Átszervezik az agrár-szakigazgatást annak érdekében, hogy a gazdálkodók a számukra szükséges információkhoz az eddiginél is gyorsabban juthassanak hozzá és hatékonyabb legyen az ügyintézés – mondta Benedek Fülöp, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára január 16-án Budapesten. Január elsejétől működik a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH). Az új szakigazgatási szervezet feladata, hogy kialakítsa az agrár-szakigazgatás új struktúráját, amelynek lényege az úgynevezett egyablakos ügyintézés kialakítása, ahol a gazdálkodók helyben intézhetnek minden, számukra fontos ügyet. A szakigazgatás átszervezésétől 2,5 milliárd forint körüli megtakarítást várnak a minisztériumban. Jelenleg az agrár-szakigazgatásban mintegy 5.100 ember tevékenykedik, ám a hivatal létrejöttével ez a létszám 4.477 főre csökken fokozatosan. Az agrár-szakigazgatásra a múlt évben mintegy 32 milliárd forintot fordítottak, ez az összeg az idén várhatóan 29 milliárd forint körül alakul. Az elvárások szerint a hivatal működéséhez szükséges forrásokat felerészben az önálló gazdálkodás során kell előteremtenie a szakigazgatási szervezetnek, a további 50 százalékot pedig az állami források biztosítják. A szakállamtitkár jelezte: a hivatal költségvetése a továbbiakban 27-27,5 milliárd forintra csökken majd. A hivatal integrálni fogja megyei szinten a Földművelésügyi Hivatal (FM), az állat- és növényegészségügyi szolgálat, valamint az erdőgazdálkodás és a genetikai erőforrásokhoz kapcsolódó tevékenységeket.

A szakigazgatási hivatalnak 19 megyei szervezete lesz, ugyanis a Pest megyei és a fővárosi tevékenységet egy szervezet intézi majd. A hivatal létszámának valamivel kevesebb, mint 25 százaléka Budapesten tevékenykedik majd, 900-1.000 ember. Ők azonban jórészt a fővárosban működő laboratóriumokban dolgoznak, a tényleges irányítást kevesebb mint 100 ember végzi a hivatalban. Az agrár-szakigazgatás jelentős hányada vidéken tevékenykedik a jövőben – jelezte Madari Jenő, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal elnöke. Bognár Lajos, az élelmiszerbiztonságért felelős elnökhelyettes hangsúlyozta: az élelmiszerbiztonsági kérdéseket továbbra is elsődlegesen kezelik a hivatalban. Benedek Fülöp beszélt arról is, hogy az agrárirányítás átszervezése miatt a jelenlegi, valamivel több mint 10.900 minisztériumi alkalmazottból az év végére 9.822-en maradnak az agrártárcánál és háttérintézményeinél. A minisztériumban múlt év december végén 452-en dolgoztak, az idei év végére a létszám kevesebb mint 350 fő lesz. A szakállamtitkár aláhúzta: a létszámcsökkentés a hatékonyabb állami irányítás követelményeinek megfelelően történik. Benedek Fülöp ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az átszervezés nem érinti a tárcára háruló feladatok végrehajtásának minőségét.

