Az EU újabb vámtarifa csökkentési javaslata

Az Európai Unió az átlagos mezőgazdasági vámtarifák 46 százalékos csökkentésére tett október 28-án javaslatot, ezzel akar frontáttörést elérni a világkereskedelmi tárgyalásokon. Az EU hajlandó 60 százalékkal mérsékelni a legmagasabb mezőgazdasági vámokat, és eltörölni a mezőgazdasági támogatások egészét, amennyiben kereskedelmi partnerei hasonló lépéseket hoznak a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) decemberi értekezletén. Az unió a javasolt vámtarifa mérsékléshez nem jelölt meg határidőket.

A 148 országot tömörítő WTO-n belül eltérőek a felfogások az új kereskedelmi megállapodásról, a legszegényebb országoknak nyújtandó kereskedelmi engedményekről, a szolgáltatási szektor megnyitásáról, illetve a mezőgazdasági támogatások leépítéséről.

Peter Mandelson, az EU kereskedelmi biztosa a szabadkereskedelmet torzító szubvenciók leépítéséről, a vámok leszállításáról tett javaslatot „nagy mértékűnek, lényegesnek, reálisnak” minősítette. Franciaországnak a javaslattal kapcsolatos álláspontja kulcsfontosságú, Párizs ugyanis vétót fog emelni minden olyan világkereskedelmi megállapodással szemben, amely túlságosan messzire megy a mezőgazdasági engedmények terén.

Mandelson hangsúlyozta, hogy az unió Egyesült Államoknak, Brazíliának, Indiának, Ausztráliának szóló ajánlata ahhoz a feltételhez kötött, hogy „azonnal előmozduljanak a tárgyalások az ipari javak és a szolgáltatások kereskedelmében”.

A biztos közölte, hogy az EU elégedetlen az Egyesült Államoknak az élelmiszersegélyek és az exporthitelekek terén tett kötelezettségvállalásával, Brüsszel többet vár el az amerikai piactorzító mezőgazdasági kifizetések csökkentése terén.

November 1-jén hivatalosan is megkezdődött az európai uniós gabonaintervenciós felvásárlás Magyarországon. Soproni Horváth Lajos, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) sajtófőnöke november 2-án közölte: az intervenciós időszak jövő év május 31-ig tart. Ez idő alatt az előző időszakéhoz hasonló, azaz mintegy 4,0-4,5 millió tonna gabona felajánlására számítanak a szakértők.

A sajtófőnök felhívta a figyelmet azokra a változásokra, amelyeket az előző intervenciós felvásárlási időszak tapasztalatai alapján hajtottak végre. Így egyebek között a felajánlásokat már nem lehet faxon, hanem csak postai úton eljuttatni a hivatal megyei kirendeltségeihez. A minőséget tanúsító mintát már nem felajánlásonként, hanem legfeljebb 500 tonnánként kell venni a terményből. Az akkreditált minőségvizsgáló laboratóriumok száma pedig hatról tízre növekedett.

Sok gazdálkodó magtárral együtt kívánja terményét felajánlani intervencióra. Közülük az MVH azokat részesíti előnyben, akik vállalják, hogy legalább egy évig tárolni is tudják a terményt. A tárolási feladatok végrehajtásában a három közraktározással foglalkozó cég a Concordia, az ÁTI Depo és a Hungária Közraktár Rt. is aktívan közreműködik.

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöksége visszautasítja és a vidék elleni durva támadásként értékeli a vidékfejlesztési forrásoknak a kormány által tervezett megkurtítását - áll az érdekképviselet vezető testületének november 2-i közleményében. A Magosz sérelmezi, hogy az európai uniós forrásnövelés helyett ismét csökkentést és átcsoportosítást helyez kilátásba a kormányzat, miközben az agrárium „soha nem látott támogatási összegeiről” tájékoztatja a közvéleményt. A Magosz tudomása szerint az agrártárca a vidékfejlesztési források 26,8 milliárd forintos megrövidítését, átcsoportosítását tervezi a saját költségvetésből finanszírozott nemzeti támogatások finanszírozására. Ez a forráselvonás az érdekképviselet szerint súlyosan érinti a kedvezőtlen adottságú térségeket a felzárkózási programok elmaradása miatt. Ugyanakkor ellehetetleníti az uniós állatjóléti és állathigiéniai követelményeknek való megfelelési törekvéseket is.

