Meghirdették a sertéstenyésztési támogatásokat

Meghirdették a sertéstenyésztők és a feldolgozók számára adható idei támogatásokat, amelyek összességében mintegy 7 milliárd forintot tesznek ki - hangzott el február 23-án Budapesten a Sertéstenyésztők Országos Választmányának ülésén. A meghirdetett támogatások része, hogy a feldolgozók állatonként 120 forintos úgynevezett húsvizsgálati hozzájárulást kapnak 3,5 millió sertés után. A tenyésztők az állatbetegségek megelőzésére úgynevezett állategészségügyi prevenciós támogatásban, költségtérítésben részesülnek, állatonként 200 forintot kapnak. Ez 3 millió sertésre vonatkozik. Emellett megmaradt még a múlt évben is adott állatonként 1.800 forintos úgynevezett állatjóléti támogatás, amely mintegy 3,3 millió állat után jár. A tenyésztők előreláthatólag számíthatnak még az úgynevezett állati hulladék megsemmisítés költségeinek támogatására is. Ám ez ügyben még most folynak az egyeztetések, és a véglegesítő tárgyalások az Európai Unió illetékeseivel.

A sertéstenyésztők felvetették, hogy a feldolgozók több sertés után kapnak úgynevezett minőségvizsgálati támogatást, mint amennyi után támogatás jár a tenyésztőknek. Az állattartók azt szeretnék elérni, hogy a két mennyiséget hozzák egy szintre, vagyis a feldolgozók ne kapjanak támogatást az import állatok minőségvizsgálatára.

Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára elmondta: az állattartók megnyugvással vették tudomásul, hogy a unió által előírt környezetvédelmi beruházásokat csak később kell teljesíteniük, mivel azok megvalósításához nem rendelkeznek megfelelő forrásokkal. Az új határidő megállapítása már kedvezőbb az állattartó telepek számára, ugyanis az előírt környezetvédelmi beruházásokat csak 2009-re, illetve 2013-ra kell megvalósítani.

A MOSZ titkára beszélt arról is, hogy az élelmiszerbiztonsági előírások betartása érdekében szorosabban szeretnének együttműködni a jövőben a fogyasztóvédelmi felügyelőségekkel.

Eddig 25 ezren csatlakoztak a termőföldért életjáradék programhoz

Eddig országosan 25 ezren kapcsolódtak a termőföldért életjáradék programba, mintegy 50 ezer hektárt ajánlottak fel a Nemzeti Földalap számára – mondta Pásztohy András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára február 24-én Őriszentpéteren, a helyi gazdálkodók és falugazdászok számára rendezett fórumon. Átlagosan havonta 30 ezer forint járadékot vesznek fel az érintett nyugdíjasok, szavai szerint ez nagyobb anyagi biztonságot jelent az időskorúak számára, a program hozzásegíti őket életkörülményeik javításához. A jogszabályok módosulásának köszönhetően pedig ma már az olyan természetvédelmi területeken is lehetőség van a termőföldek felajánlására, mint az Őrség. A természetvédelmi területeken a természetvédelmi hatóság bevonásával, azzal egyeztetett módon kerül a terület később hasznosításra.

Pásztohy András elmondása szerint eddig az Őrségből 200 konkrét termőföld felajánlás történt és mintegy 700 érdeklődést regisztráltak. Az államtitkár becslése szerint néhány ezer hektárnyi termőföld kerülhet a természetvédelmi területekről a Nemzeti Földalapba, ezeket nem feltétlenül fogják azonnal értékesíteni, hiszen művelésükre speciális szabályok, előírások vonatkoznak.

Pásztohy András egy későbbi fórumon felhívta a figyelmet arra, hogy 2009-ben lejár a külföldiek földvásárlását akadályozó moratórium, ezért, aki földet akar vásárolni, az minél előbb tegye meg. Hozzátette: a gazdálkodók egymás közötti földvásárlását is segíti a kormányzat, mert kedvezményes, 3,5 százalékos kamatozású hitelhez lehet jutni.

A felhasználtnál jóval több támogatást kaphatnának a fiatal gazdák

A fiatal gazdák támogatására az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) forrásaiból eddig mindössze 100 millió forintot használtak fel, miközben 2004-2006 között több mint 3 milliárd forint az erre rendelkezésre álló pénz – mondta Forró Pál, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) osztályvezetője február 24-én Budapesten, a fiatal magyar gazdák konferenciáján.

Az AVOP támogatások fedezésére 2004-2006 között összesen 317 millió euró, azaz mintegy 106 milliárd forint áll rendelkezésre, ebből az összegből 3,044 milliárd forinttal lehet támogatni a fiatal gazdálkodók munkáját összességében 2004-2006 között.

Az osztályvezető elmondta: a fiatal gazdák támogatást kérhetnek az AVOP forrásaiból vállalkozásuk indításához, továbbá a mezőgazdasági munkaerő korösszetételének javításához, azaz egy-egy idősebb gazdálkodó gazdaságának átvételéhez, valamint egy gazdaságilag életképes üzem létrehozásához. Emellett a támogatható célok között szerepel a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek létrehozása, valamint a kezdő fiatal gazdálkodók, különösen a nők számának növelése a mezőgazdaságban.

E célok megvalósításához a fiatal gazdálkodók egyszeri tőkejuttatást kaphatnak, amelynek felső határa 25 ezer euró, azaz mintegy 6,3 millió forint. Ha a gazdaság létrehozásához szaktanácsadó közreműködését is igénybe veszik, ez az összeg további 5 ezer euróval, azaz mintegy 1,3 millió forinttal növelhető.

A gazdaságok alapítását lehet támogatni az egyszeri tőkejuttatáson kívül az éven túli hitelek utáni kamatok támogatásával is. Ennek összege azonban nem haladhatja meg az egyszeri tőkejuttatás mértékét.

Egy fiatal gazdálkodó csak akkor kaphat támogatást gazdálkodásához az AVOP-tól, ha teljesít néhány feltételt. Tehát egyéni vállalkozónak kell lennie, továbbá első gazdaságát kell elkezdeni működtetnie. Amellett fő tevékenységként növénytermesztéssel, állattenyésztéssel vagy vegyes mezőgazdasági munkával kell foglalkoznia. életkora nem lehet kevesebb 20 évnél és nem haladhatja meg a 40 éves életkort. A gazdálkodónak legalább szakmunkás szintű és szakirányú végzettséggel, például aranykalászos gazdatanfolyammal kell rendelkeznie. Követelmény továbbá az egy éves mezőgazdasági gyakorlat is.

Eddig 471 pályázat érkezett a 3,044 milliárd forintos forrásösszeg felhasználására. Ebből a bírálók elutasítottak 225 pályázatot, mivel nem feleltek meg a különféle előírásoknak. Ez mintegy másfél milliárd forint fel nem használását jelenti. Elfogadott pályázat 124 darab van, 888 millió forint értékben. További 122 pályázatot még vizsgálnak a bírálók. Ennek összértéke 678 millió forint.

Az FVM osztályvezetője jelezte, hogy a források szűkössége miatt a valamivel több mint 3 milliárd forintos keretösszeget megkurtították és jelenleg csak mintegy 1,8 milliárd forint áll rendelkezésre a finanszírozáshoz. Jelezte ugyanakkor, hogy várhatóan az eredeti keretösszeg is rendelkezésre áll még az év vége előtt, így további pályázatokat is várnak a fiatal gazdálkodók részéről.

A pályázatok tapasztalatairól szólva Forró Pál elmondta: sok pályázónál összekeveredik az ok és okozat. Nem azért pályázik egy fiatal gazdálkodó, mert jó elképzelései vannak, hanem azért, hogy 100 százalékos tőkejuttatást kapjon. Vannak olyan tapasztalatok is, amikor egy működő gazdaságot osztanak meg azért, hogy többletforráshoz juthassanak. Ugyanez a tapasztalat a szaktanácsadás igénybevételénél is, vagyis a legtöbben azért folyamodnak szaktanácsadásért, hogy további mintegy 1,3 millió forintot kaphassanak.

Boda Tamás főosztályvezető-helyettes a 2007-2013 közötti uniós új költségvetési időszakról szólva közölte, hogy ott a mezőgazdaság egyik alapvető támogatási formája az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) lesz.

Jelezte ugyanakkor, hogy főként a versenyképesség javítására, a környezetvédelemre és az életminőség magasabb szintre emeléséhez adnak támogatást ebből az alapból. Az alap forrásösszege az unióban még nincs jóváhagyva, ezért erről az előadó bővebbet nem mondott. Utalt ugyanakkor arra, hogy várhatóan az átlagos uniós támogatottsági szint csökkenni fog a jelenlegi 50 százalékos mértékről 40 százalékra.

