Lapzártától lapzártáig

Készül a sertéságazat fejlesztési stratégiája

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban a gazdálkodók bevonásával készül a sertéságazat fejlesztési stratégiája, amelynek nyomán az ágazat a jelenleginél korszerűbbé és jövedelmezőbbé válhat - nyilatkozta január 4-én Pásztohy András, a tárca politikai államtitkára.

Az államtitkár a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (Mosz) felvetésére reagált, miszerint a múlt év első tíz hónapjában mintegy 20 százalékkal csökkent a vágósertés-értékesítés Magyarországon.

2004 végén megkezdődött az egyeztetés a minisztériumban az érintettekkel annak érdekében, hogy az ágazat jelenlegi nehéz helyzetét orvosolni lehessen. A kormány áttekinti, miként lehetne javítani a tenyésztők és feldolgozók helyzetén a jogszabályok deregulációjával annak érdekében, hogy rövid távon javuljon a sertésvertikum jövedelmezősége. Az agrártárcánál most összegzik azokat a javaslatokat, amelyeket a sertésvertikumban tevékenykedők érdekképviseleti szervezetei tettek annak érdekében, hogy a jövedelmezőség és a hatékonyság javuljon a sertéságazatban.

Pásztohy András szerint a fejlesztési stratégiának sarokpontja lesz a hatékonyság javításához szükséges beruházások meghatározása, az uniós környezetvédelmi
előírásokhoz való alkalmazkodás segítése, továbbá annak felmérése, hogy milyen szervezeti, szövetkezeti formákra van szükség az új beruházások hatékony működtetéséhez. Emellett az agrártárca vizsgálja azt is, hogy abból a 40 milliárd forintos fejlesztési hitelből, amelyet rövidesen igénybe vehetnek a
mezőgazdaságban tevékenykedők, mekkora forrásokat tud biztosítani a sertésvertikum - a tartás és a feldolgozás - fejlesztésére. Pásztohy András jelezte, hogy a tervek között szerepel egy nagy kapacitású termelői tulajdonú vágóhíd megépítése is.

Borászat: szigorúbb ellenőrzések várhatók

Várhatóan szigorítják az ellenőrzéseket a borászat területén a minőségi
borelőállítás feltételeinek javítása érdekében.Szakértői becslések szerint Magyarországon évente mintegy 1,5 millió hektoliter számlához nem kapcsolódó, azaz számla nélkül forgalomba hozott bor kerül a piacra. Ezért az állam szerény becslések szerint is mintegy 6-7 milliárd forint áfa-bevételtől esik el évente. Ezért az MSZP agrár- és vidékfejlesztési munkacsoportja szerint szigorítani kell az
ellenőrzéseket. Az ellenőrzések szigorítása érdekében olyan törvényjavaslatot terjesztenek elő, amely megtiltja a hordós borok ellenőrzés nélküli kivitelét az országból.

Emellett megkívánják teremteni annak is a jogihátterét, hogy azokat az üzemeket, amelyben borhamisítás folyt, és az ellenőrzés másodszor is ilyen tevékenységet tárt fel, be lehessen zárni egy évre. Magda Sándor szerint ezzel az a cél, hogy az üzemi infrastruktúrát ismét ne lehessen borhamisításra felhasználni. A minőségi bor forgalmazásának feltételeit javítja majd az is, hogy ismét lesz zárjegy a borospalackokon.

Az agrármunkacsoport-vezető szerint az ellenőrzések szigorítására mintegy 600-700 millió forintot kellene fordítani. Ez a ráfordítás azonban sokszorosan megtérülne az elmaradt áfa-bevételek behajtásából. Magyarországon a hamis bor mennyiségét éves szinten mintegy 1 millió hektoliterre becsülik a szakértők. Magyarországon átlagosan évente mintegy 4 millió hektoliter bor kerül a pincékbe a szüretet követően.

Magda Sándor beszélt arról is, hogy megteremtik annak a feltételeit, hogy az Országos Borminősítő Intézet (OBI) az eddiginél is hatékonyabb ellenőrző munkát végezhessen. Az ellenőrzések díját nem kívánják drasztikusan emelni, jelenleg egy-egy ellenőrzésért 12-13 ezer forintot kell fizetni, és ezt az összeget csak 5-6 százalékkal szeretnék növelni.

