Gépberuházások támogatása – Gráf József

Áprilistól kezdődően a gépek megvételéhez általában 25 százalékos támogatás vehető igénybe.

Az elkövetkező 7 évben, azaz az unió jelenlegi költségvetési időszakában Magyarország a technológiai és a technikai színvonal fejlesztésére kívánja fordítani a számára rendelkezésre álló vidékfejlesztési források 47 százalékát – foglalható össze Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek február 21-én, Budapesten, egy szakmai tanácskozáson elhangzott előadása.

A gépesítés jövőjéről tartott fórumon a miniszter kijelentette: Magyarország a technikai és a technológiai színvonal tekintetében még mindig le van maradva az unió fejlett mezőgazdasággal rendelkező országai mögött.

A mintegy két évtizedes lemaradás csökkentése érdekében az agrárkormányzat az elkövetkező 7 évben rendelkezésre álló, mintegy 1.250-1.280 milliárd forintos vidékfejlesztési forrás csaknem felét kívánja a gépberuházások támogatására költeni.

A miniszter jelezte: a gépek megvételéhez a gazdálkodók általában 25 százalékos támogatást vehetnek igénybe, de például az állattenyésztéshez kapcsolódó gépberuházások esetén ez további 10 százalékkal nő. A fiatal gazdálkodók további plusz támogatásban is részesülnek - tette hozzá.

Gráf József hangsúlyozta: a gépi berendezések fejlesztésének támogatása nem öncélú, ugyanis az elkövetkező 10 évben a magyar mezőgazdaság termelését mintegy 30 százalékkal kívánja növelni az agrárkormányzat.

A megnövekedett árumennyiség döntő hányadát az unióban, egy részét harmadik országban szeretnék értékesíteni. A miniszter példaként jelölte meg az árutöbblet lehetséges elhelyezésére Oroszországot, Horvátországot és Szerbiát.

A miniszter felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy a mezőgazdaságban jelenleg dolgozó generációk felelőssége igen nagy, mivel a fejlesztésre egyszeri és megismételhetetlen lehetősége van jelenleg az ágazatnak.

Ficsor Ádám a témában illetékes szakállamtitkár arról beszélt, hogy már elkészültek azok a rendelettervezetek, amelyeknek alapján többek között a géptámogatást is igénybe vehetik majd a gazdálkodók. Ezek megtekinthetőek és véleményezhetőek a www.fvm.hu honlapon, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, Jogszabály-tervezetek menüpontjában.

A különböző támogatásokra a rendeletek által szabályozott módon, akár többször is lehet majd pályázni.

Az első támogatási kérelmek benyújtására várhatóan április 10-e után kerülhet sor. Ezután egy hónapig pályázhatnak az érintettek a támogatásokra, majd a pályázatok elbírálása következik. Ebben az évben még további egy vagy két alkalommal, szintén 1-1 hónapra újra meghirdetik a pályázatokat. A pályázatokat egyébként a jövőben ezen módszer szerint, évi 3-4 alkalommal nyitják meg, a köztük lévő időszakokban pedig az elbírálásuk és a kifizetésük fog megtörténi. A módszernek, illetve az egyszerűsített és csökkentett számú nyomtatványoknak köszönhetően felgyorsul a pályázatok elbírálása, ami a korábbiakhoz képest 1-2 hónappal is rövidebb lehet.

Ficsor Ádám jelezte azt is, hogy a betakarító gépek, kombájnok és a nagy teljesítményű erőgépek tekintetében Magyarországnak még vitája van az unióval, de szerinte e területen is támogathatóak lesznek a vásárlások. Ez ügyben márciusban várható döntés.

A szakállamtitkár úgy vélte, hogy az idei és a jövő évi jelentősebb arányú gépvásárlási támogatás 2009-től valamelyest csökkenő mértékű lesz.

A szakállamtitkár közölte: az idén rendelkezésre álló összes támogatási összeg 60-70 százaléka a gépberuházások segítésére lesz fordítható, ami a vásárlói önerővel együtt meghaladja majd a 100 milliárd forintot – fűzte hozzá Hajdú József a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Gépesítési Intézetének főigazgató-helyettese.

