Nagyobb gabonatermés várható az EU-ban a tavalyinál

Az Európai Unióban az idén 268,2 millió tonnás gabonatermés várható, 5%-kal több, mint 2005-ben - tette közzé második becslését január 19-én a francia Strategie Grains elemző cég, csak kissé módosítva korábbi előrejelzését. A 25 tagország lágybúza termése 121,2 millió tonna lesz, öt százalékkal több a tavalyinál, de egy kissé alacsonyabb a decemberben várt 121,9 milliónál. Az árpatermés 7%-kal 57,3 millió tonnára, a kukorica-termés 1%-kal 49,8 millióra növekszik.

Takarmányból a Strategie Grains elemzői szerint 132,2 millió tonna várható, egy millióval több, mint az előző idényben, mindamellett a madárinfluenza válság elmélyülése esetén csökkenhet a növekedési ütem. Világviszonylatban a búza termelése visszaeshet néhány országban, miközben Indiában, Kínában és a Közel-Keleten növekszik az importigény. Ez ronthatja az egyensúlyi helyzetet, ami növeli az unió tagországainak exportesélyeit: ha a termés az előre jelzettnek megfelelően alakul, akkor az EU „rendkívül nagy”, 26 millió tonnás exportalappal fog rendelkezni, ebből 15 millió tonna szabadpiaci értékesítésére nyílhat lehetőség.

Ehhez kapcsolódó hír, hogy 2012-ben Magyarország lehet az egyik fő gabonatermelő-központ az unióban – közölte az Európai Bizottság február 9-én.

Az agrárszektor 2005-2012 közötti piaci és jövedelmi helyzetéről készült prognózisában az EU végrehajtó testülete megállapította, hogy a tavalyi 250 millió tonna körüli termés ugyan csökkenést jelent az előző évhez képest, de a felhalmozott készletek jelentősek, a gabonapiac helyzete „törékeny”. Erre kell számítani az elkövetkező három évben is, állítja a bizottság, mivel a termés növekedésének irányzata megmarad, s valószínűleg 2012-ig folytatódhat. Konkrétan említi ennek kapcsán a lágybúza terméskilátásait: ez tavaly és idén is 113 millió tonna körüli, de 2012-re számításai szerint 121,6 millió tonna lehet majd.

A jelentés szerint a legnagyobb mennyiségű gabonatermés 2012-ben Észak-Franciaországban, Kelet-Angliában, Északnyugat-Németországban, Nyugat-Lengyelországban és Magyarországon mutatkozhat. Ezen területek részesedése meghaladhatja az 50 százalékot, a hozam pedig a hektáronkénti 10 tonnát.

Az idei évre nő az árpa és a kukorica termése is. A gabonaszektorban a növekedés hordozója a terméshozamok javulása, ez több mint ellensúlyozza a termésterületek csökkenését.

Az állattenyésztést illetően a sertés- és a baromfiágazatban pozitív trendeket jelez elő a bizottság, míg a marhaágazatban a kemény világpiaci helyzet, illetve az uniós reform kapcsán valamelyes hanyatlást. Az új tagországokban jelentős növekedés várható a baromfiszektorban, lényegében stagnálás a sertéságazatban, és csökkenés a marhapiacon. Az egy főre jutó húsfogyasztás az előrejelzés szerint 2012-ig 2,2 százalékkal nő az EU-ban.

Az agrárjövedelmek 2004 és 2012 között a kelet-európai új tagországokban átlagosan több mint 50 százalékkal növekednek az előrejelzés szerint reál órabérben prognosztizálva. Egyes új államokban ez a csatlakozás előtti, 2003-as szinthez viszonyítva 182 százalékos emelkedést jelentene – áll a prognózisban, amely országokra lebontva nem közöl adatokat.

Gráf József további uniós segítséget kért Brüsszelben

Segítséget kért Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az Európai Bizottságtól január 23-án Brüsszelben, hogy Magyarország folytathassa a fölösleges gabona unión belüli elhelyezését, valamint, hogy a tengeri kikötővel nem rendelkező országok a szállítási költségekre való tekintettel plusztámogatásban részesülhessenek.

A miniszter – aki az EU-tagországok agrárminiszteri találkozóján külön megbeszélést folytatott Mariann Fischer Boel biztossal – sajtótájékoztatóján elmondta: tavaly négymillió tonna lett az intervenciós felvásárlás, és az eddigi felajánlások megint hasonló nagyságrendet vetítenek előre. A nyári búzát és az őszi kukoricát sikerült magtárakban elhelyezni, jóllehet a nyári aratásnál nyolc millió tonna gabona, az ország teljes évi felhasználásának megfelelő mennyiség sorsa várt megoldásra - emlékeztetett.

Kérte Magyarország annak a lehetőségnek az igénybe vételét is, hogy a nemzeti vidékfejlesztési terv keretéből három éven át 20 százalékos átcsoportosítást hajtson végre. Gráf József indoklásában elmondta: az ország garantálta az úgynevezett nemzeti kiegészítés maximális 30 százalékát hazai forrásból, a vidékfejlesztési tervnél pedig megnézte, melyek azok a források, amelyeket nem tud teljes egészében felhasználni. A tavalyi tapasztalatok emellett – a miniszter meglátása szerint – azt mutatják, hogy az ilyen típusú pénzeket jó célokra használták fel: másfél millió hektáron folyik például helyes környezetgazdálkodás, és nőtt a termelő szerveződések támogatása is. A bizottság egyelőre egyik kérés teljesítéséről sem döntött, az ügyben szakértői tárgyalások folynak majd.

A miniszteri ülésen elfogadták az Európai Bizottság készítette közösségi állatvédelmi akciótervet, benne az uniós szinten egységesebb politika törekvését, egyre magasabb szintű állatvédelmi követelmények elősegítését, a források szélesebb körű összehangolását és az állatvédelmi célú kutatások segítését.

A madárinfluenzával kapcsolatban az Európai Bizottság jelezte, hogy meg kívánja hosszabbítani a díszmadarak importjának tilalmát. Az ülésen több résztvevő javasolta azt is, hogy az EU állítson fel egy állategészségügyi szakértőkből álló mobil csoportot, amely szükség esetén gyorsan mozgósítható.

Olasz részről ismét kezdeményezték a részben a madárinfluenza miatt keletkezett baromfipiaci válság megoldását. Gráf József leszögezte, hogy a felvetést Magyarország is támogatta. Az Európai Bizottság jelezte, hogy e téren egyetlen eszköz áll rendelkezésére, mégpedig az exporttámogatás, amelyet mázsánként két euróval már meg is emelt. Megvizsgálják még azt is, hogy milyen hatással jár az orosz importkvóták szétosztása: Magyarország ősszel nagyon komoly pozíciókat szerzett ezen a piacon – emlékeztetett a magyar résztvevő.

Támogatták a miniszterek az úgynevezett biomassza cselekvési tervet, amelyben szerepel egyebek között a bioüzemanyag termelése, a hulladékok (trágya, húsipari hulladékok), illetve a gabona energiacélú felhasználása, az energiatermelést szolgáló növénytermesztés és erdők létesítése. A magyar fejlesztési tervnek is ez az egyik központi eleme – emelte ki Gráf József, hozzátéve: eddig a szóban forgó termékek megsemmisítése, eltüntetése jelentett gondot, most viszont arra született program, hogy ezeket energiává alakítsák.

