Agrárágazat főoldal   Agrárágazat-2006-Február






Tartalomjegyzék A tápanyagellátás hatása a napraforgó termésére és olajtartalmára Lapzártától lapzártáig Utolsó lap

A kukorica és a napraforgó permetezésének gépei

MELLÉKLET
Szerző: Dr. Dimitrievits György

Az eredményes kukorica- és napraforgótermesztés alapvető feltétele a hatékony növényvédelem, a sikeres vegyszeres gyomirtás és állomány-permetezés. A szakszerűtlen védekezések nemcsak a termés mennyiségét csökkentik, és minőségét rontják, hanem a vegyszerek helytelen felhasználásával a környezetet is veszélyeztetik. A növényvédelem hasznosulása döntő mértékben függ a műszaki feltételektől, a gépesítés színvonalától. A nagy költséggel, drága vegyszerekkel végzett védekezések nem hoznak eredményt, ha a kijuttatás, az alkalmazástechnika nem megfelelő.




A védekezések sikerének első feltétele az, hogy olyan kivitelű permetezőgépet alkalmazzunk, amely kielégíti az alapvető permetezéstechnikai és környezetvédelmi követelményeket. Rendelet írja elő, hogy 2004. január 1. után a permetezőgépek csak az FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet engedélyével hozhatók forgalomba. Az Intézet a szabványok előírásainak megfelelően, több mint 70 paramétert ellenőriz a gépeken. Vizsgálja többek között a permetlétartály, a tisztításhoz és tisztálkodáshoz szükséges víztartályok kivitelét és méretét, a szintjelző pontosságát, a leálláskor a gépben maradó permetlé mennyiségét, a keverés hatásosságát, a fellépő nyomáseséseket, a szórófejek pontosságát és a keresztirányú szórásegyenletességet. A Forgalmazásra Engedélyezett Növényvédelmi Gépek Jegyzéke megtalálható az Intézet www.tipusminosites.fvmmi.hu honlapján. A különböző kivitelű engedélyezett típusok főbb műszaki jellemzői gépcsaládonként összefoglalva az 1-3. táblázatokban láthatóak. Jelenleg összesen 125 vontatott, 74 függesztett, és 67 magajáró szántóföldi géptípus van engedéllyel forgalomban, tehát elmondható, hogy megfelelő választék áll rendelkezésre. Az eladott gépeken a gyártó vagy forgalmazó matricával igazolja, hogy a típus megfelel az előírásoknak. Aki ilyen gépet vásárol, biztos lehet benne, hogy alapvető munkaminőségi jellemzői kielégítők.

 

 

A megfelelő minőség mellett fontos azonban a gépek teljesítménye és üzembiztossága is, mivel a védekezésre rendelkezésre álló idő általában behatárolt, a művelésre nem megfelelő talajállapot, a szeles illetve esős időszakok, a növényzet fejlődése korlátozzák a gépek használatát. Állománypermetezésnél a fertőzések gyors terjedése is lerövidítheti a védekezésre rendelkezésre álló időt. Ezért az eredményes védekezés egyik fontos feltétele a megfelelő teljesítmény. A munkaminőségi jellemzők mellett tartós üzemi vizsgálatok alapján a teljesítményjellemzőkről és az üzembiztosságról is közölnek információkat az MGI kiadásában megjelenő mezőgéptesztek. Az elmúlt időszakban permetezőgépekről megjelent 29 mezőgéptesztből lehet tehát részletesebben tájékozódni az egyes géptípusok használati értékéről.

 

Az eredményes védekezések szempontjából további fontos tényező a gépek megfelelő műszaki állapotának biztosítása és az üzemeltetés kellő szakszerűsége. A megfelelő műszaki állapot biztosítását a közeljövőben a permetezőgépek 2 évenkénti ellenőrzése is elő fogja segíteni.

A kukorica és a napraforgó védelménél eltérő permetezési technológiák alkalmazása lehet indokolt. Alapvetően más igények jelentkeznek a gépekkel szemben a vegyszeres gyomirtásnál, a korai és késői stádiumban végzett állománykezelésnél. A gép kiválasztásánál ezt is figyelembe kell venni.

 

Vegyszeres gyomirtásnál a legfontosabb feladat a permetlé egyenletes elosztása a talaj síkjában. Erre a célra leginkább a traktorra függeszthető vagy vontatott kivitelű hidraulikus szórófejekkel felszerelt permetező gépek használatosak. Kisebb táblákon jól alkalmazhatók a függesztett permetezőgépek, ezeknél azonban ügyelni kell arra, hogy a traktor stabilitása a gép felszerelése és feltöltése után is megfelelő maradjon.

