Agrárágazat főoldal   Agrárágazat-2006-Június






Tartalomjegyzék KORSZERŰ FINANSZÍROZÁSI KONSTRUKCIÓK Őszi káposztarepce fajtaösszehasonlító kísérletek Utolsó lap

Aktuális növényvédelem

Szerző: Kassai Miklós

A május első két dekádja aránylag hűvös és csapadékos volt. Sok helyen a bőséges zápor mellett jégverés is volt. Ez csak ott okozott kárt, ahol nem az esővel együtt jött. Gyakori volt a reggeli, sokáig tartó pára, ezáltal a levélnedvesség-tartam is hosszú volt. Az előrejelző eszközöket használva, figyelembe véve a spóraszóródást is a legkülönfélébb betegségek elleni védelemre hívták fel a figyelmet a szakemberek.




A május első két dekádja aránylag hűvös és csapadékos volt. Sok helyen a bőséges zápor mellett jégverés is volt. Ez csak ott okozott kárt, ahol nem az esővel együtt jött. Gyakori volt a reggeli, sokáig tartó pára, ezáltal a levélnedvesség-tartam is hosszú volt. Az előrejelző eszközöket használva, figyelembe véve a spóraszóródást is a legkülönfélébb betegségek elleni védelemre hívták fel a figyelmet a szakemberek. Az almánál a fuzikládium ellen már meg kellett kezdeni a szisztemikus szerek használatát. Aki megkésett a permetezésekkel, vagy csak a kontakt szerekre hagyatkozott, már tapasztalhatja a gomba szürkésbarna, bársonyos kezdődő foltjait a leveleken, de a gyümölcsön is biztosan kialakulnak a varas foltok. Ajánlott a lisztharmat és fuzikládium ellen egyszerre ható készítményekre „rásegíteni” kontakt szerekkel. A lisztharmatra érzékeny fajtáknál a kén tartalmú szereken kívül, pl. Karathane, Nimrod a varasodásra érzékenyeknél a rezeken kívül Antracol, Buvicid K, Dithane, Efuzin Thiuram Granuflow stb. A kén és a réz használatánál vegyük figyelembe, hogy 25 oC feletti hőmérsékleten perzselést okoznak.

A körténél a varasodás mellett a fabreás betegség következtében a lombozat nagy része megbarnul, elszárad és lehullik. Ez a betegség a birsen is fellép ugyanúgy, mint a körte mikoszferellás levélfoltossága. A fertőzött leveleken már a virágzást követően jelentkezhet, az 1-2 mm-es kerek, barna foltok a levél mindkét oldalán látszanak. Később a foltok megnagyobbodnak, szélüket barnáspiros gyűrű szegélyezi, és közepük kifehéredik, benne apró fekete, tűszúrásnyi pontokkal. Ezek a gomba piknídiumai, a fertőzés innen folytatódik az egész tenyészidőszak alatt. A védekezésre a varasodás elleni szerek használhatók. A körte-levélbolha elleni védekezés elmulasztása eredményezi a csöpögő” fákat, ugyanis hasonlóan, mint a levéltetvek, a körte-levélbolhák is a kiszívott növényi nedvekből csak a fehérjét használja fel teljes egészében, a cukrok nagy részét nem, ezt kiválasztják, és mint mézharmat szennyezi a leveleket, és a termést. Ezen a korompenész, alternária és egyéb sötét színű gombák megtelepednek. Ha már megkéstünk a védekezéssel, ajánlatos, ha megoldható, slaggal vagy mosogatószeres bő permetezéssel lemosni ezt a ragacsos réteget, hogy a védekezésre használható szerek (a környezetkímélő Bio-Sect, Dimilin , Nomolt, Vectafid R (S), vagy pl. a jól felszívódó Mospilan) jobban hassanak. Június-júliusban rajzik a körtemoly. Kárképe jól megkülönböztethető az almamolyétól. A lárva behatolási nyílását a pete elfedi, így ez a gyümölcs felületén nem látszik. Ennek helyén a körte növekedésének üteme csökken, egy enyhe bemélyedés keletkezik. Átvágva a termést megtaláljuk a vékony, egyenes, magház irányába hatoló, ürülékmentes járatát. A körtemoly lárvája a gyümölcs magvait rágja ki. Az a járat, amelyen keresztül a hernyó a gyümölcsöt elhagyja, egyenes, kör keresztmetszetű, ürülék és rágcsálékmentes. Természetesen az almamollyal együtt a sebzésekkel utat nyitnak a moníliának, ami gyors gyümölcsromlást eredményez. Védekezéshez a szexferomon csapdára alapozott rajzásmegfigyeléshez igazodó kitinszintézis gátló szerek használatát javaslom, ami megakadályozza a lárvakelést, mert ha az már berág a gyümölcsbe, növényvédő szerrel nem lehet utolérni.

