Lapzártától lapzártáig


Tisztelt Olvasóink!

Agrár berkekben február hónap vezető híre és eseménye az országos méretű Gazdademonstráció volt. Lapzártánk időpontjában (március 3.) a megállapodás még nem született meg, de remélem, mire lapunkat kezükben tartják, a gazdálkodók számára elfogadható egyezség születik vagy legalábbis közel leszünk hozzá.

Első és legfontosabb hírünk, hogy melyek is azok az intézkedések és tennivalók, melyek végrehajtását a gazdák a kormánytól elvárják (február 29-i állapotnak megfelelően főszerk.).

Az agrárdemonstrációs bizottság megállapodás-tervezete

Az agrárdemonstrációs bizottság kedden elfogadta válasz-megállapodástervezetét az agrártárca képviselőivel folytatott tárgyalások lezárására. A megállapodás-tervezet olvasható a Magyar Gazdakörök Országos Szövetségének internetes honlapján.

A demonstráló szervezetek megállapodás tervezete, 2005. február 29.

A kormány nevében dr. Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint a gazdademonstrációt kezdeményező szervezetek képviseletében Jakab István között az agrártermelők helyzetének javítására. A kormány nevében a
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban miniszter), valamint a gazdademonstrációt kezdeményező szervezetek (továbbiakban demonstráló szervezetek) képviseletében a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke

- tiszteletben tartva a társadalmi konfliktusok békés megoldásának elvét;

- elfogadva Magyarország európai uniós tagságából, és a Közös Agrárpolitika végrehaj

tásából adódó szabályozási kötelezettségeket, korlátokat, lehetőséget;

- a magyar agrárgazdaság és a magyar vidék jövőjéért kölcsönösen felelősséget vállalva, az alábbiakban állapodtak meg:

I. A 2004-ES MEGÁLLAPODÁS RENDEZÉSE.

A 2004. február 25-én aláírt Demonstrációs Megállapodás maradéktalan betartása.

A kormány vállalja, hogy a 2004. február 25-én aláírt demonstrációs megállapodás alábbi nem teljesült pontjainak betartására teljesítési kötelezettséget vállal az itt meghatározott határidőkkel:

I.1. A 25

/2004-es (III.3.) támogatási rendelet alapján 430.000 tonna élő vágóbaromfi után 4,085 milliárd forint állatjóléti támogatás járt volna, amelyből 1,649 milliárd forintot fizettek ki. A tárca vállalja az elmaradt kifizetés 2005. március 31. határidőre történő teljesítését.

I.2. Sertés esetében 7,2 milliárd forint járt volna, amelyből 4,197 milliárdot fizettek ki. A befogadott pályázatok közül baromfiból 1,262 milliárd forintot, sertésből 1,826 milliárd forintot nem fizettek ki. 3,7 millió sertés állatjóléti támogatására 2000 Ft/db mértékben összesen 7,4 milliárd forintból 1,9 milliárdot nem fizettek ki. A tárca vállalja a 2004. október 12-vel leállított pályázatok újraindítását és az elmaradt támogatások visszamenőleges kifizetését.

I.3. A 68 Ft+ÁFA/l tejár csak irányár volt, de nem minden feldolgozó vállalta. Ezért nem minden termelő jutott hozzá ehhez az árhoz. Az iskolatej akció 2004. május 1-jétől az 1-8. osztályos általános iskolásoknál meghirdetésre került, de annak költségeit a tárca az önkormányzatokra hárította, így az a legtöbb helyen nem
működik. A tárca vállalja a program forrásfedezetének biztosítását.

I.4. A Hajdú-Bét Rt. kistermelői beszállítói köre részére a hitel nem érte el a célját. A tárca a Hajdú-Bét Rt. F.a. élőállat-beszállító kishitelezői érdekében módosítja az 1041/2004. (IV.28) Korm. rendeletet valamint ezzel összefüggésben a 107/2004. (VI. 8.) FVM rendeletet oly módon, hogy ezen kishitelezők a felszámoló által visszaigazolt követeléseik 100 százalékára kaphatnak hitelt. A hitelek
visszafizetését az állam átvállalja.

II. TERÜLETALAPÚ TÁMOGATÁSOK: A velünk azonos időben csatlakozó országok gyakorlatának megfelelően a területalapú támogatások és a nemzeti kiegészítő támogatások kifizetése.

II.1. A 2004-es területalapú támogatások (SAPS) valamint a kiegészítő nemzeti közvetlen támogatások (top-up) kifizetése március 15-ig megtörténik mindazokon a területeken, ahol nem merült fel vagy már tisztázódott az eltérés. Azokon a területeken, ahol a pontosítás megtörtént, a postára adástól számított 30 napon belül, de legkésőbb 2005. március 31-ig kifizetik a támogatás teljes összegét.

II.2. A 2005-ös területalapú támogatásokat (SAPS) kiegészítő nemzeti közvetlen támogatásokat (top-up), valamint a notifikált nemzeti támogatásokat az alábbi határidőkkel meghirdeti a tárca:

- SAPS: 2005. március 15.

- top-up: 2005. március 20.

- nemzeti támogatások: 2005. március 10.

A fenti támogatásokat legkésőbb 2005. december 31-ig kifizeti.

II.3. Mivel a top-up, valamint a nemzeti támogatások egy részére a 2005-ös
költségvetésben nincs forrás-fedezet, ezért ezek költségvetési forrását a kormány legkésőbb a kifizetés határidejéig pótlólagosan biztosítja. Arra nem a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) forrásainak esetleges átcsoportosításából származó forráskeretet használja fel.

2005-től kezdve a területalapú (SAPS, top-up) támogatásokra benyújtott igénylésekkel kapcsolatban a gazdálkodó a benyújtástól számított 30 napon belül írásos visszaigazolást kap a tartalmi és formai megfelelésről. Az igénylések kifizetése legkésőbb minden év december 31-ig megtörténik. Az igénylő gazda hibátlan fizikai blokkjaiban lévő parcelláira eső támogatási összeg kifizetésre kerül.

III. VIDÉKFEJLESZTÉS (NVT, AVOP, SAPARD)

2005. február 28-ig hirdessék meg az idei nemzeti támogatásokat és vonják vissza a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv forrásainak átcsoportosítására irányuló brüsszeli kezdeményezést.

III.1. A kormány a Nemzeti Vidékfejlesztés Terv (NVT) 2004. évi forrásainak átcsoportosítására vonatkozó, valamint az ezzel összefüggő top-up meg

állapodás módosítására vonatkozó, az Európai Unió Bizottságához benyújtott kérelmét 2005. március 31-ig visszavonja.

III.2. Az FVM vállalja, hogy a SAPARD-támogatások kifizetését az eljárási szabályok életszerű alkalmazásával felgyorsítja. A 2004. évi NVT keretekre benyújtott pályázatok elbírálása haladéktalanul megtörténik, a pályázókat ennek eredményéről legkésőbb 2005. március 15-éig az MVH kiértesíti, és legkésőbb 2005. március 31-ig kifizeti.

III.3. A 2005. évi NVT pályázatokat a tárca legkésőbb 2005.

március 31-ig az NVT eredeti, EU által aláírt pénzügyi táblázata szerinti forráskerettel meghirdeti.

