Szakmai konferencia a talajerő-utánpótlásról

Magyarországon hektáronként mintegy 70 kilogramm műtrágyát használnak fel a gazdálkodók, ami enyhe növekedés az elmúlt évekhez képest, de csak harmada az 1980-as évekhez viszonyítva – mondta Németh Tamás, akadémikus, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetének igazgatója november 9-én Budapesten egy szakmai konferencián.

Az akadémikus jelezte, hogy a szerves trágya felhasználás is folyamatosan csökken Magyarországon, 1996-2000 között még éves szinten 4,8 millió tonna volt, jelenleg viszont már csak 4,0 millió tonna szerves trágyát használnak évente a gazdálkodók.

A fenntartható fejlődés megköveteli, hogy a talajerő-utánpótlás korszerű módszerekkel történjen, mivel csak így garantálhatók a jövőben az európai szintű terméshozamok. A magyar gazdálkodóknak ezen a területen nagy a felelősségük, ugyanis az ország területének – mintegy 5 millió hektár – 30-40 százaléka a világ legjobb termőtalajai közé tartozik.

Állattenyésztés: évi 40 milliárd forint szükséges a fejlesztésre

Az elkövetkező években – 2007-2013 között – legalább évi 40 milliárd forintot kellene költeni a magyar állattenyésztés fejlesztésére a versenyképesség megőrzése érdekében – mondta Popp József, az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) igazgatója november 10-én, Budapesten egy állategészségüggyel foglalkozó szakmai konferencián.

A szakember szerint a magyar agrárium versenyképessége csak akkor őrizhető meg, ha az állattenyésztésre, elsősorban annak infrastruktúra-fejlesztésére a négy nagy ágazatban a tej-, illetve a húsmarha-tenyésztésben, valamint a sertés- és baromfitartásban ágazatonként évente 8-10 milliárd forintot ruház be Magyarország az unió új költségvetési időszakában.

Popp József rámutatott arra: Magyarországon az elmúlt években összességében évente mintegy 16 millió tonna gabona termett. Ebből a mennyiségből az állattenyésztés évente mintegy 6 millió tonnát használt fel. Táplálkozási, azaz humánfogyasztási célokat szolgált további kétmillió tonna. Emellett az ország exportteljesítő képessége mintegy négymillió tonna gabona kivitelét tette lehetővé az országból. Az e feletti mennyiséget ajánlották fel a termelők uniós intervencióra.

Mivel az uniós intervenció rendszere a jövőben várhatóan változik – a szakember szerint esetleg meg is szűnhet – a magyar gabonafelesleg csak úgy használható fel ésszerűen, ha az állattenyésztés teljesítményét növelik, azaz emelkedik az abrakfogyasztás Magyarországon.

Mindehhez a szakember szerint az szükséges, hogy az állattenyésztés infrastrukturális feltételeit javítsák, mivel a szarvasmarha-, a sertés- és a baromfiágazatban a technológiai háttér igen elavult, az állattartó telepek átlagéletkora eléri a 25-30 évet. Ezek korszerűtlenek, így azokat le kell bontani és új, zöldmezős beruházásként modern, korszerű tartástechnológiával felszerelt állattartó telepeket kell létrehozni. Ehhez szükséges a következő években az az évi mintegy 40 milliárd forint, amelynek felhasználásával a magyar állattenyésztés hozzájárulhat a magyar mezőgazdaság versenyképességének megőrzéséhez és javításához.

Tavasztól szerződik az állami agrárkár-enyhítési biztosító

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt jelölte ki az agrárminiszter az állami agrárkár-enyhítési biztosító működtetésére, a termelők a tavaszi munkák megkezdése előtt csatlakoztathatnak a kárenyhítési rendszerhez – nyilatkozta Dékány András, az agrártárca szóvivője november 16-án. A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló törvényt október 30-án fogadta el a parlament és november 10-én jelent meg a Magyar Közlönyben. A záró rendelkezése szerint november 18-án lép hatályba az új jogszabály.

Maga a rendszer egy kvázi biztosító, amelyet a törvény szerint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által kijelölt szervezet működtet. A rendszer alapvető eleme az, hogy a gazdálkodók által befizetett összeghez az állam ezzel azonos összeget tesz be a kasszába, a működtető pedig ebből fizeti ki a károkat. Az állam kötelezettséget vállal arra, hogy minden évben befizeti a maga részét, és ha pénz marad a kasszában, akkor azt nem vonja el.

