AGRÁRÁGAZAT, Mezőgazdasági havilap 2005 Október
HIRDETÉS-ON-LINE
INGATLAN
UTAZÁS
LOVAGLÁS
KUTYA
MEZŐGAZDASÁG
FORUM
REGISZTRÁCIÓ
MAGAZIN
ÚJSÁGOK
TARTALOM
CÉGINFORMÁCIÓ
e-mail: pointernet@axelero.hu


Lapzártától lapzártáig
Az Európai Unió pozíciói és a magyar álláspont ...
Jövőre veled ugyanitt…
Új lehetőség a zöldség-gyümölcskereskedelem piacán
Kedvezményes hitel állattartóknak
Az agrárszakképzés aktuális kérdései
Amerikai M.B.A. Program a Szent István Egyetemen
Új képző központ Hódmezővásárhelyen ...
Aktuális növényvédelem
Tökéletes technika és minőség Hauer termékek ...
Őszi kalászosok kelés utáni növényvédelme
Gyümölcstermesztés praktikusan
Vadkárok a mezőgazdaságilag művelt területeken, és az ellenük való védekezés lehetőségei
Teleszkópos rakodógépek kiválasztása
Korszerű elektronikus mérlegek a mezőgazdaságban V.
Szárító-tárolótelepi technológiák helyzete I.
MEZŐGAZDASÁGI KÖNNYŰSZERKEZETES ÉPÜLETEK I.
Pack - pakk
Zoonózisok
Juhok őszi téli takarmányozásának néhány gyakorlati kérdése
Magyaroszágon rendezték a 15. európai baromfi-takarmányozási szimpóziumot
A keveréktakarmány-gyártás berendezései, technológiái I.

Lapzártától lapzártáig

A szántóverseny jászkiséri országos döntőjének eredményei

A szeptember 3-án rendezett Országos Váltvaforgató, Ágyszántó és Lófogatú Szántóverseny I. Jászkiséri Országos Döntőjének helyezései:

I. kategória (2-3 fejes ágyeke)

I. Kovács Sándor, Derecske

II. Mihály Károly, Székkutas

III. Szőke Zoltán, Ádánd

II. kategória (4-5 fejes ágyeke)

I. Kovács Sándor, Derecske

II. Farkas Péter, Jászkisér

III. Balogh Gábor, Hajdúböszörmény

III. kategória

I. D. Nagy József, Hajdúböszörmény

II. Farkas Gábor, Jászkisér

III. Erdei Imre, Derecske

IV. kategória

I. Barócsi Lajos, Hort

II. Fazekas Ottó, Jászkisér

III. Sári Tibor, Hajdúböszörmény

Lovas szántás

I. Paska Ferenc, Mélykút

II. Varga Zoltán, Apátfalva

III. Kovács Sándor, Hajdúböszörmény

IV. Kalmár László, Jászkisér

Veterán traktoros szántás

I. Szabó József, Székkutas

II.

Törőcsik József, Jászkisér

III. Bolyós András, Jászapát

IV. Rácz József, Jászkisér

Agrár szaktanácsadó hálózat alakul

Agrár szaktanácsadó hálózat alakul Magyarországon. A gazdálkodókat segítő intézményrendszer a tervek szerint 2007. január 1-jén kezdi meg működését - közölte Ertsey Imre, a Debreceni Agrártudományi Centrum elnöke- hangzott el egy mezőgazdasági konferencián Nyíregyházán szeptember 8-án. A hálózat működtetésének költségeit a központi költségvetés finanszírozza majd. Az egyetemi tanár megjegyezte, hogy „a politika 15 éve adós a szaktanácsadási rendszer kialakításával, s a késlekedés jelentős versenyhátrányt okozott a gazdálkodóknak”. A konferencián Márton András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezető főtanácsosa az agrárágazat jövőjével kapcsolatban hangsúlyozta: „előtérbe kerül a természeti környezettel összhangban működő, egészséges és minőségi élelmiszer előállítás”. Ennek figyelembe vételével szükséges egy nemzeti agrárstratégia megfogalmazása. A környezetkímélő termelés a főtanácsadó tájékoztatása szerint 2007-től követelménnyé válik az Európai Unió országaiban. Az erre való felkészülésben Magyarország biztató lépeseket tett eddig, hiszen 2004-től már 234 ezer hektáros földterületen folytatnak környezet- és természetkímélő gazdálkodást a termelők. Az elkövetkezendő időszakban 1-1,2 millió hektár földet szeretne bevonni a tárca az agrár-környezetgazdálkodásba. A készülő vidékfejlesztési tervben kiemelt szerepet szán a minisztérium a környezetet óvó termelésnek, és szeretné, ha minden alkalmas területen ilyen lenne a földhasználat.

