Agrárágazat főoldal   Agrárágazat 2007 Február






Tartalomjegyzék A traktorok kiválasztási szempontjai II. Megtakarítás és környezetvédelem Utolsó lap

A tavaszi vetésű növények szemenként vető gépei

 követelmények, szerkezeti elemek, működési elvek
Szerző: Dr. Fűzy József  Dr. Soós Sándor




Minden évben, tavasz előtti időszerűségénél fogva – a talajelőkészítés és a magágykészítés munkaműveletei mellett –, a gépesítés vonatkozásában a vetőgépek, a velük megvalósítható technikai lehetőségek kerülnek előtérbe. Az egyes szántóföldi és kertészeti növénytermesztési technológiák, valamint a megvalósításukra szolgáló géprendszerek is kiemelt jelentőséggel kezelik a vetést, és annak műveletét végző különböző vetőgépeket. Az őszi és tavaszi kalászos-gabonák, a borsó; repce, takarmánynövények magvainak vetésére a normál, ún. gabona sortávolságú (~ 11-17 cm) sorbavető-gépeket, míg a széles sortávolságú (45-76,2 cm) kapásnövények, illetve a sík vagy ágyásos művelésű zöldségfélék apró magvainak vetésére a különböző kialakítású szemenként vető gépeket használják. A következő összeállításban ezen szemenként vető gépek kerülnek bemutatásra.

 

A vetőgépekkel szemben támasztott követelmények

A széles (30-76,2 cm) sortávolságú kapásnövények vetése az ágazati termesztések egyik legfontosabb technológiai művelete, s a vetéstechnika az eredményes szántóföldi növénytermesztés meghatározó eleme. Ezen növények megfelelő időben és magszámmal, szemenként, közel azonos magtávolságra végzett hibátlan vetése egyenletes fejlődést, egyöntetű növényállományt biztosít, végső soron pedig jobb minőségű, nagyobb hozamú termést eredményez. Szemenkénti vetésről akkor lehet beszélni, ha a vetőgép a növény meghatározott sortávolsága mellett – ez a kukoricánál és a napraforgónál általában 70; 75; 76,2 cm, cukorrépánál és szójánál általában 45 cm –, a vetőmagvakat még a soron belül is egymáshoz közel azonos, előre beállított tőtávolságra és mélységbe, szemenként helyezi a csoroszlyák által nyitott barázdákba, majd csírázásukhoz megfelelő talajréteggel takarja be azokat.

A szántóföldi szemenként vető gépekkel szemben támasztott üzemeltetési-, agrotechnikai- és műszaki követelményeket az MSZ 19104/1-79 Országos Szabvány tartalmazza, amelynek előírásai közül a legfontosabbak a következők:

a gépek legyenek alkalmasak a szabványok szerinti kalibrált és osztályozott (kukorica, cukorrépa, szója és napraforgó) vetőmagvak szemenkénti vetésére, a szabványban meghatározott minőségű műtrágya, valamint granulált, normál nedvességtartalmú gyomirtó és rovarirtó-szer egyidejű kijuttatásával is;

a vetőgépek vetésre alkalmas talajokon max. 5%-os lejtésig legyenek üzemeltethetők;

a sortávolság napraforgónál 50; 55; 70 vagy 76,2 cm; kukoricánál 70; 75 vagy 76,2 cm, cukorrépánál és szójánál 45, 50 cm legyen, illetve a gépek biztosítsák ezen sortávolságok beállítási lehetőségeit;

a gépek szemenként és megfelelő vetéspontossággal vessék ki a különböző méretű és alakú vetőmagvakat. A hiányhelyek (magkihagyások) és kettős vetések aránya együttesen max. 5% (napraforgónál max. 8%), a tőtávolság-értékek gyakorisága a ± 20%-os névleges tőtávolság tartományban minimum 60% legyen;

az egyszemes vetések aránya kukoricánál és szójánál min. 95% legyen;

a vetőgépek a magvakat a talaj állapotának megfelelően beállított vetési mélységben helyezzék a tömörített nedves barázdafenékre és aprómorzsás, porhanyított talajréteggel takarják be azokat. A beállított vetési mélység ± 1 cm-es sávjában legyen az elvetett magvak 95%-a (napraforgó esetében 100%-a). A vetési mélység 3-10 cm között több fokozatban (min. 1 cm-enként) legyen állítható;

a gépek munkaszélessége, sortávolsága a termesztéstechnológiák más (sorközművelő, betakarító) gépeihez igazodjon;

a vetőgépek a kívánalmaknak megfelelően széles skálán biztosítsák a kivetendő mag távolságának beállítási lehetőségeit;