A szilvának is jelentős a moly károsítója. Időnként, főleg kiskertben akár 50%-os veszteséget is okozhat. A kártétele jellegzetes. Május végén, június elején a zöld szilván kb. 0,5 mm-es berágások látszanak, melyeket gyakran mézgafolyás kísér. A zöld szilvák között kényszerérettek jelennek meg, melyek június végén lehullnak a fákról. Július elejétől az erős mézgafolyás a nyári nemzedék jelenlétét jelzi. A nagyobb, de még zöld szilván elszíneződő foltok jelennek meg. A félérett, kemény szilvák közt fertőzött, puha gyümölcsök vannak. Ha a benne lévő hernyó már bebábozódás előtt áll, a fát megrázva ezek a gyümölcsök lepotyognak. A károsított szilvákban a mag körül ürülék található. A keleti gyümölcsmoly a szilvamolytól csak ivarszervi vizsgálattal különíthető el, de a jelentősége jóval nagyobb. Sok tápnövénye van, pl. őszibarack, mandula, cseresznye, szilva, ringló, kajszi, körte, alma, naspolya stb. Egy nőstény 50-200 petét rak le egyesével a hajtáscsúcs közelébe vagy a gyümölcsre, az első nemzedék a hajtásba. Az őszibaracknál a befurakodás helyét mézgafolyás jelzi. És a lefelé haladó károsítás nyomán a hajtáscsúcs elszárad. Hazánkban 3-5 nemzedéke van. A nyáriak leginkább a gyümölcsöt károsítják.

A barackmoly kártétele az előzővel megegyezik. Évente három nemzedéke van. Kedvence az őszibarack, de károsítja a kajszit, szilvát és a mandulát. A kártevők közül a levéltetvekre hívom fel a figyelmet, ugyanis a párás meleg miatt már május elején sok helyen kialakultak a kolóniák. Ezek gyors felszaporodása komoly károkat okozhat különösen ott, ahol az első szívások hatására a levelek bepödrődése megkezdődik, ezáltal a kontakt szerekkel a tetveket nem lehet elérni. Ebben az esetben a jól felszívódó nikotinszármazékok használatát javaslom. A szőlőben a fürtmegnyúlástól a peronoszpóra elleni védelemre a szisztemikus blokk következetes használata szükséges. Virágzásban a szürkepenész ellen a kontakt (pl. folpet hatóanyagú) szerek csak száraz időben adnak kielégítő védelmet. Ha sok a csapadék, a harmat, szintén a felszívódókra van szükség. Súlyos fertőzésveszély esetén az úgynevezett hármas hatású szerekhez ajánlatos a folpetet hozzáadni. A szőlőmolyok és szőlőilonca megjelenése gyakran egybeesik a virágzással. Itt a szerek megválasztásánál a méhveszélyességet figyelembe kell venni, mert a méhek gyakran csak rövid időre, virágpor gyűjtés céljából, de látogatják a szőlőt.

A búza kalászvédelmének elmulasztása nem csak mennyiségi kárral jár, hanem a minőséget is lényegesen lerontja. A helmintosporium, szeptória és lisztharmat gombák már a száron, levélen is megjelennek és innen terjednek a kalászra. A fuzárium fajokat kiemelten kell kezelni, mivel emberre, állatra veszélyes toxikus anyagot termelnek. Ezek emésztő és ivarszervi károsodásokat okoznak. Ennek kiszűrésére átvételkor a mérgezőanyag tartalmat vizsgálják, és ha ez a megengedett szintet meghaladja, a termés nem kerülhet forgalomba, meg kell semmisíteni. A védekezésekre a szerek széles skáláján lehet válogatni. A szerhasználatot befolyásolja a fajtaérzékenység, a környezeti (időjárási) tényezők, és a termelési színvonal.

