Agrárágazat főoldal   Agrárágazat-2006-Június






Tartalomjegyzék Őszi káposztarepce fajtaösszehasonlító kísérletek A kéntrágyázás szerepe az őszi káposztarepce termesztésében Utolsó lap

A repce növényvédelmének fontosabb szempontjai

Szerző: Zsombik László

A repce termesztésében az egyik legsarkalatosabb pont a betegségek, kártevők és gyomok elleni védelem. A betegségek elleni védekezés hazánkban kisebb jelentőségű, főként az állati kártevők és gyomok elleni védekezés teszi ki a repce növényvédelmének döntő részét.




A repce termesztésében az egyik legsarkalatosabb pont a betegségek, kártevők és gyomok elleni védelem. A betegségek elleni védekezés hazánkban kisebb jelentőségű, főként az állati kártevők és gyomok elleni védekezés teszi ki a repce növényvédelmének döntő részét.

Az egyik legismertebb és leggyakrabban előforduló repcebetegség a repcebecőrontó (Alternaria brassicae, A. brassicicola). A becőfertőzés nyomán mintegy 20%-os termésveszteség adódik. A fertőzött magokból kikelt csíranövények elpusztulnak. A leveleken nagy, sötétbarna, ovális foltok jelennek meg, súlyos esetben a fertőzött levél elpusztul. A becők falán sötétfekete foltok jelennek meg, melynek következtében a becő felnyílik és a magok kiperegnek. A becőképződés idején (május vége - június eleje) uralkodó meleg, párás időjárás kedvez a betegségnek. A betegség súlyosabb fellépésekor a korábbi betakarítás és az állományszárítás csökkenti a kárt. Fungicides állománykezelésre ritkán kerül sor.

A repce egyik legsúlyosabb betegsége a repcerák. Az általa okozott kár meghaladhatja az 50%-ot is. A növények szárán világosbarna, kerek, világosabb sávokkal zonált megnyúlt foltok jelennek meg. A szárban fehér szövedék látható, benne fekete kitartóképletek (szkleróciumok). Csapadékos időben a száralapon is megjelenik a fehér, vattaszerű micélium. A betegség általában foltokban jelentkezik. Végső tünetként a növény hervad, majd elpusztul. Meleg, csapadékos időszakban okoz súlyosabb kárt. Fontos az 5-6 éves vetésváltás betartása úgy, hogy ez idő alatt más gazdanövénye (pl. napraforgó) sem kerül a vetési sorba.

Az egyik legsúlyosabb repcebetegség a fómás levélfoltosság és szárrák (Phoma lingam), de hazai előfordulása eddig még nem ismert. A leveleken világos, kerekded foltok jelennek meg, a levéllemez behasadozik. A száralapi fertőzés következtében barna, bemélyedő, megrepedező és összeszáradó foltok alakulnak ki. Fontos védekezési alapelv a megfelelő (4 évesnél hosszabb) vetésváltás betartása és a fertőzött növényi maradványok megsemmisítése.

A repce kártevői közül a nagy repcebolha (Psylliodes chrysocephala) hazánkban mindenütt előfordul, szinte minden évben okoz kisebb-nagyobb károkat. A lárva károsításának köszönhetően a kifagyás mértéke megnő. Az imágó ősszel a kelő repce sziklevelein lyuggat, ezáltal a növényt nagyobb párologtatásra készteti, így – elsősorban száraz őszelőn – a súlyosan károsított növény el is pusztulhat. Tavasszal a szárat lyuggatja, a félig érett becőn pedig hámozgat. A lárvák ősszel és télen az alsó levelek nyelében furkálnak, majd kora tavasszal a szárba, esetleg gyökérnyaki részbe húzódnak és ott járatokat rágnak. A lárvákkal erősen fertőzött levelek sárgulnak, majd elfonnyadnak. Az elsárgult levél könnyen letörik a szárról. A repce felszívódó hatóanyagú inszekticiddel történő csávázása a kelés után 1-2 hétig védelmet nyújt. A későbbiekben ellene szerves foszforsavészter vagy piretroid hatóanyagú készítményekkel célszerű védekezni. Fontos a fennmaradásban nagy szerepet játszó keresztesvirágú gyomnövények irtása.

A repcedarázs (Athalia rosae) hazánkban általánosan elterjedt faj, egyes évjáratokban ősszel nagy károkat okozhat. Ősszel a 3-4 leveles állapotú repce levelein eleinte kis lyukakat rágnak, később a rágás nyomán csak a levél fő- és mellékerei maradnak meg. Megfelelő tápanyagellátás, talaj-előkészítés és megfelelő időben végzett vetés a kártétel mérséklését jelenti, mivel a növény növekedése gyors a kedvező körülmények hatására. Súlyos kártétel esetén inszekticides állománykezelést kell alkalmazni.