Gazdaszövetkezeti integrációt sürget a Magosz

Jelentős kormánytámogatással országos szintű gazdaszövetkezeti integrációs szervezetet kell létrehozni, és helyi erőkre alapozott termelő, feldolgozó és értékesítési fejlesztéseket – mondta a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke Lentiben, a február 27-i agrárfórumon.

Jakab István szerint a Magosz számára első számú ügy a föld magyar tulajdonban maradása, illetve annak megakadályozása, hogy a Nemzeti Földalapból akár egy négyszögölnyit is gazdasági társaságok vásárolhassanak meg. A szövetség intenzív növénytermesztést akar, de korszerű magyar fajtákból, s hasonló jellegű, egészséges állattenyésztést. Mindehhez „a magyar termelők piacra jutását segítő jogszabályokat kell alkotni”, amelyekhez a mai, teljesen „működésképtelen piacvédelem és határ-monitoring” helyett „valódi áruminőség-ellenőrzési rendszert” kell életbe léptetni.

A Magosz elnöke szerint a mostani kormány úgy akarja a mezőgazdaságot, a vidéket fejleszteni, mint az autópályákat: a nagy cégekre, multikra alapozva. A szövetség viszont helyi erőkre alapozott termelési, értékesítési és feldolgozási fejlesztéseket támogatna az uniós pénzek jó részéből, a feldolgozóipart pedig a gazdák tulajdonában szeretné látni.

Jakab István az ágazat működésnek számos területén bírálta a kormány tevékenységét. Rámutatott: az intézményrendszer nem szolgáló és szolgáltató, hanem egyes agrár-érdekköröknek biztosít privilégiumot a pályázati forrásokhoz való hozzájutásban, továbbá kiszolgáltatja a kisebb erdőtulajdonosokat az állami erdőgazdaságoknak. Kritizálta azt is, hogy nem a szolidaritás elvén működik a kárenyhítés.

A Magosz elnöke kijelentette: fellépnek minden olyan jogszabály megszüntetéséért, amely sérti a családi és kisgazdaságok tulajdoni, termelési és piaci érdekeit, rontja életképességüket.

Erősíteni kell a termelők tulajdonosi szerepét

Erősíteni kell a piacon a termelők tulajdonosi szerepét – jelentette ki Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter február 28-án, lakossági fórumon Vámospércsen. A szaktárca vezetője példaként említette az Alföldi Tejszövetkezetet, amely 1,4 milliárd forintos kormányzati garanciát kapott a Parmalat felvásárlásához, s ezzel a hazai tejpiacon 10-11 százalékkal részesedik. Hasonló módon 900 szőlősgazda birtokába kívánják adni az izsáki borfeldolgozót, amihez 900 millió forintos garanciát vállal a kormány.

A szaktárca vezetője szerint csak a termelők tulajdonosi szerepének növelése jelenthet megfelelő szakszerűséget és garanciát az ágazat fejlődésében. Gráf József a szakszerűség kapcsán megjegyezte: nem lehet politikai célokkal négyévenként felforgatni az ágazatot.

„Még egy felforgatást nem bír ki az ágazat, még egyszer nem bírja ki, hogy nem hozzáértők irányítják” – fogalmazott a miniszter.

Gráf József a lakossági fórumon megerősítette, hogy jó irányba tart a mezőgazdaság: míg 2003-ban még 7-9 milliárd forint volt a veszteség, addig 2004-ben már 17 milliárd forint eredményt produkált, tavaly pedig 60 milliárd forintot.

A miniszter szerint a 110-120 milliárd forintos eredmény elérése a cél, ezzel ugyanis a szektor maga termelné ki az uniós pályázati támogatások maradéktalan elnyeréséhez szükséges önrészt.

A szaktárca vezetője szólt az uniós támogatások kifizetéséről is, ebben sikerült jelentőset lépni előre: míg tavaly májusban még a 25. volt e tekintetben Magyarország, addig decemberre a harmadik helyre lépett elő, januárban pedig már elsőként kezdte meg a támogatások kifizetését.

A fórumon Gráf József felhívta a figyelmet a magyar mezőgazdasági termékek jó minőségére és biztonságos fogyaszthatóságára. Felidézte, hogy tavaly nagy áruházláncok élelmiszer részlegeit záratta be, mert nem megfelelő minőségű terméket árultak. Csupán egy alkalommal másfélmillió tojást kellett összetöretni emiatt, és visszaküldték a feladónak a cseh és lengyel tejet. Hadat üzentek a húsfronton is a rossz minőségű termékeknek.

A baromfiágazatról szólva megnyugvással állapította meg, hogy „a nyári hisztéria nem ismétlődött meg most, amikor itt van a madárinfluenza vírus”, amihez a reális tájékoztatás is hozzájárult.

Megerősítette: a magyar baromfi teljesen egészséges, biztonsággal fogyasztható. A magyar élelmiszeripari termékeknél a takarmányozástól a tartási körülményekig, a feldolgozáson át az áru kiszállításáig minden fázisban ellenőrzéseket tartanak.

Gráf József megfogalmazása szerint nagy rizikó külföldi élelmiszert fogyasztani, de a magyar élelmiszer biztonságos. Tájékoztatása szerint korábban tíz vásárlóból csupán három kérdezte meg egy termékről, hogy az magyar-e, ma pedig már tízből hat kérdezi meg, de a miniszter azt szeretné, ha tízből tíz tenné: „Jobb, egészségesebb a magyar áru, s ne felejtsék el, ha azt vásárolják, azzal a magyar gazdákat támogatják”.

Tulajdoni lap a közjegyzőktől

A közjegyzők március 1-től állíthatnak ki hiteles tulajdonilap-másolatokat. Az ingatlan-nyilvántartási törvény múlt év végi módosított szabályai ez év elején léptek hatályba, egy bekezdést leszámítva. Ez – március 1-től – lehetővé teszi a közjegyzőknek, hogy az ingatlanok tulajdoni lapjairól tanúsítványokat állítsanak ki. Ezek a tanúsítványok azonos hatályúak a földhivatalok által kiállított hiteles tulajdonilap-másolattal.

Magosz: a kormány csak a szavak szintjén ellenzi a GMO-növényeket

A Magosz szakpolitikusa szerint a kormány csak a szavak szintjén ellenzi a génmanipulált növények (GMO) termesztésének engedélyezését, eközben zajlik a felkészülés a tilalom feloldása utáni időszakra. Ángyán József egyetemi tanár, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szakpolitikusa, március 2-án egy kerekasztal-beszélgetésen Budapesten elmondta: noha a kormány elutasítóan nyilatkozik a „génpiszkált” növényeket illetően, a fejlesztési irányok meghatározásakor, illetve a források terelésekor éppen ezzel ellentétes szándékok rajzolódnak ki. Ángyán József példaként említette a 2007-től érvényes vidékfejlesztési stratégiát. A dokumentum négy prioritásából az egyik olyan, úgynevezett genomikai központok létrehozására irányul, amelyek élelmiszer-biotechnológiára specializálódnának. Ezzel párhuzamosan zajlik az őshonos vetőmag-fajtákért felelős génbankok elsorvasztása. A 25 mezőgazdasági kutatóintézet 16 százalékkal kevesebb, ezen belül a vetőmag-minősítő intézetek 21,1 százalékkal kevesebb költségvetési forrást kapnak az idén, mint tavaly. Ángyán József feltételezése szerint, ha majd az ország saját génbankja hagyományos, ökológiai igényekhez illeszkedő fajtákkal már nem tudja ellátni az országot, akkor a gazdák kénytelenek lesznek világfajtákkal, akár genetikailag módosított magokkal vetni.

A professzor szerint a génmódosított növényektől való mentességet minden eszközzel fenn kell tartani Magyarországon. Az eszközök közül kiemelte a jelenleg érvényes moratóriumot, amelyhez szerinte ragaszkodni kell. Az EU ugyanis 17 féle génmanipulált kukorica-fajta termesztését már engedélyezte, de Magyarország tavaly januárban a legtöbb uniós tagállam gyakorlatához hasonlóan ideiglenes tiltást vezetett be. Ezt a moratóriumot Brüsszel időközben elutasította, de a tiltás még érvényben van, s feloldását az unió bürokratikus ügymenete miatt a kukorica idei vetéséig minden bizonnyal még nem kell elrendelni. Az egyetemi tanár a moratórium feloldása esetén további eszközként említette az úgynevezett koegzisztencia törvényt, amely a hagyományos termelés és a GMO-növények termelésének együttélését szabályozza.

Olyan szigorú jogszabályt kell elfogadtatni az unióval, hogy gazdaságilag lehetetlenüljön el az egészségügyi és természetvédelmi kockázatokat rejtő GMO-vetőmagok alkalmazása – mondta Ángyán József. Amennyiben ez sem jelente teljes mentességet az ország számára, akkor az önkormányzatokon a sor. Az egyetemi tanár ismertetése szerint ugyanis az önkormányzatok saját hatáskörükben megtilthatják a génmanipulált vetőmagok alkalmazását, az ilyen rendelkezések nem ütköznek közösségi jogba.

