AGRÁRÁGAZAT, Mezőgazdasági havilap 2005 Március
HIRDETÉS-ON-LINE
INGATLAN
UTAZÁS
LOVAGLÁS
KUTYA
MEZŐGAZDASÁG
FORUM
REGISZTRÁCIÓ
MAGAZIN
ÚJSÁGOK
TARTALOM
CÉGINFORMÁCIÓ
e-mail: pointernet@axelero.hu



Lapzártától lapzártáig
LEADER+
Nemzeti sertés program
Aktuális növényvédelem
Mezőgazdasági erőgépek,traktorok kiválasztása
A cukorrépa gyomirtása
Első gépkiállítás és -vásár az Agroker Kft...

A tápanyagellátás és a termésminőség összefüggése...

Az MGBSZ által javasolt 2005. I. félévi szolgáltatási tarifák
Hullámpapírlemez: volt, van … és még több lesz
Csomagolástechnika a borászatban
Csapadékvíz hasznosítása az öntözésben
Rendszerváltás az öntözésben I.
Az öntözés a hatékony gazdálkodás biztosítéka
A versenyképesség aktuális kérdései a magyar hústermékpályán
MINŐSÉG PIRAMIS AZ ÉLELMISZERIPARBAN
A tárolás, a marketing és a logisztika...
A struccok rendellenes viselkedéséről…
Európai Mikotoxin Szeminárium Sorozat az Alltech szervezésében
Aktuális kutya-témák
Egyszerű és elnyűhetetlen
Lovardák, istállók tervezése, építése

A cukorrépa gyomirtása

Napjainkban a cukorrépa vetésterülete folyamatosan csökken, a termesztés koncentrálódik. A jövedelmezőség növelésének útja a termesztés intenzívebbé tétele, valamint a termés minőségének fokozása mellett nagyobb cukorhozamok elérése. Az intenzív cukorrépa-termesztés meghatározó eleme a tenyészidőszak végéig tartó gyommentes növényállomány biztosítása, amely ma már elképzelhetetlen vegyszeres gyomirtás nélkül.




Köztudott, hogy gyomosodásra egyik legérzékenyebb kultúrnövényünk a cukorré pa, ezért a megfelelő időpontban elvégzett gyomirtásnak meghatározó a jelentősége. Ellenben a megkésett vagy el nem végzett kezelések esetében - kísérleti adatok és sajnos gyakorlati tapasztalatok mutatják, hogy - a terméskiesés akár a 80-90%-ot is elérheti.

A cukorrépában elsősorban a kora tavaszi gyomosodás veszélye nagy, miután a növény kezdeti növekedési erélye kicsi. Ekkor elsősorban az ősszel és kora tavasszal csírázó T 2-es életformájú gyomfajok, mint pl. a ragadós galaj (Galium aparine) vagy a nagy széltippan (Apera spica-venti) megjelenésére kell számítanunk. Május közepétől, június elejétől a répa levélzete gyorsan nő és a gyomelnyomó hatása javul. A vetésekben fajszámban és borításban a gyökértarackosok és a nyárutói egyévesek jelentősek, azonban a répatermesztők számára a legnagyobb kihívást a magról kelő és az évelő kétszikű gyomok irtása jelenti.A T4-es életforma csoport tagjai közül a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), a libatopfélék (Chenopodium spp.) és a disznóparéjfélék (Amaranthus spp.) a jelentősek.

Agrotechnikai védekezés

Az agrotechnikai védekezésnek feltétlen nagy szerepet tulajdonítunk a cukorrépa gyomirtásában. Itt elsősorban a megfelelő tábla kiválasztása, az optimális időintervallumot magában foglaló vetésváltás, a kiváló minőségű talajelőkészítés, vetés valamint az ideális
tőszám beállítása nyújt hatékony segítséget.

Mindenekelőtt, a megfelelő termőterület megválasztása során messzemenően legyünk tekintettel a később alkalmazandó gyomirtási mód/ok megválasztására is. Ugyanis, ha a gyomirtást kizárólag herbicidek alkalmazásával kívánjuk megoldani, figyelembe kell venni, hogy egyes gyomok, pl. amelyek rendszertanilag rokonságban állnak a cukorrépával (libatopfélék családjának fajai, pl. Chenopodium album), ott a hasonló szervezeti felépítés és anyagcsere nehezítik a herbicid-szelektivitás érvényesülését. Ezen kívül nagy gondot okozhat a nehezen irtható fajok közül az apró szulák (Convolvulus arvensis) vagy a mezei acat (Cirsium arvense) is.

Ha a gyomproblémát mechanikai védekezéssel kombinált vegyszeres kezelésekkel akarjuk megoldani, akkor tulajdonképpen valamelyest korrigálhatjuk a kemikáliák használatából eredő hiányosságokat, ill. a vegyszerekkel nehezen irtható, valamint a herbicidrezisztens gyomok pusztítását. Arra azonban mindenképpen ügyeljünk, hogy a területen ne forduljanak elő mélyen gyökerező évelő egy- és kétszikű fajok, hiszen a gyomirtásra engedélyezett szerek általában csak a magról kelő gyomnövények ellen hatékonyak.