Egyszerű és olcsó lehetne: repceolaj hidegen sajtolással

Az ökogazdálkodás elterjesztéséért munkálkodó Gaia Alapítvány a Miniszterelnöki Hivatalhoz fordul, kérve, hogy a repcéből nyerhető üzemanyag után fizetendő jövedéki adóról szóló rendeletet vizsgáltassa felül - nyilatkozta Varga Géza, az alapítvány igazgatója szeptember 8-án.

A Gaia Alapítvány kísérleti üzeme repcéből állít elő üzemanyagot Galgahévízen, literenként hozzávetőleg 70 forintos önköltségen. Az egyszerű eljárás széleskörű elterjesztése akkor válna lehetővé, ha a kormány mentesítené az előállítókat a jövedéki adó fizetésének kötelezettsége alól.

A Gaia Ökológiai és Vidékfejlesztési Alapítvány üzemében lényegében külföldön már alkalmazott eljárás hazai adaptálásával készítenek a dízelmotorok meghajtására szolgáló, növényi kivonatból olajat. Három kilónyi repcéből hidegen sajtolással egy liternyi olaj nyerhető, amely egyenértékű a hagyományos gázolajjal. Ennek ára - a repce kilóját ötven forinttal számolva - százötven forint. A visszamaradó préselvény, a derce értékes takarmányként szarvasmarhákkal feletethető, ennek árát levonva az olajéból jön ki a literenkénti 70 forintos önköltség.

Az igazgató elmondta: a dízelmotorokhoz háromszázezer forintos költséggel hozzáépíthető egy előmelegítő berendezés, ennek alkalmazásával használni tudják a biodízelt, amellyel - főként traktorok esetében - a családi gazdálkodók üzemanyagköltségei leszoríthatók lennének. Ezáltal növekedhetne versenyképességük az EU-s piacokon.

Csakhogy a jelenlegi jogszabályok szerint, míg a vegyi beavatkozással gyártható biodízel olaj után fizetendő jövedéki adó nagy részét az őstermelők visszaigényelhetik, addig a kedvezmény az egyszerűbben - akár minden háztáji gazdaságban - előállítható, üzemanyagként felhasznált repceolajra jelenleg nem vonatkozik.

Az osztrák gazdaságok 11 százaléka már bioüzem

A biogazdálkodást népszerűsítő program ausztriai sikereiről adott számot szeptember 9-én Bécsben Josef Pröll mezőgazdasági miniszter, aki szerint Ausztria az EU-tagok rangsorában az élen foglal helyet a bioüzemek lakosságra vetített számát tekintve. A 2002. szeptemberében a mezőgazdasági minisztérium, az AMA piackutató intézet, valamint az EU finanszírozásával indított népszerűsítő program eredményeként Ausztriában 30 százalékkal növekedett a bioelőállítású élelmiszerek forgalma, jóllehet, ezek fogyasztói ára magasabb a hagyományos termékeknél. A biogazdaságokban előállított hús átlagos fogyasztói ára például 54 százalékkal, a tejé pedig 14 százalékkal magasabb a hagyományos módon előállítottnál. 2002. első négy hónapjában a biotermékek lakossági vásárlásának az értéke 49,8 millió euró volt, ez év első négy hónapjában már 65 millió euró, a biokenyérfajták nélkül. Ennek alapján a bioélelmiszerekre kiadott lakossági összeg ebben az évben várhatóan 195 millió eurót ér majd el. A múlt esztendő végén Ausztriában 19.826 bioüzemet tartottak nyilván, ez a gazdaságok 11 százaléka. A biológiai módszerekkel hasznosított mezőgazdasági területek nagysága (legelők nélkül) az összes mezőgazdasági terület 13,5 százaléka.

