A kukorica a szántóföldi növénytermesztésen belül a legnagyobb területet elfoglaló növényfaj. Az elmúlt évek átlagában 1.191 ezer ha-on termeltük, az átlagos termés 5.400 kg/ha volt, de az elmúlt két évben az országos átlag meghaladta a 7.000 kg/ha-t. Az elmúlt évek átlagát az aszályos időjárás eredményének köszönhetjük. A termeléshez szükséges fajtaháttér és vetőmagszükséglet rendelkezésre áll. Tenyészidő szerint csoportosítva mintegy 370 fajta van a nemzeti fajtajegyzékünkön. E fajtáknak a potenciális teljesítőképessége jóval több, mint a termelés által elért átlagok. A kukorica előnye a gépesíthetőség, tárolhatóság és az intervención keresztüli biztos értékesítés. Hátránya, hogy általában szárítani kell, és a tárolás alatt nő a törött szem aránya. A kukorica birtokmérettől függetlenül minden termelő számára rendelkezésre áll, hiszen a pár töves kiskertekben is könnyen letörhető, betakarítható. A kínálat a vetőmag árában is differenciált, van tehát miből választani. A választást segítik a fajtatulajdonosok, vetőmagforgalmazó cégek és az OMMI által szervezett fajtabemutatók, ahol a gazdálkodó saját termelési viszonyai ismeretében választhat fajtát, illetve annak vetőmagját. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy bőven van a „biológiai alapok” részéről kihasználatlan lehetőség.

Kukorica esetében visszatérő kérdés a GM fajták alkalmazása. GM fajtának azt nevezzük, ahol a génátültetéssel más fajból tesznek át a kukoricába tulajdonságokat hordozó örökletes anyagot. A génátültetés természetes körülmények között nem oldható meg. Jó példa erre a kukoricamoly ellen létrehozott fajta, ahol egy baktérium méregtermelő képességét ültették át a kukoricába, elérve, hogy a kukoricanövény sejtjei is mérget termeljenek és ez semmisítse meg a moly növényt rágó egyedeit. De vannak totális, tehát mindent elpusztító vegyszereknek ellenálló GM kukoricafajták is. Az igényes európai piac azonban fél, és nem tartja elég megbízhatónak azokat a kísérleteket, amelyek e fajták emberre gyakorolt veszélytelenségét állítják. Ezért a GM fajták termését az EU-ban nem, vagy csak igen alacsony áron lehet eladni. Az értékesítést megnehezíti az USA-ban megtermelt, piacot kereső GM kukorica árutömeg is, ami az olcsó és támogatott tengeri szállítással az EU GM termelés értékesíthetőségét tovább csökkenti. Márpedig olyan árut, amit nehezen tudunk eladni, termelni sem érdemes.

A GMO-nak van egy másik problémája. Nevezetesen a kukorica idegen megtermékenyülő pollenjét (a tulajdonságokat) a szél, rovarok, stb. a hagyományos kukoricára és fordítva is átviszik. Tehát jelentős szigetelőtávolságot kell a GMO és a hagyományos kukorica közé helyezni. Ellenkező esetben a hagyományos kukoricafajta szennyeződik és nem adható ki mentességet igazoló kísérő okmány, vagy fordítva, a hagyományos pollen termékenyíti meg a GM kukoricát, megszüntetve ezáltal pl. a gyomrezisztenciát. E problémák elkerülését szabályozná az úgynevezett koegzisztencia (együttélési) rendelet-tervezet. A rendelet megpróbálja kezelni az adott helyzetet. Ez nem könnyű. Miért? Magyarországon a kukorica gyakorlatilag minden tanyában, gazdálkodónál megtalálható, ha más célból nem, csak a háziállatok takarmányozására, vagyis nincsen úgynevezett kukorica övezet. Így azután nem lesz könnyű a kukoricaállományok közötti izolációs távolság (rendelet-tervezet szerint minimum 400 m) betartása.

Az izolációs távolság, elkülönített betakarítás, szállítás és árukezelés jelentősen növeli a GM fajták termesztési költségét. További többletköltség a GM fajták (+20-25%-os) vetőmagköltsége, speciális vegyszerigénye. A piaci versenyhelyzet leszűkülése is költségnövekedést idézhet elő, de a GM fajták jelenléte a hagyományos fajtáknál is szükségessé teszi a GM mentesség tételes igazolását (30-40 ezer Ft/tétel). Mindez többletköltség, amely versenyhelyzetünket csökkenti. Jelenleg Magyarországon a GM fajták, illetve GMO-val szennyezett vetőmag forgalmazását és elvetését jogszabály tiltja. Aki ezt megszegi, minimálisan 300.000 Ft pénzbüntetésre és az okozott károk megtérítésére kötelezett.

Mit tehet a magyar gazdálkodó? Kivár, meg kell várnia míg a piac fenntartásai a GMO-val kapcsolatban megváltoznak, illetve a piac elismeri ezeket a költségeket.

Nagyon fontos azonban, hogy most ne szennyeződjön el az ország GM fajtákkal. Ne akarjon senki „kipróbálni” egy GM fajtát, ezáltal lefertőzve környezete hagyományos kukoricatermelőit.

Javasoljuk, hogy minden gazdálkodó saját és környezete biztonsága érdekében csak jól ismert helyről, minősített vetőmagot szerezzen be. A vetőmag címkéket és a szállítási okmányokat pedig őrizze meg, hogy igazolni tudja, mit vetett el.

Napraforgó-termesztésünk elsősorban ipari célú. Csak igen kis mértékben végzünk az étkezés, illetve „madáreleség” céljára termelést. A fajták jelentős része (96%) hibrid. Itt is három tenyészidő szerinti csoportosításban, mintegy 60 fajta áll a nemzeti fajtalistán. Ha a fajtalistát átnézzük, látható, hogy az összes nagyobb világcég képviselteti magát fajtáival Magyarországon, de hazai nemesítő helyeink sem maradnak el. Az elmúlt 5 évben az árunapraforgó termesztés átlagos termőterülete 405.159 ha volt. Az elért átlagtermés 2.011 kg. Itt is érzékelhető az aszályos évek termést korlátozó hatása. 2005-ben 2.400 kg/ha körül volt az átlagos kaszattömeg. A minősített fajták teljesítő képességétől (lásd. OMMI adatok) itt is elmarad az árutermelés átlagos hozama. Fajtaválasztás érdekében itt is ajánlom az érintett cégek bemutató kísérleteit és az OMMI bemutatóit.

Végül, – bár ezek a sorok februárban jutnak el az olvasókhoz – kívánunk minden gazdálkodónak eredményes 2006. évet.

Dr. Hullán Tibor

Vetőmag Szövetség és Terméktanács

igazgatója