A Magosz szerint a tervezett elvonás miatt veszélybe kerülhet a félig önellátó gazdaságok, valamint a termelői csoportok létrehozásának támogatása, továbbá a családi gazdálkodás folyamatosságát biztosító korai nyugdíjazás európai intézményének bevezetése sem valósulhat meg. Az érdekképviselet szerint forrás hiányában kérdésessé válhat a 2005-2006-os agrár-környezetgazdálkodási intézkedések ismételt meghirdetése is.

Ezért a Magosz felszólítja a kormányt, hogy az unióval egyeztetett és elfogadott Nemzeti Vidékfejlesztési Tervet (NVT) ne veszélyeztesse, a gazda-megállapodást hajtsa végre, és ne vonjon el forrásokat ismét a vidéktől.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium adatai szerint az idén az NVT-re fordítható forrás 64,2 milliárd forint, míg jövőre erre a célra 69,7 milliárd forint jut.

Egy magát megnevezni nem kívánó minisztériumi szakértő hangsúlyozta: az átcsoportosítás, amelyre az unió lehetőséget ad az NVT jogcímei között évente 20 százalék erejéig a Top-up, azaz a nemzeti kiegészítő források javára, nem forráselvonást jelent, hanem a források ésszerűbb felhasználását vonja maga után.

A szakértő közölte: az átcsoportosítás nyomán amely az NVT idei, illetve jövő évi keretét is érinti az úgynevezett notifikált támogatások finanszírozására jut majd több pénz.

Vasúti kocsi hiány akadályozza a magyar gabona külföldi kiszállítását - tájékoztatta az újságírókat Benedek Fülöp, az agrártárca közigazgatási államtitkára november 4-én. Az ügyben Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési, valamint Kóka János gazdasági miniszter egyeztetett, ám a megoldás kulcsa az olasz vasút kezében van. A szállítási főirány jelenleg ugyanis Olaszország lenne, ám nincs elegendő vasúti kocsi. A MÁV az olasz vasúttól 150 kocsit kért, de egyet sem kapott, a szlovén vasutak pedig a kért 300 helyett csak 150 kocsit biztosított. A gazdasági és az agrártárca kéréssel fordult a budapesti olasz nagykövetséghez rugalmasabb ügyintézést kérve.

Pótsa Zsófia, a gabonaszövetség főtitkára az elhangzottakhoz hozzátette, hogy a Duna vízállása is alacsony. Emiatt a folyásiránnyal szembeni szállítások hamarosan leállhatnak, így csak Constanca felé vihető magyar gabona. A kereskedő cégek a szállítási nehézségeken privát vagonok bérlésével szeretnének úrrá lenni, e kocsik bérbevétele azonban igen drága.

Amennyiben a szállítási nehézségeken nem sikerül úrrá lenni, úgy az előre jelzett 4,5 millió tonnás gabonaintervenciós mennyiség a vártnál több lehet. Jelenleg havonta mintegy 100 ezer tonna gabona hagyja el az országot. Az optimális mennyiség azonban havi 500-600 ezer tonna lenne a vízi szállítással együtt.

Benedek Fülöp az Oroszországba és Kínába irányuló magyar gabonaszállításokról elmondta, hogy a feltételekről hamarosan mindkét féllel egyeztetnek, ugyanis mindkét országból magas szintű szakmai delegáció érkezik ez ügyben Magyarországra. Oroszországba mintegy 500 ezer tonna kukorica szállításáról lehet szó, míg Kínába 500 ezer tonna búza lenne kivihető. Ez utóbbival kapcsolatban az államtitkár megjegyezte, hogy a kiviteli lehetőség nagymértékben függ az amerikai búza árától.