Változó agrártörvények – az energia-erdő nem erdő

Több agrár-törvényt módosítására tesz javaslatot a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter előterjesztése, amelynek szövege február 8-án került a parlament elé. A javaslat – egyebek mellett – kiveszi az erdőtörvény hatálya alól az energia-erdőt, és részletesen szabályozza a bor forgalomba hozatali járulékát. Az energiaerdő eddig nem létezett a magyar szabályozásban, de nyilván el kell választani azt a hagyományos erdőtől, hiszen más a funkciója. Most a javaslat éppen csak kiveszi azt az erdőtörvény hatálya alól, viszont a létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos – alacsonyabb szintű – szabályok még csak készülnek. Szigorodik az erdei fakivágás szabálya. Csak hatósági engedéllyel végezhető ez a munka, és az engedélynek mindig a helyszínen kell lennie. Az engedély nélkül kivágott fa minden köbmétere után 30 ezer forint bírságot kell fizetni. A vadászati törvény módosítása megtiltja a hurok, madárlép, verem és a nem szelektív vadháló – mint vadászati eszköz – használatát. Úgyszintén tilos az olyan automata sörétes vadászpuska használata, amelynek a tárjába kettőnél több lőszer fér. Nem lehet sem légi sem pedig motoros hajtású földi és vízi járműből vadászni, és tilos a fényszóró valamint az elektromos sokkoló használata is. A vadászoknak azonosító jelet kell viselniük, ezt évente adja ki a vadászati hatóság. A bor-törvény módosítása előírja, hogy csak a borászati hatóság (korábban: Országos Borminősítő Intézet) által bevizsgált bort lehet forgalomba hozni illetve exportálni. Erről a hatóság forgalomba hozatali engedélyt ad ki. A forgalomba hozott minden liter bor után 8 forint forgalomba hozatali járulékot kell fizetni minden év augusztus és december 15-ig. A forgalomba hozott borral a vámhatóságnál kell elszámolni, és ott szedik a járulékot is. Akinek járuléktartozása van, az nem kaphat forgalomba hozatali engedélyt a borászati hatóságtól.

A Biotechnológiai Egyesület közleménye a génmódosított növényekről

Ha a géntechnológia alaptalan elutasítása folytatódik Magyarországon, akkor nemcsak az agrár-csúcstechnológiák nyújtotta haszontól, a versenyképesség javításától esik el az ország, hanem a különféle környezeti hatásokhoz sem tud igazodni – mutat rá a Biotechnológiai Egyesület február 12-i közleményében. Eszerint a géntechnológiával nemesített növények termesztésében több mint egy évtizedes tapasztalat áll rendelkezésre. A közlemény hangsúlyozza, hogy 2006-ban több mint 100 millió hektáron, 22 országban több mint 10 millió gazdálkodó termesztett ilyen növényeket. A közlemény állítja: nem volt olyan egészségügyi vagy környezeti probléma, amely visszavezethető lett volna az ilyen növények termesztésére, fogyasztására. A környezet védelmét szolgálta, hogy a szokásoshoz képest 172 millió kilogrammal kevesebb növényvédő szert használtak e növények termesztéséhez. A kevesebb talajmegmunkálásnak köszönhetően csökkent a széndioxid-kibocsátás. A bioenergia használatához is segítséget adhat ez a technológia. A nitrogént jobban hasznosító génmódosított növények termesztésével csökkenthető a műtrágya felhasználása, a hidegnek, szárazságnak ellenálló növények pedig jobb alkalmazkodóképességük révén a megváltozott időjárási körülmények között is termeszthetők.