A káposztalepke (Pieris brassicae) Magyarországon általánosan elterjedt, tömeges megjelenésükkor nagymértékű kárt okoznak a káposztaféléken. A fiatal hernyók eleinte a leveleken hámozgatnak, később azt szabálytalanul átrágják. Súlyos kártételekor tarrágás is előfordul. A fiatal lárvák ellen védekezni kell szerves foszforsavészter vagy piretroid hatóanyagú készítményekkel.

Magyarországon termesztett és vadon élő tápnövényein előfordul, repcén kisebb-nagyobb károkat okoz a repceszár-ormányos (Ceutorrhynchus quadridens). Az imágók hámozgatják a növény leveleit, szárát és a becőket. A lárvák szárban odvasítanak, a károsított szárrész gyakran felhasad (1. kép). A megtámadott növény lankad, hervad. Már március végén célszerű védekezni ellene korai kitavaszodás esetén. A virágzás kezdetétől csak méhkímélő technológia alkalmazásával szabad védekezni.

Hazánkban mindenütt gyakori faj a repce fénybogár (Meligethes aeneus). Kártételének megakadályozása egyes években a repce növényvédelmének alapvető feladata. Az imágó pollenevő, de tojásrakás miatt a bimbóba oldalról belerág, ami miatt az leszárad. A lárva a virágrészeken táplálkozik. Az imágó pollenfogyasztása során megsértheti a bibét, ami torz becőfejlődést okoz. Általában április végén jelennek meg a bogarak és keresik fel a repcetáblákat. Amennyiben ekkor a repce már virágzik, a kártétel kisebb, de ha bimbós állapotban van, a kártétel nagy lehet. A rajzó imágó ellen tudunk legjobban védekezni vegyszerekkel. A védekezésnek folyamatosnak kell lenni, akár 4-5 alkalommal is védekezni kell. A méhkímélő technológia szabályait maradéktalanul be kell tartani.

A repcén károsító ormányosok közül a legnagyobb kárt okozza a repcebecő-ormányos (Ceutorrhynchus assimilis). A repcebecő gubacsszúnyoggal együtt akár 80-90%-os magkártételt is okozhatnak. Az imágó tavasszal a növény szárát, a leveleket és a különböző fejlettségű bimbókat furkálja meg. A lárva a becőben él és a magkezdeményeket kívülről rágja meg. A károsodott becő korábban érik, felnyílik és magtermése kihull. A becőn, a nőstény imágó által rágott lyukon a becőrontó spórái is bejutnak, ami kedvez a betegség elterjedésének, ezáltal a becők idő előtti felnyílásának. Egy lárva átlagosan 2-3 repcemagot fogyaszt el fejlődése alatt. Az imágók ellen lehet hatékonyan védekezni. Virágzás előtt és virágzáskor, valamint virágzás után kell védekezni a méhkímélő technológia előírásainak megfelelően.

A repcebecő ormányossal együtt nagy károkat okozhat egyes évjáratokban a repcebecő-gubacsszúnyog (Dasineura brassicae). A lárvák a magkezdeményeket és a becő falát rágják, ami miatt a becő idő előtt felnyílik és a mag a talajra hull. Egy becőben nagyszámú, esetenként 45-50 lárva is fejlődik.

A repce gyomosodási viszonyai speciálisak. A hagyományos, nagyobb vetőmagmennyiséggel vetett fajták gyomelnyomó képessége jó, így ezeknél a fajtáknál a gyomosodás kisebb gondot okoz. A nagyobb sortávval, kis vetőmagnormával vetett hibrid káposztarepcének a kelés utáni 1-2 hónap alatt gyomelnyomó képessége szinte alig van, a talajfelületet nem zárja, így – főként csapadékos nyárvégen, őszelőn – sok gyom megjelenhet a táblán. A repce kelésével egyidőben vagy azt követően csírázó gyomfajok az őszi gyomállományt alkotják. Ősszel kelnek és a repcével együtt áttelelnek pásztortáska (Capsella bursa-pastoris), tyúkhúr (Stellaria media), árvacsalán-fajok (Lamium spp.) és veronika-fajok (Veronica spp.). Ősszel és tavasszal egyaránt csírázik az ebszikfű (Matricaria inodora), ragadós galaj (Galium aparine), pipacs (Papaver rhoeas), a nagy széltippan (Apera spica-venti), pipitér-fajok (Anthemis spp.), mezei tarsóka (Thlaspi arvense), mezei árvácska (Viola arvensis), mezei szarkaláb (Consolida regalis) és a sebforrasztó zsombor (Sisymbrium sophia). Egyes területeken az árvakelésű őszi búza és az őszi árpa is jelentős gyomkártételi veszélyt jelenthet.

Tavasszal domináns lehet a repceállományokban a pipacs, ebszikfű, az orvosi szikfű, ragadós galaj, tyúkhúr és a nagy széltippan. Ebben az időszakban a repce a gyomok kártételére fokozott mértékben érzékeny, gyomfertőzött területen a tavaszi fejlődés gátolt, a repce fejlődése lelassul.

