FVM: több pénzt a mezőgazdaság modernizációjára

A szaktárca a 2007-2013 közötti uniós költségvetési időszakban a brüsszeli javaslatnál több pénzt szeretne fordítani modernizációra a fejlesztésekhez rendelkezésre álló 1.200-1.300 milliárd forintból – mondta Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkára augusztus 31-én Nyírteleken. Az Európai Unió 30 százalékos arányú előirányzata helyett a keret 45 százalékát fordítaná a minisztérium az ágazat korszerűsítésére. A modernizáció keretében kívánják megoldani a piaci követelményekhez igazodó szerkezetváltást is, valamint az energiacélú termelés és feldolgozás erősítését, növelését.

Az utóbbival kapcsolatban az államtitkár elmondta: nem megaprogramok támogatásában gondolkodik a minisztérium, hanem azt tervezi, hogy térségenként alakuljanak ki energetikai feldolgozó bázisok, hozzá csatlakozó kisebb termelői üzemekkel együtt. Bejelentette: a támogatási pályázatot várhatóan még az ősszel meghirdetik. 2008-ig legalább két energetikai célú termelői nagyüzem megépítését szeretnék befejezni, 800 ezer tonnás kapacitással, főként kukorica és gabona feldolgozására. Befektetőkkel is folynak tárgyalások, de „csak olyanokkal állapodnak meg, akik garantálják az aktív termelői részvételt”.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezetése azt szeretné elérni, hogy a következő hét éves tervezési ciklus végére a növénytermesztés és az állattenyésztés aránya a jelenlegi 60-40 százalékról megforduljon, vagy legalábbis kiegyenlítődjön – a szaktárca államtitkára ezt már szeptember 4-én egy battonyai agrárfórumon mondta. A készülő és most társadalmi egyeztetés alatt álló vidékfejlesztési stratégiai tervben ennek megfelelően kívánják a támogatási rendszert felépíteni. Az állattenyésztés esetén például elsősorban a technológiai fejlesztések számíthatnak uniós és hazai forrásokra, hiszen a szarvasmarha-nevelésen kívül már nem támogatja Brüsszel az állattartást. Az államtitkár sokat vár a magyar feldolgozóipartól is, különösen, ha erősödik az élelmiszeripari cégek marketingje is. Akkor számíthat sikerre a magyar állattenyésztés, illetve az ahhoz kapcsolódó feldolgozóipar, ha megfelelő piac is rendelkezésre áll a megnövekedett árualap elhelyezésére.

Falugazda Egyesület a vidéki szegényekért

Elsősorban a vidéki szegénység felszámolását szeretné elérni tevékenységével az augusztus közepén alakult Nemzeti Összefogás a Falvak és Gazdák Védelméért (Falugazda) Egyesület – hangzott el az érdekképviseleti szervezet sajtótájékoztatóján szeptember 1-jén Budapesten.

Az egyesület szakértői szerint az elkövetkező 7 évben – azaz az Európai Unió új költségvetési időszakában – legalább 600 milliárd forintot kellene erre a célra fordítani abból a mintegy 2.500 milliárd forintból, amelyet a magyar mezőgazdaság 2007-2013 között uniós támogatásként kaphat.

Faludi Sándor elnök elmondta: elsősorban a falu önellátását szeretné ismét megszervezni az egyesület, az 5-10 hektáros gazdaságokra alapozva. E gazdaságok egy részét piaci szereplővé is kívánják tenni. Az érdekképviselet által felvázolt programot főként a kistérségekre és a családi gazdaságok integrációjára támaszkodva kívánják megvalósítani. Ezért fontosnak tartják, hogy a gazdák gazdaságilag összefogva próbálják érdekeiket érvényesíteni a piacon. Ezt szolgálja az is, hogy a falugazda egyesület főként a kistérségek megerősítésében látja a vidék felemelkedésének garanciáját.

Mánya Kristóf alelnök arról szólt, hogy a vidéki életminőség javítása elképzelhetetlen az egészségügy rendbetétele nélkül. Az egri kórház főorvosa szerint az egészségügy finanszírozását kell mielőbb megoldani ahhoz, hogy a vidéki emberek a jelenleginél jobb életminőségben élhessenek.