Ismét gabonahegy az EU-ban

Január 7-i elemzések szerint a brüsszeli bizottság hamarosan válaszút elé kerül: vagy felújítja az exporttámogatást, kiváltva a versenytársak, főleg az Egyesült Államok haragját, vagy hatalmas pénzeket kénytelen áldozni a tartalékolásra.

A mostani évadban a megnövekedett EU gazdálkodói 17 millió tonna gabonát adhatnak el az intervenciós alapba májusig - elemzők szerint legalább ennyire nem fognak vevőt találni a kereskedelmi piacon az EU intervenciós ára fölött -, miután a mezőgazdasági támogatási rendszer reformja közben a gabonahegy az utóbbi években ütemesen csökkent, tavalyra 3,6 millió tonnára az 1998/99-es 9,4 millió tonnáról. A tavalyi hatalmas termés miatt megfordul az irányzat. November óta ez EU 6,6 millió tonnát vásárolt fel az intervenciós tartalékba körülbelül 660 millió euróért, ebből megközelítően kiszámolható a várható költség a felvásárlási szezon májusi végéig.

A magyar termelők 3,17 millió tonna gabonát ajánlottak fel az intervenciós tartaléknak, de nincs elég hely. Tárgyalások eredményeképp Németország 500 ezer tonna, Belgium 300 ezer tonna magyar gabona raktározására ajánlott fel helyet.

Agrárfejlesztési hitelprogram

Az agrárfejlesztési hitelprogramban rendelkezésre álló 40 milliárd forintot a
mezőgazdasági termékek előállításával, illetőleg az e termékekhez kapcsolódó szolgáltatásokat végző kis- és középvállalkozások vehetik igénybe. Mód van arra is, hogy a hitelek a mezőgazdasági termékek tárolásához szükséges raktárkapacitás fejlesztésére és bővítésére is felhasználhatók legyenek. A program keretében felvett hitelek Euribor plusz 4 százalékpont - azaz mintegy 6,2 százalékos - kamaton maximum 15 éves lejáratra - ezen belül maximum két év türelmi idővel - folyósítják a kereskedelmi bankok forintban. A hitel összege pályázónként legalább 5 millió forint, legfeljebb 400 millió forint, termelői szervezetek esetén 750 millió forint lehet. A pályázat megtekinthető és letölthető:

www.fvm.hu

Csökkent a sertés és a tyúkállomány

Magyarországon a sertések és a tyúkfélék száma jelentősen, a szarvasmarha-állomány kis mértékben csökkent, míg a juhállomány nőtt az egy évvel korábbihoz képest a 2004. decemberi 1-i adatok szerint - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) január 20-án. A szarvasmarha-állomány egy év alatt 2 százalékkal csökkent. A szarvasmarhák száma tavaly december 1-jén 723 ezer volt, 16 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban, és 5 ezerrel kevesebb, mint augusztus 1-jén. A tehénállomány egy év alatt 5 ezerrel csökkent, a négy hónappal korábbi összeíráshoz viszonyítva 3 ezerrel nőtt, december 1-jén 345 ezer volt. A sertések száma a 4,1 milliót sem érte el decemberben, az állomány nagysága az egy évvel korábbinál 854 ezerrel, azaz 17 százalékkal volt kisebb. A 2004. augusztus 1-jei összeíráshoz képest az állomány 323 ezerrel fogyott. Az anyakocák száma 300 ezer alá csökkent, számuk egy év alatt 31 ezerrel, augusztus 1-je óta pedig 8 ezerrel lett kevesebb. A juhállomány közel 1,4 millió volt 2004. december elején, egy év alatt 100 ezerrel, augusztus 1-jéhez képest 22 ezerrel gyarapodott. Egy év alatt az anyajuhok száma 131 ezerrel, 1 millió 87 ezerre nőtt. A lóállomány 67 ezer volt december 1-jén, 5 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A tyúkfélék száma egy év alatt 4,7 millióval, 13 százalékkal csökkent, 32,8 millió volt decemberben. A 2004. augusztus 1-jei összeírás óta az állomány 8,7 millióval fogyott. A tojóállomány egy év alatt 841 ezerrel csökkent, négy hónap alatt viszont 627 ezerrel gyarapodott, nagysága december 1-jén 15,4 millió volt. A libaállomány tavaly december 1-jén 2,1 millió darab volt, 674 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. A kacsaállomány 2,8 millió, 88 ezerrel több, a pulykaállomány 3,6 millió, 664 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.