Az idei szőlőtermés 25-30 százalékkal lett kevesebb az előre jelzettnél - mondta Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkár-helyettese november 10-én Budapesten, az idei évjáratot értékelő szakmai konferencián. A rendezvényt a Magyar Szőlő- és Borkultúra Kht. szervezte az „újbor bírájának” nevezett Márton-nap alkalmából.

Az idén megközelítőleg 3 millió hektoliter bor kerül a pincékbe. A szüret országszerte már befejeződött, kivéve Tokaj-Hegyalját. A bor minősége változó: a korai érésű fajtáknál kedvezőtlenebb, míg a közép- és késői érésűeknél a kedvező időjárás miatt már jobbak a minőségi mutatók.

A borágazat első uniós évét tanulóévnek minősítette Horváth Csaba. Kiemelte: megszületett az unió és az USA közötti bormegállapodás, amelyet nem minden esetben tartott kedvezőnek az EU számára, mivel szerinte a brüsszeli bizottság sok tekintetben engedékeny volt az USA-val szemben.

A magyar helyzetet értékelve a főtitkár-helyettes szerint a szakemberek számára a védett eredetű borok körül kialakult viták, továbbá a melléktermékek feldolgozása, vagyis a kötelező lepárlás és a származási bizonyítványok, valamint a működési engedélyek megszerzése jelentette az új bortörvény által okozott legnagyobb gondokat.

Horváth Csaba kitért arra, hogy a borhamisítás ellen nem minden esetben sikerült eredményesen fellépni, továbbá finanszírozási gondok akadályozták az ágazatban tevékenykedők munkáját. A 2004-2005-ös borévben a magyar borágazatnak az uniótól mintegy 3,5 milliárd forint támogatást sikerült megszerezni, amelyből 2,5 milliárd forint volt a szerkezetváltáshoz kapcsolódó támogatás. A pénzösszegek még nem érkeztek meg a magyar borászokhoz és szőlőtermelőkhöz.

Horváth Csaba kedvezőnek ítélte, hogy a Magyar Bormarketing Kht. tevékenységét várhatóan a jövő év elején ténylegesen megkezdheti, ugyanis a közhasznú társaságot már a cégbíróság bejegyezte. A közhasznú társaság működését biztosító anyagi források is várhatóan rendelkezésre állnak majd, mivel a parlamenti képviselők elfogadták, hogy megszűnjön a bor jövedéki adója, ám a jövedéki adót felváltó járulékot a bormarketing, illetve a minőségi bor előállítását segítő tevékenységre fordíthatja az ágazat.

A HNT vezető tisztségviselője szükségesnek tartotta a Nemzeti Borstratégia továbbfejlesztését, amely három éve készült el.

A megújuló energia alapanyag termelése sikerágazata lehet a magyar mezőgazdaságnak az elkövetkező években - hangoztatta Fekete Ferenc, az MSZP Agrár- és Vidékpolitikai Tagozatának elnöke november 14-én Budapesten. A megújuló energiaforrások előállításához az elnök szerint ugyanis adottak Magyarországon a feltételek. Mind a természeti környezet, mind pedig a piac oldaláról jó lehetőségek mutatkoznak a megújuló energiaforrások hasznosításának növelésére, az unió is előnyben részesíti a megújuló energiaforrások hasznosításának növelését. Az unió az ilyen célra felhasznált mezőgazdasági területet meg kívánja tízszerezni 2010-re.

Gőgös Zoltán, az MSZP-frakció mezőgazdasági munkacsoportjának helyettes vezetője, a megújuló energiaforrásokért felelős miniszterelnöki biztos elmondta, hogy az alternatív energiahordozók elterjesztésének hatékonyabbá tétele érdekében számos törvénymódosításra került sor az elmúlt hónapokban. Így többek között oly módon korrigálták a gáztörvényt, hogy az lehetővé teszi a biogáz gázrendszerbe történő betáplálását. A villamosenergia-törvény módosítása révén a megújuló energiaforrásokkal előállított villamos energia átvételi ára garantált lett, azaz 23 forintot kell fizetni érte kilowattonként, és hosszú távú szerződéssel kell garantálni az átvételt.

