Lapzártától lapzártáig

Eredményes volt a méhészek brüsszeli tiltakozása

A magyar méhészek problémáit a belga fővárosban tartott tiltakozó akciójuk eredményeként megismerték az Európai Unióban, ezt tartja hathetes brüsszeli demonstrációjuk eredményének Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke.

A szakember április 6-án lényeges eredménynek tartotta, hogy az unió soros elnökségét ellátó Luxemburg mezőgazdasági miniszterével, Fernand Bodennel eszmecserét folytathattak gondjaikról. Egyetértettek abban, hogy az európai méztermelés problémáinak megoldásával uniós szinten kell foglalkozni.

A megbeszélés nyomán körvonalazódott az is, hogy az unió élelmiszerkönyvének a mézre vonatkozó szabályozásához magyarázó mellékletet csatolnak, amely az eddigiektől eltérően pontos direktívákat tartalmaz. Többek között pontosítja az eredet feltüntetésének kötelezettségét. Például pontosan meg kell majd határozni, hogy a mézkeverék milyen arányban tartalmaz európai, illetve Európán kívüli mézmennyiséget. A kiegészítés tartalmazza emellett azt is, hogy a mézhez nem adhatók mesterséges anyagok, de a mézből nem is vonható ki semmiféle anyag, például ultraszűréssel.

Tudvalévő: a méhészek gondjait elsősorban az okozta az utóbbi időben, hogy a harmadik országokból származó méz az utóbbi időben nagy mennyiségben jelent meg az unió piacán. Ez pedig letörte az árakat, ami igen kedvezőtlen volt az unión belüli méhészek számára. Emellett a harmadik országból származó méz minősége is lényegesen gyengébb, mint az unióban termelteké.

Bross Péter utalt arra is, hogy nyolc ország méhészeti szervezete már aláírta, hogy csatlakozik a magyar követelésekhez. Ám az Országos Magyar Méhészeti Egyesület szeretné elérni, hogy mind a 25 uniós tagország csatlakozzon javaslataihoz.

Az OMME azt is szeretné, hogy Magyarországon kapjanak a méhészek közvetlen támogatást, mert jelenleg ilyen nincs. Szerintük nem termelési típusú támogatásra van szükség, hanem az Agrár Környezetvédelmi Alapból kellene támogatni a méhészeket.

Bross Péter tájékoztatott arról: Magyarországon évente - évjárattól függően - mintegy 20-25 ezer tonna mézet termelnek a méhészek, amelynek fele akácméz. A magyar méz négyötödét exportálják, elsősorban az uniós országokba. A magyar méztermelés árbevétele évente mintegy 60 millió dollár, mintegy 12 milliárd forint, de a méhek által végzett beporzás haszna ennek sokszorosát teszi ki. Európa-szerte bajban vannak a tejtermelők Európa-szerte súlyos nehézségekkel küszködnek a tejtermelők. A nagy kereskedelmi láncok fokozatosan csökkentik az árakat, emiatt a tejfeldolgozó üzemek is sokkal kevesebbért vásárolják fel a tejet a gazdáktól. Ennek átmenetileg haszonélvezője a fogyasztó, a gazdák azonban sorra tönkremennek: Nagy-Britanniában éppúgy, mint Németországban vagy Ausztriában. Legutóbb, április 18-án a német tejtermelő gazdák hallatták a hangjukat, amikor a Real üzlethálózat áruházai elé vonultak gépeikkel, állataikkal tiltakozván amiatt, hogy a cég literenként 33 eurócentért (hozzávetőleg 80 forintért) hirdette a tejet.

Németországban a tej ára az üzletekben átlagosan 58 cent, ebből a gazda 28 centet kap, olyan keveset, amire 15 év óta nem volt példa. A költségek viszont 32-36 centet tesznek ki literenként.

Havi jövedelmük átlagosan 1400-1600 euró között van, és ezzel az utolsók a többi mezőgazdasági termelő sorában. Tavaly hétezren hagytak fel Németországban a tejtermeléssel, és a többi, mintegy 114 ezer kistermelőre is ez a sors várhat, mert ki vannak szolgáltatva az együttes erővel fellépő 120 tejfeldolgozó üzemnek, illetve az Aldi, a Lidl, a Metro, a Rewe, a Tengelmann és az Edeka üzlethálózatnak.

Hasonló a helyzet Ausztriában is, ahol a gazdák azt kérik, hogy a jelenlegi 26-28 eurócentről 40-re emeljék a tej felvásárlási árát, mert különben tönkremennek.

Az osztrák tejtermelő gazdák is szerveztek tiltakozó akciókat - egyebek mellett magyar gazdák részvételével - az alsó-ausztriai NÖM tejipar konszern üzemei előtt, mert a cég áprilisi elején literenként 2 centtel csökkentette a felvásárlási árat. Nagy-Britanniában is megkongatták a vészharangot: a brit tejtermelők és marhatenyésztők szövetsége (RADBF) szerint az évtized végére minden negyedik gazda, akár 15 ezer is csődbe juthat. A nehézségeket ott is elsősorban a tej alacsony ára okozza: a termelők 70 százalékának nincs nyeresége, hiszen a tej felvásárlási ára literenként 18-19 penny, miközben a termelési költségek a legtöbb körzetben 21-22 pennyre rúgnak.

A növényvédelmi törvény módosításaAz európai uniós jogharmonizációval és a jogalkalmazás tapasztalatainak jogszabályba való beépítésével indokolta Pásztohy András államtitkár a növényvédelemről szóló és azzal összefüggő törvények módosítását április 19-én az Országgyűlésben.

Az államtitkár a négy jogszabályt módosító előterjesztésről közölte: a műtrágyákról szóló közösségi rendelettel összhangban a törvényjavaslat szankciókat állapít meg a rendelet megsértése esetén, és az EC műtrágya elnevezést EK műtrágyára módosítja. A törvényjavaslat a növényvédelmi szakértői kérelmek elbírálását és az engedélyek kiadását a földművelésügyi minisztérium hatásköréből a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarához helyezi.

