A mezőgazdasági támogatási tartalék felosztása

Az országos tartalékból is lehet igényelni állatlétszámhoz kötött támogatást – a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendelete megjelent a Magyar Közlönyben.

Az országos tartalékból a támogatási jogosultságot lépcsőzetesen osztják szét. Első helyen állnak azok, akik jogerős határozaton alapuló igénnyel rendelkeznek.

A maradékon két csoport osztozhat. Az elsőbe tartoznak az anyajuh-, illetve anyatehén-tartási támogatási jogosultsággal nem rendelkezők, feltéve, hogy megfelelnek néhány további feltételnek. Így például jogosultak a fiatal gazdálkodók induló támogatására, vagy kedvezőtlen adottságú területen gazdálkodnak. Itt vagy a gazdálkodónak, vagy az alkalmazottjának legalább középfokú szakirányú végzettséggel kell rendelkeznie.

A második csoportba azok kerültek, akik anyajuh- illetve anyatehén-tartási támogatási jogosultsággal rendelkeznek és bővíteni szeretnék a tevékenységüket.

Egyik csoportba tartozó jogosult sem állhat csőd-, felszámolási-, vagy végelszámolás alatt. A magánszemély gazdálkodó ellen pedig nem lehet folyamatban végrehajtási eljárás.

Ha a termelő kap támogatást az országos tartalékból, akkor a következő támogatási év végéig csak maga használhatja a támogatási jogosultságot, azt sem eladni, sem bérbe adni nem lehet.

Az új szabályozással kapcsolatban az MTI-t az FVM agrárpiaci főosztálya úgy tájékoztatta, az uniós csatlakozási szerződésben megállapították az országos támogatási felső határt. Ezért az anyajuhtartás támogatására legfeljebb 1,146 millió állat után fizethető ki támogatás a gazdálkodóknak. Ez a múlt évben állatonként 1.452 forint volt. Az idei támogatás mértékéről a közeljövőben külön jogszabály jelenik majd meg.

Az anyatehéntartás támogatására legfeljebb 117 ezer állat után adható támogatás. Ez a múlt évben állatonként legfeljebb 31.248 forint volt. Az idei támogatási mértékekről a közeljövőben itt is külön jogszabály jelenik majd meg.

Az állatszámhoz kötött támogatási jogosultságokról szóló múlt évi FVM-rendelet értelmében országos tartalékot kell képezni. Az idén a kiosztásra kerülő tartalék mértéke az anyajuhtartás esetében az anyajuhtartási támogatás – amely 1,146 millió egyedre vonatkozik – 3 százaléka. Ugyanilyen elveken alapul anyatehén-támogatási szint is, ám az a 117 ezer állat után járó támogatás egy százaléka.

Az e területet szabályozó rendelet azt is előírja, hogy az országos tartalékból történő támogatási jogosultsághoz való hozzájutást a miniszter külön rendeletben határozza meg. Az országos tartalékfelosztásra vonatkozó rendelet megalkotásakor a Hús Termékpálya Bizottság véleményét is figyelembe vették, illetve - a szakértők szerint - e testület véleménye biztosít garanciákat az állattartók számára.

A balkán mezőgazdasága potenciális versenytárs Magyarországnak

Magyarország mezőgazdasága számára a balkáni országok agráriuma egyszerre jelent együttműködési kényszert és versenykihívást – mondta Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgatója április 25-én.

Jelenleg a magyar agrár- és élelmiszerexport mintegy 20 százaléka kerül a balkáni országokba, míg onnan a magyar agrárbehozatal 6-8 százaléka származik – mondta a szakember a Magyar Tudományos Akadémia által szervezett Balkán-konferenciasorozat mezőgazdasággal foglalkozó tanácskozásán.

Úgy fogalmazott, hogy agrárszempontból a balkáni országok jelenleg még „alvó oroszlánnak” tekinthetők. Törökország, Bulgária és Románia nagy mezőgazdasági potenciállal rendelkezik, amit azonban még nem tud kihasználni.

A főigazgató szerint Magyarországnak együtt kell működni ezekkel az országokkal, mert a különböző járványos állatbetegségeket meg kell előzni, másrészt viszont olyan logisztikai lehetőségekkel – tengeri kikötőkkel – rendelkeznek, amelyre a magyar agrárgazdaságnak feltétlenül szüksége van.

A főigazgató ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a balkáni országokból – elsősorban Törökországból – származó zöldség-gyümölcs már most is jelentős versenytársa a magyar termékeknek. Ez a verseny szerinte az évek múlásával egyre élesebbé válik majd. Megemlítette: Törökországnak már jelenleg is 400 millió dolláros többlete van a zöldségkivitelben, míg a gyümölcsök terén ez a többlet eléri az 1,5 milliárd dollárt.

Udovecz Gábor emlékeztetett arra is, hogy jelenleg a balkáni országokban a termelés színvonala 40-50 százalékkal alacsonyabb az unió átlagánál. Így a magyarországi termelés színvonalától is hozzávetőleg ennyivel marad el a térség termelési szintje. Például: búzából a termésátlag az uniós országokban átlag 5,7 tonna hektáronként, míg a balkáni országokban a búza terméshozama 3 tonna körül mozog hektáronként.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgatója megemlítette, hogy a balkáni országokban a mezőgazdaságilag hasznosítható területek nagysága mintegy a 60 százaléka az unió régi tagországaiban található mezőgazdaságilag hasznosítható területnek. Ez a későbbiekben rendkívül nagy kihívást jelenthet az unió számára, hiszen például Románia lesz az unió második legnagyobb kukorica termelője Franciaország után.