A vetésváltás helyes betartásával szintén jelentős, gyomirtásból eredő költség takarítható meg. A répatermesztésre alkalmas területen a vetésváltást úgy kell megtervezni, hogy legalább 3-5 évvel előre kijelöljük, hogy a következő években mely területen kerül elvetésre a répa. A megelőző kultúrák gyomirtását pedig úgy tervezzük meg, hogy a nehezen irtható, magról kelő és az évelő gyomnövények ellen már az előveteményben hatékonyan tudjunk védekezni. Tapasztalatok alapján a cukorrépa legjobb előveteménye az őszi kalászos gabona. A gabona gyomirtása során - szükség esetén - pedig feltétlen alkalmazzunk hormonhatású herbicideket az évelő kétszikű gyomok irtására. Azonban cukorrépa utóvetemény előtt lehetőleg kerüljük a Glean, Logran, Balance készítmények használatát. Az elővetemény megválasztásánál ügyeljünk arra is, hogy cukorrépában a napraforgó (Helianthus annuus) árvakelés jelenléte meglehetősen nagy problémákat indukálhat, ugyanis irtása rendkívüli módon megnöveli a termelési költségeket.

Még az agrotechnikai tényezőknél maradva megemlíthető, hogy a kultúrnövény állománysűrűsége szintén determináns tényező a gyomfertőzöttség alakulásában, hiszen így, a „termelő irányításával” szabályozható a kultúrnövény-gyomnövény közötti kompetíció. Cukorrépában a hektáronkénti optimális tőszám 85.000 és 115.000 csíra/ha kö zötti, nyilvánvalóan a terület klimatikus és hidrológiai adottságainak figyelembevételével alakul a meghatározott intervallumon belül.

Sajnos gazdasági kényszerre hivatkozva gyakran megfeledkezünk a fentebb említett alapvető agrotechnikai előírások betartásáról, ezzel azonban jelentősen emelkednek a növényvédelem költségei, illetve csökken a védekezések hatékonysága.

Mechanikai védekezés

A cukorrépa növényápolásának hagyományos módja a gépi kultivátorozás. Erre általában akkor van szükség, ha a használt gyomirtó szerek hatása nem kielégítő. Alkalmazásuk kizárólagosan a tenyészidő elejére korlátozódik. Öntözött viszonyok között a cserepesedett talajt a gyomosodástól függetlenül kultivátorozni kell. Ezen kívül a kézi kapálás is szóba jöhet, de - tekintettel a táblák nagyságára és a kézi munkaerő igényre - szintén csak a vegyszeres védekezés kiegészítő műveleteként alkalmazható.

„Biotechnológiai védekezés”

Napjainkban igen nagy erőfeszítések folynak a biotechnológiai kutatások, valamint a cukorrépa-nemesítés területén. A (közel)jövő szempontjából igen perspektivikusnak ígérkeznek a génmódosított (GMO) cukorrépafajták. E cukorrépafajták kialakításának jelentősége a herbicidrezisztenciában betöltött szerepük miatt kiemelkedő. Két nagy csoportba sorolhatók: egyrész t glifozátra, másrészt pedig glufozinát-ammóniumra rezisztens fajtákat tudunk elkülöníteni. Mind a glifozát, mind pedig a glufozinát-ammónium csak a mesterségesen beépített rezisztenciával nem rendelkező növények zöld részeivel érintkezve fejti ki hatását. Hazánk gyomviszonyait ismerve e herbicidrezisztens fajták gyomszabályozási technológiáját valószínűleg a két
időpontban végzett osztott kezelések fogják adni.

Vegyszeres védekezés

A cukorrépa vegyszeres gyomirtási technológiái két nagy csoportra oszthatók:

(1) Pre- és (általában két) posztemergens kezelésre alapozott technológia. Ez egy igen hatékony gyomszabályozási metódus, ugyanis a preemergens kezelésekkel biztosítjuk a kezdeti akadálytalan fejlődést, és a posztemergens kezeléseknek már csekélyebb számú és bizonyos mértékig meggyengített gyomokkal kell felvenniük a harcot.




(2) Csak posztemergens kezelésekre alapozott gyomirtási rendszer. E posztkezelések során igen nagy szerepet kap a helyes agrotechnika, a megfelelő színvonalú gépesítettség, valamint a kezelések pontos időzítése. Ugyanis az alapkezelés elhagyása az esetek többségében igen kockázatos. A posztemergensen alkalmazott herbicidkombináció összeállításánál az első kezelés esetén a szelektivitás, a másodiknál a hatékonyság, míg a harmadiknál a tartamhatás legyen a legfőbb szempont.