A felfüggesztett AVOP és NVT pályázatok - beleértve a „Földért életjáradékot” programot felváltó kedvezőbb európai „Korai nyugdíjazás” jogcím - azonnali me

gnyitását, az „életképességi határok” csökkentését, a 2004. évi keretre pályázók azonnali kiértesítését és az elbírált pályázatokban megállapított támogatások (beleértve a SAPARD támogatásokat is) folyósítását 30 napon belül.

III.4. A tárca vállalja, hogy az NAKP 2004. első nyolc hónapjára eső kifizetéseit 2005. március 31-ig teljesíti mindazoknak, akik a 2002-ben megkötött támogatási szerződés (a Tanács 2092/91 rendelete, a 140/99 Kormány rendelet, a 2/2000 FVM-KöM közös rendelet, illetve a 74/2004 FVM rendelet) követelményeinek az FVM által elismert ellenőrző szervezet igazolása szerint eleget tettek.

III.5. Az NVT korai nyugdíjazás jogcímének pályázatát a tárca legkésőbb 2005. június 1-ig meghirdeti, megteremti annak hazai jogszabályi kereteit, és a
meghirdetéshez szükséges hazai forráshányadot biztosítja.

III.6. A felfüggesztett AVOP pályázati jogcímeket a tárca legkésőbb 2005. március 31-ig megnyitja.

III.7. Az AVOP és az NVT pályázatok adott jogcímeinél befogadási kritériumként meghatározott „életképességi határértékeket” a tárca az alábbiak szerint csökkenti:

- AVOP: 2 EUME- NVT: 1 EUME

A pályázható összegek felső határértékét az életképességi határértékekkel szabályozott jogcímeknél a tárca a felére csökkenti.

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv agrár-környezetgazdálkodási jogcíménél a degresszivitás, a maximálisan 500 ha-os jogosult pályázati terület visszaállítását, és ezzel a források igazságosabb elosztását;

III.8. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv agrár-környezetgazdálkodási jogcímeinél sávos degresszivitás kerül érvényesítésre az alábbi sávhatárokkal:

Szántó és gyep művelési ágban

0-150 ha 100 százalék

150,01-300 ha 90 százalék

300,01-500 ha 70 százalék

500,01-800 ha 50 százalék

800,01-1500 ha 30 százalék

Szőlő, gyümölcs, tó, nádas (vizes élőhelyek) művelési ágban

0-30 ha 100 százalék

30,01-60 ha 90 százalék

60,01-100 ha 70 százalék

100,01-160 ha 50 százalék

160,01-300 ha 30 százalék

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv agrár-környezetgazdálkodási jogcíménél a gazdálkodási rendszerek kifizetési összegeinél meglévő aránytalanságok (pl. az ökológiai gazdálkodás indokolatlan alulfinanszírozásának) megszüntetését.

III.9. A kifizetési arányok meghatározásánál prioritást kap az egyes gazdálkodási rendszerek környezeti hozadéka, népességmegtartó ereje. Ennek megfelelően az ökológiai gazdálkodás kifizetései - alapul véve az integrált gazdálkodás kifizetéseit - annak legalább 120%-át eléri. Az ökológiai gazdálkodásra hátrányos intézkedések (ökológiai kiegészítő területek előírása, párhuzamos gazdálkodás tilalma, toxikus elemek vizsgálata a ciklus végén stb.) törlése. Az erre vonatkozó és a hatályos jogszabályi előírások értelmezésére az egyeztetések legkésőbb 2005. március 5-éig megkezdődnek a tárca és az érdekképviseletek között, és ennek eredménye, mint módosítási javaslat az Európai Unióhoz 2005. március 31-ig benyújtandó NVT módosítási csomagba bekerül.

III.10. Az NVT „Agrár-környezetgazdálkodás” jogcímében szereplő integrált ültetvény célporgramjába a bodza, homoktövis, valamint az egyéb gyümölcsök és gyümölcsültetvények kerüljenek be.

III.11. Az állattartással kapcsolatos agrár-környezetgazdálkodási jogcímeknél a jogosult állatfajok (pl. liba) tekintetében legkésőbb 2005. március 5-éig egyeztetések kezdődnek a tárca és az érdekképviseletek között, és az erre vonatkozó módosítási javaslatok bekerülnek az Európai Unióhoz 2005. március 31-ig benyújtandó NVT módosítási csomagba.

III.12. Az NVT „Technikai segítségnyújtás” jogcímét a tárca az érdekképviseletek és egyéb civil szervezetek felé is megnyitja.

III.13. Az NVT „Termelői csoportok” intézkedése során az FVM 2005. március 31-ig megteremti a termelők valós önszerveződésének feltételeit oly módon, hogy

- az EU támogathatósági ajánlásaival egyezően 250 millió forintos árbevételi értékhatárt állapít meg;

- meghatározza a gazdasági összeférhetetlenség kritériumait a termelő

i csoport tagjaira vonatkozóan;

- jogilag lehetővé teszi a BÉSZ-ek termelői csoportokká alakulását;

- visszaállítja az erdészeti szakág termelői csoportként való működésének lehetőségét;

- a termelői csoportok szövetségeinek támogatását az 85/2002. (IX.17.) FVM-rendeletnek megfelelően visszaállítja

Az FVM a vonatkozó rendelkezéssel összhangban biztosítja a MAGOSZ, AGRYA és a HANGYA szavazati jogú képviseletét a minisztérium szakmai bizottságaiban.

Követeljük továbbá,a gyenge adottságú szántóterületek erdősítéséhez (évi 24.000 ha) az Európai Uniótól igényelhető támogatás teljes körű felhasználásához a nemzeti támogatási hányad (2 milliárd Ft) biztosítását. A programban kérjük biztosítani a földtulajdonosok és társulásaik elsőbbségét.

III.14. Az NVT „Mezőgazdasági területek erdősítése” jogcím előirányzatban évi 15.000 ha első kivitel indokolt. Amennyiben az NVT forráskereteinek felhasználása során valamely jogcímnél maradványok keletkeznének, úgy azok a „Mezőgazdasági területek erdősítése” és az „Agrár-környezetgazdálkodás” intézkedési területek között azonos arányban kerülnek felosztásra és felhasználásra. Egyúttal kezdjenek offenzívát és azonnali tárgyalásokat az EU-val a vidékfejlesztés 2007-2013-as tervidőszakra vonatkozó forráskereteinek növelésére az érdekképviseletek ellenjegyzésével.

III.15. A tárca a 2007-2013-mas EU tervidőszakra vonatkozó vidékfejlesztési tervezési folyamatban e források lehető legnagyobb mértékének elérését célozza meg, és a tervkészítés folyamatában megteremti az érdekképviseleti szervezetek számára az érdemi közreműködés lehetőségét.

Az uniós gyakorlatnak megfelelően az érdekképviseleteket folyamatosan, a valóságnak megfelelően tájékoztassák az ágazatot érintő kifizetésekről, a beérkezett pályázatokról és a feldolgozottság mértékéről, a tájékoztatást három hetente tegyék közzé a Magyar Közlönyben.

III.16. A miniszter vállalja, hogy az ágazat területén a beérkezett pályázatokról, kérelmekről, intervenciós felajánlásokról, a feldolgozottság mértékéről, a teljesített kifizetésekről a minisztérium és az MVH honlapján, valamint a Magyar Mezőgazdaság és a Kistermelők Lapja c. folyóiratokban a nyilvánosságot havi rendszerességgel tájékoztatja, és biztosítja, hogy a pályázó nyomon tudja követni a pályázata sorsát.