Nagyobb felületeken, gyorsabb gazdaságosabb munka végezhető vontatott permetezőgépekkel, amelyek nagyobb tartállyal kerülnek forgalomba, és legtöbbször lengéscsillapított kivitelű, nagy munkaszélességű szórókerettel üzemelnek.

 

A gépeken a legtöbb esetben 15-20 bar nyomású membrán szivattyút alkalmaznak a folyadék szállítására. A korábban gyakran alkalmazott centrifugál szivattyúk előnye volt a nagy szállítási teljesítmény, az alacsony ár, az egyszerűbb kivitel és az üzembiztos működés, de csak 0–4 bar nyomás elérésére voltak alkalmasak, ami az új rendszerű fúvókák üzemeltetéséhez nem minden esetben elegendő. A dugattyús szivattyúk nagyobb üzemi nyomás (15–50 bar) elérésére is képesek, azonban bonyolultabb felépítésűek és drágábbak, mint a membránszivattyúk.

A drágább és igényesebb gépeken számos olyan technikai megoldást alkalmaznak, amelyek egyszerűbbé teszik a kezelést, javítják a permetezés biztonságát és munkaminőséget.

 

A taposási károk jelentős csökkentését eredményezi a nyomkövető vonószerkezet, amely lehetővé teszi, hogy a munkagép mindig a traktorral azonos nyomban haladjon. Ez elsősorban a tábla végeken, a fordulókban jelent nagy előnyt.

A korszerű gépeken ma már az alváz pneumatikus rúgózással van ellátva. A csillapított rezgések következtében kényelmesebb az üzemeltető munkája, kisebb a gép elemeinek igénybevétele, nagyobb munkasebesség alkalmazható, kisebb a szórókeret lengése, és javul a kereszt- illetve hosszirányú szórásegyenletesség.

Ma már elterjedt megoldás, hogy a permetlé készítéséhez a gépen vegyszer bemosó szerkezetet helyeznek el, amely a kiürített göngyölegek (kannák, ballonok, zsákok) kimosását is lehetővé teszi.

 

A különböző terepviszonyok között végzett munka biztonságát és jó minőségét szolgálja a szórókeret olyan kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy a permetezőgép helyzetétől függetlenül a keretszárnyakat a lejtővel párhuzamosan lehessen működtetni. A lengéscsillapítás természetesen ebben a helyzetben is biztosított.

Nálunk még újdonságnak számít, hogy a szórókereten ultrahangos érzékelők vannak elhelyezve, amelyek a talajtól való távolságot mérik. Ennek alapján történik a szabályozás, amelynek során, ha a keret túlságosan megközelíti a talajt, akkor vezérlés működésbe lép, és automatikusan megemeli a szárnyakat. Az ilyen kivitel a biztonságos és egyenletes permetezést nagyobb munkasebességnél is lehetővé teszi.

 

Jelentős előnyt biztosít az eddigi gyakorlathoz képest az a megoldás, amelynél a szórókereten két vezeték van kiépítve, és cirkulációs rendszerben jut el a permetlé a szórófejekhez. Ez azt jelenti, hogy a szórófejeknél állandóan biztosított az üzemi nyomás, tehát a bekapcsoláskor azonnal a beállított permetlé mennyiség kerül kiszórásra. Ezáltal elkerülhető az a hiba, amely a hagyományos rendszerű permetezőgépeknél az indulásnál jelentkezik: amikor a gép megindul, a nyomás a szórófejeknél még nem megfelelő, a megfelelő érték csak fokozatosan alakul ki, ezért a kezelés a kezdeti szakaszon nem megfelelő. A helytelenül, kis dózissal, nem megfelelő porlasztással, és egyenletességgel kezelt felület nagysága az üzemeltetési paraméterektől (munkasebesség, üzemi nyomás, stb.) függően jelentős lehet. Vegyszeres gyomirtásnál ez a hiba különösen jól megfigyelhető, gyakori látvány, hogy az egyébként jól kezelt tábla szélén, ahol a permetezőgép megindult, gyomosodás lép fel, amely a táblán befelé haladva fokozatosan megszűnik. A hiba fajlagos nagysága kisebb táblákon természetesen mindig nagyobb. A helytelenül kezelt területek további hátránya az a közvetlen kár mellett, hogy újabb fertőzések kiindulását okozhatják. A védekezések eredményessége szempontjából a cirkulációs permetlérendszer tehát jelentős javulást biztosít azáltal, hogy ezt a hibaforrást kiküszöböli.