Az egyesület szakértői, Gyuricza Csaba és Fóti Péter (Szent István Egyetem) úgy vélték, hogy Magyarország agrárpotenciája a jelenleginél lényegesen nagyobb agrártermelésre lenne képes, ám ehhez szervezettebbé kellene tenni a mezőgazdaságot. Említették például a szaktanácsadás fejlesztését, a mintagazdasági hálózat kiépítését, az integráció fokozását, a termelői szerveződések (tészek) szerepének növelését, valamint a hatékony működés feltételeinek megteremtését.

MAGOSZ: elfogadhatatlan az agrárgazdaság középtávú fejlesztési terve

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) szerint jelenlegi formájában elfogadhatatlan az Új Magyarország vidékfejlesztési stratégia terv – mondta Jakab István, a szervezet elnöke szeptember 6-án Budapesten. Az elnök szerint a középtávú stratégiai terv, amely 7 évre meghatározná a magyar mezőgazdaság fontosabb fejlődési irányait, nem tartalmaz konkrétumokat, túl általános és nem szolgálja a vidéken élők érdekeit. Ezért azt a MAGOSZ szerint vissza kell vonni és új társadalmi vitában kell megfogalmazni azokat a valós célokat és eszközöket, amelyek a mezőgazdaság helyzetét hivatottak javítani a jövőben. Ezt a véleményét a Magosz levélben tudatta Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, melyben jelzi, hogy a partnerség alapján hajlandó tevőlegesen is részt vállalni az új stratégia kimunkálásában.

Ángyán József, a MAGOSZ szakértője szerint a jelenlegi terv azért nem megfelelő, mert „az EU támogatások gyors és egyszerű elköltésének terve jól körülhatárolható lobby-érdekek mentén”.

A MAGOSZ-nál főként azt sérelmezték, hogy az unió következő pénzügyi időszakában a magyar mezőgazdaság rendelkezésére álló mintegy 1.300 milliárd forintos vidékfejlesztési forrás jó részét a jelenlegi agrárkormányzat a középtávú stratégiai tervben az úgynevezett fizikai tőke fejlesztésére irányozza elő. Ez szerintük csak egy szűk, tőkeerős mezőgazdasági vállalkozói csoport érdekét szolgálja ténylegesen.

Ángyán József szerint emellett kevés forrás jutna a humán erőforrás fejlesztésre, a minőségi szerkezetváltás előmozdítására, a vidéki életminőség javítására és a helyi kezdeményezések támogatására is. A MAGOSZ szakértője szerint az agrárkormányzat tervei alapján a jelenleg regisztrált több mint 200 ezer gazdálkodónak csak egyharmada juthatna ténylegesen támogatáshoz a következő 7 évben.

Ficsor Ádám, az agrártárca szakállamtitkára azt mondta: nincs ok arra, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) visszavonja az új Magyarország Program keretében indított agrár- és vidékfejlesztési stratégiai tervet, azt ugyanis jól előkészítették. Már a nyár közepén több ezer példányban juttatta el az agrártárca a témát magyarázó és értelmező kiadványait a gazdálkodókhoz, a társadalmi és érdekvédelmi szervezetekhez. Emellett külön honlapot is indított a témával kapcsolatban az érdeklődők számára, ezen fórumot biztosított a gazdálkodóknak a hozzászóláshoz. Az itt összegyűjtött véleményeket pedig az agrártárca szeretné a továbbiakban felhasználni az operatív programok kidolgozásához.

A szakállamtitkár szerint a gazdálkodók többsége megértette, hogy a következő 7 évben alapvető változások lesznek a magyar agráriumban. Kiemelten fejlődhet többek között az állattenyésztés, valamint a zöldség és gyümölcstermesztés, valamint a vidéki életminőség is jelentős mértékben javul majd.