Ráadásul évente újratermelődő készletekről van szó. 2010-re az energia 4,6 százalékát már ilyen forrásból kell előállítani, és hamarosan a folyékony üzemanyagba is be kell keverni az úgynevezett biológiai komponenseket, a bioetanolt és a biodízelt. Mivel magas költségekről van szó, szükség van uniós alapra, segítségre, az ilyen típusú energiaelőállítás ugyanakkor garantált és kötött áron történik a magyar jogszabály szerint. Évi egymillió tonna gabonát is ilyen módszerrel szeretne kivonni a piacról a tárca.

MAGOSZ: a csatlakozás vesztesei a magyar gazdák

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszervezetek Szövetsége (MAGOSZ) véleménye szerint a kormány az EU által biztosított kifizetéseket saját érdemének próbálja feltüntetni, megtévesztve ezzel az ország polgárait, miközben a mezőgazdaságra fordított nemzeti források évről évre csökkennek. Hangsúlyozzák: Magyarország EU-s csatlakozásának legnagyobb vesztesei a magyar gazdák. A kormány sem az intézményrendszer kialakítása, sem a versenyképesség megteremtése, sem a gazdák érdekeit szolgáló szaktanácsadói rendszer időben történő létrehozása érdekében nem hozta meg a szükséges döntéseket.

Valótlannak tartják Juhász Ferenc azon kijelentését, hogy megkétszereződött a vidékfejlesztésre fordított állami támogatás, továbbá, hogy a magyar gazdák a kormányzattól fejenként 2 millió Ft támogatásban részesültek.

Kijelentették: a magyar kormány a vidékfejlesztésre fordított összegből 26,2 milliárd Ft átcsoportosítását kezdeményezte az EU-ban, a magyar gazdáknak pedig a 2006-os költségvetés terhére fizette ki a 2005. évre járó támogatásokat.

A tavaszi agrárdemonstráció évfordulójának előestéjén leszögezték, hogy a kormányfő által aláírt megállapodásban foglaltak közül a mai napig nem teljesültek a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervre vonatkozó pontok, a korai nyugdíjazásra vonatkozó pont, a Hernád-menti gazdák kártalanítására megígért 1,2 milliárd Ft kifizetése, és nem a megállapodásnak megfelelően teljesült a Hajdú-Bét beszállítóira vonatkozó rész. Nem teljesült továbbá az állatjóléti támogatások kifizetésével kapcsolatban meghatározott pont sem, tekintettel arra, hogy sem a 2005-ös, sem pedig a 2006-os költségvetésben nem szerepel az a 10 milliárd Ft, amit erre kellett volna elkülöníteni.

Cukorrépa-termesztési szerződések: csökkenő ár

Folynak a 2006-2007-es cukorrépa-termesztési szerződések megkötésével kapcsolatos előkészítő tárgyalások – áll a Cukorrépa Termesztők Országos Szövetsége (CTOSZ) közleményében. A tárgyalások a cukorgyártók és a térségi szövetségek képviselői között folynak. A térségi szövetségek megbízottai a megbeszélésekről folyamatosan tájékoztatják a termelőket. Kelemen István, a CTOSZ főtitkára elmondta: tavaly Magyarországon 58.500 hektáron termesztettek cukorrépát.

Az idén várhatóan ez a terület 52 ezer hektár körül mozog. A csökkenés okaként a főtitkár a múlt évi kimagasló terméshozamokat jelölte meg. Egy hektárról mintegy 60 tonnányi termést takarítottak be, így a jelentős terméstöbblet miatt az idei kvótamennyiséget meg kellett kurtítani. A főtitkár szerint az idén várhatóan nem ismétlődik meg a múlt évi kimagasló terméseredmény, ám egy jó átlagos időjárás esetén is 50 tonnán felül lesz az egy hektárra vetített termésmennyiség.

Kelemen István emlékeztetett arra, hogy az idei év második felében életbe lép az unió új cukorrendtartása, amely fokozatos termeléscsökkentést irányoz elő. Ennek tudható be az is, hogy várhatóan a cukorrépa ára jelentős mértékben csökken 2006-ban.

A múlt évben a cukorrépa-termesztők átlagosan egy tonna cukorrépáért valamivel több mint 11 ezer forintot kaptak, az idén viszont csak mintegy 7.500 forintra számíthatnak tonnánként. Az Európai Unió minimumára ugyanis 32,9 euró tonnánként. A szakember szerint Magyarországon a cukorrépa-termesztés a jelenlegi kalkulációk szerint 29 eurós tonnánkénti árig kifizetődő a termelőknek. Az EU cukorrendtartási reformja azt is eredményezi várhatóan, hogy a jelenlegi termőterület tovább csökken. Kelemen István úgy számította, hogy Magyarországon a belátható jövőben 40 ezer hektárra csökken a cukorrépa vetésterülete. Ez szerinte még mindig fedezi az ország cukorszükségletét, az évi 320 ezer tonnát, ami a szóban forgó területről is biztosítható.

MAGOSZ: kevesebb pénz a vártnál a területalapú támogatásból

A gazdálkodók a területalapú támogatások kifizetésekor mintegy 10-15 százalékkal kevesebb pénzt kaptak, mint amire számítottak – mondta Becz Miklós, a gazdaszervezet szakértője január 31-én. Eredetileg mintegy 21 ezer forint járt volna az uniós pénzből a gazdálkodóknak hektáronként, ugyanakkor csak 17-18 ezer forintot vehettek kézhez, melynek okait az agrárkormányzatnak meg kell indokolnia. Becz Miklós úgy vélte, hogy az eredetileg bejelentett területnél nagyobb területre adtak támogatást, ezért „úgynevezett visszaosztásra került sor”. A szakértő szerint a visszaosztás nem a gazdálkodók, hanem a kormány hibájából következett be, mert nem pontosak a nyilvántartási adatok.

Jakab István tájékoztatott arról, hogy a szervezet által kidolgozott agrárprogramot 27 településen beszélték meg a gazdálkodókkal. A gazdálkodókat leginkább a termőföld sorsa, a szövetkezés, a piacvédelem, a forráshoz jutás, a versenyképesség és vállalkozásfejlesztés kérdésköre érdekelte a leginkább.

A MAGOSZ elnöke nyilatkozata szerint az általuk kidolgozott program nem nyilvános, ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a tavaly novemberben tartott hódmezővásárhelyi tanácskozásukon, ahol ezt a programot ismertették, ígéretet tettek arra, hogy addig nem hozzák részleteiben nyilvánosságra, amíg be nem építik a nagyobbik ellenzéki párt programjába. Erről az elnök szerint még nem kaptak visszajelzést.