Gabonaszövetség: vontatott az intervenciós áru kiszállítása

Vontatottan halad Magyarországról az intervenciós gabonakészlet kiszállítása nyilatkozta szeptember 9-én Makay György, a Gabonaszövetség főtitkára. Magyarország 1,5 millió tonna intervenciós gabona kiszállítására kapott lehetőséget az EU-tól. Ez úgy oszlik meg, hogy Magyarország összesen 500 ezer tonnát raktározhat át Spanyolországba és Portugáliába, 500 ezer tonnát szállíthat az unió belső piacára, és 500 ezer tonnát harmadik országokba exportra.

A szakember közölte: Portugáliába még nem kezdődött meg a magyar készlet áttárolása, viszont egy magyar pályázó 8.968 tonna intervenciós búza Spanyolországba való áttárolására nyert pályázatot 63 euró tonnánkénti áron.

Az unió belpiacára való szállításra magyar pályázatot még csak néhány ezer tonna kukorica szállítására fogadtak el. A belpiacra ugyanis főként kukoricát lehet szállítani, tonnánként 104 euró feletti áron. Magyarországról - egy legfrissebben elfogadott pályázat eredményeként - 12.200 tonna intervenciós búzát lehet kivinni harmadik országba 91,02 eurós tonnánkénti áron. Ehhez még tonnánként 0-36 euró fuvartámogatás is jár az úgynevezett uniós kilépési pontokig.

Makay György ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az olajárrobbanás lényegében a fuvarköltségeket is felrobbantotta, átlagosan mintegy 30 százalékkal emelte meg őket.

A gabonaszövetség főtitkára jelezte, hogy a szabadpiaci kukorica kelendő áru, és havonta mintegy 150-200 ezer tonna hagyja el az országot. A készletek csökkenésével, mivel ótermésű kukoricáról van szó, a kiszállítás üteme lelassult.

A tavalyinál rosszabb a termés vöröshagymából

A csapadékos nyár és a vetésterület jelentős csökkenése miatt a tavalyinál rosszabb a termés vöröshagymából - mondta Joó Sándor, a Hagyma Terméktanács elnökségi tagja szeptember 9-én, a XV. Makói Nemzetközi Hagymafesztiválon.

Az elmúlt évben csúcstermés volt vöröshagymából egész Európában és Magyarországon is, így az idei év tavaszánkilogrammonként 10 forint körüli áron is lehetett kapni a zöldségből. 2005-ben a vetésterület mérete 3200 hektár volt, 30-40 százalékkal csökkent a tavalyihoz képest. Májusban még a közepesnél jobb termésre lehetett számítani, azonban a rendkívül csapadékos nyár - Makó térségében 150 milliméter eső esett - komoly gondokat okozott. A hagyma mennyisége a vártnál 30 százalékkal kevesebb, s a minőség sem a legkiválóbb. Európa más térségeiben sem sokkal jobb a helyzet, Hollandiában és Németországban is hosszú ideig víz alatt álltak a hagymaföldek.

Az átvételi árak jelenleg Makó környékén 35-40 forint környékén állandósultak, sok függ azonban más magyarországi területek termésétől, amelyet később takarítanak be. A makói hagyma 90 százalékát az elmúlt húsz évben főként szárítva értékesítették, főként Nyugat-Európában levesgyáraknak. Ez az értékesítési forma azonban visszaszorulóban van, mivel a kilónkénti 3,5-4 eurós árnál olcsóbban lehet beszerezni nem sokkal rosszabb minőségű szárított vöröshagymát Egyiptomból, Indiából és Kínából - közölte a szakember.

