AGRÁRÁGAZAT, Mezőgazdasági havilap 2005 Március
HIRDETÉS-ON-LINE
INGATLAN
UTAZÁS
LOVAGLÁS
KUTYA
MEZŐGAZDASÁG
FORUM
REGISZTRÁCIÓ
MAGAZIN
ÚJSÁGOK
TARTALOM
CÉGINFORMÁCIÓ
e-mail: pointernet@axelero.hu



Lapzártától lapzártáig
LEADER+
Nemzeti sertés program
Aktuális növényvédelem
Mezőgazdasági erőgépek,traktorok kiválasztása
A cukorrépa gyomirtása
Első gépkiállítás és -vásár az Agroker Kft...

A tápanyagellátás és a termésminőség összefüggése...

Az MGBSZ által javasolt 2005. I. félévi szolgáltatási tarifák
Hullámpapírlemez: volt, van … és még több lesz
Csomagolástechnika a borászatban
Csapadékvíz hasznosítása az öntözésben
Rendszerváltás az öntözésben I.
Az öntözés a hatékony gazdálkodás biztosítéka
A versenyképesség aktuális kérdései a magyar hústermékpályán
MINŐSÉG PIRAMIS AZ ÉLELMISZERIPARBAN
A tárolás, a marketing és a logisztika...
A struccok rendellenes viselkedéséről…
Európai Mikotoxin Szeminárium Sorozat az Alltech szervezésében
Aktuális kutya-témák
Egyszerű és elnyűhetetlen
Lovardák, istállók tervezése, építése

Lovardák, istállók tervezése, építése

Növénysávok, térközök

A növénysáv szélessége az egysoros, nyírott sövény esetében a magasságtól
függően kb. 1 m lehet. A természetesen növekvő, ritkán nyírott sövényre legalább 3 m széles helyet számítsunk. A dombokon, zajcsökkentőül ültetett növényzet szélessége 510 m legyen, és lehetőleg sűrűn elágazó fajtákat válasszunk e célra.

A növények közötti távolság egysoros sövények esetében a fajtól függően 5060 cm, a szabadon növekedő sövényeknél a növényzet magassá

gához igazodva 12 m. Itt 35 évbe telik, mire az állomány zárttá válik. Kis koronájú fákat egymástól 56, nagy lombkoronájúakat 610 m távolságra ültessünk.

Az ültetés ideje, ápolás és környezetvédelem

Az időjárástól függően november végétől április ülte thetünk. Az ültetési gödör kétszer olyan széles legyen, mint a gyökértörzs.

A fiatal ültetvényeket fakerítéssel vagy villanypásztorral védjük a megrágás ellen. Az első években a növényeket szárazság idején öntözni kell, mégpedig inkább ritkán, de annál kia dósabban: a talaj 2040 cm mélységig nedvesedjen át.

A harmadik évtől a nyírás hozzájárul a sövény sűrűsödéséhez, ezáltal jobb fészkelési lehetőséget teremt a madaraknak. A madárvédelemnek különösen a tüskés növények (galagonya, magyal, kökény stb.) telepítésével kedvezhetünk. A nyírás legkedvezőbb időpontja március első fele, ilyenkor ugyanis még egyszerű a munka a csupasz fán, és a madarak költését sem zavarjuk.

Az üregben költő és félig üregben költő madárfajok számára helyezzünk ki fészekodút (pl. csűr, fedeles lovarda teteje alá a gyöngybagoly számára), a denevéreknek pedig fészkelő- és alvóládákat. Gondozásukat bízzuk a helyi madárvédő egyesület egyik tagjára vagy a lovarda személyzete, illetve állandó vendégei közül egy megbízható „szakértőre”.

A term észetes állapotában meghagyott vadvirágos rétek, tavak esetében is igaz: a kis terület is több, mint a semmi; egy halom rőzse is sok állatfaj, rovarok, kisemlősök (pl. sün) élettere lehet.

Természetes akadályok

A természetes akadályok (mászatók, kisebb do mbok, völgyek, kis ugrások) a szabadban való nyugodt viselkedésre tanítják a lovast és a lovat. Az egyenlőtlen talajon
nő a biztonságérzetük és javul az egyensúly is. Mivel a lovak ilyen helyeken könnyebben feloldódnak, hátuk és hátulsó lábuk izomzata erős ödik, és ügyességük is fokozódik.

