Lapzártától lapzártáig

Baromfiágazat: a legrosszabb év a rendszerváltás óta

A baromfiágazatban a tavalyi év volt a rendszerváltást követő legrosszabb esztendő - jelentette ki Erdélyi István, a Baromfi Termék Tanács elnöke június 14-én, Budapesten, a szervezet idei rendes közgyűlésén. Az iparág valamennyi vállalata veszteséges volt. Az ágazat vesztesége a múlt évben elérte az 1,36 milliárd forintot, szemben az előző évi mintegy 2 milliárd forintos nyereséggel - mondta Takács László, a terméktanács igazgatója az MTI-nek. Élősúlyban számolva 472 ezer tonna alapanyagot vásároltak fel a feldolgozók, ami 1,1 százalékkal marad el az előző évi felvásárlástól. Takács László elmondta, hogy az ágazat termelésének mintegy 60 százalékát belföldön, 40 százalékát külföldön értékesítik. Az ágazat múlt évi összes árbevétele 240-250 milliárd forint körül mozgott, amelyből 208 milliárd forint volt a húsértékesítésből származó bevétel. Erdélyi István közölte: az ágazat export-árbevétele a múlt évben 340 millió dollár (mintegy 68-70 milliárd forint) körül alakult. A Baromfi Termék Tanácsnál az idén sem számolnak javuló tendenciákkal, a szakemberek szerint az élőállat-felvásárlás a múlt évinél mintegy 5 százalékkal lehet kevesebb. A baromfiágazat a terméktanács elnöke szerint még így is 35 ezer embernek ad munkát, és az összes mezőgazdasági termelés mintegy 15 százalékát adja. Erdélyi István szerint a baromfi ágazat számára jelentős tehertétel az erős forint, a feldolgozók számára a 265-270 forintos euró árfolyam lenne megfelelő - mondta. Az elnök sérelmezte azt, hogy a múlt évben teljesen megszűnt az ágazat nemzeti támogatottsága, holott mintegy 20 milliárd forintnyi adót fizetnek az ágazatban működő cégek az államnak. Ebből az összegből az elnök szerint legalább 8-10 milliárd forintot szeretne visszakapni az ágazat állatjóléti, húsvizsgálati, illetve hulladékmegsemmisítési támogatásként.

Bor: jövedéki adó helyett marketing célú járulék

A Száz lépés agrárprogramjának részeként a bor jövedéki adóját egy marketing célú járulék váltja föl - mondta Gráf József június 24-én Mórahalmon. "Lemond az állam egy kétmilliárd forintos adóbevételről, ezt viszont nem szabadon használhatják fel a termelők, hanem elsősorban agrármarketingre, amit ők döntenek el, milyen nagyságrendben és mértékben" - jelentette ki a mezőgazdasági miniszter.

A literenként befizetett nyolc forintot agrármarketing céljaira, illetve egy zárvédjegyes megoldás alkalmazására kell fordítani - közölte. A termelők terhe gyakorlatilag nem csökken ezzel a lépéssel, de egy olyan eszköz kerül a kezükbe, mellyel erősíthetik piaci pozícióikat - hangsúlyozta Gráf József.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a termelők milyen formában vesznek részt a marketing célok meghatározásában Gráf József elmondta: a bor jövedéki adórendszerének átalakítása elvi, politikai döntés, ennek a szakmai részét gyorsan ki kell dolgozni.

EU: meghirdették a gabonatendereket

Az Európai Unió június 24-én megerősítette, hogy meghirdették 3 millió tonna szubvencionált gabona exportcélú tenderét, illetve több mint 2 millió tonna intervenciós gabona EU-kívüli országoknak 2005/06-ban történő eladási tenderét. Az EU egyben meghirdette közel 800 ezer tonna intervenciós raktárakban tárolt kukorica eladásának, illetve fél millió tonna intervenciós gabonának a szárazság sújtotta Spanyolországnak történő értékesítését. Az EU-n kívüli intervenciós gabonaeladási tender listáján szerepel Magyarország 500 ezer tonna búzával, az EU piacára történő eladási listán 500 ezer tonna kukoricával, a Spanyolországnak történő eladási listán pedig 200 ezer tonna gabonával, illetve 100 ezer tonna kukoricával. A tenderekre az ajánlatokat július 14-től lehet megtenni.

