AGRÁRÁGAZAT, Mezőgazdasági havilap 2005 Február
HIRDETÉS-ON-LINE
INGATLAN
UTAZÁS
LOVAGLÁS
KUTYA
MEZŐGAZDASÁG
FORUM
REGISZTRÁCIÓ
MAGAZIN
ÚJSÁGOK
TARTALOM
CÉGINFORMÁCIÓ
e-mail: pointernet@axelero.hu





A kukorica és a napraforgó termesztése - Melléklet

Lapzártától lapzártáig
AZ EURO-ÖKO FARM PROJEKT PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA
Fókuszban az élelmiszerbiztonság
Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT):
MINŐSÉG NAGYOBB HASZONNAL!
Aktuális növényvédelem
MANITOU-boly Bólyban

A „LEG-ek kiállítása” Hódmezővásárhelyen

A szántás munkaeszköze: az eke
Növényvédő szerrel szennyezet...
Borbetegségek, borhibák és kezelésük
A szőlő gyomirtása
Az akác termesztésének és felhasználásának sajátosságai
Acélváz szerkezetes építési mód
LOVARDÁK, ISTÁLLÓK TERVEZÉSE, ÉPÍTÉSE XV.
MAGYARORSZÁGON ELSŐKÉNT
Mobil konténer mezőgazdasági termékek csomagolására
Malacok kokcidiózisa
Struccos vagy?

Aktuális növényvédelem

A tél eddig elkényeztetett bennünket. Január közepéig nem volt keményebb fagy, és a rövidebb nappalok ellenére is sok volt a napsütéses órák száma. Szobanövényeink is jól érezhetik magukat a fűtött szobában, mégis sokan panaszkodnak, hogy sárgulnak a levelek, foltosodnak, lehullanak. A bajok eredete legtöbbször élettani okokra vezethetők vissza. A fény szerepe télen megnő, hiszen az ablak mellett elhelyezett növények is csak a külső fény felét kapják, a szoba belsejében a tizedét. A „pótmegvilágítás” a szoba normál izzóinak felkapcsolásával nem megoldott, mivel a fényigényt (800-1200 lux) 2-3 db 100 wattos égő 1,5 méterre elhelyezve biztosítaná négyzetméterenként. A hagyományos izzók fénytartománya sem a
legkedvezőbb a növényeknek, erre a rövidhullámot kibocsátó fénycsövek alkalmasak. Gondoskodni kell arról, hogy az alsó és oldalsó leveleket is érje fény, mert annak hiányában a levelek lehullanak. A mesterséges fény a megvilágítással növeli az esztétikai hatást. A belső térben elhelye
zett növények szépségét fokozza, de ha nem a növény igényét vesszük figyelembe, a túlzott, tartós megvilágítás is sárgulást
(klorózist) okoz.

Nagyon lényeges a fűtés és szellőztetés. A hőingadozás kedvezőtlen hatást gyakorol a növény anyagcseréjére, így károsodás lép fel a légzés és a csökkent asszimiláció következtében. A mérsékelt égövi növények a hőingadozást jobban elviselik, sőt a nappali és éjszakai változásokat igénylik is. A trópusi fajok általában a hőmérsékletváltozásokra érzékenyebbek. A téli időszakban a növények hőoptimumát figyelembe kell venni, ez a hidegházi növényeknél 8-12 oC, a mérsékeltháziaknál 12-18 oC, és a melegháziaknál 18-22 oC. A téli egyenletes hőmérséklet a növény számára fűtéssel biztosítható, természetesen az ember igénye szerint. Ezért ez határozza meg, hogy a belső, az ember tartózkodására szolgáló helyen milyen növényeket nevelhetünk. Ez általában 18-22 oC. A kedvező cirkuláció érdekében a fűtőtesteket általában az ablakok alatt helyezik el. A növény számára is az ablak közelsége az ideális. A két érdek összeegyeztetésénél, az ablak melletti növényelhelyezésre többféle megoldás lehetséges. A friss, tiszta levegőre a növénynek ugyanúgy szüksége van, mint az embernek. Télen inkább a déli órákban szellőztessünk, nyáron reggel. Ilyenkor vigyázni kell arra, hogy a növények ne legyenek az ablak-ajtó vonalában, ne kapjanak huzatot, ugyanis a huzat sok „rejtélyes” betegség okozója, mint a sárgulás, levélhullás.