Módosul az élelmiszerekről szóló törvény is, mivel az előterjesztés az állami állategészségügyi szolgálattól a növényvédelmi igazgatáshoz helyezi a Zöldség-Gyümölcs Minőségellenőrzési Szolgálatot és feladatait.

A jogalkalmazás során felmerült tapasztalatok miatt módosulnak a növényvédőszer-maradék ellenőrzés mintavételi jegyzőkönyveinek nyilvánosságára vonatkozó előírások, az állati eredetű hulladékot is tartalmazó komposzt felhasználásának engedélyezése, hatósági szintjének meghatározása és a növényvédőszer-maradék és növény-egészségügyi hatósági vizsgálatok költségeinek megtérítését szabályozó rendelkezések. Az állattenyésztési törvény módosítására a normaszöveg pontosítása miatt kerül sor.

Orosz Sándor azt mondta, hogy pártja szakmailag jól előkészítettnek tartja a törvénymódosítást, ugyanakkor „markáns” módosító indítvány nyújtanak be a parlagfű elleni védekezéssel kapcsolatban. Az indítványban a közérdekű védekezés szabályainak kiegészítését javasolják a parlagfű elleni védekezés speciális szabályainak beemelésével. Június 30-ig lenne a tulajdonosnak lehetősége elvégezni az irtást, ha nem teszi, a hatóságok közérdekű védekezést rendelhetnek el, amelynek adók módjára behajtható költségeit a tulajdonosra terhelik.

Szabó József azt mondta: frakciója tartózkodva támogatja a törvényjavaslatot, amin még van mit javítani. Ha Magyarország mereven elzárkózik a génkezelt növények termesztésétől, ezzel párhuzamosan a biológiai növényvédőszerek alkalmazása felé kellene nyitnia. Jobban kellene szabályozni az állati eredetű hulladékok kezelését, és mint mondta, óvna attól, hogy ezeket a hulladékokat a földbe temessék.

Kis Zoltán szerint a szabályozás szükséges, de nem elégséges, mivel az elmúlt időszak botrányai miatt az élelmiszerellenőrzést és a hatósági rendszert is koordinálni, harmonizálni kellene. A politikus egyetért a közérdekű védekezés rendelkezéseinek módosításával, de véleménye szerint pontosabban kellene szabályozni, hogy milyen gazdálkodó szervezetek végezhetik el az irtást. A biológiai növényvédőszerek használatának elterjesztéséhez ösztönző rendszerre lenne szükség.

Karsai Péter azt kifogásolta, hogy a törvénymódosítás nem oldja meg az osztatlan közös földek körül kialakult helyzetet. Egyértelműsíteni kellene a képesítésekkel, például a növényvédelmi szakmunkás oklevéllel kapcsolatos jogosítványokat. A képviselő szerint a növényvédelmi hatóságok működése veszélybe került a karanténbevételek kiesése miatt.

Ékes József aztkérte a képviselőktől, hogy a témában folytatott négypárti egyeztetések nyomán egy „határozott, összparlamenti” döntés keretében kialakuló törvényalkotás történjen, amely biztosítani tudja a hatóság működését. A növény- és talajvédelem területén a hatósági, a hátérintézményi és az eszközrendszer hiányos, és ebből adódóan félő, hogy akár a termékpiac-védelemben, akár a növényegészségügy területén „nem tudjuk utolérni magunkat”.

Horváth János azt javasolta, hogy a kormány alakítson ki egy olyan ösztönzőrendszert, amelynek eredményeképpen a tudományos intézmények a parlagfűvel szemben „növényüldöző szereket” fejlesztenének ki.

Karakas János erre reagálva közölte: jelenleg is zajlik a növényi kölcsönhatások vizsgálata. A hatósági ellenőrzések kapcsán arról beszélt, hogy az uniós rendszer számos feladatot átvállal, kivéve a harmadik országból érkező áruk határmenti ellenőrzését. A normál hatósági ellenőrzések nem zárják ki az eseti vizsgálatokat az EU-s áruknál sem, a fogyasztók érdekében.

Jól tűrte az őszi vetés a téli hideget

A rendkívül hosszú és zord téli időjárást a növények többsége jól tűrte, így az ősszel elvetett táblákban a kipusztulás csak minimális volt - állapították meg a március végén elvégzett állapotminősítés kapcsán a szakemberek április 19-én.

Az őszi búzánál a késői kitavaszodás miatt a növények fejlődése jelentős késéssel kezdődött meg. Március végére azonban a növényi állományok állapota javult, amelynek eredményeként 50 százalékuk jó minősítést kapott. A szakemberek szerint amennyiben a következendő hónapok időjárása kedvező lesz, jó termésre lehet számítani.

Az őszi árpa a zord tél következményeként, valamint növény-egészségügyi és fajtaproblémák, továbbá a belvíz okozta károk miatt a vetésterület 1 százalékán, mintegy 1700 hektáron kipusztult. A megmaradt 174 ezer hektárból a jó minősítésű területek aránya 53 százalék volt.

A rozs és a triticale jobban tűrte a hosszan tartó téli időjárást, mint az őszi árpa. A kipusztulás mértéke mindkét növény esetében minimális volt, csupán néhány száz hektárra tehető országosan.

Az őszi káposztarepce is viszonylag könnyen elviselte az időjárás okozta viszontagságokat. A nyilvántartásban szereplő 125 ezer hektáros őszi vetésterületből a kipusztult terület nagysága 3 ezer hektár, vagyis mintegy 2,5 százalék volt. A megmaradt 122 ezer hektár még tovább csökkenhet a szakemberek szerint, mivel a gazdálkodók a meghagyott táblákon a gyengének minősített növényi állományokat kitárcsázhatják.

Öt eurós támogatás a szabadpiaci búzaexportra

Az EU 251.500 tonna szabadpiaci búza exportjához ítélt oda tonnánként 5 eurós támogatást az új exportpályázat április 21-i első fordulóján. A döntést a francia árutőzsde zárása után jelentették be hivatalosan, de az árak már előzőleg emelkedtek. Az exportőrök korábban élesen bírálták az Európai Bizottságot, hogy nem elég nagylelkű az export-visszatérítéssel. A legközelebbi határidőre, a májusra a búza tonnánként 1,50 euróval 102,50 euróra drágult. Az EU tonnánként 2 eurós támogatást adott az előző két exportpályázaton, amely ki is merítette a 2 millió tonnás keretet. A brüsszeli bizottság azonban hozzájárul még 1 millió tonna pályázati kiírásához.