Joó Sándor szerint a kilábalást az jelentheti, ha a makói hagyma prémiumtermékként jelenhet meg a piacon. Az egyedi földrajzi árujelzővel védett zöldséget válogatva, minőségi csomagolásban kezdték el árusítani.

MAGOSZ gabonasegély Csángóföldre

Mintegy 140 tonna, hét kamionnyi gabonaszállítmányt indított útnak segélyként a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) szeptember 12-én Budapestről Csángóföldre, a romániai Bákó megyébe. A kamionok a fővárosból a Felvonulási térről indultak útnak Nagylak felé nem sokkal délután három óra után. A teherautókon a dunántúli gazdák takarmánybúzáját szállítják a rászorulóknak - mondta Jakab István, a Magosz elnöke a segélyszállítmány indulását megelőzően.

Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője arról beszélt, hogy a víznél is nagyobb úr a szeretet és ennek megnyilvánulásaként értékelte a magyar gazdák segítségnyújtását a rászorult csángóföldi társaiknak.

Sipos Jenő, a vám- és pénzügyőrség szóvivője arról beszélt, hogy a szállítmányt a VPOP ellátta minden szükséges papírral és így várhatóan a magyar-román határ átlépése is könnyű lesz.

Obreczán Ferenc, a Magosz főtitkára elmondta: a szállítmány értéke mintegy 2-2,5 millió forint. Hozzátette: felhívjaa gazdák figyelmét arra, hogy az ottani károsultaknak most leginkább pénzre volna szüksége, ezért a Magosz a leginkább ilyen adományokat vár. Ezeket az adományokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat segítségével juttatják el a rászorultaknak.

A termelőnek érje meg a mezőgazdasággal foglalkozni

Mindent el fogok követni, hogy a termelőnek megérje a mezőgazdasággal foglalkozni, hiszen három hónappal ezelőtt még én is agrártermelő voltam - mondta a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szeptember 14-én Bábolnán, a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről tartott előadásán, 150 fős hallgatósága előtt.

Ez az ország agrárország, és ezt egyértelműen kimondja a 100 lépés program agrárfejezeti része - jelentette ki Gráf József. A mezőgazdasággal foglalkozó hét lépés többsége az állattenyésztés régi súlyának visszaállításával foglalkozik. A növénytermesztés-állattenyésztés 53-47 százalékos arányát a lehető legrövidebb idő alatt egyharmad növénytermesztés és kétharmad állattenyésztés arányra kell visszaállítani.

A miniszter közölte, apró eredmény, de sikerült az idei aratásnál a termést úgy letárolni, hogy közben egy éves takarmány- és élelmiszerszükséglet, 8 millió tonna már bent volt a magtárakban.

A búza helyzete után lassan a bor is helyére kerül, a helyzet normalizálásához ki kell vonni a piacról másfél millió hektoliter bort. A tárca ötszázezer literre kényszerlepárlást kért, ugyanekkora nagyságrenddel növelheti a fogyasztást a hamis bor kiszorítása, és egyeztetés folyik a szakmai szervezetekkel ötezer hektár kivágásáról. A miniszter hozzátette, hogy a bor jövedéki adójának eltörlése és benthagyása az ágazatban szintén erősíti a termék piaci pozícióit.

Bábolnáról szólva Gráf József elmondta, ez a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb traumája. Ami történt, az törvényszerű volt, tette hozzá, mert egy évtizedek óta folytatott rossz gazdasági gondolkodás eredménye. Megfogalmazása szerint a végelszámolás finiséhez érkezett, információi szerint marad itt egy olyan üzem, ami a helyiek megélhetését biztosítja.