Kétmillió forint lehet a legmagasabb növényvédelmi bírság

A növényvédelmi bírság mértékét határozza meg a kormány a Magyar Közlöny legújabb számában (szeptember 6.) közzé tett rendeletében, amely szerint a legmagasabb bírság 2 millió forint lehet.

A növényvédelemről szóló, még 2000-ben hozott törvény hatalmazta fel a kormányt arra, hogy meghatározza a törvényben előírt kötelezettség megszegése miatt kiszabható konkrét bírságokat.

A most kihirdetett rendelet – amelyet szeptember 20-tól kell alkalmazni – a zárlati károsító felszámolásával kapcsolatos kötelezettség megszegéséért kiszabható bírsággal indul. Ennek az összege 500 ezertől 2 millió forintig terjed. (A zárlati károsítók az olyan rovarok, atkák és fonalférgek, amelyek az EU tagállamainak területén még nem fordultak elő, és irtásuk fontos az unió számára, illetve egyes területeken előfordul, és most újabb területet veszélyeztet. Ilyenkor a fertőzés felszámolását a növényvédelmi hatóság rendeli el.) Aki növényvédelmi szerrel emberek, állatok egészségét veszélyezteti, az 20 ezer forinttól 2 millió forintig bírságolható.

A földhasználók részére a károsítók elpusztítását, illetve az ellenük való védekezést írja elő a törvény. A rendelet a művelt terület nagyságához méri a bírságot. Például belterületen 50 négyzetméterig – ami kertnek is kicsi – 20 ezer forint, míg 200 négyzetméter felett akár 750 ezer forint is lehet a növényvédelmi bírság. Külterületen olcsóbb a mulasztás ára, hiszen 2 hektárig 20 ezer forint, viszont 100 hektár felett akár 2 millió forint is lehet a bírság.

Aki engedélyköteles növényvédő szert engedély nélkül állít elő, azt 500 ezertől 2 millió forintig terjedő bírsággal sújthatják. Aki ilyen terméket forgalmaz, annak a forgalmazott mennyiség árának 40 százalékát kell bírságként megfizetnie, de a minimális taksa 300 ezer forint. Aki ilyen terméket „csak” hirdet, 200-500 ezer forintos bírságra számíthat. Aki viszont engedélyköteles, de ilyennel nem rendelkező terméket felhasznál, arra 100-500 ezer forint közötti bírságot lehet kiszabni.

Jó üzlet lehet a szarvasgomba termesztés

Magyarországon is jó üzlet lehet a szarvasgomba termesztés, mivel 1 kilogrammot 10 ezer, de akár 1 millió forintért is el lehet adni évjárattól függően – mondta Kamoncza István, a Magyar Szarvasgombász Szövetség titkára szeptember 7-én Budapesten.

A szarvasgomba fűszernövény, aminek értékét ritka előfordulása adja meg. A szarvasgomba általában 10-30 centiméterrel a föld alatt él, s egy fa vagy cserje gyökeréhez kapcsolódik. A gombát általában kutyákkal kerestetik az erdőben. Az utóbbi időben már a termesztésével is foglalkoznak. Ezért is szervezte meg a Magyar Szarvasgombász Szövetség a II. Közép-európai Szarvasgomba Konferenciát Budapesten, 8 ország szakértőinek részvételével. A tanácskozáson a szarvasgomba termesztés aktuális kérdéseiről beszéltek a szakemberek, de a programban szerepel gasztronómiai és molekuláris vizsgálatokról szóló előadás is.

Bratek Zoltán, a Magyar Szarvasgombász Szövetség elnöke elmondta: Magyarországon mintegy 5 ezer hektáron lehetne gazdaságosan szarvasgombát termeszteni. Jelenleg azonban a szarvasgomba előállítás területe mindössze 30 hektár. Az országban 20-25 termesztő foglalkozik szarvasgomba előállítással.

Egy hektárnyi szarvasgombával beoltott, mikonizált erdő telepítése 2-6 millió forintba kerül. Az ültetvények 5-8 év alatt fordulnak termőre. Az újabb kutatások szerint már vannak olyan fafajok is, amelyeknek gyökeréről már akár 5 év múlva is szedhető szarvasgomba.

