Agrárágazat főoldal   Agrárágazat 2006 augusztus






Tartalomjegyzék SPECIÁLIS BURKOLATÚ ÉPÜLETEK A MEZŐGAZDASÁGBAN Elektronikus élőállat-mérlegek Utolsó lap

Mezőgazdasági könnyűszerkezetes épületek IX.

Üvegházak, télikertek
Szerző: Dr. Seregi György

Az üvegházakat a kertészetben, növénytermesztésben zöldségfélék, virágok hajtatására, nevelésére építenek. Jellegzetességük, hogy mind a tetőzetük, mind az oldalfaluk fényáteresztő anyagból, üvegből vagy különféle műanyagból készül. Tartószerkezetük feladata annak biztosítása, hogy az építmény állékony legyen és befogadja, megtartsa a térelhatárolást biztosító üvegezést vagy egyéb fényáteresztő anyagot




A könnyűszerkezetes építési mód kiválóan alkalmas bármilyen típusú üvegház megépítésére, mert komplett rendszereket ajánl, amely tipizált elemekből áll, és amelyeket a helyszínen csak össze kell szerelni.

A gyakorlatban az üvegházakat három alaptípusra oszthatjuk fel:

- kisméretű: 3-4m széles, hobbi üvegházak, télikertek, üvegezett verandák;

- közepes méretű: 6-9m széles, mezőgazdasági kisvállalkozások üvegházai;

- nagy méretű: 9-18m fesztávolságú, többhajós, nagygazdaságok, szövetkezetek üvegházai.

A hobbi üvegházak három alaptípusa ismeretes: a nyeregtetős, a fél-nyeregtetős és a pavilon kialakítású. Ezek közül azt kell választani, ami a telepítési adottságokhoz és a használati igényekhez a legjobban alkalmazkodik.

A nyeregtetős megoldást szabadon álló épületnél alkalmazzák. Előnye, hogy a napfény minden oldalról éri. Minél magasabb az oldalfala annál több fény éri, alacsony napjárás esetén is. A csekélyebb fényt igénylő növényfajok esetében a szórt fényt árnyékolókkal biztosítják. Szabad helyen az észak-déli tájolást részesítik előnyben. A fényszegény téli hónapokban viszont a kelet-nyugati tájolás a legkedvezőbb, célszerű tehát eldönteni telepítés előtt, hogy zömmel milyen növény típusokat kívánunk hajtatni vagy nevelni. Ha a házhoz építjük az oromfalat, bár kiesik egy fény-bebocsátó felület, ugyanakkor könnyebben tudjuk biztosítani az üvegház energiaellátását és energiamegtakarítást is el tudunk érni.(1. ábra)

A fél-nyeregtetős megoldást toldalékháznak is nevezik, mert hosszoldali falával a lakóházhoz kapcsolódik. Ennek csak egy tetősíkja van, legjobb, ha déli irányú tetőesés mellett kelet-nyugati tájolással építjük. A magas oromfal itt is kedvező a fénybehatolás miatt. Ez esetben az asztal alatti helyet is ki lehet használni. A déli tetőn árnyékolást esetenként szintén kell alkalmazni. A lakóházzal egybeépített télikerteket üvegezett verandáknak is nevezik. A télikertek és verandák beépítési lehetőségeit a 2. ábra, megvalósult példákat a 3-4 ábrák mutatják be.

A pavilon üvegházak a kert díszei. Legtöbbször alaprajzilag hat- vagy nyolcszögletűek. Ezek inkább a növények szaporítását: dugvány- és palántanevelést, valamint a dísznövények tartását szolgálják, mintsem a zöldségtermesztést. Fénykihasználásuk tökéletes, mert szabadon állnak a kertben.

A könnyűszerkezetes megoldásokat leggyakrabban acél- vagy alumínium vázzal készítik. Az alumínium alapanyagú vázat, bár drágább az acél váznál, azért részesítik előnyben, mert a magas páratartalmú légtérben jobb a korrózió ellenállóképessége mint az acélnak. A korszerű acélszerkezetet ma már tűzi horganyzással látják el, ami festéssel kiegészítve szintén tökéletes megoldás.

A házhoz épített alumínium üvegház metszetét az 5. ábra mutatja be.

 A sajtolt alumínium profilokból készült üvegtartó bordák, oszlopok, vízszintes csatlakozók hőhídmentes megoldásúak, az üvegeket nem kittágyba, hanem neoprén rugalmas műanyag profilba helyezték, a páralecsapódás elvezetését pedig a profilba beépített csatornák biztosítják. A beépített üveg kétrétegű hőszigetelő típus, mely energiatakarékos fűtést tesz lehetővé. Az acélvázas megoldásokat régebben L,T szelvényekből készítették. Itt a lég- és vízzárási követelményeket nehezen lehetett kielégíteni. Ma már acélból is készítenek üvegezésre alkalmas célprofilokat. Ezeknél sem szükséges kitt alkalmazása. Ilyen a hazánkban is beszerezhető JANSEN-VISS-NV rendszer.

Fa vázzal is készítenek üvegházakat. Ezeknél a hőhídmentességet a fa, az üvegbefogást pedig alumínium profil biztosítja. Egy ilyen megoldás csomópontjait a 6. ábra mutatja be.