a magsérülés aránya, ha a vetőszerkezet mechanikus max. 1%, ha pneumatikus max. 0,2% (napraforgó vetőmagvak esetén max. 0,5%) lehet;

az igényektől függően, a vetőgépek rendelkezzenek a vetéssel egymenetben talajfertőtlenítő-szer, gyomirtó-szer és starter-műtrágya kijuttatására alkalmas adapterekkel;

a szemenkénti vetőgépekre vetésellenőrző műszer legyen felszerelhető;

a gép(ek) feleljen(ek) meg a munkavédelmi és biztonságtechnikai követelményeknek;

a gépek legyenek alkalmasak, a nagyobb (8-12 km/h) munkasebességekkel is végezhető vetésre, így a nagyobb területteljesítményekre;

a technológiai és műszaki üzembiztosság min. 0,95, míg az összesített üzembiztosság min. 0,90 értékű legyen.

Az előzőekben felsoroltakból látható, hogy az egyes követelmények igen szigorúak, s a gépeknek egyidejűleg több feltételt is biztosítaniuk kell. Ezeken túlmenően külön gazdaságossági előny, ha ugyanazon vetőgépek más-más szántóföldi növények magvainak vetésére is egyaránt alkalmazhatók.

 

A kukoricavető gépcsaládok általános ismertetése

A gyakorlatban ismert és az országban forgalmazott kukorica szemeként vető gépcsaládok jellemző paraméterei, ill. az egyes gépek lehetséges műszaki megoldásai az 1. táblázatban kerültek összefoglalásra.

A szemenkénti vetőgépek esetében többféle csoportosítás lehetséges, a vetés technikai megvalósítása szempontjából alapvetően mechanikus vagy pneumatikus vetőszerkezetű változatok vannak. Ezeken belül a mechanikus vetőszerkezetűek (6- és 12-, esetleg 18-soros változatai) elsősorban a cukorrépa vetésében használatosak, míg a pneumatikus vetőszerkezetűek 4-6-8-12 soros változatait a kukorica, napraforgó, szója és babfélék vetésére alkalmazzák. A sorok száma egyben a gépek vetőelemeinek (vetőkocsijainak) számát is meghatározza, és az egyes elemekre felszerelhető kiegészítő részegységek a hagyományos-, a mulcs-, esetleg a direktvető technológiai változatokban is biztosítják a gépek alkalmazhatóságát. A vetőgépek tömege elsősorban munkaszélességüktől (vetőelemeik számától) függ, azoban az egy sorra eső géptömeget, (kg/sor) az adott vetőgép alkalmazási körülményei – pl. mulcs- v. direktvetés – ill. a kiegészítő berendezésekkel való felszereltség határozzák meg.

Az erő+munkagép kapcsolat függesztett vagy vontatott (ritkán féligfüggesztett) lehet. Mivel a vetőgépek üzemeltetéséhez aránylag kis vonóerő-igény szükséges, a 6-soros gépek az általánosan használt 60 kW motorteljesítményű erőgépekkel (pl.: MTZ-80) üzemeltethetők, azonban a 8-12-soros gépekhez már 80-130 kW motorteljesítményű traktorok szükségesek. A pneumatikus vetőszerkezetek működéséhez szükséges vákuumot (vagy levegőnyomást) a traktorok TLT-jéről, hidraulikus rendszeréről – kardántengely vagy hidraulikus szivattyú segítségével – meghajtott ventilátor biztosítja. A gépek vázát merev vagy teleszkópos, illetve fel/behajtható gerendelyek képezik, így a megengedett szélességi méreten belül a gépek szállítása, közlekedése megoldott. Egyes nagyobb munkaszélességű vetőgépek külön szállítókocsin szállíthatók vagy hossztengelyük irányában – szállítókerekeken – vontathatók.

A gépek egyes vetőkocsijai a paralelogramma felfüggesztésből, a vetőszerkezetből, magládából, a csoroszlyából, a magtakaró/talajtömörítő kerekekből állnak. A vetőelemek paralelogramma felfüggesztésével a vetőszerkezet talajkövetését, az egyenletes mélységű maglehelyezést segítik elő. Egy-egy vetőelem a (21-58 dm3-es) magládát, a vetőházat, a vetőmagkamrában lévő maglesodró/leválasztó szerkezeteket, illetve az egyes magvakhoz igazodó, különböző furatszámú/furatátmérőjű vetőtárcsákat foglalja magába. A vetőcsoroszlyák cserélhetőek, tárcsás (ikertárcsás) vagy csúszó (késes) kialakításúak. A barázdába hullott magvakat – rugófeszítésű – takaró lapátok vagy keskeny magnyomó kerekek takarják be a felső aprómorzsás talajréteggel, majd a különböző megoldású (pl.: „V” elhelyezésű, sima v. fogazott, MONOFLEX, stb,) tömörítő kerekek tömörítik vissza a talajfelszínt.