Gráf József, az agrártárca vezetője a MAGOSZ felvetésével kapcsolatban kifejtette: a támogatás igénylésekor átlagszámokkal számoltak, ugyanis egy ötéves periódus átlaghozamát és területét vették alapul a támogatás kiszámításakor a szakértők. Így a kormány nem hibázott – szögezte le a miniszter, elismerte ugyanakkor, hogy a területnagyság folyamatosan növekszik, mivel egyre több gazdálkodó igényel támogatást. Így 2005-ben egy gazda 18.904 forintos hektáronkénti uniós támogatáshoz juthatott hozzá, míg a nemzeti kiegészítés mértéke 19.142 forint volt hektáronként. Egy gazdálkodó tehát 38.046 forintot kapott a múlt évben hektáronként terület alapú támogatásként.

Magyarország 4,355 millió hektár területre igényelt eredetileg területalapú támogatást, az unió erre a területre mintegy 305 millió euró támogatást ítélt meg. A terület növekedésével ezt a támogatást kellett arányosan elosztani. A MAGOSZ a támogatások várt nagyságát 256 forint euró árfolyam alapján határozta meg.

Etikai kódex

Elkészült az élelmiszeripar szereplőire vonatkozó etikai kódex, amely az elvárható piaci magatartásokat és szabályokat tartalmazza – jelentette be Gráf József, a kódex kezdeményezője, miután január 31-én egyeztetett az agrárminisztériumban a nagykereskedelmi láncok képviselőivel. Az elkészült etikai kódex kiválthatja a kereskedelmi törvényben előírt etikai kódex kidolgozásának kötelezettségét a százmilliárd forintot meghaladó forgalmú kereskedelmi cégeknél. Az etikai kódex kívánatos magatartásformákat ír elő a kereskedők, a feldolgozók és a termelők számára egyaránt. Megfogalmaznak benne általános normákat, például a vásárlók tájékoztatásának kötelezettségét, a tisztességes üzleti magatartást, a szerződések betartását, valamint a termékek minőségének garantálását.

A kódex nem törvényi előírás, csak kívánatos magatartásformákra utal, és az írja alá, aki akarja. A dokumentumban elvárásokat nem számszerűsítenek, sem azt, hogy például mennyi lehet a kereskedelmi visszatérítések aránya – polcpénz –, sem pedig azt, hogy milyen arányban legyenek magyar áruk a kínálatban. Gráf József hozzátette: ugyanakkor személyes elvárása, hogy a nagy áruházláncok legalább 70 százalékban magyar árukat forgalmazzanak.

Jakab István: nincs kizárva egy gazdademonstráció

Amennyiben a kormány suba alatt megkezdi a termőföld kiárusítását, akkor nincs kizárva egy gazdademonstráció - mondta Jakab István, a Magyar Gazdakörök Országos Szövetségének (MAGOSZ) elnöke Tapolcán február 1-jén, ahol felhívta a kabinet figyelmét: „ne lépjék azt meg, hogy a választási kampány hevében több százezer hektár jó minőségű földet most suba alatt szétosztanak”. Véleménye szerint a Magoszt azért zárták ki politikai döntéssel a nemzeti földalap felügyelő bizottságából, hogy ne legyen rálátása a folyamatokra. Jakab István szerint 450 ezer hektár jó minőségű szántóterület van még az állam tulajdonában.

A MAGOSZ elnöke szólt arról is, hogy „ma zárjegy és kontroll nélkül kerülnek forgalomba a borok”, az eltörölt jövedéki adó helyett pedig bevezették a forgalomba hozatali járulékot. Sérelmezte, hogy a literenként fizetett nyolc forint járulékot a kormány „beállította a költségvetésbe”, azaz a termelők által befizetett összeget részben az Agrár Marketing Centrum működésére fordítják, részben pályázat formájában juttatják vissza a gazdáknak.

Ez a szőlész-borász szakma egységes és országos ellenállásába ütközött, a befolyt pénzt ugyanis a termelők által létrehozott közhasznú társaság lett volna hivatott elosztani, a borászati ágazat érdekeinek megfelelően. A MAGOSZ elnöke szerint „büntetés a termelőknek”, ha a literenkénti nyolc forintot már az értékesítés előtt be kell fizetniük. Úgy vélte, minden intézkedés hiábavaló, ha a borhamisítókat nem szorítják ki a piacról. Mint mondta: ezt várták el a négypárti egyezségtől, ezzel szemben szerinte „egy átláthatatlan, kusza, rendezetlen és a termelők tönkremenetelét engedélyező állapotot alakítottak ki és állandósítottak”.

Lasztovicza Jenő, a parlament idegenforgalmi bizottságának elnöke, Tapolca országgyűlési képviselője elmondta: azzal, hogy a mostani kormány eltörölte a borok zárjegyét, a piacon megint „tért nyertek a hamisítványok, ezzel nagymértékben károsodnak a tisztességes termelők, s az utóbbi időben már megnőtt a szőlőkivágási kérelmek száma”.

Csökkenő szarvasmarha- és sertésállomány

Magyarország szarvasmarha-, sertés-, juh- és baromfiállománya (a pulyka és a kacsa kivételével) tovább csökkent, a lovaké érzékelhetőbben emelkedett a december 1-jét megelőző négy hónapban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) február 1-jén. Szarvasmarhából 708 ezret, sertésből 3,85 milliót, tyúkfélékből 31,9 milliót, juhból pedig 1,405 milliót tartottak az országban december elsején. A négy havonta nyilvánosságra hozott adatok szerint, 2005. augusztus 1-jén szarvasmarhából 722 ezret, sertésből 4,2 milliót, tyúkfélékből 40,6 milliót, juhból pedig 1,419 milliót tartottak az országban.

A szarvasmarhák száma 2005. december elsejei állapot szerint 14 ezerrel, sertéseké 341 ezerrel, a baromfiállomány 8,7 millióval, a juhoké pedig 14 ezerrel csökkent négy hónap alatt. A december elején 71 ezres lóállomány 4 ezerrel volt több mint egy évvel korábban, és 5 ezerrel gyarapodott négy hónap alatt. A szarvasmarha állomány egy év alatt 15 ezerrel csökkent. A 334 ezres tehénállomány az egy évvel azelőttihez viszonyítva 11 ezerrel, augusztus 1-je óta 9 ezerrel mérséklődött.

A sertések száma a múlt év december elsején a 2004. decemberi állapothoz viszonyítva 206 ezerrel csökkent. Az anyakocák 277 ezres száma augusztushoz képest 18 ezerrel, 2004. december 1-je óta 19 ezerrel lett kevesebb. A tyúkfélék száma 900 ezerrel csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A tojóállomány az egy évvel korábbival megegyező, négy hónap alatt 2,25 millióval lett több, így december 1-jén 15,5 millió volt. A libaállomány 2005. december 1-jén mintegy 1,4 milliót tett ki, 757 ezerrel elmaradt az egy évvel korábbitól. A 3,4 milliós kacsaállomány 592 ezerrel, a 4,4 milliós pulykaállomány 823 ezerrel nagyobb volt, mint egy évvel ezelőtt.

