Lapzártától lapzártáig

Zöldség-gyümölcs feldolgozó üzem Csengerben

A Csengeri Agrár Rt.-nél 350 millió forint összegű beruházással épített zöldség-gyümölcs feldolgozó üzemet és terménytárolót avattak szeptember 30-án. A korszerű üzem céklából, sárgarépából, fekete ribiszkéből, bodzából és almából százszázalékos termék összetételű ivólevet gyárt, amely nem tartalmaz hozzáadott cukrot, nincs benne tartósítószer sem, hiszen préseléssel, pasztörizálással készül. Emellett alma és meggy aszalványokat is előállítanak (pl. alma chips) mutatta be az üzemet és a terméket Gulácsi Mihály, a társaság elnök-igazgatója az átadáson.

A részvénytársaságnak korábban is volt egy zöldség-gyümölcs feldolgozó üzeme, ahol tavaly hasonló termékeket gyártottak, 500 millió forint értékben. Az idén már - az új üzem munkába állításával - egymilliárd forint árbevételt várnak, s annak egyötöde export-értékesítésből származik majd. A csengeri termékekre a legnagyobb külföldi vevő Ausztria, de jelentős a megrendelés Romániából és Szlovákiából is. Az agrártársaságnak 120 hektáron van intenzív termesztésű gyümölcsöse, illetve felvásárolja a zöldséget és a gyümölcsöt a térség mintegy 400 termelőjétől is, akikkel szerződéses viszonyban áll.

Az elnök-igazgató közlése szerint az átadott másik létesítmény, a terménytároló 12.000 tonna kapacitású, így a környék agrárvállalkozásai felé is ellát majd raktározási feladatokat, most ősszel például a betakarított kukoricát helyezik el benne.

A beruházás megvalósítására a társaság sikeresen pályázott az agrár és vidékfejlesztési operatív program alapra, amelytől 141 millió forint támogatást kapott. A többi pénzt saját forrásból teremtették elő.

Biotermékek 100 millió forint értékben

Kuriózumnak számító, a népi élelmiszerkészítés hagyományain alapuló biotermékeket is gyárt a tarpai Manufaktúra Kft., amely az idén már 100 millió forint értékű árut állít elő üzemében, s annak mintegy 80 százalékát exportra szállítja - nyilatkozta a magáncég alapító ügyvezető-igazgatója október 6-án. A legnagyobb vevő Németország, Svájc, Ausztria, Írország és Lengyelország, de az Európai Unió többi országából is egyre nagyobb az érdeklődés a termékek, a tarpai biolekvárok iránt, amelyek az idén elnyerték a Magyar Termék Nagydíjat is - mondta Váradi György. Az alapanyagot, a gyümölcsöt a környék agrártermelői a biotermesztés szigorú szabályainak megtartásával állítják elő és értékesítik a kft-nek. Tarpa első élelmiszer-feldolgozó üzemét 1924-ben hozta létre 32 helyi gazdálkodó, akkor a híres szatmári szilvapálinkát főzték. Az 1940-es évek végéig működött az üzem a termelők összefogásában, majd a megalakult termelőszövetkezet tulajdonába került, 1998-ban pedig a Manufaktúra Kft. vásárolta meg. A korszerűsítés és bővítés után jelenleg 30 fajta terméket állítanak elő az üzemben, a bio szilva-, barack- és meggylekvár mellett bio akácmézet készítenek, továbbá a szatmári szilvapálinkán kívül almából, barackból, körtéből és meggyből is főznek pálinkát, valamint aszalványokat gyártanak. Az idényjellegtől függően az üzem 5-20 dolgozója tavaly 75 millió forint értékű árut készített és szállított a hazai, illetve a külföldi piacra, de a vállalkozás a növekvő kereslet alapján az idén már 30 százalékkal nagyobb forgalomra számíthat.

Földvásárlásra 18 milliárd forint kedvezményes hitel

A kormány 18 milliárd forint kedvezményes hitelt biztosít földvásárlásra, a felvehető hitel felső határa 50 millió forint - jelentette be Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kormányszóvivői tájékoztató keretében október 10-én Budapesten.