 

 

A gép kezelését könnyíti meg a szórószerkezeten alkalmazott pneumatikus működtető rendszer. A kettős szórófejeken szelepekkel lehet a fúvókákat működtetni. Menet közben lehetőség van a működő fúvókák lezárására és a másik rendszerű fúvókák bekapcsolására. Ezzel a megoldással a technológiai változtatások időveszteség nélkül végrehajthatók.

A nagyobb teljesítményű, igényesebb gépek ma már nagyrészt nálunk is fel vannak szerelve szabályozó automatikával. Ez a berendezés biztosítja, hogy a fajlagos permetlé felhasználás (dm3/ha) állandó maradjon a fordulatszám vagy a haladási sebesség változásai ellenére, továbbá információkat ad az üzemeltetés jellemzőiről (nyomás, szórásteljesítmény, kezelt terület nagysága, a kiszórt permetlé mennyisége, stb.), megkönnyítve a kezelő munkáját.

 

A szórószerkezetet ma már előírásosan úgy alakítják ki, hogy a legfeljebb 4,5 m-es szakaszokat külön lehessen kapcsolni. Ezáltal lehetővé válik a nagyobb távolságokon bekövetkező nyomásesés elkerülése mellett azt is, hogy olyan esetekben, amikor nem kell teljes munkaszélességben permetezni (például a tábla szélén), a felesleges szakaszok lezárhatók legyenek, és így elkerülhető legyen egyes területek kétszeri kezelése.

A kukorica- és napraforgópermetezés eredményessége szempontjából döntő jelentőségű a permetlé adagolása, cseppekre bontása és a cseppek elosztása. Ez a szórófejek, illetve a fúvókák feladata. A fúvókák, illetve a folyadék megvezetésére alkalmas magjuk általában műanyagból, rozsdamentes acélból vagy kerámiából készül. A kopásállóság, illetve az élettartam ennek a sorrendnek megfelelően jelentős mértékben növekszik. Nagyobb éves teljesítménnyel üzemelő gépeknél feltétlenül érdemes kopásálló fúvókákat használni, mert így a szükséges állandó szórásteljesítmény és a megfelelő munkaminőség hosszabb időre biztosítható. Az olcsó, igénytelen fúvókák alkalmazása a pontatlanságokból adódó hibák mellett a gyakori cserék miatt jelentős költségnövekedést is okoz.

Egyenletes szántóföldi permetezésre rendszerint a réses fúvókák a legalkalmasabbak, a hagyományos fúvókák azonban igen apró cseppeket képeznek. Ez előnyös a permetlé eloszlása szempontjából, de a kisméretű cseppek könnyen elsodródnak, elpárolognak. Ez különösen tavasszal okoz gondot, amikor a felázott talaj, a szeles időjárás illetve a növényzet gyors növekedése miatt a vegyszeres gyomirtási munkáknál rendelkezésre álló idő gyakran rendkívül rövid.

 

 

Az elsodródás mérséklése céljából fejlesztették ki az injektoros fúvókákat, amelyeken mindkét oldalon fúratok vannak. Ezeken keresztül az átáramló folyadék levegőt szív be, amely elkeveredik a permetlével. Ennek következtében nagyméretű cseppek képződnek, amelyek belsejében légbuborékok vannak. Ezek a nagyméretű cseppek elsodródásra, párolgásra lényegesen kevésbé hajlamosak. A célfelületnek ütközve a buborékok hatására a csepp szétpattan, és így megfelelően nagy felületen és kellően egyenletesen oszlik el a permet. A hagyományos és az injektoros fúvókák cseppeloszlása a 2. ábrán látható. Megfigyelhető, hogy amíg a hagyományos fúvókánál az elsodródásra leginkább hajlamos 100 mikronnál kisebb cseppek aránya eléri a 30 %-ot, addig az injektoros fúvókánál ilyen méretű cseppek csak 2,5 %-ban képződnek. Az injektoros fúvókák a hagyományos fúvókákkal csereszabatosak, így a régebbi gyártású gépeken a szórófejekbe egyszerűen beszerelhetők. Alkalmazásuk nagy előnye, hogy viszonylag kis beruházással jelentős technológiai fejlesztés valósítható meg.

 

Lényegesen bonyolultabb az a megoldás, amikor a fúvókákba kompresszorral nyomnak levegőt. Vizsgálataink szerint így a folyadék és a levegő nyomásának együttes változtatásával a közepes cseppátmérő 100 és 800 mikron között változhat. A gép megfelelő beállítása, a célszerű paraméterek kiválasztása azonban a gépkezelőnek nehézséget okoz. Ezért alakították ki többek között a szélarányos permetezési rendszert. Kanalas szélsebességmérő határozza meg a szél erősségét, és egy számítógép ennek megfelelően szabályozza az aktív injektoros fúvókákban a levegő és folyadék nyomását, ezáltal tartva a cseppméretet és az elsodródást alacsony szinten.

