A program ötmilliárd forintos keretet biztosít a kistérségeknek vidékfejlesztési célokra - jelentette be a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára május 13-án Békéscsabán.

Pásztohy András elmondta: a május 26-án induló leader+ nevű programra kistérségek, illetve kistelepülések együtt pályázhatnak, ha az önkormányzatok mellett az adott térség fejlesztési programjában részt vesznek civil szervezetek és a vállalkozók is. A minisztérium számításai szerint egy-egy pályázó átlagosan mintegy 100 millió forinthoz juthat. A leader+ program komplex formában nyújt vidékfejlesztési támogatást, egy-egy pályázatból az adott térségben fejleszthető a falusi turizmus, de létesülhetnek kisebb élelmiszer-feldolgozó „manufaktúrák” vagy rendbe hozható a település főtere is.

Pásztohy András felhívta a figyelmet arra, hogy a program Magyarország uniós csatalakozásától 2006 végéig szól, „egyfajta bevezetés a következő uniós költségvetési ciklusra”. A 2007 és 2013 közötti időszakban ugyanis évente áll majd rendelkezésre vidékfejlesztési programok megvalósítására 9-10 milliárd forint a kistérségek és a kistelepülési társulások számára.

Borába fullad Európa?

Az európai borpiac válságtünetei Magyarországra is begyűrűztek. Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára szerint a magyar borgazdaság speciális hátrányokkal is küzd, alapos és kormányszintű beavatkozást igénylő reformok nélkül eleve reménytelenül.

Borterrorista: a szóösszetétel, bármennyire is ontják a napi hírek a második részét, így értelmezhetetlen. Nyugat-Európa azonban ismeri a jelentéstartalmát azóta, hogy Dél-Franciaországban az agrárminisztérium montpellieri és carcassonnei hivatalait dinamittal támadták. A „borterroristák” ugyan az ausztráliai, az amerikai és a dél-afrikai bor miatt ragadtatták el magukat, de az össztüzet Párizsra zúdították, amiért - úgymond - nem tesz semmit a szőlősgazdák megsegítéséért. Tehát új támogatási politikát követelnek, a mind kegyetlenebb piaci versenyre hivatkozva. Urbán András az alábbi kérdésekre adott választ.

Imázsrombolás az Európai Unió egyik meghatározó országában, avagy a közösségi borválság szokatlan megnyilvánulása?

Az Európai Unió tagországai komoly piacvesztéssel szembesültek az elmúlt két-három esztendőben, viszont a múlt évben 15 százalékkal nagyobb termést takarítottak be az átlaghoz képest. A franciák 23 százalékkal számolnak. Ez a pillanatnyi helyzet. A képhez tartozik, hogy az újvilág egyes térségeiben, az Egyesült Államokban, Dél-Amerikában, Ausztráliában és Dél-Afrikában intenzív szőlőtelepítés zajlott, majd hozzákezdtek Európa borászati „megdolgozásához”. A túlkínálat zavarokat okoz a belső piacon. Hozzáteszem, korrekt minőségű borokat hoznak, olcsó áron. Ez vezetett elégedetlenséghez az Unióban. Hivatalosan még nincs szó róla, de úgy hírlik, hogy készül a borpiaci reform. Bizonyos, hogy a 2007-2013 közötti költségvetést ebből a szempontból is átdolgozzák. A tervezett változások tartalmát még nem ismerjük, ettől függetlenül a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, illetve négy magyar borrégió szakemberei véleményét elküldjük Brüsszelbe arról, hogy milyen reformokra lenne szükség a piaci kihívások kezeléséhez, s hogy elejét vegyük a drasztikus visszaesésnek.

A brüsszeli szabályozás hogyan vonatkozik a tagországok, köztük Magyarország szőlősgazdáira?

A szabályozás kötelezően érinti valamennyi tagország asztali borait. A termelőknek biztonságot kell adni a megtermelt szőlő hasznosulásához, vagy csökkenteniük kell a termőterületet. Úgy értesültünk, hogy a kivágási támogatást, amit az utóbbi években mellőztek, Brüsszel ismét érvényesíteni fogja. Érzik, hogy az eddigi piacszabályozással nem volt kezelhető a túltermelés. A többletet valahogyan el kellene tüntetni, ám a lepárlás nem igazán jó megoldás. Hatalmas mennyiségű, magas szeszfokú készletek vannak raktáron, eladhatatlanul. Brüsszel kénytelen tudomásul venni a kétszeres ráfizetést: fizet a termelőnek, hogy az asztali borát lepárolja, amit az veszteséggel tudna eladni.