Elfogadták az Unió új vidékfejlesztési rendeletét

Magyarország számára 2006 végéig az Európai Unió mintegy 920 millió eurót biztosít a vidékfejlesztési célok megvalósítására, amely a nemzeti önrésszel együtt 1,2 milliárd eurót tesz ki - tájékoztatta június 29-én Budapesten egy háttérbeszélgetésen az újságírókat Vajda László, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főcsoportfőnöke. Az azonban még pontosan nem tudható - elfogadott költségvetés hiányában -, hogy az uniós agrárminiszterek által júniusban elfogadott új vidékfejlesztési rendelet, amely az új költségvetési időszakra érvényes, mekkora forrást biztosít erre a célra.

A főcsoportfőnök ugyanakkor utalt arra, hogy a bizottság által 2013-ig a vidékfejlesztési alösszegre 89 milliárd euró az eredeti javaslat. A vidékfejlesztésre szánt pénzeket a garancia és a strukturális alapokból kívánják finanszírozni.

Az új rendelet lényege: a vidékfejlesztést szolgáló forrásokhoz a tagországok az eddigieknél egyszerűbben juthassanak hozzá. Ezért az új rendelet létrehozza az Egységes Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapot (EMVA), szemben a jelenlegi széttagolt forrásokkal. E célt szolgája az is, hogy 2007-től a tagországoknak a vidékfejlesztési pénzek felhasználásáról nem évente, hanem csak kétévente kell beszámolniuk az Unió illetékeseinek.

Emellett az új vidékfejlesztési rendelet bevezeti a vidékfejlesztés területén az úgynevezett tengelyek fogalmát, ami a legfontosabb területeket jelöli. Így a vidékfejlesztés tengelyébe kerül a versenyképesség növelése, a földvédelem biztosítása, továbbá az életkörülmények javítása a vidéki térségekben. Emellett ezekhez a tengelyekhez szorosan kapcsolódik a LEADER-program is.

Az új vidékfejlesztési rendelet hangsúlyosan foglalkozik a minőségügy támogatásával is. Emellett az új tagországok számára lehetővé teszi az új termelői szervezetek, csoportok létrehozásának, és a félig önellátó gazdaságok működésének támogatását a költségvetési időszak végéig, azaz 2013-ig.

Az újvidékfejlesztési rendelet lehetőséget ad arra is, hogy az áfát azok a gazdálkodók, akik azt nem tudják visszaigényelni költségként elszámolhassák. Emellett támogatható lesz az erdőtelepítés, és a fiatal gazdálkodók számára is egyszeri, 55 ezer eurós vissza nem térítendő támogatási lehetőséget nyújt. Magyarország Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégiája még ebben az évben elkészül - mondta Vajda László. Ezt követően állítják össze az Egységes Nemzeti Vidékfejlesztési Tervet.

Gráf József: nemzeti agrárpolitikára szükség van

Nemzeti agrárpolitikának lennie kell, van magyar mozgástér a mezőgazdaság területén, ám ennek keretét az európai uniós tagság biztosítja és szabja meg - mondta Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter július 7-i sajtótájékoztatóján. A miniszter szerint a nemzeti agrárpolitikát jelenleg a száz lépés program agrárfejezetének hét lépése testesíti meg.

Az agrártárca irányítója ismertette a száz lépés programból a mezőgazdaságra vonatkozó hét lépés fontosabb intézkedéseit, kiemelve az élelmiszerbiztonságot és a mezőgazdaság egészségtelen szerkezetének átalakítását.

Gráf József az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatban aláhúzta, hogy a magyar állat- és növény-egészségügyi szolgálatok, valamint az élelmiszerbiztonságért felelős más hatóságok biztosítani tudják a magyar élelmiszerek magas szintű minőségét és fogyaszthatóságát, ezért - jelentette ki a miniszter - a fogyasztóknak azt tudja ajánlani, hogy magyar termékeket vásároljanak. A magyar hatóságok ugyanis ezek minőségét tudják leginkább garantálni.

Egyben a miniszter jelezte azt is, hogy a magyar termelők és élelmiszer-előállítók védelmét is szeretnék erősíteni, szem előtt tartva a fogyasztók érdekeit és az élelmiszerbiztonság magas követelményeit.

A miniszter jelezte, hogy a magyar mezőgazdaság szerkezetét át kell alakítani oly módon, hogy a növénytermesztés túlsúlya megszűnjön és a kívánatos egyharmad-kétharmad arány felé mozduljon el a növénytermesztés és az állattenyésztés aránya.

Ennek érdekében az állattenyésztők közvetlen és közvetett támogatást is kapnak, ez utóbbiak az úgynevezett zölddobozos kategóriába tartoznak, például az állatorvosi díjak mérséklése vagy az állati hulladék és a vágóhídi melléktermék ártalmatlanításához nyújtott támogatások.

