FVM-reagálás az EU bizottsági jelentésére
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vezetése reálisnak tartja az Európai Unió Bizottságának országértékelését és az agráriumot ért kritikákat is - hangoztatta Németh Imre, a tárca vezetője az unió országjelentését kommentálva, november 7-i sajtótájékoztatóján, Budapesten.
A miniszter megjegyezte: a kritikák megfelelő tükröt tartanak az ágazat elé ahhoz, hogy a hátralévő feladatokat sikeresen el lehessen végezni. Németh Imre kijelentette: ezeket a teendőket a csatlakozásig, azaz jövő év május 1-jéig el is végzik.
Jelezte: az agrártárca a csatlakozási feladatokkal összefüggésben eddig mintegy 12 milliárd forintot használt fel, és fordított a feladatok megoldására. A programok teljes végrehajtásához azonban még további több mint 5 milliárd forintra lesz szükség.
Az országértékelésben Magyarországot csupán két mezőgazdasági területen lehet elmarasztalni. Ez a kifizető ügynökség felállításában tapasztalható lemaradás, valamint az élelmiszeripari üzemekre vonatkozó közegészségügyi követelmények nem maradéktalan teljesítése.
Németh Imre szerint ugyanis a kifizető ügynökség működésével összefüggő informatikai problémák az MVH működéséhez kapcsolódnak, ezt pedig külön említi az országértékelés, mint hiányosságot. A vidékfejlesztési intézkedések végrehajtására való felkészülés is megtörtént, bár a miniszter elismerte, hogy az ehhez szükséges programot a határidő lejárta után kapták meg Brüsszelben.
Németh Imre aláhúzta: a mezőgazdaság felkészítésére csak az utóbbi, mintegy másfél évben történtek érdemi lépések. Ennek alátámasztására Szanyi Tibor, a tárca politikai államtitkára idézte az 1998-2002 között kiadott országjelentések mezőgazdaságra vonatkozó kitételeit. Az értékelés 1998-ban a mezőgazdaságban jelentős haladást látott szükségesnek. Egy évvel később pedig már lassú haladást állapított meg.
Az ezredfordulón a bizottság megfogalmazása szerint az intézményi kapacitások erősítését a lassú döntéshozatal hátráltatta. Egy évvel később a bizottsági jelentés azt tartalmazta, hogy Magyarország még nem hozta meg a szükséges hivatalos döntéseket. Tavaly júniusban a szakértők úgy értékelték, hogy Magyarországon a helyzet kritikus, a tagjelölt országok között Magyarország a csatlakozáshoz szükséges mezőgazdasági rendszerek kiépítésében az utolsó helyen áll és kétséges, hogy ezek a csatlakozásra elkészülhetnek-e, de meg kell próbálkozni az intézményeket működőképes állapotba hozni.
A múlt év októberében az országértékelésben a mezőgazdaság helyzetével foglalkozó rész azt tartalmazta, hogy a szükséges döntéseket azonnal meg kell hozni és késedelem nélkül anyagi fedezetet is biztosítani kell ezek végrehajtásához.
Szanyi Tibor utalt arra, hogy a mostani helyzetértékelés a 2002 őszén kiadott országjelentéshez képest elmozdulást regisztrál.
A sajtótájékoztatón jelen volt Benedek Fülöp közigazgatási államtitkár, aki az őszi munkák állásáról adott tájékoztatást. Beszámolt arról, hogy hamarosan befejeződik az őszi betakarítás. November első dekádjára a kukorica és a cukorrépa kivételével gyakorlatilag az egész ország területén befejezték a betakarítási munkákat. A betakarítással egy időben, jó ütemben halad az őszi magágy előkészítése. A tervezett 1,7 millió hektáron 96 százalékban fejeződtek be a talajelőkészítési munkák. A betakarítási feladatok mellett az őszi búza kivételével többségében elvégezték az őszi árpa és a tritikálé vetését. Az őszi vetést tekintve 1,5 millió hektáron kell elvégezni a munkát.
Az államtitkár szólt arról is, hogy felgyorsult a földet életjáradékért program végrehajtása. Az év végéig várhatóan kétezer szerződést kötnek meg, amelynek alapján havonta 60-80 millió forint életjáradék kifizetésére számíthatnak a jogosultak.