A tervezett, de részleteiben még nem ismert reformok megfogalmazói rendelkeznek hiteles információval arról, hogy milyen gondjaik vannak például a magyar szőlősgazdáknak?

Június végén Olaszországban rendezik az európai borrégiók soron következő tanácskozását. Itt véglegesítjük a javaslatainkat, majd Brüsszelbe küldjük, nyomatékosítva, hogy vegyék figyelembe a borpiaci reformok átdolgozásánál. Az alaptanulmány nem kerülheti meg azt a problémát, melyet a francia helyzet oly látványosan tükröz. A legismertebb borvidékeken, az utóbbi 15 esztendőben kivágták az elöregedett szőlőket, minőséget telepítettek, bevezették a földrajzi eredetvédelmi rendszert, védett borok forgalmazására tértek át, ezzel együtt sem tudták eladni a boraikat. Tehát minden tagországra érvényesen kell változtatni

A nyugat-európai tapasztalatokkal egybevágnak a magyar borok piaci problémái?

Annyiban igen, hogy a korábbi évekhez képest nálunk is több a külföldről származó bor. Mind több kíváncsi fogyasztó vesz le a polcokról egy-egy palackot. Helyzetünket bonyolítja, hogy nálunk a piac alig ellenőrzött, rosszul szabályzott. A termelők alacsony árakon kénytelenek átadni a boraikat. Sőt, nem is tudják értékesíteni a készleteiket.

Meghatározható az eladhatatlan borkészlet?

Legutóbbi, áprilisi felmérésünk szerint 250 ezer hektoliter volt az a mennyiség, amit krízislepárlásra felajánlottak. Hogy lesz-e belőle valami, az attól függ, Brüsszelből kapunk-e engedélyt. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa tájékoztatta a kormányt, javasolva, hogy az EU illetékes szervénél járjon el. Ám ennél jóval több a nehezen eladható bor. Négymillió hektoliter volt még a pincékben május közepén. Fagyok, úgy tűnik, nem tettek kárt eddig a szőlőkben, elképzelhető tehát, hogy az idei, várhatóan bő termés tovább fokozza gondjainkat.

Beszéljünk inkább napjainkról. Mi történik annak érdekében, hogy rendezettebb legyen a hazai borpiac?

Több minisztériumot érintő tárcaközi bizottság alakult. Feladatunk, hogy olyan javaslatokat dolgozzunk ki, amelyekkel zártabbá, ellenőrizhetőbbé tehető a magyar piac. Különös tekintettel azokra a résztvevőkre, akik nem megengedett módon forgalmazzák a bort, nem fizetnek adót, hamisítványokat árusítanak. A parlament mezőgazdasági bizottságának ellenőrzési albizottsága hamarosan megtárgyalja az anyagot, majd javaslatokkal kibővítve a kormány elé tárja. Ennek lényege, hogy változtatni kell a rendeleteken, az ellenőrzés finanszírozásán, erősíteni szükséges a Vám- és Pénzügyőrség meg az Országos Borminősítő Intézet közötti együttműködést, hogy ha elkapnak egy hamisítót, bezáratják a telephelyét, két nap múlva ne nyithassa ki más elnevezéssel. Ha a kormányzati akarat találkozik a szándékkal, rendeződhet a helyzet, javulhat a piaci értékesítés.

Urbán András szerint mind nehezebb megőriznünk a magyar borok nemzetközi tekintélyét ebben a gyilkosnak is mondható versenyben. Az év eddig eltelt része például reklám tekintetében a tavalyit is alulmúlta. Az Agrármarketing Centrum, melynek hivatalból kellene foglalkozni a magyar borokkal, nagyon kevés pénzt kapott ehhez. Önálló programot nem is indított. Szerencsére, több európai kiállításon mellékszereplőként jelen voltak a boraink. A feladat pótlására a hónap elején négy szervezet képviselői aláírták a Magyar Bormarketing Kht. alapító okiratát. Törvénymódosítást javasolnak a borosgazdák, hogy a bor a nulla kulcsos jövedéki adóval kezdje a következő évet. Az a nyolc forint, amit most jövedéki adó címen literenként fizetni kell, két elkülönített célra legyen használható. A felét, összességében mintegy 6-700 millió forintot az ágazat marketing munkájára fordítanák, a másik felével véleményük szerint a bor ellenőrzését kellene finanszírozni.