Halászat: nőtt a termelés 2005-ben

A haltermelés az elmúlt évekhez hasonlóan 2005-ben is mintegy 10 százalékkal nőtt Magyarországon – mondta Orosz Sándor, a Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsának igazgatója az intézményes halkutatás 100 éves évfordulója alkalmából rendezett budapesti ünnepségen február 3-án. Az igazgató becslésekre hivatkozva közölte, hogy a halgazdaságok tavaly 25-27 ezer tonna halat termeltek, szemben a 2004. évi 23-26 ezer tonnával. A 2005. évi kibocsátáson belül 17-19 ezer tonnával a ponty-eladás részesedett.

A termelés bővülési üteménél kissé gyorsabban nő a pontytermelés aránya, ami egyre sérülékenyebbé teszi az ágazatot. Nem szerencsés egyik agrárágazatban sem, ha a termékskálán belül egy termékfajta túlsúlyba kerül.

Az igazgató kifejtette, hogy az áraktól függően, évi 12-17 milliárd forintos bevételű ágazat a fejenkénti 3,4 kilogrammos halfogyasztás felét adja. A fogyasztáson belül az élőhal-értékesítés felől egyre inkább elmozdulás tapasztalható a konyhakész termékek irányába. A fogyasztás évről-évre folyamatosan nő, különösen a terméktanács 1997-ben megkezdett népszerűsítő kampánya óta. Az elmúlt 8 év alatt 0,7 kilogrammal emelkedett a hazai fejenkénti éves fogyasztás.

Az igazgató hozzátette, hogy a halételek kedvező hatása az egészségre legalább a jelenlegi fogyasztás dupláját tenné indokolttá. A terméktanács jelenlegi kampányával nemcsak a halfogyasztást, hanem a régióban a legjobb minőségnek számító, belföldön termelt halak fogyasztását reklámozza a „Minőségi magyar hal az Ön egészségére” szlogennel.

A Magyar Cukor Rt. 950 ezer tonna cukorrépát termeltet az idén

A Magyar Cukor Rt. az idén is a rendelkezésére álló kvótamennyiségnek megfelelő, mintegy 950 ezer tonna cukorrépát termeltet – áll a társaság február 6-i tájékoztatójában. Ez alapján az idén mintegy 20 ezer hektáros vetésterületen termelnek alapanyagot a Magyar Cukor számára a cukorgyártáshoz. A cég emlékeztet arra, hogy a múlt évben a cukorrépa minimálára tonnánként 11.500 forint volt. Az unió új szabályozási rendszere, cukorrendtartása miatt azonban az idén a cukorrépa ára jelentős mértékben csökken, 8.225 forintra esik vissza.

A kieső bevétel kétharmadát azonban az EU költségvetéséből ellentételezik, illetve a magyar egyszerűsített terület alapú támogatás összege is emelkedik. Így a Magyar Cukor Rt.-nél végzett számítások szerint a magyar cukorrépa-termelők egy tonna cukorrépáért az idén is jóval 10 ezer forintot meghaladó összeget kapnak majd. A társaság ugyanakkor emlékeztet arra, hogy az unió kasszájába minden kilogramm cukor után mintegy 30 forintot kitevő szerkezetváltási illetéket kell befizetnie. Így a cég kalkulációja szerint a cukorgyártás finanszírozására rendelkezésre álló források 30 százalékkal csökkennek 2006-ban.

Továbbra is GMO-mentes Magyarország

A genetikailag módosított szervezetek köztermesztését megtiltó ország marad Magyarország – hangzott el Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter és Gombos András, a környezetvédelmi tárca politikai államtitkára február 9-i budapesti sajtótájékoztatóján.

Gombos András elmondta: magyar kutatók nemrégiben újabb bizonyítékokat találtak arra, hogy az unióban szabadon forgalmazható genetikailag módosított kukoricafajták környezet-egészségügyi kockázatot jelentenek. A kutatók szerint csapadékos időjárás esetén e fajták toxin, azaz mérgezőanyag-tartalma több ezerszerese lehet annak, mint amit a hagyományos permetezőszerek tartalmaznak.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Növényvédelmi Kutatóintézete, valamint a Szent István Egyetem talajbiológiai csoportja, továbbá a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai azt is kimutatták, hogy az unióban engedélyezett – kukoricamoly rezisztenciát biztosító – úgynevezett MON 810-es fantázianevű kukoricafajta mérgező anyaga nehezen bomlik le a talajban, aminek kedvezőtlen hatása lehet a talajképző mikroorganizmusokra. Emellett a toxintartalmú pollen veszélyt jelenthet egyes rovarfajokra is, például a nappali pávaszem hernyóira.

Ezért a szakértők szerint továbbra is indokolt fenntartani Magyarországon a tavaly januárban bevezetett tiltást ezekre az unióban már engedélyezett génmódosított kukoricafajtákra.

Így továbbra sem lehet Magyarországon köztermesztésben nevelni génmódosított kukoricafajtákat.

Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hozzátette, hogy a GMO mentesség Magyarország számára gazdasági érdek is, mivel nagy vetőmag előállító ország.

Új határidők a trágyakezelési szabályok alkalmazására

A Magyarországon működő kis és közepes állattartó telepeknek az eredetileg meghatározottnál csak későbbi időpontokban kell megfelelniük az unióban alkalmazott trágyakezelési szabályoknak – adott tájékoztatást 2006. február 10-én a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. A közlemény szerint az Európai Unió nitrát-direktívájának végrehajtását szabályozó új kormányrendelet nemrégiben készült el. Megalkotására azért volt elsősorban szükség, mert a magyar állattartó telepek számára a szigetelt trágyatárolók megépítéséhez előírt határidő nem volt teljesíthető.

A közlemény példaként említi a hígtrágyás technológiával működő telepeket, ahol a határidő már a múlt év végén lejárt. Az új szabályozás a trágyatárolók megépítésére új határidőket ír elő. Így például a hígtrágyás technológiát használó telepeknek az előírt környezetvédelmi előírásokat 2009-re kell teljesíteniük. Az almos technológiával működtetett telepeken a szigetelt trágyatároló megépítésének határideje 2013 lesz, szemben a korábbi 2010-es határidővel.

A környezetvédelmi előírások teljesítési határidői ugyanakkor nem módosultak a nagy állattartó telepek esetében, amelyeknek teljesíteniük kell a 2007. október 31-i építési határidőt. A szóban forgó állattartó telepek ugyanis csak az egységes környezethasználati eljáráshoz kötötten működtethetők. A közlemény megjegyzi azt is, hogy a különböző határidők megállapításában nagy szerepe van a telep méretén kívül, hogy nitrát-érzékeny területen, vagy azon kívül működik-e.

Jelenleg az állattartó telepek mintegy 80 százaléka még nem tud eleget tenni a nitrát-szennyezés elkerülését szolgáló előírásoknak. Az állattartó telepeken a technológiai felülvizsgálat megkezdődött, mivel a trágyát a továbbiakban biomassza alapanyagként is lehet majd hasznosítani, így nem biztos, hogy minden esetben drága beruházással kell megoldani e kérdést.

MAGOSZ: ígérethalmaz helyett új programot készítettek a gazdakörök

Nem élt a kormány az uniós csatlakozás történelmi lehetőségével a mezőgazdaság szerkezetváltásában az elmúlt négy évben, ezért a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) új agrár- és vidékfejlesztési programról kötött megállapodást a Fidesszel – közölte a szövetség elnöke Kaposváron, február 10-én.

