervezet elnöke április 16-án. Az osztrák, horvát, szlovák, szlovén, szerb, román és hazai kutatókból álló egyesület a múlt év végén jött létre, de most tartja első hivatalos ülését a szlovákiai Pöstyénben – tette hozzá Bedő Zoltán. Az agrárszakember – aki az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetének az igazgatója – elmondta: a napjainkban felgyorsuló agrár innovációs tevékenységben nagy szerepe lehet a biotechnológiának. A mezőgazdaság fejlődésének ugyanis alapkérdése, hogy miként tud bekapcsolódni az innovatív folyamatokba, képes-e alkalmazkodni a kihívásokhoz szerkezeti struktúrájával, technológiájával, a fogyasztói igények minőségi kielégítésével, a bioenergia termelés fellendülésével és a vidékfejlesztésben való részt vállalással. Ezért a Pannon Növénytechnológiai Egyesület azt kívánja elősegíteni, hogy a „zöld biotechnológiai kutatások” eredményei hozzájáruljanak a nagy pannon régióban a tudományos ismeretek gazdagításához, a régió hagyományaiból kiindulva a fenntartható mezőgazdasági fejlődéshez. Továbbá segíteni kívánja a megújuló energiatermelés környezetkímélő fejlesztését, a megváltozott életmódhoz illeszkedő egészséges táplálkozást, valamint a természetes és agroökológiai környezet harmonikus kapcsolatának a kialakítását. A szervezet együtt kíván működni minden olyan kutatói közösséggel, amely a zöld biotechnológia területén hasonló célokért dolgozik.

Változó versenyfeltételek

a mezőgazdaságban –

MOSZ-közgyűlés

Az unió a verseny terepe, a harc a piacokért folyik, és ennek feltételei 2013 után lényegesen megváltoznak majd – hívta fel a figyelmet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a mezőgazdaság helyzetének várható változására április 20-án Budapesten a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) közgyűlésén. A miniszterelnök szerint a nemzeti érdekek természetes módon jelennek meg a verseny terepén, ám Magyarország érdekeit határozottan védeni kell ebben. Gyurcsány Ferenc sikernek könyvelte el, hogy Magyarországnak sikerült az uniós támogatási források 47 százalékát a mezőgazdasági technológia fejlesztésre kijelöltetni. A miniszterelnök határozottan kiállt a magyar mezőgazdaság depolitizálása mellett. Nem elfogadható, hogy gazdasági tevékenységükben a szövetkezeteket hátrány sújtsa – jelentette ki. Beszélt arról is, hogy a földkérdést nyugodt párbeszéddel vitával kell megoldani, mivel Magyarországon a földtulajdon kérdése évszázadok óta érzelmi alapú. Leszögezte ugyanakkor azt is, hogy Magyarország és benne a mezőgazdaság is megérett a változásokra. Gyurcsány Ferenc szerint a mezőgazdaságban meg kell teremteni a tradíció és a modernség okos termékeny egyensúlyát, és ebben a MOSZ nagy szerepet játszhat. Jelezte azt is, hogy a mezőgazdasági termelésben résztvevőknek össze kell fogniuk ahhoz, hogy érdekeiket érvényesíteni tudják. Ezért sem elfogadható szerinte, hogy a szövetkezeteket a piaci környezetben hátrány érje. A piacon csak a teljesítménynek van értéke – szögezte le Gyurcsány Ferenc. „Magyarországon sűrű a levegő, sok a megoldandó kérdés és ez érvényes a mezőgazdaságra is” – fogalmazott a miniszterelnöki felszólalást megelőzően Nagy Tamás, a MOSZ elnöke. Szerinte ahhoz, hogy a napirenden lévő ügyeket meg lehessen oldani konstruktív magatartásra van szükség. Nagy Tamás hangsúlyozta, hogy a magyar mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell az unió agrárszabályaihoz. Ugyanakkor sikerként könyvelte el, hogy a mezőgazdaságban rendelkezésre álló 7 éves, 1.300 milliárd forintot kitevő forrás 47 százalékát, mintegy 630 milliárd forintot az agrárium technikai, technológiai fejlesztésére lehet költeni. Ezzel Nagy Tamás szerint jelentős lépés tehető a fejlettebb országokhoz viszonyított hátrány behozására. A MOSZ első embere szerint a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyát helyre kell állítani. Tarthatatlan, hogy a növénytermesztés adja a mezőgazdasági termelés mintegy 60 százalékát, s csupán 40 százalék jut az állattenyésztésre. Ebben kormányzati segítséget kért és azt, hogy következetesen hajtsák végre az érintettek a kormányprogramot. Nagy Tamás szerint birtokpolitika nélkül nem lehet agrárpolitikát csinálni. Szerinte tarthatatlan, hogy a társas vállalkozások nem vehetnek földet, ugyanakkor a külföldi gazdálkodók már földhöz juthatnak Magyarországon. Úgy vélte ezt a hosszú távú bérleti jogviszony oldatná meg. Köszönetet mondott ugyanakkor a kormánynak azért, hogy a szövetkezeti üzletrészek visszakerültek a szövetkezetekhez. Nagy Tamás szerint a jelenlegi vidékfejlesztési programot újra kellene írni, mivel abból szerinte nem hagyható ki az agrárium, pedig mint mondta sok vidékfejlesztési szakértő mezőgazdaság nélkül képzelné el a vidékfejlesztést. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) teljes mértékben egyetért a miniszterelnök és az agrárminiszter álláspontjával a földügy rendezésének kérdésében, azaz hogy azt nem politikai úton kell rendezni, mivel az nemzeti ügy – mondta Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója. Hozzátette: a Magosz nem támogatja a MOSZ azon álláspontját, hogy a társas v állalkozások is juthassanak földtulajdonhoz. Budai Gyula szerint a Nemzeti Földalap kezelésében lévő mintegy 1,5 millió hektár állami földnek kell a birtokrendezés alapját szolgálnia, azt a Magosz szerint nem szabad értékesíteni. A versenyképességet a birtoktestek összerendezésével lehet megvalósítani – mondta a szövetségi igazgató.

