Agrárágazat főoldal   Agrárágazat-2006-Április






Tartalomjegyzék A kukorica tápanyagellátása gyengébb vagy jobb adottságú területeken, eltérő évj A Mezőgazdasági Gépi Bérvállalkozók Szövetségének szolgáltatási tarifái Utolsó lap

Hígtrágya-tárolási szabályok és a tárolók megoldásai I.

Szerző: Pazsiczki Imre

A környezetszennyezés megakadályozására az állattartásból származó trágyákra vonatkozóan is hatósági jogszabályok léptek életbe. A célja ezeknek a nemzeti és közösségi jogszabályoknak az állattartó telepeken keletkező trágya megfelelő  szakszerű és biztonságos  tárolásának biztosítása. Ennek módját az Európai Uniós szabályokkal harmonizáló ill. megegyező 49/2001.(IV.3.) számú, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló Korm. rendelet előírásai fogalmazzák meg az érintett szakemberek számára.




Ezen előírások szolgálnak alapul több más környezetvédelmet érintő jogszabálynak is, mint például a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat-feltételrendszerének. (4/2004. (I.13.) FVM rendelet).

A kapcsolódó előírás:

· Mind az istállótrágya, mind a hígtrágya tárolására szolgáló műtárgyakat el kell látni szivárgás-érzékelő rendszerrel, megfelelő monitoring-rendszerrel.

· Hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz kizárólag szivárgásmentes, szigetelt tartályban, medencében tárolható. A tárolótartály, medence anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon, élettartama legalább 20 év legyen.

· A tárolóhelynek legalább 4 havi hígtrágya, trágyalé, csurgalékvíz befogadására elegendő méretűnek kell lennie, hogy a tilalmi időszakokban biztonságos tárolásuk biztosított legyen.

· A hígtrágya szintjét a tárolótartályban illetve medencében folyamatosan figyelemmel kell követni, és – különösen a felszín felett tárolók esetében – a hígtrágya véletlen túlcsordulását megfelelő műszaki megoldásokkal meg kell akadályozni.

Az állattartó telepeinken keletkező trágyáink a tartástechnológiától függően lehetnek híg- és almostrágyák. Elsősorban mennyiségi és élővíz-bázist veszélyeztető beltartalmi paraméterei, továbbá az elfolyási, szivárgási jellemzői miatt a hígtrágya környezetterhelése fokozottan a figyelem középpontjába került. Mivel az ürülék és egyben trágya termelődést nem lehet megakadályozni – az természetes és szükségszerű biológiai folyamatok része – két folyamat együttes jelenléte zajlik a technológiafejlesztés területén. Az egyik a keletkező hígtrágya mennyiségének csökkentése a víztakarékos tartástechnológiák alkalmazásával, a másik a megfelelő tárolási technikák biztosítása.

A különböző trágyatárolási megoldások telepi és gazdasági szempontok alapján más és más beruházás-típust tesznek indokolttá. A tárolók lehetnek szigetelt földmedencék, betonozott vagy fém, földfelszín alatti vagy feletti, több ezer köbméteres tartályok.

A beruházás típusát és méretét befolyásoló legfontosabb tényezők:

I. Trágya mennyiségek

1. állatfaj és állatállomány (telepméret),

2. tartástechnológia.

II. Telepi körülmények

1. helyszín adottságai,

a) talajszerkezet,

b) fekvés, tájolás,

c) méretkorlátok,

2. trágyamozgatási, -szállítási lehetőségek,

3. régiós ill. lokális feltételek.

III. Gazdasági-pénzügyi feltételek

IV. Trágyaelhelyező terület

A hazai sajátságokat is figyelembe véve a hígtrágya tárolására a következő új építésű tárolók jöhetnek szóba:

a) Fóliával bélelt földmedence

b) Betonfalú medence, tartály

c) Fémtartály

A már meglévő trágyatárolók felújítása, átépítése szintén egy lehetséges alternatíva a trágyatárolás előírásoknak megfelelő megoldására azonban ezt mindig a helyi körülmények és gazdasági szempontok határozzák meg.

Az új trágyatároló létrehozása minden esetben több, egymásra épülő beruházási folyamatból áll.

  • Tervezés (anyagmérleg meghatározása, helyszín kijelölése, tároló-típus kiválasztása),
  • Megalapozó vizsgálatok és a szükséges engedélyek beszerzése (pl. talajtani szakvélemény, környezetvédelmi szakvélemény),
  • Földmunka és alapozás,
  • Szerkezetépítés,
  • Gépészeti berendezések elhelyezése és a villamos bekötések,
  • Próbaüzem és a műszaki átadás.

Fóliával bélelt földmedence

A földmedencés tárolás a legjellemzőbb a hazai gyakorlatra, általában mindenhol rendelkezésre állt (áll) elegendő terület a megvalósításra. Az elmúlt évtizedek gyakorlatában ún. hígtrágya tavakban és szikkasztó medencékben került elhelyezésre a keletkezett hígtrágya igen jelentős mennyisége. E korábbi hagyománynak és a fajlagosan kedvező beruházási árnak köszönhetően jelenleg is szinte a legelterjedtebb megoldás, azonban ezeket az új előírásoknak megfelelően erősített, lehetőleg kétrétegű fóliabéléssel és szivárgásérzékelővel kell kivitelezni úgy, hogy az előírt 20 éves élettartam biztosítható legyen.