Az EU fékezi az intervenciós eladásokat

A túl magas (belső) piaci árakra hivatkozva az EU csökkentette az intervenciós készletekből külpiacokra eladható búza és árpa mennyiségét: előbbiét Magyarország esetében 199,9 ezer tonnával, utóbbiét 19 ezer tonnával. A nevezett termékek hozzáférhetőségének korlátozásáról szóló hír az EU hivatalos lapjában jelent meg február 14-én, és eszerint kisebb mértékben csökkentést érvényesít az EU a búzánál Csehország és Szlovákia esetében is, míg az árpánál Lengyelországgal és Litvániával szemben. Utóbbi négy ország esetében azonban tonnában csak százas nagyságrendekről van szó. A külső eladásra szánt mennyisége fenti csökkentésével egyidejűleg a belső alapokra szánt mennyiségek növeléséről is intézkedett Brüsszel: Magyarország esetében a felvásárolható mennyiség búzánál 100 ezer tonnával nőtt, míg az árpa esetében a csökkentéssel megfelelő mennyiséggel, azaz 19 ezer tonnával „ellentételezte” feltöltésre az intervenciós készleteket.

Közép-Európai Fiatal Gazda Központ létesülhet Magyarországon

Magyarországon hozhatják létre a közeljövőben a Fiatal Gazdák Európai Tanácsa, a CEJA első regionális működési egységét, a Közép-Európai Fiatal Gazda Központot – mondta Giacomo Ballari, a CEJA elnöke február 15-én Budapesten. A CEJA elnöke azért utazott Magyarországra, hogy előkészítése a Közép-európai Fiatal Gazda Központ, a CERYC megalapítását. Ebben az ügyben találkozott csütörtökön Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, aki támogatásáról biztosította az elképzelést. A központ létesítését az AGRYA, a CEJA magyar tagszervezet kezdeményezte. A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége azért szeretné, ha létrejönne egy CEJA regionális alközpont a közép-európai térségben, mert úgy ítéli meg, hogy a mezőgazdaságban és a vidékfejlesztés területén szükség van az új és a nemrégiben csatlakozott uniós tagországok ügyeinek, helyzetének speciális kezelésére - érvelt az MTI-nek Mikula Lajos, az AGRYA elnöke. Hozzátette: a kezdeményezéssel egyidejűleg az AGRYA javasolta azt is, hogy az alközpont székhelye Magyarország legyen. A CEJA Elnöksége február 1-jén tartott ülésén egyhangúlag támogatta a magyar kezdeményezést, és felkérte az AGRYA-t a szükséges előkészítő feladatok elvégzésére a regionális központ létesítésével kapcsolatban. A terv megvalósításához évi mintegy 80 ezer euróra, azaz mintegy 20 millió forintra volna szükség az AGRYA elnöke szerint. A Közép-Európai Fiatal Gazda Központ az elképzelések szerint elsősorban projektgeneráló és lebonyolító szervezetként működne, szakértői és szervezeti segítséget adna a régióban a fiatal gazdálkodóknak a térségben a szakmai munkához. A központ feladatai közé tartozna egyebek mellett kutatási projektek szervezése, szakmai konferenciák, szemináriumok megrendezése, az agrárpolitikához és szervezetfejlesztéshez kapcsolódó képzések szervezése, csereprogramok, szakmai utak lebonyolítása a régión belül, és különféle információs szolgáltatások nyújtása. A program megvalósítása az AGRYA elnöke szerint azért is fontos, mert a CEJA-nak jelenleg nincs hivatalos kapcsolata sem a szlovák, sem a román fiatal gazda szervezettel. Az AGRYA kapta azt a felkérést, hogy keressen megfelelő partnerszervezetet a CEJA-nak ezekben az országokban. A Fiatal Gazdák Európai Tanácsa az európai fiatal gazdák független szakmai szervezete, amelyet 1958-ban alapítottak. Jelenleg 22 nemzeti szervezet a tagja, köztük a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége, az AGRYA is, 2004. május 3. óta. A CEJA elsődleges feladata és célja a fiatal gazdák érdekeinek képviselete az európai intézmények előtt. Így együttműködik az unió Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságával, a DG Agri-val, és civil partnerként részese az EU agráriumot érintő döntés-előkészítési folyamatának. A CEJA négy alelnöke közül az egyik, Szász Péter, az AGRYA jelöltjeként került a posztra.