Gráf József: új támogatási formák is indulnak az idén

Megmarad minden olyan állattenyésztési eredményt növelő támogatás az idén, amely tavaly is megvolt, a tejnél duplájára növelik a támogatást, ezen kívül új támogatási formákat is bevezetnek – közölte Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter március 2-án Répcelakon, a környékbeli gazdálkodók számára rendezett fórumon. „Mindenekelőtt a hulladék-megsemmisítés, vagy a melléktermék-megsemmisítés költségeinek, illetve az állatorvosi költségeknek a csökkentésére gondolok, de ilyen a takarmányvásárlás 50 százalékos kamattámogatása is” - jelentette ki a miniszter. Hozzáfűzte: kiemelten támogatják a sertések Aujeszky-fertőzéstől, és a baromfi állomány megóvását, mentesítését a szalmonella fertőzéstől is.

A szaktárca vezetője szólt arról, hogy helyre kell állítani a növénytermesztés és állattenyésztés megbomlott arányát, a jelenleg 60 százalékot képviselő növénytermesztés, és a csupán 40 százalékot kitevő állattenyésztés ugyanis rossz és hosszú távon előnytelen mezőgazdasági szerkezet. Gráf József szerint legalább fordított arány kialakítására lenne szükség, de a helyzet akkor lenne optimális, ha néhány éven belül a termelésből egyharmadot tenne ki a növénytermesztés, és kétharmadot az állattenyésztés.

Gráf József a fórumon kérdésekre válaszolva elmondta: a kormányzat segíteni kívánja, hogy a mezőgazdasági termelők kezébe kerüljenek feldolgozó üzemek.

Kijelentette továbbá: 2009-2010-ig a magyar gazdák támogatása eléri az uniós szintet, ettől a pillanattól fogva pedig a magyar termelőknek nem lesz okuk tartani az európai uniós piaci versenytől.

Megkezdődtek a földárverések

Benedek Fülöp, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) közigazgatási államtitkára március 3-án elmondta: az árverések megkezdődtek Pest, Somogy és Komárom megyében. Elsősorban kisméretű földterületeket értékesítenek pályázatos, illetve árveréses úton, főleg azoknak a gazdáknak, akik birtokaikat szeretnék növelni, illetve egytagban tudni.

Egy vásárló legfeljebb 10 hektár területet vehet. A megvételre felkínált területek 80 százalékát pályázatos úton kívánja értékesíteni a földalap. A pályázati, illetve az árverési hirdetményeket a helyi önkormányzatoknál tekinthetik meg az érintettek a kifüggesztéstől számított 30 napig. Ezt követően kerülhet sor a licitálásra.

Cél a gabonafelesleg másodlagos hasznosításának növelése

A földművelésügyi miniszter szerint a szakma soha nem tapasztalt összefogásának köszönhetően mára sikerült megoldani a gabona tárolását, a következő lépésben a gabonafelesleg másodlagos hasznosításának új formáit kell megtalálni. Gráf József erről március 3-án Kaposváron beszélt, ahol hatezer tonna gabona befogadására alkalmas tárolót avatott fel. Az új létesítmény 90 millió forintba került, amelynek 45 százalékát AVOP-pályázaton nyerte el a Kapostáj Mezőgazdasági Rt.

„Magyarországon 2,5 millió tonna új tárolókapacitást hoztunk létre az elmúlt évben” – mondta a tárca vezetője az avatóünnepségen, emlékeztetve arra, hogy 2005. nyarán, a gabona betakarítása előtt, 8 millió tonna gabona állt a magyar raktárakban, ami az ország egy teljes évi felhasználása.

„Kevesen voltak, akik egy lyukas kétfillérest is adtak volna érte, hogy a gabona tárolókba fog kerülni” – jegyezte meg a miniszter, hozzátéve, a feladatot megoldották, de rögtön adódott egy újabb kérdés, hogy „mit csinálunk a nyolcmillió tonnára duzzadó intervenciós készletünkkel”. A gabonafelesleg hasznosításának lehetséges új formái közül megemlítette a másodlagos energia-feldolgozást, amelybe egy-másfél millió tonna gabonát kell bevonni.

Az év második felében induló programba bekapcsolódik két nagyüzem – Szabadegyháza, ahol izoglükozt állítanak majd elő, valamint a győri szeszipari vállalat, ahol alkoholt készítenek gabonából, duplájára növelve a kapacitásukat. A miniszter szerint az országban legalább 20-25, egyenként 15-20 ezer tonna közötti feldolgozóüzemet kell létesíteni egy-másfél év alatt.

A magyar mezőgazdaság jó irányba tart, de „még messze nem értünk oda, ahova szeretnénk” – jelentette ki a miniszter, aki úgy vélte: az ágazat növekvő támogatottsága segít a célok elérésében.

Módosított génszerkezetű kukoricaféleség forgalmazását engedélyezte az Európai Bizottság

Számos tagország ellenvéleménye ellenére március 3-án az Európai Bizottság engedélyezte egy génszerkezetében módosított kukoricaféleség, a Pioneer cég úgynevezett 1507-es termékének forgalmazását az Európai Unióban. A tagországok egyszer már megvitatták ennek a fajtának az áruba bocsátását, de sem az engedélyezés, sem a tilalom ügyében nem született elégséges többség köztük (ennek elsősorban elvi okai vannak, a tagállamok egy része ugyanis pártolja, a másik csoportja, köztük Magyarország, általában ellenzi a génmódosított termékek unióba kerülését, főleg ottani meghonosítását). Ilyen esetekben viszont az unós szabályok szerint az Európai Bizottság joga a döntés. A bizottság azzal érvel, hogy az uniós élelmiszerbiztonsági hatóság vizsgálatai szerint a szóban forgó termék nem jelent veszélyt az uniós természetre és az egészségre. Az 1507-es kukorica forgalmazását emberi fogyasztásra is engedélyezték azzal a kikötéssel, hogy a génmódosítás tényét fel kell tüntetni az összetevők felsorolásakor. A Pioneer kukoricája a génmódosítás révén ellenáll számos klasszikus kártevőnek. A környezetvédők szerint azonban a módosított fajták termesztése veszélybe sodorná a biotermesztést, a hagyományos fajták jövőjét, illetve megzavarná az érintett körzetek biológiai egyensúlyát.

Júliustól emeli a mezőgazdasági szövetkezeti járadékot a kormány

A mezőgazdasági szövetkezeti járadék 3.500 forintos emeléséről döntött március 7-i ülésén a kormány, amit a mintegy 15 ezer érintett júliustól kap meg – közölte a kormányszóvivő. Az egykori termelőszövetkezetek létrehozásakor, a téeszesítés időszakában az idősebb tagok nem szerezhettek jogosultságot nyugdíjra, ezért az ő részükre 1960-ban speciális járadékkonstrukciót vezettek be. Ez azoknak jár, akik annak idején „bevitték a közösbe” vagyonukat, földjüket, traktorjukat. Ők azt az ígéretet kapták, hogyha idősek lesznek, akkor az állam fizetni fog nekik. A szövetkezeti járadék jelenleg átlagosan 40 ezer forintot tesz ki. Ez a járadék jogi értelemben nem számít nyugdíjnak, azaz erre a járadékra nem vonatkozott a tavaly elfogadott Igazságos nyugdíjemelési program sem. A miniszterelnök még február 8-án tett ígéretet arra, hogy megvizsgálja az emelés lehetőségét. Az emelés idén 310 millió forintjába kerül a kormánynak.

A szóvivő hangsúlyozta, hogy a kormány fontosnak tartja a nyugdíjrendszer igazságtalanságainak megszüntetését. Nehéz ugyanis megmagyarázni, hogy miért kap kevesebb nyugdíjat az, aki 1987 decemberében ment el nyugdíjba, mint aki azután. Ezeket a problémákat a mindenkit érintő általános emelések nem tudják kezelni. Jelenleg körülbelül 2,5 millió ember van Magyarországon, aki felé tartozása van a társadalomnak. Ezeket a problémákat szünteti meg a kormány által elfogadott, ötéves igazságos nyugdíjemelési program, illetve a miniszterelnök által az Idősügyi Tanács ülésén bejelentett négy kezdeményezés.

A mezőgazdasági szövetkezeti járadék emelésen túl szó van az ingyenes utazási korhatár leszállításáról, a rendszeres szociális ellátásban részesülő mintegy 200 ezer ember 13. havi juttatásáról, valamint a szépkorúak jubileumi juttatásáról. Ez utóbbival kapcsolatban elmondta, hogy mintegy tizenháromezer 90 év feletti ember él az országban.

A három további tervezett intézkedés bevezetése fokozatos lesz, annak idejét és módját az Idősügyi Tanáccsal folytatott további konzultációk alapján döntik el.