Az agrárminiszter beszélt a szövetkezeti üzletrészekkel kapcsolatos döntésekről is, amelyek nyomán az állam által megvásárolt üzletrészeket átadják a mezőgazdasági szövetkezeteknek 49 éves vagyonkezelésre. Ez idő alatt a szövetkezetek, ha anyagi lehetőségeik engedik, ezeket az üzletrészeket meg is vásárolhatják.

Emellett a felszámolt mezőgazdasági szövetkezetek üzletrészeinek tulajdonosait is kárpótolni kívánja az állam. Ezért várhatóan egy új kárpótlási törvény születik. A miniszter szerint ezen üzletrészek értékének 25-30 százaléka körül lehet a kárpótlás.

A raktározási nehézségekről szólva kijelentette, hogy azon a szaktárca úrrá lesz, bár a nehézségeket nem tagadta a miniszter. Jelezte ugyanakkor azt, hogy jelenleg az ország magtáraiban mintegy nyolcmillió tonna gabona van, amely az ország egyéves felhasználása. Gráf József szerint ilyen a magyar agrártörténetben még nem volt.

Az agrárminiszter szerint 1,5 millió tonna gabonát úgynevezett áttárolással el lehet helyezni az Európai Unióban, főként a két ibériai országban, Spanyolországban és Portugáliában. Emellett az Európai Unió által nyitott tendereken is lehetőség nyílik a gabona versenyértékesítésére.

A miniszter jelezte: a MÁV exportszállításainál a gabonafuvarozás díjait sikerült 25 százalékkal leszorítani. Az olaszországi áttárolás költségei is 15 százalékkal kevesebbe kerülnek az egyeztetések nyomán.

Az MTI kérdésére válaszolva Gráf József közölte: a nemzeti agrárbiztosítási alap finanszírozása a jelenlegi elképzelések szerint fele-fele arányban oszlana meg a termelők és az állam között. Egy hasonló alap létrehozásán az Európai Unióban is gondolkodnak francia kezdeményezésre.

100 lépés program: 17 milliárd forint a mezőgazdaságnak

A 100 lépés programjának mezőgazdaságot érintő költségvetési kihatása 3,2-3,4 milliárd forint lesz ebben az évben, és 13-14 milliárd forint a következőben, ennek döntő többségét az állattenyésztés kapja - mondta Gráf József, a Magyar Sertéstartók Szövetségének közgyűlésén július 8-án, Kecskeméten. Azért kell kiemelten támogatni az állattenyésztőket, mert a magyar mezőgazdaság szerkezete rossz - mondta az agrárminiszter, a 3,5 millió körüli hazai sertésállomány közel felét előállító termelők képviselői előtt. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a mezőgazdaságon belül 53 százalék a növénytermesztés aránya és 47 százalék az állattenyésztésé, miközben az utóbbinak kellene a kétharmadot elérnie.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Európában háromszoros az állatsűrűség a magyarországihoz képest - egyszerűen ökológiailag tarthatatlan a helyzet. „Ha nem lépünk tovább, belefulladunk a gabonába” - mondta.

„Vissza kell oda jutni, hogy gabonából 2,5-3 millió tonna feleslegnél több nem lehet, mert a piacon nem lehet többet veszteség nélkül értékesíteni” - mondta a miniszter.

Mint mondotta számított arra, hogy az állattartók földhöz juttatásának kérdése vitát gerjeszt, de Európában nincs olyan, hogy állattartó nerendelkezne földdel - indokolta a tervezett intézkedéseket. Kiemelte, hogy nem tulajdont akarnak az első lépésben adni, hanem a hosszú távú bérlet lehetőségét szeretnék biztosítani. A miniszter szerint állami földterületeket kell felajánlani az állattartóknak, az állattenyésztés támogatása és a környezetvédelem biztonsága érdekében.

Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók Szövetségének elnöke elmondta, hogy helyesli a miniszter terveit, melynek alapját az általuk elkészített Gráf József által kért - írásbeli javaslat képezi.

Csökkenteni kell a feldolgozott élelmiszerek importját

Gráf József szerint az egyik legfontosabb feladat az agrár import növekedési ütemének további jelentős mérséklése. A miniszter jelentős problémának nevezte, hogy az uniós csatlakozást követően az országot elárasztotta az alacsony minőségű és olcsó feldolgozott élelmiszer. „Nem leszünk Európa élelmiszertermelésének szemétlerakó helye” - jelentette ki, és további határozott lépéseket ígért ennek érdekében, utalva egy kereskedőlánc egyik áruházának közelmúltbeli bezárására.

A miniszter sürgette a válsághelyzetbe sodródó tejtermelők és feldolgozók érdekvédelmi összefogását.