A földmunkákat mindig – egyszerűbb vagy összetettebb – talajtani vizsgálat előzi meg már a tervezés fázisában annak eldöntésére, hogy a talajszerkezet milyen terhelési viszonyokat tesz lehetővé illetve, hogy miként használható a talaj a trágyatároló struktúrájának kialakításánál. Figyelembe kell venni, hogy a feltöltött trágyatároló esetén jelentős súlyterhelés lép fel, amire a tároló szerkezetét méretezni kell. Gátelmozdulás, -csúszás nem engedhető meg mert az a fólia szakadásához, sérüléséhet vezethet. A tároló kialakítása földmunkagépekkel, markolókkal, tolólapos gépekkel és szállítójárművekkel történik. A trágyatároló legtöbb esetben földbe ásott meder, biztonsági gátakkal körülvéve.

Kisebb medermélységet lehet elérni, amennyiben a kitermelt földből megfelelő szilárdságú oldalfalat képező gát alakítható ki. Ez esetben a trágyalé szintje a talajfelszín szintjétől magasabban helyezkedik el. Lehetséges elvi megoldásként merülhet fel (pl. magas talajvízszint estén) a gátak között kialakított meder is, bár ez nem igen fordul elő a gyakorlatban. A gátak építésekor - különösen ott, ahol a trágya szintje magas, és terhelés éri a gátakat is - a megfelelő szilárdságú mederfal tömörítéssel alakítható ki. Ugyancsak tömörítéssel kell a kívánt alakzat és felszín kialakítását követően a mederfeneket is megerősíteni. Fontos, hogy semmilyen olyan alakzat (pl. nagyobb kődarab, éles törmelék) ne maradjon a területen, ami a lefektetett fóliát a terhelés hatására elszakíthatja vagy kilyukasztja. Ezért a pontos felfekvés miatt kell illetve célszerű valamilyen vékony morzsalékos réteget kialakítani a fólia alá (pl. homokréteg). Szintén a mederkialakítás földmunkálatai során kerülnek kialakításra a trágyatároló beton műtárgyai. Ezen beton műtárgyak a kezelést-ellenőrzést vagy a hígtrágya ki- és beszállítást szolgáló építmények, itt kerülnek elhelyezésre az anyagszállítást, a keverést végző gépészeti berendezések és a szivárgásérzékelő rendszer egyes elemei. A beton műtárgyakat minden esetben megfelelő szakember által, élettartam és statikai teherbírás szempontjából méretezett tervek alapján lehet megépíteni.

A fóliákkal szemben támasztott legfőbb követelmény a szivárgásmentesség. Ehhez kapcsolódnak a további elvárások. A felső, trágyával érintkező fóliának a teljes vízzárás mellett nagyfokú szilárdsági követelményeknek is meg kell felelni, mint például a húzó-nyomóigénybevétel és a vágás-hasítás bizonyos fokú elviselése. További igénybevételt a nap UV sugárzása illetve a rágcsálók lehetséges kártétele jelent, amelyekkel szemben a fóliának ellenállónak kell lenni. Az előzőekből következik, hogy csak speciális, erre a célra készített fóliák alkalmasak a feladatok ellátására (a hagyományos mezőgazdasági fólia e-célra nem alkalmas).

A fólia minőségére vonatkozó tulajdonságokról a gyártó vagy forgalmazó által csatolt nyilatkozat vagy minőségi tanúsítvány nyújthat információt, illetve szolgáltathat garanciát az esetben, ha annak anyagára, valamint a hegesztés hézagmentességére a gyártó ill. a kivitelező az előírt 20 évre szavatosságot vállal. Az alsó biztonsági fólia kettős szerepet tölt be, egyrészt szivárgás esetén nem engedi a talajrétegbe jutni az elfolyó hígtrágyát, másrészt a talajvizet sem engedi fel így biztosítva a szivárgásérzékelő kifogástalan működését. A szivárgásérzékelőt a trágyával érintkező fóliaréteg alá kell elhelyezni úgy, hogy az biztonsággal üzemeljen. A szivárgásérzékelésnek két módja ismert, az egyik az alagcsövezés a figyelőkúttal (kémlelőcsöves) a másik az elektromos rendszer. Az alagcsövezés biztonságos működése érdekében a gyűjtőcsatorna felé 1-2%-os lejtést kell alkalmazni, elektromos rendszernél a tápáram ellátásnak kell biztonságosan működnie. A trágyatároló megfelelő működtetése érdekében monitoring rendszert kell kidolgozni, melyben rögzíteni kell az üzemeltetés, a meghibásodás illetve káresemény elkerülésének lépéseit (pl. figyelőkút rendszeres ellenőrzése, szemrevételezés, a tároló környéki növényzet figyelemmel kísérése, anyagmérleg dokumentálása, stb.).

A hígtrágya tárolókban keverőberendezést kell alkalmazni a rétegződés megakadályozása, ezáltal a szivattyúzhatóság biztosítása céljából. A keverőberendezéseknek két fajtája ismert: a stabil (beépített) és a mobil (áthelyezhető) változatok. Ez előbbiek általában villanymotor hajtásúak, míg utóbbiak lehetnek villany vagy traktormotor (TLT-n keresztül) meghajtásúak is. A keverést vagy a mechanikus lapátok és az általuk keltett örvényáramlás vagy a hidraulikus szivattyú folyadékáramoltatása végzi (folytatjuk)

Pazsiczki Imre

FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet








Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása

Agagrárágazat Archívum, év/hónap
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12
11 10 10 11 11 11 11 11 11 11 11 10
10 09 09 10 10 10 08 10 10 10 09
08 08 09 09 08 06 09 09 09 09 08
06 06 08 08 06 05 08 08 08 08 07
05 05 06 06 05 04 06 06 06 06
04 04 05 05 04 03 05 05 05 05 05
03 03 04 04 03 02 04 04 04 04 04
02 01 03 03 02 03 03 03 03 03
01 02 02 02 02 02 02 02
01 01 01 01 01