A kormány földprogramjának részét képező hosszú lejáratú hitelkonstrukció 50 százalékos állami kamattámogatás mellett 3,5 százalékos kamattal vehető igénybe. Az 5-től 20 évig terjedő futamidőre felvehető hitel visszafizetésére 2 év fizetési moratórium van, amelynek során csak a kamatokat kell törleszteni. A Nemzeti Földalap (NFA) 100 ezer hektár állami földet értékesít a program keretében, a program kamatköltsége 600-800 millió forint - ismertette a miniszter. A hitelfelvétel feltételei a földtörvénynek megfelelőek, egy gazdálkodó maximum 300 hektár földet birtokolhat, és legalább 5 éves gazdálkodói tapasztalattal kell rendelkeznie. Utóbbi feltételtől az ún. fiatal, legfeljebb 45 éves gazdálkodók esetében, földhöz jutásuk elősegítése érdekében eltekintenek. „Nem titkolt része a programnak, hogy a magyar gazdálkodókhoz kerüljön a mostani árakon minél több termőföld, hogy megalapozzák vállalkozási lehetőségeiket" - utalt Gráf József arra, hogy az unió rendelkezése szerint 7 évig vonatkozik moratórium a külföldiek földvásárlására, amit azonban 3 év múlva felülvizsgálnak, és akár el is törölhetnek. A földért életjáradék program keretében eddig csaknem 19 ezer szerződés született, az életjáradék havi átlagos szintje 31.500 forint - közölte Batiz András kormányszóvivő. A kormány a program negyedik szakaszát hirdeti meg, amelynek során 7.000 új jelentkezőre számítanak. A politikus hozzátette: a program technikai feltételei között változtatás történt a „túlkapások” kezelésére. Eszerint felülvizsgálják és visszafogják az „irrealitás talaján álló” kifizetésre kerülő magas összegeket. A miniszter hangsúlyozta: a program során az államnak felajánlott földeket a gazdálkodóknak kívánják visszajuttatni. A földprogram harmadik részét képező szociális földprogram célja nem gazdasági célú földértékesítés - emelte ki.

Ismertetése szerint az NFA-tól önkormányzatok kapnak „igény szerint” bizonyos földterületet, amellyel a „nehéz sorsú” embereknek adhatnának lehetőséget a termelésre.

Agrár-környezetgazdálkodási támogatások

Öt év alatt 220-230 milliárd forint agrár-környezetgazdálkodási támogatáshoz juthatnak hozzá a gyenge termőhelyi adottságú területeken gazdálkodók - közölte a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára október 15-én Debrecenben.

Gombos András egyfajta Marshall-segélynek nevezte a jelentős támogatást. Tájékoztatása szerint az első évre jutó 44 milliárd forint kifizetése október végén megkezdődik és január 10-ig minden gazda megkapja a pénzt. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatásra 25 ezernél több igény érkezett be, ami mintegy 120-130 ezer családot érint. A legtöbb igénylő - 4.472 - Bács-Kiskun megyéből kért támogatást, utána következett Szabolcs-Szatmár-Bereg 3.575, majd Hajdú-Bihar megye 2.471 igénylővel. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatást öt éven keresztül vehetik igénybe a gazdák, évente 44 milliárd forintot osztanak ki részükre.

Gombos András meglepőnek mondta, hogy milyen nagyságrendben jelentkeztek a természet közeli, tájvédelmi gazdálkodási formára a termelők. Országosan 1,5 millió hektár az ilyen terület, ami az összes mezőgazdasági művelt terület 22,5 százaléka.

A politikai államtitkár a következő fontos lépésnek a Natura 2000 Programot nevezte, amelynek keretében 2007. július 1-jétől újabb jelentős európai uniós forrásokhoz jutnak a gazdálkodók. Gombos András beszámolt arról is, hogy az Európai Unió ellenőrei két hete megvizsgálták a Natura 2000 magyarországi területkijelöléseit, s azt példaértékűnek nevezték. A 2007-től igényelhető Natura 2000-es támogatás 80 százalékát az Európai Unió finanszírozza, 20 százaléka pedig hazai forrás lesz. Hozzátette: ez előfinanszírozást jelent, vagyis a gazdák előre megkapják a támogatási összeget a területük után.Jelentős érdeklődés a LEADER+ pályázat iránt

Óriási az érdeklődés az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program LEADER+ pályázata iránt - közölte Pásztohy András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) politikai államtitkára október 19-én Debrecenben. Az első fordulóban 186 pályázat érkezett a vidékfejlesztési hivatalba, ami összesen több mint 2.300 település együttműködését jelenti.