Mi várható a borvidékekről szóló vitában?

Sok a huszonkét borvidék. Körvonalazódik már az az öt régió, amelynek működési rendjét, szabályzatát még az idén el kell készíteni. Nevezetesen: a Duna-Tisza közét érintő Duna borrégióról, a Somlót, Zalát, Balatonboglárt és a tó északi partján lévő borvidéket magába foglaló Balatoni régióról, az Észak-dunántúli Duna régióról, a Pannon borrégióról, valamint a Felvidéki borrégióról van szó. Származási igazolást, tanúsítványt ezek adatnak. Távlati terv, hogy a borvidékek önálló arculata tovább csökkenjen, a közigazgatási szerepet is a régió veszi át.

A vitákból kitűnik, hogy nem egyértelmű a fogadtatás. Kié a végső szó ebben az ügyben?

A politika már a 2004. évi bortörvény készítésekor kimondta volna. Akkor szakmai tiltakozás miatt nem került a törvénybe. Meglehet, hogy előbb-utóbb közigazgatási feladattá válik. Szerencsésebb lenne, ha a termelők dönthetnének. Piaci érdekeik és a védett borok is ezt kívánnák.

Voltaképpen hol tartunk a magyar borok védetté nyilvánításában?

A tokaji borkülönlegességeken túl a szakminiszter védetté nyilvánította az egri bikavért és a debrői hárslevelűt. A villányi borok eredetvédelmére az asztalán van a javaslat. Elismerésre vár a tihanyi körzet, a Káli medence, a Balaton-felvidék, az izsáki terület néhány fajtája. A miniszteri rendelettel védetté nyilvánított borok szigorúbb ellenőrzést, vitathatatlan minősítést igényelnek, de nagyobb bizalmat adnak a termelőnek is. S ha mindezt okosan és szervezetten közöljük a külföldi fogyasztókkal is, javulni fog a magyar borok fogadtatása.

Jakab István: már a csatlakozási tárgyalások előtt menedzser típusú vezető kellett volna

A Magosz elnöke hozzátette: a kormány a fent említett tárgyalásokon rossz alkut kötött a kárukra, s a felelősséget rájuk akarta hárítani.

Ángyán József, a gödöllői egyetem tanára, agrárszakértő szerint az elmúlt években nagy számban mentek tönkre a mezőgazdaságból élő családok, amihez jelentősen hozzájárul, hogy a kormány visszatartja a forrásokat, nincs piacvédelem, megtagadják a pályázati segítséget, s az az elkeserítő propaganda folyik, hogy „500 hektár alatt nincs élet az EU-ban”.

A gazdaszervezetek egyébként egységesen kiállnak amellett, hogy jó program mentén döntik el, kit támogatnak, azt az erőt, amely az érdekükben tesz - közölte Jakab István, Hozzátéve, hogy nem a nagytőkések és az integrátorok Magyarországát támogatják, a gazdák ott akarnak élni, ahol eddig éltek.

Bonyolult az agrár-környezetgazdálkodási pályázatok rendszere

Az agrár-környezetgazdálkodási pályázatoknak egy nagyon bonyolult rendszerét választotta Magyarország - nyilatkozta Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter május 19-én Kecskeméten a regionális térségfejlesztési konferencia-sorozat tanácskozásán.

Az agrár-környezetgazdálkodással az a problémánk, hogy egy olyan módszert választott Magyarország, amely a legfejlettebb agrár-környezeti kultúrájú országnak, mondjuk Angliának a mintája, itt 14 szempont szerint lehet pályázni. A miniszter szerint sokkal kedvezőbb lett volna a pályázók szempontjából, ha két-három fontos szempontot tűznek ki és aztán bővítik ennek a lehetőségeit. A különböző pályázati szempontok elbírálásához 14 szoftvert kell kidolgozni, és 14 szempont szerint kell értékelni.