Az Országgyűlés olyan határozati javaslatot készített, amely az alternatív energiahordozók elterjesztésének hatékonyabbá tételét hivatott ösztönözni, a jövedéki törvény módosítása pedig azt célozta, hogy a folyékony üzemanyagba a jövő év közepétől, illetve 2008 elejétől már be kelljen keverni az úgynevezett biológiai komponenseket, a bio-etanolt és a bio-dízelt.

Gőgös Zoltán kitért arra is, hogy a megújuló, alternatív energiaforrásokhoz szükséges alapanyagok termelése a magyar mezőgazdaság számára nem jelent problémát, az segítheti az ágazat szerkezeti megújítását. A bio-etanol esetében mintegy 150 ezer tonnányi alapanyagra lesz szükség, és ugyanilyen mértékű alapanyag szükséges a bio-dízel előállításához is.

A villamos energia biomasszából történő előállításához az energiaerdők, az energiafű, és -nád ültetvények nagyságát is növelni kell. Ennek ösztönzése érdekében az energiaerdő műveléséhez 50 ezer forintos hektáronkénti támogatás, míg az energiafű és az energianád ültetvények műveléséhez 30 ezer forintos hektáronkénti támogatás vehető igénybe.

A képviselő szerint már a közeljövőben 10 százalékra növelhető annak a mezőgazdasági területnek az aránya a Magyarországon hasznosított mezőgazdasági területen belül, amelyen bio-energetikai alapanyagok termelhetők. Így ez a terület mintegy 500 ezer hektárt tehet ki a mintegy 4,7-4,8 millió hektár megművelt területből.

Az energetikai beruházások több száz milliárd forintra rúgnának, ám erre már jelenleg is több érdeklődő van. Jelenleg Magyarországon az alternatív energiaforrásokból nyert energia aránya az összenergia-előállításon belül 2,8 százalék. A villamos energiánál ez az arány 3,1, míg a folyékony energiahordozók esetében 2 százalék.

Az eddiginél is szigorúbb szabályok alkalmazásával szeretné a magyar sertéstenyésztők, -feldolgozók és elsősorban a fogyasztók érdekeit megvédeni az agrártárca irányítója. Erről Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter november 16-án Kiskunfélegyházán beszélt egy, a Hungary Meat Kft. által rendezett partnertalálkozón.

A részletekről szólva példaként említette Gráf József az úgynevezett Aujeszky-kórt, amely sertésbetegségtől várhatóan már jövő év tavaszára mentessé válhat Magyarország. Ezt követően Magyarországra nem lehet majd behozni élő állatot olyan országból, ahol ezt a betegséget még nem győzték le teljesen. A miniszter szerint ennek azért van jelentősége, mert Magyarországra az élő sertések nagy része jelenleg olyan országokból érkezik, amelyekben az Aujeszky-betegségtől nem mentes a sertésállomány. (Az Aujeszky-betegség a sertések fertőző megbetegedése. Emberre nem veszélyes, de a sertéseknél anyagcsere problémát okoz, s így rontja az ágazat versenyképességét.)

Az agrártárca vezetője szeretné elérni, hogy a magyar töltelékárukba csak magyar disznóhús kerüljön és azt magyar feldolgozók készítsék, azaz a teljes előállítási folyamatra rá kerülhessen a „magyar védjegy”.

Azok a gyártók pedig, amelyek felvállaltan külföldről hoznak be Magyarországra húskészítményekbe szánt alapanyagot, az eddiginél is szigorúbb állategészségügyi ellenőrzésre számíthatnak. A közelmúltból példaként a miniszter a németországi esetet említette. Gráf József szerint ugyanis nem megengedhető, hogy a fogyasztók asztalára kétes eredetű és minőségű áru kerüljön.

A miniszter jelezte: arra kéri a kereskedőket, hogy a feldolgozóktól ne igényeljenek 200 forintos virslit, a feldolgozókat pedig arra, hogy ne találják ki, miként lehet ezt megcsinálni. A nagyon olcsó áru ugyanis a legtöbb esetben a fogyasztónak okozza a legnagyobb kárt.