A Somogy megyei gazdanagygyűlésen Jakab István kifejtette: a kormány megsemmisítette a családi gazdaságokat, megállította a gazdahitelt, az intézményrendszer működésképtelensége miatt csúsztak a kifizetések, s „emiatt ma is 150 milliárdos összeget tolunk magunk előtt”.

Véleménye szerint „a birtokrendezés alapját megint piaci áruvá akarják silányítani, azonban később nem lesz mód a mintegy 500 ezer hektár termőföldet versenyképes birtoktestekké összerendezni”.

A szövetkezésről nem beszélni kell, hanem meg kell valósítani. A gazdáknak ez az utolsó esélye 16 év után, hogy a még tulajdonukban levő termőföld birtokában megteremtsék saját integrációjukat.

Az érdekképviselet által elkészített, a Fidesszel egyeztetett agrár- és vidékfejlesztési program tartalmazza: a termőföld maradjon meg a magyar gazdák, a gazdálkodó családok kezében, segíteni kell a birtokrendezést, a versenyképes birtokok kialakítását, és a választások befejezéséig meg kell hirdetni a föld-eladási moratóriumot.

A programmal kapcsolatban a MAGOSZ szakértője elmondta: jelenleg Magyarország hatalmas tőkespekulációs terep, a földár akár Ausztriában is nyolc-tízszerese a hazainak, ezért a legfontosabb tennivaló a földviszonyok stabilizálása.

Stagnáltak a mezőgazdasági termelői árak 2005-ben

Az agrártermékek termelőiár-szintje 2005. január-decemberben gyakorlatilag megegyezett az egy évvel korábbival – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) február 13-án.

A növényi termékek árszínvonala 0,6 százalékkal csökkent, az állati termékeké 1,8 százalékkal nőtt tavaly. A mezőgazdasági termeléshez felhasznált termékek és szolgáltatások árszintje 0,5 százalékkal mérséklődött az előző évi szinthez képest. Az agrártermékek termelőiár-szintje 2005 január-novemberében 0,4 százalékkal alacsonyabb, novemberben 4,1 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A mezőgazdasági termelői árak szintje 2004-ben 5,4 százalékkal csökkent 2003-hoz képest.

A gabonafélék átlagára 2005-ben 9,9 százalékkal alacsonyabb volt, mint az előző évben. A zöldségfélék ára 7,6 százalékkal, a gyümölcsféléké 21,6 százalékkal emelkedett 2004-hez képest. A burgonya ára decemberben 17,2 százalékkal magasabb volt, mint 2004 decemberében, de az egész évet tekintve 24,6 százalékkal csökkent. A vágóállatok termelői ára 2005-ben 3,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül a nagyobb mennyiséget képviselő vágósertés ára 5,1 százalékkal emelkedett, a vágóbaromfié 3,3 százalékkal csökkent. A tej termelői ára 2,2 százalékkal növekedett, a tyúktojásé 3 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál.

A takarmányok ára 2005-ben 13,6 százalékkal csökkent az előző évhez viszonyítva. A mezőgazdasági termelésben felhasznált termékek és szolgáltatások közül a legnagyobb mértékben, mintegy 11 százalékkal az energia árszínvonala emelkedett. A mezőgazdasági folyó termeléshez felhasznált termékek és szolgáltatások ára 1,3 százalékkal csökkent, a mezőgazdasági rendeltetésű beruházási javaké 4,5 százalékkal nőtt. Az agrárolló mutatója 2005. decemberben 104,3 százalék, december-január között 101,2 százalék volt.

Megszavazta az EP a baromfitartás szabályainak szigorítását

Megszavazta az Európai Parlament azt a jelentést, amely szigorítaná a baromfitenyésztőkkel szemben támasztott követelményeket, a javaslatban foglaltakat a magyar képviselők elfogadhatatlannak nevezték. A február 14-én elfogadott javaslat szerint a tagállamok egyebek között „biztosítják, hogy a csirkék négyzetméterenkénti állománysűrűsége a használható területen létesítményenként vagy külön létesítményegységenként nem haladja meg a 30 kilogramm élősúlyt”.

Kiegészítő állatjóléti intézkedések esetén „a tagállamok rendelkezhetnek arról, hogy a csirkéket 38 kilogramm élősúlyt nem meghaladó állománysűrűséggel tartsák”. A baromfitelepeken a szellőző-, hűtő- és fűtőrendszereknél a jelentés szerint ügyelni kell arra, hogy az ammónia- és a széndioxid-koncentráció ne haladjon meg bizonyos határértékeket. Valamennyi, az adott létesítményben tartott csirkét naponta legalább egyszer meg kell vizsgálni. A strasbourgi plenáris vitában Tabajdi Csaba (MSZP) úgy vélekedett, hogy a madárinfluenza után most újabb „vész” fenyegeti a baromfitartókat a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló, tervezett uniós minimumszabályok miatt.

Kiemelte, hogy a tervezett túlzott szigorítások komoly feszültségekhez vezethetnek a belső piacokon is, hiszen azon EU-n kívüli országok baromfitermékei, amelyek ezeket a szigorú szabályokat nem kötelesek betartani, lényegesen olcsóbban jelennek majd meg az unió piacain.

Glattfelder Béla (Fidesz) közleményében úgy vélte, a szigorítás következtében az állatok jóléte világviszonylatban tovább romlik. Hozzátette, hogy a magyar baromfiágazat számára különösen hátrányos az Európai Bizottság javaslata, amelynek sorsa véglegesen a tagállamok képviselőiből álló miniszteri tanácsban dől el.

Nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetniük a mezőgazdasági őstermelőknek

A mezőgazdasági őstermelőknek 2006. január 1-jétől nem kell fizetniük a 11 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot – hívta fel a figyelmet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) közleménye február 15-én. A hatályos jogszabályok ugyanis 2006. január 1-jétől kiterjesztették az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot a mezőgazdasági őstermelőkre is, tekintettel arra, hogy a központi költségvetés ettől az időponttól egészségbiztosítási járulékot fizet utánuk az Egészségbiztosítás Alapnak. A mezőgazdasági őstermelők e jogosultsága alapján azonban az eltartott közeli hozzátartozók nem jogosultak egészségügyi szolgáltatásra - figyelmeztet az adóhivatal.

A magyar bioterméknek korlátlan a nyugat-európai felvevő piaca

Az idén önálló standdal jelent meg a Hortobágyi Ökorégió a Nürnbergi 16. BioFach2006 nemzetközi bioélelmiszer-kiállításon, ahol a nyugat-európai piacon korlátlanul értékesíthető biotermékeket mutatja be a régió – adott tájékoztatást Gombos András, a Környezetvédelmi és Vízügyi minisztérium politikai államtitkára.

Ez újdonság a korábbi évek gyakorlatához képest, amikor a nemzetközi seregszemlén már tíz éve rendszeresen kiállító magyar vállalatok egyetlen közös standon mutatták be biotermékeiket. A február 16-19-e között zajló eseményen a három nagy kiállító, a Hortobágyi Nemzeti Park, a Hortobágyi Halgazdaság Rt. és a Hortobágyi Génmegőrző Kht. a térség tíz kisebb biogazdálkodójával, illetve feldolgozójával közösen mutatta be bio-termékeit. A másik magyar standon 24 kiállító mutatkozott be.