80 milliárd forintnyi AVOP támogatásról már van döntés

Az AVOP-ból már több mint 80 milliárd forint elbírált pályázatokkal le van kötve - mondta Pásztohy András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára szeptember 15-én Csátalján. A határ menti településen tartott fórumon az államtitkár kiemelte, hogy a sok sikeres pályázat következményeként a pályázatok befogadását június végén le kellett állítani, mert addig több mint 150 milliárd forint igény érkezett be.

Pásztohy András szerint az európai uniós csatlakozásra nem volt igazán felkészülve a gazdatársadalom, amelyben a politikának is komoly a felelősége. Komoly hátrányként érinti a magyar gazdákat, hogy csak a támogatások 25 százalékát kapják meg egyelőre.

A csatlakozás előtti konszolidációs időszakról szólva kiemelte, hogy közel 400 milliárd forint hitel lehetőséghez jutottak a gazdák. 2004-ben a mezőgazdasági import 24 százalékkal bővült, miközben csak hat százalékkal nőtt az export. Az eredmény ennek ellenére pozitív, mert három milliárd forint összegű export ellenében csak 1,8 milliárd forintot tett ki az élelmiszerimport. Számítások szerint 60 milliárd forint eredménnyel zárta 2004-et a mezőgazdaság.

Az államtitkár beszámolt arról, hogy 2005-ben felgyorsult a területalapú támogatások igénybevétele, és rengeteg jó pályázat érkezett be a hivatalokhoz. Kiemelte, hogy a kormányzatnak már nem a konszolidáció a feladata az agráriumban, hanem a versenyképesség segítése.

Az állattenyésztést segítendő, a környezetvédelmi beruházásokat 2010-2013-ig el szeretné a kormányzat halasztani, a százszázalékos támogatások megérkezéséig. Az államtitkár elmondta, hogy ezt Brüsszel elvileg támogatja. Az állattenyésztés költségeinek támogatásával tovább szeretnék segíteni az ágazat versenyképességét.

Új földosztó- és földértékesítő program meghirdetését tervezi a kormány

Új földosztó- és földértékesítő program meghirdetését tervezi a kormány - jelentette be Gyurcsány Ferenc szeptember 24-én Battonyán, a nyugdíjas és civil szervezetek országos találkozóján.

A miniszterelnök szerint a Nemzeti Földalapban több százezer hektár föld van állami tulajdonban, s eljött az ideje annak, hogy kis parcellákon gazdálkodó gazdák és vállalkozók „ilyen-olyan módon, hosszú-hosszú hitelekkel is támogatva hozzájuthassanak több földhöz”. „Ne osszunk újra földet a magyar gazdának, hogy versenyképesebb, eredményesebb legyen, hogy jobban meg tudjon küzdeni a külföldi gazdákkal?” - tette fel a kérdést.

„Új földosztás kell Magyarországon, új földosztás- és földértékesítő programot kell hirdetni, hogy a gazda azt lássa, van perspektíva, van jövő és meg fogjuk hirdetni ezt a programot” - mondta Gyurcsány Ferenc. A több mint tízezres hallgatósága előtt a miniszterelnök a szociális földprogram szükségessége mellet érvelt. Mint mondta, azok, akiknek nincsen pénzük, kellő anyagi tehetségük, kis darabka föld birtokában legalább azt megtermelnék, ami ahhoz kell, hogy a családjuk éljen, hogy „ne keljen burgonyát, zöldséget venni, hogy legyen egy kis kukorica az állatoknak”. A miniszterelnök szerinta szociális földprogram meghirdetése ezreknek és tízezreknek nyújtana megélhetést.

Gráf József a gazdák földhöz jutásának felgyorsítását azzal indokolta, hogy már csak hat év van hátra addig, hogy a külföldiek is vásárolhatnak földet Magyarországon. Szerinte, ha nem indul be a program, „kiszorulhatunk a saját földjeinkről”. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a három éve letelepedett, agrártevékenységet folytató külföldiek már most is vásárolhatnak földet. Gráf József hozzáfűzte: már csak azért is sietni kell a földprogrammal, mert Brüsszel az EU-csatlakozást követő harmadik évben felülvizsgálja és akár módosíthatja a hét évre kialkudott, külföldiek földvásárlására vonatkozó moratóriumot.