Csökken az állatállomány

– Magosz

Az elmúlt években Magyarországon az állatszám átlagosan évente 8-10 százalékkal csökkent, ezt a folyamatot a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) álláspontja szerint mielőbb meg kellene állítani. Jakab István, az érdekképviselet elnöke április 23-án Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: Magyarországon 2003 január 1. és 2006 december 31 között a tehénállomány 350 ezerről 322 ezerre csökkent, míg a sertésszám 4,9 millióról 3,9 millióra mérséklődött. Csökkent a baromfiállomány is, példaként említette a libák számának 25 százalékos fogyását, a kacsáknál pedig a létszámcsökkenés 15 százalékos volt. Az elnök szerint mindezt tetézi, hogy egy hét múlva megszűnik Magyarországon az úgynevezett notifikált, azaz nemzeti forrásból adott, ám az uniónak bejelentett és jóváhagyott nemzeti kifizetések lehetősége, mivel az unióhoz csatlakozást követően lejár az a türelmi idő, amit az EU a támogatások kifizetésére 2004-ben adott Magyarország számára. Jakab István szerint a támogatások megszűnése miatt a gazdálkodók mintegy 30-50 milliárd forint támogatástól eshetnek el abban az esetben, ha az agrárkormányzat nem léptet a megszűnő notifikált támogatások helyére más, az EU által engedélyezett forrásokat. A Magosz vezetői jelezték, hogy a versenytárs országok már elkészítették a nemzeti támogatásra vonatkozó újabb elképzeléseket. Jakab István felvetette azt is, hogy a madárinfluenza miatt kárt szenvedett gazdálkodók mindössze 1,5 milliárd forintos kártalanításhoz jutottak hozzá, holott a káruk mintegy 20 milliárd forintra tehető. Jakab István bejelentette: az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága nemrégiben a Nemzeti Földalap Ellenőrző Bizottságának tagjai közé választotta Budai Gyulát, a Magosz szövetségi igazgatóját az érdekvédelmi szervezet képviseletében. Budai Gyula a sajtótájékoztatón közölte: a Magosz álláspontja a földkérdésben továbbra is változatlan, azaz nem támogatja, hogy a társas vállalkozások földtulajdont szerezhessenek Magyarországon. A szövetségi igazgató aláhúzta: a Nemzeti Földalap kezelésében lévő mintegy 1,5 millió hektárnak a birtokrendezés alapját kell szolgálnia, azaz, hogy versenyképes birtoktestek jöjjenek létre Magyarországon belátható időn belül. Jakab István mindehhez hozzátette: Magyarországon alapvetően nem a birtoknagysággal, hanem a parcellaméretekkel van gond. Ezért lenne szükséges olyan birtoktestek kialakítása, ahol korszerű gazdálkodás folytatható, ehhez pedig nagy segítséget jelentene az NFA kezelésében lévő állami földterület. Jakab István szerint az idén hiányzik a nemzeti támogatásokra fordítható forrás a költségvetésből. Ez szerinte mintegy 140 milliárd forintot jelenthet. Erre a felvetésre korábban Gráf József földművelésügyi miniszter egy tanácskozáson úgy reagált, hogy az unióban utófinanszírozás van, és a költségvetésből nem hiányzik mezőgazdasági támogatásra szánt pénz.