A regisztrált gazdálkodók szerződést kötnek a működtető szervezettel és vállalják, hogy szántó művelési ág esetén 1.000 forintot, szőlő és gyümölcsös művelési ág esetén pedig 3.000 forintot fizetnek be – az általuk művelt terület után – hektáronként. A befizetés határideje minden évben szeptember 30.

Kifizetésre – az így biztosított termelő – csak akkor jogosult, ha a kára (aszály-, árvíz-, belvíz- vagy pedig fagykár miatt) több, mint 30 százalékkal csökkenti a hozamértéket. Ennek kiszámítása úgy történik, hogy a megelőző három kármentes év átlagtermését összevetik a károsult év tényleges termésével. A különbséget külön jogszabályban meghatározott árakon forintosítják.

A kárenyhítő juttatás legfeljebb a hozamérték csökkenés összege lehet. Ha az adott évben a kasszában lévő pénz kevesebb, mint az összesített hozamérték csökkenés, úgy a rendszerrel szerződő valamennyi termelő arányosan kevesebb kártalanításhoz jut. Akinek üzleti biztosítása is van, szintén a hozamérték csökkenésig kaphat kártalanítást, de ebből le kell vonni azt az összeget, amit a biztosító kifizetett.

A károkat 10 napon belül kell bejelenteni, de azokat a működtető szervezet csak december 20-ig összegzi. A konkrét igények elbírálásának határideje a következő év február 28.-a. A kifizetési tervet a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek is jóvá kell hagynia.

A következő hét évnek a tőkepótlásról kell szólnia a mezőgazdaságban

Az agrárpolitika legfontosabb törekvése 2007-2013 között a mezőgazdaság tőkepótlása – jelentette ki az agrártárca államtitkára november 16-án Gyöngyösön.

Ez azt jelenti, hogy az uniós forrásokat Magyarország az átlag felett kívánja versenyképesség javító fejlesztésekre fordítani – mondta Ficsor Ádám a tudomány napja alkalmából a Károly Róbert Főiskolán tartott agrárgazdasági konferencián.

Ha a következő hét évben erre koncentrálunk, akkor 2013 után helyt tud állni a magyar mezőgazdaság, egy a maihoz képest sokkal versenyorientáltabb agrárkörnyezetben.

Az államtitkár felidézte, hogy az elmúlt 15-20 évben a jelenleginél sokkal magasabb, tőkévé felhalmozható agrártámogatásokat élveztek az unió régi tagállamainak gazdái.

A magyar agrárium alapvető tőkehiánnyal küzd európai versenytársaihoz képest, ami elsősorban technológiai lemaradásban, géphiányban, az épületek leromlott állapotában nyilvánul meg. Ennek a hátránynak a lefaragása a következő időszak legfőbb feladata. A másik fontos kérdés a foglalkoztatás és a jövedelemtermelő-képesség javítása, ugyanis a 27 tagállam, illetve leendő tagállam közül Magyarországon az egyik legalacsonyabb a foglalkoztatási szint.

Ficsor Ádám mindennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy az unió következő költségvetési időszakában a piaci támogatások további visszaszorulása és a vidékfejlesztési, marketing, innovációs és a tájgazdálkodási szolgáltató jelleghez kötődő támogatások erősödése várható. Ugyanakkor Magyarország környezet terhelése jóval alacsonyabb, mint a közösségi átlag, ezért nincs szüksége „méregzöld” agrárpolitikára és leginkább a fenntartható gazdálkodásra kell csak koncentrálnia. Ebben a helyzetben előtérbe helyezhetjük a tőkepótlást és a versenyképesség javítását, aminek érvényt kíván szerezni a magyar agrárpolitika az európai fórumokon.

Át kell alakítani az unió agrártámogatási rendszerét

Át kell alakítani az Európai Unió közös agrárpolitikáját, a közösség agrártámogatási rendszerét, ebben egyetértett valamennyi elemző az unió agrár- és vidékfejlesztési politikájáról szóló tanácskozáson november 16-án, Budapesten.

Az Egyesült Királyság nagykövetsége, a holland és a svéd nagykövetség, valamint a magyar Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Agrárgazdasági Kutatóintézet és a Magyar Leader Szövetség által szervezett tanácskozáson arról tárgyaltak, hogy mit kell tenniük a nemzeti kormányoknak és az Európai Uniónak az erős, fenntartható vidékfejlesztésért.