A természetes akadályok illeszkedjenek harmonikusan a terepviszonyokhoz. A meglévő terepegyenetlenségeket (föld-hányásokat, árkokat, facsoportokat, lejtőket) igen jól kihasználhatjuk. Ilyenek híján maguk is kialakíthatunk természetes akadályokat, amelyek építésénél tartsuk szem előtt a szilárdságot és a megfelelő elhelyezést is, hogy évekig használhatók maradjanak.

Az akadályoknak egyenes vonalban rálovagolhatóknak kell lenniük, hogy miután túljutottunk rajtuk, harmonikusan folytathassuk a lovaglást. A vonalvezetésnek ütemes, folyamatos vágtázást kell lehetővé tennie. Elhelyezésük lehetőleg olyan legyen, hogy természetes akadályainkat kisebb tereplovagló vagy E, illetve A kategóriájú tereplovagló stílusverseny rendezésekor i s felhasználhassuk.








A helyes elrendezés egyaránt megfelel a tájalakítási és a sportszakmai követelményeknek, célszerű tehát tapasztalt terepépítő szakember tanácsát kérni az építés/telepítés előtt. Nem érdemes a kivitelezésen takarékoskodni.

Az alábbi akadályok mindenképpen legyenek meg:
strapabíró, több oldalról megközelíthető, esetleg lépcsősen
kiképzett (64. ábra) földhányás,
benk (64. ábra),
vizes akadály,
különböző szélességű, nyitott és fedett árkok (65. ábra),
különféle vastagságú, rendszertelenül elhelyezett fatörzsek.
A helyviszonyoknak megfelelően szóba jöhet még:
főként sík terepen fontos a hullámpálya,
mélybeugrások, felugrások,
Pullvermann-árok (65. ábra),
árkokhoz vagy földhányásokhoz csatlakozó akadályok,
egyéb, különlege
sen célzott rálovaglást igénylő akadályok (pl. V akadályok, juhkarám stb.).
a a hely nem túl tágas, az akadályokat úgy építsük, hogy mindkét oldalról ugrathassunk.

Az építés módjai és anyagai

A természetes akadályok legyenek meghívóak, de impozánsak, ma sszívak és ellenállók, hiszen jelentős terhelést (eső, fagy, szárazság, taposás) kell elviselniük.

Az alap- és a felső vonal jól felismerhető legyen, hiszen alap-elv: minél masszívabb, annál biztonságosabb.

A természetes akadályok minél szélesebbek, 45 m- esek legyenek, és építsünk hozzájuk kitörőt (telepíthetünk e célból növényeket) is.

A hosszú élettartamú akadályok leghelyesebb, ha keményfából (pl. kiszáradt
tölgyből) készülnek. A függőleges tartóoszlopokat mélyen beásva, szilárdan rögzítsük, egymástól való távolságuk a talajtól és az akadály jellegétől függően legfeljebb 3 m legyen. Az oszlopok felső végének egy vonalba kell esnie az akadály felső vonalával, és nem lehetnek éles sarkai vagy szélei.

A vizesárkok, irish benkek, földhányások és hasonló akadályok ne legyenek négyzetes alaprajzúak, jobb pl. az ovális, a vese vagy trapéz formájú kialakítás. Minthogy az ilyen akadályok sokoldalúan kihasználhatók, többféle változatukat is telepíthetjük, pl. állványos részekkel kiegészítve.

Ahol összeköttetésül csavarokat vagy menetes rudakat alkalmazunk, ezeket védjük a korróziótól. A szögek vagy csavarok feje semmiképpen sem állhat ki, mert sérülést okozhatnak.

Az újonnan kialakított akadályt addig nem vehetjük használatba, amíg a talaja le nem ülepedett és a növ ényzete kellőképpen meg nem gyökerezett.

Teraszok, benkek, „coffin”-ek

Kialakításuknál fontos, hogy

a szélek, illetve a fel- és leugrások stabilak és jól felismerhetők legyenek,

a függőleges oszlopokat a talajtól függően, masszívan rögzítsük,

az ala pépítményt (apró kavics, vízáteresztő anyaggal, esetleg vékony betonnal, törmelékkel vagy kövekkel kiegészítve) az építéskor rétegenként megfelelően tömörítsük, nehogy később megsüllyedjen,

a távolságokat helyesen méretezzük; a szokásos távolságokból (3, 5 m, 7,5 m) a fel- és leugrásoknál az akadály magasságától függően 0,51,0 m-t kell levonni.

Vizes akadályok

Építésükkor a többi akadály telepítésénél felsoroltakon kívül lényeges szempontok az alábbiak.