III.17. A társadalmi érdekegyeztetés és monitoring intézményrendszerének áttekintése az érdekképviseletek bevonásával legkésőbb 2005. április 1-ig megkezdődik, és legkésőbb 2005. június 1-ig közösen kidolgozásra kerül az érdekegyeztetés EU-normáknak megfelelő, új rendszere, különös tekintettel a FÖVÉT és az NVT valamint AVOP Monitoring Bizottságok összetételére, az Irányító Hatóság (FVM) szavazati jogú tagjainak legalább 60%-os mértékű csökkentésére.

IV. GABONA INTERVENCIÓ

A Kormány az Európai Unió által biztosított gabona intervenciós felvásárlás helyzetéről adjon teljes körű tájékoztatást, nevezze meg a késlekedés felelőseit, biztosítsa az intervencióra felajánlott gabona felvásárlását a jogszabályban előírtak szerint, hosszabbítsák meg a közraktári hiteleket a felvásárlás befejezéséig. A késedelmes ügyintézés miatt keletkezett károkat (kamat, árveszteség) térítsék meg. A Kormány azonnal kezdjen tárgyalásokat az Európai Unióval a rendkívüli helyzet kezelésére és tegyen lépéseket az intervenciós felvásárlás időpontjának a déli államokkal azonos határidőben való megállapítására.

IV.1. A felek megállapodnak abban, hogy a gabona intervenciós felvásárlás helyzetéről a Kormány 2005. március 5. napjáig az agrár-érdekképviseleti szervezeteknek írásban teljes körű tájékoztatást ad.

A Kormány vállalja, hogy az MVH azokkal a termelőkkel (gabonabirtokosokkal), akik 2004. november 1-től 2005. május 31-ig intervenciós felvásárlás céljára gabonájukat felajánlották, az intervenciós felvásárlási szerződést 2005. május 31. napjáig megköti, és 2005. július 31-éig az intervenciós raktárakban való elhelyezését biztosítja. A Kormány vállalja, hogy az Európai Unió Mezőgazdasági Bizottságánál haladéktalanul intézkedések megtételét kezdeményezi a magyar gabonahelyzet megoldására.

A Kormány haladéktalanul kezdeményezi Magyarország vonatkozásában az intervenciós időszak kezdő időpontjának minden év augusztus 1. napjára történő előrehozatalát.

A 40 milliárd Forintos Agrárfejlesztési Hitelprogramban kizárólag termelők vehessenek részt.

IV.2. A Kormány biztosítja, hogy a 40 milliárd Forintos Agrárfejlesztési Hitelprogramban a termelők és kizárólag termelőkből álló termelői szerveződések vehessenek részt úgy, hogy az egy pályázó által felvehető hitel összegének felső határa 200 millió forint legyen.

V. ÉLELMISZERBIZTONSÁG

Az Európai Unióban alkalmazott gyakorlatnak megfelelően a minőségbiztosítás és minőségellenőrzés intézményrendszerét alakítsa ki és biztosítsa a működés feltételeit. Ne fordulhasson elő, hogy élelmiszert utólag vonnak ki kereskedelmi forgalomból, jelentős egészségkárosodást okozva az élelmiszerek fogyasztóinak. Tartsák be és tartassák be az Agrárpiaci Rendtartásról szóló törvényt.

V.1. A Kormány vállalja, hogy az Élelmiszerbiztonsági Hivatal 2005. április 1-jéig visszakerül az FVM hatáskörébe.

V.2. A magyar termelők által előállított termékek védelme érdekében a tárca a jelenleg hatályos jogszabályok szigorúbb alkalmazását rendeli el. Ezen intézkedés magába foglalja az országba behozott élelmiszerek és élelmiszeripari alapanyagok fokozott minőségellenőrzését, az erre irányuló laboratóriumi vizsgálatok számának növelését.

V.3. Mindezek összehangolására koordinációs irodát állít fel, amelynek társadalmi kontrollját a mezőgazdasági és fogyasztóvédelmi érdekképviseletek szakértőiből álló bizottság adja. Erre a célra a Kormány biztosítja a működési forrásokat.

V.4. A borhamisítások visszaszorítása érdekében a Kormány biztosítja a borzárjegy visszaállítását, egy országos boriroda felállítását.

VI. SZERVEZETI, INTÉZMÉNYI ÉS JOGI KERETEK

Követeljük továbbá az őstermelők negatív diszkriminációjának megszüntetését, a kompenzációs felár felemelését, a mindenkori mezőgazdasági termék ÁFA szintjére.

VI.1. A Kormány vállalja, hogy az őstermelők negatív diszkriminációját megszünteti, a kompenzációs felárat felemeli a mezőgazdasági termékek mindenkori ÁFA mértékére, és intézkedik iparűzési adófizetési kötelezettségük megszüntetéséről. Kezdeményezi az alkalmazotti minimálbér mértékéig az őstermelő jövedelemhányadának személyi jövedelemadó-mentességét.

VI.2. Átalányadózók esetében az árbevételi értékhatárok megállapításánál a nettó árbevételt (kompenzációs felár nélkül) veszi figyelembe.

VI.3. A 7 millió forintig felemelt nettó árbevételi határig az SZJA-számítás módja sávos legyen.

VI.4. a falugazdász rendszer működőképessé tételét.

A Kormány vállalja, hogy a jelen Megállapodásra és az elmúlt időszak tapasztalataira tekintettel újraszabályozza a falugazdászok hatás- és feladatkörét, ellátja őket a feladataik ellátásához szükséges eszközökkel, európai uniós színvonalú infrastruktúrával. A helyi gazdaszervezetek bevonásával 2005. április 30. napjáig valamennyi megyében áttekinti a falugazdász-rendszert és szükség szerint gondoskodik a falugazdász körzetek átszervezéséről, új falugazdászok munkába állításáról. Szerződő felek jelen megállapodásban rögzítik, hogy a falugazdász rendszer megfelelő működéséhez az ország egész területén legalább 700 falugazdász körzet kialakítása szükséges. A falugazdász rendszer bármi
nemű változtatásakor a Kormány és a Minisztérium döntéseihez kikéri az
országos gazdaszervezetek véleményét.

VI.5. A Kormány vállalja a gazdákat és a vidékfejlesztést segítő hálózatok (falugazdászok, regionális vidékfejlesztési irodák) megerősítését, illetve visszaállítását.

VI.6. Követeljük továbbá, ne csak szavakban, tette

kben is támogassák a gazdák szövetkezését, a termelői szerveződéseket és csoportosulásokat, állítsák vissza az FVM-ben a Gazdaszövetkezeti Osztályt, a miniszter vállalja, hogy a minisztérium szervezeti rendszerében önálló Agrárszövetkezeti Osztályt állít fel 2005. június 30. napjáig az agrárszövetkezeti feladatok ellátására, ugyanezen határidőig intézkedéscsomagot dolgoz ki a szövetkezések hatékony támogatására.

VI.7. A tárca visszaállítja a Regionális Vidékfejlesztési Központok (REVI-k) hálózatát.

VI.8. Biztosítsák az MVH jogszerű működését.