Az előadók tarthatatlannak nevezték, hogy az unió költségvetésének mintegy 50 százalékát a mezőgazdaság támogatására fordítják. Nehezményezte több előadó azt is, hogy jelenleg a támogatások 80 százalékát a gazdaságok mintegy 20 százaléka kapja.

A legradikálisabb véleményt a jelenlegi támogatási rendszerrel kapcsolatban Varga Géza, a Magyar Leader Szövetség elnöke fogalmazta meg a tanácskozáson. Szerinte ugyanis a közös agrárpolitika jelenlegi formájában fenntarthatatlan, mert egyoldalú és diszkriminatív. A mostani állapot szerint ugyanis ez a támogatási rendszer a környezetszennyező, ipari jellegű mezőgazdaságot támogatja. Egyben kockázatot jelent az élelmiszerbiztonságra is.

A magyar szakértő szerint a versenyképesség előtérbe helyezése és támogatása helyett a fenntarthatóságot kellene támogatnia az Európai Uniónak anyagilag is a jövőben. Ennek szerinte a fenntartható családi gazdaságok támogatásán és az agrár-környezetgazdálkodás preferenciáján kellene alapulnia. Az előadó szerint meg kellene határozni egy támogatási plafont, amelyet szerinte 50 ezer euróban, azaz mintegy 12-13 millió forintban lehetne megszabni.

Vidékfejlesztés: tavasztól lehet pályázni az EU-forrásokra

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv forrásaira előreláthatólag jövő év tavaszától lehet majd pályázni, amennyiben a magyar elképzeléseket az Európai Unió illetékesei jóváhagyják. A stratégiai tervet már októberben elküldték Brüsszelbe, a döntést várhatóan még novemberben meghozzák az unió központjában – nyilatkozta Pásztohy András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa november 17-én. Közölte azt is, hogy az agrártárca a szakmai és a társadalmi szervezetek közreműködésével megalakítja a Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózatot, amely várhatóan a jövő év elején kezd működni. Ez a szervezet ellenőrzi majd az Európai Unió új költségvetési időszakában (2007-2013 között) agrár- és vidékfejlesztési célokra rendelkezésre álló, évenkénti mintegy 180 milliárd forint megalapozott hasznosítását. A cél, hogy a források felhasználása ésszerű, gyors és hatékony legyen.

A szervezet a gyakorlati tapasztalatok alapján javaslatokat tesz majd az esetleges változtatásokra is.

A felhasználható források mintegy 47 százalékát a szerkezetváltásra és a piacteremtésre, a versenyképesség javítására – elsősorban a folyamatokat megalapozó technikai, technológiai korszerűsítésre – fordítják. Környezetkímélő gazdálkodásra költhető a pénzek 32 százaléka. A vidék felzárkóztatására, infrastrukturális helyzetének javítására a források 11,5 százaléka jut, míg a Leader-program keretében a kistérségi együttműködés ösztönzésére, azaz a Leader-program finanszírozására 5,5 százalékot lehet fordítani. A fennmaradó 4 százalék az úgynevezett technikai segítségnyújtásra felhasználható összeg. Ez utóbbiból működtetnék egyebek között a Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózatot is.

Kifejezetten a vidéki életkörülmények javítására és az infrastruktúra modernizálására, azaz a vidék felzárkóztatására a források valamivel több mint 11 százalékát költhetik a következő hét évben. A Leader-program keretében a kistérségi együttműködés ösztönzésére további 5 százalékot lehetne fordítani. Ez összességében évente 30-35 milliárd forintnyi többletforrást jelent a vidéken élők helyzetének javítására. Ez az összeg háromszor annyi, mint amit 2004-2006 között erre a célra el lehetett költeni évente.

A miniszteri biztos jelezte: a regionális programokból (ROP) –, amelyek szintén a vidékfejlesztést szolgálják – évente további több mint 170 milliárd forint jut közvetlenül vidékfejlesztésre. Aláhúzta: az agrártárca forrásai elsősorban közvetlenül a helyi viszonyok javítását, például a falusi turizmus fejlesztését szolgálják, addig a regionális forrásokból a térségi, azaz több település közös – elsősorban infrastrukturális – fejlesztéseit, például a korszerű összekötő úthálózat megteremtését finanszírozzák.

Magyarország is megkapja az energianövényekre vonatkozó EU-támogatást

Sikerült elérni az Európai Unió mezőgazdasági minisztereinek november 20-i brüsszeli ülésén, hogy az EU az új tagállamokra is kiterjessze az energianövényekre vonatkozó, speciális támogatási rendszerét – jelentette be Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a találkozót követően.