Azok a vizes akadályok, amelyekbe bele kell ugratni , legalább 7 m szélesek legyenek. A vizesárkokat 3 m szélességig úgy kell elhelyezni, hogy át is ugrathassunk rajtuk. Ne telepítsünk 3 és 7 m közötti szélességű vizes akadályokat, mert az ilyen méretezés megzavarja a lovakat.

Legalább az egyik oldalt úgy képezzük ki, hogy ugrás nélkül is könnyedén ki- és belovagolhassunk.

Fontos a talaj minősége, terhelhetősége és egyenletessége (ne legyenek benne lyukak), valamint hogy ne álljon ki belőle semmi, ami sérülést okozhatna.

A vizesárkokat rendszerint fóliával s zigetelik. Efölött mészzúzalékhomok keverék vagy kvarchomokkal felszórt, gondosan rögzített műanyag szőnyeg szolgálja a csúszásmentesítést.

A vizes akadály esetleges víztelenítéséről és túlfolyásának elvezetéséről előre gondoskodni kell, hogy a vízmélység egyenletes, 3040 cm-es legyen, és a karbantartás se okozzon gondot.

Az egyéb célokra szolgáló vizes akadályok edzéskor előnyösen kombinálhatók az 1,02,5 m széles vizesárokkal.

Állványok

A stabil, hordozható, a terepbe illő és eltérő nagyságú állványok (amelyekre két példát a 66. ábrán láthatunk) lehetővé teszik az állandó akadályokkal felszerelt lovaglópályák tetszés szerinti változtatását.

Természetes akadályok a versenypályákon

Ha a versenypálya kellően tágas, természetes akadályokat is építhetünk rá

. E megoldás ismert példája az aacheni és a warendorfi (67. és 68. ábra), valamint a remek faállományú wiesbadeni pálya, továbbá a hamburgi derby pályája.






A vágtapálya

A galopp-pálya az egész lovarda vagy a legelő, a karám és a lovaglópálya körül vezetve nemcsak a versenyző lovasok edzésekor tehet jó szolgálatot, hanem a szabadidőlovasok is szívesen használják, amikor a szabadban kívánnak lovagolni. Megfelelő hely a tereplovaglás változatosabbá tételére, a lovak könnyű ügetésben való feloldására a lovaglópályán végzett munka vagy sétálásra megerőltetés után.

Társadalmi élet a lovardában

A lovarda vendégeinek igényeiről és arról, hogy ezeknek hogyan tegyünk eleget, már esett szó. Ha van hozzá helyünk, alakítsunk ki olyan területeket, ahol a látogatók pihenh etnek, beszélgethetnek, a gyerekek játszhatnak.

A lovaglás szabadidős tevékenység. A lovarda törzsvendégeinek vagy a település lakóinak közösségében kellemes légkört teremthetnek az évszakonként változó, ló nélküli rendezvények, pl. a farsangi bál, az „öre g fiúk” klubja vagy a közös grillezések. Meleg, nyári estéken sokszor szívesen ülnek össze kisebb társaságok, hogy a lovakról beszélgessenek.

A lovarda a nem lovaglók számára is legyen nyitott és vonzó, a település életében fontos szerepet játszó hely. A közösség számára a rendezvényeken kívül vonzóvá tehetjük

hintával, homokozóval, fából készült játékokkal felszerelt játszótér,

strapabíró gyepfelület (focimeccsek, sátorozás, íjászat vagy csak hancúrozás céljára),

pingpongasztalok,

grillsütő hely,

futópálya

kialakításával.

Tisztelt Olvasóink! A könyv leközlése a végéhez érkezett, a hátralévő két fejezet: a lovaglóutak ill. a fontosabb építészeti jogszabályok gyűjteménye a könyvben részletesen megtalálható (a könyv beszerzési lehetőségeit lásd az a lábbiakban).

Forrás: Mezőgazda Kiadó:
LOVASAKADÉMIA 9.
LOVARDÁK, ISTÁLLÓK TERVEZÉSE, ÉPÍTÉSE c. könyv.

A könyv kapható a KÖNYVISTÁLLÓBAN,
megrendelhető: Mezőgazda Kiadó,
1165 Bp.,
Koronafürt u. 44.
Lev. cím: 1631 Bp., Pf. 16.
T.: 407-1020, F.: 407-1020/32
E-mail: mezomark@axelero.hu











Top 100 Best Websites Monitored by: InternetSeer - Web Site Monitoring

powered by Pointernet-DB Kft.

E-mail:pointernet@axelero.hu