Magyarország nem alkuszik a Tokaji márkanévre

Alkut ajánlott Magyarországnak a Tokaji márkanév használatának ügyében Olaszország – közölte Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Tokaj-Hegyalján egy szakmai tanácskozáson, március 10-én. Gráf József Tokajban bortermelőkkel találkozva elmondta: úgy tűnik, ragaszkodnak az olasz bortermelők a Tokaji márkanévhez, mivel több milliárd forintnak megfelelő eurót is felajánlottak Magyarországnak azért, hogy a jövőben is forgalmazhassák ezzel a névvel borukat. Az örökös jogért több milliárd forintnak megfelelő eurót tartalmazó ajánlat érkezett a hazai illetékesekhez a dél-európai országból, természetesen elutasítottuk – közölte a miniszter.

Tájékoztatása szerint a világpiacon mindenképpen zavart okozna a kétfajta Tokaji névvel árusított bor. Mi több, nehezebb lenne elérni a névhasználat tiltását Európán kívül, Ausztráliában és az Egyesült Államokban, ugyanis még nem zárultak le az erről szóló tárgyalások.

Marcinkó Ferenc a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke elmondta: az elutasítás után az olaszok új ötlettel rukkoltak elő, átmeneti időszakra, három évre kérnék a Tokaji márkanév használatának lehetőségét. Elsősorban azért, mert a Velencéhez közeli Friuli tartomány szőlőtermelőit nem készítették fel arra, hogy 2007. március 31-e után nem hozhatják forgalomba boraikat Tocai néven. Információk szerint ezért a gesztusért az olaszok napi ezer eurót fizetnének a történelmi borvidék javára. Az olaszok a strasbourgi Európai Bíróságon pert vesztettek a Tokaji névhasználatát illetően, sokak szerint most kiskaput keresve tettek pénzügyi ajánlatot.

Az EU és az Egyesült Államok megállapodott a borkereskedelemről

Az Európai Unió és az Egyesült Államok megállapodott a borkereskedelem szabályozásában, amely segít a híres európai márkanevek védelmében is – közölte az Európai Bizottság március 10-én Brüsszelben. A kétoldalú megállapodás – amelyet a tagországok mezőgazdasági miniszterei már decemberben jóváhagytak – 20 éves vitát zár le, a borgyártás és címkézés mikéntjét szabályozva az Atlanti-óceán két oldalán. A Londonban aláírt megállapodás szerint az amerikai gyártóknál korlátozzák a borneveket: a megegyezés fő akadálya évekig a „félgenerikus” Európában használt védett címkék – mint a champagne, a chablis, a portói, a sherry – ügyében folytatott harc volt. A megállapodás értelmében ezen árunevek használata korlátozások alá fog esni az Egyesült Államokban, miután Washington kötelezettséget vállal arra, hogy megváltoztatja ezen elnevezések jogállását annak érdekében, hogy használatuk a jövőben az EU-ból származó borokra korlátozódjon. Az EU viszont a megállapodás alapján most olyan amerikai borok importját is engedélyezi, amelyek Európában nem engedélyezett technológiával készülnek, így víz, folyékony ízanyag-koncentrátumok és bizonyos savak hozzáadásával.

Az EU termelői számára az Egyesült Államok a legnagyobb exportpiac, több mint kétmilliárd euró értékű és az EU teljes borexport-mennyiségének 40 százaléka talál gazdára az amerikai piacon. Az amerikai borexport Európába ugyancsak növekszik az elmúlt években, de ennek a bevételnek csak mintegy ötödét teszi ki. A tárgyalások második szakasza az első szakasz életbe lépéséhez képest 90 napon belül kezdődik.

Mariann Fischer Boel mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos azt hangoztatta, hogy az egyezmény meg fogja könnyíteni az EU-s borok hozzáférését az USA jelentős haszonnal kecsegtető piacához, egy olyan országéhoz, amelynek fogyasztói nagyra értékelik boraink minőségét és készítésük hosszú múltra visszatekintő hagyományait. Napjainkban, mikor a piacon egyre élesebb a verseny, létfontosságú, hogy ne álljanak szükségtelen és nehezen leküzdhető akadályok bortermelőink előtt. Az EU nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy földrajzi jelzéseinek megfelelő védelmet biztosítson külföldön.

Európai Unió: idén a tavalyinál több gabona

Az Európai Unióban az idén várhatóan 261,54 millió tonna gabonát takarítanak be, felülmúlva a tavalyi 253,20 millió tonnát – áll a Coceral március 10-i jelentésében. A gabonatermelők brüsszeli érdekképviseleti szervezete azzal számol, hogy idén lágy búzából 119,40 millió tonnát takarítanak be a tavalyi 115,54 millió tonna után, míg kukoricából 47,84 millió tonnát, a 2005. évi 47,56 millió tonnát követően. Az EU-hoz 2004-ben csatlakozott közép-kelet-európai országok legnagyobb gabonatermelő országában, Lengyelországban idén várhatóan 27,97 millió tonnára nő a gabonatermés az egy évvel korábbi 26,99 millióról.

Lezárult a LEADER+ program második szakasza

Lezárult az agrártárca LEADER+ pályázatának második fordulója – hallhattuk Pásztohy Andrástól, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkárától március 12-én. A mezőgazdaság fejlesztése nem képzelhető el a vidékfejlesztés nélkül. Ez utóbbit szolgálja az úgynevezett LEADER+ program, amely a helyi adottságok kihasználására ösztönzi a vidéki településeket. A program – eredetileg jóváhagyott – 5 milliárd forintos forrására 2.300 település, azaz 186 településcsoport pályázott, az összes igény 17 milliárd forint volt. A program második fordulójába 108 pályázat jutott. Ezek közül a legjobbnak ítélt mintegy 70-et finanszírozzák végül is az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) forrásaiból. Így 67 kistérség illetve településcsoport juthat 100-100 millió forintos forráshoz a helyi célok megvalósítására.

A 100 millió forint felhasználásáról a településcsoportok döntenek. A LEADER+ program lényege az, hogy a programon kidolgozásában és megvalósításában közösen, egymással együttműködve vegyenek részt a helyi önkormányzatok, civil szervezetek és vállalkozók. Így például több helyen a falusi turizmusra, vagy a helytörténethez kapcsolódó események népszerűsítésére szeretnék fordítani a megszerzett forrásokat.

Az államtitkár utalt rá, hogy eredetileg erre a programra, azaz a vidékfejlesztési célok támogatására mintegy 5 milliárd forint állt rendelkezésre. Ám pénzügyi átcsoportosításokkal végül is több mint 6 milliárd forintot lehetett elosztani a pályázók között. A programban jelenleg nyertes kistérségekben, illetve település-csoportokban csaknem ezer falu található. Ezekben a falvakban mintegy 1,5 millió ember él.

Az államtitkár jelezte: 2007-2013 között, az unió új költségvetési időszakában vidékfejlesztési célra összesen mintegy 50 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Így Pásztohy András szerint nincs akadálya annak, hogy azok a kistérségek, illetve település-csoportok, amelyek a mostani pályázaton nem jutottak pénzhez, újra pályázhassanak.

Kárenyhítés a Hernád-menti gazdálkodóknak

A károsult termelők összesen mintegy 400 millió Ft kárenyhítő támogatáshoz juthatnak – Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter március 13-án határozott a Hernád-menti gazdálkodókat ért elemi károk részleges enyhítéséről. A miniszteri döntésnek megfelelően a közeljövőben megjelenik az a jogszabály tervezet, amelynek alapján a károsult termelők összesen mintegy 400 millió Ft kárenyhítő támogatáshoz juthatnak. 2004. nyarán a Hernád folyó áradása miatt bekövetkezett árvíz csaknem 850 termelőnél 6000 hektár szántóföldi kultúrát károsított 30%-os, ill. ezt meghaladó mértékű hozamkiesést okozva. A károsult termelők között mintegy 700 őstermelő, 120 egyéni vállalkozó és 23 társas vállalkozás szerepelt.

Az uniós jogszabályok alapján ilyen típusú károk enyhítésére kizárólag nemzeti forrásból, ún. de minimis támogatás adható. Ennek lényege, hogy egy-egy termelő az elemi kár miatt bekövetkezett terméskiesésnek megfelelő összegű, de legfeljebb 3.000 euró (mintegy 750 ezer Ft) támogatást kaphat. Ez az Európai Unió külön jóváhagyása nélkül is megvalósítható. (Forrás: FVM – Kommunikációs Önálló Osztály)

Mezőgazdasági árak 2006. január: +3,6 százalék

Az agrártermékek termelőiár-szintje az idén januárban 3,6 százalékkal nőtt 2005 januárjához képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) március 13-án.

A növényi termékek árszínvonala 10,3 százalékkal emelkedett, az élő állatok és állati termékeké 2,2 százalékkal csökkent januárban a tavalyi bázishoz képest. A mezőgazdasági termékek termelőiár-szintje 2005. januárban 13,3 százalékkal, a növényi termékeké 30,2 százalékkal csökkent, az élő állatok és állati termékeké 9,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A gabonafélék átlagára az idén januárban 2 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi alacsony szinthez képest, azonban még így is 12,2 százalékkal alacsonyabb a 2000. évi árszínvonalnál.