Az MVH mint az EU kifizető ügynöksége vállalja:

- a MEPAR ortofotó hátterének 2005. évi megújítását,

- a 2005. évi SAPS és top-up ellenőrzéseket 2005. november 1-jéig befejezi,

- biztosítja a pályázatok és kérelmek befogadásának, elbírálásának és ellenőrzésének személyi és tárgyi feltételeit,

- lehetővé teszi a MEPAR-böngésző hozzáférhetőségét,

- vállalja az MVH végleges akkreditációját,

- az EU előírásainak megfelelően biztosítja, hogy a támogatást igénylők naprakészen követhessék igénylésük feldolgozásának állapotát,

- az igénylések helyzetéről az érdekképviseletek számára folyamatos tájékoztatást biztosít, bevonja őket a tanácsadás, előellenőrzés folyamatába.

VI.9. 12. Követeljük továbbá a mezőgazdaság sajátosságaihoz igazodó hitel- és kamatpolitikát, GAZDABANK létesítését, az FVM vállalja, hogy a mezőgazdaság sajátosságaihoz igazodó, a kis- és közepes vállalkozásokat segítő hitel és kamatpolitika biztosítására előterjesztést készít, melynek részletes kimunkálásában a demonstráló szervezetek képviselői, szakértői részt vesznek.VII. CSALÁDI GAZDÁLKODÓK, ŐSTERMELŐK HELYZETE

Követeljük továbbá a főfoglalkozású családi gazdálkodók státuszának törlését,VII.1. A Kormány vállalja, hogy 2005. április 30. napjáig a családi gazdálkodók 2004. december 31-e előtti jogi státuszát visszaállítja, és a családi gazdálkodók jogállásának megfogalmazásából a „főfoglalkozású” kifejezést elhagyja. Azoknak a családi gazdálkodóknak, akik családi gazdálkodói státuszukat megszüntetik, de ezt követően fő- vagy részfoglalkozásban mezőgazdasággal kapcsolatos tevékenységet végeznek, a családi gazdálkodóként megszerzett kedvezmények visszafizetésének kötelezettsége alól mentesülnek, ha éves bevételük minimum 51%-a mezőgazdasági tevékenységből származik. Vállalja továbbá, hogy a családi gazdálkodót, őstermelőt, más mezőgazdasági vállalkozót az éves minimálbért meg nem haladó jövedelem után a minimálbér jövedelemmel rendelkező kedvezményei megillessék.

VII.2. A Kormány intézkedik, hogy a TEÁOR 03 mezőgazdasági szolgáltatásként tartalmazza a termék és termény elsődleges feldolgozása, tisztítása, szárítása, raktározása tevékenységeket, továbbá, hogy a mezőgazdasági vállalkozók, családi gazdálkodók, őstermelők mezőgazdaságból származó árbevételébe beszámításra kerüljön a mezőgazdasági kiegészítő tevékenységekből származó bevételek is.

VIII. ADÓSSÁGKONSZOLIDÁCIÓ

VIII.1. 13. Az adóskonszolidáció meghirdetése, ideértve az elemi kárt szenvedett gazdák (pl. hernád-völgyi árvízkárosultak) és a 2003. évi aszálykárok miatt felvett hitelek elengedését is.

A Kormány adóskonszolidációt hirdet az alábbi feltételek szerint: a 317/2001 (XII.27.) Korm. rend.-ben meghatározott és jelenleg fennálló agrárhitelek közül a földvásárlásra fordított hiteleket 100 százalékban, a forgóeszköz-hiteleket 50 százalékban, beruházási hiteleket 50 százalékban átvállalja. Az 5/2004-es FVM rendeletben meghatározott Európai Csatlakozási Hitelt és aszálykár enyhítésre fordítható hitelt 50 százalékban átvállalja azon termelőknél, akik családi gazdálkodók, illetve a jogszabályban meghatározott mikro- és kisvállalkozás feltételeinek megfelelnek.

VIII.2. A Kormány

kötelezettséget vállal, hogy a 2004-ben természeti kárt szenvedett hernád-völgyi és miskolc-környéki azon termelők részére, akik az elszenvedett kár mértékét az FVM Hivatalban 2004. december 31-éig bejelentették, kártérítést nyújt.

IX. ADÓ- ÉS PÉNZÜGYEK

IX.1. 4. A mezőgazdaságot és vidékfejlesztést érintő uniós pályázatoknál töröljék el az ÁFA kötelezettséget.

IX.2. Követeljük továbbá az ÁFA visszaigénylési minimumhatár eltörlését és a gázolaj-támogatással együtt legalább negyedévenkénti visszatérítését, a tárca vállalja az ÁFA-visszaigényléssel kapcsolatos minimumhatár eltörlését.

IX.3. a mezőgazdaság sajátosságaihoz igazodó hitel- és kamatpolitikát, GAZDABANK létesítését,

Az FVM a mezőgazdaság sajátosságaihoz igazodó hitel és kamatpolitikára, intézményrendszerének létesítésére vonatkozó szakmai koncepciót 2005. június 30-áig eljuttatja a demonstráló szervezetekhez.

IX.4. A Kormány vállalja, hogy a mezőgazdaságot és vidékfejlesztést érintő nemzeti és uniós pályázatoknál eltörli az ÁFA-arányosítási kötelezettséget.

X. EGYEBEK

Azonnali intézkedéseket kell hozni a kritikus helyzetben lévő ágazatok, sertés, baromfi, tej, húsmarha, gyümölcs (az almaültetvények helyzetének rendezése), kertészet helyzetének rendezésére.

X.1. A tárca vállalja, hogy az állattenyésztési ágazatok nemzeti támogatására vonatkozó rendeletet 2005. január 1-jéig visszamenőlegesen meghirdeti. Ennek forrásait az alábbiak szerint biztosítja:

- 3,7 millió sertés állatjóléti támogatására, 2.000 Ft/db, összesen 7,4 milliárd Ft

- 430 ezer tonna vágóbaromfi támogatására 9,5 Ft/kg, összesen 4,085 milliárd Ft

- 5 forint /kg tejprémium (EU + nemzeti kiegészítő támogatás)

- állati telepi és feldolgozói hulladék ártalmatlanításának támogatása (telepi hulladék 26 forint /kg, üzemi 20 Ft/kg),

- prevenciós vakcinák, gyógyszerek hatósági állatorvosi díjak és húsvizsgálati díjak támogatása a 25/2004 (III. 2.) FVM rendeletben szereplő mértékekben,

- szalmonella támogatás kiterjesztése a teljes baromfiágazatra (tenyészbaromfi 120 Ft/db, tojóhibrid 60 Ft/db, vágóbaromfi 6 Ft/kg),

- a piaci nehézségekkel küzdő ágazatok közösségi marketingtámogatására legalább 4 milliárd forint.

- a vágómarha támogatási rendszerét a miniszter 2005. április 30-áig kidolgoztatja.

- a korszerűtlen ültetvények kivágásának támogatására kü

lönös tekintettel az almaültetvényekre 1 millió Ft/ha támogatást biztosít.

X.3. A krízislepárlás és törkölylepárlás borvidékenkénti feltételeit a szabályozás módosításával és a kis- és középüzemek működési feltételeinek támogatásával
elősegíti.

Borászat, szőlő, bor és borászati melléktermék - további szakértői javaslat kedd reggel érkezik.

X.4. osztatlan közös tulajdonú földterületek kimérésének felgyorsítását és költségeinek biztosítását, a nemzeti kiegészítő támogatást (top-up) törvényben megjeleníteni, a csődtörvény módosítását.