Jelenleg azonban a balkáni agrárgazdaság még igen sérülékeny, mivel a mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe az unió átlagánál – ami néhány százalékos csupán – lényegesen jelentősebb, általában 20 százalékot meghaladó mértékű, de Albániában eléri a 60 százalékot is. Emellett jellemző rá az elaprózott birtokszerkezet, azaz a gazdaságok területe nem haladja meg az 5 hektárt. Ebből fakad az a nagy mértékű kiszolgáltatottság is, amely jellemző a térségre, a most megjelenő multinacionális élelmiszer feldolgozó cégekkel és kiskereskedelmi hálózatokkal szemben. Még meglévő versenyhátrányát az uniós országokkal szemben a térség mintegy 15-20 év alatt hozhatja be - vélte a főigazgató.

FAO közlemény a bioenergiáról

A FAO által 2006. április 25-én kiadott tájékoztató szerint a Szervezet a mezőgazdasági eredetű energia-termelés és felhasználás terén jelentős felfutásra számít. A FAO sajtóközlemény főbb megállapításait az alábbi összegzés tartalmazza:

A növekvő olajárak és a mindinkább előtérbe kerülő környezetvédelmi aspektusok kényszerítő hatásai miatt a megújuló energia termelése és felhasználása világszerte nagy figyelmet kap. A Kyoto-egyezmény (a széndioxid- és más üvegház-hatást kiváltó gázok kibocsátásának korlátozását előíró szabályok) betartásának a kényszere, valamint az árakon túlmenően az olaj- és gáz importtól való függőség csökkentése mind több ország számára válik alapvető prioritássá. Alexander Müller, a FAO főigazgató-helyettese szerint a hordónkénti 70 dollárt meghaladó olajár a bio-energia termelését versenyképessé teszi. A közlemény megemlíti a befektetők téma iránti növekvő érdeklődését, példaként említve a Bill Gates által 84 millió dollárral finanszírozott bioetanol-üzem beruházását az USA-ban. Európában egy francia libamájpástétom előállító cég ilyen irányú beruházását említi, valamint Magyarországot hozza fel pozitív példaként, ahol a következő néhány évben közel 1 millió hektáron fognak a tervek szerint bio-üzemanyagot termelni. Megemlíti a bio-energia termelésnek a vidékfejlesztésre gyakorolt pozitív hatásait, valamint hozzájárulását az egyes mezőgazdasági termékek torz ár- és piaci helyzetének kiegyensúlyozásához, példaként említve a cukorrépa és a cukor termelését. A közlemény kiemeli Brazíliának, mint a világ legnagyobb bio-etanol termelőjének vezető szerepét e folyamatban. Brazíliában, ahol a bio-etanol gyártás fejlesztését 30 éve kezdték el, jelenleg már több, mint egymillió gépkocsi közlekedik bio-etanollal, és a legtöbb forgalomba helyezett új autó már "flex-fuel" motorral van szerelve. A három évvel ezelőtt bevezetett rendszer szerint az ilyen motorral közlekedő autók képesek működni mind gázolajjal, mind bio-etanollal, vagy a kettő bármilyen arányú keverékével. A „flex-fuel” motorok elterjedése rendkívül gyors, gyorsabb, mint bármilyen más innovációs megoldásé a gépkocsi-gyártásban. Ennek oka elsősorban az árban keresendő: a cukornádból előállított bio-etanol ára jelenleg fele a kőolajénak. Brazíliában 1,5 millió farmer foglalkozik üzemanyag-célú cukornád-termeléssel.

Európa elmarad Brazília mögött a bio-etanol termelésben, de amennyiben az olajárak tartósan magasak lesznek, akkor a változások várhatóan felgyorsulnak. A közlemény szerint Európában a 2015-re szóló célkitűzés (a szállításban felhasznált üzemanyagban 8%-ra növelni a bio-üzemanyag arányát) akár korábban is teljesülhet. EU-tanulmányokat idézve a közlemény megállapítja, hogy a rendelkezésre álló szántóföldi területeket figyelembe véve az üzemanyagok akár 13%-a is kiváltható mezőgazdasági eredetű üzemanyagokkal. Európa a világ legnagyobb bio-dízel termelője, és a termelés növekedése továbbra is dinamikus. (Németországot és Ukrajnát említik külön is.)

A FAO kiemelt figyelmet fordít a fejlődő országokban a bio-energia termelés fejlesztésére. Felhívják azonban a figyelmet a közleményben is az egyoldalú, monokultúrában történő energia-növény termelés agronómiai, de főleg politikai kockázataira. Reális veszély lehet az energia-növények esetlegesen jobb jövedelmezősége miatt az élelmiszer növények termelésének háttérbe szorulása is. Az agro-energia szektorban befektető óriás-cégek például látványos eredményeket tudnak elérni, anélkül, hogy az adott területen élő farmerek élet-körülményei javulnának. Ezért a szakmai, a technológiai, a politikai és intézményi megközelítés komplex alkalmazására van szükség, a kockázatok és hátrányok kiküszöbölése érdekében.

Ezen problémák kezelésére a FAO létrehozta az ún. International Bioenergy Platform-ot, (IBEP) amelyet hivatalosan május 9-én prezentálnak New Yorkban, az ENSZ-nél. Az IBEP feladata lesz szakértelemmel és tanácsadással segíteni az egyes országok kormányait a bio-energia politikájuk kidolgozásában.

Fiatal Gazda Call Center

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) 2006. május 2-tól tájékoztató telefonvonalat (Fiatal Gazda Call Center) működtet. Ezen, az ország minden pontjáról a helyi hívás tarifájával hívható kék számon – 06-40/200-723–, az AVOP-ban (Agrár- és vidékfejlesztési Operatív Program) meghirdetett „fiatal gazdák induló támogatása” jogcímmel kapcsolatban kaphatnak tájékoztatást az érdeklődők. A call center célja és elsődleges feladata, hogy elősegítse a pályázatok elkészítését színvonalas megvalósítását, lebonyolítását.