A cukorrépa kezdeti fejlődése során (két lombleveles állapottól a vegetáció nyolcadik hetéig) igen érzékenyen reagál a gyomirtó szeres kezelésre. Ezért ekkor törekedni kell a legszelektívebb gyomirtási technológia kiválasztására, a szegetális gyomvegetációhoz adaptált gyomirtási rendszer alkalmazására, valamint a kultúrnövény teljes lombzáródásáig tartó herbicidhatás biztosítására. A kereskedelemben kapható készítmények helyes megválasztásával a cukorrépa fejlődésének első szakaszában a gyomirtás biztonságosan megoldható. Nagyobb gondot jelent viszont a kései gyomosodás, ami alapvetően nem a termés mennyiségére, hanem a betakarítógépek munkájára van kedvezőtlen kihatással. Olyan eljárást célszerű így tehát választani, amely a tenyészidőszak végéig megakadályozza a gyomok kifejlődését.

A herbicid hatóanyag megválasztását - a gyomfertőzöttségtől függően - döntően a termőterület talajadottságai határozzák meg. Ezek figyelembevételével laza, humuszszegény talajon lenacil (ADOL 80 WP, VENZAR) hatóanyagú készítményeket lehetőleg ne alkalmazzunk alapkezelésre. Helyette a kloridazon (PYRAMIN WP, BETOXON F 430, BUREX 430 SC) vagy a metamitron (GOLTIX 70 WP, METRON STEFES, METAMITON 500 SC) hatóanyagok javasolhatók. A lenacilt inkább állománykezeléssel juttassuk ki, kombinációban. Eredményre vezethetnek azok az eljárások is, amelyekkel csak az egyszikűek ellen védekezünk metolaklór (DUAL 960), propizoklór (PROPONIT 840 EC) hatóanyagú készítmény valamelyikével és a kétszikű gyomokat posztemergensen irtjuk ki.

A magról kelő egy- és kétszikűekkel fertőzött cukorrépatáblákon a Dual 960 EC 2,2-2,5 l/ha + Goltix 70 WP 2,0-3,0 kg/ha (erősebben fertőzött területeken a nagyobb dózis) kezelés elvégzése javasolt. A posztemergensen alkalmazott készítményeket a gyomfajoktól függően kell megválasztani, ám tapasztalatok szerint legtöbbször csak több hatóanyag kombinációjától várható megfelelő hatékonyság. A közönséges kakaslábfű (Echinocloa crus-galli) ellen posztemergensen gyökérváltás fenofázisban a Pantera 0,8 l/ha, vagy a Furore Super 1,0 l/ha-os dózisa kiváló hatékonyságú.

A posztemergens kezelések lehetőséget biztosítanak a napraforgó-árvakelések elleni védekezésre is. A 3,6-diklór-pikolinsav készítménye, a LONTREL 300, a napraforgó 2-4 leveles állapotában jó hatást biztosít, keverhetősége korlátozott, ezért általában önmagában kell kijuttatni.

A magról kelő kétszikű gyomok ellen kiváló hatású a fenmedifam hatóanyag. A gyomnövények levelein szívódik fel, s a gyomok szikleveles fejlettségétől a 4 lombleveles állapotig ad kielégítő eredményt. Különösen száraz évjáratokban nagy a jelentősége.

A hatékonyságot szem előtt tartva azonban nem hagyható figyelmen kívül az egyes herbicidek kultúrnövényre gyakorolt fitotoxicitása sem, amely jelentősen befolyásolhatja a cukorrépa későbbi fejlődését. Tapasztalatok szerint 2 leveles répában 5-7 napos eltéréssel, fél-fél adagú dózisban alkalmazhatjuk károsodás nélkül a herbicideket. A répa 2-4 leveles fejlettségekor általában az egy-hatóanyagúak engedélyezett dózisban, a kombináció továbbra is csökkentett dózisban alkalmazható. A répa 4-6 leveles fejlettségétől alkalmas az engedélyezett dózisok elviselésére károsodás nélkül.

A preemergensen alkalmazott kombinációs partnerek közül a Dual 960 EC és a posztemergensen használt Betanal Progress Of engedélyezett dózisai eltérő mértékben ugyan, de gátolják a cukorrépa fejlődését. Ugyanakkor a Goltix 70 WG 1,0 kg/ha + Safari 30 g/ha + Betanal 16 1,0 l/ha kombináció igen enyhe fitotoxicitása a gyakorlat számára rendkívül kedvező.

Számos kísérlet folyik jelenleg a költség- és környezetterhelés-csökkentő gyomszabályozási eljárások eszközrendszerének bővítésére a cukorrépában. Ennek megfelelően megállapítható, hogy egyes készítmények alkalmasak hatásfokozókkal való dóziscsökkentésre. Kiemelkedő a Safari egyszikű-, a FLIRT, és a Goltix kétszikűirtó hatást fokozó reakciója.

Racskó József

DE ATC SZAFI











Top 100 Best Websites Monitored by: InternetSeer - Web Site Monitoring

powered by Pointernet-DB Kft.

E-mail:pointernet@axelero.hu