A zöldségfélék ára januárban 18,8 százalékkal, a gyümölcsfélék ára 21,5 százalékkal emelkedett 2005. azonos időszakához képest. Januárban a gyümölcsök közül az alma ára a piacon 25,8 százalékkal, a felvásárlóknak történő értékesítésnél 34,6 százalékkal nőtt. A burgonya ára az idén januárban 25,6 százalékkal emelkedett a múlt év januári, több mint 50 százalékos csökkenés után.

A vágóállatok termelői ára az idén januárjában 1,6 százalékkal csökkent a tavalyi 15,5 százalékos növekedés után, ezen belül csak a vágómarha ára növekedett 16,7 százalékkal, a többi terméké csökkent. A vágósertésé 2,3 százalékkal, a vágóbaromfié 6 százalékkal mérséklődött. Az állati termékek ára 3,3 százalékkal csökkent, ezen belül a tej termelői ára 3,6 százalékkal, a mézé 13,6 százalékkal mérséklődött, ellenben a tyúktojás ára 3,6 százalékkal nőtt 2005 januárjához képest. MÁSZ: a támogatások növekményét az állattenyésztésre kell fordítani

A mezőgazdaság előnytelen szerkezetének megváltoztatása érdekében a következő években a támogatások növekményét elsősorban az állattenyésztés fejlesztésére kell fordítani – javasolja a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) március 14-i közleményében, melyben azt sürgeti, hogy a nemzeti hozzájárulás állatalapú támogatásainak ki nem használt részét a tenyésztés-szervezési feladatok és a minőségi tenyészállat-előállítás finanszírozására fordítsa az illetékes tárca. A szövetség úgy véli, hogy a tagállamokban bevezetett új, farm alapú támogatási rendszer a mostani tarthatatlan állapotot konzerválná, és tovább gyengítené az állattenyésztés pozícióját. Hangsúlyozzák azonban, hogy nem a növénytermesztés visszafejlesztéséről, hanem az állattenyésztés felzárkóztatásáról van szó. A MÁSZ közleményében úgy ítéli meg, hogy a magyar mezőgazdaság jelenlegi ágazati szerkezete zsákutca, és ha a kormányzat és a döntéshozók nem teszik meg a szükséges intézkedéseket, akkor a közeljövőben súlyos problémák elé nézhet az agrárium.

A csatlakozási szerződésben rögzített agrártámogatási rendszerről az elmúlt két évben bebizonyosodott: alkalmatlan arra, hogy a magyar mezőgazdaságot erős, élet-, és versenyképes szektorrá tegye – utal a MÁSZ az uniós pénzek terület alapon történő kifizetésére és az intervenciós rendszerre.

A MÁSZ adatai szerint az állattenyésztés jelentősen veszített a mezőgazdaság bruttó termelési értékének részesedéséből, mivel 2002-ben még 45 százalék volt ez az érték, 2004-ben már csak 35 százalékon állt, miközben a növénytermesztés aránya 10 százalékpontot emelkedett.

A szervezet közleményében ugyanakkor üdvözli, hogy a szaktárca élén olyan szakember áll, aki megértette, hogy a helyzet tarthatatlan, és kész az együttműködésre – emlékeztetett Gráf József ígéretére, amely szerint 2007 február 15-ig kifizetik a tenyésztő szervezetekkel szemben fennálló mintegy 470 millió forint tartozást.

Választási szövetséget kötött a MAGOSZ és a Fidesz

Választási szövetséget kötött a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) és a Fidesz. Ennek értelmében a Fidesz hat helyet biztosít a megyei és az országos listáin a Magosz számára – jelentette be Jakab István, a Magosz elnöke március 16-án Budapesten.

„Programunk végrehajtására azért kellett szövetkeznünk, hogy ne csak elkészítsük, hanem valóban a nagyon érzékeny pontokon is ott legyünk a végrehajtásánál”.

A Magosz elnöke a szövetség főbb programpontjai között említette a termőföldeknek a gazdák tulajdonában és használatában történő megtartását, az osztatlan közös földek sorsának rendezését, versenyképes birtoktestek kialakítását, az ökológiai gazdálkodás meghonosítását.

Tárolás, feldolgozás, logisztika

A mezőgazdaságban a 2007-2013-as időszak legfontosabb feladata a tárolás, a feldolgozás és a logisztikai rendszer kialakítása, ezeken a területeken a legnagyobb az elmaradásunk – jelentette ki Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter március 17-én Makón, amikor látogatást tett a makói Zöldségcentrum Kft. üzemében. A magyar termékeknek nem volt megfelelő reklámja, támogatása. Ezen változtatni kell, s ez a folyamat már el is indult – közölte a politikus.

A minisztérium szeretné kidolgozni azoknak a magyar termékeknek a listáját, amelyek dicsőséget, elismertséget hoztak az országnak. Ezek előállítói speciális eredetvédelmet és támogatást kapnának. Ha ezekkel a kiváló termékekkel sikerül betörni a nemzetközi piacra, az felkelti a többi magyar áru iránt is a keresletet - vélekedett Gráf József.

A Zöldségcentrum Kft. zöldségfélék termeltetésével és értékesítésével foglalkozik. Elsősorban a belföldi piacra, a nagy hipermarket-láncoknak szállít. A kft. 2000. évi indulásakor éves bevétele 35 millió forint volt, 2005-ben pedig megközelítette a 600 millió forintot. Az idén a piacok további bővítésével Pásztor Vilmos ügyvezető nettó 750-800 millió forintos árbevételre számít. Kezdetben a hungarikumnak számító vöröshagyma volt a cég meghatározó terméke, de az elmúlt évek során a kínálat bővült: karfiolt, padlizsánt, cukkinit, kígyóuborkát vásárolnak fel mintegy 120-150 partnerüktől, őstermelőktől és nagyobb gazdálkodóktól egyaránt. A vöröshagyma nyomott ára miatt nehéz helyzetbe került gazdálkodóknak igyekeznek segítséget nyújtani, és olyan zöldségféléket termeltetni, amelyeknek biztos és jövedelmező piaca van.

Az EU is megpróbál segíteni a madárinfluenza miatti problémákon

Korábbi elutasító hozzáállásával ellentétben immár az Európai Unió is megpróbál központilag segíteni a madárinfluenza miatti baromfiágazati problémákon, egy-két héten belül ennek a részletei ismertté válhatnak – jelentette be Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter március 20-i brüsszeli sajtótájékoztatóján.

Az EU-tagországok agrárminisztereinek ülését követően a magyar delegáció vezetője bizonyosságát fejezte ki, hogy az Európai Bizottság, amely korábban azt kérte a tagországoktól, hogy próbálják meg a kérést a maguk erejéből orvosolni, most már pontosan érti a helyzet súlyosságát, és meg fogja tenni a szükséges lépéseket uniós segítségben is, illetve engedélyezni fogja, hogy a tagállamok megfelelően kezeljék a terheket.

A segítségre szoruló területek közül Gráf József kiemelte – a készletek felszaporodásából következően – a magántárolást, a hűtőházakban történő tárolást, a kínálat vagy további termelés fékezését (tenyészanyag kivonását), néhány helyen pedig a korai vágást. Magyarország elsősorban azt szeretné, hogy a feldolgozók a kényszertároláshoz hitelt vehessenek fel, ehhez a kormány állami garanciát, illetve – uniós jóváhagyással – kamattámogatást kíván adni.

A legutóbbi miniszteri ülésen még sikertelen kezdeményezésnek bizonyult csatlakozni két ország javaslatához, hogy az EU értse meg: most rendkívüli helyzet van, nem a normális szabályozási lehetőségeknek kellene érvényesülniük, amelyek között a baromfiágazatban nem lehet termelési támogatást adni. „Most már szigorú, a termelők igényeit is kielégítő segítségre van szükség, európai uniós fellépésre” – hangoztatta a miniszter.

Már 11 EU-tagállamban jelent meg a magas patogenitású madárinfluenza-vírus. Magyarországon a február 15-i első bejelentés óta 45 elhullott, vadon élő madárról – köztük 41 hattyúról – derült ki, hogy a veszélyes vírus található bennük.

Az ülés tanúsága szerint a baromfipiacon átlagosan 30 százalék körüli fogyasztás-visszaesést jelentettek, több ország az ágazat teljes ellehetetlenülését is előrevetítette. Magyarországon pontos számítás nehezen lehetséges, de a visszaesés körülbelül 15 százalékosra tehető.

Újra leszögezte ugyanakkor: „Óltól a fogyasztóig garantálni tudjuk, hogy a magyar baromfi egészséges.”