A kék szám munkanapokon 10.00-14.00 között hívható. A call centerhez érkező hívások alapján a jellemző, rendszeresen előforduló kérdések és az azokra adott válaszok a www.agrya.hu honlapon megtalálhatók, elérhetők. Ugyanezen a weblapon megtalálhatók lesznek a pályázatok elkészítéséhez és későbbi megvalósításához szükséges és jól hasznosítható egyéb szakmai információk.

A call center működése segítségével – a már meglevők mellett – létrejön egy naprakész információbázis, ami részletes és szakmai útmutatást fog nyújtani a pályázók számára, a pályázat megvalósítása során felmerülő, valamint a jelentésekkel, adminisztratív beszámolókkal kapcsolatos kérdésekről.

A call center működése során a Szövetség együttműködik a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium illetékes főosztályával valamint az MVH-val.

A felmerülő kérdéseket a kék szám mellett e-mailen is eljuttathatják a call center munkatársaihoz a callcenter@agrya.hu címen.

A call center működtetésére a Szövetség az AVOP „technikai segítségnyújtás” intézkedés keretében kap támogatást.

Gasztronómia: itt a borzsák

Május első hétvégén a budapesti Városháza Parkban megtartott fesztiválon mutatkozott be a nagyközönség előtt a külföldön már jól ismert újdonság, a dobozos bor, vagy ahogyan a magyar termelők elnevezték, a borzsák.

A bag-in-box főleg az északi, skandináv országokban hódít. Praktikus, különösen nagyobb összejövetelekre, esküvőre, születésnapokra, grillpartikra. A borzsák többrétegű fóliából hegesztett aromazáró zsák, amelyen egy csap található. Ez a fajta csomagolás jobban óvja a környezetet, olcsó, kiválóan hűthető. A Hilltop Bor Kft. háromliteres családi kiszerelésben a neszmélyi Irsai Olivér 2005-öst, és a Soproni Merlot-Kékfrankos 2003-ast kínálja majd ilyen kiszerelésben. Tízliteres borzsákban a Szürkebarát-Olaszrizling, Ottonel-Muskotály és Kékfrankos-Zweigelt fajták kaphatók már a nagy magyar hipermarketekben is.

Új szabályok a génkezelt kukorica behozatalára

Az USA-ból származó, géntechnológiával módosított takarmányok behozatali rendjét szabályozza három miniszter közös rendelete. A jogszabály a Magyar Közlönyben jelent meg.

A földművelésügyi és vidékfejlesztési-, a gazdasági és közlekedési-, valamint a pénzügyminiszter közös rendeletben szabályozta az egyes géntechnológiával módosított takarmányok behozatali rendjét. Valójában az USA-ból származó géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, vagy abból előállított kukorica-glutén takarmány és sörtörköly tartozik a szabályozott csoportba. Ezek a termékek csak akkor léptethetők be az Európai Gazdasági Térség vámterületére, ha akkreditált laboratórium eredeti analitikus vizsgálati jegyzőkönyve tanúsítja, hogy a termék nem tartalmaz Bt10 kukoricát, vagy abból előállított takarmányt. A jegyzőkönyvet a határállomási állatorvos ellenőrzi. Ha a jegyzőkönyv hiányzik, vagy nem felel meg az előírásoknak, akkor a termék nem léptethető be az Európai Gazdasági Térség vámterületére, következésképpen ott nem is hozható forgalomba. Az állatorvos szúrópróbaszerűen ellenőrzi a szállítmányokat, ami mintavételből, és a minták hatósági laboratóriumban történő vizsgálatából áll. Amíg a labor-eredmény nem érkezett meg, a mintavétellel érintett termék nem hozható forgalomba. A megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások pedig a már forgalomba hozott termékeket ellenőrzik szúrópróbaszerűen, hogy azok tartalmaznak-e Bt10 kukoricát. A vizsgálatok és ellenőrzések költségét az viseli, aki a terméket forgalomba kívánja hozni.

Részletesen szabályozott annak a rendje is, hogy milyen intézkedéseket kell tenni, ha tiltott összetevőt tartalmaz a kukorica vagy a takarmány. Ilyenkor a gyors vészjelző rendszeren keresztül kell értesíteni az Európai Bizottságot. Az új szabályokat május 13-tól kell alkalmazni. A jogszabály megalkotására az uniós jogharmonizáció miatt volt szükség – tájékoztatott az agártárca illetékese. Tavaly március 31-én ugyanis az unió hivatalosan értesítette a tagállamokat, hogy az amerikai Sygenta cég Európában eladott Bt11 kódjellel ellátott kukorica szállítmányaiba Bt10-es kódjelű kukorica is került. Ez utóbbi termék azonban az európai gazdasági térség országaiban nem engedélyezett, így az nem hozható forgalomba. Ezért az esetleges gondok elkerülése érdekében az unió felkérte a tagállamokat, hogy nemzeti hatáskörben ellenőrizzék az USA-ból származó Bt11-es kukorica szállítmányokat.

Akácz Béla, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) mezőgazdasági szakigazgatási főosztályvezető-helyettese elmondta: Magyarországra sem Bt10-es, sem Bt11-es kódjelű, géntechnológiával módosított (GMO) kukoricát nem hoztak be. A Bt10-es kukorica kiszűrésére pedig Magyarországon is elvégezték az előállító által rendelkezésre bocsátott, a kimutatásra alkalmas teszteket. A vizsgálatok elvégzését követően határozottan állítható, hogy Magyarországra nem került ebből a termékből. A főosztályvezető úgy fogalmazott, hogy Magyarország továbbra is GMO, azaz a genetikailag módosított szervezetektől mentes területnek tekinthető.

Gabonaszövetségi előrejelzés: négymillió tonna búza az idén

A Gabonaszövetség várakozásai szerint az idén mintegy négymillió tonna búza kerül idehaza a magtárakba – mondta Pótsa Zsófia, a szövetség főtitkára május 8-án.

A szakember közölte: adataik szerint mintegy 100 ezer hektár vetést ért az idén fagy-, ár- és belvízkár. A vetések nagy része búza volt. Pontos adatok még nincsenek, mert a szakemberek sok helyen még nem tudták elvégezni a tényleges kárbecslést.