A miniszter beszélt arról is, hogy a jelenlegi 297 ezres anyakoca számot mintegy 150 ezerrel kell majd növelni ahhoz, hogy a magyar sertésállomány elérje az 5,5-6 milliót. Gráf József ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az anyakoca számot csak fokozatosan és tervszerűen lehet növelni. Ezzel ugyanis elkerülhetők a korábban tapasztalt piaci anomáliák.

Az agrártárca vezetője célzott arra is, hogy létre kíván hozni egy olyan szakmai fórumot, amelyben mind a termelők, mind a feldolgozók, mind pedig a kereskedők részt vennének annak érdekében, hogy e területen kézben tartható legyen a piacszabályozás.

Az Európai Unió következő időszakos támogatásainak a fő célja nem elsősorban a termelés növelése, vagy szinten tartása, hanem a vidéken élő emberek jövedelmének a biztosítása hangoztatta Gráf József november 16-án Kaposváron egy fórumon.

„Gőzerővel indulunk ezen a területen, és mi is arra fogunk törekedni az elkövetkező időszakban, hogy ott maradjanak a településeken az emberek és jövedelemhez jussanak” - jelentette ki a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. Mint mondta, erre nagyon sokféle lehetőség és mód van, „tanuljuk ezt a módszert, de nagyon sok előrelépés történt már a falusi turizmustól a másodlagos energia előállításig”.

Közölte: a falusi turizmust, illetve a helyi foglalkoztatást segíti majd az a törvény, ami lehetőséget ad házi készítmények, helyi specialistások elkészítésére, s amelyeket helyben lehet értékesíteni.

Gráf József kiemelte: ugyancsak a vidéken élő emberek helyben maradását, az agrártermelést segíti, hogy a települések jelentős támogatást kaptak és kapnak a jövőben is községfejlesztésre. Ebben például az erdőtelepítési program is kiváló lehetőséget ad.

A somogyi agrárszakemberekkel való találkozást Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter kezdeményezte: a rendezvény egy sorozat része, amelynek célja, hogy a megyét közvetlenül érintő témákról párbeszéd alakuljon ki az országért felelős politikusok és az őket delegáló állampolgárok, szakemberek között.

A mezőgazdasági kormányzat célja, hogy Magyarország, mint agrár ország teljes mértékben önellátóvá váljék élelmiszerekből, s a termelés egyharmada a határokon túl találjon gazdára - jelentette ki Gráf József november 17-én Markazon. Az Európai Uniós csatlakozás után viszont a kívánatosnál nagyobb mértékben, 26 százalékkal nőtt az agrártermékek behozatala, miközben a kivitel csupán 6 százalékkal. Ebben a helyzetben ki kell söpörni a boltokból azt, amit élelmiszernek csúfolnak - mondta a földművelésügyi miniszter. Szavai szerint az ehhez szükséges intézkedések elkezdődtek, bezúzattak 1,5 millió rossz minőségű tojást, eltüntették a szalmonellás lengyel csirkét és eljutottak egy áruházlánc bezárásáig is - tette hozzá Gráf József, aki az elmúlt időszak élelmiszerbotrányai kapcsán hangsúlyozta, hogy amennyiben egy húsárura ráírják, hogy magyar termék, akkor megköveteli azt, hogy az magyar alapanyagból készüljön és ne csak a feldolgozás történjék Magyarországon.

Gráf József hangsúlyozta, hogy a piaci árak stabilizálása érdekében szükségesnek tartja, hogy a termelők működtessenek feldolgozó kapacitásokat. Így például ma már az ország tejtermelésének 18 százalékával rendelkező Alföldi Tejszövetkezet üzemelteti a Parmalat volt üzemét azt követően, hogy 3,5 milliárd forintért megvásárolták a céget, kormánygarancia segítségével.

Ugyancsak előkészítés alatt áll egy bor és egy sertésfeldolgozó értékesítése a termelők részére - fűzte hozzá. Végül felhívta a figyelmet arra, hogy 6 év múlva valamennyi uniós polgár földtulajdont szerezhet Magyarországon. A kormányzat ebben a helyzetben, a magyar termelők földhöz-juttatása érdekében hirdette meg földhitel programját. A 18 milliárd forintos keretből, személyenként 1 millió és 50 millió forint közötti hitelt igényelhetnek földvásárlásra a gazdálkodók 3,5 százalékos kamat mellett. Hatmilliárd forintnyi keretet az őstermelők számára különítettek el - mondta Gráf József (lásd Birtokrendezési hitel… c. cikkünket főszerk.).