Maradhat a magyar génmódosítási tilalom az EU-miniszterek döntése szerint

Elvetették az Európai Unió tagországainak környezetvédelmi miniszterei február 20-án Brüsszelben az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy vonják meg Magyarország jogát a módosított génszerkezetű növények termesztésének tilalmára. A tagországok minősített többséggel vetették el a bizottsági javaslatot. Decemberi ülésükön a miniszterek hasonló javaslatot vetettek el Ausztriára vonatkozóan. Összesen ez már a harmadik eset volt, hogy az EU nem tette lehetővé a brüsszeli végrehajtó szervnek, hogy a génmódosított termékek tilalmának feloldására kényszerítsen egy vagy több tagországot. Nyomban üdvözölte a döntést a Greenpeace környezetvédelmi szervezet is, amelynek illetékese úgy vélte, hogy a miniszterek a közvélekedésnek és a természet védelmének egyaránt megfelelő döntést hoztak. Marco Contiero hozzátette: a szervezet „várja a napot, amikor az Európai Bizottság is az amerikai agrárüzlet, valamint a Brüsszelben és a WTO-ban lobbizók érdekei elé helyezi a közérdek védelmét”. A miniszterek arról szavaztak, hogy az Európai Bizottság javaslatára kényszerítsék-e Magyarországot a génmódosított (gm) kukorica köztermesztésének engedélyezésére, vagy a bizottsági indítvány leszavazásával megengedjék-e a 2005-ben bevezetett moratórium fenntartását, az erre vonatkozó záradék alkalmazását. A környezetvédelmi miniszterek korábban már voksoltak a kérdésben. A tilalom fennmaradására akkor is többen szavaztak, ám a minősített – mintegy kétharmados – többség nem jött össze, ezért került újra napirendre a téma. A szóban forgó, MON810 néven ismert, génmódosított amerikai kukoricaféleséget az EU közel tíz évvel ezelőtt engedte először piacára. Az az engedély azonban egy időközben idejétmúlt szabályozáson alapult, amely például nem írt elé kellően alapos kockázatelemzést, másrészt abban az időben Magyarország még nem volt EU-tag. 2001-ben sokkal szigorúbb uniós jogszabály született, ráadásul – nem utolsó sorban magyar tudományos kutatások révén – kiderült, hogy a módosított kukorica a környezetre káros összetevőket is tartalmaz. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter mindazonáltal már korábban azt is értésre adta: a témára vonatkozóan hozott magyar koegzisztenciatörvény Európában a legszigorúbbnak vehető, és garantálja mások mellett a módosított szerkezetű növényektől mentesen termeszteni kívánók szabadságát is. Így a gyakorlatban a tilalom egy esetleges európai bizottsági siker esetén is minden bizonnyal fenntartható lett volna.

Gráf: 2010-re 2 millió tonna kukoricából lehet bioüzemanyag

A tervek szerint, 2009-2010-re, az agrártárca céljainak megfelelően már kétmillió tonna kukorica feldolgozására alkalmas bioüzemanyag gyártó kapacitás működik majd Magyarországon – mondta Gráf József február 22-én Gyöngyösön. A már működő két üzem mellett 2008 második felében újabb két-háromban kezdődik meg a termelés, ami már több mint egymillió tonna tengeri feldolgozását biztosítja – mondta az agrárminiszter azon a rendezvényen, amelyet az IKR Zrt. és a gyöngyösi főiskola közötti, bioenergetikai kutatási programok megvalósításáról szóló együttműködési megállapodás aláírása alkalmából tartottak. A fejlesztésekhez szükséges kutatásokat, az egyetemek és főiskolák mentén létrehozott regionális tudásközpontokra kívánja bízni a tárca; ezt szolgálja a most megszületett együttműködés is. Szaxon Attila, a 2006-ban 75 milliárd forintos árbevétel mellett működő, kukoricatermesztéssel és a hozzá kapcsolódó integrátori tevékenységgel foglalkozó IKR Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a fosszilis energiahordozók korlátozott hozzáférése és növekvő ára miatt, mára megnőtt a megújuló energiaforrások, a bioüzemanyagok előállításának jelentősége. A növények energetikai hasznosítása egyben mérsékelheti a piacot veszélyeztető szemes termény többletet is. A gyöngyösi Károly Róbert főiskolán gazdálkodási és mezőgazdasági karokon 16 ezer hallgatót oktatnak. Többségük távoktatás formájában sajátítja el a diploma megszerzéséhez szükséges ismereteket.