Rendelet a génmódosított kukorica behozatalának tilalmáról

Január 20-tól tilos a génmódosított kukorica-vetőmag Magyarország területén
történő előállítása, felhasználása, forgalmazása, illetve Magyarország területére történő behozatala - az erről szóló miniszteri rendeletet január 20-án tette közzé a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. A rendelet a MON 810 kukoricavonalból származó beltenyésztett vonalak és hibridek vetőmagjára vonatkozik, valamint kiterjed a bármely hagyományos nemesítésű kukoricával létrehozott keresztezésből származó utódnövényekre is. A felhasználásra vonatkozó tilalom alapján a MON 810 génkonstrukciót hordozó kukorica fajták nem vethetők. A tilalom ugyanakkor nem vonatkozik a MON 810 génkonstrukciót tartalmazó kukorica élelmiszeriparban és a takarmányozásban való
felhasználására, valamint a Magyarország területén átcsomagolás és további kezelés nélkül történő átszállításra, amennyiben biztosított, hogy a kukorica nem jut ki a környezetbe. Az intézkedés a tilalom visszavonásáról szóló rendelkezés közzétételének napjáig tart.

Gyenge a minőségi magyar burgonyafajták marketingje

Nemcsak a növekvő import, hanem a leszűkített kereskedelmi kínálat, a viszonylag magas önköltség és a gyenge marketingmunka is gátolja az immár 57 bejegyzett fajtát számláló és egyre jobb minőségű magyar burgonya elterjedését - hangzott el az ágazat országos fórumán január 20-án, Keszthelyen. Tavaly 27.000 hektárnyi területen 683 ezer tonnás össztermést takarítottak be az országban, s e mennyiségen belül még mindig „kisebbségben” vannak a jó minőségű magyar fajták, miközben 45-50 ezer tonnányi import étkezési burgonya is érkezett - állapították meg a tanácskozáson. Szentirmay András, az Országos Burgonya Terméktanács (OBTT) elnöke kifejtette: a 683 ezer tonnás termés töredéke került az áruházláncokba, 250 ezer tonna a tárolókba, 120-140 ezer tonna a nagykereskedőkhöz, mintegy 160-180 ezer tonnányi mennyiség sorsa pedig a terméktanács előtt nem ismert. A termésmennyiség és vetésterület folyamatosan csökken, ugyanakkor a szárazság ellenére az utóbbi évek legjobb, hektáronként 25,3 tonnás hozamát jegyeztük tavaly, részben az öntözött területeknek köszönhetően. A nagytermelők és termesztési területek köre a jövőben áthelyeződik a
legmegfelelőbb adottságú, az öntözéses és egyúttal jó minőségre képes övezetekbe. Polgár Zsolt, az eddig 13 új fajtát előállító keszthelyi burgonyakutatási központ igazgatója szerint jelentősen csökkent a burgonya jövedelmezősége; a szántóföldi termesztés hektáronkénti önköltsége magas, több mint 800 ezer forint, a tárolással, csomagolással együtt pedig eléri az 1,3 millió forintot. A termőterület 70 százalékát átlagosan három, aránylag gyenge vetőgumó-minőségű burgonyafajta uralja, miközben más kutató-termelő konzorciumokkal együttesen csupán tavaly 391 millió forintot költöttek új fajták kinemesítésére, kutatásra. Úgy vélte, tetézi a gondokat, hogy gyenge a marketingmunka, kicsi a burgonyafeldolgozó kapacitás, túlzott a hazai termesztésben a szaporító anyag importfüggősége és ezen belül is vírusérzékeny fajták jutnak be az országba. Több hozzászóló kifejtette, hogy a nyugat-európai 40 tonnás átlaghozamok elérésével és a tartósan kiváló minőségű áruk nagyobb fajtaválasztékával növelhető a jövedelmezőség. Az Országos
Mezőgazdasági Minősítő Intézetnek a fórumon közölt adatai szerint ez utóbbi elérésére minden lehetőség adott. Ugyanis míg 1993-ban csupán négy, tavaly már 57 államilag bejegyzett új, 80 százalékban vírusellenálló burgonyafajtát tartottak nyilván, s ezek zöme magyar minősítésű. Ugyanakkor a kereskedők általában 3-4 félét kínálnak - említették a minősítő intézet szakemberei.