A búzavetések minősége rosszabb a tavalyinál. Az állapotfelmérés során ugyanis tavaly a vetések fele kapott jó minősítést. Az idén viszont csupán a búzavetések 36 százalékát minősítették jó állapotúnak a szakemberek. Az idén várhatóan 1 millió 50 ezer hektárról takarítanak be búzát a gazdálkodók. A szakemberek hektáronként átlagosan 4 tonnánál nagyobb termésre nem számítanak. Így országosan előreláthatólag mintegy 4 millió tonna búzát lehet majd betakarítani. Azokon a helyeken, ahol a vetések kipusztultak, tavaszi búzát már nem lehet elvetni a talaj víztartalma miatt – mondta a szakember. Hozzátette: amennyiben az időjárás kedvezően alakul a következő két-három hétben, úgy május végéig még kukoricát lehet vetni ezekre a területekre. A szakemberek jelenleg úgy becsülik, hogy az idén 13-15 millió tonna gabona terem Magyarországon. Az elmúlt évben 16 millió tonna volt a gabonatermés. Ám a becslés bizonytalan, mivel a kukorica hozamát még nem lehet prognosztizálni.

FruitVeb: európai uniós forrás marketingre

A FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács francia társszervezetével közösen hároméves felhasználásra 950 millió forint támogatást nyert el marketing célokra egy európai uniós pályázaton – közölte Mártonffy Béla, az érdekképviseleti szervezet ügyvezető igazgatója. A 950 millió forintból 150 millió forint jut a magyar szervezetnek, míg a franciának 800 millió forintnak megfelelő euró. Így évente mintegy 50 millió forintot költhet a szakmaközi szervezet marketingre. A hároméves marketingprogram májusban kezdődik. A programot fele részben az unió, 10 százalékban magyar kormány finanszírozza. A fennmaradó hányadot az érdekképviseleti szervezetnek kell előteremtenie. Vagyis évente 25 millió forintot ad az unió, 10 millió forintot a magyar kormány, míg a FruitVeb-nek 15 millió forintot kell finanszíroznia.

Mártonffy Béla megjegyezte: Franciaországban a zöldségtermesztéssel foglalkozó cégek árbevételük egy bizonyos hányadát kötelesek közösségi marketingcélokra fordítani. Ez jelenleg évente mintegy 10 millió eurót, azaz mintegy 2,5 milliárd forintot tesz ki.

A szakember véleménye szerint ezért az egész magyar mezőgazdaságra jótékony hatással volna, ha a marketingtevékenység már a közeljövőben jogszabályban meghatározott keretek között folyhatna. Mint mondta, jelenleg a marketingtevékenység az agráriumban ötletszerű, a cégek általában csak saját szempontjaikat veszik figyelembe. Mártonffy Béla szerint átgondolt közösségi és ágazati marketingtevékenységre volna szükség. Példaként említette saját működési területét, amely az elmúlt két évben nem kapott állami támogatást termék-promócióra. Korábban az FVM Agrármarketing Centruma (AMC) évente mintegy 30 millió forinttal támogatta az „Egyen zöldséget, gyümölcsöt naponta háromszor az egészségéért” elnevezésű programot. Az elmúlt időben azonban – vélhetően - forráshiány miatt egyetlen fillért sem kapott a szakmaközi szervezet – tájékoztatott a szakember.

Amennyiben Magyarországon a zöldség-gyümölcs ágazati árbevételnek csupán 1 ezrelékét törvényben szabályozott módon közösségi marketingre fordítanák, már jelenleg is legalább 300-350 millió forint jutna marketingtevékenységre. Ehhez az összeghez az ügyvezető igazgató szerint további jelentős uniós támogatást lehetne szerezni. Jelenleg Magyarországon a zöldség-gyümölcs ágazat árbevétele évente – időjárástól függően – 300-350 milliárd forint. Magyarországon egy ember egy évben mintegy 75-80 kilogramm gyümölcsöt és további 90-100 kilogramm zöldséget fogyaszt.

Nemzetközi gabonakongresszus Budapesten

A magyar fővárosban rendezték meg május 10-12 között az Európai Gabona-és Takarmánykereskedelmi Szövetség, valamint a Nemzetközi Élelmiszer- és Mezőgazdasági Kereskedelempolitikai Tanács közös kongresszusát.

A tanácskozást üdvözlő beszédében Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter elmondta: Magyarországon az utóbbi másfél évtizedben a szántóterület 70 százalékán – mintegy 2,7 millió hektáron – átlagosan 12 millió tonna gabona termett. Az ország belső felhasználása ezzel szemben 8 millió tonna körül alakul évente. Így Magyarország hagyományosan nettó gabonaexportőr ország. Az elmúlt 15 évben a gabonakivitel 2-4 millió tonna volt.

Ugyanakkor az uniós belépést követően főként a kedvező termésmennyiségek miatt jelentős feleslegek halmozódtak fel, a 2005-2006-os gazdasági évben az EU-25-ök intervenciós felajánlásának 50 százaléka volt a magyar. Elmondta, hogy az intervenciós gabonakészlet 4 millió tonna körül alakult. A kukoricánál 50 százalékot meghaladó arányú a magyar felajánlás, ez az EU-25-ök teljes intervenciós kukorica felajánlásának 82 százaléka.

Gráf József utalt arra is, hogy Magyarország költségvetését az intervenciós felajánlások finanszírozása jelentősen megterheli, évente erre mintegy 140-150 milliárd forintot kell fordítani, ebből 110-115 milliárd forint a gabonafelvásárlásra fordított pénz.

A miniszter szerint a magyar gabonatermesztők és kereskedők helyzetét lényegesen rontja a gabonapiacon az a tény, hogy Magyarország nem rendelkezik tengerparti kikötővel. Ezért a szállítási költségek rendkívüli módon megnövelik a magyar gabona árát.