Az EU a beavatkozási tartalékból is eladott különleges pályázat keretében, amelynek célja csökkenteni a nagy közép-európai tartalékokat. Magyarországon 1,46 millió tonna búzára van ajánlat a beavatkozási tartalékba. Azonban most csak 29.535 tonna, Csehországban tárolt búzát adtak el, tonnánként 90,02 euróért. A bizottság elutasította a lengyel és a magyar tartalékból való eladásra szóló ajánlatokat.

Az EU 800 ezer tonna búzát akar exportálni négy, tengeri kikötő nélküli országból, Magyarországról, Csehországból, Lengyelországból és Ausztriából, heti pályázatokon, amelyek június 23-ig tartanak.

Európai kereskedők aggódnak, hogy a magyar búza minősége végül is nem üti meg a beavatkozási tartalékba való felvétel szintjét, és visszakerül az EU belső piacára, ahol amúgy is fölösleg van.

Előzőleg a vezető német kereskedőház, a Töpfer International szakértői azt írták elemzésükben, hogy az EU-búza exportjára csekély a kilátás, mert az exporttámogatás nagyon alacsony, úgyhogy várhatóan több búza kerül a beavatkozási tartalékba.

„Az export-visszatérítések, azaz támogatások, amelyeket az Európai Bizottság szab meg, jelentősen csökkentek, tonnánként 10 euróról két euróra” - írták az elemzők, nem sokkal a emelés előtt. Mivel a korábbi támogatáscsökkentés váratlan volt, a gabonakereskedők már sok búzát adtak el külső országoknak, az EU-támogatásra számítva. Ám, mivel félnek, hogy egyáltalán semmi támogatást nem kapnak, az utóbbi hetekben nagyon alacsony árajánlatokat tettek, hogy valamicskét legalább kapjanak. Az EU-búza ráadásul most már nagyobb versenyre számíthat a nemzetközi piacokon a fekete-tengeri búza részéről, mivel a tél elmúltával a szállítás könnyebb. Ez azt jelenti, hogy az EU búzaexport-lehetőségei korlátozottak, és valószínű, hogy többet ajánlanak fel a beavatkozási tartalékba.

Az EU-n belül kicsi az érdeklődés a kukorica vásárlása iránt is, ez lenyomja az árakat mind a közeli, mind a távolabbi határidőkre. Magyarország kivétel, mert a beavatkozási tartalék raktározási szűkösségének megoldásáról elterjedt híresztelések lehetővé tettek több értékesítést a beavatkozási áron, írták a Töpfer International elemzői.

Egy millió tonna raktárkapacitás őszre

Egy millió tonna raktárkapacitást kíván létrehozni a kormány az őszi betakarításra - mondta Németh Imre április 22-én Hódmezővásárhelyen. A XII. Alföldi Állattenyésztési Napok Szakkiállítás és Vásár, valamint az I. Mezőgazda Expo Növénytermesztési és Kertészeti Szakkiállítás megnyitóján a miniszter hangsúlyozta: nem feltétlenül jó, hogy több takarmány termelődik az országban, mint amennyit az állatok el tudnak fogyasztani, ezért van szükség egy nagyléptékű raktárfejlesztésre.

Szavai szerint a csatlakozás nyertesei a szántóföldi növény termesztők, míg az állattenyésztés területén a juhászati ágazatok indultak pozitív irányba, azonban a baromfi és a sertéságazat komoly versenyhelyzetbe került. Új irányzatként a jövőben megjelenik az energianövény termelés, mert a különböző erőművek igénylik, másrészt az ország vállalta, hogy az uniós irányelveknek megfelelően nyit e terület felé. A normál európai uniós területalapú támogatáson felül a fás szárú energianövények esetében csaknem 50 ezer forint hektáronkénti támogatást nyújtanak.

Kitért arra, hogy törvényes határidőn belül végeztek mind a 208 ezer 800 területalapú támogatásra beadott pályázat elbírálásával. Már most látni, hogy a vártnál mintegy 400 ezer hektárral többre nyújtottak be jogos igényt.

Németh Imre beszélt arról is, hogy a SAPARD program keretén belül mintegy 22 milliárd forintot fizettek ki a termelőknek, és több mint 200 beruházás valósult meg az állattartó telephelyek korszerűsítése, a környezetvédelem, az állatjólét és a higiénia területén.

Németh Imre helyett Gráf József az agrárminiszter

Németh Imrét május elsejével Gráf József váltotta a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri tisztségben. Gyurcsány Ferenc kormányfő a váltást a „Száz lépés” elnevezésű politikájával indokolta. A miniszterelnök szerint a következő egy évben elsősorban nem agrárpolitikusra, hanem agrármenedzserre van szükség.

„Azzal bíztam meg Gráf Józsefet, hogy az agrár- és vidékfejlesztési pályázatok befogadása és elbírálása, a hazai és európai támogatások kifizetése,

a gabonaintervenciós felvásárlások és raktározások ügyében, valamint a termelők közötti, illetve a termelők és feldolgozók közötti szorosabb együttműködés szervezésében érjen el pontosabb, precízebb megbízhatóbb végrehajtást” - közölte Gyurcsány Ferenc.

Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a kormányfővel egyetértett abban, hogy az agrárminisztériumban menedzser típusú vezetésre van szükség, nagy gazdaságpolitikai átalakítások és célok kitűzésére idő sincsen. Az eddig az országgyűlés mezőgazdasági bizottságában is tevékenykedő politikus elmondta, hogy kitűnő partneri és munkakapcsolata van az agrár érdekképviseletekkel. Szeretné, ha a társadalmi- és érdekképviseleti szervezetek a költségvetés és a feladatok kidolgozásában is részt vennének, annak érdekében, hogy a magyar gazdák uniós társaikkal egyenrangú partnerekké váljanak. Megengedhetetlennek nevezte, hogy 25 tagországból 24-ben sikerüljön időben kifizetni a területalapú támogatásokat, csak Magyarországon nem. Ennek megváltoztatását az „egyik legfontosabb feladatnak” nevezte az új miniszter.