Tovább csökkent a szarvasmarha- és sertésállomány

Tovább csökkent valamennyi haszonállat állománya Magyarországon a tavaly december 1-jét megelőző négy hónapban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) január 18-án. Szarvasmarhából 702 ezret, sertésből 3,98 milliót, tyúkfélékből 30,3 milliót, juhból pedig 1,298 milliót tartottak az országban 2006. december elsején. A közlemény szerint 2006. augusztus 1-jén szarvasmarhából 705 ezret, sertésből 4,065 milliót, tyúkfélékből 37,455 milliót, juhból pedig 1,329 milliót tartottak az országban. Magyarországon a 2005. decemberi 1-jei adatok szerint szarvasmarhából 708 ezret, sertésből 3,85 milliót, tyúkfélékből 31,9 milliót, juhból pedig 1,405 milliót tartottak. A szarvasmarhák száma 2005. december elsejei állapot szerint 14 ezerrel, sertéseké 350 ezerrel, a baromfiállomány 8,7 millióval, a juhoké pedig 14 ezerrel csökkent négy hónap alatt. A KSH közlése szerint 2006. december elejére a 60 ezres lóállomány négy hónap alatt 3 ezerrel, egy év alatt pedig 11 ezerrel csökkent. A szarvasmarha állomány egy év alatt 6 ezerrel csökkent. A 322 ezres tehénállomány az egy évvel azelőttihez viszonyítva 12 ezerrel, augusztus 1-je óta 4 ezerrel mérséklődött. A sertések száma a múlt év december elsején a 2005. decemberi állapothoz viszonyítva 134 ezerrel nőtt. Az anyakocák 290 ezres száma augusztushoz képest 15 ezerrel, 2005. december 1-jéhez viszonyítva 13 ezerrel lett több. A tyúkfélék száma 1,599 millióval csökkent egy év alatt. A tojóállomány az egy évvel korábbinál 668 ezerrel lett kevesebb, ugyanakkor négy hónap alatt 1,573 millióval lett több, így december 1-jén 14,815 millió volt. A libaállomány 2006. december 1-jén mintegy 2,7 milliót tett ki, 404 ezerrel elmaradt a négy hónappal korábbitól. A 2,57 milliós kacsaállomány 950 ezerrel, a 4,08 milliós pulykaállomány 39 ezerrel kisebb volt a 2006. augusztusihoz képest.

Kereslet van kukoricára és búzára, jó áron

A búza és a kukorica esetében is keresleti piac alakult ki, kedvező felvásárlási árakkal – állapította meg a Mezőgazdasági Szövetkezetők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) Gabonaválasztmánya legutóbbi ülésén január 22-én. A választmány a piaci helyzetről adott értékelésében megfogalmazza: a termelők gabonájukat 23-33 ezer forintos tonnánkénti áron tudták értékesíteni, attól függően, hogy az értékesítési szezon kezdetén, vagy annak későbbi szakaszában adták el azt. Jelenleg az étkezési búza ára meghaladja a 34 ezer forintot tonnánként, és a szakértők szerint további áremelkedés várható. A takarmánykukoricához 29-31 ezer forintos áron lehet hozzájutni tonnánként a szabadpiacon. Ezek a magyarországi árak az unió 27 tagállama közül a legalacsonyabbak közé tartoznak. (A Dunántúlon az átlagárak 1-2 ezer forinttal magasabbak, mint az ország keleti részén, különösen igaz ez Békés és Hajdú megyében.) A nemzetközi piaci tendenciák azt tükrözik, hogy amíg az elmúlt évben a világpiacon 50-55 százalékkal nőttek a gabonaárak, addig Magyarországon ez a növekedés csak 35-40 százalék körül volt. A Nemzetközi Gabona Tanács (IGC) prognózisa szerint 2007-ben is keresleti piacra lehet számítani, különösen a kukoricánál és a tavaszi árpánál.

A hazai értékesítési lehetőségeket ebben az évben nagymértékben befolyásolja majd az elemzők szerint: az elmúlt hónapokban tapasztalható – szinte az egész országra kiterjedő – csapadékhiány. Emellett a következő időszakban meghatározó piacbefolyásoló tényező lehet, hogy csökken-e vagy fennmarad a csapadékhiány. Az elmúlt 4-5 hónap alatt ugyanis annyi eső esett csak, amennyi a sokéves átlag szerint egy hónap alatt szokott. A gabonatermesztők szerint – az igen enyhe tél miatt – a gombák és más kártevők máris elszaporodtak. A kártevők elleni védekezés pedig tetemes költségnövekedést okoz majd, és a termés megtizedelésével fenyegeti a gazdálkodókat. Ezért a MOSZ Gabonaválasztmánya bírálja az unió kukoricaintervenció megszüntetésére vonatkozó szándékát, és értetlenül fogadja, hogy az EU magyarországi intervenciós készleteiből korábbi gyakorlatától eltérően korán megkezdte a piaci ár alatti kukoricaértékesítést.