Gráf József: az ENSZ agrár-fővárosává válik Magyarország

Az ENSZ agrár-fővárosává válik Magyarország azt követően, hogy a FAO európai központja mellett Budapestre költözik a mezőgazdasági és élelmezési világszervezet szolgáltató központja is – jelentette ki Gráf József február 22-én Gyöngyösön. Ez, a komoly diplomáciai siker mellett azt jelenti, hogy 100 fiatal magyar élelmezési és mezőgazdasági szakember jut európai színvonalú álláshoz, amikor együttműködési megállapodást írt alá a gyöngyösi főiskola rektora és a FAO budapesti, Közép- és Kelet-európai Szubregionális irodájának vezetője. Mindennek nyomán a főiskola révén a magyar kutatók is bekapcsolódnak a világfolyamatokba. Az új uniós tagállamok szakembereiből álló kutatócsoport létrehozását tervezi a szubregionális iroda a mezőgazdasági reformfolyamatok támogatása érdekében. A munkából részt vállalhat a gyöngyösi főiskola is – mondta a dokumentum aláírását követően Maria Kadleciková, az iroda vezetője. Ugyanakkor a magyar felsőoktatási intézmények részt vállalhatnak a kelet-közép-európai mezőgazdasági szakemberek oktatásában. Magda Sándor, a Károly Róbert főiskola rektora hozzátette, hogy az intézmény részt kíván venni a fejlődő országok agrárszakembereinek képzésében is

Új hibrid kukoricafajták alternatív üzemanyag gyártáshoz

Az idén várhatóan több olyan új hibridkukorica fajta kerülhet köztermesztésbe amelyekből nagy keményítőtartalmuk eredményeként az alternatív üzemanyagként használatos etilalkohol állítható elő – közölte a gödöllői Szent István Egyetem tanára február 23-án. Jolánkai Márton elmondta, hogy az egyetem növénytermesztési tanszéke, együttműködve az MTA Martonvásári Kutató Intézetével olyan termesztéstechnológiai kutatásokat végez, amelyek alapul szolgálhatnak a leendő hazai etilalkohol gyártó üzemek tevékenységéhez. Ez pedig azért is fontos, mert az EU is előírja, hogy a tagországok, saját felhasználásukon belül az üzemanyagban növeljék a biokomponensek arányát. A jelenleg folyó kutatási programban több olyan hibridet vizsgálnak, amelyekből a hagyományos fajtáknál tonnánként 8-12 százalékkal több, 400 litert meghaladó mennyiségű etilalkohol nyerhető ki. E kukoricahibridek közül több a szárazságot is jól tűri, ellenálló különféle betegségekkel szemben, és ez megteremti a lehetőséget, hogy a globális klímaváltozás nyomán az Alföld szárazodásához alkalmazkodó növények termesztésére térjenek át az e régióban gazdálkodók. Az Egyesült Államokban egyébként már a teljes kukoricatermés 14 százalékából üzemanyag célját szolgáló etilalkoholt állítanak elő adja. Nálunk egyelőre nem gazdaságos benzin helyett kukoricából kinyert szesszel feltölteni a gépkocsik tankját, de a közgazdasági szabályzók változása, a kőolaj további drágulása nyomán, de főként klímavédelmi okokból még nagy szükség lehet erre a tudományos eredményre.