Hortobágy és térsége 60 négyzetméteres standon állította ki a legjellemzőbb nemzeti parki termékeket, egyebek mellett szürkemarhából, mangalicából, bivalyból, racka juhból és halból készült bio élelmiszereket, továbbá tejtermékeket, pékárukat, pálinkát, lekvárt, mézet, bort.

Magyarország első nemzeti parkja közhasznú társasággá alakulása óta folyamatosan állt át az ökológiai gazdálkodásra, ma pedig már 17 ezer hektáron, 3 ezer állattal a gazdálkodási mód legnagyobb hazai képviselője. Az üzleti lehetőségekről szólva az államtitkár elmondta: a nyugat-európai piac szinte korlátlan mennyiségben felveszi a magyar bio-élelmiszereket, a jó minőségnek, az elismert hazai ellenőrzésnek és minősítési rendszernek köszönhetően. Példaként említette a Hortobágyi Génmegőrző Kht.-t, amelynek biogabonáját egy német kereskedő évről-évre teljes mennyiségben megvásárolja, Németországban és Svájcban értékesíti.

A Hortobágyi Halgazdasági Rt. kétféle biopontya korlátlanul eladható Európában. Egy másik ügylet keretében a halgazdaságból halpépet szállítanak Németországba, ahol az alapanyagból kolbászt, illetve töltelék árut készítenek, s Németországban értékesítik. Várhatóan ezek a késztermékek egy hónapon belül megjelennek a magyar piacon is a németországi feldolgozás után.

A halgazdaság tavaly 200 ezer euró értékben exportált bioterméket, az idén 1 millió euró forgalmat terveznek.

Magyarországon 130 ezer hektáron folyik ellenőrzött biotermelés – a nálunk sokkal nagyobb Lengyelországban 300 ezer hektáron –, s bár itthon is növekszik a kereslet, a termékek döntő többsége exportra kerül. A további fejlődés alapvetően attól függ, hogy mennyire sikerül kialakítani a termeltetési integrációkat, a kisebb vállalkozások piacra segítését, amire már vannak jó példák a Génmegőrző Kht-nál, illetve a Halgazdasági Rt.-nél. Lendületet adhat a hazai biotermelésnek, hogy elindult az agrárkörnyezet-gazdálkodási program, amelynek keretében évente 45 milliárd forint támogatást kapnak a környezetkímélő technológiát alkalmazó gazdák, köztük a biotermelők.

A MAGOSZ az állami földértékesítés leállítását követeli

Az állami termőföldek értékesítésének leállítását követeli a választások végéig a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) – mondta Jakab István, a szervezet elnöke február 17-én, Budapesten.

A szervezet azt követeli, hogy a kormány vonja vissza ígéreteit a földértékesítéssel kapcsolatban, hirdessen moratóriumot, a választások után pedig nemzeti konszenzussal rendezzék a kérdést - mondta az elnök. Hozzátette: az értékesítéssel a birtokrendezés alapját vonják el. Kiemelte: ha a kormány nem állítja le a földeladást „kénytelenek lesznek határozottabb lépéseket tenni”.

A MAGOSZ azt nehezményezi, hogy a „választási kampány részét képező” földeladással megszűntetik az elaprózódott telekrendszer felszámolásának alapját képező csereföldeket. Szintén problémának találják, hogy egy januári törvénymódosítás óta, a főleg külföldiek kezében lévő állattenyésztési telepek is élhetnek földelővásárlási jogukkal. A részvénytársaságként működő cégek ugyanis magyar részvényeseiken keresztül az uniós moratórium ellenére hozzájuthatnak így a magyar földekhez. Az elnök arról is szólt, hogy a támogatások tiszta, a forrásokat és a valós tárgyévi kifizetéseket egymás mellé állító elszámolására lenne szükség. Úgy vélte, hogy az intervenciós felvásárlások támogatásként említése a közvéleményt vezeti félre.

„Kormányzati sikerpropagandának nincs létjogosultsága” - utalt Jakab István arra, hogy a kormány agrárprogramjában szereplő állattenyésztés a KSH adatai szerint mélyponton van. Az elnök a gazdákat érintő újabb jelentős elvonásnak nevezte azt a sajtóban napvilágot látott hírt, amely szerint az agrár környezetgazdálkodási pályázat után a gazdák nem igényelhetik vissza az áfát.

A MAGOSZ sajtótájékoztatóján egy gazda elmondta történetét, hogyan nem kapott területalapú támogatást. Ennek kapcsán Jakab István megjegyezte: előfordulhat, hogy legközelebb a Kossuth téren több ezer gazda ismerteti majd problémáit.

Üléseztek az EU tagországok mezőgazdasági miniszterei

Magyarország érintett abban, és teljes egészében egyetért azzal, hogy a biomassza meghatározó szerepet töltsön be a megújuló energiaforrások körében az Európai Unióban – szögezte le Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az után tartott sajtótájékoztatóján február 20-án Brüsszelben.

Kiemelte: Magyarország bőségesen rendelkezik biomassza-alapanyaggal – jó ideig ennek éppen a megsemmisítése okozott gondot. Az EU-n belül azt szeretnék elérni, hogy 2010-re a bioüzemanyagok piaci részesedése emelkedjen 5,75 százalékra, de több miniszter jelezte, hogy ennél dinamikusabban, nagyobb arányt kellene megvalósítani. A biodízelre vonatkozó szabályoknál Magyarország szeretné elérni, hogy a napraforgó felhasználását is tegyék lehetővé.

Az energianövények támogatási rendszerét – amely csak a régebbi tagállamokra vonatkozik – az újonnan csatlakozott országokra is terjesszék ki. Támogatták azt a gondolatot is, hogy a nagyobb kapacitások kiépítése mellett létre kell hozni helyi, kisebb kapacitásokat is. A miniszterek egyetértettek abban, hogy az EU legyen önellátó, és csak ha így nem tudja megoldani, akkor engedélyezze bioenergia importját kedvezményes kvótákkal a fejlődő országokból.

A brüsszeli ülésen jóváhagyták végérvényesen a miniszterek a cukorreformot is, amelytől hosszú távon azt remélik, hogy a termelés 6-7 millió tonnával visszaesik. Az őszi megállapodás értelmében a garantált árak 36 százalékkal csökkennek, a kompenzáció 64,2 százalékos lesz.

Gráf József elsősorban a cukortárgyalásokon elért eredményekre utalva azt hangoztatta: „Értelme van annak, hogy harcolunk és összefogunk más országokkal.”

Megvitatták a tagországok az állatvédelmi akciótervet is, amelynek értelmében az állattartási és védelmi szabályok egyre szigorodnak. Magyarország szerint az indokolatlan szigorítások és a nagyfokú változások tovább rontják az ágazat helyzetét – vélte e pontnál Gráf József –, csak akkor van értelmük, ha például más országokban is a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által állandóan támadott uniós országokéhoz hasonló intézkedéseket vezetnek be. Ennek ellenkezője ellensúlyozhatatlan piaci veszteségeket és költségeket okozhat.

