Hordó helyett tölgyfaforgács

Egyre több amerikai borász dönt úgy, hogy nem a bort tölti tölgyfahordóba, hanem a borba tesz tölgyfaforgácsot – az eredmény ugyanis szerintük azonos. Ezzel a módszerrel – állítják mind többen – minőségi bort lehet előállítani mindenki számára megfizethető áron. „Megeszem a kalapomat, ha bárki meg tudja mondani, melyik bor érlelődött olyan acéltartályban, amelybe az érleléshez tölgyfaforgácsot helyeztünk, és melyik hordóban” – nyilatkozta április 2-án az AFP-nek Jeff Runquist, az észak-kaliforniai McManis Family Vineyards szőlészet önológusa.

Egy-egy acéltartályban annyi must érik borrá, mint 300 hordóban, a 162 tartály pótlására több hektár területen kellene hordókat elhelyezni. A tartályokba különféle módon előkészített, eltérő aromák megadására alkalmas tölgyfaforgácsot szórnak.

Egy amerikai gyártmányú tölgyfahordó ára 250, egy franciáé 600 dollár, az általuk elérhető hordóaromát a kaliforniai bortermelők szerint 1,10 dollár (242 forint) értékű tölgyfaforgáccsal is produkálni lehet.

2005-ben az Oak Chip Co. nevű cég 2 ezer tonnányi tölgyfa-fűrészport adott el az amerikai kontinensen – és azon kívül – működő borászatoknak.

Bár a hagyományos francia bortermelők szentségtörésnek tekintik a bor „forgácsolását”, egyesek közülük ma már tölgyfakockákat helyeznek a borba „szűrőnek”. Az olcsó, palackonként 10 dollár (kb. 2200 forint) alatti boroknál a tölgyforgács alkalmazása eddig is gyakori volt, ma már azonban akár 100 dolláros boroknál is használják ezt a megoldást, feleslegessé téve a hordókat készítő kádárok szakmáját.

Gráf az agrár-hitelgaranciáról

A hitelgarancia az agrárium számára nélkülözhetetlen – jelentette ki Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter április 4-én Debrecenben. Az agrárium fejlődőképes, lehet hitelezni hosszútávon is – hangzott el az Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által a garanciaprogramokról, valamint a kis- és középvállalkozások finanszírozását elősegítő eszközökről rendezett, az EU bizottsága és az Európai Hitelgarancia Szervezetek Szövetsége (AECM) által is támogatott konferencián.

Gráf József szerint az agráriumban „testre szabott hitelek” kellenek, nem mindig szokványos finanszírozási tevékenység van az ágazatban, s a banki szféra sem mindig kedvezően áll ehhez hozzá. Az agrárium sajátosságai – a hosszú megtérülési idő, a bizonytalan jövő, a tőkehiány – nehezítik a hitelhez jutást az ágazatban. A kockázati tényezők között a miniszter megemlítette mind az európai unió, mind a hazai szabályozók változását, amelyek néha követhetetlenek, kiszámíthatatlanságot eredményeznek. Mindehhez pedig még hozzájöhetnek olyan állatbetegségek, mint az elmúlt években a marhakór, vagy a sertéseket sújtó betegségek, most pedig a madárinfluenza. Mindezek alapján kellenek olyan intézkedések, amelyek mind a banki, mind a termelői szférának biztonságot adnak.

A miniszter szerint az egész agrárgazdaság jelentős kihívások előtt áll. Miután az Európai Unió maga is változik, a magyar agráriumnak is változnia kell.

Gráf József tájékoztatása szerint 400,3 milliárd forintos támogatás jut jövedelempótlásra, ami kétszer annyi, mint 4 évvel ezelőtt volt, és 23 százalékkal több, mint az elmúlt évben. Ugyanakkor a magyar gazdák még mindig 35 százalékkal kevesebb támogatást kapnak, mint az Európai Unió régi tagországaiban gazdálkodók, 2009 végén, 2010 elején azonban megszabadulnak ettől a hátránytól, „ledobják a hátukon cipelt terhet”, és legyőzik a versenytársakat – mondta a miniszter.

Szavai szerint bizakodásra ad okot, hogy a magyar agrárgazdaság szerkeze jó, az ágazat fejlődőképes, így hosszú távon is lehet hitelezni,. Nagyon jónak nevezte a hitelgarancia rendszert.