Az agrár-környezetgazdálkodási támogatásokat a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában valósítják meg. Ide tartozik a területalapú támogatás is, amelynek késedelmes kifizetése volt az agrárdemonstráció egyik kiváltó oka.

A támogatások kiemelt célja a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, a környezettudatos gazdálkodás és tájfenntartás kialakítása.

A miniszter előadásában a konferencián megjelent polgármesterek, területfejlesztési- és agrárszakemberek előtt ismertette az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) által nyújtott lehetőségeket.

Gráf József elmondta, hogy az AVOP-ban szerepel a munkahelyteremtés, a falu építése, szépítése, valamint új jövedelemforrások keresése mellett a turisztika, a bioenergia, és az erdőtelepítések támogatása. Az AVOP egy állandóan fejlődő és nyitott kassza, így véleménye szerint a mostani tárgyalásokon, amelyeket az Európai Unióval folytatunk, bővíteni kell a lehetőségeinket.

A konferencián a területfejlesztésről beszélt Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke, aki kiemelte, hogy napi aktualitása van a területfejlesztésnek, mert most készülnek a regionális, a megyei és a kistérségi tervek is.

Jónak ígérkezik a gabonatermés az EU-ban, kivéve Spanyolországot

Az EU északi részén jól fejlődnek a gabonafélék a megfelelő esőzés nyomán, de délen, elsősorban Spanyolországban károkat okozott a szárazság, áll a francia piacfigyelő cég, a Stratégie Grains május 19-i elemzésében.

Most 266,1 millió tonnára teszik az idei EU-beli gabonatermést, 2,4 millió tonnával kevesebbre a korábbi becslésnél. Franciaországban igen jó a helyzet, habár egyes növénybetegségek árthatnak a búzahozamoknak. A kukorica is szépen fejlődik, azonban most már melegre és napsütésre lenne szüksége. A Stratégie Grains szerint a francia gabonatermés 70 millió tonnásnak ígérkezik, 0,7 százalékkal kevesebbnek a tavalyinál. Ebből várhatóan 39 millió tonna lesz a lágybúza, 3,4 százalékkal több a tavalyinál, 15,4 millió tonna a kukorica, 6 százalékkal kevesebb a tavalyinál és 10,6 millió tonna az árpa, 4 százalékkal kevesebb, mint tavaly. Spanyolország déli részén már megkezdődött a búzaaratás, de a gazdálkodók még a legjobb területekről is kis hozamokat jelentenek, többfelé egyharmadát a szokásosnak, a tavaszi aszály miatt. A spanyol mezőgazdasági minisztériumban azt mondták, hogy a vetésnek akár a fele is odaveszhet. Andalusiában eddig hektáronként körülbelül egy tonna a hozam, a szokásos 3,5 tonna helyett.

A kelet-európai gabonatermés a tavalyinál minden bizonnyal kisebb lesz, a kevésbé jó időjárás miatt, Lengyelországban a hideg tél, majd a kevés eső megviselte a vetést, a gabonatermés várhatóan 26,6 millió tonna lesz, 10 százalékkal kevesebb, mint tavaly. Magyarországon a téli károk csekélyek voltak, és csak az árpát érintették. Kukoricából kisebb a vetésterület az idén. A teljes magyar gabonatermést most 14,63 millió tonnára várják a Stratégie Grains-nél, a tavalyról ugyancsak általuk összesített 16,71 millió tonna után. Csehországban bizonyára szintén csökken a gabonatermés, 7,3 millió tonnára a tavalyi 8,8 millióról, írták az elemzők.

Teljesülni látszik a gazda-megállapodás kifulladt az AVOP

A márciusban kötött gazda-megállapodás az aláíró felek által áttekintett kérdéskörök többségében teljesült, vagy a teljesítés folyamatban van. Ezt állapították meg az év eleji gazdademonstráció vezetői és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium képviselői tárgyalásukon, amelyen áttekintették a gazdamegállapodás teljesítésének helyzetét.

A május 20-i megbeszélésen részt vett Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, Benedek Fülöp, az agrártárca közigazgatási államtitkára, valamint a minisztérium több helyettes államtitkára és vezető tisztségviselője. A gazdák tárgyalódelegációját Jakab István, a Magosz elnöke vezette és jelen voltak azoknak a szervezeteknek a megbízottai, amelyek kezdeményezték az év elején a gazdademonstrációt.