Az unió hosszabb távú tervei közül a magyar miniszter kiemelte, hogy más módszerre, farmtámogatási rendszerre kell áttérni a földalapú támogatásról. Jelezte: az elmúlt időszakban ezzel kapcsolatban hat javaslatot fogadtak el az EU-ban, és ebből öt teljes egészében magyar volt. Ezek között szerepel, hogy az új tagországok az áttérésnél a régi államokra vonatkozó 3 százaléknál nagyobb tartalékot képezhetnek, és speciális támogatásokat is adhatnak. A régiekre vonatkozó ötéves elidegenítési tilalommal ellentétben az új országok ennél korábban is változtathatnak a rendszeren. Nem változik a jogosult termelői területek nagysága sem, marad az egyhektáros alsó határ.

Földdel nem rendelkező állattenyésztő gazdaságoknál támogatási jogosultság is adható. Nem kell továbbá Magyarországot termelési régiókra osztani, hanem a 4,9 millió hektár egy régiónak tekinthető. Az elfogadott javaslatok közé tartozik az is, hogy a versenysemlegesség figyelembe vételével, speciális támogatások juthatnak kimondottan vidékfejlesztési célokra.

Csökkent a mezőgazdasági reáljövedelem az EU-ban és Magyarországon is

Az Eurostat szerint tavaly átlagosan 5,6 százalékkal csökkentek a mezőgazdaságban az egy főre jutó jövedelmek az Európai Unió 25 országában, ezen belül Magyarországon 8,6 százalékkal, közölte február 17-én Brüsszelben az EU statisztikai hivatala felülvizsgált becslésében.

A legnagyobb hanyatlást Portugália jelezte, ott 12 százalékos volt a visszaesés, míg a pozitív oldalon Litvánia áll az élen, 24,6 százalékos emelkedéssel. Az adatok szerint 2000-hez képest tavalyra valamennyi kelet-európai új tagországban jelentősen nőttek a jövedelmek – Magyarországon 29,1 százalékkal –, miközben a régebbi tagok közel felében ötéves viszonylatban is a csökkenés jellemző. Lettországban öt év alatt közel két és félszeresére emelkedett a mutató, míg Cipruson negyedével, Görögországban közel ötödével csökkent.

Bioenergetikai Innovációs Centrum

Szerkezetváltás: gabona helyett energianövények termesztésének ösztönzése – Bioenergetikai Innovációs Centrumot hoz létre a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola vezetésével Észak-Magyarországon tíz felsőoktatási intézmény, kutatóintézet, illetve gazdasági társaság – jelentették be február 20-án Gyöngyösön. Az 1,6 milliárd forint értékű program egyik fontos célja, hogy megvalósítása nyomán csökkenjen az ország fosszilisenergia-függése.

Gráf József mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter a konzorcium megalakításakor közölte: a program segíti a mezőgazdaság szerkezetváltását is azzal, hogy gabona helyett energianövények termesztését ösztönzi. Számítások szerint mintegy 700-800 ezer hektár terület vonható ki a klasszikus gabonatermesztésből és állítható át energianövények, vagyis megújuló biomassza-fűtőanyag termesztésére. Miközben a magyar gazdaság fejlődése egyre több energiát igényel, a növénytermesztési ágazat folyamatos túltermelési válsággal küzd. Az elmúlt évben évente 4 millió tonna gabonafelesleg halmozódott fel. Ezt intervenció keretében vásárolták fel, illetve raktározták, amely jelentős forrásokat igényelt. Ebben a helyzetben jelenthet megoldást a gabona helyett energiaerdő, energiafű, vagy energianád termesztése. A konzorcium feladata a termesztés és hasznosítás feltételeinek kidolgozása és a termesztésre legalkalmasabb növények kiválasztása.

A program megvalósításához 1,3 milliárd forintot nyert a konzorcium a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) pályázatán. Ezzel kapcsolatban Magyar Bálint oktatási miniszter hangsúlyozta: a felsőoktatás reformjának éppen az volt a célja, hogy felszabadítsa a felsőoktatásban rejlő szellemi energiákat. Ehhez nyújt támogatást az innovációs alap és az NKTH olymódon, hogy regionális tudásközpontok létrehozására ösztönzik az intézményeket azzal, hogy koncentrálják a kutatási forrásokat, együttműködésre ösztönzik a felsőoktatási intézményeket a gazdasági vállalkozásokkal. Erre jó példa a most létrehozott Bioenergetikai Innovációs Centrum.

A négy éves program végső célja: egy 35-40 milliárd forint éves forgalmú vállalkozás létrehozása. Továbbá több tízezer új munkahely létesítése, ami jelentős vidékfejlesztési tevékenységet jelent egyben – hangsúlyozta Magda Sándor, a Károly Róbert Főiskola rektora.

MAÉT konzultáció a mezőgazdaságról

A magyar mezőgazdaság számára kormányokon átívelő programra lenne szükség ahhoz, hogy a legfontosabb célkitűzéseket az ágazat meg tudja valósítani – mondta egy agrárszakember a Magyar Mező- és Erdőgazdasági Érdekképviseleti Szövetség (MAÉT) február 22-i budapesti fórumán, amelyet a mezőgazdaság helyzetéről és kilátásairól tartottak. A tanácskozáson a MAÉT - amely jelenleg több mint 10 mezőgazdasági érdekképviselet ernyőszervezete – tájékozódni kívánt a két nagypárt, a Fidesz és az MSZP választásokat követő agrárpolitikájáról, az ágazatban tervezett intézkedésekről.

Lengyel Zoltán, a Fidesz mezőgazdasági kabinetjének vezetője, az Országgyűlés szakbizottságának alelnöke úgy fogalmazott, hogy olyan agrárpolitikát kell megvalósítani, amely a szakmai ágazatokat egyensúlyba hozza. Emellett nem tartható az az állapot, hogy a magyar mezőgazdaság szereplői demonstrációtól demonstrációig éljenek. A Fidesz szakpolitikusa fontosnak nevezte az integráció kérdéskörét, nevezzék azt termelői szervezeteknek vagy szövetkezeteknek. Emellett hangsúlyozta, hogy a kis- és középvállalkozások támogatását kell a jövőben előnyben részesíteni annak érdekében, hogy a belföldi piacon elsősorban magyar árukat lehessen kapni.

Karakas János, az MSZP országgyűlési képviselője, a párt agrártagozatának elnökhelyettese főként arról beszélt a jelenlévőknek, hogy pártja az elmúlt négy évben sikeresen konszolidálta az ágazatban tevékenykedő gazdálkodókat. Visszautasította azt a vádat, miszerint az MSZP elsősorban a nagyobb gazdaságoknak kedvezett volna kormányzása során.

Karakas János szerint pártja nem tett megkülönbözetést gazdasági méret szerint a mezőgazdaságban működő vállalkozások között. Megemlítette az országgyűlési képviselő, hogy mind az őstermelők, mind pedig a kistermelők adómentes bevételi összeghatárát növelték az elmúlt négy évben. A jövőről szólva közölte: a mezőgazdaság integráns része a vidékfejlesztésnek.