Gráf József emlékeztetett arra, hogy magyar részről továbbra is ösztönzik a régió gabonapiacával kapcsolatos infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek közvetve az unió és közvetlenül az egész közép-európai térség nemzetközi versenyképességét növelik.

Jelezte viszont azt is, hogy a gabonapiacot érintő esetleges uniós reformlépésekről Magyarországra eljutott információk alapján az ágazatot érintő radikális reformokat Magyarország nem tudja támogatni. Kérte ugyanakkor azt, hogy az esetleges gabonapiaci reformlépések kidolgozásába Magyarországot is vonják be. Szerinte ugyanis csak így képzelhető el, hogy a reformlépések hatékonyak és célszerűek lesznek.

Az agrárminiszter beszélt még arról is, hogy Magyarország tradicionálisan agrár ország és az is marad. Területének 70 százaléka alkalmas mezőgazdasági művelésre. Jelezte: a magyar agrárgazdaság fejlesztése érdekében a kormány 100 lépés programjának keretében az állattenyésztés versenyképességének növelését, a gazdaságos birtokméret kialakításának felgyorsítását, a növénytermesztés korszerűsítését, valamint a piacra jutás feltételeinek javítását tűzte ki célul és szeretné e célokat elérni, teljesíteni.

A közös agrárpolitika tervezett reformjának kapcsán a miniszter arról beszélt, hogy Magyarország nem törekszik ugyan a KAP felülvizsgálatára, de ha az nem elkerülhető, nem zárkózik el attól. Utalt arra is, hogy a felülvizsgálatot hatékonnyá kell tenni.

A KAP finanszírozásával kapcsolatban fontosnak tartotta kijelenteni, hogy Magyarország számára fontos, hogy maximálisan ki tudja használni mind az első mind a második pillér nyújtotta támogatásokat. Nem elfogadható ugyanakkor hazánk számára az agrárminiszter szerint az, hogy a közvetlen mezőgazdasági kifizetés nemzeti költségvetésből történő társfinanszírozásra ösztönözze az unió a tagországokat.

Mariann Fischer Boel, az EU mezőgazdasági biztosa a tanácskozást üdvözölve arról beszélt, hogy az unió érdekelt a világkereskedelmi szervezet (WTO) tárgyalások dohai fordulójának sikerében. Ezért hajlandó 12-23 százalékos vámtarifa csökkentésre a mezőgazdaság területén. Emellett elkötelezett az uniós támogatások 70 százalékos csökkentésére is.

A mezőgazdasági biztos fontosnak tartotta a közös agrárpolitika reformjának felülvizsgálatát is 2008-2009-ben. Előtte azonban még szerinte végre kell hajtani az unió borászati és zöldség-gyümölcs szektora működésének reformját.

A gabonapiaccal kapcsolatban megjegyezte: 2004-ben az intervenciós gabonakészlet nagysága 3 millió tonna volt, az idén viszont ez a mennyiség eléri a 18 millió tonnát. Ezért szerinte a gabonapiacot is meg kell reformálni, mivel a helyzet tovább romolhat Románia és Bulgária közelgő uniós csatlakozásával.

Mariann Fischer Boel az egyik kiutat elsősorban a bioüzemanyagok, biomassza, bioetanol, biodízel termelés növelésében látta. Ezért a jelenlegi tervezett 5,7 százalékos felhasználást szerinte 8 százalékra kell növelni. Ehhez 18 millió hektár termőterületre van szükség.

MOSZ: ki kell dolgozni a károsult gazdák támogatási feltételeit

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint a kormánynak ki kell dolgoznia annak feltételeit, hogy a bel- és árvíz miatt kifizetetlen területalapú támogatásokat valamilyen formában megkaphassák a károsult gazdák – mondta Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára május 11-én Budapesten.

A főtitkár elmondta: a pénzek átcsoportosításának feltételeit azért kell mihamarabb kidolgozni, mert azt még az uniónak is jóvá kell hagynia. A támogatást a gazdáknak még az idén őszig meg kell kapniuk, hogy fel is tudják használni. A MOSZ szerint a megmaradt támogatási összeget nem a kárt nem szenvedett gazdák között kéne szétosztani, hanem egy vis major alapot kell létrehozni belőle. A főtitkár vélekedése szerint mára világossá vált, hogy a károk mértéke miatt a gazdák sem a nemzeti kiegészítés (úgynevezett top-up), sem a területalapú támogatás feltételeinek nem fognak tudni megfelelni.

Horváth Gábor a visszamaradt támogatások összegét azért nem tudta megbecsülni, mert június 9-ig az időjárástól függően még egyes növényekkel be tudják vetni a gazdák a korábban elázott földeket. Szakszerű gazdálkodást azonban biztosan nem tudnak folytatni - fűzte hozzá. Becslései szerint ez a támogatás a 20 milliárd forintra tehető hozamkiesés 10-15 százalékát éri majd el. A MOSZ ezért kárenyhítő alap létrehozását, kedvezményes hitelek kidolgozását, és a hitelek átütemezését javasolja a kormánynak, hosszabb távon pedig a Katasztrófa Alap létrehozását sürgeti.

A vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását több szempontból is szükségesnek tartja a szövetség: a belvízgazdálkodás irányításának megosztottsága helyett egy felelős szervezet kijelölését javasolják. Ez vélekedésük szerint a gyorsabb és hatékonyabb cselekvést is lehetővé tenné. Emlékeztetett arra, hogy a várható belvízkárokra már tavaly ősszel figyelmeztették a hatóságokat.

A vízgazdálkodási társulatoknak fizetendő díjat a MOSZ kötelezővé tenné, vagy a támogatás elnyerésének feltételéül szabná. Jelenleg ugyanis a törvény nem határozza meg egzakt módon, hogy a díjat a föld tulajdonosának vagy használójának kell fizetni, ezért a víztársulatok forráshiánnyal küzdenek.