A magyar gazdálkodók érdekeit maximálisan kell képviselni az Európai Unióban és ehhez minden feltételt meg kell teremteni. Egy éves miniszteri megbízatása alatt két év munkáját szeretné elvégezni Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Az agrártárca új vezetője a megoldandó feladatokra kíván koncentrálni, ezért gyors döntéshozatalt igényel minden ügyben vezetőtársaitól és a minisztérium apparátusától is. Mind az ellenzéki, mind a kormánypárti oldalról támogatást vár munkájához, elsősorban volt képviselőtársaitól, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságától.

Gráf József tűrhetetlennek tartja, hogy míg az unió 24 tagállamában a gazdálkodók megkapják a támogatást, addig Magyarországon ez ne történjen meg. Annak érdekében, hogy a jövőben ez valóban ne történhessen meg, személycserét hajtott végre a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) élén, Szőke Miklóst felmentette, a hivatal vezetésével a szervezet Baranya megyei hivatalának eddigi vezetőjét, Margittai Miklóst bízta meg.

A miniszter jelezte, hogy a kifizetések lebonyolításában az eddiginél nagyobb mértékben kíván támaszkodni az MVH megyei szervezeteire és a falugazdászokra. A falugazdászok státuszát a továbbiakban nem fenyegeti veszély, a jelenlegi 650 fős létszám stabil marad.

A gabonaintervencióval kapcsolatban közölte: 3,5 millió tonna raktárkapacitás áll rendelkezésre, amelyből szerződéssel 2,2 millió tonnát kötöttek le ténylegesen. A miniszter szerint Magyarországon a későbbiekben mintegy 6 millió tonna raktárkapacitásra lesz szükség, ezért támogatják raktárak építését, felújítását.

A miniszter szerint a magyar gazdálkodóknak át kell állniuk az előfinanszírozásról az utófinanszírozásra, alkalmazkodniuk kell az uniós követelményekhez, ezért a leendő támogatásokat jelenleg még csak banki faktorálással tudják igénybe venni. Véleménye szerint a gazdálkodók mintegy 80 százalékának lesz szüksége a faktorálás elvégeztetésére.

Gráf József szólt arról is, hogy a jövőben a gazdálkodóknak lehetőségük lesz a korai nyugdíjazás igénybevételére. Az 55 évet betöltött, de az öregségi nyugdíjkorhatárt még el nem ért gazdálkodók - ha gazdaságukat 40 évnél fiatalabb társaiknak adják el vagy bérbe - akkor úgynevezett előnyugdíjat vehetnek igénybe, amely a minimálbér fele, de maximum kétszerese lehet.

Németh Imre úgy fogalmazott: „Felmentésemet tudomásul vettem, de vegyes érzelmekkel. Egyrészt sajnáltam, hogy azt a munkát, amit elkezdtem, nem tudtam befejezni - ennek nehezén, az uniós átállásonmár túl vagyunk, ám piaci értelemben ez a folyamat még 5-6 évig eltarthat. Másrészt viszont megkönnyebbülés számomra, hogy három év komoly megterhelése véget ért, ami a kormányzati tevékenységből adódott”.

Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke elmondta: Németh Imre tisztességes munkát végzett, noha rendkívül nehéz helyzetben vette át az agrártárca irányítását. Hozzátette: az intézmények kiépítése súlyos lemaradásban volt, és az, hogy ez a háttér működőképessé vált, önmagában elismerendő tény.

A MOSZ elnöke ugyanakkor kiemelte, hogy miután egy új agrárstruktúra készül az EU-ban, az új költségvetési ciklusban fontos volna, hogy ne személyi kérdések kerüljenek most a középpontba, hanem egy megfelelő program készüljön az agrárium számára, amelyben lehetőség szerint minden politikai erő egyetért.

Obreczán Ferenc, a Magosz főtitkára úgy reagált: a miniszter személyétől függetlenül „az agrártárca a helyén marad”.

A főtitkár szerint a kifizetésekkel még mindig bajok vannak, a gazdák ugyanis pontos elszámolás híján nem tudnak eligazodni a kifizetési tételek között. Ezért kérik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH), készítsen jól áttekinthető kimutatást az eddigi kifizetésekről.

Budai Gyula jogi szakértő szerint a gazdáknak a nemzeti kiegészítésből (Top up) még 4.000 forint jár hektáronként, amit nem kaptak meg.

Felgyorsult a gabona intervenció

Felgyorsult a gabona intervenció, a felajánlott 4 millió tonnából két millió tonnát már felvásároltak - közölte a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal intervenciós igazgatója április 26-án Székesfehérváron. Rieger László a Fejér megyei raktározókat, valamint a gabona-feldolgozó, takarmánygyártó és kereskedő szakembereket tájékoztatta egyebek között az intervenció helyzetéről.

Az intervenciós igazgató elmondta: az eredmény annál figyelemreméltóbb, mert februárban még csak 700 ezer tonna gabona volt az intervenciós raktárakban. Az agrártárca intervencióval kapcsolatos intézkedéseire jól reagált a raktározási piac, február óta minden héten 150 ezer tonnánál több gabona befogadására alkalmas tárolóteret ajánlottak fel a raktározók. Az intervenció felgyorsulása annak az eredménye, hogy sikerült a gabonapiaci elvárásoknak megfelelő raktárakat találni.

A következő időszakban az idei gabonaintervenció megalapozása a feladat. Az a cél, hogy már a betakarítás előtt 6 millió tonna tárolókapacitás álljon rendelkezésre. A cél megvalósítása érdekében jó árat, tonnánként és havonta 359 forintot, valamint adott esetben 89 forint készenléti díjat fizetnek a raktározóknak, és megteremtették a lehetőségét a nagy katonai raktárak szükség- illetve készenléti raktárként való igénybevételére is.