Újságírói kérdésre válaszolva Németh Imre leszögezte, hogy a miniszterelnöktől nem először kapott olyan határidős feladatot, amit teljesítenie kell. Aláhúzta: "Számomra egyértelmű, hogy átlagos munkabírással és teljesítménnyel nem lehet senki kormánytag. Az adott feladat elvégzéséhez is további rendkívüli erőfeszítésre van szükség. Jövő év májusában pedig meglátjuk, hol tartunk". Az agrártárca vezetője a lemondásával kapcsolatos híreszteléseket is cáfolta, mondván: "Nem szoktam megfutamodni a feladatok elől".
Az agrárminiszter szintén újságírói kérdésre elmondta: tervezik a gazdák számára a csatlakozási hitelcsomag bevezetését a jövő év elején. Ez mintegy 100 milliárd forintot foglalna magába, 50 százalékos kamattámogatással és 70-80 százalékos állami garanciavállalással lehetne igénybe venni.
Fischler a reform mellett
A következő közösségi költségvetési időszakra, azaz a 2007-2013 közötti évekre az Európai Uniónak egyszerűsítenie kell a vidékfejlesztés jelenlegi támogatási rendszerét - jelentette ki november 12-én Salzburgban Franz Fischler mezőgazdasági főbiztos.
A mezőgazdaság és a vidék még mindig nagy gazdasági terület, de a támogatási rendszere egyszerűsítését és a támogatás növelését nem csak ezért, és a tíz új csatlakozó ország miatt kell végrehajtani, hanem a munkanélküliség csökkentése és a szegény agrárkörzetek elnéptelenedésének megelőzésé érdekében is. A nevezett támogatás már évi 43 milliárd euró összegű, de a rendszer igen éles bírálatokat kap nehézkessége, bonyolultsága, bürokratikussága miatt.
Százmilliárdos kedvezményes hitel az agrártermelőknek
Várhatóan jövő év elején indul az a 100 milliárd forintos kedvezményes hitelprogram, amelynek előkészítésén jelenleg is dolgoznak az agrártárcánál - nyilatkozta Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter november 18-án.
A kedvezményes hitelt az agrárgazdálkodók a jövő évben azért vehetnék igénybe, mert az európai uniós csatlakozást követően csak "fáziskéséssel" juthatnak hozzá a közösség szabályai miatt a támogatásokhoz. Ezt az időt kívánják áthidalni a kedvezményes kölcsönnel. A hitel futamideje 5-10 év lenne, forrása 100 milliárd forint, amit 5 százalékos kamattámogatással és mintegy 70 százalékos kezességvállalás mellett vehetnének fel az igénylők. A hitellel a forgótőke feltöltését, a szerkezetváltást, valamint az agrárfejlesztési célok megvalósítását kívánja szolgálni az agrárkormányzat. A hitelt több bank is folyósítaná, ezek közül az egyik a Magyar Fejlesztési Bank volna.
Németh Imre az unió agrárminiszteri értekezletéről
A takarmányozást és az élelmiszer-ellenőrzést, valamint a juh- és a kecskeazonosítást várhatóan 2006. január 1-jétől új uniós rendelet szabályozza. Erről Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter november 18-án azt követően nyilatkozott, hogy hazaérkezett az Európai Unió legutóbbi mezőgazdasági miniszteri értekezletéről, Brüsszelből. A rendelettervezetek azért kerültek a miniszteri testület elé, mivel az unió bizottsága kellő időt kívánt hagyni a tagállamok számára a felkészüléshez. A takarmányozásról és az élelmiszer-ellenőrzésről szóló Európa tanácsi rendelettervezet lényege, hogy a hatósági ellenőrzéseket kiterjesszék valamennyi élelmiszerre, a növényi eredetűekre is, továbbá a takarmányok teljes körére. Így egységes rendszer alakulna ki, amelynek nyomán megvalósulna az ellenőrzés a termőföldtől az asztalig, a teljes termékpályán. A rendelet értelmében még a piacokon is lehetne ellenőrizni. A miniszter szerint vita abban alakult ki az agrártárcák vezetői között, hogy teljesen harmonizált legyen-e a rendelet vagy egyes ügyek nemzeti hatáskörben maradjanak. A magyar álláspont az volt, hogy az ellenőrzési normák legyenek egységesek, de a vizsgálati díjak, valamint a szankciók és azok mértéke maradjon nemzeti hatáskör.