A szemenként vető gépek zártszelvényű vázát gumiabroncsozású járókerekek támasztják alá. A kisebb munkaszélességű gépeken két járókerék található meg, de a szélesebb gépek 4-6 járókerekes változatúak. A vetőszerkezetek meghajtását is ezek a járókerekek biztosítják, vannak azonban elemenkénti elektromos motorokkal meghajtott vetőszerkezetek is. A tőtávolságok beállítása lánckerekek cseréjével, több fokozatú hajtóművel vagy a kettő kombinációjával történhet meg. A vetőszerkezeteket működtető hajtásátvivő berendezések biztonsági kapcsolókkal vannak ellátva, amelyek megakadályozzák az egyes szerkezeti egységek túlterhelését, törését. A gépek mechanikus átváltású vagy hidraulikus működtetésű nyomjelzőkkel vannak ellátva.

A gépgyártók a vetéssel egymenetben kiegészítő műveletek elvégzésére – starter műtrágya, talajfertőtlenítő-szer, gyomirtó vegyszer kijuttatására – alkalmas adapterekkel is felszerelik vetőgépeiket, amelyeket alapgépeikhez (legtöbbször) opcióban ajánlanak. Ismeretesek olyan megoldások is amikor műtrágya kijuttató berendezést nem a vetőgépre, hanem az üzemeltető erőgép mellső függesztésére kapcsolják, s a műtrágya a központi (celláskerekes) adagolószerkezettől pneumatikus úton (nyomó légárammal) jut el a hátsó függesztésű vetőgép elemenkénti műtrágya kijuttató csoroszlyáihoz.

A kiegészítő adapterek adagolószerkezetei általában mechanikus rendszerűek, toló- vagy bütykös-hengeres megoldásúak (rés-szabályozásúak), de vannak pneumatikus rendszerű, központi adagolós kivitelek is. A kiegészítő adapterek tartályai műanyagból (üvegszállal erősített polyészterből) készülnek, s az adagoló szerkezetektől műanyag csővezetékeken – sávosan – kerül a műtrágya/talajfertőtlenítő-szer a csoroszlyákhoz. Az adagolószerkezetek meghajtását is a járókerekekről biztosítják, s a kijuttatható tápanyag, herbicid vagy inszekticid mennyisége tág határok között változtatható.

A kukorica szemenkénti vetőgépek kiegészítő berendezései közé tartoznak a vetést ellenőrző készülékek. Ezek a vetőcsoroszlyánál – vagy a vetőtárcsánál – elhelyezett (fotocellás vagy opto-elektrikus) magérzékelőkből, a soronkénti – fény és hang hibakijelzőkből valamint az üzemeltető erőgép vezetőfülkéjében lévő monitorból állnak. Ezek a berendezések az egyszerű – csak az egyes vetőelemenkénti magkihagyást jelző – készülékek mellett fedélzeti komputeres megoldásúak is lehetnek (vetési sebesség, területteljesítmény kijelzés, üzemóra számlálás, kiadagolt magmennyiség megadása, stb.).

Az 1. és 2. táblázatban néhány kukoricavető gép főbb műszaki adatai, hazai forgalmazói kerültek feltüntetésre.

 

A cukorrépavető gépcsaládok általános bemutatása

A cukorrépa vetésére kizárólag a szemenként vető gépek alkalmazhatók. A jelenleg gyártott és forgalmazott szemenkénti vetőgépek sorában a cukorrépa szemenként vető gépek köztes átmenetet képeznek a kukoricavető-, valamint a zöldség- és aprómag-vető gépek között. Ez mindkét oldalról érthető is, hiszen a cukorrépa a széles sortávolságú kultúrák növénye, apróbb magvai – ez még drazsírozott cukorrépa vetőmagnál is 3,75-4,75 mm-es méretfrakciót jelent – viszont „precíziós” vetőgépet igényelnek. Ennek megfelelően a cukorrépa vetése is speciális vetőszerkezeti kialakítású vetőgépet igényel, nem elvetve a már, nagyobb méretű magvak vetésére kialakított vetőszerkezetű gépek használatát.