Az ágazatban a versenyképességet kell erősíteni, ösztönözni kell a munkahelyteremtést, a környezettudatos gazdálkodást, amely összekapcsolandó a fenntartható fejlődéssel. Az élelmiszerbiztonságot és az életminőség javítását ugyancsak fontosnak mondta az agrár-munkacsoport elnökhelyettese, jelezve, hogy a mezőgazdaság fejlesztésében az egyik legfontosabb helyre kell tenni a piacszerzést és a piacok megtartását. Ehhez pedig nélkülözhetetlen a szervezettség az ágazaton belül.

A jelenlévők elsősorban a mezőgazdasági vállalkozások működési feltételeinek javítását szorgalmazták mindkét párt képviselőjénél. Szóba került többek között az úgynevezett áfa-arányosítás, amely a jelenlévő szakemberek szerint az uniós támogatásokat csökkenti. Többen is egyetértettek az integráció erősítésével, de kifejtették, hogy a régi típusú szövetkezetekhez kapcsolódó ellenérzések még mindig erősek a gazdatársadalomban.

Karakas János szerint fontos kérdés még a szürke- és a feketegazdaság felszámolása az ágazatban. Példaként említette a baromfiszektort, ahol a szürke-, illetve a feketegazdaság aránya igen nagy, mivel becslések szerint a termékek 60 százaléka számla nélkül kerül a piacra. Ez az arány a sertés-, illetve a szőlő- és borágazatban 40 százalékos.

A szocialista képviselő megemlítette azt is, hogy a Magyarországon működő agrárvállalkozások jelentős hányada nem felel meg az uniós árbevételi követelményeknek. Ezt az arányt ágazattól függően 40-80 százalékra tette a képviselő.

Egyetértés volt a Fidesz és az MSZP politikusa között abban, hogy az alternatív energiaforrásokat, a bioetanolt és biodízelt, valamint a biomasszát az eddiginél nagyobb mértékben és hathatósabban kell Magyarországon felhasználni. E területen még kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a mezőgazdaságban.

SIA 2006 – Nemzetközi Mezőgazdasági Szakkiállítás Párizsban

A mezőgazdasági szakemberek egyik legrangosabb találkozója, a Nemzetközi Mezőgazdasági Szakkiállítás (SIA), 2006. február 25. és március 5. között került megrendezésre Párizsban.

A kiállítás az idén harminc országból érkező, mintegy 1.100 kiállítót fogadott, közel 150.000 m² kiállítói területen. A SIA–val párhuzamosan került megrendezésre két szakkiállítás, kizárólag a szakmai látogatók számára. A FARMexpo kiállítás az állattartókhoz és az állattenyésztési szakemberekhez szólt, kiállítói hat témakörben jelentek meg: állati genetika és fajtanemesítés, állateledel, állategészségügy, állattenyésztési felszerelések, épületek állattartáshoz, állattenyésztési eszközök, és újdonságként szerepelt a tenyészállatok bemutatója, értékesítése állattenyésztők és kereskedelmi vállalkozások szervezésében. A Sajtok és Tejtermékek Szakvására az egyetlen, kimondottan a tejtermékágazat szereplői számára szervezett francia szakvásár, mely lehetőséget biztosít a tejtermelők és -feldolgozók, továbbá a sajtkészítők és -termelők számára, hogy vevőkkel és importőrökkel találkozhassanak.

A Tenyészállatok Mezőgazdasági Szakversenye már hagyományosan a SIA kiemelkedő eseménye. A Francia Mezőgazdasági és Halászati Minisztérium égisze alatt szervezett hivatalos versenyen a legjobb marha-, juh-, sertés-, kecske-, ló-, szamár- és kutyafajták tenyészállatait értékelik. A verseny célja, hogy felhívja a figyelmet a francia genetika kiterjedt biodiverzitására, valamint a genetikai programoknak köszönhető fejlődésre.

A SIA Szakkiállítással egy időben zajlott a Mezőgazdasági Termékek Általános Versenye, melynek keretében a szigorú bírálatot követően került sor a híres díjkiosztóra. A díjakat ízük és minőségük alapján ítélik oda a legjobb francia termékeknek.

Dán sertések Kelet-Európából

„A dánok világbajnokok a sertéstenyésztésben. Néhány év múlva azonban talán több sertést termelnek majd a dán farmerek Kelet-Európában, mint Dániában. Megérhetjük a jövőben, hogy 10 millió sertést tenyésztenek majd Dániában, míg a dánoknak 200-300 millió sertés lesz a tulajdonában, külföldön” – mondta Kent Skaanning farmer a Graasten Mezőgazdasági Iskola továbbképző tanfolyamán. Skaanning maga is tulajdonos több projektben Kelet-Európában, többek között Magyarországon (forrás: Bladdudra).

Növekvő teljesítmény

Ebben a kormányzati ciklusban jelentősen nőtt az agrárium teljesítménye – mondta Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Az agrárminiszter kijelentését azzal támasztotta alá, hogy míg 2003-ban az agráriumnak kilencmilliárd forintos negatív eredményt kellett elkönyvelnie, addig 2004-ben 15 milliárd forint volt a nyereség. A múlt évi eredmény az előző évhez képest megnégyszereződött, azaz az ágazat nyeresége elérte a 60 milliárd forintot.

A miniszter szerint az idén az ágazati eredmény eléri majd a 100-110 milliárd forintot, amelyből már a bővített újratermelést is finanszírozni lehet.

A szociális intézkedések kapcsán megemlítette, hogy azok a járadékosok, akik a mezőgazdaságban hároméves szövetkezeti munkaviszonnyal és egyéves más munkaviszonnyal rendelkeztek, eredeti járadékösszegükhöz további 3.500 forintos emelést kapnak. A kormány elfogadta az úgynevezett előnyugdíj-programot is, amely nyugdíj előtti támogatást biztosít azoknak az 55 év feletti gazdálkodóknak, akik fiatalabb kollégáiknak adják át birtokaikat művelésre.

A nyugdíj előtti támogatás addig tart, amíg a gazdálkodó el nem éri a nyugdíjkorhatárt. Az előnyugdíj bevezetése – amelyet az Európai Unió is támogat – Magyarországon technikai okok miatt egy évet késik, így csak 2007. január 1-je után lehet igénybe venni. A késést azzal indokolta, hogy az előnyugdíj intézményrendszerét nem lehetett beilleszteni a hazai nyugdíjrendszerbe, mivel az előnyugdíj után jelentős társadalombiztosítási befizetést kell teljesíteni. Erre a problémára már sikerült megoldást találni és a kivárás azért is indokolt, mert az idén átalakul ez a rendszer az unióban. Így jövőre egy új, stabil rendszerhez csatlakozhat Magyarország.

Gráf József tájékoztatott arról is, hogy az a miniszterelnöki bejelentés, miszerint azok az 55 éves kort elért dolgozók, akik munkanélküliek lettek, és két éve hiába keresnek munkát, nyugdíjba mehetnek, a mezőgazdaságban tevékenykedőkre is vonatkozik.

(Forrás: MTI, FVM - Kommunikációs Önálló Osztály.)