Horváth Gábor a távlati célok között említette, hogy a belvízi helyzet tartós kezelése céljából egyebek között az erdősítési és a természetvédelmi területté nyilvánítási feladatokat be kell emelni a Nemzeti Agrárfejlesztési Stratégiába.

A főtitkár ismertetése szerint Magyarországon a bel- és árvíz miatt 300 ezer hektáron vált lehetetlenné a termelési munka, további 150 ezer hektáron szintén csak részben végezhető szakszerű gazdálkodás. A hozamkiesés mértéke eléri a 20 milliárd forintot, a károk több tízezer

Mezőgazdasági termelői árak, I. negyedév: +5,8 százalék év/év

Az agrártermékek termelőiár-szintje az idén az első negyedévben 5,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) május 12-én.

A növényi termékek árszínvonala 13,3 százalékkal emelkedett, az élő állatoké és állati termékeké 1 százalékkal csökkent a jelentés szerint. A mezőgazdasági termelés ráfordításainak árszintje 3,6 százalékkal volt magasabb a 2005. I. negyedévinél. Az agrártermékek termelői árszintje az idén január-februárban 3,3 százalékkal nőtt 2005. január-februárhoz képest. Tavaly az első negyedévben a mezőgazdasági termelői árak 12,9 százalékkal alacsonyabb voltak, mint egy évvel korábban, ezen belül a növényi termékek termelői ára 28,8 százalékkal csökkent, az állati termékeké 9,2 százalékkal nőtt. A gabonafélék termelői átlagára az idén az első negyedévben 2,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi alacsony szinthez képest. A zöldségfélék ára 27,4 százalékkal, a gyümölcsféléké 25 százalékkal emelkedett. Ebben az időszakban ezekben a termékcsoportokban kevés termék fordul elő, az éves mennyiség kis hányada. Az év első három hónapjában a gyümölcsök közül az alma a legjelentősebb termék, amelynek ára a piacon 28,5 százalékkal, a felvásárlóknak történő értékesítésnél pedig 42,1 százalékkal nőtt.

A burgonya ára – a tavalyi több mint 50 százalékos csökkenés után – az idén 46,4 százalékkal emelkedett.

A vágóállatok termelői ára január-márciusban 0,6 százalékkal csökkent a tavalyi 12,3 százalékos növekedés után. Ezen belül csak a vágómarha ára növekedett, 16,3 százalékkal. A többi termék ára csökkent: a vágósertésé 1,6 százalékkal, a vágóbaromfié 3,6 százalékkal. Az állati termékek ára 1,8 százalékkal csökkent, ezen belül a tej termelői ára 3,7 százalékkal, a méz ára 7,7 százalékkal mérséklődött, a tyúktojás ára viszont 2005 első három hónapjához viszonyítva 8,7 százalékkal nőtt.

A mezőgazdaság folyó termelő-felhasználásának árszínvonala 3,4 százalékkal volt magasabb a 2005. I. negyedévinél. A termelésben felhasznált termékek és szolgáltatások legtöbbje 2-5 százalék közötti mértékben drágult. A műtrágya és az energia ára ezt meghaladóan, mintegy 12, illetve 8 százalékkal emelkedett, a takarmányoké 1,3 százalékkal mérséklődött.

A mezőgazdasági rendeltetésű beruházási javak árszintje 4,8 százalékkal nőtt.

Az agrárolló mutatója, amely a mezőgazdasági termelői árindex és a ráfordítás árindex hányadosa, 102,1 százalék volt 2006 január-márciusban.

Növekvő bio üzemanyag-termelés az EU-ban, Magyarországnak is fontos szerep juthat

Európában növekszik jövőre a bio üzemanyagok előállításhoz szükséges gabonafélék és olajos magvak termelése, e téren fontos szerep juthat Magyarországnak – mondta május 12-én Budapesten egy nemzetközi konferencia alkalmából a gabonatermelők brüsszeli érdekképviseleti szervezete, a Coceral elnöke. Közben a világon elsőként számszerűsítette a magyarországi érdekeltséggel is rendelkező brit Greenergy azt, hogy a bio üzemanyagok révén Nagy-Britanniában mennyivel csökkent a levegő széndioxid tartalma: 40 ezer tonnával az idei év első negyedében, ami annyi, mintha 50 ezer autót kivontak volna a forgalomból ebben az időszakban.

A bio üzemanyagról a Coceral elnöke, Andrew Barnard elmondta, a gazdák jövőre több gabonafélét, és olajos magvat fognak termelni etanol előállítás céljából: 2 millió tonna körülit a tavalyi 900 ezer helyett. Ennek nagyjából 70 százaléka búza, és kisebb mértékben árpa volt, s elsősorban Németországból, illetve Spanyolországból származott. Jövőre azonban várhatóan növekszik a kukorica aránya is az etanol előállításban, és az új EU-tagországok, köztük Magyarország szerepe is felértékelődhet e tekintetben.

A biodízel gyártásban az Európai Unió az első a világon, jövőre tovább növekszik a termelés, s 4 millió tonna előállítása várható. Az unióban Németország a legnagyobb biodízel-termelő, majd Franciaország és Olaszország következik. A biodízel nagyjából 80 százaléka repcéből származik, a következő években azonban csökkenhet az arány a pálmaolaj és a szójaolaj importjának növekedésével. Az Európai Unióban 2010-ben a járművekben felhasznált üzemanyag 5,75 százalékának, 2015-ben 8 százalékának kell bio-eredetűnek kell lennie.

Nemzetközi agrárpiaci kilátások

A 2004-es európai uniós csatlakozás után Magyarország agrárexportja 5-6 százalékkal, az import 25-30 százalékkal nőtt; a megbomlott egyensúlyt a múlt év végére tudta helyreállítani az agrárkormányzat úgy, hogy ismét jelentős pozitív szaldóval zárta az évet az agrárium – mondta Benedek Fülöp, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára május 15-én Budapesten. Ezzel összefüggésben az államtitkár úgy fogalmazott: Magyarországnak e téren fájdalmas tapasztalata, hogy a saját piaci pozíciók felmérésén túl tisztában kell lenni a világpiaci helyzettel is.