A hazai cukorrépa-termesztési technológiák döntő többségében – a vetés vonatkozásában – örökletesen egymagvú, drazsírozott, 3,75-4,75 mm méretfrakcióra osztályozott vetőmagvak kivetésére kerül sor. Hektáronként 110-140 Edb mag kerül kivetésre, amelyből – a csírázási erély, a szántóföldi kelés, valamint a művelési és kártételi veszteségek értékeit figyelembe véve – a betakarítás ideje 80-100 Edb/ha növényállománnyal lehet számolni. A cukorrépavető gépek nagy többségének – ellentétben a kukoricavető gépekkel – mechanikus rendszerű vetőszerkezete van. A mezőgép-gyártók és a répatermelők számára bebizonyosodott, hogy a drazsírozott cukorrépa magvak vetésére a mechanikus rendszerű, belső cellatöltődésű vetőszerkezettel rendelkező gépek a legalkalmasabbak, így a gyártók a cukorrépa vetéséhez elsősorban ezeket ajánlják, nem kizárva a pneumatikus rendszerű szemenként vető gépek alkalmazásának lehetőségét.

A gépvizsgálatok és a gyakorlati tapasztalatok azt bizonyították, hogy a kedvezőbb vetési pontosság, megfelelőbb hosszirányú adagolásegyenletesség a kevés (4-6 db) cellaszámú, a magbeömlőnyílás felől belsőtöltődésű, nagyobb (25-30 cm) átmérőjű cellás kerekekkel rendelkező mechanikus vetőszerkezetű gépekkel érhető el. Az ilyen vetőszerkezeti rendszerű gépeknél a cellás kerekek furataiba (hasítékaiba) kerülő drazsírozott répamagvak a haladási sebességgel közel azonos (~ 2 m/s) kerületi sebességre gyorsulnak fel – Vhal@Vker –, azonban a sebességük irányai különbözőek, ezáltal az gördülésmentes vetési elv biztosítható, s a magvak csak gravitációjuk révén hullanak a vetőbarázdákba. A gépek vetőszerkezeteinek meghajtása a talajkerekekről előtéttengelyen és többfokozatú hajtóművön keresztül, lánchajtással van megoldva, de a korszerűbb gépeknél – a talajkerekek csúszását (szlipjét) kiküszöbölendő – elektromos-motoros vetőszerkezeti meghajtást alkalmaznak.

A vetőszerkezetek elektromos-motoros meghajtása és művelőút automatika alkalmazása különösen a művelőnyomos (művelőutas) cukorrépa-termesztésnél előnyös, ami üzem közbeni gyors vetőelem-elzárást, tőtávolság-változtatást és -ellenőrzést is lehetővé tesz. A cukorrépa szemenként vető gépcsaládok főbb jellemzőit, műszaki paramétereit és technikai megoldásait a 3. táblázat foglalja össze. A 4. táblázat adatai a cukorrépavető gépek főbb műszaki jellemzőit tartalmazza a 12-soros, 45 cm sortávolságú vetőgépek esetében.

 

Zöldség- és aprómag-vető gépek

A kertészeti (zöldség- és aprómag) vetőgépeknek alapvető feladata, hogy a kertészeti növények különböző fajtájú, alakú és méretű (apró) magvait szemenként, megfelelő pontossággal (egymástól közel azonos távolságban), egyenletes mélységben helyezzék a csoroszlya által nyitott nedves barázdafenékre és aprómorzsás talajréteggel takarják be azokat. A széles (45-76,2 cm) sortávolságú kapásnövények (pl. cukorrépa, kukorica stb.) magvainak vetéséhez képest ezeknél a gépeknél lényeges eltérés az, hogy keskenyebb sortávolságban (akár min. 50 mm-es) iker-, vagy többes (sok esetben tandem) sorokban kell a megfelelő munkaminőséget biztosítani. Ugyancsak lényeges eltérés az is, hogy míg a kapásnövényeket kizárólag síkművelésben termesztik, a zöldség-félék többségénél ágyásos művelést alkalmaznak. Az építési mód szerint kézi-, egytengelyes kerti traktorra szerelt, univerzális erőgépre kapcsolt kertészeti vetőgépek különböztethetők meg.

A kertészeti vetőgépek túlnyomó többsége egyedi vetőegységekből épül fel. Egy-egy vetőegység (vetőelem) önállóan végzi a vetést, így a nagyobb szántóföldi változatokban több (akár 12-15 db) egység közös vázra kapcsolása képezi a gépet. A zöldség-félék vetőgépei többségükben függesztett kivitelűek, de néhány gép féligfüggesztett kivitelben is készül.