Szóba került az ülésen az EU közös agrárpolitikájának a jövője. Magyarország is csatlakozott ahhoz az – agrárpolitika teljes újragondolását kérő brit követelés ellensúlyozására született – francia memorandumhoz, amelynek lényege, hogy minden újabb változtatás a már eldöntött reformokon belül maradjon. Fontosnak tartotta, hogy – bár „egyszerűsíteni lehet a támogatás egészét, de” – válságkezelésre (például időjárási szélsőségek vagy járványok esetén) továbbra is legyen mód, illetve biztosítani lehessen a jövedelmek garantálását is.

A fenntartható fejlesztés idevágó vetületeiről is eszmét cseréltek a mezőgazdasági miniszterek – e témáról júniusban várhatóan az EU-tagországok állam- és kormányfői is nyilatkozatot fogadnak el. Felszólalásában a magyar miniszter hangsúlyozta, hogy Európa fejlesztése elképzelhetetlen a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés nélkül. A fogyasztók számára ez biztonságos élelmiszer-előállítást, ugyanakkor a környezet és a táj megőrzését, a vidék gazdasági-társadalmi életében való szerepvállalást jelent - mutatott rá. Sajnálatosnak tartotta viszont Gráf József, hogy a 2007-2013 közötti időszakra előzetesen jóváhagyott források és a szóban forgó stratégia keretében megfogalmazott célok nincsenek összhangban, különösen az újonnan csatlakozott országok esetében.

„Egyik szemünket rajta kell tartanunk a versenyképességen is” – fejtette ki Gráf József, rámutatva, hogy a védővámok eltörlését követelő EU-n kívüli országok sokszor nem ugyanazon feltételek szerint állítják elő a termékeket.

A miniszter egy későbbi fórumon beszámolt arról, hogy az év végére eljutottak a fekete gazdaság közelébe, mert eddig már több mint száz tonna fogyasztásra alkalmatlan húsipari terméket lefoglaltak.

Kijelentette, hogy a magyar termelőket a „hazai gengszterektől” és a rossz minőségű külföldi termékeket beszállítóktól meg fogja védeni.

Hangoztatta: van jövője a mezőgazdaságnak. Állításának megerősítésére ismertette a legfrissebb felsőoktatási felvételi adatokat, mely szerint az agráregyetemekre és a főiskolákra negyven százalékkal többen jelentkeztek, mint az elmúlt évben.

Nemzetközi gabonakongresszus Budapesten – hazai helyzet

A magyar fővárosban rendezik meg május 10-13 között az Európai Gabona- és Takarmánykereskedelmi Szövetség, valamint a Nemzetközi Élelmiszer- és Mezőgazdasági Kereskedelempolitikai Tanács közös kongresszusát – közölte március 21-én a Gabonaszövetség. A nemzetközi gabonatanácskozást a Corvinus Egyetem és a Gabonaszövetség szervezői közreműködésével, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával tartják meg Budapesten. A rendezvényen a szervezők szerint nemcsak a szűken vett szakmai kérdések kerülnek terítékre, hanem a nemzetközi agrárkereskedelem kilátásait is elemzik majd a résztvevők.

A fórumon várhatóan jelen lesz Mariann Fischer Boel, az EU mezőgazdasági biztosa, valamint Mike Johanns, az USA mezőgazdasági minisztere, továbbá Stuart Harbison a WTO, azaz a Világkereskedelmi Szervezet vezető szakértője is. A magyar agrártárcát Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter képviseli.

Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára elmondta: mintegy 22,8 millió tonna magyar gabonát kellett a magtárakban, illetve a piacon elhelyezni a 2005-ös gabona gazdasági évben. Ez utóbbit júniustól számolják. A szakember a gabonamérleg adatai alapján közölte: a múlt év júniusában az aratás megkezdése előtt búzából 880 ezer tonna, egyéb gabonából – azaz árpából, rozsból, zabból és tritikáléból – 440 ezer tonna, míg kukoricából 1,3 millió tonna volt az úgynevezett átmenő készlet. Emellett az intervenciós készletek búzából 1,48 millió tonnára, árpából több mint 100 ezer tonnára, kukoricából pedig 2,25 millió tonnára rúgtak. A tavalyi betakarítást követően búzából 5,15 millió tonna, egyéb gabonából 2,1 millió tonna, míg kukoricából 9 millió tonna került magtárakba. Így összesen 7,5 millió tonna búzának, 2,6 millió tonna egyéb gabonának és 12,6 millió tonna kukoricának, azaz összesen mintegy 22,7-22,8 millió tonna gabonának kellett helyet találni a piacon, illetve a magtárakban.

A szövetség adatai szerint Magyarországról a múlt évben több mint 1,5 millió tonna búzát exportáltak. Ennek 90 százaléka takarmány minőségű volt. A magyar étkezésibúza-felhasználás a korábbi 1,5-1,6 millió tonnával szemben jelenleg 1,2-1,3 millió tonna. A lisztexport az ország európai uniós csatlakozását követően ugyancsak számottevően visszaesett, mivel Magyarország legnagyobb vevői az úgynevezett harmadik ország kategóriába kerültek. Így a korábbi 100-150-200 ezer tonnás évi lisztkivitel visszaesett 25-27 ezer tonnára.

A szakértők nem értik, hogy miért nincs étkezési búza a piacon, illetve hogy csak rendkívül kis tételekben, igen magas áron lehet hozzájutni az étkezési búzához. Az árut intervenciós árszinten, azaz 25-26 ezer forintos tonnánkénti áron kínálják a termelők a kereskedőknek.

A magyar búza ára rendkívül magas, mivel az alapul vett intervenciós árra általában mintegy 30 százaléknyi különféle, a szállítással összefüggő költség rakódik. Példaként elmondta a szakember: Konstanzába egy tonna 100 euró árú magyar búzát 132 euróért lehet eljuttatni. Ez pedig a főtitkár szerint a világpiacon már nem versenyképes. Egyebek mellett emiatt sem lehetett teljesíteni azt az óriási, egymillió tonnás kuvaiti megrendelést, amellyel nemrégiben keresték meg az arab ország kereskedői Magyarországot.

Az idei terméskilátásokról Pótsa Zsófia jelenleg még semmi érdemleges előrejelzést nem tudott mondani. Szavai szerint a gabonapiac pang Magyarországon, mivel étkezési búza gyakorlatilag nincs a piacon, a kukorica árát pedig túl magasnak tartják a kereskedők ahhoz, hogy nagyobb tételben vásároljanak. Egy tonna kukoricát a magyar piacon jelenleg 24.000-24.500 forintért lehet beszerezni, ám a világpiacon csak 90 euró körüli áron 22-23 ezer forintért lehet eladni. Az uniós tenderkiírásokra sincs érdeklődés 26-27 ezer forintos tonnánkénti áron.

Az európai uniós borreformról tanácskoztak Szekszárdon

Az Európai Unió várható borreformjával kapcsolatos közös magyar álláspont kialakításáról tanácskoztak neves borászok, borászati és érdekvédelmi szervezetek képviselői március 21-én Szekszárdon. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Kocsis Imre Antal polgármester, a Magyar Bortelepülések Országos Szövetségének elnöke elmondta: ez év februárjában egy brüsszeli megbeszélésen az Európai Unió mezőgazdasági biztosa arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy az érvényben lévő közös borpiaci szabályrendszer következtében az európai bortermelők defenzívába kényszerültek az ausztrál, új-zélandi, dél-afrikai piaccal szemben, és ez év közepére elkerülhetetlenül reformokra lesz szükség.

Kocsis Imre Antal hozzátette: hazatérve úgy tapasztalta, hogy a magyar álláspont kialakítása késlekedik, nem indult el az a közös gondolkodás, amely az európai reformfolyamatokhoz magyar javaslatokkal társulhatna, ezt a hiányt pótolandó hívta össze a tanácskozást.

Botos Ernő Péter, a kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet igazgatója a kialakult koncepciót összegezve elmondta: javaslatuk szerint minden olyan támogatási rendszert meg kellene szüntetni az Európai Unión belül, ami nem piacközpontú, amely deformálja a termelést. Koncentrálni kell két olyan pontra, amely Magyarországnak is alapvető érdeke, ez pedig a szerkezet-átalakítási technológiai, ültetvényszerkezeti, technikai fejlesztések, és a piacra jutás, a marketing és piaci információs rendszerek, szervezetek támogatása.

Sümegi József, a Magyar Szőlészek és Bortermelők Szövetségének képviseletében az összefogást szorgalmazta az érdekérvényesítésben, hogy ne egy csatlakozó ország alulfinanszírozott szőlőtermelői és borászai legyünk, hanem ugyanazokat a preferenciákat élvezzük, amelyeket a korábbi uniós országok élveznek.

Jásdi István, a Vindependent képviseletében úgy ítélte meg, nem egészen esélytelen a helyzetünk, hiszen a befizető országok a jelenlegi termékpálya-modellt rossz hatékonyságúnak, költségesnek és korruptnak tartják.

