FVM: Magyarországnak több gabonára volna szüksége bioüzemanyag céljára

A bioüzemanyagok gyártása céljából két-három éven belül Magyarország teljes gabonatöbbletét fel fogják használni, sőt a bioetanolt gyártó cégek szükségletének kielégítése a mostaninál még több gabonát igényel – ezt Gőgős Zoltán Földművelésügyi és Vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár közölte július 13-án. Mint elmondta, Magyarország két kiváló termésév után az intervenciós raktárakban mintegy 7 millió tonna gabonát tárol, és a magyar gazdálkodók járultak hozzá fele részben az idei szezonban az uniós intervenciós készletek feltöltéséhez. Ugyanakkor egyes bioüzemanyag-gyártó beruházások megvalósítását fékezi a helyben elérhető alapanyag hiánya. Gőgős szerint a gabonatermelést növelni lehetne, mivel most a termesztési kapacitásokat a raktárkészletek felhalmozódása miatt nem is használjuk ki teljesen. Jövőre az ország bioetanol termelése 100 ezer tonna lesz a kibocsátás megduplázódásával és ez 300 ezer tonna többletgabonát igényel. „Két-három éven belül 600-800 ezer tonnára növekedhet az alkoholtermelő kapacitás, amely a teljes gabonatöbblet, évente durván 3 millió tonna felhasználásával jár” – jegyezte meg.

Egymagában a svéd SEKAB cég fél millió tonna bioetanol előállítását tervezi búzából, kukoricából 2008-ra, míg amerikai és svájci befektetők márciusban közölték, hogy összesen 800 ezer tonna kukoricát igénylő üzemek felépítését tervezik. A MOL a múlt hónapban közölte, hogy biodízel termelése felemésztheti a teljes magyar és szlovák repcemag termést. Brüsszelnek döntést kell majd hozni az intervenciós raktárakban lévő gabonáról, amelynek minősége a több éves tárolás után romlik. Magyarországnak pedig 500 ezer hektárnyi területet kell gabonáról és más terményről energiacélú fű és fa termesztésére átállítania. Az államtitkár várakozása szerint középtávon, 5-10 éven belül ezen energiaféleségek aránya a jelenlegi 2-3 százalékról 10 százalékra növekedhet az energiaforrások között, hosszabb távon pedig elérheti a 20-30 százalékot.

A hagyományos energiahordozók drágulása nyomán felértékelődik a megújuló energiaforrások szerepe, ami egyben lehetőséget nyújt a hazai gabonafelesleg hasznosítására. Az ebből előállított üzemanyag egy része mentesül majd a jövedéki adó alól, így kifizetődő lehet a termelése. A tárca szorgalmazza, hogy az E85 elnevezésű, 85 százalékban alkoholt, 15 százalékos arányban hagyományos benzint tartalmazó új üzemanyag minél gyorsabban elterjedjen. Már megjelentek az új motorral futó autók, s előreláthatóan parkolási- és autópályadíj-kedvezményt kapnak majd az ilyen kocsik tulajdonosai. Emellett várhatóan a városi tömegközlekedési járművek is nagy arányban ilyen motorral üzemelnek majd.

Gráf József: októberre elkészül a nemzeti agrárstratégia

Az agrárium különböző ágazatainak legjobb szakemberei által kidolgozott javaslatok alapján dolgozzák ki a nemzeti agrárstratégiát októberre – mondta Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter július 13-án Kalocsán.

„A minisztériumot úgy fogom vezetni, hogy minden ágazatban létre hozok szeptember elejére egy szakmai bizottságot, melyek az ország 7-10 legjobb termelési szakemberéből fognak állni, és ők meg fogják mondani, hogy azért, hogy sikeres legyen az általuk képviselt ágazat, mi az, amit a miniszternek tenni kell” – mondta a miniszter a Kalocsai Fűszerpaprika Rt-nél tett látogatása után tartott sajtótájékoztatón. A szakmai bizottságoknak egy hónap áll majd rendelkezésre, hogy elkészítsék javaslataikat, az adott ágazat működéséről. Szakmai stáb összesíti majd a különböző ágazati javaslatokat és készítik el a nemzeti agrárstratégiát, amit a következő hét évben Magyarországon meg kell valósítani. A következő hét évben 2.500 milliárd forint áll az agrártárca rendelkezésére. Ez az egyetlen olyan uniós és magyar fejlesztési forrás, amit nem központosítottak a központi költségvetésbe. Az óriási összeg felhasználásának a felelősségét csak a szakmával együtt tudja felvállalni.