A juh- és kecskeazonosítás új rendszerének bevezetése azért szükséges, hogy a járványos állat-megbetegedések előfordulásakor az állatokat egyedenként és gazdaságonként meg lehessen különböztetni. Emellett a szállításnak is nyomon követhetőnek kell lennie. A tervezett elektronikus azonosító rendszert akkor kellene bevezetni, ha egy-egy tagállamban a juhok, illetve a kecskék száma meghaladja az 500 ezret.
A magyar álláspont e tekintetben az volt, hogy az új rendszer bevezetése igen drága, mintegy négyszerese a jelenleginek, ám akkor elfogadható, ha annak költségeit az EU finanszírozza.
A miniszterek tárgyaltak egy újabb reformcsomag keretében a dohány-, a gyapot- és az olívaolaj-termelésről. E növények esetében is elszakítják a támogatásokat a termeléstől. Magyarországot elsősorban a dohánytermesztés érinti, ugyanis mintegy 10 ezer ember él e növény termesztéséből és feldolgozásából. Magyarország az EU déli tagállamainak álláspontját támogatta, miszerint a termelés és a támogatás szétválasztása csak oly mértékben elfogadható, amely még nem jár a termelés megszüntetésével.
A cukorrépa-termesztés szintén napirendre került annak kapcsán, hogy az EU-ban a cukor ára háromszorosa, mint a világpiaci ár. Ezért az unió sokallja azt a támogatást, amit a cukorexporthoz adnia kell. A piac megreformálására több elképzelés is a miniszterek elé került. Így például az, hogy a cukoripari rendtartás változzon meg 2006. június 30-tól úgy, hogy csökkentik az árakat a kvóták hosszabb távú leépítése mellett. Ez úgy valósulna meg, hogy az unió vizsgálná a termelők és térségek versenyképességét is.
Szóba került továbbá a cukorpiac teljes liberalizációja, ám Németh Imre szerint ez azzal járna, hogy az EU-ban megszűnhetne a cukortermelés, mivel a cukornádból előállított cukor lényegesen olcsóbb a répacukornál.
A húsexport növekedését várják Kiskunfélegyházán
A kiskunfélegyházi Hungary Meat Kft. az európai uniós csatlakozás után növekvő sertés- és marhahús exportra számít - tudtuk meg Jankó Ferenctől, a cég vezérigazgatójától november 18-án, abból az alkalomból, hogy a Hungary Meat tulajdonosa és vezetése szerződéses partnerei számára tájékoztatót tartott a cég jövő évi terveiről. Mintegy 100 partner, köztük beszállítók vettek részt a találkozón.
A vezérigazgató, aki egyben a Magyar Húsipari Szövetség elnöke, emlékeztetett arra, hogy a cég olasz tulajdonosa, Piero Pini 6 évvel ezelőtt, zöldmezős beruházás keretében Közép-Európa egyik legmodernebb vágóhídját építette fel Kiskunfélegyházán.
A társaság sertés- és marhavágást és -darabolást végez, termelésének 80 százaléka exportra megy. Az utóbbi három évben folyamatosan nőtt az árbevétel, az idén eléri a 12 milliárd forintot. A múlt évhez viszonyítva az idén csaknem duplájára nő a sertésvágás darabszáma. Az elmúlt évben 173 ezer darab sertést vágtak, az idén már 300 ezret. A következő évben 400 ezer darab sertés levágását tervezik, de az olasz tulajdonos 500 ezer darab sertés vágására és értékesítésére számít. Ez függ a termelői képességtől és a magyar partnerek szállítóképességétől. Sajnos vannak annak is jelei, hogy a sertéstermelés kissé visszaesik - mondta a vezérigazgató.
A cég termékei a távol-keleti piacok közül Japánba, Dél-Koreába és Tajvanra is eljutnak. Nagy mennyiségű terméket szállítanak a spanyol piacra, Olaszországba és a környező országokba is.
A termelőket hátrányosan érintette, hogy az idén Magyarországon túlkínálat volt sertéshúsból. A Hungary Meat Kft. vásárolta fel ebben az időszakban a legtöbb sertést, mert biztos piacokkal rendelkezik - tette hozzá a vezérigazgató.