Felére csökkenhet a mezőgazdaságban dolgozók száma Magyarországon

A modellkísérletek szerint akár a felére is csökkenhet a mezőgazdaságban dolgozók száma 2014-ig Magyarországon – nyilatkozta Halmai Péter, a Szent István Egyetem tanára január 23-án Budapesten a Miniszterelnöki Hivatal és a Magyar Tudományos Akadémia kormányzati fórumán. Három pályát vizsgáltva, az első pálya esetében a munkaerőegység száma 2014-re 52 százalékkal csökken Magyarországon a mezőgazdaságban, a második szerint 40, a harmadiknak az esetében 28 százalékkal. A vidékfejlesztésről szóló megbeszélés a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közötti megállapodás keretében folyó stratégiai kutatások eredményeit bemutató kormányzati fórum része. A vidékfejlesztés fontos elemei lennének egyebek mellett a vállalkozói hálózatok kiépítése, a magas életminőség fenntartása és az innováció előmozdítása. Németh Imre fejlesztéspolitikai államtitkár elmondta: Magyarországon változtatni kell a vidék helyzetén. A fejlesztésnél azonban nemcsak az agrár- és vidékfejlesztési alapra kell támaszkodni. A támogatásokkal pedig nem a mennyiségi növelésre kell pénzt költeni. Ficsor Ádám, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára elmondta, hogy 2013-ig fokozatosan csökken az uniós agrártámogatás.

A szakállamtitkár szerint szerkezet- és szemléletváltásra van szükség a vidékfejlesztésben, ez az átalakítás pedig azt eredményezi, hogy munkahelyek szűnnek majd meg. Varga Gyula, a kaposvári egyetem professzora szerint a jelenlegi vidék- és agrártámogatások főként a versenyképes vállalkozásokat segítik, épp ezért külön kellene választani a versenyszférát a szociális támogatásoktól. A kaposvári szakértő rámutatott: 2001-től felgyorsult az egyéni gazdaságok megszűnése Magyarországon, az ezredforduló óta 5,2 százaléka tűnt el a gazdaságoknak. Csatári Bálint, az MTA Alföldi Tudományos Intézetének igazgatója előadásában kiemelte, hogy Magyarország népességének negyven százaléka vidékies területen él. Az elmúlt tíz évben végzett kutatások pedig azt mutatják, hogy a mezőgazdasági termelés a Dél-Alföldre szorult vissza. A kormány és az MTA először 2003-ban kötött megállapodást a kormányprogram végrehajtását előmozdító stratégiai kutatások megvalósításához. 2005-ben újabb megállapodást írt alá a hivatal és az Akadémia, ez legfontosabb célként a II. Nemzeti Fejlesztési Terv elkészítésének stratégiai kutatásokkal történő támogatását jelöli meg.