A résztvevők aggodalmukat fejezték ki, hogy a mezőgazdasági miniszter anélkül utazott Brüsszelbe tárgyalni az uniós termékpálya-politikáról, hogy a szakmával előzetesen egyeztetett volna. Reményüket fogalmazták meg ugyanakkor, hogy júniusra képesek lesznek egy, a nemzetközi társszervezetekkel egyeztetett, kidolgozott javaslatot összeállítani, amelyet Budapesten, majd Szekszárdon megismertetnek az európai uniós képviselőkkel is.

Egymilliárd forint agrárfinanszírozás 20-25 milliárdnyi exporthoz

A Magyar Export-Import Bank (Eximbank) Zrt. a tavalyinál mintegy háromszor több, 20-25 milliárd forintos agrárexportot segíthet elő a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal (FVM) és a Magyar Exporthitel Biztosítóval (Mehib) március 22-én aláírt, 1 milliárd forintos agrárfinanszírozási keretszerződésnek köszönhetően – jelentette be Benedek Fülöp, a tárca közigazgatási államtitkára az aláírást követően. A konstrukcióval elsősorban új exportpiacok megszerzését preferáló hiteleket kívánnak támogatni. A tárca által biztosított, egymilliárd forintos keretösszegből 900 millió forint a bank által megkötött hitel- és kölcsönszerződések kamat- és kezességvállalásai díjának támogatására, a fennmaradó 100 millió forint pedig a biztosító külföldi, nem piacképes kockázatokat lefedő biztosítási díjtérítésére használható fel.

Csillag István, az Eximbank és a Mehib igazgatóságának elnöke beszámolt arról, hogy az agrártárcától származó kamattámogatással tavaly a bank 8,5 milliárd forint értékű ügyletre kötött szerződést, az idén pedig 10 milliárd forint hitelfolyósítással számolnak. A keretszerződés célja a mezőgazdasági termelés és feldolgozás piaci versenyképességének javítása, a termelés és értékesítés előfinanszírozása, a felvásárlás és raktározás, valamint a halasztott fizetésű értékesítési konstrukciók elősegítése.

Az FVM által biztosított keretösszeg a tavaly nyújtott, de idei támogatás igényű, illetve az idei hitel- és pénzkölcsön, valamint biztosítási szerződésekhez kapcsolódó 2006-ban és 2007-ben esedékes kamat- és díjtérítések mintegy 50 százalékának forrása.

Bodnár Zoltán, az Eximbank vezérigazgatója ismertette a kölcsön feltételeit. Az agrár-eximhitel igényelhető összege 10-500 millió forint közötti, de legfeljebb az exportszerződés 75 százaléka lehet. A 25 százalékos minimális saját erő mellett felvett hitel kamata a 6 havi LIBOR vagy BUBOR-hoz igazodik és a kamatfelárral, valamint a kedvezményekkel együtt 4,5 százalék – kereskedelmi banki garanciával csak 2,3 százalék – körül alakul.

Ösztönzi az EP a bioüzemanyagok előállítására alkalmas növények termesztését

A nem élelmiszer célú növénytermesztés ösztönzésének fő célja, hogy fontos új piacokhoz jussanak a mezőgazdasági termelők az Európai Unióban – áll abban a jelentésben, amelyet nagy többséggel március 23-i brüsszeli plenáris ülésén fogadott el az Európai Parlament az említett növényi kultúrák támogatásáról. Az ágazat fejlesztése óriási társadalmi, gazdasági és környezeti előnyökkel járhat – áll a jelentés indokolásában. Az unió az úgynevezett energianövény-program révén hektáronkénti támogatást nyújt a termelők számára.

A vitában felszólaló Tabajdi Csaba úgy vélte, az európai agrárium versenyképesebbé tételében komoly jövője van a nem élelmiszer célú növénytermesztésnek. Rámutatott, hogy az új tagállamok eddig nem kaphattak EU-támogatást az energetikai célú növénytermesztésre, ezért fontos a jelentés azon megállapítása, amely arra kéri az Európai Bizottságot, tegye ezt lehetővé, és építse le az energetikai célú növénytermesztés akadályait az új tagországokban. A képviselő szerint az is fontos, hogy a biodízel és a bioetanol előállítását és felhasználását adókedvezményekkel is támogassák.

Mariann Fischer Boel, az Európai Bizottság mezőgazdasági felelőse találkozót kezdeményezett Tabajdi Csabával, amelyen arról biztosította Tabajdit, hogy az új tagállamok is meg fogják kapni 2007-től a nem élelmiszer célú növénytermesztésre adható támogatásokat. „Nagyon fontos eredmény ez, hiszen így az új tagállamok gazdái a régiekkel azonos feltételek mellett tudnak energianövényeket termeszteni. Mindez lehetővé teszi számos munkahely megőrzését és teremtését, és jó lehetőséget jelenthet sok olyan gazda számára is, akik a megváltozott termelési és versenyfeltételek között nehéz helyzetbe kerültek, és felhagyni kényszerülnek eddigi tevékenységükkel”.

Ugyanezen jelentéshez benyújtott írásos hozzászólásában Harangozó Gábor úgy vélte, a szerkezetváltás költséges és a hagyományostól eltérő szakértelmet, eszközöket igényel. Magyarországon a mezőgazdaságból élők a rendszerváltás óta folyamatosan növekvő terhekkel küszködnek, ezért a lehetőségek jobb kihasználásához növekvő támogatásokra van szükség. A közelmúltban, az oroszországi gázszállításokban keletkezett problémák megmutatták Magyarország energetikai függőségét. A bioüzemanyag termelése csökkentheti hazánk kiszolgáltatottságát, és enyhítheti az esetlegesen a jövőben bekövetkező hasonló válság hatásait. Ezek a beruházások alternatív termelési lehetőséget biztosítanak a jövőben a magyar gazdáknak, ezzel enyhítve a mezőgazdasági versenyben a hazánkra nehezedő nyomást.

Változó agrár támogatások

Támogatott kamatozású hitel vehető fel az osztatlan közös tulajdonban lévő mezőgazdasági területek vásárlására is – áll a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter március 25-i módosított rendeletében. A földvásárlásra felvehető kamattámogatott hitelt ezen túl osztatlan közös tulajdon megvásárlására is lehet fordítani. Feltétel, hogy az egy helyrajzi számon szereplő osztatlan közös tulajdonból a vevő része legalább egy hektár legyen. Ebbe beszámít az adott helyrajzi számon már meglévő tulajdoni hányad is.

A Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum (AMC) Kht. tevékenységének ellátására 720 millió forintot biztosított az idén az FVM. Változatlan az a szabály, hogy az AMC Kht. gazdasági társaságokat, egyéni vállalkozókat és magánszemélyeket is támogathat, az agrárminiszter által jóváhagyott – az AMC alapítási céljait megvalósító – szerződések alapján. Új elem, hogy a szerződések nem csak támogatási, de vállalkozói és megbízási szerződések is lehetnek.

Génmódosított növények: a magyar gazdáknak kevésbé érné meg

A génmódosított növények (GM) termesztése kevésbé érné meg a gazdáknak Magyarországon, mint az unió egyes országaiban vagy az Amerikai Egyesült Államokban – mondta Akácz Béla, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője március 25-én. Kifejtette: a génkezelt vetőmagot alkalmazó gazdák pénzt spórolhatnak meg azzal, hogy a hagyományos növénytermesztést folytató társaikhoz képest ritkábban kell földmunkákat végezniük és kevesebb növényvédő-szert kell felhasználniuk. A szerényebb üzemanyag-igény azt is jelenti, hogy a génkezelt gabonatáblán dolgozó traktorok kevesebb szén-dioxidot pöfögnek a légkörbe – tette hozzá az osztályvezető utalva arra, hogy a megtakarított kibocsátás ugyancsak anyagi hasznot jelent, igaz, nem közvetlenül a gazdák számára. Az osztályvezető két holland tudós felmérésére hivatkozva beszámolt arról, hogy mindezek alapján a GM-növények a megjelenésük óta eltelt 11 évben világszinten 27 milliárd dollár közvetlen hasznot hoztak. Eddig 90 millió hektáron termesztettek génkezelt növényeket.

A GM-növényekkel elérhető közvetlen haszon a hagyományos termesztésűekkel összehasonlítva Magyarországon ugyanakkor nem olyan számottevő, mint Spanyolországban, az USA-ban vagy más GM-növények termesztését engedélyező országban. A holland tudósok tapasztalatai szerint az USA-ban hektáronként 100 dollár a közvetlen haszon a GM-növényeken a hagyományoshoz képest. Az EU érintett tagállamaiban ugyancsak hasonló mértékű, 60-70 euró a pluszbevétel.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) modellszámításai szerint Magyarországon a génkezelt növények köztermesztésbe vonása esetén ennek a haszonnak mintegy felét lehetne csak elérni. Akácz Béla hozzátette, hogy a különbség a termesztés költségszerkezetén belüli eltérésekben keresendő. Az AKI tanulmánya szerint GM-kukorica és GM-cukorrépa termesztésével a gazdák árbevétele 3-6 százalékkal, repce esetén pedig 10 százalékkal nőne. Az AKI más növényfajtákat nem vizsgált.