Sertéspiac– összefogást

szorgalmaz a Hússzövetség

A sertéspiacon tapasztalható kedvezőtlen folyamatok megállítása érdekében az ágazat szereplői között együttműködést szorgalmaz a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség). Berczik Attila, az érdekképviselet ügyvezető titkára április 24-én elmondta, hogy az élő sertés ára jelenleg több mint 10 százalékkal alacsonyabb a tavalyi év hasonló időszakában tapasztaltnál, döntően az uniós piaci árnyomás miatt. A legfrissebb adatok szerint a belföldi hasított félsertés kilója 290 forint volt, szemben a 282 forintos, főleg lengyel importból származó húséval. Tavaly áprilisban még 329 forint volt a Magyarországon előállított hasított félsertés ára. A Hússzövetség tagjai 85-90 százalékban belföldi alapanyagra támaszkodnak, ám a behozatal leveri az árakat – jelezte a szakember. Hozzátette, hogy a tavaly mintegy 20 százalékos mértékben 600 ezerre bővülő élősertés-import 90 százaléka Lengyelországból származott. Az ügyvezető titkár közölte, hogy mindennek hatására jelenleg a sertéstermelők állatonként 5-6 ezer forint veszteséget kénytelenek elkönyvelni. Ezt az abszurd helyzetet mielőbb meg kell oldani. Jelezte: a hazai húsipar hosszú távú érdeke ellátás-biztonsági és állategészségügyi megfontolásokból is az, hogy belföldről szerezze be az élősertés alapanyagot. Elmondta, hogy ehhez túl kell lépni a szektort jellemző megosztottságon, szoros együttműködésre van szükség sertéstartók és húsipar között. Kiemelte, hogy egy ilyen együttműködés önmagában kevés a sikerhez; az állam felelőssége döntő fontosságú a jelen helyzetben. A Hússzövetség elvárja, hogy az állam töltse be feladatát és a jogszabályok szigorú betartásával tegyen rendet a hús termékpályán – fűzte hozzá Berczik Attila. Amíg a más uniós tagállamból, döntően Szlovákiából és Lengyelországból érkező élő vagy feldolgozott sertés adózást megkerülve, a kilónként 100 forint ÁFA megspórolásával kerül forgalomba, addig a tisztességes szereplőktől származó belföldi termékek ezzel nem tudják felvenni a versenyt. A tavaly őszi 5 százalékos ÁFA-emelés tovább rontotta ezt a helyzetet; a 20 százalékos mértékű hazai forgalmiadó-kulcsot a Hússzövetség kiugróan magasnak tartja, más tagállamokban az élelmiszerek ÁFÁ-ja csak 7-9 százalék. Az adómegkerülő forgalmazás valamint az illegálisan termelő zugüzemek, továbbá az árnyékgazdaságban egymással ÁFA-csalásban versenyző, a rendkívül nagy számú kis vágóhidak éves szinten 100 milliárd forintos kárt okoznak a sertéságazat tisztességes szereplőinek. A Hússzövetség a jelentős magyarországi húsipari vállalkozások szakmai-érdekképviseleti szervezete. A szövetség tagjainak termelése adja a hazai tőkehúshús- és húskészítmény termelés több mint 70 százalékát és a magyar húsexport 90 százalékát.