Napirenden a zöldség-gyümölcs ágazat uniós reformja

Magyarország az Európai Unió most elkezdődött költségvetési időszakában évente 4,75 millió eurót, azaz mintegy 1,2 milliárd forintot használhat fel az Egységes Területalapú Támogatások (SAPS) forrásaiból a zöldség-gyümölcs ágazat támogatására. A SAPS forrása 1.500 milliárd forint hét év alatt. Egyebek között ez hangzott el január 24-én Budapesten az Európai Bizottság magyarországi képviselete által szervezett szakmai tanácskozáson, amelyet a zöldség-gyümölcs ágazat uniós reformjáról rendeztek. Emmanuel Jacquin, az Európai Bizottság mezőgazdasági ügyekért felelős főigazgatóságának borágazati vezetője elmondta: a reformra azért van szükség, hogy az ágazat versenyképességét fokozzák, valamint kiküszöböljék a válságok okozta jövedelemingadozást, továbbá növeljék az unióban a zöldség- és gyümölcsfogyasztást valamint egyszerűsítsék az ágazati adminisztrációs terheket. Az uniós megbízott a magyar szakembereknek tartott előadásában utalt rá: a reform célkitűzései szerint úgy kell megvalósítani a zöldség-gyümölcs ágazat működési feltételeinek jobbá tételét, hogy az összhangban legyen a Közös Agrárpolitikával (KAP), elsősorban annak piaci és vidékfejlesztési intézkedéseivel. A reform kezdeményezői szem előtt tartották a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) kompatibilitását és azt is, hogy összhang legyen az unió finanszírozási lehetőségeivel, azaz pénzügyi perspektíváival. A szakértő aláhúzta: a reform lényege, hogy növekedjen a termelői szervezetek (tészek) vonzereje.

Ezért növelni kívánják azok rugalmasságát, vagyis egy-egy termelő nem csak egy termelői csoportnak lehetne tagja, hanem az általa termelt termékekkel több csoportban is tagságot szerezhetne. Annak érdekében, hogy a termelői csoportok működése és a szerveződések száma nagyobb legyen, az unió többlettámogatást kíván adni azoknak a tagállamoknak, ahol ez a szervezettségi szint alacsony. Az eddigi 50 százalék helyett 60 százalékra növelné a támogatottságot. Emellett ösztönözné a termelői csoportok úgynevezett másodlagos szerveződését, összeolvadását. Ehhez is többlettámogatást kívánnak adni, amely összességében 60 százalékos lenne a reform bevezetésével. A válságkezelésben is szeretne az unió előrelépni a reform bevezetésével. A tészek működési alapjának 33 százalékát lehetne válságkezelésre fordítani oly módon, hogy a válságkezelés felét az unió finanszírozná. A válságkezelés eszközei közül az előadó megemlítette a zöld szüretet, a termés be nem takarítását, továbbá a válsághelyzetek hatékony kommunikációját, valamint a terménybiztosítást. Ezzel egyidőben megszűnne az árukivonás 100 százalékos uniós támogatása. Az egységes támogatási rendszeren belül kötelező lenne az úgynevezett keresztmegfeleltetés, egyebek között a környezetvédelmi, illetve az élelmiszerbiztonsági szabályoknak. Emellett valamennyi működési programból legalább 20 százalékot a környezetvédelmi intézkedésekre kellene fordítani. Minden működési programból a biotermelésre nyújtott uniós társfinanszírozás aránya 60 százalékos lenne.

Az unió 27 tagállama jelenleg mintegy 108 millió tonna zöldséget és gyümölcsöt állít elő, amelyből mintegy 70 millió tonna zöldség és mintegy 40 millió tonna a gyümölcs. Magyarországon évente mintegy 1,2-1,5 millió tonna zöldség terem, a gyümölcs mennyisége pedig 700 ezer és egymillió tonna között ingadozik. Az unió összes termeléséből így Magyarország mennyiségben mintegy 3 százalékkal, értékben pedig mintegy 1,5 százalékkal részesedik. Magyarországon a zöldség-gyümölcs ágazat termelése teszi ki a mezőgazdasági termelés mintegy 15 százalékát.

Kukoricaintervenció más időzítéssel és tartalommal

Jelenleg jó esély van arra, hogy a kukoricaintervenciós rendszer idei teljes megszüntetésére vonatkozó európai bizottsági javaslatok kedvező időzítéssel és más tartalommal kerüljenek bevezetésre – jelentette ki Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az európai uniós agrárminiszterek tanácskozását követően.