Jelenleg Magyarországon még nem fordultak termőre az ültetvények, az első telepítésről várhatóan jövőre kezdik meg a szüretelést. Magyarországon évente mintegy 6-7 tonna szarvasgombát találnak a kereső kutyák. Bratek Zoltán szerint a jelenlegi ültetvények termőre fordulásával 1-2 tonnával növelhető a mennyiség.

Szarvasgombával a világot Európa látja el. Az európai szarvasgomba előállítás éves mennyisége évjárattól függően 60-400 tonna. A szarvasgombát főként Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban termesztik. A magyar szarvasgomba 80-90 százalékát exportálják.

A szarvasgombát általában kuriózumnak számító ételek, vagy ínyenceknek készült fogások ízesítésére használják, de lehet például rántottába vagy gundel-palacsintába is tenni – mondta Kamoncza István. Hozzátette: egy embernek egy étkezéshez általában 5 grammra van szüksége belőle. Bratek Zoltán végül elmondta: sérelmezik, hogy a szarvasgomba termesztés támogatása nem része a most kidolgozott középtávú agrárfejlesztési stratégiai tervnek.

Több mint 3,8 milliárd uniós euró vidékfejlesztésre a következő hét évben

Több mint 3,8 milliárd euró jut Magyarországnak az Európai Unió központi költségvetéséből vidékfejlesztési támogatásra a következő hét évben - derül ki az Európai Bizottság szeptember 12-én Brüsszelben kiadott közleményéből, amelyben az unió végrehajtó testülete bejelentette az e célra szánt EU-pénzek elosztásának véglegesítését. Az EU összesen 77,7 milliárd eurót fordít a vidékfejlesztési tervek támogatására. Ebből 28,5 milliárd konvergenciacélokra, a legszegényebb vidékek segítésére szolgál. Legnagyobb összeggel, 13,2 milliárd euróval Lengyelország, legkisebbel, 76,6 millióval Málta számolhat. Külön határozzák majd meg a jövőre belépő Bulgária és Románia „járandóságát”. Magyarország 2007 és 2013 között rendre 570,8, 537,5, 498,6, 509,2, 546,6, 563,3, illetve 578,7 millió euró támogatásban részesül a tervek szerint.

A támogatásokból a tagországok a vidék képének megőrzését, illetve fejlesztését segíthetik. Mint az Európai Bizottság mezőgazdasági felelőse, Mariann Fischer Boel értésre adta, az összegekkel a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari ágazat egy része, az erdőgazdálkodás, illetve a környezet védelme támogatható. Felhasználható új munkahelyek, illetve vállalkozások segítésére is a vidéki területeken. Az új tagállamokban bizonyos feltételek mellett az agrárvállalkozások versenyképessége is segíthető a keretből. Az összeg egy részét a helyi közösségek fejlesztésére szolgáló Leader programra kell fordítani.

Az EU-tagállamoknak nemzeti vidékfejlesztési programokkal kell rendelkezniük a pénzek felhasználására. A brüsszeli bizottság egyúttal emlékeztetett arra: új vidékfejlesztési politikájának legfontosabb elemei az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, mint egyetlen finanszírozási és programozási eszköz alkalmazása, új stratégiai megközelítés a vidékfejlesztésben (az EU prioritásainak egyértelmű szem előtt tartásával), megerősített ellenőrzés, értékelés és jelentéstétel, a tagállami és bizottsági felelősségi körök egyértelmű szétválasztása, valamint a tagállamok, a régiók és a helyi munkacsoport nagyobb beleszólási lehetősége a programok helyi igényekhez való igazításában.

Baromfitartók takarmány-támogatása

A baromfitartók is igényelhetnek szeptember 14-től, az általuk felhasznált takarmányozási célú gabonára – amennyiben azt közraktárban helyezik el – tárolási-, valamint kamattámogatást. Az erről szóló földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri rendelet a Magyar Közlönyben jelent meg. A gabonatermesztés állami segítségének feltételeit szabályozó, 2004-ben hozott földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri rendelet az állattartókra állapított meg speciális támogatást, amit a módosítás kiterjesztett a baromfitartókra is.