A közraktárak közreműködésével felgyorsul és két hónap alatt megvalósítható lesz az idei intervenció, aminek eredményeként várhatóan már jövő januárban a gabonafelajánlók számláján lesz a terményükért járó pénz.

WTO: törvénytelen az EU cukorpiaci szubvenciójaA Világkereskedelmi Szervezet (WTO) április 28-án megerősítette tavaly hozott döntését, amely törvénytelennek minősítette az Európai Unió cukorpiaci szabályozását. A WTO fellebbviteli tanácsa a 2004-ben hozott döntést erősítette meg, és állapította meg azt, hogy az európai cukorexportőrök a nemzetközi kereskedelmi szabályok adta mértéken felül jutnak állami támogatáshoz. Az eljárást Brazília, Ausztrália és Thaiföld kezdeményezte. A WTO egyelőre ezt a döntést nem hozta nyilvánosságra.

Michael Mann, az Európai Bizottság mezőgazdasági szóvivője a WTO döntésének ismeretében sajnálkozását fejezte ki és közölte, hogy az EU tiszteletben fogja tartani nemzetközi kötelezettségeit. Az unió már kidolgozta a cukorpiac szabályozásának reformját, ami gyakorlatilag változatlanul működött a hatvanas évek vége óta. A bizottság várhatóan módosít tavalyi javaslatán, és erőteljesebb termelési kvóta-és ármérséklést hajt végre. Az EU-n belüli cukorárak négyszer magasabbak a világpiaci áraknál és az uniós piacot tekintélyes importvámok védik.

A magyar agrárgazdaság első európai uniós évének mérlege

A magyar agrárgazdaság európai uniós első évét felemásnak értékelte Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója április 29-én. Az agrárkutató szakember úgy vélte: látszanak pozitív jelek a magyar mezőgazdaságban, amelyek hosszabb távon érvényesülnek majd a magyar agrárgazdaság fejlődése szempontjából, ám rövid távon a legtöbb gazdálkodó csak a gondokkal találkozott még.

Magyarország uniós felkészülése az agrárgazdaság területén nem sikerült, mivel az agrárkormányzat későn fogott az intézményrendszer kiépítéséhez és lassan hozta meg az ehhez szükséges döntéseket - mutatott rá Udovecz Gábor. Elismerte ugyan, hogy egy „huszáros hajrával” sikerült működőképes kifizető ügynökségi rendszert létrehozni, de annak összes „gyermekbetegsége” még tapasztalható.

A kutató szerint szintén jelentős késésben van az intervenciós raktárhálózat kiépítése. E rendszeren belül ugyanis nem tisztázott, hogy milyen mechanizmusok alapján és kinek mi a dolga, feladata, esetleg kötelezettsége. A kifizető ügynökség - a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) - működik ugyan, de tesztelése nem történt meg időben, ezért késnek a kifizetések, és ez a gazdákban a bizonytalanság érzését erősíti.

A vidékfejlesztési programok kimunkálása és a pályázatok meghirdetése ugyancsak késett, ami miatt többmilliárd forint hiányzik jelenleg a magyar mezőgazdaságból - mondta Udovecz Gábor.

A kutató az uniós csatlakozást a magyar mezőgazdaság szempontjából összességében mégis pozitívumként értékelte, mivel a további 3-4 éves átállási időszakot követően azok a gazdálkodók, akik a nehézségeken úrrá lesznek és túlélik a nehéz körülményeket, lényegesen jobb helyzetbe kerülnek majd. Az Európai Unió ugyanis jó lehetőséget nyújt majd számukra, mivel tovább növekednek a támogatások és a piacra jutás esélyei is jobbak lesznek. Ahhoz, hogy élni lehessen majd a kínálkozó lehetőségekkel, ki kell alakítani az értékesítés infrastrukturális rendszerét. Példaként említette a kutató a vízi szállítás lehetőségének széles körű megteremtését. Elmondta: tovább kell ösztönözni a termelői összefogást, a kereskedőkkel való együttműködést, valamint külön kormányprogramot kell készíteni az állattenyésztés fejlesztésére. Emellett növelni kell a marketing szerepét is, nem szabad alábecsülni az eladásösztönzés állami támogatását, mert az jelentős piacszerzést eredményezhet.

Udovecz Gábor kitért arra, hogy a múlt év piaci szempontból kritikus volt, mivel Európában szinten minden termékből túltermelés volt, ezért nehéz volt az értékesítés.

A kutató jelezte: a rendszerváltás óta mély árkok húzódnak a magyar agrárpolitikában, alapvető kérdésekben nincs egyetértés. Éles a szembenállás például a birtokpolitikában, azaz az egyik tábor a nagy gazdasági egységeket, míg a másik a kisebbeket tartja üdvözítő megoldásnak. Ez még a vidékfejlesztési pályázatok kimunkálásánál is vitákat gerjesztett.

A uniós csatlakozásra felkészülésre alapvető módon hatott, hogy a költségvetés a mezőgazdaság tekintetében szűkmarkú volt, különösen a múlt évben - mutatott rá a kutató. A csatlakozás, kritikusnak számító első évében a gazdálkodók kevesebb pénzhez jutottak, mint az előző évben, ugyanis a 2004-es kifizetések áthúzódtak az idei évre.

Az ágazatban gyengének mutatkozott a civil együttműködési hajlandóság is, annak ellenére, hogy az unió illetékesei még a csatlakozást megelőzően felhívták ennek fontosságára a figyelmet. A kutató szerint a MOSZ-nak, az agrárkamarának és más érdekképviseleti szervezeteknek is foglakozniuk kellett volna időben a magyar agrárgazdaság piacainak a megszervezésével, nem pedig a kormányra kellett volna várniuk e tekintetben.

Udovecz Gábor emlékeztetett arra: az újonnan csatlakozott országok előnye Magyarországgal szemben látszólagos, mivel a legtöbb helyen még az előtt az átrendeződés előtt áll az agrárgazdaság, amely Magyarországon már jórészt - mintegy 70 százalékban - lezajlott.

A szőlő- és a borágazat gondjai, valamint az idei támogatások

Magyarországon 191 ezer hektár első osztályú szőlőtermelésre alkalmas terület van, jó lenne, ha ennek az adottságnak legalább a felét ki tudnánk használni - mondta Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) főtitkár-helyettese április 29-én.