EU, cukorkvóta csökkentés: a magyar termelők cukorhiánytól tartanak

Cukorhiánnyal is számolhatnak az uniós országok egy kedvezőtlen időjárás esetén, amennyiben a hét végén nyilvánosságra hozott cukorkvóta csökkentési terv mellett kötelezi el magát az unió bizottsága – mondta Kelemen István, a Cukorrépa-termesztők Országos Szövetségének (CTOSZ) főtitkára február 26-án. A szakember emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió illetékes szervezete, a Cukor Irányító Bizottság a hét végén a 2007-2008-as idényre vonatkozóan az uniós cukortermelés 2 millió tonnás csökkentéséről döntött. Ez átlagosan 12 százalékos mérséklésnek felelt volna meg. Magyarországnak a döntés értelmében 6,21 százalékkal, azaz valamivel több mint 18.500 tonnával csökken a cukorkvótája a jelenlegi 298.591 tonnáról 280.048 tonnára. A kvótavágás következtében cukorrépa vetésterülete, pedig a 43-44 ezer hektárra csökkenhet. Kelemen István elmondta: a szakmai irányító bizottság először az úgynevezett lineáris kvótamérséklés mellett tette le a voksát, és csak az erőteljes tagállami tiltakozások hatására fogadta el az arányos mérséklés elvét. Ez az eredeti elképzelésnél kedvezőbb Magyarország számára. Az új uniós döntés a cukorfelesleg és felhalmozódásának mérséklését célozza. A tagállamok elfogadják a mérséklés szükségességét, máskülönben az uniós cukorárak idővel gyakorlatilag összeomlanának. Egyes számítások szerint azonban az arányosság nem látszik biztosítottnak, bizonyos államokra – 18 ilyen lehet a 25-ből – akár 13,5 százalékos csökkentési kötelezettség is juthat. Ide sorolhatják Franciaországot, Németországot, Lengyelországot, Nagy-Britanniát és Belgiumot is.

A MOSZ azonos feltételeket sürget a sertéspiacon

A Mezőgazdasági Szövetkezetők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) a fogyasztók és a termelők érdekében is szükségesnek tartja, hogy a hatóságok teremtsenek azonos szabályozási feltételeket a belföldi sertéspiacon a külföldi és a hazai termelők részére – közölte Tóth István, a gazdálkodói érdekképviselet titkára február 27-én. A MOSZ-nál azt állítják, az egyedi jelölés a költségekből fakadóan jelenleg versenyhátrányt jelent a magyar termelőknek az egyedi jelölés nélkül érkező importtal szemben. Ezért követelik, hogy azonos előírások vonatkozzanak a magyar és a külföldről Magyarországra érkező sertésekre. Így a fogyasztók ellenőrzött, nyomon követhető élelmiszerekhez juthassanak, a megbízhatatlan import sertés mellett, pedig nem kerülnének hátrányba a magyar termelők. A szakértők szerint jelenleg nagy tömegben áramlik Magyarországra az egyedi jelölés nélküli, kétes eredetű import élősertés. Az egyedi jelölés hiányából fakadóan nincs lehetőség nyomon követésre, vagyis egyedileg nehéz megállapítani, hogy mi kerül a vágóhidakra, és onnan a magyar termékekbe. Mészáros Illés, a Sertéstenyésztők Országos Választmánya elnöke az MTI-nek elmondta: Magyarországon a múlt évben 3,2-3,3 millió magyar sertés kerül a vágóhidakra. Emellett további mintegy 600 ezer külföldről – főként Lengyelországból – származó élő sertést vágtak le a magyar vágóhidakon. Ez utóbbiak esetében általában hiányzik a sertésekről az egyedi azonosításra alkalmas jelölés, az úgynevezett krotália. Ezt az azonosítót a magyar termelőktől megkövetelik a nyomon követhetőség miatt, ami sertésenként 150-200 forint többletköltséget jelent a tenyésztőknek. A szakember úgy véli a feketegazdaság aránya is jelentős, mintegy 20 százalék az ágazatban. Mindez jelentős versenyhátrányt jelent a legálisan dolgozó sertéstartók számára. A MOSZ-nál emlékeztetnek arra, a közelmúlt élelmiszerbotrányai nyomán világossá vált, hogy a fogyasztókat, sőt a hivatalos szerveket is könnyű megtéveszteni. Ezt kihasználva pedig megjelennek a boltok polcain a nem azonosítható, gyenge minőségű, lejárt szavatosságú termékek. Ennek pedig gátat kellene vetni.