A központi- és távfűtéses lakásokban a levegő páratartalma igen alacsony,
t
úlságosan száraz a levegő. Ezt meg lehet szüntetni különféle párologtatók elhelyezésével, vagy a növénytartó tálcákban szétterített, állandóan nedvesen tartott kavicsréteggel. (A párásabb levegő az ember számára is jobb hatású.) A páraigényes növényeknek a szükséges párát túlöntözéssel nem biztosíthatjuk. A növények ugyanis több vizet párologtatnak el, mint amennyit fel képesek venni. A túlöntözéssel csupán gyökérfulladást idézhetünk elő, azáltal, hogy a talajból kiszorítja a levegőt. Ezért van szükség a párologtatásra.

A tápanyag-ellátási zavarokat több kedvezőtlen hatás válthatja ki: a növények túlöntözése vagy gyakori kiszáradása, a különféle tápanyaghiány, a túl tömörödött talaj stb. A tünetek legtöbbször a fiatal leveleken jelentkeznek. Az erek közötti rész kivilágosodik, később a növény elsárgul, a virágképződés elmarad, a levelek lehullanak. A kezdeti tünetek jelentkezésekor ültessük át a növényt az igénye szerinti talajba, és ha lehetséges, lágy vízzel öntözzük, a csapvíz legtöbb helyen sok vasat és káros sókat tartalmaz.




Az élettani megbetegedések mellett természetesen az élő károsítók is megjelennek. A vírusos megbetegedések tünetei igen változatosak. A leveleken mozaikszerű, halványabb, sötétebb foltok keletkeznek, a virágszárak is tarkák, foltosak.
Erős fertőzésnél a levelek és a virágok torzulnak, (
mozaikvírus), mások levélsodródást, fodrosodást rövidszártagúságot, törpülést okoznak. Kémiai védekezés, gyógyítás jelenleg a vírusok ellen nincs. A megelőzés érdekében fontos az egészséges, fertőzésmentes magvak, és egyéb szaporítóanyagok használata. A betegséget levéltetvek, tripszek, molytetvek, fonálférgek terjesztik. Ezt kell megakadályozni az ellenük való védekezéssel.

A baktériumok közül a gyökérgolyva daganatszerű burjánzásokat idéz elő a gyökereken, ezzel gátolja annak működését. A növény lankad, hervad. A beteg növényeket azonnal meg kell semmisíteni. A baktériumos levélfoltosodás tünetei nedves környezetben jelentkeznek. A leveleken nyálkás foltok keletkeznek, melyek később összefolyhatnak, és a szárra, virágokra is átterjedhetnek. A fertőzött növényi részeket el kell távolítani. A növények levelét tartsuk szárazon, a hőmérséklet és a páratartalom viszonylag alacsony legyen. Megelőző védelmet adnak a rézhidroxid- és rézszulfát készítmények, valamint a Kasumin 2 L. A kondícióerősítők is növelik az ellenállóságot. Az edénynyaláb parazita baktériumok eltömítik a növények edénynyalábjait. Azok barnára elszíneződnek, a növény szára lágy, puha állományú lesz, és teljesen elfeketedik. Ezt megelőzően a levelek sárgulnak, fonnyadnak, elhalnak. A beteg növényeket meg kell semmisíteni.

A gombák is okoznak fonnyadásos, hervadásos betegséget, amit megelőzhetünk talajfertőtlenítéssel (pl.: Perocin (Zineb), Dithane, Fundazol, Previcur), illetve az ezekből készített oldatok belocsolásával. Bizonyos gombák levélfoltosodást okoznak (Alternária, Ascochyta, Septoria stb. fajok). A lisztharmat, a rozsdák, a szürkepenész is gyakori betegségokozók. A gazdaboltokban ezek ellen a szerek széles skálája megtalálható.

A károsító állatok közül az ugróvillások a nyirkos, tömődött talajt kedvelik. A 3-4 mm nagyságú, fehér ugráló állatok megrágják a gyökérnyaki részeket és a talajfelszínhez közeli gyökereket. A talajt szárazon kell tartani, a felső réteget ki kell cserélni.