A demonstráló szervezetek egyetértőleg veszik tudomásul, hogy a minisztérium
előkészítette a földkiadó és földrendező bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 15. paragrafusa alapján az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos földhivatali eljárás részletes szabályairól szóló kormányrendelet tervezetét, és azt benyújtja a kormányhoz a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény a feladat végrehajtására 1,2 milliárd Forint előirányzatot biztosít. A kormány kötelezettséget vállal arra, hogy az osztatlan közös tulajdonú földterületek kiadását ez alapján felgyorsítja, és annak költségeit biztosítja. Vállalja, hogy e földterületek kiadása legkésőbb 2006. végéig befejeződik.

X.5. az önjáró munkagépek forgalmi rendszámozására vonatkozó rendelkezés visszavonását.

A Kormány vállalja, hogy az önjáró betakarító-, rakodógép és a nem vontatásra használt erőgép, továbbá a nem szállításra használt vontatmányok forgalmi rendszámozására vonatkozó rendelkezéseket hatályon kívül helyezi 2005. március 31. napjáig. Vállalja továbbá, hogy a rendeletalkotó figyelembe veszi, hogy ezek a járművek és vontatmányok úgy kapjanak végleges azonosítási számot (pl. zöld rendszámot), forgalmi igazoló lapot, hogy a KRESZ általános szabályai szerint közlekedhessenek (műszaki vizsga nélkül, biztosítással).

A kormány kötelezettséget vállal arra, hogy az előterjesztésben foglaltakat
megerősítő kormányhatározat legkésőbb a kormány március 9-i ülésén megszületik, melynek mellékletét képezi a két fél által aláírt megállapodás.

A kormány kötelezettséget vállal arra, hogy az érdekképviseleteknek negyedévente írásban beszámol a megállapodásban foglaltak teljesítéséről.

A Demonstráló szervezetek képviselői vállalják, hogy a megállapodás aláírását követően 36 órán belül hazatérnek. Tekintettel arra, hogy a demonstrálók több ágazatra és problémakörre terjesztették ki követeléseiket a megállapodás rögzített tételek egy csomagnak tekintendők és együttesen kezelendők. Amennyiben a megállapodó felek valamelyike a megállapodásban foglaltaktól eltér, akkor a megállapodás egésze semmisnek minősül.

A megállapodó felek a fentiek elfogadásával a gazdademonstrációt befejezettnek tekintik.

Budapest, 2005. február 28.

A Gallfood vette át a Bábolna Rt. kecskeméti pulykavágóhídját

Birtokba vette az új tulajdonos, a Gallfood Pulykafeldolgozó és Értékesítő Kft. a felszámolás alatt álló Bábolna Rt. kecskeméti pulykavágóhídját február 1-jén a végelszámolótól - a termelés február 14-én indul meg. Az új tulajdonos az üzem 400 dolgozóját tovább foglalkoztatja.

Vadász Endre, a Reorg Rt. végelszámoló biztosa munkásgyűlésen jelentette be a gyár eladását, és a közel 400 dolgozónak bemutatta az új tulajdonost, a BIG Pulykafarmok Szövetkezete által létrehozott Gallfood Pulykafeldolgozó és Értékesítő Kft.-t.

Egyed László, a Gallfood Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a pulykatermelők által létrehozott gazdasági társaság a vágóhíd tulajdonjogát a Bábolna Rt. felé fennálló követeléseik beszámításával szerezte meg.

A BábolnaRt. tartozása 2004-ben meghaladta a 30 milliárd forintot, az állam azonban garanciát vállalt arra, hogy elsőként a külső hitelezők, beszállítók tartozásait és a munkavállalók helyzetét rendezik a végelszámolás során. A Bábolna Rt. jogutód nélküli felszámolását a Reorg Rt. végzi.

A Bábolna Rt. veszteséges üzletágai közé tartozó békéscsabai és kecskeméti baromfifeldolgozó üzemeket nyílt, egyfordulós pályázaton kívánta értékesíteni a végelszámoló. A kecskeméti vágóhíd esetében nem sikerült az értékesítés az e

lmúlt évben, de hosszú tárgyalássorozat után végül 2005. január 28-án írták alá az adásvételi szerződést.

A kecskeméti pulykavágóhídon évente 2,5 millió pulykát dolgoztak fel korábban, mely a hazai feldolgozás negyede. Az üzemben december közepén állt le a termelés.

Vadász Endre, a Reorg Rt. igazgatójának tájékoztatása szerint, a Bábolna Rt. 2,3 milliárd forintot meghaladó tartozást halmozott fel a pulykatermelők felé. A tartozás meghaladta a kecskeméti pulykavágóhíd vételárának összegét. A fennmaradó
összeg egy részét készpénzben egyenlíti ki a végelszámoló, másik részét pedig a BIG Pulykafarmok Szövetkezet a Bábolna Rt. fizetésképtelensége miatt keletkezett - adósságának kiegyenlítésére fordítják.

Egyed László, a Gallfood Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a céget a kecskeméti gyár megvételére alapította a 32 termelő tulajdonában lévő BIG Pulykafarmok Szövetkezet. A működés biztosítása érdekében a BIG Pulykafarmok Szövetkezet közel 600 millió forintos tőkeemelést hajt végre a Gallfood Kft.-ben. Az ügyvezető tájékoztatása szerint több baromfitermelő és takarmány-előállító is jelezte, hogy betársulna a gazdasági társaságba.

Az új cég termékeit egyelőre saját márkanév alatt nem tudják forgalomba hozni, de ennek kialakítása, piaci bevezetése hamarosan megkezdődik. A cég dolgozói közül senkit sem akarnak elküldeni, sőt ha a termelés felfut, további alkalmazottakat vesznek fel. Az ügyvezető szerint már ezt az évet pozitív mérleggel zárja majd a Gallfood Kft.

Takler Ferenc az év borásza

Takler Ferencet, a Szekszárdi Borvidék jeles borászát választotta idén az Év borászává a 116 tagú Magyar Borakadémia: az utóbbi években számos nemzetközi díjat is elnyerő szakember a történelmi borvidék sikerének is tartja az elismerést.

Több éves szorgos munka kell ahhoz, hogy egy pincészet egyáltalán a látókörbe kerüljön - állítja a szakmában 300 éves családi múltra visszatekintő borász. „A jelölések kezdetekor az egész országban megszondázzák a szakmát, a médiát, a gasztronómiát, és az első öt kiválasztott kerül az akadémia színe elé. Idén minket tartottak érdemesnek erre a címre” - mondta el. A Takler Pincészet három éve esélyes volt, mert már kétszer került be a legjobb öt közé.

Takler Ferenc két fiával vezeti a 36 hektáros családi vállalkozást, amelyből 13 hektár a termő ültetvény, 17 hektár új telepítés és 6 hektár folyamatosan telepítés alatt van. „Arculatunk a szekszárdi ízvilág kialakítása, elsősorban a kék szőlők, a vörösborok, nevezetesen a kékfrankos, a merlot, a kadarka és a cabernet franc segítségével, s ez a négy fajta alkotja kínálatunk és elképzeléseink gerincét. A felmenőim az 1700-as évek elején kerültek Szekszárdra, fennmaradt a név és fennmaradt a munka, a szakma szeretete, és reméljük, hogy ez folytatódni is fog” mondta. Büszkén hozzátette, hogy két fia gyermekkorban kötelezte el magát a Takler-hagyomány mellett: az ifjabbik mára apjával is vetekedő tehetséges borász lett, az idősebbik a marketinget választotta, s ma már nehezen boldogulna nélküle a vállalkozás.