A statisztikai nyilvántartásban 93 ezer hektár az összes szőlőültetvény, ebben azonban sok olyan terület van, amelyet már egyáltalán nem művelnek.

Horváth Csaba gondként említette, hogy az ültetvényterület 85 százaléka öt hektárnál kisebb tagokból áll. Megítélése szerint atomizált a termékelőállítás, nagyon fontos lenne a feldolgozásban, értékesítésben, marketingben a termelők szerveződése. Az összeszövetkezés hiánya a tavalyi szüretnél is érződött, az átlagot csak kissé meghaladó termés teljesen felborította a piaci árakat, s van olyan termelő, aki még ma sem kapta meg a pénzt a leadott szőlőjéért. Horváth Csaba leszögezte: az agrárpiaci rendtartási törvény nem működik, a szőlőtermelők számára semmilyen védelmet nem jelent.

A borexport 2003-ig a megelőző hét esztendő alatt több mint 500 ezer hektoliterrel csökkent. Az uniós csatlakozás utáni évről még nem lehet adatot közölni, mondván, nem ismert, hogy mennyi volt az ország „borkivitele” az EU belső piacára. Ugyanakkor 150-200 ezer hektoliterre becsülhető az importborok kínálata. Ez nem sok, de egy éve még csak 100 ezer hektoliter körüli volt a behozott borok mennyisége.

„Az Agrármarketing Centrum békés nyugalommal nézi ezt a tendenciát” - jegyezte meg a főtitkár-helyettes. Éppen ezért vált egyre erősebbé az az igény, hogy az ágazat egy nemzeti boriroda révén vegye kezébe a bormarketinget.

Horváth Csaba kitért arra is, hogy a melléktermékek kötelező lepárlásával kapcsolatos rendelet szinte betarthatatlan, a jogszabály ugyanis a termelők számára egyoldalú kötelezettséget ír elő, de átvételre senkit nem kényszerít. Elmondása szerint az országban tavaly 80 ezer tonna törköly képződött, 45 ezret vett át feldolgozásra az egyetlen ezzel foglalkozó cég, 40 ezer tonnát pedig nem vett át senki. A törkölyfelesleget ugyan egy idei januári rendelet szerint a termelők megsemmisíthették, de ugyanezt már nem tehetik meg a seprővel, amit sem a szennyvíztelepek, sem a szeméttelepek nem vesznek át.

Németh Imre leköszönő agrárminiszter a keceli fórumon bejelentette: amennyiben létrejön a nemzeti boriroda, annak megalakításához a tárca ugyanannyival járul hozzá, amennyit a termelők és szakmai szerveződéseik összeadnak.

Németh Imre az idei agrártámogatások kapcsán szólt arról az újdonságról, hogy ez évtől kezdve az energianövények támogatását is bevezette az Európai Unió. Elmondása szerint Magyarországon jelenleg három olyan erőmű működik, amely biomasszát használ fel, ebből csak az egyik hozzávetőleg 200 ezer ember fűtését látja el. Véleménye szerint érdemes az energiaforrásul szolgáló növények termesztésével foglalkozni, hiszen ezek után fás szárú növények esetében hektáronként 49.300, lágyszárú növények esetében pedig hektáronként 64.800 forint támogatás adható.

Gyapjaslepke: megkezdődött a védekezés

Május 2-án megkezdődött az erdőkben a gyapjaslepke elleni légi vegyszeres védekezés. A helikopterek először Veszprém megyében a Bakonyi Erdészeti Rt. farkasgyepüi erdészeténél emelkedtek a magasba.

A tömeges hernyóinvázió károkat okoz az erdőterületen, a mezőgazdaságban, zavart kelt a lakosság körében és zavarhatja a turizmust. A lakosság megóvása és a lombrágást követő fapusztulás megelőzése érdekében a Kormány áprilisban döntött a védekezés támogatásáról, ennek értelmében a károsítás mérséklésére a 2005. évi költségvetésből 450 millió Ft-ot biztosított. Az állami költségvetési támogatás és az erdőgazdálkodók hozzájárulása lehetővé teszi a szakértők által meghatározott területeken a vegyszeres védekezést mintegy 46 ezer hektáron az alábbiak szerint: a kárláncolat megelőzését célzó védekezés erdőterületen 50%-os gazdálkodói hozzájárulás mellett, a lakosság megóvása érdekében a közeli, károsítással érintett erdőterületek védelme és mentesítése 100%-os állami támogatás mellett, belterületek védelme 100%-os állami támogatással.

Az FVM Erdészeti Főosztálya az összeállított Végrehajtási Program alapján irányítja az erdőterületeken tervezett védekezést. Az Állami Erdészeti Szolgálat az erdőgazdálkodókkal folytatott egyeztetések során kijelölte a védekezéssel érintett erdőterületeket. A kárláncolat megelőzését célzó védekezés esetében 14 ezer hektár, a lakosság megóvása érdekében 22 ezer hektár került betervezésre, melyhez a gazdálkodók önerős védekezése várhatóan további 5 ezer hektárral járul hozzá. A védekezéssel érintett erdőterületek beazonosíthatóak az Interneten, a www.erti.hu/gyapjaslepke honlapon elhelyezett térképeken is.

Azokban az erdőkben, ahol a gyapjaslepke hernyója kikelése után a korábban kikelt generációk tarrágása vagy a lombfakadás késése miatt nem talál táplálékot, a szél útján hernyófonala segítségével több tíz kilométerre is eljuthat. Így ott is megjelenhet, ahol petecsomókat korábban nem is észleltek. Ezért a leggondosabban megszervezett és végrehajtott védekezés esetén is számítani lehet a hernyók megjelenésére a korábban nem fertőzött területeken, akár a községek, városok belterületein is.

A hernyóval való érintkezés általában nem okoz allergiás tüneteket, egyéni érzékenység esetén azonban jelentkezhetnek tünetek, amivel javasolt orvoshoz fordulni.

Az elkövetkező napok időjárása számottevően befolyásolhatja a hernyók elterjedését és az ellenük történő védekezés időbeli kivitelezését is.