A Nemzetközi Agrárpiaci Kilátások című konferencia megnyitóján elmondott beszédében Benedek Fülöp hangsúlyozta, hogy Magyarország az agrárkereskedelem liberalizációjának híve, de csak szabályozott körülmények között.

Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) főigazgatója elöljáróban elmondta: Magyarország a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretében folyó tárgyalások eredményeként azzal számolhat, hogy a következő évtized elejére az unióban jórészt megszűnnek az agrártámogatások, és a vámok is jelentős mértékben csökkennek. Ehhez kell az országnak alkalmazkodnia. Példaként említette, hogy a közvetlen támogatások 90 százaléka megszűnik, és a gazdálkodók csak jövedelemkiegészítést kapnak termelésükhöz.

A főigazgató véleménye szerint a búza világpiaca egy évtized alatt évente 1 százalékkal növekszik majd, és előreláthatólag 670 millió tonna körüli össztermést ér el. Az idén a prognózisok szerint a világ búzatermelése 2 százalékkal emelkedik. A kukoricatermelés 2015-re a jelenlegit mintegy 13 százalékkal haladja meg, és eléri a 786 millió tonnát. Az idén a kukoricatermelés a világon némileg csökken a főigazgató prognózisa szerint.

Az uniós kilátások kapcsán Udovecz Gábor arról beszélt, hogy az intervenciós készletek 2015-ig jelentős mértékben csökkennek. Amennyiben Magyarországon a jelenlegi intervenciós felvásárlási gyakorlat fennmarad, úgy 14-15 millió tonnára emelkedhet az intervenciós készlet. Ha az intervenciós gyakorlaton változtat az unió, 2010-re úgyis mintegy 10 millió tonna többlet gabonakészlettel lehet számolni Magyarországon.

A főigazgató rámutatott: az unióban a mezőgazdasági termelés eredménye, haszna általában a támogatásokból származik. Így Magyarországon is a búzatermelés eredménye – jelenleg hektáronként 30-32 ezer forint – a támogatásnak köszönhető.

A szakember szerint amennyiben az új farmgazdaság-támogatási rendszerre tér át Magyarország, kötelezően pihentetnie kell a szántóterület egy részét. E pihentetést követően a szántóterület egy jelentős részén, mintegy 4-500 ezer hektáron még nem látható előre milyen növényi kultúrát lehet majd termelni.

A gabonatöbblet levezetésére a főigazgató a bioetanol- termelést tartotta a legcélszerűbb megoldásnak, hozzátéve: uniós szakértők szerint az nagyüzemileg csak 90 dolláros hordónkénti olajárszint felett lehet gazdaságos. Emlékeztetett viszont arra, hogy a biodízel előállítása már 60 dolláros hordónkénti árszint felett is kifizetődő. Szerinte ezért az olajos magvak termelését kellene előtérbe helyezni.

Popp József, az AKI igazgatója arról beszélt, hogy a WTO dohai fordulójának eredményeként a vámszint csökkenés 20-90 százalékos lehet az agrártermékek körében, míg a támogatási mérték 40-80 százalékkal mérséklődhet. Az unióban az exporttámogatások ennek nyomán végképp eltűnhetnek.

Az állattenyésztésről szólva az igazgató kifejtette, hogy a húsfogyasztást nagymértékben befolyásolják az állategészségügyi körülmények. Utalt a madárinfluenza, valamint a kergemarhakór okozta pánikra és az ebből származó drasztikus fogyasztás visszaesésre.

Popp József közölte: az Európai Unióban a legnépszerűbb még mindig a sertéshús, ez teszi ki a húsfogyasztás felét. A 25 százalékát a baromfihús adja, míg 18 százalékot ér el a marhahús fogyasztása. Valamennyi húsféleségre jellemző a csökkenő ártendencia.

Az igazgató hozzátette: az európai sertéshús még versenyképes a világpiacon. Nem versenyképesek viszont a többi húsfélék, sem a csirke-, sem a marhahús. A tejtermékek közül egyedül a sajt versenyképes a világban.

Zhangliang Chen, a Kínai Mezőgazdasági Egyetem elnöke arról beszélt, hogy 2020-ra Kína jelenlegi 1,3 milliárd fős népessége 1,6 milliárdra emelkedik. Ugyanakkor az ország önellátó kíván maradni élelmiszerekből, ennek érdekében folytatják az 1978-ban megkezdett mezőgazdasági reformot. Zhangliang Chen jelezte: a mezőgazdasági termelés növekedése ellenére a mezőgazdaság részesedése a GDP-ből az 1978-as, mintegy 28 százalékos arányról 2003-ra mintegy 14 százalékra, azaz a felére csökkent. A kínai professzor jó lehetőséget lát a magyar és a kínai mezőgazdaság együttműködésére.

Agrárszervezetek a környezetvédelmi tárca megszüntetését javasolják

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) más tárcákba olvasztását kezdeményezi felhívásában a Magán Erdőtulajdonosok Országos Szövetsége (Megosz), a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség (Fagosz), az Országos Erdészeti Egyesület (OEE), valamint a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (Agrya) és a Földszövetség.

Az öt szervezet május 15-i felhívásában kifejti: a KVM beolvasztását azért tartják szükségesnek, mert szerintük a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium néhány szélsőséges zöld szervezet befolyása alá került. A környezetvédelmi tárca a földet a földtulajdonos ellen védi, az erdőt az erdész ellen, az állampolgárok ellen pedig az országot – állítják a felhívás aláírói.