A vetőelemek a gép vázához könnyen oldható tartóbilincsekkel vannak felerősítve, hogy a sortávolság (50-250 mm) változtatása gyorsan elvégezhető legyen. A vetőelemek felfüggesztése csuklós-karos, karos tandem-, vagy parallel tandem-rendszerű lehet, de a jobb, egyenletesebb talajkövetés érdekében többségében a parallel-tandem rendszereket alkalmazzák. Az elemek ékes (csúszó) csoroszlyával vannak ellátva és a vetési mélység – általában – csavarorsós mechanizmussal állítható be. A csoroszlya felett a vetőszerkezet és a magtartály van elhelyezve. A csoroszlya által nyitott barázdát – a vetőmagvak belehullása után – tömörítő-kerék tömöríti vissza és a magvakat különböző megoldású magtakaró szerkezetek takarják be az aprómorzsás talajjal. Némely gép esetében a magtakarók és a tömörítő kerék helyzete meg van cserélve, attól függően, hogy a kivetett magfajta mit kíván meg. Az egyes vetőegységek kialakítása igen keskeny, abból a célból, hogy kétgerendelyes megoldásnál, ikersoros vetésnél, az egyes sortávolságok az agrotechnikailag megkívántak szerint legyenek beállíthatók. A zöldség-félék szemenként vető gépeinek vetőszerkezete mechanikus vagy pneumatikus megoldású. A mechanikus vetőszerkezetű gépek közül a palástcellás, a peremcellás, a merítőkanalas és a lyukszalagos rendszerek különböztethetők meg. A palástcellás vetőszerkezetű gépeknél a celláskerék palástján furat-sor (vagy furat-sorok) van(nak) kialakítva. A celláskerék felett elhelyezett vetőmagtartályból a magvak a furatokba kerülnek és a kerék – forgása közben – a csoroszlyához „szállítja” azokat. A csoroszlya felett a magvak a vetőbarázdába hullanak, amelyet a furat-sor hasítékában elhelyezett kilökőék (kilökő lemez) is elősegít.

A celláskerék felett lesodró-kerék (vagy lesodró-lemez) van elhelyezve, amely a túladagolást gátolja meg. Több furatsor kialakítása esetén a furatok egymáshoz képest eltoltan vannak kiképezve, így biztosítva az egyenletes (több soros) magkiadagolást. A merítőkanalas (kanalas-tárcsás) vetőszerkezetű gépeknél a magtérbe bemerülő kanalak – forgás közben – 1-1 szemet kiemelnek és felső-helyzetükben a tölcséres kiképzésű ejtőcsőbe hullajtják azokat, amelyek onnan a barázdába jutnak. A haladási irányra merőlegesen forgó vetőtárcsára fix, vagy vezérelt mozgást végző kanalak szerelhetők fel. A lyukszalagos vetőszerkezetű gépeknél különböző, a kivetendő mag fajtájának és méretének megfelelő átmérőjű furatokkal ellátott végtelenített gumi/textil betétes szalag szállítja a vetőmagokat a magtérből a lesodró görgőhöz és az a kiejtőnyíláson át a barázdába továbbítja azokat. A szalagok cserélhetők, így többféle mag kivetésére is lehetőség nyílik. Egy-egy szalagon több lyuksor is elhelyezhető, így biztosítva az iker (v. pl. hármas-soros) magkiadagolást.

A pneumatikus rendszerű vetőszerkezettel rendelkező gépek között elsősorban a szívó légárammal működő vetőegységek terjedtek el. Ezeknél a megoldásoknál a magtartályból a magtérbe kerülő vetőmagvak – az erőgép TLT-jéről meghajtott szívó ventilátor által létrehozott vákuum hatására – a vetőtárcsa furataira – furat soraira – tapadnak. A meghajtott (sík) vetőtárcsa furatain lévő felesleges magvakat íves/ujjas maglesodrók távolítják el. A vetőtárcsa forgásával a furatokon fentmaradt magvak a kivető ponthoz – a csoroszlya fölé – kerülnek, ahol egy leválasztó lemez a vetőbarázdába hullajtja azokat. Vannak olyan megoldások is – a kettős pneumatikus adagolójú vetőegységeknél – ahol a leválasztó lemez helyett egy szelep légköri nyomást enged a furathoz, amely ettől ejti el a vetőmagvakat. A biztonságos magkivetést ezeknél a vetőegységeknél még egy légrásegítés – a túlnyomásos levegő furatokhoz vezetésével – is elősegíti, amely egyben a furatok tisztán tartását is biztosítja. A vetőszerkezetek fontos jellemzője az adagolási sebesség – a magadagolási intenzitás –, amely meghatározza a teljes vetési folyamat sebességét. Relatív jellemző viszont azon szempontból, hogy a magvak felületi és morfológiai tulajdonságai szerint egy-egy vetőszerkezet típus adagolási sebessége nagyon különböző lehet. A mechanikus vetőszerkezetek között a magot körülfogó megoldás (lyukszalag) általában nagyobb sebességet engedélyez, mint a merítőkanalas. A pneumatikus vetőszerkezetű gépek inkább az apróbb magvakat képesek nagyobb sebességgel kivetni.