Kiemelt terület a zöldség-

gyümölcs ágazat

– Vidékfejlesztési program

A 2007-2013 közötti vidékfejlesztési program kiemelt területe a zöldség-gyümölcs ágazat fejlesztése, a növekedési lehetőségeket csupán a piacbővítés üteme határozza meg – jelentette ki Pásztohy András, az agrártárca miniszteri biztosa április 26-án Kisteleken. A 2007-2013 között az agrárágazat számára rendelkezésre álló 1300 milliárd forintos forrás 47 százaléka a modernizációt, a versenyképesség javítását szolgálja – mondta a szakember a FriutVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet TÉSZ Főbizottsági ülésén. A fejlesztési programban kiemelt jelentősége van a zöldség-gyümölcs ágazatnak, hiszen itt sem kvótákkal, sem egyéb módon nem korlátozzák a termelést. Az dönti el, hogy az ágazat növekedése milyen ütemű lesz, miként tudjuk bővíteni piacainkat – hangsúlyozta a miniszteri biztos. A növénytermesztés és a kertészet korszerűsítésével kapcsolatban támogatás igényelhető az infrastruktúra, a technológia, a termékfeldolgozás fejlesztésére, és informatikai beruházásokra is. Az egy pályázó által igényelhető maximális támogatás összege 200 millió forint lesz, amely az elszámolható kiadások 40 százalékát jelentheti. Ez a fiatal gazdák által végrehajtott, vagy Natura 2000 területen megvalósuló beruházás esetén további 10-10 százalékkal emelkedhet. Gépbeszerzésre is nyerhető pályázati forrás, itt a támogatás aránya legfeljebb 35 százalék lehet. Kováts Béla, az FVM Agrárpiaci Főosztályának vezetője elmondta, az agrárágazat 1600 milliárd forintos 2006-os kibocsátásából 162 milliárd forint a friss, 265 milliárd forint pedig a feldolgozott zöldség-gyümölcs termékekre jutott. A 3,6 milliárd eurós tavalyi agrárexportból 580 millió euró jutott az ágazatra. Az elmúlt időszakban erőteljes koncentráció zajlott le a hazai termelői értékesítő szervezetek (tész) körében. 2005-ben mintegy száz ilyen szövetkezet működött, jelenleg 64, ebből 8 a véglegesen elismert tész. A tészek tavalyi tagi árbevétele 28 milliárd forint volt, ennek több mint egyharmadát az első öt szervezet adta. A legnagyobb tész, a Mórakert Szövetkezet tagi árbevétele 3,3 milliárd forint volt 2006-ban.

A mezőgazdasági termelés

20 százalékos növelése

a cél – Gráf József

A következő hét évben a magyar mezőgazdasági termelés legalább 20 százalékos, tíz év alatt pedig 30 százalékos növelése a cél – jelentette ki Gráf József április 27-én Hódmezővásárhelyen. „Ezt az árumennyiséget nem tudjuk az unióban elhelyezni, ennek legalább felét más, hagyományos piacokon kell eladni” – mondta az agrárminiszter a XIV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján. Hozzátette, hogy ezért Magyarország nemcsak az unión belül keresi az értékesítési lehetőségeket, Oroszország, Ukrajna, Szerbia és Horvátország is rendkívül fontos a magyar agrárium terjeszkedése szempontjából. Kedvezőnek nevezte, hogy a magyar mezőgazdaság exportja 2006-ban 3,5 milliárd euró volt, az import pedig 2,5 milliárd. A nehéz, de jól fizető piacokon – Németországban 14, Olaszországban 22, Ausztriában pedig 10,5 százalékkal – sikerült növelni a kivitelt. Szólt arról, hogy a 2007-2013 között rendelkezésre álló 1.300 milliárd forintnyi uniós forrás csaknem felét a műszaki fejlesztésre, a technológiai megújulásra lehet fordítani. Erre azért van szükség, mert Magyarországon az egy hektárra jutó eszközérték 2.200 euró, míg Ausztriában meghaladja a 10 ezer eurót.