A becőképzés és az érés időszakában a repce megdőlhet, így az állományban felnőhet az ebszikfű, pipacs, ragadós galaj és a nagy széltippan. A késve vetett repce gyomfertőzöttsége általában magasabb mértékű, mint a korábban vetetteké. A kiritkult, alacsony tőszámú állományban a gyomfertőzés fokozódik.

A repce növényvédelmi technológiája már az elővetemény megválasztásánál kezdődik. Az elővetemény megválasztásánál fontos, hogy a fehérpenész gazdanövényei legalább 5 évig ne kerüljenek a táblára. Az előző évi repcetáblától való izoláció fontos a növény specifikus kártevői miatt.

A repce vetőmagját hazánkban központilag csávázzák gombaölő és felszívódó rovarölő szerekkel. Az előzők a talajból fertőző gombák ellen védenek, míg a rovarölőszerek a korai kártevők, elsősorban a levélbolhák ellen adnak védelmet.

A talajfertőtlenítés a talajlakó kártevők ellen a repcében kevésbé jelentős. A repce vetése előtti kezelésre engedélyezett Olitref felhasználása elsősorban olyan területeken indokolt, ahol az elővetemény (általában kalászos gabona) erősen fertőzött volt nagy széltippannal. A készítményt a kijuttatás után azonnal be kell dolgozni. Várhatóan erős egyszikű fertőzés esetén alkalmazhatók vetés után, kelés előtt (preemergensen) a Teridox és Devrinol készítmények.

Kelés után a földibolhák nagy egyedszáma indokolhat vegyszeres védekezést. Ellenük pl. a Karate, Sumithion vagy Thiodan rovarölők alkalmazhatók. A repcedarázs álhernyóinak megjelenésekor hosszabb hatástartamú piretroid vagy szerves foszforsav-észter típusú (pl. Unifosz) inszekticidekkel is védekezhetünk.

Tavasszal a repce posztemergens gyomirtása szinte minden esetben szükségessé válik. Az állománykezelés irányulhat célirányosan az egyéves és évelő egyszikű gyomfajok ellen (szuperszelektív egyszikűirtó szerekkel) vagy az egyéves kétszikűek (Butisan), az egyéves és évelő kétszikűek (Lontrel, Tomigan) ellen. Az árvakelésű őszi búza és őszi árpa elleni védekezés esetén az egyszikűirtó készítmények dózisát a javasolt dózis felső határára kell emelni.

Már március végétől (elsősorban melegebb tavaszokon) számíthatunk a repceszárormányos és a repcefénybogár folyamatos betelepedésére. Ez utóbbi megfigyelésére alkalmas a sárgatál. Ettől az időszaktól kezdődően virágzásig folyamatosan védekezni kell ellene, de alapvető szempont, hogy a méhkímélő technológiát be kell tartani. Méhkímélő technológiában jelenleg az 5/2001 (I.16.) rendelet szabályozza a növényvédelmi tevékenységet. Ez alapján méhekre kifejezetten veszélyes készítményt virágzó táblákon alkalmazni tilos. A növényvédőszerek engedélyokirata illetve csomagolóanyaga tartalmazza a méhveszélyességet. A méhkímélő technológiára alkalmas készítményt a méhek aktív repülése után, a csillagászati napnyugta előtt 1 órával kell kijuttatni, a kijuttatást legkésőbb 23.00-ig be kell fejezni. A permetezést megelőző napon délig a növényvédő szakember köteles az illetékes polgármesteri hivatalnak jelenteni a kezelést és annak adatait. A repce magkártevők (repcebecő-ormányos, repcebecő-gubacsszúnyog) ellen pl. a Zolone nevű készítményt használhatjuk, mely méhkímélő technológiában jól alkalmazható.

A repce betegségei közül hazánkban a fehérpenészes szárrothadás a legjelentősebb. E betegség ellen is a megelőző rendszabályok betartása adhat bizonyos eredményt. A megfelelő időben végzett fungicides állománykezelés több betegség (becőrontó, szürkepenész) ellen is hatásos. A repce betakarítás előtti deszikkálása (Bromotril, Reglone, Zopp) a gyorsabb vízvesztés következtében számos betegség kifejlődését gátolja, illetve a betakarítást is megkönnyíti az érés egyenletessé tételével.

Zsombik László

DE ATC Növénytermesztési

és Tájökológiai Tanszék








Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása

Agagrárágazat Archívum, év/hónap
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12
11 10 10 11 11 11 11 11 11 11 11 10
10 09 09 10 10 10 08 10 10 10 09
08 08 09 09 08 06 09 09 09 09 08
06 06 08 08 06 05 08 08 08 08 07
05 05 06 06 05 04 06 06 06 06
04 04 05 05 04 03 05 05 05 05 05
03 03 04 04 03 02 04 04 04 04 04
02 01 03 03 02 03 03 03 03 03
01 02 02 02 02 02 02 02
01 01 01 01 01