Az egyedül álló hobbi típusu üvegházak szélessége 3m, az oldalfal magassága min.2.0m, hossza az igényektől függően 4-6m.Alapozását a terepszint fölé kb. 30 cm-el emelik ki, az ajtónál azonban a küszöböt a terepszinten építik be. Az ajtó szélességét 0.7-1.0 m között, magasságát1.9-2.0 m között választják meg. Szellőző ablakot, emelkedő kivitelben célszerű mind az oldalfalba, mind a tetősíkjába beépíteni. A leghatásosabb árnyékolás az üveg külső oldalán biztosítható. Erre a célra a fejletebb rendszerek külön sínvezetést ajánlanak, melyben megfelelő, az időjárás viszontagságainak ellenálló fémszálas anyagból készült árnyékoló mozog. Az üvegházak fűtését célszerű a fő épület energia ellátására kapcsolni. Drágább megoldásoknál az öntözést és a páraképzést külön, esetenként automatizált rendszerek biztosítják.

A közepes méretű 6-9 m széles üvegházakat családi vállalkozások, kisebb gazdaságok részére ajánlják Ez esetben is a legjobb, kipróbált megoldásokat könnyűszerkezetes építési móddal, alumíniumból készítik. Ugyanis ilyen fesztávolságot még át lehet gazdaságosan hidalni tiszta alumínium szerkezettel. A német ERBSLÖH cég VARIOLUX üvegházrendszere alkalmas ilyen létesítmény megvalósítására. A 7-8. ábrán bemutatott metszeteken látszik, hogy egy vagy kétrétegű üveget egyaránt be lehet építeni a bordarendszerbe.

A gerinc profil kialakítása olyan, hogy a nyeregtetős üvegház emelkedő ablaka a gömbcsuklón el tud fordulni, tehát külön pántolásra és tokprofilra nincs szükség. Az üvegszorító rugalmas szelvényből készül. A vápacsatornát külön letakarják, hogy a piszok, levél stb. ne tömje el belsejét. A páraelvezetést az üvegtartó borda csatornája biztosítja. A vápacsatorna horganyzott acélból, az üvegtartó bordák, a gerinc profil és a váz többi része AlMgSi 0,5 n ötvözetből készül.

A nagyméretű 9-18m fesztávolságú üvegházakat a gazdaságok, szövetkezetek részére, zöldségek, virágok nagyüzemi termesztésére építik (9. ábra).

Ilyen fesztávolságú üvegházaknál acél tartóvázra helyezik az alumínium üvegtartó bordákat, a gerincprofilokat és az emelkedő ablakokat (10. ábra).

A bordák közé 4mm vastag, egyrétegű üveget, kétrétegű hőszigetelő üvegezést illetve kettősfalu átlátszó műanyag (pl. polikarbonát) lemezeket építenek be. A lejtésirányú és a lejtésre merőleges bordákban páracsatornákat képeznek ki. Az ilyen nagyméretű acél vázakat a csarnokoknál, raktáraknál ismertettük. Jellemzőjük a rácsos (11. ábra) vagy tömör gerincű főtartó, amelyet 3-6 m-enként helyeznek el.

Erre kerülnek a 1.5-2.0 m-enként beépített hosszirányú szelemenek. Ez utóbbiak tartják az üvegosztó bordákat. Többhajós kivitel esetén a vápa profilra támaszkodnak a főtartók. A vápa tehát ez esetben kiváltó tartóként szerepel. Belső alátámasztása 3-4 m-enként történik (12. ábra).

Bár a külső árnyékolás jobb hatásfokú, sok esetben mégis az ár és a jobb kezelhetőség miatt belső árnyékolást alkalmaznak (lásd 9. ábra). Az ábrán látható infra lámpák a mesterséges fényforrást biztosítják. Az ilyen méretű üvegházak fűtését sokszor termál vízzel biztosítják de mindenképpen automatizálják

Az üvegházak fedése történhet egy rétegű 2-4 mm vastag üvegezéssel. A vastagság a bordatávolságtól függ. 1 mm vastag és 1 m² felületű üveg saját tömege 2,5 kg. hőátbocsájtási tényezője: k= 5,8 W/(m²K). A kétrétegű hőszigetelő üvegnél ez a tényező k= 3W/(m²K). A normál hőszigetelő üveget két réteg 4mm vastag üvegből készítik, a közöttük lévő hézag 12 mm.

Hobbi üvegházaknál használnak polietilén fóliát. Üvegszállal erősített poliészter, vagy PVC lapokat. Ezek fényáteresztő képessége 80-90%-os. A kettősfalú polikarbonát lapok saját tömege 5 kg/m², k tényezője: 2,9 W(m²K).

Általában egy üvegházban éjszaka +17-18ºC-ot, míg nappal +24-25ºC-ot kell tartani, míg a fagymentes tartáshoz elegendő a 0- +5ºC. Természetesen a hőmérséklet függ a termesztett növénytől és annak fejlődési stádiumától (hajtatás, nevelés, virágzás stb.). A hőmérséklettel összefügg a páratartalom. Ez az adott növényfajta termesztésénél éppoly fontos, mint a hőmérséklet. Ökölszabály, hogy a páratartalom mintegy duplája, de legfeljebb háromszorosa a hőmérsékletnek. Pl. fejes salátánál 65-80 %. A magas páratartalmat az épületszerkezetek korrózió elleni védelménél figyelembe kell venni.

Dr. Seregi György

Széchenyi-díjas okl. építőmérnök








Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása

Agagrárágazat Archívum, év/hónap
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12
11 10 10 11 11 11 11 11 11 11 11 10
10 09 09 10 10 10 08 10 10 10 09
08 08 09 09 08 06 09 09 09 09 08
06 06 08 08 06 05 08 08 08 08 07
05 05 06 06 05 04 06 06 06 06
04 04 05 05 04 03 05 05 05 05 05
03 03 04 04 03 02 04 04 04 04 04
02 01 03 03 02 03 03 03 03 03
01 02 02 02 02 02 02 02
01 01 01 01 01