Kedvezményes hitel a Hajdú-Bét beszállítóinak

A Novofarm Rt.-n keresztül áttételesen a Hajdú-Bét korábbi beszállítói, illetve „hitelezői” február 28-ig nyújthatják be igényeiket arra a kedvezményes hitelre, amelyet a kormány decemberi döntésének megfelelően biztosít számukra - áll a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) január 21-i közleményében. A kormány december 22-i ülésén döntött arról, hogy a Novofarm Rt.-n keresztül a Hajdú-Bét-nek baromfiárut szállító mintegy 60 beszállító 100 százalékos állami kezességvállalás, illetve kamattámogatás mellett kedvezményes hitelhez férhet hozzá. Az ügy előzménye, hogy a felszámolás alatt álló Hajdú-Bét nem fizetett a Novofarmnak, így a Novofarm sem teljesített saját beszállítóinak.

A kedvezményes kölcsönt öt éves futamidőre, egy év tőketörlesztési haladékkal veheti igénybe a jogosult, mégpedig a Novofarm Rt. felszámolóbiztosa által kiállított igazolás alapján a követelés 50 százalékának megfelelő összeg erejéig. Az igényeket az Erste Bank Hungary Rt. területi bankfiókjaihoz lehet benyújtani.

Magyar képviselők lobbiznak az EP-ben a méztermelők érdekeiért

Az Európai Parlament támogatásáért emelt szót január 25-én Tabajdi Csaba magyar képviselő annak érdekében, hogy az Európai Unió módosítson a méztermeléssel és -kereskedelemmel foglalkozó, 2001-ben keletkezett jogszabályán, mert az nem veszi kellőképpen figyelembe a tavaly csatlakozott Magyarország méhészeinek érdekeit.

A magyar EP-tag üdvözölte a méztermelők újrakezdett brüsszeli demonstrációját. Hangsúlyozta, ez nem csak magyar ügy, a lengyel és német méztermelők is hasonló problémákkal küzdenek, mint a magyar társaik. Az pedig, hogy nem vagyunk egyedül, nagyobb esélyt ad arra, hogy érvényesítsük érdekeinket.

Emlékeztetett arra: már európai parlamenti képviselőségének első lépéseként 2004. júliusában levelet írt a magyar méztermelők érdekeinek védelmében, amelyben felhívta a parlament és az Európai Bizottság figyelmét az unión kívülről importált mézben rejlő veszélyekre, valamint az európai méztermelők nehéz helyzetére.

A küzdelemben a következő lépés lehet a fellépés annak érdekében, hogy a 2001-es irányelvet a magyar méztermelők érdekeinek megfelelően változtassák meg. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület már kidolgozta a direktívára vonatkozó módosítási javaslatait, amely Tabajdi szerint szakmailag kifogástalan. Ennek lényege, hogy a méz esetében közösségi szinten tiltsák meg a mesterséges beavatkozás minden formáját, illetve szigorú szabályok vonatkozzanak a megengedhető beavatkozásokra. Ezen túlmenően az is fontos lenne, hogy csak a valóban méhek által beérlelt mézet ismerjék el, valamint az, hogy a földrajzi eredet (EU-s méz vagy EU-n kívüli méz) szerepeltetése is kötelező legyen.

Az EU agrárminiszteri találkozójára a belga fővárosba érkezett Németh Imre
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, és elmondta: problémájukat a Kereskedelmi Világszervezet, a WTO tárgyalásainak tükrében, élelmiszerbiztonsági szempontból lehet felvetni, és azt kellene elérni, hogy az EU szigorúbb szabályok mellett engedje be az importmézet. Hozzátette: a magyar agrártárca már küldött ki Brüsszelbe ilyen észrevételeket, illetve jelenleg is két főosztályon dolgoznak kollégái e témakör megoldási lehetőségein.

Tabajdi, Harangozó Gábor és Glattfelder Béla már korábban is többször felhívták az EP mezőgazdasági bizottságának, illetve az Európai Bizottságnak a figyelmét a magyar méhészek problémájára, de megnyugtató megoldás egyelőre nem született.