A konferencián Roswitha Mosburger, az AECM szakértője a konferencián arról beszélt, hogy az Európai Unió támogatja és finanszírozza a garanciaszervezeteket, amelyeknek fontos feladata, hogy megteremtsék a hitelhez jutás feltételeit az agrárgazdaságban dolgozóknak. A szakértő szavai szerint 11 uniós tagállamban – köztük több új csatlakozó országban – működik az agrár-hitelgarancia rendszer.

Az uniós területalapú és nemzeti támogatások feltételei

Megjelentek az idei uniós területalapú és a hozzá kapcsolódó nemzeti támogatások feltételei, viszont a rendeletekben nem esik szó konkrét összegekről, ezek később kerülnek meghatározásra. Pásztohy András, az agrártárca politikai államtitkára április 5-én elmondta: az idén a gazdálkodók normatív alapon, azaz az egyszerűsített területalapú támogatásként, illetve az állatszámhoz, valamint az állati termékekhez kötött támogatásként összesen mintegy 200 milliárd forinthoz juthatnak hozzá. Ez az összeg 5 százalékkal több a múlt évinél, mivel 5 százalékkal emelkedett az uniós támogatás mértéke. Az államtitkár ugyanakkor az elosztás belső arányairól még nem tudott részleteket mondani, mivel a minisztérium apparátusa jelenleg egyeztet a szakmai szervezetekkel és ezt követően alakulnak ki a véglegesen elosztható összegek.

A Magyar Közlöny legújabb száma közli a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter két támogatási rendeletét. Az első az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegéből finanszírozott egységes területalapú támogatás idei igénybevételét, míg a másik az ehhez kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatás igénybevételét szabályozza.

Az uniós forrásból az kaphat támogatást, akinek a támogatható területe meghaladja az 1 hektárt. A több darabból álló birtoknál összeszámítandók a legalább 0,3 hektár nagyságú területek. Szőlő és gyümölcsös esetén viszont már 0,3 hektár egybefüggő terület esetén is jár a támogatás.

A támogatási kérelmet 2006. április 15. és május 15. között a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által rendszeresített nyomtatványon és az MVH által közleményben meghatározottak szerint kell beadni. A kérelem benyújtását követő 30 napon belül annak befogadását a Hivatal visszaigazolja. Akinél a túligénylés mértéke 5 százalék alatti, annak a kérelmét az MVH helyesbíti, míg az ennél nagyobb túligénylésnél már a gazdálkodónak kell ezt megtennie. A támogatásról a Hivatal 2006. július 1-ig dönt, a kifizetésre pedig ez év december 1. és 2007. június 30. között kerül sor. A támogatás mértékét külön jogszabályban határozza meg a miniszter. A nemzeti kiegészítő támogatás meghatározott növényekhez és állatokhoz kötődik. A támogatás mértékét ebben az esetben is külön jogszabály állapítja majd meg (az idei költségvetésben az MVH támogatási rovatában 11 milliárd 138,1 millió forint szerepel). A hízott bikák után, ha azokat ebben az évben vágóhídon levágják, vagy élő állatként az EU-n kívülre exportálják, akkor az év utolsó napjáig lehet igényelni támogatást, amit jövő év május 31-ig fizet ki a Hivatal. Az állam idén legfeljebb 94.620 egyedet támogat. Az anyatehén tartók ez év június 1. és július 31. között igényelhetik a támogatást (összesen 117 ezer egyed után) és szeptember 15-ig már meg is kapják a pénzt. Rosszabbul járnak az anyajuhtartók, akik ez év április 7. és május 8. között adhatják be az igénylést, de a támogatás csak jövőre, március végéig kerül kifizetésre.

Jár nemzeti kiegészítő támogatás 3,5 millió hektár szántóföldi növénytermesztés után és speciális szabályok szerint a következő növények termelőinek: dohány, héjas gyümölcsök, energetikai növények, valamint rizs. A dohánynál csak a Virginia és a Burley fajta támogatható, a termelőnek tagsággal kell rendelkeznie egy termelői csoportban, a csoportnak pedig szerződéses kapcsolatban kell állnia egy feldolgozóval. A héjas gyümölcsök közül a mandula, a mogyoró és a dió kap kiegészítő támogatást.