Magyarországnak ugyanakkor gazdasági érdeke, hogy a GM-növények jelenleg érvényben lévő tilalma fennmaradjon. A GM-növények köztermesztésbe vonását követően is csak szabályozott körülmények között szabad megengedni a génkezelt vetőmagok alkalmazását. A magyar agrártermékek „tisztaságába” vetett bizalom csak ezáltal tartható fenn – hangoztatta az osztályvezető.

Az EU-n belül jelenleg csak Spanyolországban, Portugáliában, Franciaországban, Németországban és Csehországban vetnek GM-növényeket, elsősorban kukoricát. Magyarország speciális ökológiai szempontokra hivatkozva tiltotta meg a GM-kukorica felhasználását. Ezt a rendelkezést Brüsszel időközben elutasította, de a tiltás a tagországok jóváhagyásának hiányában még érvényben van. A tiltás feloldására Magyarország májusig még biztosan nem kényszerül rá – mondta Akácz Béla utalva arra, hogy addigra már a kukorica ez évi vetése is lezajlik.

Leader-program és gazdálkodói szerveződések

A helyi partnerségen nyugvó Leader-program igen kedvezően hat a kistérségek önállóságára és a falumegújító közösségek erősödésére, s jelenetős agrár- és vidékfejlesztő vállalásokat alapozhat meg – mondta a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) politikai államtitkára a program akciócsoportjainak fórumán, az észak-zalai Bagodon március 25-én.

„A Leader-program megnövekedett népszerűségét, jelentőségének felismerését jelzi, hogy az országban 67 településcsoport csatlakozott sikeresen a helyi önkormányzatok, vállalkozók és civil szervezetek tudatos partnerségén nyugvó programhoz, amely máris 1,5 millió embert érint” – közölte Pásztohy András. Hozzáfűzte: a Leader „nagy előnye, hogy sosem a kormány, hanem egy-egy pályázó települési akciócsoport mondja-tervezi meg, hogy mit kell tenni egy kisebb térség érdekében” a csoportonként elnyert 100 millió forint önálló felhasználása révén. Ezáltal a kisrégiók önállóságát, döntésképességét és a bennük működő közösségeket erősíti tovább, utat nyitva jelentősebb agrár- és vidékfejlesztési vállalásokhoz is. Ez utóbbi kapcsán a lehetőségek sorát és minden eddiginél nagyobb forrásait vonultatja fel az EU támogatási rendszere, három prioritást szerepeltetve: a szállítási, feldolgozási és tárolási rendszerek bővítését, a bio-energiabázis bővítését és a vízgazdálkodás fejlesztését.

Szakmai bizottságokat állít fel a jövőben az FVM

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium olyan bizottságokat kíván felállítani a jövőben, amelyek a szakmai döntéseket előkészítik és meghozzák – közölte Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter március 27-én Budapesten, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) tisztújító közgyűlésén. A szakmai bizottságokba a minisztérium csak egyetlen tagot delegál majd, és azt várja a testületektől, hogy a szakmai döntéseket úgy készítsék elő, hogy azok jogszabályi formába önthetők legyenek.

Ötszáz millió forint a Homokhátság fejlesztési terveire

Ötszáz millió forintot biztosít a központi költségvetés egy kormányhatározat alapján, a Duna-Tisza közi Homokhátság fejlesztési terveinek elkészítéséhez; az erről szóló szerződést március 28-án írta alá Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter és Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke Kecskeméten. A szakemberek feladata az, hogy javaslatot tegyenek a Homokhátságon jelentkező ökológiai problémák megoldása érdekében, a politika felelőssége pedig az, hogy a kidolgozott tervek alapján a fejlesztési forrásokat előteremtse – mondta Kolber István miniszter a támogatási okmány aláírásával egybekötött sajtótájékoztatón. Beszámolt arról, hogy több tárca együttműködése révén indul a nagyprojekt. Ismertette, hogy az ötszáz millió forintból júliusra elkészül egy megvalósíthatósági tanulmány, mely lehetővé teszi, hogy az Európai Unió 2007-től induló költségvetési ciklusában komoly támogatást kapjon a kohéziós alapokból a program. Kolber István kiemelte, hogy a vidékfejlesztés egy komplex kérdés, mely túlmutat az agrárium ügyén, mert a falu és a tanya életben maradásához is erőforrásokat kell biztosítani.

A Homokhátság Pest megye déli részét, Bács-Kiskun megyét és Békés megyét érinti. Területe 520 ezer hektár, melynek 45 százalékán növénytermesztést folytatnak, 16 százaléka legelő és 6 százaléka szőlőművelés alatt áll. A program első szakasza a terület elsivatagosodását próbálta megoldani, a csapadék visszatartásával és vízpótlás segítségével. A Magyar Tudományos Akadémia szakembereink segítségével és részvételével folytatott kutatások eredményeképpen, melyben Glatz Ferencnek elévülhetetlen érdemei vannak, rájött mindenki arra, hogy csak egy komplex program segítségével lehet az itt élő emberek életminőségét javítani.

A programban benne lesznek a vízutánpótlás valamilyen szintű megoldása mellet a környezet védelmét, a vidékfejlesztést, és a mezőgazdaság átalakítását tartalmazó javaslatok is. Ez a program támogatni fogja azokat a gazdákat és gazdaságokat is, akik például az energiatermeléshez felhasználható növények termesztésére átállnak – fűzte hozzá Balogh László.

Együttműködik az FVM és a Magyar Márkaszövetség

A közelmúltban elszaporodott élelmiszerbotrányok miatt a szabályozás területén történő együttműködés érdekében írt alá megállapodást Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter és Seress Tibor, a Magyar Márkaszövetség elnöke a szervezet éves közgyűlésén március 29-én Budapesten. A szerződést a jó minőségű magyar áruk tisztességes versenyének segítése érdekében írják alá. Erre azért van szükség, mert néhány szomszédos európai uniós ország élelmiszeripari szabályai lényegesen enyhébbek a magyarországiaknál. A tíz újonnan csatlakozott uniós ország közül Magyarország az egyetlen, amelynek pozitív külkereskedelmi mérlege van az élelmiszeripar területén – ismertette Gráf József. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy 2005. első félévében 26 százalékkal nőtt az élelmiszerimport. Olyan termékek is áramlanak az országba, amelyek a magyar törvények szerint nem minősülnek élelmiszernek, és emlékeztetett, ezért hozták tavaly azokat a „drákói” piaci intézkedéseket, amelyek a piacvédelmet biztosítják.

A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar jó úton jár – utalt a miniszter az ez évi 400,3 milliárd forint jövedelemkiegészítő támogatásra, amelynek jelentős része az élelmiszeripari ágazatot segíti. Ez tavalyhoz képest több mint 20 százalékos növekedés, azonban még 35 százalékkal kevesebb, mint az unió régi termelőinek támogatottsági szintje.

A miniszter elmondta: nagyon keményen be fogja tartatni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) által létrehozott etikai kódexet, és utalt a beszállítókkal nagy sarcot fizettető és a fizetési határidőt nem betartó nagy üzletláncokra is.

Fekete Zoltán, a Magyar Márkaszövetség főtitkára elmondta, a tárcával közösen előkészített megállapodással céljuk egy normális szabályozási környezet kialakítása, és közös fellépés a piacot elárasztó rossz minőségű áruk ellen. Az FVM által kidolgozott etikai kódexet támogatják, a tárca szabályozási terveit pedig iparági oldalról véleményezik majd.

A közgyűlésen Deák Ferenc, a Henkel Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója személyében új elnököt választottak a Magyar Márkaszövetség élére. Deák Ferenc Seress Tibort váltotta, aki az elnökség tagja maradt. A Magyar Márkaszövetség mintegy 60, összesen 700-800 milliárd forintos forgalmat bonyolító vállalatot tömörít.

MAGOSZ az árvízkárosultakért

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége április 5-én közleményében jelezte, hogy a kormány árvízzel kapcsolatos intézkedéseit elégtelennek tartva, a kárenyhítés azonnali megkezdésére adományvonalat hozott létre. A 06-1-2178-171-es telefon ill. fax számon várják a felajánlásokat, pl. vetőmag, gépi szolgáltatás vagy takarmány (főleg szálastakarmány) vonatkozásában. Ugyanezen a napon Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében megalakították az Ár- és Belvízi Koordinációs Bizottságot, mely az árvízkárosult gazdák segítésére a civil erők összefogását oldja meg.

(forrás: MTI, FVM)