Válságban a baromfi ágazat

A baromfi ágazat az olcsó fagyasztott import, az EU versenytársakkal folyóküzdelem, és a belső piacon a multinacionális áruházláncok gazdasági
túlsúlyának hármas szorításában küszködik - mondta Erdélyi István, a Baromfi Termék Tanács elnöke január 27-én, Budapesten.

Az ágazat egésze a költségvetés jelentős nettó befizetője, a számítások szerint az egyenlege 21 milliárd forint, ám 2004-ben mindössze4,5 milliárd forintot kapott vissza támogatásként. Legalább 8-10 milliárd forint támogatásra lenne szükség ahhoz, hogy az ágazat talpon maradhasson és tartani tudja a 2004. évi mintegy 430 ezer tonnás termelést.

Erdélyi István kifejtette, hogy egyre nagyobb nyugtalansággal figyelik, hogy az ágazat 2005. évi szabályozását, támogatási összegét, és a belső piacot védő intézkedéseket illetően csak az ígéretekig jutott el a kormányzat, de konkrétum egyelőre nincs. Utalt arra, hogy Magyarországon mintegy 25 ezer család él baromfitenyésztésből. A családi gazdaságok közvetlenül 12-15 ezer, közvetve 25-30 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak. Jelzéseik szerint, az idén szeptemberig a családi gazdaságok foglalkoztatottaik 20 százalékát kénytelenek lesznek elbocsátani.

Tavaly az ágazatnak ígért 6,3 milliárd forint támogatásból mindössze 4,5 milliárdot fizettek ki, mert október közepén felfüggesztették a kiutalásokat.

Az elnök szerint a baromfi termékpálya évente mintegy 1,8 millió tonna búzát és kukoricát használ fel, így a csökkenő baromfitermelés kihat a gabona termékpályára is. A tervek szerint 40 milliárd forintért szándékoznak gabonatárolókat építeni, míg ha ennek egy részét a baromfitenyésztőknek adnák, erre nem lenne szükség.

A külpiacon tapasztalható jelentős kínálat letöri az exportárakat is, így sok magyar vállalkozásnak már nem éri meg a kivitel, ez magyarázza, hogy a kivitel értéke dollárban, tavaly az előzetes számítások szerint mintegy 8 százalékkal esett vissza. A tavalyi export várhatóan 430 millió dollár körül alakul majd, az ágazat összes árbevétele pedig előreláthatólag eléri a 220-230 milliárd forintot.

E tekintetben az egyik legsúlyosabb probléma, hogy az értékesítést nem tudják megfelelő marketingeszközökkel támogatni. A múlt évben az ágazat mintegy 100 millió forintot fordíthatott erre a célra, amiből mintegy 40 millió forint volt az állami támogatás, ám évi 300-500 millió forintra volna szükség.

Egyértelműen rossz évet zárt 2004-ben a baromfiágazat, a legnagyobb gond, hogy az árak nagyon alacsonyak. Példaként említette, hogy belföldön az egyik leginkább keresett termék, a csirkecomb ára 1998 óta lényegében változatlan, az átadási ár kilogrammonként 390-400 forint között mozog. A belföldi fogyasztás mintegy 10 százalékkal emelkedett ugyan, ám ez az alacsony árak miatt nem tudta ellensúlyozni a kivitel visszaesését.

Az idei év kilátásait elemezve a terméktanács elnöke hangsúlyozta: igen sok függ attól, hogy az Európai Unió milyen feltételekkel engedi be piacára a dél-amerikai,
elsősorban a brazil baromfitermékeket. Gondot jelent, hogy az euró két év alatt 45 százalékkal drágult a dollárral szemben, és a költségeket dollár alapon elszámoló dél-amerikai és ázsiai országok igen olcsón képesek Európába hozni termékeiket. Szintén sújtja a magyar baromfiágazatot a forintnak az euróval szembeni csaknem 10 százalékos erősödése, és a mintegy 7 százalékos inflációs nyomás. Miniszteri tájékoztató a mezőgazdaság idei kilátásairól

Ebben az évben 70 millió euróval többet kap a magyar mezőgazdaság az uniós kasszából közvetlen támogatásként a tavalyinál - mondta Németh Imre
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter január 27-én Budapesten egy szakmai konferencián.