Tojástermelők: sok a nem magyar eredetű tojás a magyar piacon

A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége - a Baromfi Termék Tanács tagszervezete - kifogásolja, hogy a magyar piacon sok a nem magyar termelőtől származó tojás.

A szövetség május 3-i közleményében felhívja a figyelmet arra, hogy az importőröket jelenleg senki sem ellenőrzi, és még statisztika sincs arról, hogy mekkora mennyiségű tojás érkezik az országba.

A szakmai szervezet szerint az import tojások forgalmazói általában nem tesznek eleget az uniós tojásforgalmazási előírásoknak. Ezeket a szabályokat azért hozta meg az unió -emlékeztetnek a szakértők -, hogy a fogyasztóhoz minél előbb jusson el a tojás, hiszen a minőség egyik nagyon fontos kritériuma az élelmiszerbiztonság mellett a frissesség.

Jelenleg - a közlemény megfogalmazása szerint - Magyarországra ömlik az unió tagországaiból a tojás. Az EU-ban ugyanis túltermelés van tojásból. Magyarországon viszont - szinte egyedüli kivételként - egyensúly lenne, ha nem itt akarna „valamennyi uniós tojástermelő” megszabadulni a feleslegétől.

A Tojástermelők Szövetsége azért is kérte a külföldi tojásszállítmányok fokozott ellenőrzését, mert a szakemberek előtt ismert, hogy jelöletlenül is jelentős tételek érkeztek Magyarországra. Ezt az árut itt látják el jelöléssel, itt írják rá az értékesíthetőség dátumát. Ennek ellenére a szövetség még azt sem tudta elérni, hogy pontos statisztikai adatok legyenek a beérkezett tojásmennyiségről.

A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége azért is fordul ez ügyben a nyilvánossághoz, hogy átlátható legyen a tojásforgalmazás.

Földi Péter, a Baromfi Termék Tanács titkára elmondta: Magyarországon évente mintegy 3,3 milliárd darab tojást állítanak elő. Ebből a szaporításra szánt mennyiség évi 400-500 millió darab.

A terméktanács titkára közölte: becsléseik szerint a magyar tojásforgalom mintegy 15 százalékát teszi ki az „importból”, azaz nem magyar termelőktől származó tojás. A baromfiágazat árbevételének a tojástermelés mintegy 10 százalékát adja, évente hozzávetőlegesen 25 milliárd forintot. A tojás önköltsége jelenleg 13 forint körül mozog, a termelőktől a kereskedők általában 11-12 forintért veszik meg a tojás darabját. A kereskedelemben a tojást jelenleg 20-21 forint között adják darabonként.

A mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásaA mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásáról is tárgyalt május 4-i ülésén a kormány. A programban azok az 55 év feletti, de az öregségi nyugdíjkorhatárt még el nem érő, főfoglalkozású mezőgazdasági termelők vehetnek részt, akik a tulajdonukban lévő mezőgazdasági földterületet, gazdaságot eladják vagy bérbe adják, illetve elajándékozzák egy fiatalabb gazdálkodónak. Az ebből származó jövedelmükön felül rendszeresen kapnak az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig támogatást. A támogatás mértéke a minimálbér felétől a kétszereséig terjedhet. A támogatás feltétele az, hogy az a gazdálkodó, aki a programban részt kíván venni, 10 évig aktívan gazdálkodóként tevékenykedjen, és a tíz évből legalább öt évig magángazdálkodóként működjön.

Annak a fiatalabb gazdálkodónak, akinek az idősebb gazda átadja birtokát, földterületét, eszközeit, minden esetben 40 év alattinak kell lennie, kétéves mezőgazdasági gyakorlatot és alapfokú mezőgazdasági képzettséget kell igazolnia. Felsőfokú mezőgazdasági végzettség esetén a gyakorlati idő rövidebb is lehet két évnél.

Az idősebb gazdától a birtokot átvevő fiatalabb gazdálkodónak garantálnia kell, hogy legalább öt évig gazdálkodást folytat az átvett földterületen, és a termelést ott korszerűsíti, valamint hatékonyabbá teszi.

Az átvétel illeték- és személyi jvedelemadó-mentességet élvez az átvevőt tekintve, az átadó szempontjából viszont beleszámít a szolgálati időbe, és nyugdíjalapot is képez a jövedelem.

A program kezdetén mintegy 10 ezer igénybe vevővel számolnak. Ennek forrása mintegy 4,9 milliárd forintra becsülhető. A támogatási összeg 80 százalékát európai uniós, míg 20 százalékát nemzeti forrásból finanszírozzák. Az Európai Unió által finanszírozott forrás nagysága mintegy 3,9 milliárd forintra tethető.

Első negyedévi mezőgazdasági árak: -12,9%

Az agrártermékek termelői árszintje az idén az első negyedévben 12,9 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban, ezen belül a növényi termékek termelői ára 28,8 százalékkal csökkent, az állati termékeké 9,2 százalékkal nőtt - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) május 10-én. Éves összehasonlításban a mezőgazdasági termeléshez felhasznált termékek és szolgáltatások ára 3,5 százalékkal csökkent, a mezőgazdasági rendeltetésű beruházási javaké 5,2 százalékkal nőtt. Az agrárolló mutatója, amely a mezőgazdasági termelői árindex és a ráfordítás árindex hányadosa 89,1 volt 2005. január-márciusában. A mezőgazdasági termelői árak 2004. január-márciusi éves növekedése 14,5 százalékos volt.

A gabonafélék árszintje az idén január-márciusban 42 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Tavaly az első negyedévben a gabonafélék árszínvonala 77 százalékkal meghaladta a megelőző évit. A burgonya termelői ára az idén a tavaly márciusinak a felét sem érte el. A zöldségfélék ára 16,5 százalékkal, a gyümölcsféléké 11,1 százalékkal csökkent a 2004. január-márciusihoz képest.

Az idén a vágóállatok termelői ára 12,3 százalékkal nőtt 2004. első három hónapjához képest, ezen belül a nagyobb mennyiséget képviselő vágósertésé 23,2 százalékkal emelkedett, a vágóbaromfié viszont 1,6 százalékkal csökkent. A tej termelői árának növekedése meghaladta a 8 százalékot, a tyúktojás ára 6,2 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál.