Csaknem öt órán át egyeztettek az agrártárcánál a minisztérium és a gazda-megállapodást aláíró szervezetek megbízottai november 17-én. Az egyeztetést követően Pásztohy András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára úgy értékelte, hogy a gazda-megállapodásban foglaltak 90-100 százalék között teljesültek. Ezzel szemben Jakab István, az aláíró szervezetek képviselője úgy fogalmazott: „a megállapodás több pontja nem teljesült”.

Pásztohy András utalt arra, hogy az unióból származó területalapú támogatásokat a gazdálkodók december 31-ig megkapják, kivéve a problémás eseteket. Ez mintegy 100 milliárd forintos támogatást jelent. Megkezdődött az agrár-környezetgazdálkodáshoz kapcsolódó kérelmek finanszírozását biztosító pénzek kifizetése is. Eddig mintegy 20 milliárd forintot kaptak meg a kérelmet benyújtók, további mintegy 15 milliárd forinthoz pedig még ebben az évben hozzájutnak a gazdálkodók.

Az állatjóléti támogatások azaz a sertésenkénti 1.800 forint és a baromfi kilogrammonkénti 9,5 forint kifizetésére jövő év január elején kerül sor. Pásztohy András szerint így a gazdálkodók november és a jövő év februárjának végéig mintegy 250-300 milliárd forint forráshoz jutnak. Az államtitkár úgy vélte: így rendelkezésre áll az őszi, illetve a tavaszi munkák elvégzéséhez szükséges pénz a gazdálkodók számára.

Az agrártárca vezető tisztségviselője jelezte azt is, hogy az utóbbi hónapokban a sertéstartók helyzete javult. Mindez azt jelenti, hogy jelenleg a magyarországi felvásárlási áraknál csak a németországiak magasabbak.

A gazda-megállapodásnak megfelelően a szaktárca megújította az érdekképviseletekkel való együttműködését. Ennek során létrejött a kétszintű érdekegyeztetési mechanizmus az ágazatban. Így nem csak a gazda-megállapodást aláíró szervezetekkel, hanem más agrár- érdekképviseletekkel is egyeztet a minisztérium a fontosabbnak tartott kérdésekben.

A gazda-megállapodást aláíró szervezetek nevében Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke elmondta: véleménye szerint a megállapodás több pontja nem teljesült. Főként azokat a pontokat nem sikerült teljesíteni, amelyek valamilyen összefüggésben vannak a költségvetéssel. A Magosz elnöke azonban szomorúnak tartja azt a tényt, hogy olyan pontok sem teljesültek, amelyek nem voltak kapcsolatban a költségvetéssel, csak megfelelő egyeztetést és időbeni intézkedést igényeltek volna. Jakab István szerint a legnagyobb megdöbbenést az váltotta ki, hogy az agrár-környezetgazdálkodási forrásokból az agrárkormányzat 26 milliárd forintot át kíván csoportosítani (részletesebben lásd utolsó hír főszerk.).

Magyarország azon európai uniós tagállamok közé tartozik, amelyeket a november 24-én elfogadott cukorreform hátrányosan érint, de ha sikerül hatékonyan felhasználni a kompenzációra és szerkezet-átalakításra kialkudott támogatásokat, munkahelyek remélhetőleg nem szűnnek meg emiatt nagy számban az országban - mondta el Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján. A brüsszeli tárgyalásokon a magyar delegáció az első pillanattól ellenezte a 39 százalékos kiinduló árcsökkentési javaslatot (helyette kezdetben 25 százalékot ajánlott), a 36 százalékos végső kompromisszumra pedig úgy tekint, mint amelyet ellensúlyoz az eredetileg javasolt 60 százalék helyett elfogadott 64,2 százalékos kompenzáció. A magyar számítás szerint ugyanis egy százalékos árcsökkentés-veszteséget 2,5 százalék kompenzációnövelés kiegyensúlyoz.