A miniszter tájékoztatott arról: 2004-ben a magyar mezőgazdaság az uniótól közvetlen támogatásként 305 millió eurót kapott, míg az idén ez az összeg 375 millió euró lesz. Az idei uniós közvetlen támogatások összege csaknem megegyezik a nemzeti kiegészítés forrásának összegével. Így az idén a magyar gazdák elérik a korábbi uniós tagok támogatási szintjének 60 százalékát.

Jelezte azt is, hogy még ez év második felében vagy a jövő év elején a magyar
mezőgazdaságban el kell dönteni azt, hogy 2006 után milyen támogatási rendszer legyen az egyszerűsített területalapú támogatási rendszert követően. A miniszter szerint a mostani rendszer működését két évvel meg kell hosszabbítani, amire az unió lehetőséget ad, mert a magyar mezőgazdaság számára a biztos és a kiszámítható viszonyok az elsődlegesek.

Az agrártárca irányítója hangoztatta azt is, hogy a jelenlegi agrárfinanszírozás is veszélybe kerülhet az unióban, mivel több tagállam csak a GDP-jének 1 százalékát lenne hajlandó a következő költségvetési időszakban az unió kasszájába befizetni. Az unió agrár-biztosa ezért jelezte a tagállamok agrárminisztereinek, hogy erős összefogásra van szükség ahhoz, hogy a jelenlegi 45-50 milliárd eurós agrárkasszát meg lehessen őrizni a továbbiakban.

A magyar gazdák az elmúlt hónapokban jelentős tanulási folyamat részesei voltak és várhatóan ennek eredményeként az idén már a számukra járó kifizetéseket könnyebb lesz teljesíteni. Mindazok, akik jogszerűen igényelték a számukra járó támogatást és az adatlapjukat hibátlanul töltötték ki, várhatóan már február végéig megkapják pénzüket tette hozzá Németh Imre.

A miniszter beszélt arról is, hogy az uniós szabályok változása miatt a gazdáknak az idén tavasszal ismét be kell nyújtaniuk igénylésüket a támogatásra. A feltételeket az agrárkormányzat külön rendeletben szabályozza majd.

FVM: március végéig minden támogatást megkapnak a gazdák

A gazdák március végéig hiánytalanul megkapják a normatív támogatások uniós hányadát és a nemzeti kiegészítést egyaránt - jelentette be Pásztohy András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára január 27-én Egerben.

A késlekedést az okozza, hogy a gazdák jelentős része „túligényelte” a támogatást, vagyis a valós földterületnél nagyobb területre kérte, amit korrigálni kell. Ugyanakkor túlterhelt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal is.

A politikus emlékeztetett arra, hogy az állatok után járó, illetve a területalapú normatív támogatás nemzeti kiegészítésének 40 százalékát már az uniós csatlakozás előtt kifizette az állam. Ezt követően december helyett már október közepén megkezdték az uniós támogatás kifizetését. Ez azt jelenti - folytatta - hogy a 208 ezer igénylő közül már 120 ezer gazdálkodó megkapta a pénzt. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy nem érdemes a valós területnél nagyobb földterületre igényelni a támogatást, mert a különbségre fény derül és korrigálni kell az adatokat. Ez pedig a kifizetések elhúzódását okozza. Példaként említette, hogy van olyan gazdálkodó, akinél összesen 35 tábla adatai térnek el a valóságostól. Ennek korrigálása pedig jelentős időt vesz igénybe.

Ugyanakkor a jövő hónapban megkezdik a nemzeti támogatás fennmaradó részének kifizetését is, így március végére mindenki teljes egészében hozzájut a pénzhez. Ugyancsak teljes mértékben sikerül kihasználni a SAPARD előcsatlakozási program nyújtotta 64 milliárd forintnyi forrást és 16 milliárd forint kifizetése már meg is történt fűzte hozzá az államtitkár.

Az idei agrárköltségvetésben mintegy 330 milliárd forint szerepel. Ebből 170 milliárd az Uniós hozzájárulás, 160 milliárd forint pedig a nemzeti kiegészítés jegyezte meg végül Pásztohy András.