A 45 euró/hektáros támogatás eddig csak a régi tagországok számára volt lehetséges. Ráadásul – a régi államoknak járó összeg 25 százalékáról indult egyéb támogatásoktól eltérően – 100 százalékos mértékben kaphatják meg a segítséget például a kukoricát vagy a repcét energiaellátásra termelők.

Magyarországon az energianövény-termelés mostantól lesz igazán fontos – vélte a miniszter. Úgy becsülte, hogy idővel az évente ma megtermelt 8-9 millió tonna közötti kukoricából 2 millió tonnát energiaelőállításra lehet fordítani.

Gráf József elmondta: a közvetlen támogatások általános szabályozását meghatározó tanácsi rendelet módosítása során Magyarország kezdeményezője volt annak a csoportnak is, amely elérte, hogy a „rövid vágásfordulójú, fás szárú energiaültetvényekre” (energiaerdőkre) kiterjesszék az új típusú uniós támogatási formát. Ennek köszönhetően a tagállamok a következő időszakban nemzeti támogatást nyújthatnak az energiaültetvények telepítéséhez a költségek 50 százalékáig.

Magyarország felkészült arra, hogy akár az eredeti elképzelésekben szereplő 2009-től a jelenlegi egyszerűsített területalapú támogatásról áttérjen az EU új, farm-típusú támogatási rendszerére. Több más, erre fel nem készült ország kérésére ugyanakkor a miniszterek úgy döntöttek, 2011-ig meghosszabbítják a jelenlegi rendszer alkalmazásának lehetőségét. Magyarország emiatt a szakmai szervezetekkel folytatott egyeztetések után, az alapján fog dönteni, hogy mikor vezesse be az új rendszert, hogy a gazdálkodóknak melyik lesz előnyösebb, különösen a tej- és az állattenyésztéshez kapcsolódó más támogatások esetében (itt ugyanis a mostani rendszerben valószínűleg nagyobb a mozgástér a nemzeti támogatásokra).

Gráf József a sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy az agrárágazat reformjának tárgyalása kapcsán az EU gyakorlatilag új, kiegészítő kifizetési módszerről kezdett egyeztetéseket, amely Magyarországot is érdekli. Ennek lényege, hogy a külső régiók rögzített regionális támogatást kaphatnának, amelynek felhasználására a tagországok igen jelentős szabadsággal élhetnének. Magyarország nagyon hasonló javaslattal élt a zöldség- és gyümölcstermelés, illetve a szőlő- és bortermelés esetében, azt javasolva, hogy az eddigi támogatásokat tegyék egy nemzeti borítékba, és a nemzeti kormányzat dönthessen arról, hogy mire mennyit fordít. Gráf József ezért felszólalásában jelezte, hogy támogatja a módszert, és reméli, hogy Magyarország visszakapja e támogatást a zöldség, a gyümölcs és a szőlő esetében.

Tárgyalta a tanács az EU úgynevezett biodiverzitásának 2010-ig tartó programját is, amellyel az EU a biológiai sokféleség megőrzését, illetve csökkenésének megakadályozását tűzte ki maga elé célul. Magyarország egyetért az intézkedési tervvel, annál is inkább, mert maga is jó úton jár, hiszen már az EU-csatlakozás előtt, 2002-ben helyes környezetgazdálkodási programot dolgozott ki. Hozzátette, hogy az utóbbi egy évben minden kérdésben közösen lép fel és egyeztet az agrár- és a környezetvédelmi tárca. Utóbbi részéről a túlzó igények már korábban mérséklődtek, a mezőgazdasági vezetés pedig a termelőket „abba az irányba viszi, hogy a természet megóvása alapvető felelősség” - szögezte le a miniszter.

Növelhető a sertéstenyésztés a következő hét évben

Az agrártárca irányítója szerint az Európai Unió új költségvetési időszakában megteremtődik annak lehetősége, hogy Magyarországon évente mintegy hatmillió sertést neveljenek, szemben a jelenlegi 3,8-3,9 millióval, ugyanakkor biztos piacot kell találni a plusztermelésnek. A többlet mennyiség egy része az elnök szerint a magyar fogyasztók asztalára kerülhetne. Ezzel a jelenlegi 26 kilogrammos éves átlagos fejenkénti húsfogyasztás 8-12 százalékkal nőne, ami csak úgy valósulhat meg, ha sikerül erősíteni a magyar termékekbe vetett bizalmat.