A partnertalálkozón a cégtulajdonos, Piero Pini elmondta, hogy a csatlakozás után a marhahús exportjára vonatkozó kvóta változása kedvező lesz Magyarország számára. Ezért a 2003-ban levágott 3 ezer szarvasmarhával szemben a jövő évben 10 ezer levágását tervezik, amelynek döntő hányada exportra megy. Elmondta még, hogy a csatlakozás után Magyarországon is stabilabbak lesznek az árak, mert az unióban mértéknek számító holland árakhoz igazodnak.
Zádori László, a Hús Terméktanács titkára a partnertalálkozón arról beszélt, hogy az előrejelzések szerint a jövő évben 270-280 forintos átlag felvásárlási árral lehet számolni. Ez a hús előállításának önköltsége körül lesz, ezért Magyarországon is működnie kell az ártámogatási rendszernek. Az Európai Unió több államában is támogatják a hústermelést, igaz, nem árkiegészítést adnak, hanem költségcsökkentési támogatást. Példaként említette a hatósági állatorvosi vizsgálatot, amely Magyarországon is jelentősen növeli a termék árát.
Költségvetési támogatások
Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága november 19-i ülésén támogatta az EU-támogatások felhasználását elősegítő és a hátrányos helyzetű térségek javára történő átcsoportosításokat.
A testület támogatta azokat a módosító indítványokat, amelyek a közösségi támogatások területére, illetve a hátrányos helyzetű térségek érdekében történő átcsoportosításokra vonatkoznak. Magda Sándor elmondta, hogy szeretnék, ha a hátrányos helyzetű térségekbe átcsoportosított összegek segítenék a szerkezetátalakítást a mezőgazdaságban, függetlenül attól, hogy ezek az összegek nem kimondottan agrárjellegű fejlesztéseket szolgálnak.
A bizottság támogatta a kormány ellenében, hogy Baranya megyében a jégelhárítás kapjon jövőre is támogatást, mert a gazdaságok az önbiztosításból eleinte még nem tudják ezt a tevékenységet finanszírozni.
A testület általános vitára alkalmasnak találta a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényjavaslatot. A kormány képviselője hangsúlyozta, hogy az európai uniós jogharmonizáció valósul meg a törvényjavaslatban. Magda Sándor elmondta azt is, hogy a törvény elfogadását követően lehetővé válik a kannás borok forgalmazásának hatékonyabb ellenőrzése.
A vitában Font Sándor (MDF) kifogásolta, hogy a bérfőzésre vonatkozó szabályok az uniós szöveg hibás fordítása miatt kedvezőtlenül változnak. Font Sándor elmondta, hogy jelenleg a 18 évet betöltött magánszemély bérfőzés esetén 100 liter 50 alkoholfokos pálinkát főzethet kedvezményes adóval. Ezt az uniós egyeztetés során - a képviselő szerint értelmezési és fordítási hiba miatt - úgy változtatták meg, hogy 50 hektoliterfok helyett - ami 100 liter 50 alkoholfokos pálinkát jelent - 50 litert írtak, így a 100 liter lefőzhető mennyiség helyett csak 50 liter lesz lefőzhető kedvezményesen gyümölcstermesztő háztartásonként. A képviselő szerint vita várható a gyümölcstermesztő háztartások értelmezéséről is.
A bizottság támogatta, hogy jövő februártól minden általános iskolás kapjon tejet az iskolába járás időszakában.
Háromezer tonna étkezési alma Oroszországba
Háromezer tonna magyar étkezési alma Oroszországba szállításáról írt alá szerződést a Terméktanács megbízásából az Eurofrukt Kft. november 19-én Budapesten. A szerződést azt követően kötötték, hogy Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára és Alekszandr Baburin, Moszkva főváros kormányának élelmiszertartalékokat felügyelő minisztere tárgyalást folytatott Budapesten a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről. Az aláírás után Szanyi Tibor elmondta, hogy dinamikusan nő az Oroszországba irányuló magyar agrártermékek exportja, ezen belül jelentős hányad Moszkvába megy. Az FVM adatai szerint az Oroszországba irányuló magyar agrártermékek 2001-ben 159,1 millió dollárt, 2002-ben 166,6 millió dollárt tettek ki. Az idén az első nyolc hónapban 105,5 millió dollár magyar agrárterméket exportáltak Oroszországba, ami 15 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest.