Dékány András, az agrártárca szóvivője közölte, hogy az egyeztetésben résztvevők úgy állapodtak meg, hogy megbeszéléseik eredményét teljes egészében nyilvánosságra hozzák. A márciusi gazdamegállapodáshoz fűzött kiegészítések, a megállapodás teljes szövegével együtt olvashatók az FVM honlapján.

A felek megállapodtak abban, hogy a múlt évi területalapú támogatások (SAPS), valamint a kiegészítő nemzeti támogatások (top-up) kifizetéséről a tételes elszámolást tartalmazó véghatározatot a gazdálkodóknak eljuttatják.

A megbeszélésen egyöntetű volt a vélemény, hogy az idei SAPS-rendeletet a megállapodásnak megfelelően kihirdették, és az agrártárca irányítója megerősítette, hogy a kifizetések a megállapodásban foglalt határidőkre történnek meg.

A gazdálkodók képviselői tudomásul vették, hogy az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) 105 milliárd forintos keretére 140 milliárd forint támogatási igény érkezett. ÍGY AZ AVOP BERUHÁZÁSI INTÉZKEDÉSEI KÖZÜL A BERUHÁZÁSI JOGCÍMEKRE VÁRHATÓAN NEM LEHET ÚJABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGET NYITNI.

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) agrár-környezetgazdálkodási jogcíménél felvetődött vitás kérdések rendezésére az agrártárca összehívja a reprezentatív érdekképviseleteket a szakmai egyeztetések lezárására.

A belföldi piac fokozott védelme is jelentős teret kapott az egyeztetésen és a tárgyalóküldöttségek abban is egyetértettek, hogy a laboratóriumi kapacitások növelése és korszerűsítése egyaránt szükséges. A megbeszéléseken résztvevők abban ugyancsak egyetértettek, hogy rendszeres szakmai megbeszélések, egyeztetések szükségesek.

Kelet-Európa az unión kívüli gabonaeladásokra számít

A kelet-európai országok az idén már a második évben számítanak nagy gabonatermésre, amely az elemzők szerint megterheli a gabonaraktárakat és arra készteti az országokat, hogy felkutassák az unión kívüli értékesítési lehetőségeket - írja a Reuters május 24-i összeállításában.

Az aratás idejére Magyarország 6 millió tonna gabonát tervez az intervenciós raktárakban elhelyezni, amiből 4 millió tonna az előző szezonról maradt meg. Csehországnak szintén „rendkívül nagyok” a készletei, ami aggodalmakat kelt Nyugaton a keleti gazdálkodók raktárhiány esetén történő eladásai miatt.

Lengyelország ugyan nem ütközött tavasszal raktározási gondokba, ám a következő terméshez szükséges raktárak biztosítása komoly problémákat vethet fel. A lengyel gabonatermelők szervezete már jelezte ez Európai Uniónak, hogy azonnali szükség van az unión kívüli gabona - főként búza és kukorica - kivitel beindítására, az EU azonban elutasította az intervenciós gabona unión kívüli exportra vonatkozó lengyel ajánlatot. Az EU eddig csak a magyar kérést fogadta el mintegy 30 ezer tonnára vonatkozóan.

Románia, amely mintegy 11 millió tonnás gabonatároló kapacitással rendelkezik, az idén 8 millió tonnás termésre számít, és ebből 4 milliót tonnát exportálhat a hagyományos közel-keleti piacokra, amennyiben a nemzetközi áraknál magasabb hazai árak csökkenni fognak.

A tavalyról maradt csehországi gabonakészletek is rendkívül magasak a múlt évi, a hazai fogyasztást mintegy 2 millió tonnával meghaladó termés következtében. Az EU a cseh gabona számára bizonyos raktározási lehetőségeket tart fenn Németországban és Belgiumban, de egyelőre nem járult hozzá ahhoz, hogy az EU részben finanszírozza a szállítási költségeket.

Módosultak a családi gazdaságok működési feltételei

A kormány az év eleji gazdademonstráció lezárásaként született megállapodásnak megfelelően egyértelművé tette, hogy a továbbiakban milyen feltételek mellett működhetnek a családi gazdaságok - mondta László Boglár kormányszóvivő május 25-i sajtótájékoztatóján.