Az állam 30 ezer hektár energetikai célú növénytermesztést támogat, de csak akkor, ha a termelőnek szerződése van egy elsődleges feldolgozóval. A támogatás ez év április 15. és május 15. között igényelhető, a fizetés végső határideje jövő év szeptember 30.

Kevés az ökogazdálkodásba bevont terület Magyarországon

Magyarországon a megművelt földterület 2,1 százalékán folyik biológiai gazdálkodás, szemben a 15-20 százalékos európai aránnyal – mondta Sólyom László köztársasági elnök április 5-én Budapesten, az ökológiai gazdálkodással foglalkozó Channel program zárókonferenciáján.

A köztársasági elnök rámutatott: Magyarországon a biogazdálkodás túlnyomóan növénytermesztést jelent, az ökológiai állattartás ehhez képest elenyésző arányú.

Sólyom László ugyanakkor örvendetesnek tartotta, hogy a biogazdálkodásba bevont területek nagysága évente 10-20 ezer hektárral nő. Megemlítette, hogy volt olyan év, amikor ez elérte a 30 ezer hektárt. Az utóbbi 6 év statisztikái szerint a magyar biogazdálkodás minden mutatója egyenletes növekedést jelez, a vállalkozások számától a biomódszerrel megművelt földterületeken át az ellenőrzött területekig bezárólag.

A köztársasági elnök utalt arra, hogy az ökológiai gazdálkodás nemcsak termelési mód, hanem szociális és kulturális közeget hoz létre a benne résztvevők számára. A biogazdálkodás növeli a kisközösségek összetartó erejét, munkaalkalmakat teremt, jövőt és jövőképet ad a vidéknek, ezért jelentősége folyamatosan nő.

Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kiemelte: a 21. század a tudomány százada, és a tudomány ebben az évszázadban jobban meghatározza az emberek életét, mint eddig bármikor. Ezért a tudósok felelősségére és a tudomány alkalmazásának felelősségére hívta fel a jelenlévők figyelmét.

Radics László, a Corvinus Egyetem professzora a konferencia fő szervezője és a program projektmenedzsere elmondta: Magyarországon jelenleg mintegy 130 ezer hektáron folyik biotermelés, ami 1.500 ökogazdaságot jelent, az állati termékek előállítása viszont elmarad a lehetőségektől. A biogazdálkodás éves árbevétele 10 milliárd forint körül alakul.

A biotermékek előállítása mintegy 20-30 százalékkal kerül többe, mint a korszerűbb technikával előállított termékeké. A biotermékek ára átlagosan 50 százalékkal magasabb a nem biotermékekénél.

A professzor sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar biotermékek 85 százalékát kiviszik az országból és csak mintegy 15 százalékát fogyasztják el belföldön. Ezen az arányon változtatni kellene és ezért javasolják is az Európai Uniónak, hogy az ökológiailag előállított termékek népszerűsítésére indítson programot.

A most zárult Channel programban másfél éven keresztül azt vizsgálták, hogy milyen állapotban van a 10 új uniós tagország ökológiai gazdálkodása. Az eredmények szerint Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el.

Élhetőbb faluért program

Az Élhetőbb faluért program alapja az összefogás civilek, hivatásosok és amatőrök, a hétköznap embere és az ő megbízásukból felelősséget vállaló önkormányzati és kormányzati emberek között – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök április 7-én Budapesten a programot elindító minisztériumok által szervezett fesztiválon, a Jagelló utcai kongresszusi központban.

Gyurcsány Ferenc szerint a települések jövőjét kitalálni csak helyben lehet, és a mindenkori kormány akkor teszi helyesen a dolgát, ha ezt a folyamatot segíti, hiszen „ki másnak dobog jobban a szíve ezekért a falvakért, mint az ottlakóknak”. A rendezvényen kiosztott prospektus szerint az Élhetőbb faluért program négy tárca, a munkaügyi, a földművelésügyi, az esélyegyenlőségi és a Belügyminisztérium összefogásával működik. Célja, hogy az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek esélyt biztosítson a felzárkózáshoz. A fesztiválon ezek a kistérségek mutatkoztak be. A rendezvényen jelen volt Göncz Kinga esélyegyenlőségi és Gráf József földművelésügyi miniszter is.