Szanyi Tibor emlékeztetett arra, hogy a tárca rendszeres tárgyalásokat folytat az orosz partnerekkel, és ennek eredményeként korábban már ötezer tonna étkezési alma oroszországi exportjáról írtak alá megállapodást. Az idén hatvan ezer tonna étkezési alma termett Magyarországon, a most aláírt megállapodás értelmében ennek öt százalékát értékesítik.
Szanyi Tibor utalt arra, hogy Magyarország európai uniós tagságát követően a világ legnagyobb egységes belső piacához csatlakozik, és az ezen kívüli kereskedelem adja majd az exportot-importot. Az államtitkár szerint az Oroszországba irányuló almaszállítások dinamikus növekedése beindult, a magyar alma visszatért az orosz piacra.
A jövőben a magyar baromfi oroszországi exportjának elősegítésére kell a hangsúlyt helyezni. A minisztérium ezt a kérdést komplex módon kívánja kezelni, vagyis ösztönzi, hogy magyar cégek szerepet vállaljanak oroszországi baromfiüzemek felépítésében, korszerűsítésében. A baromfiágazat oroszországi exportjának elősegítése azért is fontos, mert a csatlakozást követően ez az ágazat nagy kihívások elé néz. Magyar-orosz szakértői csoport vizsgálja az export bővítésének lehetőségét, és várhatóan jövő év január 16-a körül, Berlinben a Grünewoche szakkiállításon elvi keretmegállapodást lehet majd aláírni a baromfiexportról.
Megállapodás a Tej Terméktanács és az FVM között
Együttműködési megállapodást kötött november 20-án a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) és a Tej Terméktanács a tejpiaci feszültségek enyhítésére. A megállapodást Benedek Fülöp, a tárca közigazgatási államtitkára és Kis Pál István, a terméktanács elnöke írta alá Budapesten.
Kis Pál István az aláírást megelőzően elmondta: a megállapodás szerint az FVM egy 20 millió literes intervenciós felvásárlást hirdet meg. E szerint a meghatározott mennyiségű tejet vajjá, tejporrá alakítják. Benedek Fülöp szerint a jelenlegi becslések alapján ezzel a beavatkozással rövid távon kezelni lehet a felesleget. A megállapodás szerint a szaktárca legfeljebb 1,1 milliárd forint erejéig biztosít forrást a helyzet kezelésére. A felvásárolt tejkvóta értékesítéséből származó árbevételnek a felvásárlás nettó értékén felüli részét a terméktanács az Európai Unió csatlakozási alapjának feltöltésére használja fel. "Erről sürgősen, a kvóta értékesítési pályázat meghirdetésével egyidejűleg intézkedik"- áll a megállapodásban.
A szerződés szerint az FVM az állami kvóta értékesítési pályázatok beadási határidejét követően megteremti a jogszabályi feltételeit annak, hogy a terméktanács legfeljebb 20 millió liter ipari felhasználású tejkvóta értékesítésére az FVM-mel egyeztetett módon pályázatot tehessen közzé. Az így értékesítésre kerülő kvóta 2004. április 1-jétől használható fel. A megállapodásban szerepel az is, hogy a szaktárca a felvásárolt tejkvóta értékesítési pályázata során az oktatási intézmények kvótaigényét literenként 25 forintos nettó áron elégíti ki. Az uniós csatlakozásig tartó időszak, illetve a csatlakozás utáni helyzetet egy későbbi megbeszélés alapján kívánják megoldani.
A Tej Terméktanács szeptember végi közgyűlésén döntött arról, hogy a válsághelyzet elkerülése érdekében mind a termelők, mind a feldolgozók 3-3 forintot fizetnek be a szervezet intervenciós kasszájába, ez mintegy 3 milliárd forintot tesz ki. A terméktanács szándéka szerint a létrehozott alap és az FVM 1,1 milliárd forintos hozzájárulása segítségével kezelhetővé válik a tejfelesleg.