Uniós segítséget kér Magyarország a gabonaraktározáshoz

Uniós segítséget kér Magyarország a gabonaraktározási gondok megoldásához - jelentette be az agrártárca államtitkára január 27-én Egerben. Nyárig, mintegy 2 millió tonnányi kukorica és búza elhelyezése szükséges - közölte Pásztohy András. A belföldön felajánlott 3,4 millió tonnányi raktározási kapacitás megegyezik a raktározási igénnyel, vagyis teljes egészében el tudják helyezni a termést. Ugyanakkor nyáron újabb kétmillió tonnányi búza és árpa elraktározása válik szükségessé, amit már nem lesz képes befogadni a meglévő kapacitás. Ebben a helyzetben azt kérte a magyar kormány az EU-tól, hogy tegye lehetővé németországi és belgiumi raktárak használatát; a szabad kapacitásra pályázatot írt ki a tárca. Egyben szorgalmazzák, hogy az Unió a szállításhoz folyósítson fuvartámogatást. Ugyancsak javasolták exporttámogatás folyósítását harmadik országban történő értékesítéshez.

Ugyanakkor a valódi megoldásnak azt tartanák, ha az Unió segítséget nyújtana ahhoz, hogy a belső felvevő piacon, vagyis a jelentős sertéstenyésztő kapacitással rendelkező Spanyolországban, Portugáliában és Dél-Olaszországban használnák fel a magyar gabonát a Dél-Amerikából érkező kukorica helyett, amihez ugyancsak fuvartámogatást igényel az agrártárca.

Likviditási gondokkal küszködnek a Pest megyei gazdálkodók

A tavalyi rekord gabonatermés ellenére súlyos likviditási gondokkal küszködnek a mezőgazdasági termelők Pest megyében, mivel a közepes és nagyobb
birtokméretű gazdaságok a mai napig sem kapták meg a területalapú uniós és nemzeti támogatások mintegy 27.000 forintos hektáronkénti összegét - állítja a Pest Megyei Agrárkamara elnöksége január 28-i közleményében. A vezető testület szerint késnek az intervenciós intézkedések és kifizetések, több esetben elmaradtak a nemzeti forrásból nyújtott kamattámogatások és az áfa-visszatérítések. A beruházási pályázatok - SAPARD, AVOP, NVT - elbírálása elhúzódik, a rendszer túl bürokratikus.

Az agrárkamarai szakemberek úgy vélik: az EU-csatlakozás egyik lehetséges nyertes szektoraként minősített kertészeti ágazat katasztrofális évet zárt tavaly. Emellett a baromfi- és sertéságazatban az állatok száma folyamatosan csökken. A szükséges versenyképességet növelő beruházások a tőkehiány miatt elmaradtak az ágazatban. A Pest Megyei Agrárkamara a felsorolt gondok mielőbbi megoldását sürgeti.

Az NVT forrásainak 10 százalékát csoportosítaná át az FVM

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium áttekintette a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) forrásainak felhasználási lehetőségét, és arra a megállapításra jutott, hogy a hatékonyság szem előtt tartásával összességében 10 százalékot meg nem haladó forrásátcsoportosításra tesznek javaslatot.

Az agártárca politikai államtitkára cáfolta több szakmai és civil szervezet korábbi állítását, miszerint Brüsszelben 25 százalékos forrás-átcsoportosítást indítványozott volna a kormány az NVT forráskeretének terhére. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM) úgy látják, hogy két év alatt kell három év rendelkezésre álló forrásösszegét felhasználni, ami 180 milliárd forint. Annak érdekében, hogy az uniós pénzeket Magyarország e területen teljes egészében felhasználhassa, és azok ne maradjanak bent az EU kasszájában, Magyarország mintegy 12-14 milliárd forintot szeretne átcsoportosítani a rendelkezésére álló forrásból.

Az államtitkár aláhúzta: az agrártárca fontosnak tartja az agrár-környezetgazdálkodási célok megvalósítását, és nem kíván pénzeket elvonni, ám az FVM véleménye szerint azokat az ágazatokat is segítenie kell, amelyek nem kapnak közvetlen uniós támogatást, mint például a sertés- és baromfitartók. A tervezett átcsoportosításból nyert pénz ezen ágazatok környezetgazdálkodási feltételeinek javítását szolgálhatná.

Demonstrációt fontolgat Budapesten a MAGOSZ

Demontrációt fontolgat a főváros útvonalainak erőgépekkel történő elzárásával a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), hogy kikényszerítse a gazdák követeléseinek teljesítését - hangzott el február 2-án a szervezet rendkívüli kongresszusán Dabason.