 

A másik korszerű megoldás, amely a cseppek elsodródásának megakadályozása mellett az állománykezelés minőségének javítását, a nagyobb penetrációt, a permetnek a növényzetbe történő jobb behatolását és a levelek fonák-oldalának nagyobb mértékű kezelését célozza, a légzsákos permetezés. A szórófejek felett elhelyezett műanyag tömlőbe nagyteljesítményű axiálventilátor nyomja a levegőt . Ebből a tömlőből alul kiképzett nyílásokon át áramlik ki a levegő, és a cseppeket úgy szállítja a célfelületre. Növényállomány kezelésénél a légáram megnyitja a permet előtt a lombozatot, és olyan örvénylést kelt, amely lehetővé teszi növény teljes felületének viszonylag egyenletes kezelését. Ez azért fontos, mert kukorica és a napraforgó esetében a kártevők és kórokozók gyakran a lombozat belsejében illetve a levelek fonák oldalán támadnak.

 

Az utóbbi években a leggyakrabban használt függesztett és vontatott permetezőgépek mellett kukorica és napraforgó táblákon egyre nagyobb számban üzemelnek hidas kivitelű, magajáró permetezőgépek. Ennek elsőrendű oka az, hogy hazánkban megjelent, majd az egész országban elterjedt az amerikai kukoricabogár, amely ellen kifejlett állományban kell védekezni, és ez más gépekkel nem megoldható. A hidas gépeknek állítható a nyomtávolságuk, és 150-220 cm a hasmagasságuk, ami lehetővé teszi a permetezést a fejlett növények károsodása nélkül. Ezek a gépek hidraulikus és légzsákos szórószerkezettel egyaránt alkalmazásra kerülnek. Használhatók további permetezési feladatok ellátására is, így például napraforgó deszikkálására, a légi védekezésnél biztonságosabb feltételek mellett.

 

 

A hidas permetezők természetesen csak nagy gazdaságokban vagy bérmunkát végző vállalkozók üzemeltetésében lehetnek gazdaságosak. Erre lehetőséget ad az elérhető nagy éves teljesítmény, hiszen a hidas gépek jelentős része például az előző évben 10.000 hektárnál nagyobb területet kezelt.

 

A műszaki fejlődés jele, hogy hazánkban is megjelentek már a helyspecifikus permetezési eljárások. A VarioSelect berendezés 2 vagy 4 fúvóka befogadására alkalmas szórófej tartó. Az egyes fúvókákat pneumatikus szelepekkel lehet pillanatszerűen nyitni és zárni. Eltérő méretű fúvókák különböző kombinációkban történő működtetésével a fajlagos szórásmennyiséget menet közben lehet folyamatosan változtatni az igényeknek megfelelően 100-1000 dm3/ha határok között. Ha előre felvett térkép, vagy különböző érzékelők révén ismert a fertőzés mértéke és elhelyezkedése a táblán, lehetőség van arra, hogy csak ott, és csak annyi permetlevet szórjunk ki, amennyi a kár megelőzésére elegendő. Ha az eljárást sikerül meghonosítani, alkalmazásával várhatóan jelentős vegyszer megtakarítás érhető majd el.

 

 

Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a kukorica és a napraforgó védelméhez nagy választékban állnak rendelkezésre különböző méretű és kivitelű permetezőgépek. A technikai fejlődés eredményeként számos új lehetőség nyílik a munkaminőség javítására, a védekezések biztonságának növelésére és a környezet megkímélésére. A gépek célszerű kiválasztásához és szakszerű üzemeltetéséhez célszerű a korszerű permetezéstechnikai ismeretekből és a helyi adottságokból kiindulni.

 

Dr. Dimitrievits György

FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézete






















Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása

Agagrárágazat Archívum, év/hónap
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12
11 10 10 11 11 11 11 11 11 11 11 10
10 09 09 10 10 10 08 10 10 10 09
08 08 09 09 08 06 09 09 09 09 08
06 06 08 08 06 05 08 08 08 08 07
05 05 06 06 05 04 06 06 06 06
04 04 05 05 04 03 05 05 05 05 05
03 03 04 04 03 02 04 04 04 04 04
02 01 03 03 02 03 03 03 03 03
01 02 02 02 02 02 02 02
01 01 01 01 01