Szőlészeti-borászati támogatások
A szőlészeti ágazat az európai uniós csatlakozás kedvezményezettje lesz, hiszen a jövő év december 1-jétől a szőlőtermelők utólagos finanszírozásban, hektáronként 17 ezer forint uniós támogatásra számíthatnak - közölte Németh Imre miniszter november 20-án, Kecskeméten. A szaktárca vezetője az öt megye területén működő Duna Borrégió tanácskozásán vett részt. Németh Imre hozzátette: ilyen támogatást a jelenlegi tagországok szőlőtermesztői egyelőre nem kapnak. Az uniós tagországokénál kedvezőbb lehetőséggel a magyar szőlőtermesztők azért élhetnek, mert a kormány az úgynevezett standard támogatások helyett (ami a termék után jár) az összevont terület alapú kifizetés módját választotta.
A miniszter elmondta, Magyarországon jelenleg 4 millió 470 ezer hektáron termelnek szőlőt, 120 ezer hegyközségi tag van az országban, 25 ezer szőlőfelvásárló, 13 ezer egyszerűsített boradó raktár és félezer nagy boradó raktár. A csatlakozás után a piac nyitott lesz, ami azt jelenti a magyar szőlő- és borágazat számára, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a marketingre, mindenekelőtt az eredetvédelemre. Megjegyezte: az egész világon magasabb árat fizetnek az eredetvédett borokért.
A támogatások kifizetéséhez szükséges regisztráció jó ütemben halad, eddig a termelőknek már mintegy 50 százaléka regisztráltatta magát. A támogatások kifizetését koordináló, úgynevezett kifizető ügynökségek szerveződése jól halad. A kifizető irodák a megyei földművelésügyi és vidékfejlesztési hivatalok mellett fognak dolgozni, várhatóan 850 alkalmazottal, akik közül 600 már munkában van.
A miniszter elmondta: tisztában vannak azzal, hogy az uniós támogatás utólagos finanszírozást jelent. Ezért megfelelő hitelkonstrukciókat próbálnak teremteni a kölcsönre szoruló termelők részére. A jövő év elejétől 100 milliárd forintos hitelkeret áll rendelkezésre 70-80 százalékos állami garanciával, 50 százalékos kamattámogatással, s az elképzelések szerint 50-10 éves futamidővel.
Németh Imre szerint az alföldi bortermelésnek az uniós csatlakozás után is lesz jövője, hiszen a könnyű, gyümölcsös borokat nem csak a magyar fogyasztók, hanem a tagállamok vásárlói is kedvelik. Megítélése szerint az ország egyik legnagyobb borvidéke, a kiskunsági a génmegőrzés egyik fontos bázisát is jelenti. A miniszter kitért arra is, hogy a szőlőültetvényeket ért tényleges fagykárokat november 30-ig kell igazolni. Már több mint 70 ezren nyújtották be kárigényüket, ami összességében meghaladja a 20 milliárd forintot. Hozzátette: a költségvetés 10 milliárd forintot biztosított erre a célra, amiből 3,5 milliárdot a termelőknek már megelőlegeztek, a keret megemelésére nincs lehetőség.
Növelhető a zöldség- és gyümölcstermelés
Az évtized végére mintegy 800 ezer tonnával növelhető a zöldség- és gyümölcságazat jelenlegi 2,6-2,7 millió tonnás termelése - mondta Mártonffy Béla, a Zöldség és Gyümölcs Terméktanács ügyvezető igazgatója egy szakmai tanácskozáson november 24-én, Budapesten.
Az EU-ban a kertészeti termékek előállítása nem esik kvótakorlátozás alá. Ezért kiemelt jelentőségű, hogy a magyar kertészeti ágazatban dolgozók felkészüljenek az uniós tagságra - tette hozzá a szakember. A szakma szeretné elérni, hogy súlyának és jelentőségének megfelelően kezelje a magyar agrárkormányzat a kertészeti ágazatot, és ez kiemelt, elkülönített anyagi támogatásban is jelentkezzen. A szakember számítása szerint három évre elosztva legalább 60 milliárd forintra volna szükség az ágazat fejlesztéséhez.
Mártonffy Béla szerint a magyar kertészeti és gyümölcságazat az uniós tagságot követően évente minimálisan 20-25 milliárd forint uniós támogatást nyerhet el. Magyarországon most mintegy 200 ezer hektáron termesztenek zöldséget és gyümölcsöt. A megtermelt mennyiség 60 százaléka zöldség, 40 százaléka gyümölcs. Az éves árbevétel időjárástól függően 250-300 milliárd forint. Az ágazat adja a magyar mezőgazdasági termelés mintegy 20 százalékát. A kertészeti ágazat kivitelből származó árbevétele meghaladja az 500 millió dollárt évente. Ezzel az ágazat kiviteli teljesítménye a legjelentősebb a magyar agrárágazatok közül.