A miniszter kifejtette, hogy a magánszemélyek földvásárlását20-30 éves futamidejű, 3,5 százalékos kamatú hitellel segíti a kormány. Földet abból a jelenleg 50 ezer hektárnyi területből lehet megszerezni, amelyet a kormány a földet életjáradékért program keretében vásárolt fel. Gráf József hangoztatta, hogy a kormányzat földprogramja nem gazdasági, hanem szociális tevékenység. Megjegyezte, hogy a földszerzés másik típusa állattartó telepek számára áll rendelkezésre. Ezek a telepek kedvező feltételek mellett, hosszú lejáratú haszonbérleti szerződésekkel szerezhetnek földet.

Elkezdődik az Agrár-környezetvédelmi támogatások kifizetése

Agrár-környezetvédelmi támogatásokból több mint 25 ezer igénylő évente összesen 44 milliárd forintban részesül öt éven keresztül - mondta Gombos András, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára szeptember 27-én Budapesten. Az államtitkár jelezte, hogy a természetbarát termelést 1,5 millió hektáron elősegítő program első évi támogatásait várhatóan október 10. és január 10. között kapják meg az arra jogosultak. A következő 44 milliárd forinthoz jövő tavasszal, legkésőbb nyáron jutnak hozzá a gazdák.

Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter közölte: a tavaly októberben beadott, az idén július végéig elbírált agrár-környezetvédelmi pályázatoknál egy héten belül befejeződik a kötelező helyszíni ellenőrzés és megindulhat a támogatás folyósítása. Az ellenőrzést az EU írja elő a támogatásra jogosultak 8 százalékánál vizsgálva azt, hogy valóban képesek-e a környezetvédelmi vállalásokat teljesíteni.

Gombos András elmondta: az eredetileg mintegy 20 milliárd forintos éves kerettel tervezett agrár-környezetvédelmi program keretösszege úgy duplázódott meg, hogy a pályázatok iránt tapasztalt élénk érdeklődést követően a Nemzeti Vidékfejlesztési Terven belül átcsoportosításokat hajtottak végre a kevésbé népszerű pályázati jogcímek rovására. Az agrár-környezetvédelmi programba új gazdák egyelőre csak akkor léphetnek be, ha abból valaki kiesik. Új belépőkre jelentősebb számban 2007. után lehet számítani, amikor új hét éves uniós költségvetési időszak kezdődik. Egyelőre keretösszegek erre az időszakra még nem ismertek, de az EU közösségi agrárpolitikájának változását figyelemmel kísérve szinte biztosra vehető, hogy nem csökken, hanem nő az agrár-környezetvédelem támogatottsága. Brüsszeli szándékok szerint az agrár-környezetvédelmi támogatások agrártámogatásokon belüli 16 százalékos aránya 24-25 százalékra emelkedik.

Az államtitkár reményei szerint 2007-től annyival bővül az agrár-környezetvédelem támogatottsága, hogy a támogatott kör kibővítésével a jelenleg a programba vont 1,5 millió hektár 300 ezer hektárral növelhetővé válik.

Gráf József értékelése szerint az agrár-környezetvédelem a leginkább ígéretes uniós társfinanszírozású program, hiszen egyben támogatja a termeléstés a természet megőrzését. Gombos András hozzátette, hogy az agrár-környezetvédelemnél csak 20 százalék a nemzeti finanszírozási hányad, 80 százalékot az EU áll, mégpedig előfinanszírozási formában.

(forrás: MTI, sajtóközlemények)










Top 100 Best Websites Monitored by: InternetSeer - Web Site Monitoring

powered by Pointernet-DB Kft.

E-mail:pointernet@axelero.hu