A támogatás az igénylők éves takarmánygabona szükségletének feléig tart, amennyiben azt közraktárban helyezik el. Ekkor a tárolási költséghez (tonnánként) heti 20 forint támogatás jár. A közraktárjegy fedezetével felvett hitelhez pedig kamattámogatást ad az állam. (Mindkét támogatás 6 hónapig jár.) A kamattámogatás feltétele, hogy a kölcsön teljes hiteldíja legfeljebb 3 százalékponttal haladja meg a felvétel időpontjában érvényes 3 havi BUBOR-t. Maga a támogatás pedig a három havi BUBOR fele. A támogatás csak annak a baromfitartónak jár, amely nem áll csőd- és felszámolási eljárás, illetve végrehajtás alatt. Az igénylést a megyei földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani.

Magyar-orosz agrárkeret-megállapodás

Az uniós belépéshez hasonlította az orosz piac újbóli megnyílását a magyar agrárgazdaság számára Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szeptember 18-án Budapesten, a Ferihegyi repülőtéren, miután hazaérkezett Oroszországból. A magyar agrártárca irányítója úgy vélekedett, hogy a magyar mezőgazdaság teljesítményének jelenleg csak mintegy 60 százaléka kihasznált, a fennmaradó hányadra piacokat kell találni, az orosz piac pedig fizetőképes és keresi a magyar árut.

Gráf József éppen ezért nevezte nagy jelentőségűnek azt az öt évre szóló keret-megállapodást, amelyet orosz kollégájával Alekszej Gorgyejevvel írt alá Gyurcsány Ferenc miniszterelnök oroszországi látogatása keretében.

A magyar agrárminiszter utalt arra, hogy az utóbbi években a magyar-orosz agrárkereskedelem dinamikusan fejlődik. Mindezt az is alátámasztja, hogy az idei év első hat hónapjában az előző év hasonló időszakához képest a magyar agrárkivitel értéke több mint 10 százalékkal emelkedett. A megállapodás első eredményei már kézzelfoghatóak. Az orosz mezőgazdasági miniszter nemrégiben tett budapesti látogatása alkalmával írták alá azt a megállapodást, amely egy cukorgyár felépítését teszi lehetővé magyar beruházók számára Oroszország központi régiójában. Emellett szó van három baromfitelep létesítéséről is Oroszországban, amelyet a magyar Baromfi Terméktanács koordinál. A sertéstenyésztés területén ugyancsak teljes magyar szállítású vertikum kiépítésére kötöttek megállapodást az érdekelt vállalatok. Az első ütemben mintegy 500 ezer sertés előállítása a cél. Amennyiben a sertések száma eléri az egymilliót, úgy vágóhíd és feldolgozó üzem is épül a tenyésztőtelepek mellé. Ez utóbbi beruházásban várhatóan a Pick-csoport lesz érdekelt.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy a két kormány csak a kereteket teremtheti meg a két ország cégeinek együttműködésére. Az együttműködést tartalmilag a vállalatoknak kell kitöltetniük.

Gráf József aláhúzta, értesülései szerint a már említett technológiai beruházásokon túl további 10 hasonló nagyságrendű beruházásról tárgyalnak orosz és magyar vállalkozók. A miniszter nagy jelentőséget tulajdonított az árucsere mellett a technológiai, technikai, kutatás-fejlesztési együttműködésnek is a két ország között.

Marad a génkezelt kukorica tilalma Magyarországon

Magyarország továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy területén érvényben maradhasson a génkezelt (GMO) növényféleségek tilalma – jelentette ki Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára szeptember 18-i brüsszeli sajtótájékoztatóján, miután egy uniós szabályozótestületi szavazás elvetette azt a kísérletet, amely a tilalomról intézkedő magyar védzáradék megszüntetését célozta. Az Európai Bizottság a MON810-es fajtára vonatkozó tervezettel szerette volna elérni a GMO-forgalmazásban illetékes hatóságok képviselőiből álló szakbizottságban, hogy Magyarország vonja vissza védzáradékát – amelynek értelmében korlátozza a génmódosított kukoricafajták vetőmag-importját –, ám nem sikerült ehhez megszereznie a szükséges szavazati többséget.