Az öt szervezet megfogalmazása szerint a KVM olyan jogi hátteret teremtett, amelynek alapján a rendszerváltás óta a természetvédelmi közcélokra hivatkozva meg lehet sérteni az állampolgári és a tulajdonosi jogokat Magyarországon. Erre példaként azt hozzák fel, hogy a föld- és erdőtulajdonosok, valamint a gazdálkodók semmilyen ellentételezést nem kaptak az elrendelt természetvédelmi korlátozások kapcsán. Ezért a felhívás aláírói kérik, hogy a koalíciós pártok vizsgálják meg a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium beolvasztásának lehetőségét más tárcákba. Úgy gondolják, a KVM-nek az épített környezettel és a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatait a gazdasági minisztériumhoz lehetne sorolni, a természetvédelemmel kapcsolatosakat pedig a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumba lehetne delegálni. Ebben a minisztériumban az aláírók szerint biztosított a vidék fejlesztésének és a természetvédelemnek az EU által megkövetelt összhangja és egyensúlya.

Az almatermelők erős szakmai érdekképviseletet akarnak

Az eddigieknél erősebb szakmai érdekképviseleti szervezet létrehozását szorgalmazzák az almatermelők – hangzott el az Alma Terméktanács közgyűlésén május 18-án Újfehértón.

A gazdálkodók a szakmai erőegyesítést akarják, az Almatermesztők Szövetsége és az Alma Terméktanács fúziójával – mondta Kovács Lajos, a terméktanács információs vezetője.

Kiemelte: a két szervezet közgyűlése a kezdeményezés alapján már határozott az egyesülésről, így várhatóan június 30-ig megalakulhat az új szakmaközi szervezet. A kommunikációs menedzser tájékoztatása szerint az összevonással létrejövő érdekképviseleti szerveződés kapcsolatot építene ki a nemzeti agrárkormányzattal és az Európai Unió döntéshozóival is, hogy versenyképessé tegye az egymással összefogó magyar gyümölcstermesztőket a világpiacon. Az új szakmaközi szervezet tagjai közé szeretnék megnyerni a közel 30 ezer magyar almatermelő több mint 70 százalékát. Jelenleg az almáskertek összes területe mintegy 40 ezer hektár az országban. Ebből 15-20 ezer hektár gyümölcsös már korszerűtlen, megérett a kivágásra, az elöregedett fákon a termésátlag jóval alatta van a jövedelmezőségi szintnek. A múlt évben 430 ezer tonna almát szüreteltek le a fákról, 240 ezer tonnával kevesebbet a 2004. évinél. A termésből 350 ezer tonnát az ipar dolgozott fel.

A 80 ezer tonna étkezési alma zöme a hazai piacon talált vevőre, tízezer tonnányit az európai uniós országokban adtak el, néhány száz tonna gyümölcsöt pedig az orosz piacra exportáltak. Az étkezési alma termelésének arányát mindenképpen növelni kellene a jövőben, a piacképtelen fajták kiváltásával.

Csökkenő szarvasmarha- és stagnáló sertésállomány

Tovább csökkent Magyarország szarvasmarha-állománya, a sertés- és juhállomány lényegében nem változott, a baromfifélék állománya a kacsák kivételével emelkedett 2005. december 1. és 2006. április 1. között – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) május 19-én.

A szarvasmarhák száma 2006. április 1-jén 700 ezer volt, egy év alatt 21 ezerrel december óta nyolcezerrel lett kevesebb. A tehénállomány száma 326 ezer, ami az egy évvel ezelőttihez viszonyítva 20 ezerrel, tavaly december óta szintén nyolcezerrel csökkent.

A sertések száma 3,85 millió volt április 1-jén, az egy évvel korábbinál 69 ezerrel, a tavaly decemberi összeíráshoz képest hétezerrel fogyott. Az anyakocák száma 278 ezer, tavaly decemberhez képest alig változott, az egy évvel korábbinál 15 ezerrel kevesebb.

A juhállomány 1,394 millió volt április elején, 126 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, és 11 ezerrel kisebb, mint 2005. december 1-jén. Az anyajuhok száma egy év alatt 117 ezerrel, az elmúlt négy hónap alatt 89 ezerrel 993 ezerre esett.

A lóállomány 66 ezer volt, az egy évvel korábbival megegyezik

A tyúkfélék száma 35 és fél millió volt áprilisban, 358 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. A tojóállomány az egy évvel korábbinál 881 ezerrel nagyobb, az elmúlt négy hónap alatt azonban 600 ezerrel csökkent, így áprilisban közel 14,9 millió volt.

A libaállomány április 1-jén kétmillió felett volt, 222 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbit. A 2,8 milliós kacsaállomány 345 ezerrel kisebb volt az egy évvel korábbinál, a pulykaállomány 309 ezerrel 4,4 millióra nőtt.

Szűkös búzakínálat az EU-ban a következő idényben

A következő betakarítási idényben szűkössé válhat a búzaellátás, egyebek mellett a közép-kelet-európai nagy árvizek, a Fekete-tenger térségében tapasztalt kemény tél, és a heves franciaországi esőzések miatt – írta május 19-én közzétett elemzésében a francia Strategie Grains. Magyarország egyike a legsúlyosabban érintett országoknak.

A francia piaci elemző cég 2 millió tonnával lefelé módosította az Európai Unió várható gabonatermését a következő betakarítási idényben, 265 millió tonnára, ami 3 százalékkal több a tavalyinál. A búzatermést 1,5 millió tonnával módosították lefelé, 118,8 millió tonnára, ez is 3 százalékkal, azaz nagyjából négy millió tonnával haladja meg a 2005. évit.

Eközben az egész világ búzatermése is várhatóan 20 millió tonnával kisebb lesz a 2005/2006 idény betakarításánál, becslések szerint 600 millió tonna. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium (USDA) például azt jósolta, hogy az Egyesült Államokban is csökken a termelés, s a globális készletek 25 évi mélypontra eshetnek.

(forrás: MTI, AGRYA)