Juhágazat: ágazati stratégia szükséges

A juhágazat fejlődése érdekében mielőbb ágazati stratégiát kellene alkotni, emellett az állattartók földhöz juttatását is mihamarabb biztosítani kell – jelentette ki Jávor András, a Juh Terméktanács elnöke április 9-én.

Jávor András beszámolt arról, hogy jelenleg kedvező áron lehet eladni a magyar élőbárányt külföldön, például a tejesbárány kilójáért három eurót, azaz 750-800 forintot adnak a vevők. A szakember elmondta: az élőbárány kivitel, amely túlnyomórészt Olaszországba irányul, az idén várhatóan hasonló lesz a tavalyihoz, esetleg 10-50 ezer bárány exportjával lehet több. A múlt évben összesen mintegy 820 ezer élőbárányt vittek ki az országból. A bárányexport felét általában már az első félévben teljesítik a juhászatok. Húsvét körül azonban kiszállítási csúcs van, ekkor viszik ki az országból az exportbárányok mintegy 35 százalékát. A kivitel mintegy 90 százaléka kerül Itáliába, a fennmaradó hányadot pedig Görögországban adják el. Magyarországon a bárányhús-fogyasztás alacsony mértékű, a terméktanács elnöke csupán alkalminak minősítette. Így a húsvéti bárányhús-fogyasztás sem jellemző Magyarországon.

A múlt évben az élőbárány-export összes árbevétele 11-12 milliárd forint volt, míg a gyapjú eladásából további 3-4 milliárd forint árbevétele származott a juhászatoknak. Az idén a múlt évihez hasonló mértékű árbevétellel számolhatnak a juhászatok. Magyarországon jelenleg mintegy 7-8 ezer juhász tevékenykedik, a terméktanács elnöke szerint a juhágazat mintegy 20 ezer családnak biztosít megélhetést. A KSH legutóbbi közlése szerint 2005 december végén a magyarországi juhállomány 1,404 milliós volt.

Szigorodott az állatlétszámhoz kötött támogatás rendszere

Szigorította kis mértékben az állatlétszámhoz kötött támogatásról szóló rendeletét a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. A Magyar Közlöny legutolsó számában megjelent módosítás a támogatási jogosultság átruházását, bérbe adását, valamint a kihasználatlan kvóta megvonását érinti. Az új jogszabály április 11-én lépett életbe.

Új szabály, hogy aki el- illetve bérbe adja a jogosultságát, az egy éven belül támogatási jogosultságot nem vásárolhat és nem is bérelhet. Új szabály az is, hogy a támogatási jogosultság az állatállomány nélkül is átruházható, illetve bérbe adható. Aki vásárolt, illetve bérelt támogatási jogosultságot, az abban az évben maga köteles kihasználni a támogatást, azt nem adhatja tovább semmilyen formában.

Az eddigi szabályok szerint ha az anyajuh-tartó az egyéni támogatási keretét legalább 90 százalékban nem használta ki, akkor a ki nem használt kvótát az országos kvóta javára – ellenérték nélkül – el kellett vonni. Az anyatehén tartóknál pedig 70 százalék alatti kihasználtság esetén vonták el a kvótát, de csak a 70 százalékos szint mértékéig.

Az új szabály szerint a 90 százalékos kihasználtság a limit mindkét esetben. Az anyajuh-tartótól a teljes ki nem használt kvóta, míg a tehéntartótól a 90 százalék alatti ki nem használt kvóta kerül be az országos tartalékba. Az elvonás továbbra is ellenérték nélkül történik.

Az anyatehén támogatást összesen 117 ezer állatra lehet igénybe venni az idén is, ugyanúgy mint tavaly. A támogatási összeg a múlt évben állatonként legfeljebb 31.248 forint volt. Az úgynevezett extendifikációs – azaz állatszám növelő – marhatartási támogatást 2006-ban 211.620 állat után lehet maximum igényelni. Ez megegyezik a tavalyi állatlétszámmal. A múlt évi támogatás állatonként legfeljebb 11.702 forint volt.

Az anyajuh támogatás 1,146 millió állat után vehető fel maximálisan, csakúgy, mint a múlt évben. Ez a támogatás egyedenként tavaly 1.452 forint volt. Amennyiben a juhtartó juhtejet vagy tejterméket értékesített, legfeljebb 1.205 forintra volt jogosult 2005-ben. Az agrárpiaci főosztály aláhúzta: az idei támogatási mértékekről a közeljövőben külön jogszabályt jelentet meg a szakminisztérium.