Gőgös Zoltán mindazonáltal felhívta a figyelmet arra: szakmailag készülni kell arra az állapotra, amikor a korlátozás védzáradékkal már nem lesz tartható. Az államtitkár ezért sürgetőnek tartotta a hagyományos és a génkezelt fajták együttes jelenlétét szabályozó, úgynevezett koegzisztenciatörvény mielőbbi elfogadását.

A hamarosan parlamenti vitára kerülő, tervezett törvény nagyon szigorú, mert előírásai szerint nemcsak a földet használónak kell engedélyt szereznie a génkezelt növények termesztésére, hanem a tulajdonos és az összes szomszéd hozzájárulására is szükség van. Emellett létezik majd biztonsági zóna is a génfertőzés megelőzésének érdekében.

„Nagyon szigorú törvényt csináltunk. Nem kerülhetünk abba a helyzetbe, hogy ott álljunk hazai belső szabályozás nélkül, és nyakunkba kerüljön az összes Európában engedélyezett fajta.” Azt is látni kell, hogy mivel majdnem minden szomszédos országban folyik GMO-termelés, a határon nem fogjuk tudni megállítani, egyre inkább beljebb és beljebb fogunk szorulni Magyarországon.

„Úgy gondolom, hogy a törvény révén az alkalmazás nagyon szigorúan néhány nagyüzemre korlátozódhat. Ahol kisparcellás termelés van, szinte kizárt dolog, hogy meg tudják valósítani” – szögezte le az államtitkár. Az árbevétel- és exportoldalon Magyarországnak jó, ha GMO-mentes és erről nyilatkozni tud. Kalkulálni kell ugyanakkor azzal, hogy hosszú távon nem fogja tudni indokolni a teljes tilalmat.

Hortus Hungaricus: 300-350 milliárdos kertészeti bevétel

Magyarországon a kertészeti ágazat éves árbevétele, az időjárástól függően 300-350 milliárd forint – mondta Mártonffy Béla, a Magyar Kertészeti Tanács soros főtitkára, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) ügyvezető igazgatója szeptember 20-án.

Mártonffy Béla szerint a kertészeti ágazat súlya a magyar mezőgazdaságban azonos a gabonatermesztéssel, illetve a húselőállítással. A kertészeti ágazat nagy előnye azonban, hogy az Európai Unió adminisztratív módszerekkel nem korlátozza a termelést. A magyar kertészeti ágazat árbevételének mintegy 50 százalékát a zöldség-gyümölcs alágazat adja. A fennmaradó hányadból 25 százalékot a szőlőbor, 20 százalékot a dísznövény, míg 5 százalékot a gyógynövény alágazat állít elő. A mezőgazdasági termelésen belül a kertészeti ágazat exportja a legjelentősebb, az összárbevétel mintegy harmadát, jelenleg 100-120 milliárd forintot tesz ki.

Mártonffy Béla utalt arra, hogy a zöldség-gyümölcs alágazat termelése a múlt évben mintegy 20 százalékkal esett vissza az uniós tagság okozta hatások miatt. A magyar ipari feldolgozású zöldség és gyümölcs ugyanis nem volt kelendő az uniós piacon. Ezért a 2004-es mintegy 2,8 millió tonnás zöldség-gyümölcs termelés a múlt évben 500-600 ezer tonnával csökkent és 2,2 millió tonna körül alakult. A szakember jelezte ugyanakkor, hogy az idén a jelek szerint megváltozott a helyzet, s az alágazat termelése az év végére elérheti a 2,5 millió tonnát.