Bizonyos esetekben a gyökératkák (a gyökereken, hagymákon, gumókon rágásnyomok, barna rágcsálékkal teli járatok, a járatokban és a hagymák pikkelylevelei között pedig kb. 1 mm nagyságú állatok láthatók) és gyökértetvek (a növények gyengén fejlődnek, az alsó levelek sárgulnak, a gyökereken vagy a gyökérnyakon, illetve a cserepek belső oldalán fehéres viaszszálakba beágyazott tetvek találhatók) felszaporodhatnak. A talajlakók ellen a lakásban semmiképp se használjunk talajfertőtlenítő granulátumokat (mint pl. a Basudin), mert ezek gázai a légtérbe kerülve mérgezőek. Tavasszal, ha már a szabadba kitehetjük, vagy kiültethetjük a növényt, akkor már alkalmazható ez a módszer. A fonálférgek közül a gyökérgubacs- és a cisztaképző-fonálférgek a gyökereket károsítják. A gubacsoktól a gyökér koloncos lesz, a növény sárgul, sínylődik. A gyengén fejlődő, lankadó növények elpusztuló gyökerein barna, 1,5-2 mm-es gömböcskék találhatók. Ezek a ciszták a fonálféreg megkeményedett bőrű, tojásokkal teli nőstényei.




A levélfonálféreg kártétele nyomán az erek által határolt levélszövet először sárgás,
később barna lesz, majd feketén elhal. A fertőzés az egész levélre kiterjedhet. A
szárfonálféreg szívogatása nyomán a növények rövid ízközűek lesznek, gyengén
fejlődnek, a föld feletti részek vastagodnak, torzulnak. A hagymás növények pikkelylevelei üvegesednek, megkeményednek, egy részük megbarnul. Hatékony védekezés a lakásban a fonálférgek ellen nincs, a növényeket azonnal meg kell semmisíteni.

A tripszek szívogatása nyomán a sejtek belseje levegővel telik meg, ezáltal a szívásnyom a leveleken, virágokon kezdetben ezüstös, később a szövetelhalással sárgás majd barnás lesz. A kocsány alatti szívogatások nyomán a virág torzul, féloldalas lesz. A károsodott helyeken apró, fekete ürülékszemcsék találhatók. A tripszek áttetszők, zöldesek, 1,5-2 mm nagyságúak. A kifejlett alakok szárnyasok. Bizonyos fejlődési stádiumnál lehúzódnak a talajba, ez nehezíti a védekezést. A 3-4 mm nagyságú, fehér molytetű, vagy liszteske gyorsan felszaporodik, és szívogatása nyomán a levelek, hajtások, virágok torzulnak. A levéltetvekhez hasonlóan (melyek szintén a szívogatásukkal károsítanak) ragadós mézharmatot választanak ki, amin később a korompenész megtelepedve fekete bevonatot képez. A viaszos vagy gyapjas pajzstetvek is választanak ki mézharmatot. A jelenség oka, hogy ezek a szívogatók a sejt anyagából teljes egészében a fehérjéket hasznosítják, a bekerülő szénhidrát (cukor) felesleget pedig kiválasztják. Az elpusztult állatok pajzsai nem potyognak le a levelektől, hajtásokról, így az eredményes védekezés után is csúfítják a növényeket.

A takácsatkák szívogatása nyomán, a leveleken apró sárgás, majd később barna foltok láthatók. A levelek elsárgulnak, lehullanak. A levélfonákon nagyítóval jól láthatók a 0,6-0,7 mm nagyságú, pókszerű állatok.

A védekezéseknél néhány fontos szabályt okvetlenül be kell tartani! Miután megállapítottuk a betegséget, kártevőt, a gazdaboltokban tanácsot kérhetünk a védekezésre. Sok környezetbar át szer van forgalomban. Pl: Fito-Dueci, Coni WG, Trichodex WP, Bio-Sect (Spray), Chess 25 WP, Vape aerosol, Vectafid, Fito-Insect stb.

Csak az engedélyezett szereket használjuk!

A szerek csomagolóburkolatán lévő utasításokat mindig olvassuk el, és tartsu k be!

Konyhában, étkezőben, gyerekszobában ne permetezzünk!

Permetlé készítéséhez használjunk esővizet, vagy forralás után lehűtött csapvizet! A kemény víz foltokat okoz a leveleken.

Annyi permetlevet készítsünk, amit el is használunk!

A permetlé egyenletesen fedje a levél színét és fonákát, de a virágra ne kerüljön!

Ne akarjuk megfürdetni a permetszerben a növényt, ha már megcsurog a permetlé, az már sok. A szakszerűtlen felhasználás perzselést okozhat.

Az aeroszolokat nem szabad túl közelről szórni, mert különösen a fiatal leveleken és a virágszirmokon perzseléses, barna foltok keletkezhetnek.

Kassai Miklós

BKKM-i NTSz












Top 100 Best Websites Monitored by: InternetSeer - Web Site Monitoring

powered by Pointernet-DB Kft.

E-mail:pointernet@axelero.hu