Az ülés tanúsága szerint ugyanis az EU-tagországok többsége (14 tagállam) megértette a magyar érvelést, és támogatta a magyar álláspontot – tette hozzá, jelezve, ennek különleges jelentőséget ad, hogy a tervezett leépítés Magyarországot érinti legmélyebben és leginkább negatívan. Mások mellett Bulgária, Csehország, Ausztria, Franciaország, Románia, Görögország, Lengyelország, Szlovákia, Portugália, Olaszország, Finnország és Spanyolország értett egyet azzal a magyar állásponttal, hogy a brüsszeli javaslat túlzott reakció a kialakult készletekre, míg a bizottsági előterjesztést csak a költségcsökkentésre hagyományosan érzékeny Dánia, Nagy-Britannia és Svédország támogatta egyértelműen. Ez abszolút többséget jelent a 27 tagország között (ráadásul a tagállamok egyharmadának támogatása már elég a javaslat leszavazásához). Az is bizonyos azonban, hogy hosszú távon, változatlan formában nem fog fennmaradni a rendszer – ismerte el Gráf József. „A háborúnak még messze nincs vége” - mondta, jelezve, hogy Mariann Fischer Boel biztos asszony a mostani tárgyalás után is elég határozottnak tűnt abban, hogy lépéseket fog tenni, de abban már meginogni látszott az álláspontja, hogy azonnali megszüntetésről legyen-e szó. Gráf József úgy vélte, a márciusi miniszteri ülésen dőlhet el a kérdés végérvényesen.

Addig még szakértői szinten tovább vizsgálják a most elhangzott érveket. Magyarország minden szinten erőteljes kampányt folytatott az uniós partnereknél, a többi tagországnál és sikerült is elfogadtatnia érvrendszerét. Hátravan még az Európai Parlament állásfoglalása is a kérdésben, ahol két magyar képviselő, Glattfelder Béla és Tabajdi Csaba dolgozik a témán. Az Európai Bizottság fő érve az, hogy a jelenlegi rendszer kizárólag egyetlen ország érdekeit képviseli, a megmaradt készletek több mint 90 százaléka ugyanis Magyarországon található. Az EU-nak ez nagy költséget jelent Brüsszel szerint, emellett eltéríti a piac hatásait. Magyarország azonban „teljes mértékig” elfogadhatatlannak tartja a bizottság javaslatait – fejtette ki a miniszter a találkozón. Megítélése szerint először is egyoldalú lépésről van szó minden olyan tagállammal szemben, amely kukoricát termel. Másfelől Magyarország az uniós csatlakozástól egyebek között kiszámíthatóságot, előre tervezhető szabályozást remélt, ám a bizottság fél év alatt másodszor tett olyan előre be nem jelentett, váratlan lépést, amely alapvetően befolyásolta a kukoricapiaci viszonyokat. Elfogadhatatlan az időzítés is, hiszen az idei vetés szerkezetét a gazdák már tavaly elkészítették, és ezen változtatni nem lehet, mert a kalászosok egy részét már ősszel elvetették.

Azzal sem értett egyet a magyar miniszter, hogy a jelenlegi rendszer változatlanul hagyása mellett néhány éven belül elviselhetetlenül magas költségei lesznek az uniónak. A 2006/2007-es intervenciós évben például sem Európában, sem Magyarországon nem történt intervenciós felvásárlás. A jelenlegi készletek azért keletkeztek, mert Magyarországon „két elképesztően jó gabonatermelési év volt egymás után”, és nem alakultak ki az uniós árviszonyok sem. A korábbi 114,6 euró/tonna ár mellett viszont jelenleg már 120 euró/tonna az eladási ár – ez pedig már olyan összeg, amely fedezi az uniós költségeket is. Uniós források mindazonáltal megerősítették, hogy a német elnökség támogatásával az Európai Bizottság elérte: a kukoricaintervenció megszüntetésével egy blokkban tárgyalják azt a javaslatot, hogy módosítsák az agrárstruktúra korszerűsítését szolgáló mezőgazdasági garanciaalap (EAGGF) szabályozását, kamattámogatással lehetőséget teremtve a készletezési költségproblémák enyhítésére. Tekintettel arra, hogy ez egyebek között Magyarországnak kedvezne, Brüsszel egyfajta politikai kompenzációként kezeli a kukoricajavaslathoz.