Gráf József ismét hangsúlyozta: az unióban el kellett indulni a rendcsinálás felé, tarthatatlan helyzet volt, hogy az árak a világpiacinak a háromszorosára rúgnak. Sajnálatát fejezte ki ugyanakkor, hogy az unió nem oldotta meg korábban a helyzetet, hiszen így bevonta abba a tavaly csatlakozott új tagországokat is, pedig azok nem voltak okozói a helyzetnek. Az uniós cél a termelés jelentős csökkentése lenne. Nagyon durva kiindulási javaslatokkal éltek az EU befizető országai - hangoztatta -, és amit ahhoz képest el lehetett érni, elfogadható az eredmény. Néhány más uniós tagország számára ugyanakkor az elfogadott változat „tragédia” - tette hozzá, kiemelve azt is: egyetlen ország sem érte el a célját teljesen.

A kukoricából előállított izoglükóz ügyében Magyarország számára kedvező megoldás született azzal, hogy a termelési kvótát háromszor 100 ezer tonnával emelték. A teljes uniós bővülés egyharmada Magyarországnak jut - húzta alá Gráf József.

Elmondta: a külkereskedelmi szabályozás terén Magyarország azon csoportba tartozott, amelyek jelezték, hogy a nemzetközi kereskedelmi tárgyalásokon már elég az engedményekből. Elfogadhatatlan az is, hogy vámkedvezményeket kapó külső országok visszaéljenek a helyzettel - tette hozzá -, és ennek érdekében sikerült azt elérni, hogy ha az importban jelentős változás áll be, akkor szigorú vizsgálatra kerül sor, és fel is függeszthetik a bevitelt.

A kormány a tavasszal kötött gazda-megállapodás felét teljesítette csak - jelentette ki Jakab István november 26-án Hódmezővásárhelyen. „Egyértelmű és jóindulatú vagyok, ha azt mondom, legfeljebb ötven százalékban teljesültek a pontok” - mondta a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének kongresszusán.

Jakab István szerint elmaradt a Hernád menti árvíz károsultak kárenyhítésére szánt támogatás, nem született meg az idős gazdák visszavonulását lehetővé tevő korai nyugdíjazásról szóló törvény. Az állattenyésztés 10 milliárd forintos többlettámogatása is csak a 2006-os költségvetésben szerepel, az idei esztendőre nem fizetik ki visszamenőleg.

A Magosz elkészítette agrár- és vidékfejlesztési programját, amely „nem mások ellen szól”, és az együttműködésen alapul - közölte az elnök.

A program kiemelt pontja, hogy a termőföld a magyar gazdák kezében maradjon. „Egyszer és mindenkorra le kell szögeznünk, hogy a földügyben nem volt, nincs és nem lesz alku” - hangsúlyozta Jakab István. Hozzátette: a birtokpolitika középpontjában a családi gazdaságoknak kell állniuk.

A jövő alapjait, a versenyképesség javításának eszközét az önkéntes összefogáson alapuló beszerzési, tárolási és értékesítési társulások jelenthetik - tudatta az elnök.

A Magosz „a következő kormánnyal szoros összefogásban” kívánja az integrációt segítő, a gazdákat versenyképesebbé tevő szövetkezeteket létrehozni - közölte Jakab István, aki kijelentette: „ezt a néhány hónapot még kibírjuk, ha a három és fél évet kibírtuk”.

„Az elmúlt három és fél évben felhalmozódott kormányzati adósság a nemzeti támogatások terén elérte a 150 milliárd forintot, ha másképp akarok fogalmazni, egy teljes évi nemzeti támogatást akarnak tőlünk elsikkasztani, amit nem fogadhatunk el” - mondta Jakab István.

Az elnök közölte, a következő kormánytól nem csodát várnak, arra nincs lehetőség, hogy ez az összeg azonnal megjelenjen a költségvetésben, de kérik, folyamatosan dolgozzák le ezt az adósságot.