Takler Ferenc szerint ma egy komoly pincészetnek illik a nemzetközi színtérről is elhozni díjakat. A Takler Pincészet 1999. óta több nemzetközi elismerést tudhat magáénak, a többi között Bordeaux-ból a vörösborok hazájából egy aranyat, két ezüst és egy bronz érmet hozott el.

A legnagyobb piacot Amerika jelenti a pincészet számára, ahová rendszeresen és egyre több helyre, egyre nagyobb mennyiségben exportálnak, s nemrég kapták a hírt, hogy egy felmérés szerint tavaly Amerikában a magyar borok voltak a legsikeresebbek.

Szigorú intézkedéssel védenék a termelőket

A kormány szigorú intézkedéssel kívánja megszüntetni azt, hogy az áruházláncok nem tartják be a kereskedelmi szabályokat, és ezzel ellehetetlenítik a termelőket jelentette be Gőgös Zoltán, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának alelnöke február 3-án.

A politikus nagy problémának tartja, hogy továbbra sem tudják elérni, hogy az élelmiszerláncok partnerei legyenek a magyar termelőknek. Az áruházláncok figyelmen kívül hagyják azokat a törvényeket, melyek szerint 30 napon belül fizetniük kell a termelőknek, és továbbra is 120-180 napra kötnek szerződéseket. A kereskedelmi törvény módosításával megteszik azokat az intézkedéseket, amelyek „egyszerűen megtiltják ezt a fajta inkorrekt játékot.”

Elöregszik a mezőgazdasági géppark

A magyar mezőgazdaság gépesítettsége megfelelő, ám hazánk versenyképességének javításához további motorizálásra van szükség - jelentette ki Hajdú József, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezőgazdasági Gépesítési Intézetének tudományos igazgatóhelyettese a Mezőgazdasági Gépgyártók Országos Szövetségének február 3-i konferenciáján Mátrafüreden.

A szükségletekkel ellentétben a mezőgazdasági gépberuházás Magyarországon tavaly jelentős mértékben csökkent. A gazdálkodók mindössze ötven milliárd forintot fordítottak gépberuházásra - mondta. Az arató-cséplőgépekből elegendőt üzemeltetnek a gazdák, ám a géppark az elöregedés miatt újabb bővítésre szorul.

A Sapard pályázatokra tavaly szeptemberig több mint 8000 pályázati anyag érkezett be, ebből 65,5 milliárd forintra kötött szerződést az FVM. Ebből 11,3 milliárd forintot fizetett ki, az elmaradt kifizetéseket a szaktárca az idei évre csúsztatta át.

Molnár Sándor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztályának
főosztályvezetője az iparpolitika alapelveit ismertette a jelenlévőkkel. Megjegyezte: a kis- és középvállalkozások teljesítménye csaknem tíz százalékkal marad el az EU átlagtól. A befektetések ösztönzésére a jövőben az állam nagyobb hangsúlyt fektet majd az ipar versenyképességének növelésére, igazodik az EU-ban alkalmazott eszközrendszerhez. Törekednek a vállalkozói környezet kedvező irányú alakítására és több területen technológiai fejlesztési programokat indítanak el.

Készül az új uniós zöldség-gyümölcs termékpálya-szabályozás

Várhatóan 2006 végére elkészül az Európai Unió új zöldség-gyümölcs termékpálya-szabályozása, amelyet előreláthatólag 2007 elején vezetnek be a tagországokban - hangzott el Mártonffy Béla, a Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács igazgatójának február 4-i tájékoztatójában.

A szakember azt követően beszélt az új szabályok kidolgozásának megkezdéséről, hogy hazaérkezett Brüsszelből az Európa Parlament mezőgazdasági bizottságának üléséről. Itt a testület meghallgatta a magyar javaslatokat arról is, hogy milyen módosításokra lenne szükség az új bevezetendő szabályozásban.

A meghallgatáson elhangzott magyar álláspont szerint a termelői szervezeteket az eddiginél hathatósabb támogatásban kell részesíteni. Azaz az eddigi 4,1 százalékos működési támogatásukat 6 százalékra kellene emelni ahhoz, hogy a termelői szervezetek nagyobb számban és hatékonyabban működjenek az unió országaiban.

Emellett a minőségi előírások harmonizációjára is szükség volna az országok között rövid időn belül, mert az eltérő szabályok jelenleg többször is konfliktusokat okoznak.

A magyar zöldség-gyümölcs érdekképviselet javasolta azt is, hogy a szabályozás a jelenleginél legyen átláthatóbb. Például a fajtakorszerűsítésre újfajta támogatási rendszert kellene kidolgozni. Hasonlóan ahhoz, amelyet a volt kelet-német tartományokban alkalmaztak a német egyesítést követően. Emellett az intervenciós rendszert is egyszerűbbé kellene tenni ahhoz, hogy az valóban megfeleljen a céloknak, azaz a termékfeleslegeket szabályozott módon lehessen kivonni az uniós piacról.

Mártonfy Béla közölte: a Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Fodor Zoltánt delegálta az Európa Parlament mezőgazdasági bizottsági magyar szakértőjének.

2004. évi mezőgazdasági termelői árak: -5,4 százalék

A mezőgazdasági termelői árak szintje tavaly 5,4 százalékkal csökkent 2003-hoz képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) február 9-én. A KSH a mérséklődést a kiemelkedően jó termés árcsökkentő hatásával magyarázza, amely tavaly július óta volt érzékelhető. A mezőgazdasági termelői árak 2003-ban 5,9 százalékkal nőttek a megelőző évihez viszonyítva. Tavaly decemberben az agrár árak 15,5 százalékkal maradtak el a 2003 decemberitől. Egy évvel korábban, 2003 decemberében az árak 14,3 százalékkal haladták meg a 2002 decemberi szintet. A KSH jelentése szerint 2004-ben a növénytermesztési és kertészeti termékek ára 13,8 százalékkal csökkent, az állatoké és állati termékeké 3,9 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Tavaly a mezőgazdasági termeléshez felhasznált termékek és szolgáltatások ára 9,8 százalékkal haladta meg a bázisévben regisztrált értéket. Az árviszonyok változását vizsgálva a termelők jövedelmi helyzete 2004-ben 13,8 százalékkal gyengült - állapítja meg a KSH. A gabonafélék árszintje 2004-ben 20,8 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A decemberi árszínvonal 40,2 százalékkal elmaradt az előző évitől. A felvásárolt kukorica háromnegyedét az előző évekkel ellentétben november-december folyamán értékesítették a termelők - mutat rá a KSH. A cukorrépa ára decemberben az éves tendenciával ellentétesen mozgott, hiszen az év utolsó hónapjában az egy évvel korábbihoz képest 39 százalékkal csökkent, viszont a 2004-es éves átlagár 17 százalékkal emelkedett. A burgonya termelői ára 2004-ben 16,9 százalékkal, decemberben pedig már 54,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A zöldségfélék ára 2004-ben 4 százalékkal emelkedett, ellenben a gyümölcsféléké 24,9 százalékkal csökkent 2003-hoz képest. A vágóállatok termelői ára 2004-ben 10,1 százalékkal nőtt a
megelőző évihez képest. Ezen belül a vágósertés termelői ára 14,9 százalékkal, a vágóbaromfié 4,6 százalékkal emelkedett. A tej termelői árának csökkenése 9,7 százalékos volt, a tyúktojás ára viszont 12 százalékkal magasabb volt 2003-hoz képest.