Az eseményen jelen lévő szakemberek arról beszéltek, hogy a magyar áruk marketingtámogatását a jelenleginél jobban meg kell szervezni. Ennek érdekében a szakmaközi szervezet már a közeljövőben el kívánja érni, hogy az ágazatban résztvevő vállalkozások árbevételük 0,5-1,5 ezrelékét fizessék be egy közös marketingalapba. Az így létrejövő közösségi marketingforrást az alágazat eladásainak ösztönzésére szeretnék fordítani.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrármarketing Centrumának költségvetése az utóbbi időben évről évre csökkent. Három éve még az AMC közösségi célokra fordítható marketing forrása 3 milliárd forint körüli volt, míg a múlt évben ez az összeg már csak 1,3 milliárd forintot tett ki, az idén pedig csak 720 millió forint. A szakemberek szerint ilyen alacsony összegből nem lehet valódi marketingtámogatást nyújtani.

Elérni a „tizenötök” átlagfejlettségét

Az egyik meghatározó alapcél, hogy a magyar agrárium fejlettsége, piacképessége 2013-ig elérje a korábbi 15 EU-tagország átlagát – mondta a Georgikon-napok megnyitóján Benedek Fülöp földművelésügyi szakállamtitkár Keszthelyen, szeptember 21-én. Benedek Fülöp a vidékfejlesztési stratégiai terv szeptember végén záruló szakmai-társadalmi vitája kapcsán elmondta, hogy a terv rövid távú elsődleges célkitűzése az egyensúlyteremtés. Az unió költségvetésével való összhangot is biztosítva, 1200 milliárd forint használható fel vidékfejlesztésre a következő 7 évben.

Az államtitkár rámutatott: a korábbi 15 EU-tagország átlagának elérése érdekében versenyképes szerkezetváltásra és piacteremtésre van szükség az ágazatban, amelyhez 2007-től összesen 75 milliárd forint pályázható meg. A környezetkímélő gazdálkodás kibővítését 50 milliárd, a vidéki kisvállalkozások erősítését 17 milliárd, az eddig jól funkcionáló Leader-program folytatását 8 milliárd forint szolgálhatja majd.

Az FVM vezető szakembere kifejtette: a mezőgazdasági szerkezetváltás prioritásai sorában szerepel a megújuló energia- források – köztük a jövő év elejétől induló bio-etanol – termelése, az állattenyésztési, a kertészeti, a vízgazdálkodási és a termelői érdekeltséget is megjelenítő élelmiszer-feldolgozó ágazat fejlesztése, valamint a termékpályás gazdálkodói szerveződések piacképes integrálása. Fontos része a stratégiának a kisvállalkozások piac- és foglalkoztatás-képesebbé tétele és a fiatal gazdálkodók kiemelt támogatása.

Nehézségek a vetőmag forgalmazásban

A vetőmag szaporítás, termeltetés és forgalmazás területén egyre nagyobbak a nehézségek, amióta az Európai Unióba történő belépéssel meghirdették, hogy nem szükséges a fémzárolt vetőmag használata – mondta a Gabonatermesztési Kutató Kht. ügyvezető igazgatója szeptember 26-án Szegeden. Matuz János a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából rendezett ülésen hangsúlyozta: ennek eredményeként a fémzárolt őszibúza vetőmag forgalmazás országosan a felére csökkent, 40 százalékról 20 százalékra; a fémzárolásra bejelentett vetésterület a korábbi 55 ezer hektárról alig 30 ezer hektárra csökkent.

A belföldi piac tavaly október óta „annyira nem ment”, de a külföldi piacokon, Szlovákiában jelentős mennyiségű kukoricát, Romániában pedig búzát, szóját és repcét sikerült értékesíteni, ahol idén ősszel 20 ezer hektár felett lesz a szegedi búzák vetésterülete.

Tájékoztatása szerint az idei ősszel a társaság teljes búzakészlete gazdára lelt, a kiszállítás folyamatban van, most az a probléma, hogy az előző évek vetőmag kínálati piaca után keresleti piac van. Lehetne nagy üzletet csinálni, de sajnos néha éppen az a gond, hogy a megadott fajtákból nincs elegendő mennyiség.