A Vidékfejlesztés az Észak-alföldi régióban című konferenciát megelőző sajtótájékoztatón az államtitkár elmondta: 2006-ig 4,8 milliárd forint áll rendelkezésre a LEADER+ program keretében, de az első körben beadott pályázati igény eléri a 17 milliárd forintot. „Ezért a kormány a források bővítésén gondolkodik” - tette hozzá az államtitkár. A program keretében az együttműködő településcsoportok az önkormányzatok, a civil- és a gazdálkodó szervezetek, vállalkozások összefogásával dolgozzák ki a térség adottságainak megfelelő fejlesztési programokat. A nyertesek 100 millió forintot kapnak, amiből további, az átfogó fejlesztési programba illeszkedő részprojekteket finanszírozhatnak - magyarázta el a LEADER+ pályázat lényegét az FVM politikai államtitkára.

Pásztohy András szerint partnerség, együttműködési képesség, bátorság és kreativitás kell a sikeres pályázati részvételhez. Az államtitkár közlése szerint 2007 és 2013 között egy év alatt több ilyen jellegű forrás áll majd rendelkezésre, mint most, ezért valamennyi településcsoport támogatásigényét ki tudják majd elégíteni a LEADER+ program keretében. A fő célnak a vidékfejlesztést, a vidéken élők életminőségének javítását jelölte meg „összefogással, együttműködéssel”.

Juhászné Lévai Katalin, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés szocialista elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: a hét hazai régió közül az Észak-alföldi a harmadik legtöbb pályázatot nyújtotta be a LEADER+ program keretében. Tájékoztatása szerint, a régiójukból beérkezett 29 pályázatból 13 Szabolcs-Szatmár-Bereg, 9 Jász-Nagykun-Szolnok, 7 pedig Hajdú-Bihar megye pályamunkája.

„A programban az észak-alföldi térségből 317 település vett részt; az érintett népesség az összlakossághoz viszonyítva mindhárom megyében meghaladja az 50 százalékot” - tette hozzá a politikus.

Befejeződött a területalapú támogatási kérelmek feldolgozása

Befejeződött az idei egységes területalapú támogatási kérelmek feldolgozása a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál (MVH) - nyilatkozta Soproni Horváth Lajos, az MVH sajtófőnöke október 19-én. Ebben az évben szinte ugyanannyi területalapú támogatási kérelem érkezett a hivatalhoz, mint tavaly, valamivel több mint 200 ezer. Ezek közül több mint nyolcezer fizikai blokkban szűrtek ki úgynevezett túligénylést a szakemberek.

A túligénylések összesen 33 ezer gazdálkodót érintenek. Ők adategyeztetésre felszólító levelet kapnak az MVH-tól. Az adatok egyeztetését a helyileg illetékes falugazdászok végzik.

Soproni Horváth Lajos felhívta a figyelmet arra, hogy az adategyeztetésnek november 25-ig meg kell történnie ahhoz, hogy az érintett gazdálkodók számára még az idén kifizethessék a területalapú támogatást.

Ezért a sajtófőnök nagyfokú együttműködést kért az érintett gazdálkodóktól. Akinél ugyanis nem történik meg határidőre az adategyeztetés, az csak a jövő évben kaphatja meg a támogatást.

Új uniós tagországok állásfoglalása a mezőgazdaságról

Az új uniós tagországok agrárszektorának közös érdeke a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó uniós költségvetés mielőbbi elfogadása - áll abban az állásfoglalásban, amelyet október 20-án Gyöngyösön fogadott el kilenc új tagállam: Ciprus, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia parlamentjének mezőgazdasági bizottsági elnöke.