A cukortermelésről szólva Gráf József hosszú távon rendkívül kétségesnek ítélte meg, hogy Magyarország részt tud-e venni a cukorrépa-termesztésben és -feldolgozásban. Elmondta: rövid távon várhatóan 2-3 cukorgyár marad talpon. „Az EU-tól lassított végrehajtást kértünk, de egy 100 százalékos kárpótlás mellett gazdaságilag talán jobb lenne egy gyorsított végrehajtás” - mondta.

Gráf József sürgette a marketing tevékenység lényeges erősítését és jó példaként említette a bormarketingre átcsoportosított jövedéki adóról hozott intézkedést.

Hangsúlyozta, hogy erősíteni kell a harmadik országba irányuló agrárexportot, ami tavaly több mint 8 százalékkal esett vissza. Reményét fejezte ki, hogy az idén a gabonatermesztők reálisabban gondolkodnak atavalyinál, és nem az intervencióra várnak, hanem értékesítik a gabonájukat.

A MAGOSZ hiányolja az egyeztetést a hét lépésről

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke a fentieken kívül azt is kifogásolta július 11-i sajtótájékoztatóján, hogy a Hernád-menti gazdák még mindig nem kaptak kárenyhítést elszenvedett káraik után.

Jakab István a száz lépés program mezőgazdasági lépéseire kitérve úgy fogalmazott, hogy Gyöngyösön sok jó bejelentés hangzott el, ám néhánnyal a MAGOSZ nem ért egyet. Ezek között említette, hogy a nemzeti agrárbiztosítási alap létrehozását bejelentette ugyan a kormányfő, ám a Hernád-menti gazdák elszenvedett elemi káraik után még mindig nem kaptak kárenyhítést, pedig már kétszer is sújtották őket az elemek.

A gazda érdekképviselet nem tartja jónak azt sem, hogy több állattartó telepnek földet szeretne juttatni az állam, mivel a MAGOSZ véleménye az, hogy a külföldiek föld nélkül vásároltak állattartó telepeket, és földhöz juttatásuk a magyar földpiac liberalizációjához vezetne, amit nem támogatnak.

Ugyanez volt a véleményük az üzletrészek tartós szövetkezeti tulajdonba adásáról is, mivel az érdekképviselet úgy véli, hogy egyes kis csoportok jutnak így versenyelőnyhöz a többséghez képest.

Ugyanakkor Jakab István üdvözölte a szaktanácsadás fellendítésére irányuló kezdeményezést, valamint az energetikai célú felhasználású növények termesztésének támogatását.

A MAGOSZ elnöke szerint Gráf József agrárminiszter hivatalba lépésével az élelmiszerek minőségellenőrzésének terén is történtek gyakorlati lépések, amelyek jó irányba mutatnak.

Obreczán Ferenc, a MAGOSZ főtitkára szerint a raktározással is gond van. Az úgynevezett B típusú szerződéseket a gazdálkodók úgy kötötték meg, hogy május 31-ig a raktárból az állam elviszi az ott tárolt gabonát, ám ez sok helyen még nem történt meg.

Jakab István mindehhez hozzátette, hogy az államnak mintegy egymillió tonna raktárkapacitást kellene építtetnie a Concordiával a gondok enyhítése érdekében.

A MAGOSZ elnöke kitért arra is, hogy a gyümölcspiac anomáliáit, például a meggy alacsony árát és a bogyósok értékesítési gondjait az államnak szintén meg kellene vizsgálnia.

Jakab István bejelentette: augusztus 18-21. között a gazdák egy sajátos demonstrációt tartanak Budapesten, a Felvonulási téren. A gazdálkodók meg kívánják mutatni kínálatukat a budapestieknek, és meg szeretnék köszönni azt a támogatást, amit az év eleji gazdatüntetés idején nyújtottak a fővárosiak. Augusztus 20-án többek között ökomenikus istentisztelet, továbbá gazdafórum, árubemutató, de zenés programok is várják majd a fővárosiakat a megyék sátrainál a Felvonulási téren.

MOSZ: válságban a tejtermelés

A tejtermelők 30-40 százaléka fontolgatja, hogy beszünteti a tejtermelést - hangoztatta Németh István, a Pest megyei Szarvasmarha-tenyésztők Választmányának elnöke július 18-án Budapesten, a Szarvasmarha-tenyésztők Országos Választmányi ülésén. A szakember közölte, hogy a tejtermelés nem kifizetődő a termelők számára, ezért szeretnék, ha kvótájukat az állam visszavásárolná reális áron.

Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára a tanácskozást megelőzően az MTI-nek elmondta: jelenleg a tejtermelők mintegy 20 százalékos árcsökkenést könyvelnek el, mivel a feldolgozók ennyivel csökkentették átlagosan átvételi áraikat az uniós belépést megelőző időszakhoz képest. Akkor ugyanis 1 liter tejért átlagosan 72-73 forintot fizettek literenként, jelenleg pedig 60-62 forintot.

A MOSZ titkára szerint az uniós belépést követően a tejtermelők támogatása is csökkent a korábbi, literenkénti 7-8 forintról 4,5 forintra.

Tóth István közölte: az önköltség most 70 forint körül mozog literenként. A MOSZ titkára szerint nehéz az unióban egyenlő versenyhelyzetről beszélni, amikor a régebbi tagállamok gazdálkodói literenként 10-16 forintot kapnaktámogatásként, szemben a magyar 4,5 forinttal.

A tanácskozáson Tóth István megfogalmazta, hogy a termelők a környezetvédelmi beruházásokra haladékot kérnek az új uniós költségvetési időszak, azaz 2013 végéig.

Szeretnék elérni azt is, hogy az állati hulladék-megsemmisítés támogatását helyezze előtérbe az állami agrárirányítás. Erre a titkár szerint lehetőség van, mert ez úgynevezett előre bejelentett, azaz notifikált támogatásként működik.

A termelők egyenlő piaci versenyfeltételeket várnak. Ennek egyik eleme lenne, hogy az áruházak tejpultjaira csak valódi tejet tartalmazó termékek kerüljenek, és külön helyen árusítsák azokat a termékeket, amelyek tejen kívül például növényi zsiradékot is tartalmaznak.

A MAGOSZ jogi lépéseket fontolgat

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége jogi lépéseket fontolgat, mivel egyes gazdálkodóknak még mindig nem fizették ki a 2004-es uniós és nemzeti támogatást - tájékoztatta az újságírókat Budai Gyula, a MAGOSZ jogi képviselője az érdekképviselet július 18-i, budapesti sajtótájékoztatóján. Obreczán Ferenc, a MAGOSZ főtitkára hozzátette, becsléseik szerint még mintegy 4-5 ezer gazdálkodó nem kapta meg a tavalyi évre járó támogatási összeget.

Budai Gyula utalt arra, hogy a MAGOSZ akár pertársaságot is hajlandó a gazdák érdekeinek érvényesítésére alakítani, és így perelni az elmaradt támogatásért az államot.

Minden területalapú támogatást, amely a múlt évre járt, és ahol jogi probléma nem merült fel, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) kifizetett a gazdálkodóknak - mondta az MTI-nek Pásztohy András, az FVM politikai államtitkára, reagálva a MAGOSZ sajtótájékoztatóján elhangzottakra.

Az államtitkár ugyanakkor elismerte, hogy az MVH ötezer elutasító határozatot hozott, mert az ellenőrzések során kiderült, hogy az igénylők nem jogosultak a területalapú támogatásra.

Az elutasító határozatokat kézhez kapó gazdálkodók közül kétezren fellebbeztek, e fellebbezések elbírálása most folyik a hivatalnál. Emellett van még ötszáz olyan igénylő, akik azért nem juthattak pénzükhöz, mert nem tisztázott, hogy ki a birtok tulajdonosa, mivel a hagyatéki végzésből ez nem derül ki egyértelműen.

Az államtitkár jelezte: az agrárkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy minden nyári betakarítású kalászos gabonát el lehessenhelyezni a raktárakban. Egyrészt mintegy 2,5 millió tonnányi új raktárkapacitás épül, továbbá olyan raktárbérleti szerződéseket köt az állam, amelyek két évre garantálják, hogy a bérbeadó 350 forintot kap tonnánként és havonta, amennyiben raktárát bérbe adja. Emellett a bérleti időszak lejártát követően további két évig rendelkezésre tartási díjat is kap még a bérbeadó.

Az államtitkár utalt arra is, hogy a gabonapiac "megmozdult" az utóbbi időben. Ez azt jelenti, hogy keresik például a kukoricát, Franciaországban 1 tonnáért már 140 eurót adnak. Így a magyar kukorica - még a szállítási költségekkel együtt is - versenyképes a francia piacon. Pásztohy András emlékeztetett arra, hogy 1,5 millió tonna búzát Portugáliában és Spanyolországban is el tud helyezni Magyarország.

Az államtitkár egyértelműen cáfolta, hogy a raktárszerződéseket az állami raktárak ne tartanák be, mivel ez kötelező számukra. Jelezte ugyanakkor, hogy a magánszerződésekbe az állam nem szólhat bele.