Kabai Cukorgyár – válaszra vár a szerkezetátalakítási terv

A Kabai Cukorgyárat működtető Eastern Sugar Zrt.-nek február végéig kellett visszajelzést kapnia Brüsszelből a gyárbezárást követő szerkezetátalakítási elképzeléseiről. A társaság menedzsmentje azonban február 28-án még elzárkózott attól, hogy nyilatkozzon a gyár jelenlegi helyzetéről illetve az ott folyó tevékenységről. Így nem erősítették meg azt a korábbi bejelentést, amely szerint a Kabai Cukorgyár üzemszerű működése február végén befejeződik. Az Eastern Sugar Zrt. a múlt év október elején jelentette be, hogy visszaadta a Kabai Cukorgyár uniós termelési-értékesítési kvótáját, mivel Kabán megszünteti a cukor-előállítást. A brit Tate & Lyle Plc cukor- és édesítőszer-gyártó csoport, amely a holland Eastern Sugar B.V.-n keresztül volt jelen a kabai cégben, közölte: öt cukorrépa-feldolgozójának bezárásával kivonul a kelet-európai termelésből az EU cukor-ártámogatásának csökkenése miatt. A cég indoklása szerint az EU cukorreform hatására a 2006-ban kezdődött négyéves periódus alatt csökken mind a cukorrépa minimális felvásárlási ára, mind a cukor termelési költségeinek fedezésére fennmaradó összeg, ezzel az ágazat eredménytermelő képessége súlyosan romlik. A kabai cukorgyár vezetése már 2006. januárban jelezte, hogy 50-nel csökkenti 250 fős állandó dolgozói létszámát, ám akkor még úgy nyilatkoztak: céljuk, hogy Kelet-Európa legnagyobb és egyik legmodernebb cukorrépa-feldolgozó gyára továbbra is versenyképes legyen az EU más cukorgyáraival szemben. Októberre azonban megváltozott a helyzet. A kabai gyár több mint 100 ezer tonna cukrot állított elő évente. A gyár bezárásával most 198, köztük 98 kabai dolgozónak szűnik meg a munkahelye. Ezen kívül további 200 kisvállalkozót érint közvetlenül a gyárbezárás, nem beszélve a termelőkről és családtagjaikról. A kabai gyár bezárásának feltétele volt, hogy kérvényt nyújtsanak be az EU szerkezetváltási alapjához és azt el is fogadják. Az idén január végére létrejöttek a megállapodások az Eastern Sugar Zrt, a kabai gyár cukorrépa-termelői, az üzem munkavállalói valamint a területileg illetékes munkaügyi és környezetvédelmi hatóság között. Eszerint az uniós jogszabályok által biztosított csaknem 80 millió eurós szerkezetváltási támogatásból 8,3 százalékot szociális kiadásokra kell fordítani. A rendelkezésre álló forrásból a gépipari beszállítók 7,4 százalékot kapnak, a cukorrépa-termesztők pedig 19,6 százalékkal részesednek. Az Eastern Sugar Zrt-nek a termelő berendezések leszerelését valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési hivatalba (MVH) benyújtott szerkezetváltási terv szociális és környezetvédelmi intézkedéseit legkésőbb 2010. szeptember 30-ig kell megvalósítania. A Földművelésügyi és vidékfejlesztési Minisztérium szándékai szerint a cukorgyár telephelyén termelői tulajdonú bioetanol üzemet létesítenének.

(Forrás:MTI)