A most módosított kormányrendelet definiálja, hogy mi minősül életvitelszerű mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági kiegészítő tevékenységnek; ebből vezeti le a családi gazdaságok működésének feltételeit. A módosítás lényege: a családi gazdálkodó továbbra is megtarthatja korábbi, akár teljes, akár részmunkaidős munkahelyét, amennyiben nyilatkozik arról, hogy családi gazdálkodói tevékenységét élethivatásszerűen végzi.

Azt a gazdálkodót, aki többlettámogatást vett igénybe a korábbiakban, tehát tartós működtetési kötelezettség terheli (ez öt évre vonatkozik), a családi gazdaság a megszüntetése esetén nem éri szankció a támogatás jogosulatlan igénybe vétele miatt, ha kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatásból szerzett vagyontárgyat, vagy gazdaságot az eredetileg vállalt határidőig működteti.

A kormány a rendeletmódosítástól azt várja, hogy csak azok a családi gazdaságok maradnak meg, amelyek valóban a családtagok munkaerejére támaszkodnak, és versenyképességük a továbbiakban javítható.

200 ezer tonna magyar intervenciós gabona Portugáliába

Az Európai Unió gabonapiaci bizottsága május 26-án engedélyezte 200 ezer tonna magyar intervenciós gabona Portugáliába küldését. A francia ONIC gabonairoda bejelentése szerint 80 ezer tonna búzáról, 80 ezer tonna kukoricáról és 40 ezer tonna árpáról van szó. Az ONIC közleménye nem tér ki arra, hogyan történik a szállítás, hogyan adják el a gabonát, illetve hogyan alakul annak portugáliai elosztása. A tétel az első azon gabonaszállítmányok közül, amelyeket Portugália kért, hogy megbirkózzon a rendkívül száraz mezőgazdasági idény következményeivel. A Portugália által kért teljes mennyiség 400 ezer tonna.

Spanyolország - amelyet ugyancsak aszály sújt - szintén jelentett be igényt uniós intervenciós gabonára. Saját igényét előzetesen 8 millió tonna nagyságrendig becsli, de a tényleges szállítási mennyiség majd az Európai Bizottság és a spanyol kormány közti alku eredménye lesz.

Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerint várhatóan a magyar intervenciós gabonakészletből szállítanak az aszály sújtotta Portugáliába és Spanyolországba. Az agrártárca irányítója azt követően szólt a magyar intervenciós gabonakészlet uniós felhasználási lehetőségéről, hogy Párizsban tárgyalt spanyol és portugál kollégájával. A megbeszélések után a három ország közösen fordult az EU-bizottságához, hogy tegye lehetővé az intervenciós gabonakészlet unión belüli felhasználását. A magyar szállítást emellett az uniónak pénzügyileg is támogatnia kellene. Ebben elvileg egyetértés mutatkozik a brüsszeli illetékesekkel, de a támogatás mértékéről még nincs döntés.

Hangya-közgyűlés: uniós aggodalmak

A Hangya Szövetkezeti Együttműködés május 26-án tartott közgyűlésén megállapította, hogy az EU csatlakozás eddigi tapasztalatai komoly aggodalmat váltanak ki az érintettek körében főként a magyar agrárgazdaság jelenlegi pozícióját és a vidék népességmegtartó-képességét tekintve.

A közgyűlésen résztvevők kinyilvánították: a magyar agrárágazat versenyképességének fokozása iránti igény nem jelenti azt, hogy a birtokméret alapján gazdaságossági előnnyel rendelkező gazdálkodókra koncentrálódjon az ágazati politika figyelme.

A résztvevők egyetértettek abban is, hogy a kiegyensúlyozott és fenntartható agrárágazati fejlődés nem képzelhető el a kis- és középüzemek piaci pozícióinak javítása nélkül. Ez utóbbi - a tanácskozáson jelenlévők szerint - kizárólag termelőkből álló társulások, termelői szervezeteket kormányzati megerősítésével valósítható meg. Ezért erre kiemelt figyelmet kell fordítani.