A kedvezőtlen adottságú területeken történő juhtartás támogatását országosan 300 ezer állat esetében lehetett tavaly igénybe venni maximálisan. Az idei feltételek megegyeznek a múlt éviekkel. A támogatási összeg az előző évben 1.008 forint volt egyedenként. Ez esetben is az idei támogatási összegről a közeljövőben szintén külön jogszabály rendelkezik majd.

Szakvélemény a genetikailag módosított terményekről

Az Európai Unió Élelmiszer-biztonsági Hatósága április 12-én engedélyt adott öt genetikailag módosított (GMO) termény (három kukoricafajta és két repcemag-féleség) forgalmazására, azt hangsúlyozva, hogy ezek nem jelentenek kockázatot sem az emberre, sem pedig az állatokra. Az érintett öt terményre egyes uniós tagországok tilalmat érvényesítenek.

Az Európai Bizottság kérte fel az olaszországi székhelyű Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságot (EFSA) a szakvéleményre. Eszerint az érintett termények „uniós piacra történő bevezetése nem jelent kockázatot”. Az EFSA szakvéleményét azzal egyidőben tették közzé, hogy az EU bizottsága vitát kezdett a genetikailag módosított termények uniós politikájáról. E tanácskozáson egyes bizottsági tagok bírálatokkal illethetik az EFSA-t, amiért annak munkája nem kellőképpen átlátható, továbbá, mivel szerintük a hivatal túlságosan erősen támaszkodik a nemzetközi biotechnológiai vállalkozások által nyújtott adatokra.

Támogatott hitelt várnak a békéscsabai baromfitermelők

Támogatott hitel segítségével szeretné újraszervezni tevékenységét a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Kft., amelyet veszteséges termelés miatt leállítottak.

A társaság kommunikációs vezetője, Zoltán Péter április 13-án elmondta, hogy a rendelkezésre álló információk szerint a termelők támogatott hiteleket kaphatnak a kormányzat segítségével, s mivel hajlanak erre a megoldásra, elkezdődhetnek az ez irányú tárgyalások.

Az üzem jövőjéről taggyűlésen tárgyaltak a tulajdonosok a Carnex csoporthoz tartozó Békéscsabai Baromfifeldolgozó Kft.-ben. Zoltán Péter emlékeztetett arra, hogy a társaság vezetése március 21-én döntött arról, hogy a felhalmozott veszteségek miatt leállítja a csirkefeldolgozó gépsort, március 29-én pedig teljesen leállt az üzem, az áramszolgáltató ugyanis lekapcsolta az áramot. A cégvezetés a madárinfluenza pánik miatt visszaesett baromfifogyasztással, illetve a csökkenő fogyasztói árakkal magyarázta a csirkefeldolgozás veszteségessé válását.

A taggyűlésen határozatot hoztak a tulajdonosok, miszerint a nehéz pénzügyi helyzetet orvosolni kell, a pénzügyi reorganizálás érdekében a szállítói kör tőkésítését kell végigtárgyalniuk a feleknek. Az üzem újraindítására egyelőre nincs mód, jelenleg állagmegóvás történik.

A békéscsabai, mezőkovácsházi és orosházi baromfi-feldolgozó üzemek jövőjét illetően Gráf József szerint a termelői tulajdonba kerülés lehet a megoldás. A miniszter szerint a termelőknek és a beszállítóknak vállalniuk kell, hogy az adósság jelentős részét tőkésítik, gyakorlatilag ők is beszállnak a cégbe.

A még termelő két üzemmel kapcsolatban azért tartja sürgősnek a megoldást Gráf József, mert ha a hízott kövér árunak a feldolgozása leáll és a tenyésztés is megszakad, annak jóvátehetetlen következményei lesznek. Az orosházi és mezőkovácsházi üzemben folyó víziszárnyas- feldolgozás jövőjét illetően a miniszter optimista, mert véleménye szerint az ezekben az üzemekben előállított baromfi-termékeknek jó piaca van, a termékek értékesíthetők, eladhatók, a csirkénél van alapvetően hisztéria.