A napraforgó védelménél a csillagbimbós állapotban kell a különféle tányérbetegségek ellen permetezni. A tavalyi év különösen a fehérpenésznek (szklerotiniának) kedvezett. Sok helyen a kár 100%-os volt. A rostjaira szétmálló tányérból a fertőzött szemek és a csírázóképességét 2-3 évig is megtartó szkleróciumok a talajra hulltak. Ennek következményeivel számolni kell. A szürkepenészes szár és tányérrothadás, valamint a már többek által ismert diaportés szárfoltosság és korhadás (fomopszis) mellett felszaporodóban van a hamuszürke szárkorhadás és hervadás (Macrophomina). A jellegzetes tünetek a virágzástól jelentkeznek. A növények lankadnak, hervadnak, elpusztulnak, vagy a korai érés tünetét mutatják. A szár alsó harmada hamuszürkére színeződik, és a bőrszövet elpusztulva lehámlik. Jellegzetes tünet: a szárat felvágva, a bélszövetben igen sok mákszemhez hasonló apró képződményeket, mikroszkleróciumokat találunk. Az alternária gomba is egyre nagyobb károkat okoz. A levéllemezen megjelenő barna foltok összeolvadnak és teljes lombszáradást okozhatnak. A száron megjelenő foltok bársonyos barnák, vagy feketék. Alattuk a bélszövet lilásan elszíneződve elpusztul. Hasonló, de bemélyedő foltok mutatkoznak a tányér fonákán, ahonnan a kaszatok is megfertőződnek. A védekezésre használható szerek: Alert, Alto Combi, Amistar Benazol, Dithane, Fundazol, Kolfugo, Koni WG, Konker, Milstar, Mirage, Model, Ronilan, Rovral, Sfera, Sumilex, Tanos, Thiuram Granufow, Topsin-M.

A paradicsom és paprika növények fiatal levelei igen fogékonyak a baktériumos betegségekre. A levélfonákon jelentkező 2-3 mm-es olajzöld foltok az első tünetek. A folt később megbarnul, a levél színén is megjelenik. Környezete a baktérium által termelt toxintól (méregtől) sárgul, és lehullik. Réztartalmú szerekkel lehet védekezni. A zöldségnövények fontos károsítója a lisztharmat és a kontakt szerek általában hatásosak is, kivéve a paradicsom és paprika esetében. Ez általában csak hajtatásban fordul elő, és mivel ezek nem külső- mint a megszokott – hanem belső élősködő gombák, ellenük felszívódó szerre van szükség, mint pl. az Amistar, Systhane, Topas. A bagolylepkék a tojásaikat párás (gyomos, sűrű állományú) növények levél fonákára rakják, és a kikelő, kis lárvák kezdetben ott hámozgatnak. Ekkor kell ellenük védekezni, mert ilyenkor érzékenyebbek a rovarölő szerekre, és még kicsi a kártétel. Sok faj, pl a vetési bagolylepke hernyója (mocskospajor v. porkukac) idősebb korban fénykerülő lesz, lehúzódik a talajba és a felszín közelében a tő megrágásával okoz jelentős károkat. A védekezésre engedélyezett szerek közül a piretroidok (Decis, Judo, Karate, Splendour) gyors hatásúak, de rövid ideig hatnak. Tartósabb hatású, de mérgezőbb a Danadim, Fyfanon, Lannate, Novofosz, Sumithion, Unifosz. Környezetbarát az átalakulás gátló Steward és a fürkészdarázs bábokat tartalmazó Trichopus.

Végül felhívom a figyelmet a gyommentesítési kötelezettségre. Itt nem csak a parlagfűre kell gondolni, hiszen nagy tömegben több más gyom is allergén. A törvény azt írja elő, hogy meg kell akadályozni a parlagfű virágzását minden év június 30-tól folyamatosan a tenyészidőszak végéig. A Földhivatalok felderítése az idén is alapos lesz, és a növényvédelmi hatóság szankcióit is a törvény kötelezően írja elő.

Kassai Miklós








Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása

Agagrárágazat Archívum, év/hónap
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12
11 10 10 11 11 11 11 11 11 11 11 10
10 09 09 10 10 10 08 10 10 10 09
08 08 09 09 08 06 09 09 09 09 08
06 06 08 08 06 05 08 08 08 08 07
05 05 06 06 05 04 06 06 06 06
04 04 05 05 04 03 05 05 05 05 05
03 03 04 04 03 02 04 04 04 04 04
02 01 03 03 02 03 03 03 03 03
01 02 02 02 02 02 02 02
01 01 01 01 01