A szegedi központtal működő kht. a legnagyobb magyar agrárkutató intézmény, amely gabonafélék, és ipari növények nemesítésével és termesztési kutatásaival foglalkozik. Jelenleg 25 növényfajból 160 minősített fajtával, hibriddel rendelkeznek, amelyek hazai és külföldi együttes vetésterülete évente megközelíti az 1 millió hektárt. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által alapított, több mint 300 főt foglalkoztató kht. éves árbevétele 2 milliárd forint körül alakul. A GK a Diabet Trade Kft.-vel közösen tavasszal megkapta a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2005. évi Agrár Innovációs Díját; a bíráló bizottság a Diabet-Mix diabetikus sütő- és tésztaipari termékcsalád receptúrájának kifejlesztését és ipari szintű hasznosítását értékelte.

Szigorúbb támogatási feltételek a szárított takarmányokra

Újabb előírásokat vezet be a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek a szárított takarmányt előállítók támogatásáról szóló – korábbi – rendeletének módosítása. Az új rendeletet a Magyar Közlöny tartalmazza (szeptember 28.). A szárított takarmányok előállítói csak akkor jogosultak támogatásra, ha szerződést kötöttek az alapanyag termelőkkel terményeik szárítható, őrölhető takarmánnyá feldolgozására.

Minden, mennyiséghez kötődő uniós támogatás, csak a pontos felmérés után kalkulálható és fizethető ki. A szárított takarmányoknál a mennyiség a térfogat és a fajsúly szorzataként is meghatározható az új rendelet szerint, de ha a térfogat vitás, akkor a teljes készletet hagyományos módon kell lemérni az üzemben. A raktárkészletet minden év március 31-én kell megállapítani, majd az adatot másnap, április elsején (vagy a következő munkanapon) kell továbbítani a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak (MVH). A jelentett mennyiségről a hivatal hatósági bizonyítványt állít ki, és ez lesz az alapja a következő évi támogatásnak. A miniszter előírta azt is, hogy a raktárkészletből saját felhasználásra csak hetente egy munkanapon lehet kiszállítani. Ezt a napot pedig előre le kell jelenteni a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak.

Novembertől mégis változnak a kukoricaintervenciós paraméterek az EU-ban

Módosította a kukoricaintervencióba bevonható terményekkel kapcsolatos minőségi szabályokat a kérdésben illetékes tagországközi EU-testület – jelentette be szeptember 29-én az Európai Bizottság, hozzátéve, hogy novembertől érvényesek az új paraméterek.

A brüsszeli testület – amelynek még hivatalosan ki kell hirdetnie az új szabályokat, hogy azok életbe lépjenek – azzal indokolta a döntés szükségességét, hogy a két évvel ezelőtti EU-bővítés óta az uniós kukoricapiac nem volt kiegyensúlyozott, és a felvásárolt készletek 5,1 millió tonnára nőttek. Márpedig tároláskor a kukorica gyorsabban romlik, mint más gabonafélék.

A bizottság hivatalosan nem hozta nyilvánosságra az új minőségi követelményeket, de azokról tudni lehet, hogy Magyarországot hátrányosan érintik. Korábbi tervek szerint a kukorica hektoliterének el kell érnie a 73-74 kilogrammos súlyt, emellett csökken a nedvességtartalom felső határa és a törtszemek aránya.

A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége már korábban elítélte a terveket, mert szerintük a minőségi paraméterek szakmailag nem elfogadhatóak. Azok ugyanis nem a hosszú távú biztonságos tárolást, hanem a kukorica kizárását eredményeznék az intervencióból.

Magyar lobbizásnak köszönhető mindazonáltal az, hogy Brüsszel nem korábban döntött az új paraméterek bevezetéséről. A tagországok mezőgazdasági minisztereinek legutóbbi ülésén a magyar delegáció elérte, hogy folytatódjanak a tárgyalások a minőségi paraméterekről.

Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára jelezte: idén nem nagyon várható intervenciós nyomás, felajánlás, mert jó az ára a kukoricának. Ezért is fölöslegesnek tartotta, hogy már most beavatkozzon Brüsszel a rendszerbe.

(forrás: MTI)