Gráf József szerint a békéscsabai üzemet minden körülmények között meg kell menteni. Az igazi felfutás idejét azonban egyelőre nem tudta megmondani. A gyár jövendő termelését a termelői tulajdonra és az egyesített magyar-román piacra kívánják alapozni.

Agrárlapok privatizációja

Az agrártárca pályázat útján értékesítette a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) vagyonkezelésében lévő mezőgazdasági lapcsaládot, a pályázat eredményét április 14-én Benedek Fülöp, a minisztérium közigazgatási államtitkára ismertette.

Az FVM a Magyar Mezőgazdaságot, a Kertészet-Szőlészetet, a Kertbarát Magazint és a Kistermelők Lapját, valamint a Méhészetet, továbbá az Erdőgazdaság és Faipar című lapot adta el a Magyar Mezőgazdaság Kft. és a Szabad Lap Kft. által közösen alakított konzorciumnak 440 millió forint plusz áfa áron. Az államtitkár közölte: a lapcsalád értékesítésére meghirdetett pályázatra egyetlen érvényes pályázat érkezett, mégpedig a Magyar Mezőgazdaság Kft. és a Szabad Lap Kft. által alakított konzorciumtól.

Benedek Fülöp aláhúzta: a mezőgazdasági lapokhoz kötődő vagyonértékű jogok eladása kapcsán az FVM szempontjai messzemenően érvényesültek a vállalásokban. Így a továbbiakban is szavatolt az agrártárca kommunikációs érdekeinek hatékony érvényesülése, valamint a lapok hosszú távú megjelentetése, továbbá a piaci viszonyok érvényesítése.

Ennek alapján az állami vagyon tulajdonosi képviseletére jogosult Kincstári Vagyoni Igazgatóság hasznosítási tanácsa hozzájárult, hogy a nyertes ajánlattevővel 440 millió forint plusz áfa áron megkössék a szerződést. Ezen belül az ajánlatban foglalt ütemezéssel készpénzben 70 millió forint plusz áfa, szolgáltatásban pedig 370 millió forint plusz áfa teljesítendő. Ilyen szolgáltatás többek közt a minisztérium és szakintézményei által kiadott közlemények, illetve az általuk összeállított mellékletek megjelentetése.

A mezőgazdasági lapcsaládot a továbbiakban a Mezőlap Kft. adja ki, amelynek fele-fele arányban tulajdonosa a pályázatban nyertes két társaság. A Mezőlap Kft. törzstőkéje 10 millió forint. A Magyar Mezőgazdaság Kft. éves árbevétele 500 millió forint körül mozog, míg a Szabad Lap Kft. árbevétele éves szinten eléri az 1,2 milliárd forintot.

Magyar bor- és bormarketing siker Londonban

Az Egyesült Királyság The Sunday Times Wine Club elnevezésű borklubja a Hungarovin Campanula Pinot Grigio nevű borát választotta a klub legnépszerűbb borává és egyben ezt a bort bemutató magyar standot tüntette ki a legjobb stand elismerő címmel március végi londoni borkiállításán. A Törley-csoporthoz tartozó Hungarovin már három éve szállít a világ leghíresebb borszakírója, Hugh Johnson által alapított borklub számára többféle magyar bort. A Hungarovin Kft. Campanula – ez a harangvirág latin neve – márkájú Pinot Grigio, azaz szürkebarát bora, amely az Etyek-budai borvidékről származik, az elmúlt években közkedvelt lett a neves angol borklub tagjai között. Így érhette el, hogy ez év elején megkapta a legnépszerűbb bor kitüntetést. A brit borklub 28 éve minden tavasszal megrendezi a legkiválóbb borok bemutatóját az angol fővárosban. A Törley Pezsgőpincészet Kft. az idén másodszor kapott meghívást a bormustrára, hogy azon külön standdal vegyen részt.

A londoni borkiállításon mintegy 80 külföldi kiállító borait láthatták és kóstolhatták az érdeklődők.

A magyarok nemcsak a kiállított borokkal – többek között a Campanulával, a Domaine St. Orban Etyeki Sauvignon Blanc 2004-sel, valamint a nagyrédei Pannónia Chardonnay-val –, hanem azok marketingjével is sikert aratak: a Törley Kft. standja ugyanis elnyerte az idei legjobb stand díjat, megelőzve számos neves külföldi kiállítót.