Tavaly a takarmányok azév első felében tapasztalt magas árak következtében 14 százalékkal drágultak az előző évhez viszonyítva, azonban októbertől a havi árak már csökkentek 2003-hoz képest. A mezőgazdasági termeléshez felhasznált energia ára 2004-ben 18 százalékot, decemberben 23 százalékot meghaladóan nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A növényvédő szerek ára 3 százalékkal, a
műtrágyáké 6 százalékkal emelkedett éves szinten. A mezőgazdasági folyó termeléshez felhasznált termékek és szolgáltatások ára több mint 10 százalékkal, a mezőgazdasági rendeltetésű beruházási javaké 6 százalékkal nőtt 2004-ben.

Az EU intervenciós rendelkezéseit végre kell hajtani

Az unió gabonaintervenciós rendelkezéseit mindenképp végre kell hajtani, mert egyébként összeomlik a piac - jelentette ki a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára február 9-én
Hódmezővásárhelyen.

Makay György szerint példa nélküli eset lenne, ha Magyarország nem hajtaná végre a rendelkezéseket. A Hód-Mezőgazda Rt. partnertalálkozóján a szakember kifejtette: ma az intervenció jelenti a tavalyi 17 millió tonnás gabonatermés fő piacát. Az állatállomány drasztikus fogyatkozása miatt a hazai felhasználás évi 7,8 millió tonnára csökkent a korábbi évek 10 millió tonnás szintjéről. 2004. második félévében a gabonaexport 1,5 millió tonna volt és 2005 első félévben sem várható ennél több - közölte a főtitkár.

A potenciális intervenciós árualap nagysága 5,5 millió tonna, vagyis 135 milliárd forint értékű gabona, melyből 3,7 millió tonnát már fel is ajánlottak megvételre a termelők - tette hozzá.

Úgy vélte, az intervenció lebonyolításában a gondot a lassú áruátvétel, a szakmai bizonytalanságok, a raktárak és a szállítási kapacitások hiánya okozza. Véleménye szerint enyhíteni kellene az intervenci

ós raktárakra vonatkozó műszaki feltételeken és legalább 700-800 ezer tonna gabonát szükségtározókban kellene elhelyezni, őszig pedig legalább 1,5 millió tonna raktárteret kellene építeni. Hozzátette: a külföldi tárolás nem jelent megoldást, mivel drága, a kiszállítás pedig az exporttól von el szállítási kapacitást. Makay György hangsúlyozta, hogy hosszú távú megoldást csak az állattartás támogatása, ezzel a belső fogyasztás növelése hozhat.

Új mezőgazdasági kultúra: biomassza-termelés

Az energiafű vagy az energiaerdő termesztésével a parlagon maradó földek jól hasznosíthatók - mondta február 9-én Kazai Zsolt, a megújuló energiaforrásokról rendezett kecskeméti tanácskozás előadásán.

A fórum része volt az Energia Klub programsorozatának, melynek keretében
Magyarország két nagy mezőgazdasági potenciállal rendelkező területén, az észak-alföldi és a dél-alföldi régióban ismertetik meg a biomassza-termelés
lehetőségét. A fórumon a lehetséges termelők, falugazdászok, kistérségi menedzserek, valamint mezőgazdasági szövetkezetek képviselői átfogó képet kaptak az energetikai célú növények termesztésének műszaki, gazdasági, környezeti és jogi vonatkozásairól.

A program vezetője kifejtette: a biomassza-termeléssel művelté tehetők a termelés alól kivont földek, alternatív tüzelőanyagot szolgáltatva az erőművek számára. A biomassza termeléséhez fás szárú és lágy szárú növényeket is fel lehet használni.

Kazai Zsolt ismertette, hogy közvetlenül tüzelési céllal is termeszthető az
energiafű, amelyet a Szarvasi Mezőgazdasági Kutatóintézet fejlesztett ki. Magyarországon eddig Pécsen és Kazincbarcikán működik biomasszát felhasználó erőmű.

Zöldség-gyümölcs ágazat: vita a tész-ek finanszírozásáról

Legalább 2 milliárd, de inkább 3,7 milliárd forintos állami forrásra volna szükség az idén az előzetesen elismert termelői szervezetek (tész) támogatásának finanszírozására, de az agrártárcánál még nem született döntés - nyilatkozta Mártonffy Béla, a Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács igazgatója február 14-én. A szakember azt követően beszélt erről, hogy hazaérkezett a világ egyik legnagyobb zöldség-gyümölcs szakkiállításáról. A berlini Fruit Logisticán szerzett tapasztalatok a terméktanács igazgatója szerint azt támasztják alá, hogy a magyar zöldség-gyümölcs ágazat csak akkor lehet versenyképes az unióban és a világ más térségeinek piacán is, ha növeli szervezettségét.

Jelenleg azonban kétséges, hogy az előzetesen elismert 80 tész megkapja-e a szükséges forrást az infrastrukturális fejlesztéshez - mutatott rá a terméktanács igazgatója, akinek információi szerint az agrártárcánál a legutóbbi vezetői értekezlet napirendjéről is levették e kérdést.

Mártonffy Béla szerint ezek a szerveződések azonban csak akkor válhatnak ténylegesen versenyképessé, ha megfelelő infrastrukturális háttérrel, azaz hűtő-, csomagoló- és szállítási, logisztikai háttérrel is rendelkeznek. Ezek megteremtését az Európai Unió pénzzel is támogatja, amennyiben a szükséges beruházások felét nemzeti forrásból fedezik. E nemzeti forrás 20-25 százalékát Mártonffy Béla szerint az államnak kellene finanszíroznia, míg a fennmaradó hányadot maguk a beruházást végzők teremtenék elő.

Mártonffy Béla úgy ítéli meg: a magyar zöldség-gyümölcs áruforgalom 40 százalékát legalább ezeknek a szervezeteknek kellene rövid időn belül lebonyolítaniuk, ami megegyezne az unió jelenlegi átlagával. Magyarországon ez az arány jelenleg 15 százalék körüli.

A csempészett vetőmag veszélyeire hív fel a terméktanács

Az év elején Magyarország keleti megyéiben több gazdálkodó szerzett be kukorica vetőmagot Romániából, a hazainál olcsóbb árú felhasználása azonban veszélyeket rejthet magában, mivel a szomszédos országban engedélyezett a genetikailag módosított növények termesztése.

A magánimport útján Magyarországra érkező kukorica hibridek döntő hányada ismert világcégektől származik. Az alkalmanként pár zsákos tételek összeadódva sem rendíthetik meg az amúgy igen jelentős magyar vetőmagpiacot - áll a terméktanács február 23-i közleményében.

Amíg Magyarországon nem engedélyezett a genetikailag módosított, úgynevezett GMO növények termesztése és felhasználása, addig Romániában igen. Így alakulhat ki a terméktanács szerint az a veszélyes piaci szituáció, hogy
ellenőrizetlen módon GMO-s kukorica kerülhet Magyarországra. Mivel a kukorica szélporozta növény, egy-egy ilyen „fertőzési góc” az idegen beporzás révén több száz méteres körzetben okozhat genetikai szennyezést.