A MAGOSZ jogi képviselője a sajtótájékoztatón hangoztatta, hogy a szerződéses fegyelem betartása érdekében pereket fontolgatnak azok ellen, akik azt megsértik. Példaként említette, hogy vannak olyan cégek, amelyek szerződés ellenére sem hajlandók a gazdák terményét betárolni.

Az érdekképviseleti vezető beszélt arról is, hogy szeretnék elérni, hogy segélyként magyar búzát lehessen szállítani Romániába.

Obreczán Ferenc sérelmezte, hogy az úgynevezett zöld rendszámok kiadása - amelyeket a mezőgazdasági erő- és munkagépekre használhatnának - vontatottan halad. Szóvá tette: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a pénzügyőrség kommandósai a gabonatáblákon ellenőrzik a kombájnok üzemanyagtankját, hogy nem illegális üzemanyaggal aratnak-e, s az ellenőrzések hátráltatják a betakarítási munkákat.

Szó volt továbbá arról is, hogy az agrár-környezetvédelmi program pályázataira beadott pályázatokat még mindig nem bírálták el, több mint 30 ezer gazda várja az eredményeket.

Veszélyben a magyar konzervuborka-termelés

Veszélybe került a magyarországi konzervuborka-termelés, miután a piacon önköltség alatti áron jelentek meg külföldi áruk - tájékoztatta Lengyel Ferenc, a Konzervuborka Terméktanács elnöke július 28-án az MTI-t. Az elnök elmondta: főként a németországi uborkakonzerv-gyárak értékesítik tőketartalékuk rovására az előállítási költségeknél olcsóbban termékeiket a nagy magyarországi áruházláncoknak.

Lengyel Ferenc gyanúja szerint a külföldi cégek piacszerzés céljából tartják alacsonyan az árakat abban a reményben, hogy évek alatt megszűnik a konkurenciájuk és akkor márkedvükre drágíthatják termékeiket.

Az elnök példaként az egyik áruházlánc által kínált, 1.700 milliliteres konzervet említette, amelynek ára 169 forint, szemben a 215-225 forintos önköltséggel.

Lengyel Ferenc megjegyezte, hogy az árkülönbségek miatt a külföldről vásárló üzlethálózatok nem teljesítik a magyar gyártókkal kötött szerződéseiket. Az idén július végén lejáró, tavaly aláírt megállapodásoknak csupán 8-10 százalékát hívták le eddig a kereskedők.

Ha pedig belföldön nem lehet megválni az árutól, akkor azt külpiacokon kell értékesíteni - jelezte az elnök. Szavai szerint már csak azért is exportpiacokat kell keresni, mert az idén akár 6 ezer tonnával is több, 30 ezer tonnás uborkatermés várható a tavalyi évihez képest.

Lengyel Ferenc rámutatott, hogy azelmúlt években legnagyobbnak számító külföldi felvevőpiacra, Oroszországra, az alacsony dollár/forint árfolyam miatt nemigen lehet számítani. Ráadásul Oroszország egyre inkább olcsó, indiai konzervuborkát vásárol.

Szerencsére Európában Németországon és Magyarországon kívül nincsen nagyobb uborka exportőr, ezért esély van esetleg más piacokat találni. Ellenkező esetben raktárba kell helyezni az idei árut - közölte az elnök.

Szerinte a kormányzatnak mielőbb megoldást kellene találnia a piaci gondok megoldására, amely 18-20 ezer termelőt érint főként Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és a Rába mentén, illetve Kecskemét térségében.

Gráf József: a magyar halászat nagy jövő előtt áll

Az édesvízi haltermelés, haltenyésztés jelentősége emelkedi fog a tengeri halászatot érintő korlátozások miatt, ebben az ágazatban Magyarország jó pozíciókra számíthat, tekintettel adottságaira és kitűnő szakembereire - hangoztatta Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter július 29-én, a Tolna megyei Varsádon. A szaktárca vezetője részt vett a helyi halgazdaság mintegy százmillió forintos fejlesztésének ünnepélyes avatóján.

„ A 3,5 kilós fejenkénti fogyasztás a következő időszakban biztos, hogy jelentősen emelkedni fog, (...) másrészt mind a három ágazatban: a nyíltvízi, szabadvizes horgászatban; a tavi horgászatban; valamint az új, intenzív, geotermikus (...) haltermelésben is igen jelentős a fejlődés az elmúlt években” - jelentette ki Gráf József.