Az agrártárca vezetője beszámolt arról, hogy azt kérte a paprikatermelésben és feldolgozásban érdekelt szakemberektől, hogy röviden írják le, mit várnak a minisztertől az ágazat sikere érdekében.

Gráf József elmondta, hogy most kapott tájékoztatást arról, hogy a Kalocsai Fűszerpaprika Rt. megvásárlására befektető jelentkezett és tárgyalások folynak. A kalocsai gazdasági társaságban egy, úgynevezett aranyrészvénnyel rendelkezik a magyar állam. Gráf József támogatja a termelői tulajdonlást, de szerinte át kell gondolni, hogy a kalocsai cég esetében mit lehet tenni. Véleménye szerint a világ legnagyobb és legmodernebb feldolgozóját „meg kellene menteni”, annál is inkább, mert a kalocsai paprika magyar unikum. Szerencsés lenne, ha a mezőgazdaság minden ágazatában legalább egy komoly termelői tulajdonban álló feldolgozó megmaradna, mert az komoly hatással volna a hazai piacra. Az ügyet nagyon összetettnek nevezte. Szavai szerint „pár hét van csak arra, hogy az agrártárca határozzon”.

FruitVeb: csökkenő magyar zöldség-gyümölcstermelés

A magyar zöldség- és gyümölcstermesztés az ország uniós tagságát követően jelentős mértékben csökkent, a 2003-as 2,84 millió tonnás hozam tavalyra 2,2 millió tonnára esett vissza – adott tájékoztatást július 16-án Mártonffy Béla.

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) ügyvezető igazgatója elmondta: a magyar zöldég-gyümölcs ágazat termelési szintje jelenleg az 1992-1993-as szinten mozog. Emellett az eltelt 6 évben jelentős mértékben növekedett az import is. A 350-400 ezer tonnás szintről 550 tonnára nőtt az uniós tagság első évére. A múlt évben ez a mennyiség valamelyest csökkent, és úgy tűnik, hogy Magyarországon tartósan mintegy 500 tonna import zöldséggel és gyümölccsel kell számolni évente.

A szakember az ágazati gondok okaként elsősorban azt jelölte meg, hogy a termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ-ek) működését nem sikerült stabilizálni az ország uniós tagságát követően. Hazánk EU-tagságát megelőzően a TÉSZ-ek száma emelkedő tendenciát mutatott, ám a megfelelő finanszírozás hiányában az uniós tagságot követő második évben már számuk megfeleződött. Jelenleg 7 véglegesen elismert termelői értékesítő szervezet működik Magyarországon, míg mintegy 50 kapott előzetes elismerést. Az ágazat termelése hosszú távon csak akkor növekedhet, ha a TÉSZ-ek stabil anyagi háttérrel működnek. Az uniós tapasztalatok szerint ugyanis ezeknek a szervezeteknek kellene lebonyolítani a magyar zöldség-gyümölcs áruforgalom legalább mintegy 40 százalékát. Jelenleg viszont a TÉSZ-ek részesedése a zöldség-gyümölcs eladásokból Magyarországon csak mintegy 15 százalékra tehető. A termelés visszaesés másik okaként említette az ügyvezető igazgató az utóbbi évek kedvezőtlen időjárását és piaci viszonyait. Ez utóbbiról elmondta, hogy zöldségből és gyümölcsből túltermelés volt Európában, ezért az alacsony árak sújtották a magyar termelőket is. A visszaesés 75 százaléka az ipari felhasználású növényeknél, többek között, a paradicsomnál, a csemegekukoricánál és a borsónál következett be. Továbbá az ágazat nem készült fel kellőképpen az uniós tagságra. A magyar gazdálkodók az EU-ban kemény piaci versennyel találták magukat szemben az ország uniós belépését követően. Emellett a TÉSZ-ek szervezettségének hiánya miatt is versenyhátrányba kerültek. Sőt, a termelők tőkeellátottsága sem európai színvonalú Magyarországon. Az ágazat termelését befolyásoló tényezőkre kettősség jellemző. Egyrészt várhatóan tovább mérséklődik majd némileg az ágazat termelése, az árak viszont a kisebb termés okán mintegy 20 százalékkal lehetnek magasabbak átlagosan, mint a múlt évben. Meg kellene oldani az ágazat önfinanszírozását, valamint azt, hogy a gazdálkodók forgóalap ellátottsága javuljon. Ez utóbbi érdekében 20 százalékos kamattámogatást tartana szükségesnek a szakember. Ösztönözni kell a TÉSZ-ek működését, elsősorban a másodlagos szerveződések létrejöttét és a gazdaságilag erős szervezetek megalakulását, azaz a TÉSZ-ek összeolvadását. Mártonffy Béla szerint csak a szóban forgó lépések megtételét követően lehet arra számítani, hogy az ágazat gondjai mérséklődnek.