A résztvevők közös álláspontra jutottak abban is, hogy a következő uniós költségvetési időszakban az agrárium és a vidékfejlesztés érdekeinek megfelelő súllyal kell érvényrejutniuk a közös büdzsében.

Az aláírt állásfoglalás szerint a résztvevők egyetértetnek abban, hogy az unió tervezett cukorrendtartási reformja az újonnan csatlakozott országok számára elfogadhatatlan mind ütemét, mind az ármérséklés nagyságát, mind a kompenzációs terveket tekintve. Ez azt jelenti, hogy az új tagállamoknak nem érdeke a cukorreform keretében tervezett közel 40 százalékos árcsökkentés, és az Európai Bizottság által javasolt 60 százalékos kompenzációnál magasabb, legalább 80-90 százalékos mértéket szeretnének elérni.

Magyar részről indokolatlannak tartották azt is, hogy az unió által tervezett cukorrendtartási reformmal kapcsolatos döntés még a WTO decemberi hongkongi miniszteri fordulója előtt megszülessen. A felek az elfogadott dokumentum szerint ugyancsak szorgalmazzák a gabona intervenciós készletek kül- és belföldi értékesítésének felgyorsítását.

A Közös Agrárpolitika reformjáról a résztvevők úgy foglaltak állást, hogy a jelenleg hatályos szabályozás módosítása nem érdekük, hiszen a közvetlen termelői támogatások 30 százalékát jelenleg is nemzeti forrásból fedezik. Ugyanakkor valamennyien szorgalmazzák az alternatív energiahordozók elterjedésének hatékonyabb és közösségi szintű egységes támogatását. Ugyanis ez segítheti az energiapiaci zavarok kezelését. Szintén szükségesnek tartják a minőség és eredetvédelem minél szélesebb körű alkalmazását, illetve harmadik országból érkező termékek esetében is az uniós előírások érvényesítését. Az élelmiszerbotrányok elkerülése érdekében, ezen túlmenően elengedhetetlennek tartják egységes élelmiszerbiztonsági és minőségvédelmi rendszer kialakítását a közösség valamennyi tagállamában - áll a közös állásfoglalásban.

MAGOSZ rendkívüli kongresszus: nem a földosztásra

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége október 26-án Hódmezővásárhelyen rendkívüli kongresszust tartott. Az érdekképviselet a kongresszuson programot hirdetett, amelynek lényege, hogy a MAGOSZ által kidolgozott koncepció gazdaközpontú, reális tényekből kiinduló és európai program. A MAGOSZ elutasítja a kormány jelenlegi „földosztó programját”. Jakab István szerint a meghirdetett földhitel-program azért káros a gazdálkodók számára, mert az a hatályos földtörvényből kiindulva a nagyobb, tőkeerősebb vállalkozásoknak - például a részvénytársaságoknak - kedvez. Ezért a MAGOSZ elnöke úgy véli, hogy a kisebb birtoktesteken gazdálkodók számára szinte lehetetlenné válik a földhöz jutás, még a kedvezőnek mondott hitelfeltételek mellett is. Szerinte a Földet Életjáradékért Programban megvásárolt állami földek értékesítésén lehetne elgondolkodni, ám ezeket a földterületeket sem a helyben lakó gazdák szerezhetik meg elsősorban. Emellett a MAGOSZ rámutat: a kisebb földterülettel rendelkező gazdálkodók tőkével gyengén ellátottak és a 25 százalékos saját erőt sem tudják előteremteni, nem is beszélve a kölcsöntörlesztés nehézségeiről.

Obreczán Ferenc, a szervezet főtitkára a kukorica-betakarításról szólva közölte, hogy az országban mintegy 9 millió tonna össztermésre lehet számítani. Eddig a vetésterület 30-35 százalékáról került a magtárakba a termény. Egyelőre tárolási gondokról még nem lehet beszélni, ám elhelyezési problémák adódhatnak Békés, Bács-Kiskun és Szolnok megye nagykunsági térségeiben.

A MAGOSZ kérte azt is a kormányzattól, hogy a madárinfluenza kapcsán reális legyen a tájékoztatás, ne riogassák a lakosságot. Ezt a hozzáállást kérték a bajor nyesedékhús-botrány ügyében is.

(forrás: MTI)