A gyakorlatban általánosan használt zöldség- és aprómag-vető gépek főbb technikai jellemzői az 5. táblázatban kerültek összefoglalásra.

 

Dr. Fűzy József – Dr. Soós Sándor


Kukorica szemenként vető gépek jellemző paraméterei, műszaki és technikai megoldásai

1. táblázat

Mutatók megnevezése

Mutatók értékei/lehetséges műszaki megoldások

Jellemző paraméterek

Munkaszélesség

(1,5) – 3,0 – 4,5 – 9,0 – 9,14 – (13,5) [m]

Sorok száma

4 – (5) – 6 – (7) – 8 – (9) – 12 – (18) [db]

Jellemző sortávolságok

(30) – (37,5) – 70 – 75 – 76,2 – (80) [cm]

A magtartály térfogata (elemenként)

21 – 58 [dm3]

A vetőgépek tömege

340 – 5135 [kg]

Teljesítményigény

20 – 150 [kW]

Üzemeltetési sebesség

~ 6 – 12 [km/h]

Átlagos üzemi teljesítmény

~ 1,0 – 8,0 [ha/h]

Jellemző műszaki megoldások

Traktorkapcsolat

függesztett v. vontatott

Vetési mód

szemenkénti

Vetőszerkezet rendszere

mechanikus v. pneumatikus (szívó v. nyomó légáramú)

Vetőszerkezet hajtása

járókerékről (központilag) v.

soronként, elemenként elektromos motorokkal

Csoroszlya kialakítás

tárcsás (ikertárcsás) v. csúszó(késes)

Magtovábbítás módja

gravitációs v. nyomólégáramú

Adagolás és elosztási módok

soronkénti adagolás és elosztás, vagy

központi adagolás soronkénti elosztás

Magtartály kialakítás (elhelyezés)

soronként (elemenként) v. a vetőgépen központosítva

Mélységállítási módok

mechanikus v. kombinált (mech.+hidr.)

Nyomjelzők kialakítása

tárcsás v. ékes (lándzsa alakú)

Nyomjelzők működtetése

mechanikus v. hidraulikus úton

Kiegészítő berendezések

mikrogran. és műtrágya kijuttató + herbicid kijuttató, vetésellenőrző berendezés

Vetőelem összeállítása

normál (hagyományos) v. mulcs vetéshez, direktvetéshez

Talaj visszatömörítés

gumi nyomókerék, fogazott v. sima „V” nyomókerék, MONOFLEX v. FARMFLEX tömörítőkerék, stb.

Gerendely kialakítás

merev (fix) és egy v. két oldali teleszkópos, horizontális v. vertikális összecsukás


Kukorica szemenként vető gépek főbb műszaki jellemzői

2. táblázat

Vetőgép gyártó és típus (család)

Sorok

száma

Beállítható

sortávolság

Magtartály

térfogata*

Beállítható

tőtávolság

Tőtávolság

beállítási

fokozatok száma

Hazai forgalmazó

(db)

(cm)

(dm3)*

(cm)

(db)

ACCORD Optima (NT)

3-4-5-6-8-9-12

30-80

30

7-26

27

Kverneland Group Hungaria Kft.

BECKER Aeromat M

4-6-8-12

45-75

26

8-30

24

RAAB Agrartechnik Kft.

BREVIMACC MS 4100/8230 ES

4-6-8

45-80

35

5-35

18

Agráció Kft.

GASPARDO Dorada (SI; SP; ST)

4-6-8

45-75

32 (36) 38

3-35

18

Interat Rt.

INO A4R; 6R; 12R; 18R

4-6-12-18

45-75

26

8-30

24

Agroset Bt.

JOHN DEERE 1710; 1730; 1750; 1760

6 (+3 – +5) 12

76,2

56

5-38

48

KITE ZRt.

KLEINE Multicorn, (Syncro-drive)

4-6-8-12

60-80

35

5-35

40

Kverneland Group Hungaria Kft.

KUHN Maxima; Planter 2; Junior

6-8-12

55-75

25 (45) 54

8-24,1

21

IKR ZRt.; KITE ZRt.

KÜHNE Cyclon

6-12

76,2

40

2,6-32,7

46

KÜHNE ZRt.