A Hangya ragaszkodik ahhoz - áll a közleményben -, hogy a demonstrációs megállapodásban is vállalt kötelezettség alapján az agrártárca hárítsa el mindazokat az akadályokat, amelyek a valós termelői közösségek támogatásának útjában állnak.

Fontos prioritásnak tekinti továbbá a szervezet, hogy a 2007-2013-as, az idén elfogadásra kerülő tervezési időszak vidékfejlesztési intézkedéseiben a termelői szervezetek érdekeinek képviseletét az agrárkormányzat gazdasági és társadalmi súlyának megfelelően képviselje.

A Hangya Szövetkezeti Együttműködés közgyűlése kinyilvánította: az ágazati problémák európai normák szerinti megoldásában továbbra is partnere kíván lenni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megújult vezetésének, a diszkriminációk megszüntetése, a termelőbarát egyenrangú partnerség alapján.

Új országos főállatorvos; raktározás; tavalyi támogatás

Június 1-jén hivatalba lépett Süth Miklós, az újonnan kinevezett országos főállatorvos, aki kinevezéséig az Országos Élelmiszervizsgáló Intézet igazgatója volt.

Arra a kérdésre, hogy lesz-e elegendő raktárkapacitás az új gabonatermés tárolására, Gráf József agrárminiszter sajtótájékoztatóján közölte: mindent megtesznek annak érdekében, hogy legyen elégséges tárolóhely az új betakarítású gabonának is. Ennek érdekében megkezdték azoknak a tárolótereknek a felszabadítását, amelyet május végéig ki kell üríteni a bérleti szerződések értelmében. A gabonát így a Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság (TIG) raktáraiban, valamint a Concordia Közraktár Kereskedelmi Rt.-nél helyezik el. Ezeknél a cégeknél egyelőre 100 ezer, illetve 50 ezer tonna kapacitás áll rendelkezésre, amit a következőkben újabb 100 ezer, illetve 50 ezer tonnával kívánnak bővíteni. Emellett várhatóan megkezdődik a magyar gabona szállítása Portugáliába is.

A miniszter szerint augusztus végéig előreláthatólag Magyarországon mintegy 1,5 millió tonna új raktárkapacitás készül majd el. Hozzátette, hogy az esetleges vésztárolók igénybe vételéről is tervet készíttet.

A múlt évi uniós és nemzeti támogatás kifizetéséről Gráf József elmondta, hogy a végelszámolásról szóló határozatot a gazdálkodóknak postázzák. Eddig a 208 ezer igénylőből mintegy 170 ezernek postázták az úgynevezett véghatározatot. A kifizetésekről szóló határozatot pedig már mindenkinek elküldték. Függőben csak az úgynevezett jogvitás ügyek maradtak.

Gazdafórum Debrecenben

A legfontosabb feladat, hogy minden gazdálkodó ez év december 31-ig megkapja a neki járó támogatást - jelentette ki Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter június 2-án Debrecenben, a Farmer-expo gazdafórumán. A tárca vezetője elmondta: olyan helyzetet teremtenek az elbírálásokkal, hogy aki akarja, már júliusban felveheti hitelként a neki járó éves támogatás 80-90 százalékát.

Gráf József a fórumon kijelentette: egy agrárpolitika van, az pedig a magyar nemzeti agrárpolitika, amihez csak keretet biztosít az Európai Unió.

Közölte azt is, hogy míg tavaly a terület alapú támogatásokra beadott kérelmek 40-45 százalékát kellett hiánypótlásra visszaadni, addig az idén a tapasztalatok szerint mindössze 3-4 százaléka hibás a beadványoknak. Utóbbi szerinte annak köszönhető, hogy a kérelmek elkészítésében előbb a falugazdászok, majd a megerősített FVM-hivatalok segítenek.

Az intervencióval kapcsolatban elmondta, hogy a készletek átvétele felgyorsult, amióta azt nem Budapestről, hanem a megyei hivatalokban intézik.

„A termést ki kell vinni az országból” - mondta utalva arra, hogy különben az új gabonát nem tudják elhelyezni.

Precedens értékűnek nevezte, hogy a magyar gabonát a hiánnyal küzdő két európai uniós tagállamba, Portugáliába és Spanyolországba is kiszállíthatják, holott az intervenció lényege az, hogy nem EU-s tagállamokba kell eladni a termést. Gráf József szerint amennyiben „egymillió tonna gabona ilyenformán megmozdul, van esély arra, hogy a nagy bajon túlvagyunk”.