Az exporttal elsősorban Románia, Bulgária, Ukrajna, Oroszország, Olaszország és Görögország felé, szervezetten érdemes nyitni. Ehhez a célhoz kell hozzárendelni a fejlesztéseket.

Gráf József elmondta: mintegy egymillió sertést hoznak be jelenleg külföldről, ennek mielőbbi kiváltását szeretné elérni és ösztönözni az agrárkormányzat.

Az agrártárca irányítója szerint az Új Magyarország vidékfejlesztési stratégia megteremti annak a feltételeit, hogy a következő hét évben, 2007-től kezdődően a húsiparban is jelentős fejlesztéseket hajtsanak végre.

A miniszter példaként említette, hogy Magyarországon ma 425 olyan húsipari vállalkozás van, amely kettős könyvelést vezet. Ebből azonban csupán mintegy 60 specializálódott valamilyen húsipari folyamat elvégzésére. A többi vállalkozás úgynevezett vegyes működésű. A miniszter szerint a specializálódás felé kell a vállalkozásoknak törekedniük, több cégnek csak a vágást, másoknak viszont a feldolgozást kellene választaniuk.

Dirk Dobbelaere, az európai húsfeldolgozók szövetsége, a Clitravi főtitkára a fórumon arról beszélt, hogy az európai húsfeldolgozók számára nagy kihívás a világpiacon a brazil és a mexikói konkurensek megjelenése.

A nehéz időszakot mutatja, hogy a magyar cégek mérlegét tekintve csupán 1-2 százalékos a jövedelmezőség. Emellett nincs elég alapanyag, emiatt mintegy 300 ezer élősertést kellett importálni a múlt évben, és a húskészítmény-gyártáshoz további mintegy 20 ezer tonna alapanyagot hoztak be a gyártók tavaly.

Éber Tamás reményét fejezte ki, hogy az ipari feldolgozás egyensúlya hamarosan helyreáll, és a feketegazdaság arányát is csökkenteni lehet. Becslése szerint az ágazatban a teljes forgalom 25-30 százaléka származik a feketegazdaságból.

Támogatás a cukoripar szerkezetátalakítására

A kvótáról történő lemondás arányában kapnak támogatást a cukorrépa termelők – áll a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendeletében, amely a Magyar Közlönyben jelent meg november 24-én. A cukoripar szerkezetátalakítási támogatásának egyes kérdéseiről címet viselő rendelet abból indul ki, hogy a kvótáról lemondott cukorrépa termelő a lemondott tonnák után kap támogatást. Alap az elmúlt három év átlagtermése, abból lehet lemondani. A minisztérium később határozza meg a támogatás összegét, amit a lemondás arányában kell elosztani a termelők között. (Az egyéni és az integrátoron keresztül termelő is kap támogatást.)

A közvetlen cukorrépa termelők mellett jár szerkezetátalakítási támogatás a gépipari beszállítóknak is. A gépipari beszállítók speciális gépekkel vesznek részt a termelésben (vető-, művelő-, betakarító gépekről van szó). Ők támogatást a nettó gépérték arányában kapnak. Ezt úgy kell kiszámítani, hogy az 1996-tól üzembe helyezett gépeket évi 10 százalékkal kell amortizálni.

Az uniós cukorgyárak – a jelenleg zajló reformfolyamat részeként – minden visszaadott egy tonnányi cukor-kvótamennyiség után 730 eurót kapnak.

Koczka Zoltán, a Cukor Terméktanács titkára elmondta: a cukor-előállítóknak ebből az összegből legalább 10 százaléknyi részt – ez az arány akár több is lehet – át kell engedniük a cukorrépa-termelőknek és a cukorrépa betakarításához használt gépek gyártóinak. A 10 százalékot a termelők és a gépgyártók között kell felosztani.

A támogatás elosztását az unió nemzeti hatáskörbe utalta, így azt az agrártárca a későbbiekben rendelettel szabályozza – tájékoztatott a terméktanács titkára.

Budapestre kerül a FAO regionális központja

Budapestre kerül Rómából az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) európai és közép-ázsiai regionális központja – nyilatkozta Benedek Fülöp, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára november 25-én.

A szakállamtitkár elmondta, hogy a döntést a FAO római tanácsülésén hozták, ahol döntés született arról is, hogy megreformálják a szervezet szolgáltatási struktúráját és ennek keretében az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének egyik nagy szolgáltató központját Bangkok és Santiago de Chile mellett Budapestre telepítenék.

(forrás: MTI)