MASCAR Futura; Futura Maxi

4-5-6-8

45-75

45

9,3-23,3

18

Agrifer ’21 Kft.; Szegána Kft.

MONOSEM NG (Plus Pro); NX

4-6-8-12

35-80

25 (35) 45

3-35

26

AXIÁL Kft.

PRECISA P (-T; XL; XL-T)

4-5-6-8-12

30-75

44

2,2-52

18

RAAB Agrartechnik Kft.

SFOGGIA Delta; Gamma, Sigma

4-6-8-12

45-75

28 (42) 56

1-28,4

30

Auditker Kft.; Danubius-Market Kft.

SP; SPC; SPCC

4-6

45-100

21

4-70

40

Agráció Kft., Hanki-Ker Kft.

Megjegyzés: Forrás: Mezőgazdasági gépek katalógusa, 2006. és gyártmányismertetők

* Elemenkénti magtartály térfogat;


Cukorrépa szemenként vető gépek jellemző paraméterei,

lehetséges műszaki megoldásai

3. táblázat

Mutatók megnevezése

Mutatók értékei/lehetséges műszaki megoldások

Jellemző paraméterek

Munkaszélesség

2,7-(3,0)-5,4-(6,0)-8,1-(9,0) [m]

Sorok száma

6-12-18 [db]

Jellemző sortávolságok

45-(50) [cm]

A magtartály (elemenkénti) térfogata

8-18-(25) [dm3]

A vetőgépek tömege

950-2050 [kg]

Teljesítményigény

60-90 [kW]

Üzemeltetési sebesség

5-8 [km/h]

Átlagos műszakteljesítmény

1,4-6,4 [ha/műsz.ó.]

Jellemző műszaki megoldások

Traktor kapcsolat

függesztett

Vetési mód

szemenkénti

Vetőszerkezet rendszere

mechanikus (v. színólégáramú pneumatikus)

Csoroszlya kialakítás

csúszó (v. tárcsás)

Magtovábbítás módja

gravitációs

Adagolási és elosztási módok

soronkénti adagolás és elosztás

Magtartály kialakítás (elhelyezés)

soronként (elemenként)

Mélységállítási módok

mechanikus (v. kombinált)

Nyomjelzők kialakítása

tárcsás (v. ékes)

Nyomjelzők működtetése

mechanikus, v. hidraulikus úton

Kiegészítő berendezések

mikrogranulátum és műtrágya kijuttató, (herbicid kijuttató), vetésellenőrző berendezés

Vetőelem összeállítása

normál (hagyományos) vetéshez

(mulcs, v. direktvetéshez)

Talaj visszatömörítés

különböző gumi, v. fém tömörítő kerekek,

gumiujjas, MONOFLEX, v.

FARMFLEX, stb. kerekek

Gerendely kialakítás

merev (fix), egy, v. kétoldali teleszkópos, horizontális, v. vertikális összecsukás


Cukorrépa vető gépek főbb műszaki jellemzői*

(12-soros, 45 cm sortávolságú vetőgépek)

4. táblázat

Gyártó

A vetőgép típusa

Becker

Centra 2000

Kleine

Unicorn-3 synchro-drive

Kverneland Accord

Monopill

Monosem

Meca 2000

Kleine

Unicorn-3

Kleine

Multicorn-12

Kverneland Accord

Optima

Monosem

NC

Vetőszerkezet

mechanikus

mechanikus

mechanikus

mechanikus

mechanikus

pneumatikus

pneumatikus

pneumatikus

A magtartály térfogata

12 dm3

13 dm3

9 dm3

12 dm3

8,5 dm3

18 dm3

30 dm3

20 dm3

A vetőmag esési magassága (~)