A szaktárca vezetője bejelentette, hogy mindazoknak, akik meghosszabbítják a tárolási szerződést, a jelenlegi bérleti díjon kívül plusz bérleti költséget fizetnek.

Gráf József tájékoztatott arról, hogy a közelmúltban Franciaországban egyeztettek egyfajta közös katasztrófa alap létrehozásáról. Tarthatatlan ugyanis, hogy csak azoknak van „szerencséje”, akiket áprilisig ér vész, akit utána, az már nem kap támogatást.

A miniszter fontosnak nevezte, hogy egyetlen euró sem ragadjon benn az Európai Unióban, ezért csoportosítottak át az agrár-környezetgazdálkodási alapból 14 milliárd forintot, amelyet más célokra vehetnek igénybe a gazdák.

Arra a kérdésre, miért nem szerepel a száz lépés programjában az agrárium, Gráf József kijelentette: nem marad ki a mezőgazdaság a száz lépésből, amelynek az agrárfejezeteit június 15-ig kell kidolgoznia.

Kérdésre válaszolva közölte azt is, hogy a környezetvédelmi tárca vezetőivel áttekintik a környezetvédelmi szabályozást, mert megfogalmazása szerint abból kimaradt a termelő ember gondolkodása, „ne az agrártermelőktől féltsék a környezetet, a termelő ember tudja, hogyan kell a trágyát vagy a műtrágyát felhasználni”.

Évi 100 milliárd forint értékű megújuló energia

A zöld hulladék hasznosításának komplex rendszerét fejleszti ki, s ezzel biomassza központtá válhat a Gödöllői Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (MGI) - mondta Fenyvesi László az intézet igazgatója június 3-án.

Évente 100 milliárd forintnyi energiát nyerhet az agrárágazat és a kommunális szektor az újratermelődő, zöld hulladékból, amelynek nagyobb hányadát kidobandó melléktermékként kezelik - tette hozzá.

A bioipar alapjainak megteremtéséhez az MGI tudományos műhelyében 200 millió forintból kiépül egy különleges laboratórium, ahol az úgynevezett hiperspektriális képinformációs rendszer alkalmazásával lehetővé válik - akárcsak az űrszondáknál - egy adott tájról készült légifelvételek elemzése. Ezáltal olyan információk gyűjthetők össze, amelyekkel a térség természeti adottságait, a kialakult termesztési kultúrákat, az ipari üzemek, települések elhelyezkedésének, adatainak egybevetésével meghatározhatók a biomassza hasznosításhoz a leggazdaságosabb fejlesztés javasolt irányai.

Elsőként még az idén Gödöllő térségét elemzik az intézet tudósai a speciális légifelvételek alapján. A terv szerint fokozatosan az egész országra kiterjed ez a fajta feltáró, gazdasági elemző munka. Ugyanakkor az MGI ezt a bioipar megteremtéséhez elengedhetetlen, tudományos szondázó, elemző rendszert komplex szolgáltatásként, mint értékes szellemi terméket az EU más országaiban is eladhatja.

Az agrártevékenység során évi 25 millió tonnányi terméket állítanak elő, e mennyiség többszöröse keletkezik trágya, szalma, nyesedék, vagy akár gyomnövény formájában, amit megfelelő technológiával biomasszaként energiatermelésbe lehet befogni - mondta Fenyvesi László. Szerinte így az ország energiaigényének 8-10 százalékát lehetne fedezni.

Az MGI az agrártárca felkérésére el is készítette azt a zöld energia programot, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Tervbe beépítve lehet megvalósítani. E szerint 2010-ig, összesen 200 milliárd forintnyi beruházás eredményeként a kazánok, hőerőművek átalakításával, a biomassza előállításával, a nyersanyag gyűjtésének, tárolásának megszervezésével nagy értékű, szinte ingyen keletkező energiát lehet nyerni - tette hozzá az igazgató.

A zöld program megvalósításával a környezeti ipar fejlődése is lendületet kaphat, s számítások szerint körülbelül 15 ezer új munkahelyet lehet teremteni, fokozva ezzel a vidék lakosságmegtartó képességét - vélte a szakember.

(forrás: MTI)