Felfüggesztett AVOP-pályázatok

Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) programirányító főhatósága augusztus 1-jei hatállyal - további intézkedésig - felfüggesztette egy sor beruházás, valamint más AVOP célok támogatását. A támogatások felfüggesztését a programirányító hatóság a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján tette közzé konkrét indoklás nélkül.

A felfüggesztés érinti a mezőgazdasági, az ültetvény-telepítési, valamint az öntözési és a meliorációs beruházások, a fiatal gazdálkodók indulásához adott segítség, emellett a szakmai továbbképzés, a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítésének, továbbá a mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra-fejlesztések támogatását. Az augusztus 1-jén 24 óráig postára adott pályázatokat még értékelik - jegyzik meg a tájékoztatóban.

Az irányító hatóság vezetőjének, Nyujtó Ferenc helyettes államtitkárnak július közepi közleménye szerint - amely ugyancsak az agrártárca honlapján olvasható - az irányító hatóság folyamatosan figyeli a rendelkezésre álló forrás lekötöttségét. Amennyiben a beérkezett pályázatok támogatási igénye meghaladja a rendelkezésre álló pénzügyi keretet, az irányító hatóság megállapítja azt a határnapot, ameddig a beérkezett pályázatok még támogathatók. A határnap után beérkezett pályázatok várólistára kerülnek és - a pénzügyi keret lehetőségeinek átalakulásával - csak a későbbiekben vállalnak rájuk kötelezettséget. A határnapokat - tájékoztat Nyujtó Ferenc közleménye - a pénzügyi keret alakulására való tekintettel kéthetente vizsgálják felül.

Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program végrehajtására 2004-2006 között 105 milliárd forint lett biztosítva. Ebből az uniós támogatás 78,8 milliárd forintot tesz ki, a nemzeti finanszírozás összege 26,2 milliárd forint.

Az AVOP-keret terhére a múlt évben 24,5 milliárd forintot lehetett elkölteni, amiből uniós támogatás 18,4 milliárd forint volt, a nemzeti forrás 6,1 milliárd forintot tett ki. Ebben az évben a rendelkezésre álló forrás összességében 35 milliárd forint, amelyből EU-s támogatás 26,3 milliárd forint, míg a nemzeti finanszírozás összege 8,7 milliárd forintot tesz ki. Jövőre 45,4 milliárd forint áll rendelkezésre az AVOP-célok finanszírozására. Ebből az összegből 34,1 milliárd forint az uniós támogatás, 11,3 milliárd forint a nemzeti forrás.

Pásztohy András: a magyar kukoricának biztos piaca van az EU-ban

Határidőre, azaz július 31-én befejeződött az intervenciós felvásárlás, a termelők által felajánlott összes gabona a raktárakba került - közölte Pásztohy András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára augusztus 2-án Kaposváron. A magyar kukoricának biztos helye van, mivel az Európai Unióban 28 millió tonnás gabonahiány várható az aszály miatt, s az EU kukoricából mindig is importőr volt - hangsúlyozta az államtitkár az aktuális kérdésekről tartott agrárfórumot megelőző sajtótájékoztatón.

Hozzátette: Spanyolországban, Portugáliában, Dél-Franciaországban 150-160 eurót fizetnek tonnánként a búzáért, illetve a kukoricáért, ami magasabb a 104 eurós felvásárlási árnál.

Elmondta: a mintegy 4 millió tonna intervenciós gabonakészlet „innentől kezdve az Európai Unió tulajdona”, ebből 1,5 millió tonnányi terményre már van konkrét keretmegállapodás az EU gabonairányító bizottságának jóváhagyásával. Megjegyezte: az unió kötelezettséget vállalt, hogy a fennmaradó 2,5 millió tonna terményt is folyamatosan kiszállítja.

Pásztohy András közölte: Portugáliába 200 ezer tonna gabona kiszállítása már folyamatban van, s ugyancsak konkrét kötés van Spanyolországba szállítandó 100 ezer tonna kukoricára, valamint 200 ezer tonna étkezési búzára, amelynek bármikor megkezdődhet a kiszállítása.

Az idei betakarítással kapcsolatosan közölte: étkezési búzából 4,5 tonna, takarmány árpából 4 tonna a várható hektáronkénti átlagtermés.

Kiemelte: takarmánytárolók építésére 50 milliárd forintot biztosít a kormányzat, ebből 2,4-2,5 millió tonna gabona raktározására alkalmas tároló épülhet meg.

Pásztohy András szólt arról is, hogy, a kormány kettő plusz kettő éves tárolási szerződést köt a raktártulajdonosokkal. Az első két évben tonnánként 359 forintot kap a tulajdonos, a második két évben pedig további 90 forintot fizetnek tonnánként, ami egy 15.000 tonna befogadására alkalmas tároló esetében egy év alatt 50-60 millió forint árbevételt jelent.