A kukoricavetőmagot

is hamisítják – a hivatal

feljelentést tesz

Már a kukoricavetőmagot is hamisítják, és ezért a Mezőgazdasági Szakigazgatás Hivatal (MgSzH) megteszi a szokásos jogi lépéseket, azaz a hatósági címke hamisítása valamint a forgalmazás feltételei, és nem megfelelő vetőmag árusítása miatt feljelentést tesz – adott tájékoztatást Ertseyné Peregi Katalin, az MgSzH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságának vezetője április 27-én. Elmondta: a hamisított vetőmagot, amely egyáltalán nem felel meg az előírásoknak, elsősorban az ország déli megyéiben – többek között Somogy, Tolna, Baranya, Csongrád megyékben – árusították lényegesen olcsóbban a szokásos árnál. Egy hektárra elegendő vetőmagot 15-20 ezer forintért adtak a szokásos 35 ezer forint helyett. Emellett a hamisított áru estében a papírzsák nem méretpontos, sárga színe enyhén eltér az eredetitől. Továbbá a címke papírja téphető – a hatósági címke téphetetlen – nem perforált, hanem vágott, a vízjel csak a hátoldalán látható. A zsák és a címke adattartalma ugyancsak hamis. Az MgSzH nyomonkövethetőséget biztosító minősítési rendszere alapján egyértelműen bizonyított, hogy a jelzett sorszámok, fémzárolási számok, illetve fajtanevek nem tartoznak össze, az áru csomagolásán lévő vonalkód sem létezik. Az említett áru a szakértők szerint nem vetőmag, hanem általában tisztítatlan, nem osztályozott, silány módon vagy egyáltalán nem csávázott, törtszemeket tartalmazó takarmánykukorica. Ezért a Mezőgazdasági Szakigazgatás Hivatal munkatársai felhívják a gazdák figyelmét, hogy kukoricavetőmag vásárlásakor legyenek körültekintőek. Emellett kérik azt is, hogy, aki ilyen áruval találkozik, jelentse be a területileg illetékes MgSzH vetőmagfelügyeleti osztályának. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) adatai szerint kukoricát mintegy 1,260 millió hektáron terveznek vetni az idén a gazdálkodók. Eddig valamivel több, mint 662 ezer hektáron került földbe a mag, ami 52,58 százalékos teljesítést jelent.

AGROTECH 2007

magyar résztvevőkkel

Az idén tavasszal Kielcében rendezték meg Közép-Kelet Európa talán legnagyobb mezőgazdasági gépvásárát, az AGROTECH 2007-t, melyen paksi gazdák csoportja is bemutatta és ajánlotta termékeit. Pár évvel ezelőtt döntöttek a Tolna megyei gazdák úgy, hogy a közvetlen értékesítés formáját választják. A kielcei magyar kiállítást meglátogatta az Andrzej Lepper miniszterelnök-helyettes, aki egyben mezőgazdasági miniszter is. Ennek köszönhetően a magyar termékek még a szokásnál is nagyobb figyelemnek örvendtek és mintegy 30.000 vendég fordult meg standuknál a kiállítás három napja alatt. Az erős nemzetközi mezőnyt felvonultató agrár szakkiállításon a hazaiakkal együtt összesen 14 országból érkeznek kiállítók.

„Elhoztuk hagyományosnak számító magyar termékeinket: búzát, kukoricát, bort, pálinkát, házi szalámit, paprikát és a magyar fűszereket. Lengyelországban a csatlakozás után jelentősen megnőttek a géptámogatások, ami magasabb hozzáadott értékű termelésre, a termékek minőségének magas szinten tartására ösztönzi a gazdákat. Ha egy termelő nem csupán alapanyagot állít elő, hanem feldolgozva, szépen csomagolva adja el jó minőségű termékét, nagyobb eséllyel szerepel a piacon. A tetszetős kiszereléshez azonban korszerű gépekre, berendezésekre van szükség. Lengyelországban majdnem minden falun fiatal szakembert foglalkoztatnak állami pénzből, akik segítik az ottani gazdákat az uniós pályázati pénzek megszerzésében.” – foglalta össze tapasztalatait Bach János, sárszentlőrinci gazda.

(Forrás: Gabonatermesztők Országos Szövetsége, MTI, Szlazas Witold)