4,6 cm

6,5 cm

3,9 cm

6,1 cm

6,5 cm

6,0 cm

8,0 cm

6,5 cm

Celláskerék/vetőtárcsa átmérője

25,0 cm

22,8 cm

28,0 cm

25,0 cm

22,8 cm

25,0 cm

25,0 cm

28,0 cm

Cellaszélesség/furat átmérő

5,0 mm

5,0 mm

5,3 mm

5,5 mm

5,0 mm

2,0 mm

2,0 mm

2,0 mm

Cellák/furatok száma

5

5

4

5

5

30

30

30

Celláskerék/vetőtárcsa meghajtása

lánckerék

elektromotor

lánckerék

lánckerék

lánckerék

lánckerék

lánckerék

lánckerék

Beállítható magtávol-ság tartomány

13,0-27,0 cm

2,4-30,0 cm

12,5-24,5 cm

11,5-24,0 cm

2,4-30,0 cm

9,0-22,0 cm

5,0-26,0 cm

7,0-21,5 cm

Fokozatok száma

24

fokozat nélkül

12

18

18

18

18

24

Tőtávolság állítás módja

lánckerékkel

automatikusan

lánckerékkel

lánckerékkel

lánckerékkel

lánckerékkel

lánckerékkel

lánckerékkel

Váltómű fokozatok száma

3

2

3

3

6

6

6

Vetési mélység megvezetése

tandemkocsi

paralelogramm

paralelogramm

tandemkocsi

paralelogramm

paralelogramm

paralelogramm

paralelogramm

Vetési mélység állítása

fokozat nélkül

fokozat nélkül

0,5 cm-enként

fokozat nélkül

fokozat nélkül

fokozat nélkül

0,5 cm-enként

fokozat nélkül

Járókerekek - száma

- mérete

4

5.00-15

4

4.00-16

2

26x12.00-12

4

5.00-15

2

4.00-16

2

4.00-16

2

26x12.00

4

6,5x15

Gerendely összecsukás

parallel

parallel

vertikális

parallel

merev/parallel

merev

merev

merev/parallel

A vetőgép tömege

1400 kg

1100 kg

1370 kg

1600 kg

1100 kg

1200 kg

1520 kg

1750 kg

Erőgép teljesítmény igény

60 kW

60 kW

60 kW

60 kW

60 kW

80 kW

90 kW

90 kW

Hazai forgalmazó

RAAB Agrartechnik Kft.

Kverneland Group Hungaria Kft.

AXIÁL Kft.

Kverneland Group Hungaria Kft.

AXIÁL Kft.

Megjegyzés: * Forrás: Mezőgazdasági gépek katalógusa 2006.


Zöldség- és aprómag-vető gépek főbb műszaki jellemzői és forgalmazói*

5. táblázat

Vetőgép gyártó

és típus(család)

Gyártó

ország

Vetőegységek

száma

Teljesítmény-

igény

Vetőszerkezet

rendszere

Vázszerkezet (gerendely) kialakítás**

Hazai forgalmazó

(db)

(kW)

ACCORD Miniair

D

5-15

40-75

kettős pneumatikus

m., h.cs

Kverneland-Hungária Kft. AGROBÁZIS Rt.

Miniair S

12

45

kettős pneumatikus

h.cs

AGRICOLA ITALIANA SN, SNA

I

3-15

37-59

kettős pneumatikus

m., h.cs

AGRÁCIÓ Kft.

TEMPEL Kft.

SN, SNT

3-15

37-59

kettős pneumatikus

m., h.cs

G-1

H

3-10

10-20

mechanikus, kanalas

merev

VARGA Gép és Kész.gy. Kft.

GSZV

3-8

18-28

mechanikus, kanalas

merev

GASPARDO Oriette, V5 Tris, Twin

I

2-12

35-50

kettős pneumatikus

m., h.cs

INTERAT Rt.

GKSZV

H

10-12

18

mechanikus, kanalas

merev

Gépész Gazdák Boltja

HERMEX 100

H

3-18

20-80

mechanikus, kanalas

merev

HERMEX Gépgy. és Ker. Kft.

MONOSEM MSA; MSC; MSD

F

3-15

44-74

kettős pneumatikus

m., h.cs

AXIÁL Kft.

MULTI VET MR; MVE,; KMV

H

2-12

10-30

mechanikus, lyukszalagos kettős pneumatikus

merev

DELTAGRO Kft.

ROLMASZ-KRUK

PL

3-4

18-36

mechanikus, kanalas

merev

INVENTOR-Hungária Kft.

WEREMCZUK-ALEX

1-12

18-40

mechanikus, lyukszalagos

merev

INVENTOR-Hungária Kft. ALEX Kft.

SFOGGIA Calibra, Delta

I

2-18

22-74

kettős pneumatikus

m., h.cs

AUDITKER Kft.

Megjegyzés: * Forrás: Mezőgazdasági gépek katalógusa 2006.

** Rövidítések: m = merev; h.cs. = hidraulikusan csukható








Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása

Agagrárágazat Archívum, év/hónap
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12
11 10 10 11 11 11 11 11 11 11 11 10
10 09 09 10 10 10 08 10 10 10 09
08 08 09 09 08 06 09 09 09 09 08
06 06 08 08 06 05 08 08 08 08 07
05 05 06 06 05 04 06 06 06 06
04 04 05 05 04 03 05 05 05 05 05
03 03 04 04 03 02 04 04 04 04 04
02 01 03 03 02 03 03 03 03 03
01 02 02 02 02 02 02 02
01 01 01 01 01