Agrárfejlesztések: 2007-2013 között ezer milliárd forint támogatás

A következő hét éves európai uniós költségvetési időszakban ezer milliárd forint uniós  támogatásra számíthat Magyarország az agrárfejlesztésekhez – mondta Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára július 21-én a Veszprém megyei Gic községben rendezett kétnapos Huntraco Mezőgazdasági Napok megnyitóján. Ez évente 150 milliárd forintot jelent, s körülbelül a mostani négyszeresére nő a magyar agrárfejlesztések uniós finanszírozása – tette hozzá Gőgös Zoltán. Az államtitkár megjegyezte: 2002-2006. között agrárfejlesztésekre összesen 160-170 milliárd forint uniós támogatást kaptunk. Az ezer milliárdos agrárfejlesztési pénzen túl jár még az 1.500 milliárd forintos közvetlen területalapú termelői támogatás is. Gőgös Zoltán hangsúlyozta: versenyezni nem „házon belül kell”, hanem Európában, sőt a világban, „tehát az ágazatnak akkor teszünk jót, ha alapvetően a különböző támogatásokkal azokat segítjük, akik profin végzik a szakmát”, és hosszú távra terveznek. Rámutatott ugyanakkor arra, miszerint segíteni kell a kisebb gazdaságokat is, hogy verseny-pozícióba kerüljenek, ám „utána mindenfajta terhet viselniük kell” éppúgy, mint a másik szektornak. Azt „biztosan nem lehet garantálni a következő időszakban, hogy mondjuk 50 hektáros földterületből – ami a mai technikával 50 munkanap alatt megművelhető –, valaki vastagon meg tudjon élni”. Az első stratégiai programot már eljuttattuk az Európai Uniónak, s abban az ágazati stratégiai fejlesztési törekvéseinket jeleztük, nevezetesen: az állattenyésztés, az energetika-ipar, a géppark és a kertészet kiemelt fejlesztését. Hozzátette: feltétlenül meg kell oldani az állattartó telepek környezetvédelmi rendbetételét is, mert amelyik még 2012-ben sem felel meg az előírásoknak, azt biztosan be fogják zárni. Az ezer milliárdból 450 milliárd fordítható majd gépek, technológiák, az energetika és az élelmiszer-termelés fejlesztésére. Megjegyezte: a támogatás „belső arányait”, azaz melyikre, mennyi jut, most dolgozzák ki. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egy projekt maximum egymillió eurós támogatást kaphat. 2007-re várható uniós támogatásokról novemberben előzetes pályázati felhívásokat tesznek majd közzé, hogy a termelők biztosan tudják, mire lehet pályázni, azaz jövőre milyen agrár-támogatási pénzek „hívhatók le”. Közlése szerint a támogatási pénzek elosztásáról, arányairól a termelői érdekképviseleti szervekkel egyeztetni fog a tárca.

MAGOSZ: gabonahelyzet, kormányzati intézkedések kritikája

Obreczán Ferenc, a MAGOSZ főtitkára augusztus 1-én, Budapesten tartott sajtófórumon az idei terméseredményeket elemezve kitért arra, hogy Magyarországon a különböző gabonafajták ára lényegesen alacsonyabb, mint a többi uniós országban. Így például az étkezési búzáért Spanyolországban 127-137 euró közötti összeget fizetnek tonnánként, Lengyelországban 107-115 eurót, míg Magyarországon 80-88 eurót. A termelőket nehéz helyzetbe hozza, hogy emelkednek az energiaárak, és csökken az idei nemzeti kiegészítés összege is. Ez utóbbiról elmondta: a múlt évben a top-up egy hektárra számított támogatási összege valamivel meghaladta a 19 ezer forintot, az idén azonban az úgynevezett visszaosztás és a forráscsökkenés miatt csak mintegy 12.700 forintra számíthatnak a gazdálkodók.