A magyar gazdálkodók megtartanák a hagyományos fajtákat, de kipróbálnák a GM növényeket is

A magyar gazdálkodók megtartanák a hagyományos fajtákat a termesztésben, de többségük kis területen kipróbálná a genetikailag módosított (GM) fajtákat is – derül ki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézete által végzett februári felméréséből. Az európai országok többsége eddig elzárkózott a genetikailag módosított vagy más néven transzgénikus növények gyakorlati bevezetésétől, noha a világ több régiójában e fajták mintegy 90 millió hektár vetésterületet foglalnak el. Az Európai Unióhoz történt csatlakozás idején bizonyos mértékben változott e növényfajták európai helyzete is. Egyes országok feladták korábbi fenntartásaikat és engedélyezték a termesztést, míg más EU tagállamok továbbra is kitartanak a tiltás mellett.

Magyarországon a mezőgazdaság átalakulásával járó teendők hosszú ideig elterelték a figyelmet a GM növényekről, így kevés visszhangja volt a felhasználásukra vonatkozó törvény megszületésének. Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete 1999-ben már vizsgálta a magyar gazdálkodók viszonyát a GM növényekhez. A mostani felmérésre azért volt szükség, hogy megismerjék, miként változott az eltelt időszakban a magyar növénytermesztők véleménye e témában. A vizsgálat során 540 termelőhöz juttatták el a kérdőívet, közülük 222-en válaszoltak. Megoszlottak a vélemények a támogatók és az ellenzők között. A kutatók szerint ebben jelentős lehet a szerepe a negatív sajtópropagandának. Emellett a GM fajták kérdését sokszor összemossák az élelmiszer- és környezetbiztonsági gondokkal, amelyeknek semmi közük a transzgénikus növényekhez. A felmérés szerint a magyar gazdálkodók a GM fajtákat attól függően alkalmaznák, hogy a beépített gének révén a növények milyen tulajdonságai javíthatók. Elsősorban a betegségekkel szembeni jobb ellenállóképességet, a rovarok iránti rezisztenciát valamint az olcsóbb és egyszerűbb gyomirtási technológiát remélnek a magyar termelők, hogy kevesebb növényvédőszert kelljen alkalmazniuk. Ez utóbbi területen látja a válaszadók 51 százaléka a GM fajták előnyét, és kevésbé a nagyobb termésátlagok miatt érdeklődik e növények iránt. Az 1999-es felméréshez képest jelentősen megnőtt azon álláspontot képviselők aránya, akik nagyobb figyelmet fordítanak a környezetbiztonságra. Ezt tükrözi, hogy a megkérdezettek 38 százaléka védősávot követelne meg a szomszédtól, ha az GM fajtát termesztene.

A Mezőgazdasági Gépi Bérvállalkozók Szövetségének tájékoztatója

Minden évben az aktuális szolgáltatási árak kidolgozásával és kiajánlásával segíti tagjait és a mezőgazdasági termelők, vállalkozók munkáját a Mezőgazdasági Gépi Bérvállalkozók Szövetsége. A tájékoztató jellegű árak elősegítik a várható költségek tervezését, a szolgáltatási tevékenységek elszámolását. A 2006. évi tényadatok (gép-, alkatrész-, anyag-, energiaár, valamint munkabér és vonzatai, stb.) értékelésével és az aktuális gázolajárral kidolgozott vállalkozási árakat márciusi lapunkban tesszük közzé.

Addig is részletesebb információkkal a Szövetség titkára, Körmendi Péter áll olvasóink rendelkezésére a 06-28/511-616, 06-30/9517-223 telefonszámon és a kormendi@fvmmi.hu e-mail címen.