Az idén január-márciusban a takarmányárak 18,8 százalékkal, a vetőmagok árai 9,3 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A termeléshez felhasznált energia ára 17 százalékkal, a növényvédő szereké pedig 4,7 százalékkal magasabb volt, mint a bázisidőszakban.

Az árváltozások a termelők jövedelmi helyzetét 2004. január-márciushoz képest 10,9 százalékkal gyengítették.

A Tokaji márkanév Magyarországé

Magyarország számára kedvező ítéletet hozott május 12-én az Európai Bíróság: úgy döntött, hogy jogszerűen tiltották meg olasz szőlősgazdáknak a Tocai név használatát. Az ügyet olasz bíróságok vitték az Európai Unió saját jogi fóruma elé, miután itáliai szőlősgazdák nem akarják elfogadni az Európai Közösséggel 1993-ban kötött magyar bormegállapodásnak azt a kitételét, hogy 2007. március 31-től Olaszország nem használhatja a Tocai friulano nevet.

A luxemburgi székhelyű EU-bíróság megítélése szerint a Tokaj elnevezés egy magyarországi földrajzi hely megjelölése, míg a Tocai egy szőlőfajta, amely nem élvezheti az EU-ban szokásos eredetvédelmet. A bíróság ezért elutasította a tilalom érvényessége ellen előterjesztett kifogásokat.

Bár a mostani ítélet csak az említett olasz panaszokra vonatkozott, nem az olasz termelők az egyedüliek, akikkel Magyarországnak szembe kellett szállnia a tokaji védelmében. Az EU jelenlegi tagjai közül a névhasználatért ki kellett állni Franciaországgal és Szlovákiával szemben is. A magyar agrártárca jelenleg is élénken lobbizik azért, hogy az Ausztráliával folytatott borászati tárgyalásokon az Európai Unió érje el, Canberra Tokay névvel ne állíthasson elő és ne forgalmazhasson borféleséget az EU-ban és azon kívüli országokban. Az ausztrál Tokay ráadásul szőlőfajtát sem jelöl, pusztán márkanév.

Zöldség-gyümölcs ágazat: csökken a termésmennyiség

Az idén az előrejelzések szerint mintegy 200 ezer tonnával csökken a magyar zöldség-gyümölcs ágazat teljesítménye - nyilatkozta Mártonffy Béla, a Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács igazgatója a szervezet budapesti küldött közgyűlését követően május 12-én.

A mennyiségi csökkenés előreláthatólag a tavalyi mintegy 350 milliárd forintos árbevétel 10-15 százalékos mérséklődésével jár. Mintegy 35-40 milliárd forint árveszteségre számíthatnak az ágazatban tevékenykedők. A mintegy 2,8 millió tonnás eddigi össztermés-csökkenésre azért kell számítani, mivel az unió piacán rendkívüli módon megnőtt a Thaiföldről, a Kínából és Indiából származó import zöldségek aránya. Így Magyarországon elsősorban a csemegekukorica, a zöldborsó és az ipari paradicsom mennyisége csökken majd az előrejelzések szerint. A csökkenés a magyar stratégiai termékeket, például a paprikát, a paradicsomot, az uborkát, dinnyét, meggyet, őszi- és kajszibarackot nem érinti.

A várható bevételkiesés mérséklése érdekében a magyar szakmaközi szervezet és terméktanács már felvette a kapcsolatot az Európai Unió nagy zöldség- és gyümölcstermelő országainak hasonló érdekképviseleti szervezeteivel. Javasolta, hogy együttesen lépjenek fel az unió liberális zöldség-gyümölcs importpolitikájával szemben - mondta Mártonffy Béla.

A terméktanács igazgatója a küldöttközgyűlésről szólva elmondta: a TÉSZ-ek megerősítését tűzték ki célul, továbbá azt, hogy a megerősített termelői értékesítő szervezetek képessé váljanak az úgynevezett másod-, illetve harmadlagos szerveződések létrehozására. A szakember szerint csak így van esély arra, hogy a magyar áruk piacképes módon jelenjenek meg a külföldi piacokon. Ehhez az idén legalább 6-7 milliárd forintnyi állami forrásra volna szükség az ágazatban.

A közgyűlés résztvevői szorgalmazták a minőségellenőrzési rendszer létrehozását az ágazatban annak érdekében, hogy a rossz minőségű külföldi áru ne jöhessen be a magyar piacra. Emellett a jó minőségellenőrzési rendszer - a megfelelően alkalmazott szankciók hatásaként - áttételesen piacvédelmi eszköz is lehet.

A küldöttközgyűlés szorgalmazta továbbá, hogy a szakmaközi szervezetet és rendszert az unióhoz hasonlóan a magyar agrárkormányzat is akkreditálja. Emellett a szakemberek szükségesnek tartják egy olyan hiteles export-import adatbázis létrehozását az ágazatban, amelynek segítségével megkönnyíthető a piaci tervezés és ezekhez az adatokhoz minden gazdálkodó díjmentesen hozzájuthat.

A küldöttközgyűlésen részt vevők egyöntetű álláspontja volt az, hogy a magyar áruk marketingtámogatását az eddiginél eredményesebben kell végrehajtani nemcsak külföldön, hanem belföldön is. Ehhez legalább 70-200 millió forintra volna szükség 2005-ben.

Magyar intervenciós búza exportra

Az Európai Unió első ízben adott el búzát magyarországi intervenciós raktárakból, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium szóvivője szerint 29.756 tonnát. Az árról, illetve a vásárlóról nem adtak felvilágosítást a minisztériumban május 12-én.

Az Európai Bizottság a múlt hónapban úgy döntött, hogy elad egyes kelet-közép-európai országok intervenciós gabonakés zleteiből, mert földrajzi fekvésük miatt nehézkes az export.

A bizottság nemrégiben hirdette meg összesen 320 ezer tonna magyarországi gabona eladását, erre várják az ajánlatokat.

(forrás: MTI, FVM