Ángyán József, Fideszes országgyűlési képviselő, a MAGOSZ szakértője szerint a kormány 2118/2006-os határozata teremtette meg annak lehetőségét, hogy az agrár- és vidékfejlesztés „szellemi és fizikai infrastruktúrájának felszámolási folyamata” felgyorsulhasson. Úgy vélte, e folyamatot jelzi, hogy lehetővé teszik hat mezőgazdasági szakképző és szaktanácsadó intézet felszámolását. Sérelmezte, hogy az agrárkormányzat gazdasági társasággá kívánja alakítani, majd privatizálni szeretné az Állami Ménesgazdaságot, valamint a badacsonytomaji, a kecskeméti, az egri, továbbá a pécsi szőlészeti és borászati kutatóintézetet. A szakértő szerint a korábban gazdasági társasággá alakított kutatóintézeteket – az Országos Húsipari Kutatót, valamint az érdi, a ceglédi, a fertődi és az újfehértói gyümölcstermesztési kutatóintézeteket – is privatizálni szándékozik az agrárkormányzat.

Az ellenzéki országgyűlési képviselő jelezte, hogy minden alkotmányos eszközzel küzdenek majd a tervek megvalósítása ellen.

A minisztérium háttérintézményeiben tervezett átszervezésről szólva Benedek Fülöp, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára kijelentette: az általános kormányzati takarékosság jegyében az agrártárcánál és háttérintézményeinél is racionalizálási programot hajtanak végre. Ez az intézkedéssorozat érinti egyebek között a tárca irányítása alá tartozó oktatási intézményeket is. Itt az erre vonatkozó kormányhatározatban hat mezőgazdasági szakközépiskolát is megjelöl a határozat, amelynek sorsát rendezni kell. Az ügyben személyesen Benedek Fülöp szakállamtitkár tárgyal majd az érintettekkel.

A tárca irányítása alá tartozó kutatóintézetek jó részét pedig úgy kívánják átszervezni, hogy azok a szakmai hagyományok megőrzése mellett gazdasági szervezetként is működni tudjanak a piacon. Így a szakmai tevékenység folytatásához pénzt is tudnának szerezni.

A szakigazgatási szervezetek összevonásáról Benedek Fülöp elmondta, hogy az öt szakterületet érint. Nevezetesen: az állat- és növényegészségügyet, a megyei FM hivatalokat, továbbá az erdészeti szolgálatot, valamint az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetet. Az itt végrehajtandó átszervezésekről jövő év január 1-jéig kell dönteni. Ezeket az intézkedéseket azonban a szaktárca az érintettekkel meg kívánja tárgyalni. Az első munkaanyagok már elkészültek az ügyben - tájékoztatott a szakállamtitkár.

Egymilliárddal több jut a baromfiágazat támogatására

A kormány augusztus 2-i ülésén egymilliárd forinttal, 2,5 milliárd forintra emelte azt a keretet, amelyből a baromfiágazat szereplői kaphatnak támogatást a madárinfluenza miatt elszenvedett károkért – közölte Danks Emese kormányszóvivő.

Bővül a kártérítésben érintettek köre is, amiről Magyarország kérésére az Európai Unió döntött. Az érintett termelőket a rendkívüli piactámogatási intézkedéseken felül kedvezményes takarmányvásárlási lehetőséggel is segíti a kormány, erre további félmilliárd forint áll rendelkezésre. A madárinfluenza miatti kényszervágások okozta károk megtérítésére elkülönített 2,5 milliárd forint felét utólag megtéríti az Európai Unió. Az Európai Uniótól kapott támogatást több célra is fel lehet használni, így a tenyésztojás és a napos baromfi megsemmisítése, a tenyészállomány előrehozott vágása vagy késleltetett telepítése miatt elszenvedett károk enyhítésére is - írja a kormányszóvivő közleményében. A kártérítésre jogosultak az uniós szabályok szerint eredetileg csak a 2005 októbere és 2006 áprilisa között leölt állatok esetén számíthattak ilyen támogatásra, ezután azonban már a 2006 augusztusáig bekövetkezett károkat is figyelembe veszik. Az unió Magyarország kérésére az érintettek körét is kiterjesztette, így nem csak a csirkeágazatra, hanem a kacsa-, a lúd- és a pulykaágazatra is vonatkozik a lehetőség.

MAGOSZ: valótlanságok az agrártámogatások kifizetésével kapcsolatban

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke, fideszes országgyűlési képviselő szerint valótlan a kormánypártok azon állítása, hogy az agrártámogatásokat időben és a jogszabályban meghatározott összegben fizetik ki. Az ellenzéki politikus szerint ugyanis a 2005-ös területalapú támogatásokat, amelyeket az Európai Unió finanszíroz kifizették ugyan, de a 30 százalékos nemzeti kiegészítést (93 milliárd Ft) csak 2006-ban fizették ki, az idei költségvetés terhére. A 2006-os területalapú támogatás 30 százalékos nemzeti kiegészítésére a kormány a szükséges 103 milliárd forint helyett mindössze 78 milliárd forintot hajlandó biztosítani a 2007-es költségvetés terhére. A fideszes politikus szerint az agrár-környezetgazdálkodási támogatások kifizetése az előirányzathoz viszonyítva a most ígért 9,1 milliárd forintos támogatással együtt sem éri el a 70 százalékos teljesítést.