Bálo Zoltán, a Törley Pezsgőpincészet marketingvezetője elmondta: a cég évente mintegy 13-15 millió palack bort állít elő. E mennyiség mintegy 15-20 százalékát szállítják Angliába. Az Egyesült Királyságba szállított borok 30-40 százaléka kerül a The Sunday Times Wine Club exkluzív borklubba.

A Törley Pezsgőpincészet múlt évi árbevétele mintegy 14 milliárd forint volt. Ez az idén a múlt évi márkavásárlások nélkül várhatóan 1-2, a márkavásárlásokkal együtt pedig mintegy 5-8 százalékkal növekszik majd. A teljes árbevétel mintegy 30 százalékát teszik ki a boreladásból származó bevételek.

A mezőgazdasági támogatási tartalék felosztása

Az országos tartalékból is lehet igényelni állatlétszámhoz kötött támogatást – áll a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter április 18-i rendeletében. Az országos tartalékból a támogatási jogosultságot lépcsőzetesen osztják szét. Első helyen állnak azok, akik jogerős határozaton alapuló igénnyel rendelkeznek. A maradékon két csoport osztozhat. Az elsőbe tartoznak az anyajuh-, illetve anyatehén-tartási támogatási jogosultsággal nem rendelkezők, feltéve, hogy megfelelnek néhány további feltételnek. Így például jogosultak a fiatal gazdálkodók induló támogatására, vagy kedvezőtlen adottságú területen gazdálkodnak. Itt vagy a gazdálkodónak, vagy az alkalmazottjának legalább középfokú szakirányú végzettséggel kell rendelkeznie. A második csoportba azok kerültek, akik anyajuh- illetve anyatehén-tartási támogatási jogosultsággal rendelkeznek, és bővíteni szeretnék a tevékenységüket.

Egyik csoportba tartozó jogosult sem állhat csőd-, felszámolási-, vagy végelszámolás alatt. A magánszemély gazdálkodó ellen pedig nem lehet folyamatban végrehajtási eljárás.

Ha a termelő kap támogatást az országos tartalékból, akkor a következő támogatási év végéig csak maga használhatja a támogatási jogosultságot, azt sem eladni, sem bérbe adni nem lehet.

MVH: késve fizetik a támogatást az anyatehén-tartóknak

Késve kezdődött meg az anyatehén-tartás támogatásához kapcsolódó határozatok kiküldése a gazdálkodóknak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalban (MVH). Soproni Horváth Lajos, a hivatal sajtófőnöke április 19-én elmondta: a támogatás kifizetését azért nem tudták március 31-ig teljesíteni, mert az uniós csatlakozást követően ez az első év, amikor az anyatehén-támogatás kifizetésének az Európai Bizottság úgynevezett notifikációs – azaz befogadó – eljárása szerint kell megtörténni. Emellett az úgynevezett Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) „lekérdezését” követően a hiánypótlások száma magas volt. A helyszíni ellenőrzések során ugyancsak sok gond adódott, és ezeket alaposan ki kellett vizsgálnia az MVH-nak – mutatott rá a sajtófőnök.

Hátráltatta a határozatok kiküldését az is, hogy az állatok száma feltehetően több lesz a támogatásra rendelkezésre álló forrásnál, és ezért elkerülhetetlen lesz az úgynevezett visszaosztás. Így a hibátlan kérelmet benyújtó gazdálkodóknak sem fizethető ki a támogatás, míg az utolsó támogatási kérelmet el nem bírálta a hivatal. A vonatkozó uniós rendelet értelmében a támogatási összeg 60 százalékát lehet átutalni előlegként azoknak az állattartóknak, akiknek kérelme hibátlan volt.

Az MVH-hoz összesen 9.171 támogatási igény érkezett. A határozatokat az érintett állattartók már meg is kapták. Azóta további előlegfizetési határozatokat küldött ki az MVH. Az úgynevezett véghatározatokat – ami a támogatási igény elismerését jelenti – az érintetteknek május elejéig postázzák.

Az egy anyatehénre jutó támogatás összege 31.248 forint. Összesen 3,62 milliárd forintot fizet ki az állattartóknak ezen a címen a hivatal.