Az Európai Unióba genetikailag módosított termény nem vihető be, így minden bizonnyal az idén már az erre vonatkozó vizsgálatok is bekerülnek az intervenciós felvásárlás menetébe.

A terméktanács szerint akár kellemetlen meglepetésben is része lehet annak, aki most gyanútlanul becsempészi a GMO-t is tartalmazó vetőmagot: egyrészt eladhatatlan lesz áruja, másrészt megszegi a magyarországi hatályos törvényeket.

Hullán Tibor, a Vetőmag Szövetség és Terméktanács igazgatója kiemelte, a hazai termesztési viszonyok, birtokszerkezet, éghajlati adottságok fokozzák a kukorica idegen megtermékenyülés veszélyét. Ez azt jelenti, hogy hazánkban sokkal jobban fel kell készülni az agrártársadalomnak, hogy elkülönítetten kezelje a kétféle kukoricát, mert ha nem, akkor a jelenlegi árutermesztésünk termését és
vetőmagtermesztésünk eredményességét veszélyezteti, nem beszélve a csemegekukorica iparról.

Állásfoglalás az állattenyésztés helyzetéről

A Magyar Állattenyésztők Szövetsége fontosnak tartja, hogy az európai uniós csatlakozással jelentkező támogatási lehetőségekből a hazai állattenyésztők az
őket megillető arányban részesedjenek, továbbá, hogy a kifizetések jogcímei összhangban legyenek az uniós gyakorlattal - fogalmazza meg február 24-én a szövetség állásfoglalásában.

Az elmúlt évek tapasztalatai arra világítanak rá, hogy a támogatások odaítélése és kifizetése során gyakran az ágazat hosszú távú fejlesztését megalapozó elképzelések háttérbe szorultak aktuálpolitikai okok miatt.

A Magyar Állattenyésztők Szövetsége és tagszervezetei úgy gondolják, hogy a jelenleg kialakult nehéz helyzet megoldása csak olyan módon orvosolható, amely EU-konform és konkrétan a tenyésztőket, nem pedig a vertikális integráció magasabb fokán elhelyezkedő érdekeket szolgál.

Ennek tükrében az állatalapú normatív támogatásoknak és a területalapú kifizetéseknek prioritást kell kapniuk, azok halogatása vagy elhalasztása, illetve a rendelkezésre álló pénzeszközök más, nem EU-konform felhasználása káros ellentéteket szül és rontja Magyarország uniós megítélését - mutatnak rá.

A szövetség állásfoglalása szerint a 2004. évi igények kifizetése és a 2005. évre vonatkozó támogatási feltételek kihirdetése nem tűr halasztást. A 2006. évi támogatási feltételek kialakítása során, továbbá a 2007-2013. közötti új EU költségvetési időszakra vonatkozó hazai agrárstratégia kidolgozásakor kérjék ki és vegyék figyelembe a civil szervezetek, köztük az állattenyésztők legfőbb szakmai szervezetének, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének véleményét - hangoztatják.

A szövetség szerint azonnali intézkedések és döntések szükségesek a 2004. évi normatív területalapú támogatás (SAPS) és nemzeti kiegészítés (TOP UP)földalapú támogatások hatékony és gyors ügyintézésére és kifizetésére, a 2004. évi Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) keretében beadott pályázatok elbírálására, a tenyésztők hivatalos értesítésére és a támogatások kifizetésére, továbbá az NVT pénzalapjainak átcsoportosítására tett intézkedések és tárgyalások azonnali leállítására.

A szövetség szükségesnek tartja a 2005. évi SAPS és TOP UP területalapú támogatások meghirdetését, egyben pontosan és félreérthetetlenül meghatározva a kifizetések garantált időpontját. A szövetség állásfoglalása szerint világos, átlátható támogatási rendszer működjön, amelyből az állattartó gazda pontosan tudja, hogy mikor, melyik jogcímen, milyen mértékű támogatásra számíthat.

Mindezek tükrében a Magyar Állattenyésztők Szövetsége és tagszervezetei szolidaritással vannak a gazdák iránt és reményüket fejezik ki, hogy a demonstráció a politikai forgószél hatósugarából kikerülve, szakmai alapokon nyugvó, olyan megállapodást eredményez, amely a termelők, állattartók érdekeit szolgálja - hangoztatja az állásfoglalás.

9,71 millió tonna gabona az EU intervenciós tartalékába, közel a fele Magyarországról

Az EU beavatkozási tartalékába 9,71 millió tonna gabonát ajánlottak fel az ajánlattételi lehetőség novemberi megnyitása óta, ebből 4,07 millió tonnát Magyarországról, a februári hivatalos összesítés szerint. A február 20-ig tartó héten 412.210 tonnával nőtt a felajánlott búzamennyiség az EU-ban, összesen 5,01 millió tonnára. Ebből 1,51 millió tonna búzát a magyar termelők ajánlottak fel, közel 60 ezer tonnát a február 20-ig tartó héten. A felajánlott magyar kukorica 2,46 millió tonna, ebből majdnem 180 ezer tonnát a február 20-ig tartó héten ajánlottak fel, az EU összesítése szerint. Az EU-országok eddig, november óta, összesen 2,93 millió tonna kukoricát ajánlottak fel, ebből 242.675 tonnát a február 20-ig tartó hét napon.

Egy év türelmi idő a gazdálkodóknak

Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter március 1-i budapesti sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy módosította az Európa Terv agrárhitel program bevezetéséről szóló rendeletét és így újabb egy év türelmi időt kaptak a gazdálkodók hiteleik visszafizetésére.

Mint ismeretes, a múlt évben az uniós csatlakozáshoz kapcsolódóan 230 milliárd forint fejlesztési hitelt vettek igénybe a gazdák annak érdekében, hogy versenyképessé váljanak az unió piacán. A hitelek törlesztését ez év márciusában kellett volna megkezdeni, ám a rendeletmódosítás értelmében ezt csak a jövő évben kell megtenniük a gazdálkodóknak.

Ebben az évben a gazdáknak 30 milliárd forintnyi törlesztés visszafizetéséről kellett volna gondoskodniuk, erre most további egy év haladékot kaptak.

Németh Imre ugyanakkor jelezte: a türelmi idő meghosszabbítása nem jelenti a futamidő változását is. A türelmi idő meghosszabbítását közvetlenül a hitelt nyújtó pénzintézettől kell kérnie a gazdálkodóknak.

A miniszter tájékoztatott arról is, hogy jelenleg már több mint 160 ezren kapták meg a számukra járó terület alapú támogatást, a támogatott terület nagysága meghaladta a 2 millió 650 ezer hektárt. Az összesen kifizetett támogatás több mint 31 milliárd forint.

Németh Imre szerint a kifizetések üteme felgyorsult, mivel már az 500 hektár feletti gazdaságok egy kisebb hányada is hozzájutott az őket megillető támogatáshoz.

A gabona intervencióról szólva az agrártárca vezetője közölte: 2,2 millió tonna gabonára kötöttek tárolási szerződést, a felvásárlás nagysága pedig elérte a 760-770 ezer tonnát.

Megjegyezte: az Európai Unió Bizottsága cseh javaslatra, magyar, osztrák és szlovák támogatással elfogadta, hogy a kontinentális országok külön támogatást kapjanak gabonájuk harmadik országba történő kiviteléhez, így a szállítási többletköltség egy részét is várhatóan megtéríti az unió ezen országok számára.

(forrás: MTI, szerkesztőség)