Jakab István, a MAGOSZ elnöke felszólalásában fájlalta, hogy a tanácskozásra meghívott Németh Imre miniszter nem vett részt a rendezvényen, így a gazdák nem kaphattak választ az őket érintő kérdésekre és nem jöhetett létre párbeszéd.

Az elnök emlékeztetett: az MSZP 2002-ben ígéretet tett arra, hogy kormányra kerülése esetén még abban az évben kidolgozza a gabonarendtartást, tovább támogatja a családi gazdaságokat és megteremti az uniós pénzek lehívásához szükséges intézményrendszert, ám ebből - Jakab István szerint - semmit sem valósított meg. Jelenleg is egy évi terület alapú támogatás kifizetésével maradt az agrártermelők adósa a szaktárca, ez hektáronként nyolcezer forinttal rövidítette meg a gazdákat és több tíz milliárdos veszteséget okozott az agráriumnak. Nehezményezte azt is, hogy az FVM meghirdette ugyan a gabonaintervenciót, ám 3,8 millió tonna felajánlott gabonából csupán 800 ezer tonnát vett át a
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal.

Karsai Péter megfogalmazása szerint Gyurcsány Ferenc és Németh Imre összetéveszti a gazdákat az egyszeri ember lovával, amely éhen halt, mielőtt megtanult volna koplalni. Az MDF mezőgazdasági szakértője sürgette a gazdatársadalom összefogását a magyar mezőgazdaság megmentéséért.

Lengyel Zoltán,a Fidesz mezőgazdasági szakértője szerint az agrárolló az idén tovább nyílt, a SAPARD-támogatások egy jelentős részét még nem fizették ki, késnek az áfa-visszafizetések. A kormány ennek ellenére sikertárcának kiáltotta ki az FVM-et.

Ámgyán József, a SzentIstván Egyetem professzora úgy vélte, a jelenlegi kormány tudatosan vérezteti ki a magyar gazdákat, miközben az agrárium kiemelkedő támogatottságát igyekszik a köztudatba sulykolni a média segítségével. Véleménye szerint a kormány arra törekszik, hogy a termőföldek olcsó áron történő felvásárlása után tőke alapú nagybirtokrendszert építsen ki az országban.

A MAGOSZ kongresszusa követelte az elmaradt terület alapú támogatások kifizetését február 28-ig, a családi gazdaságok hatékony támogatását, a nemzeti támogatások azonnali meghirdetését, a gabonaintervenciós felvásárlás végrehajtását e hónap végéig, valamint, hogy a tárca vonja vissza a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv átcsoportosítására tett intézkedéseit.

A MAGOSZ vezetősége bejelentette: megalakul az országos demonstrációs bizottság, amely megvizsgálja egy, a Budapest belterületén erőgépekkel tartandó több napos demonstráció lehetőségét és módját. A MAGOSZ összefogást ajánl a többi agrár érdekképviseletnek. Amennyiben a kormány és a szaktárca nem teljesíti a gazdák követeléseit, úgy azok több napra megbéníthatják a főváros életét - szögezte le a MAGOSZ vezetősége.

SIA 2005 Nemzetközi Mezőgazdasági Kiállítás Párizsban

A francia fővárosban évente megrendezésre kerülő kiállítás a mezőgazdasági szakemberek egyik legfontosabb találkozóhelye. 2004-ben öt kontinens 96 országából közel 160.000 szakember és több mint 700.000 érdeklődő látogatott el a kiállításra. A 2005-ös Nemzetközi Mezőgazdasági Kiállítás február 26. és március 6. között kerül megrendezésre. A rendezvény főbb témái: állattenyésztés és genetika, növénytermesztés, illetve Franciaország és a világ különböző tájegységeiről származó regionális termékek bemutatója, és az intézményrendszerek megismertetése. A SIA ideje alatt a mezőgazdaság valamennyi területének szakemberei Párizsban találkoznak egymással. Idén mintegy 30 ország és több mint 1100 kiállító részvételére számítanak a 150.000 m² kiállítási területen. A rendezvénnyel egy időben kerül megrendezésre a SIMA Nemzetközi
Mezőgazdaságigép Kiállítás is, mely ugyanazzal az ingyenes belépővel látogatható (érdeklődni: sopexahongrie@mail.datanet.hu).

(forrás: MTI, szerkesztőség)