Szőlő- és borfórum Budapesten

Nehéz volt a magyar szőlő- és borágazat számára 2005, az első teljes uniós év egyrészt az alkalmazkodási nehézségek, másrészt a kedvezőtlen időjárás miatt – hangoztatta Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) főtitkára április 20-án Budapesten, a szőlő- és borfórumon. A szakember elmondta: a múlt évben mintegy 3 millió hektoliter, az előre jelzettnél kevesebb bor került a szüretet követően a pincékbe.

A főtitkár kitért arra, hogy az agrárintézményi rendszer sem tudta mindig teljesíteni a vele szemben támasztott elvárásokat. Példaként említette a támogatásokhoz való nehézkes hozzájutást, továbbá az ágazat számára fontos jogszabályok elfogadásának elmaradását. Nem került az országgyűlés elé a múlt évben sem a bortörvény, sem a hegyközségi törvény módosítása. Ezekre pedig szükség lett volna, egyrészt a hegyközségi szervezet működésének korszerűsítése, másrészt a borral kapcsolatos törvényi szabályozások pontosítása miatt.

A szakember ugyanakkor pozitívumként említette, hogy a múlt évben a bor jövedéki adója nullakulcsos lett és az így felszabaduló összeget, „literenként 8 forintot” a bormarketingre, illetve az ellenőrzések hatékonyságának javítására lehet majd fordítani.

Horváth Csaba sérelmezte ugyanakkor azt, hogy forráshiány miatt még mindig nem kezdhette meg működését a Magyar Bormarketing Kht. A közhasznú társaságot már bejegyezték ugyan, ám a működéshez szükséges forrásokat az agrártárca még nem tudta biztosítani, mivel annak törvényi feltételei nincsenek meg. Így jelentős összegtől – több mint 1 milliárd forinttól – esik el a borszakma, amit az ellenőrzések szigorítására, illetve a marketing tevékenység fokozására fordíthatna meg.

A szakember szerint a szakmai hátteret biztosító intézményrendszer működtetésére sem áll rendelkezésre a megfelelő pénzösszeg. A szükséges több mint 300 millió forintból még 170 millió hiányzik ebben az évben. Horváth Csaba megjegyezte, hogy ez utóbbi pótlására az agrártárca vezetője, Gráf József ígéretet tett.

Sirman Ferenc, az FVM kabinetfőnöke aláhúzta: az agrártárca a szőlő- és borágazatot kiemelt területnek tartja. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium olyan bizottságokat kíván felállítani a közeljövőben, amelyek a szakmai döntéseket előkészítik és meghozzák. A szakmai bizottságokba – így a szőlő- és borágazati testületbe is – a minisztérium csak egy-két tagot delegál majd.

Hajdu Zoltán, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) igazgatója elmondta: a tavalyi, azaz 2004-2005-ös borpiaci évben 3,6 milliárd forint támogatást kapott az ágazat, míg az idén 1,27 milliárd forintot fizettek ki az ágazat számára. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a 2005-2006-os borpiaci év július 31-én fejeződik be.

Az MVH igazgatója jelezte: Magyarországon a szerkezetátalakítási támogatásra, valamint az ültetvénykivágási támogatásra fizették ki eddig a legtöbb pénzt. Az ültetvény kivágásra az elmúlt borpiaci évben mintegy 2,5 milliárd forint, azaz mintegy 10 millió euró állt rendelkezésre, az idén ez a támogatási összeg az előző évivel azonos mértékű. Szerkezetátalakításra a 2004-2005-ös borpiaci évben összesen mintegy 2,3 milliárd forintot fizettek ki. Az idei borpiaci évben a felhasználható összeg nem változott, azaz 2,5 milliárd forint áll rendelkezésre, ez hektáronként 8 ezer euró. A ültetvénykivágás támogatására hektáronként 300 ezer és valamivel több mint 3 millió forint közötti összeg áll rendelkezésre a terület ún. borkihozatali mutatóinak figyelembe vétele alapján. Ez 1.450-12.300 eurónak felel meg hektáronként.

Magyarország ültetvénykivágásra az előző borgazdasági évben 5 ezer hektárra kapott engedélyt az uniótól. Ezt a lehetőséget az országban csak 4 ezer hektárra vették igénybe. Az idei mértékről az igazgató érdemben még nem tudott nyilatkozni. A szőlőtermelők támogatásokat kaptak a bor minőségének javítására, a krízislepárlás támogatására, valamint a melléktermékek megsemmisítésére is.

(forrás: MTI)