A gabonaintervencióra fordított összeget a tárca támogatásként veszi figyelembe (2005-ben 146 milliárd, 2006-ban 159 milliárd forint), holott ezen összegeket az Európai Unió az intervenciós készletek értékesítését követően átutalja, a tárolási díjat pedig folyamatosan megtéríti. A gazdák többsége az AVOP-forrásokhoz nem jutott hozzá, a gabonatárolókat elsősorban a befektető társaságok építették meg, így az az abszurd helyzet állt elő, hogy a gabonaintervenció előnyeit a gazdák helyett elsősorban a multinacionális nagyvállalatok élvezik.

A MAGOSZ sérelmezi azt is, hogy az úgynevezett áthúzódó kiadások miatt lényegében egy évnyi nemzeti támogatás hiányzik az agrár-költségvetésből. Mindezt az is mutatja, hogy az idén a múlt évi nemzeti jogcímekre fizették ki a támogatásokat. Félő, hogy egy évnyi nemzeti agrártámogatás elvész majd akkor, amikor az unió leállítja az úgynevezett notifikált kifizetéseket 2007 végén.

A madárinfluenza miatt a baromfiágazat vesztesége mintegy 20 milliárd forintra tehető, ám a kártalanításra uniós forrásokkal együtt is csak 2,5 milliárd forint áll rendelkezésre. Azok a tenyésztők, akik a járványügyi zárlat miatt nem értékesíthették árujukat, de állományukat nem semmisítették meg, semmiféle kártérítésre nem számíthatnak az érdekképviseleti vezető szerint.

A szalmonella-mentesítés szintén égetően fontos lenne, mivel az uniós előírások e területen is szigorodnak a közeljövőben.

Ónodiné Demeter Éva, a Hajdú-Bét károsultjai nevében arról beszélt, hogy a termelők által felvett hitelek augusztus közepén lejárnak és így azok, akik kárukat a hitelből kívánták orvosolni, bajba kerülhetnek. Eddig ugyanis semmiféle kárpótlást nem kaptak. Azt pontosan nem tudta megmondani, hogy mekkora összegű a kár, amelyet a tenyésztők a Hajdú-Bét csődje kapcsán elszenvedtek. Annyit azonban jelzett, hogy összesen mintegy 200 gazdálkodó vett fel mintegy 2,8 milliárd forint értékű hitelt.

A károsultak képviselője felvetette a Wallis Rt. volt vezérigazgatója, Bajnai Gordon – jelenlegi fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos – felelősségét is.

A sajtótájékoztatón kiosztották azt a petíciót, amelyet a károsultak még július elején juttattak el Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, Gráf József agrárminiszternek és Font Sándornak, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága elnökének. A petícióban megfogalmazott követeléseket továbbra is fenntartják. Ezek: a Hajdú-Bét-es termelők azonnali 100 százalékos kártérítése, parlamenti vizsgálóbizottság azonnali felállítása és az ügyészségi vizsgálat újbóli teljes körű elvégzése.

Gráf József a 2007-2013 közötti agrártámogatásokról

A műszaki fejlesztés, a technikai megújítás, versenyképesség kapja a legtöbb  támogatást a magyar argáriumban a 2007-2013 közötti uniós  költségvetési ciklusban – hangoztatta Gráf József augusztus 9-én Kaposváron. A szakminiszter erről a Kapos-Agro Zrt. telephelyén felépült, 15.000 tonna termény befogadására alkalmas gabonatároló átadási ünnepségén beszélt. Kiemelte: egy év alatt közel 4 millió tonna új raktárkapacitást hoztak létre az országban, hosszútávon megteremtették annak a feltételét, hogy Magyarországon a gabonahasznosítás új irányba indulhasson el. Kemény piacvédelemmel „eljutottunk odáig, hogy ez egy rendezett piac, tisztességes jövedelmet lehet szerezni az agráriumban”.

Az idei, várhatóan 14 millió tonna feletti gabonatermés minősége kiváló. „Ennek megfelelően nagyon jó az ár is” – tette hozzá. A jó minőségű malmi búzáért 28.000 forint körüli árat lehet kérni, s a kukoricának is ehhez közelítő a felvásárlási ára.

(forrás: MTI)