Annak érdekében, hogy a hazai fogyasztás is növekedjen, néhány évvel ezelőtt a terméktanács és az FVM Agrármarketing Centruma (AMC) közösen elindította az "Egyen zöldséget, gyümölcsöt naponta háromszor az egészségéért" elnevezésű programot. Mártonffy Béla elmondta: jelenleg Magyarországon egy ember naponta mintegy 400 gramm zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt. A cél, hogy a fogyasztás mintegy 50 százalékkal nőjön az évtized végére. Ezzel visszaállna a fogyasztás a rendszerváltás előtti évek szintjére, amikor a magyar lakosság évente mintegy 160-170 kilogrammot fogyasztott zöldségből és gyümölcsből. A fogyasztás növelését az Agrármarketing Centrum évente mintegy 35-40 millió forinttal támogatja.
Lúdtenyésztők országos fóruma Debrecenben
A szaktárca igény esetén egy asztalhoz ülteti a libatenyésztőket és a feldolgozó cégek képviselőit, hogy tisztázódjanak a felvásárlás körüli anomáliák - közölte a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) képviselője november 25-én, Debrecenben, az ágazat országos szakmai fórumán. Az érdekegyeztető fórumnak szívesen ad teret az FVM, de arra nem látunk lehetőséget, hogy a szaktárca bármilyen módon, akár intervencióval beavatkozzék a termelők és a feldolgozók jogvitájába - nyilatkozta Lukács László osztályvezető. Tájékoztatása szerint az idén 2,4 milliárd forinttal támogatták a vízi szárnyas-, köztük több mint 1 milliárddal a lúdtenyésztőket. A feldolgozók ugyanakkor nem kaptak állami támogatást. Az idén 47 százalékkal bővült a húsliba-tenyésztés volumene Magyarországon, ebben a rossz helyzetértékelés is szerepet játszhatott.
A debreceni fórum résztvevői ugyanakkor kinyilvánították: a termelők becsapva érzik magukat. Németh Éva a debreceni központú Hajdú-Bét Rt. egyoldalú szerződésszegését kifogásolta, miszerint a libákat a szerződésben rögzítettnél alacsonyabb áron veszik át, miközben csupán 70 százalékot minősítettek első osztályúnak, holott az elmúlt húsz év alatt nem fordult elő, hogy 95 százaléknál kevesebb lett volna a termelőknél az első osztályú liba. Károly Imréné nagycsécsi termelő ugyancsak a bevételek elmaradását kifogásolta, bár ő nem a debreceni céggel, hanem egy jászberényivel kötött szerződést. A feldolgozók tönkreteszik a termelőket, akiknek sem a Baromfi Terméktanácsban, sem a Lúdszövetségben nincs képviseletük - vélekedett több termelő.
Varga Ferenc, a Nyírségi Szárnyas Kft. igazgatója cáfolta a fórumon, hogy a felvásárlók árkartellbe tömörültek volna. Megítélése szerint az alacsony árakat a jelentős piaci túltermelés okozza. Biztos piaci háttér nélkül nem szabad libát termelni az országban - jelentette ki. Utalt arra, hogy tavaly 4,3 millió libát vágtak a hazai vágóhidak, az idén ez a fehér libák tekintetében elérheti az 5,8 milliót, de a szürke libákkal együtt 6,2 millió körül lesz az idei vágás. Tájékoztatása szerint az idén mintegy négyezer tonna, vagyis egymillió liba raktározását kell megoldaniuk a feldolgozóknak, ami azt is jelenti, hogy jövőre 3,5 millió liba termelése is elég lesz az országban, különben a termelők és a vágóhidak egyaránt tönkremennek. Szekeres Imre, az FVM osztályvezető-helyettese termelői csoportok létrehozására hívta fel a jelenlévők figyelmét, ugyanis ezeket az Európai Unió is támogatja. A szakember meggyőződése szerint a lúd-termékpálya "hamarosan rendbe fog jönni".
A debreceni fórum résztvevői elhatározták, hogy élnek a szaktárca által felkínált egyeztetési lehetőséggel, de mérlegelik önálló érdekvédelmi szervezet létrehozását is.
(forrás: MTI)