Az államtitkár elmondta: mivel a sok csapadék miatt a búzaviszonylag jelentős része lesz takarmánygabona minőségű, ezért a kormány úgy döntött, hogy a takarmánykukorica mellett a takarmánybúzára is kamattámogatásos hitelt vehetnek igénybe az állattenyésztéssel foglalkozó gazdálkodók. Az intézkedés augusztus 15-től lép életbe - fűzte hozzá.

Gyengébb minőségű az idei búzatermés

Az idei búzatermés átlagos mennyiségű, de a szokásosnál gyengébb minőségű lett - mondta Gráf József agrárminiszter augusztus 4-én, a XII. Szentlőrinci Gazdanapok megnyitóján. A gabona számára katasztrofális időjárás miatt a kb. 5 millió tonnányi búzának a fele kenyérkészítésre nem alkalmas, csak takarmányként használható fel - mondta a miniszter.

Az agrár tárca vezetője jelezte, hogy emiatt a búzát várhatóan nehezebben lehet majd értékesíteni, a jó minőségű búza ára pedig elérheti a tonnánkénti 25-26 ezer forintot. Ez önmagában nem jár együtt a kenyér árának emelkedésével, hiszen az intervenciós ár is hasonlóan alakul.

Átfogó ellenőrzés a hús- és a borpiacon

Az agrártárca állategészségügyi főosztálya irányításával átfogó, az érintett hatóságok által összehangolt ellenőrzések kezdődnek szeptember 1-jétől a magyar húspiacon az élelmiszerbiztonság növelése és a feketegazdaság (főleg az illegálisan működő feldolgozók) visszaszorítása érdekében. Mint azt Zádori László a Vágóállat- és Hús Terméktanács (VHT) titkára augusztus 4-én az MTI-nek elmondta: az ellenőrzések ezt követően folyamatosak lesznek. A VHT titkára kiemelte: becslések szerint jelenleg a húságazatban a legnagyobb a feketegazdaság aránya, meghaladja a 30 százalékot. Ez az államnak a legszerényebb becslések szerint is éves szinten 5-10 milliárd forintos adó- és járulékkiesést jelent. Hasonló, átfogó ellenőrzések indulnak a hamis borok kiszűrésére is.

Címzetes egyetemi tanári címet kapott a szupertojás kifejlesztője

Címzetes egyetemi tanári címet vett át Prof. Peter Surai, a skóciai A

grártudományi Egyetem Baromfi-tudományi Kutatóközpontjának takarmányozási biokémia professzora, a gödöllői Szent István Egyetem tanévzáró rendezvényén. A világhírű tudósnak, akinek fő kutatási területe az antioxidáns anyagforgalom különböző szempontjai, Prof. Mézes Miklós adta át a jeles kitüntetést.

Peter Surai Ph.D. fokozatát biokémiából szerezte az Ukrajnai Baromfi Kutatóintézetben, ahol az antioxidánsok pulyka ondó minőségre gyakorolt hatását vizsgálta. 2000-től a Skót Agrártudományi Egyetem Baromfi-tudományi Kutatóközpontjának a takarmányozási biokémia professzora. Fő kutatási területe az antioxidáns anyagforgalom különböző szempontjai. Ennek a témának több mint 450 kutatási publikációt szentelt, köztük 80 cikket referált tudományos folyóiratokban tett közzé.

1999-ben elnyerte a nagy tekintélynek örvendő John Logie Baird Award for Innovation díjat a „szupertojás” kifejlesztéséért, 2000-ben pedig a Világ Baromfitudományos Szövetségének Kutatási Kitüntetését kapta meg a baromfiipar fejlesztéséhez nyújtott kiemelkedő hozzájárulásának elismeréseként. Dr. Peter Surai nemrégiben csatlakozott az Alltech Inc.-hez, a világ vezető állategészségügyi vállalatához, az Antioxidáns Kutatás vezetőjeként.

A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának Takarmányozástani Tanszékének előterjesztése alapján adományozott címzetes egyetemi tanári címmel Surai professzort a posztgraduális és doktori képzésbe kívánják bevonni.

„Megtiszteltetés számunkra, hogy Surai Professzor csatlakozott hozzánk” mondta el Prof. Mézes Miklós, az egyetem takarmányozástani tanszékének vezetője. „Személyében a világ egyik legkiválóbb állategészségügyi szakemberét köszönthetjük tanszékünkön.” tette hozzá Prof. Mézes.

(forrás: MTI, Alltech)