Magyar értékelés a WTO cancúni tárgyalásának kudarcáról
A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) kudarcba fulladt miniszteri értekezlete után romlottak az esélyei annak, hogy le lehet zárni a 2001 óta, nagy zökkenőkkel folyó kereskedelmi liberalizációs tárgyalás-sorozatot, az úgynevezett dohai tárgyalási fordulót - értékelte a Cancúnban rendezett miniszteri értekezletet Gottfried Péter, a Külügyminisztérium integrációs államtitkárságának vezetője és Major István helyettes államtitkár.
A WTO 2004 elején kívánta lezárni a dohai fordulót azzal, hogy addigra létrejöhet a 146 WTO-tagország kompromisszuma az újabb kereskedelmi liberalizációs lépésekről, illetve folytathatók a szolgáltatások kereskedelméről megkezdett tárgyalások és új területekre, a versenyszabályokra, a beruházásokra, a közbeszerzések átláthatóságára és a kereskedelemtechnikai szabályokra is kiterjeszthető a liberalizáció.
Gottfried Péter elmondta: a kedvező előjelek - köztük az EU mezőgazdasági reformja, az EU és az Egyesült Államok között a mezőgazdasági kedvezmények ügyében született kompromisszum - ellenére a cancúni tanácskozás kudarccal zárult, de nem a mezőgazdasági kereskedelemben mutatkozó ellentétek miatt, hanem azért, mert nem jött létre egyetértés arról, hogy a WTO milyen új területeket vonjon be a tárgyalásokba.
"Ez volt az a töréspont, ami miatt az elnök úgy döntött, hogy felfüggeszti az értekezletet, reménytelennek minősítve a további erőfeszítéseket. A tárgyalások így el sem jutottak a mezőgazdasági liberalizáció témakörének megvitatásához" - tette hozzá.
Major István hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági kereskedelemben is rendkívül élesek voltak az ellentétek, mivel a fejlődő országok egy vegyes, fejlett agrárszektorral rendelkező csoportja igényt formált arra, hogy ugyanolyan jogokat szerezzen, mint a szegényebb országok, kötelezettségeket azonban nem vállaltak volna.
Hongkong, Szingapúr, Izrael, vagy a szintén versenyképes mezőgazdaságú Brazília, Argentína és Chile is egy homogén fejlődő országcsoport tagjának akarja tekinteni magát. "Öröklött előjogokra tartanak igényt olyan országok is, amelyek egy főre jutó nemzeti terméke meghaladja a 30 ezer dollárt" - mondta Major István, és hangsúlyozta: a versenyképes fejlődő országoknak le kellene nyelniük a keserű pirulát, hogy az agrárkereskedelemben méltányos megállapodás születhessék.
Magyarország most a WTO történetében először az EU-delegáció tagjaként vett részt a tárgyalásokon és álláspontja beépült az uniós javaslatokba.
"Bár uniós csatlakozásunk után teljes külkereskedelmünk mintegy 90 százaléka liberalizált lesz, érdekünkben áll a kereskedelmi liberalizáció a harmadik országokkal bonyolódó forgalomban, mind az árucserében, mind a szolgáltatások terén" - hangsúlyozta Gottfried Péter.
A WTO miniszteri értekezletének tapasztalatait összegezve Major István felvetette a mások által is firtatott kérdést, hogy vajon fenntartható-e a WTO kompromisszumra épülő döntéshozatali rendszere.
Miközben a WTO-t bírálatok érik "antidemokratikus döntéshozatala" miatt, Cancúnban éppen a szervezet konszenzusos döntési rendszerének működése vált kérdőjelessé, ehhez ugyanis a tagországok részéről nagyfokú kompromisszumkészség, rugalmasság szükséges - mondta.
Magyar Baromfi Bajorországban
A magyar baromfiágazat minden európai uniós kritériumnak megfelel - ezt mutatták be az ágazat képviselői Münchenben szeptember 18-án, a Bajor Gazdaság Házában tartott Magyar Baromfi Bajorországban című rendezvényen.
A rendezvényen 11 cég és a Baromfi Terméktanács képviselte a magyar baromfiágazatot. A szakmai napon a Hajdú-BÉT, a Bábolna, a Gallicoop, a Her-Csi Hús, a Hungerit, a Zalabaromfi, a Nyírségi Szárnyas, a Merian, a Taravis, a FOBU és az eFeF mutatkozott be.
A közlemény rámutat: kiemelt érdeklődés kísérte a magyar ágazatban alkalmazott minőségbiztosítási rendszerekről nyújtott információkat.
A szaktárcától korábban kapott adatok szerint Németország a magyar baromfi legfontosabb exportpiaca, a magyar baromfitermelés 40 százalékát Németországba szállítják. A teljes export 70 százaléka irányul az EU-ba, mintegy 60 százaléka Németországba.
A magyar baromfiágazat árbevétele a feldolgozók adatai alapján tavaly mintegy 250 milliárd forint volt. Ebből hozzávetőlegesen 100 milliárd forintot, azaz mintegy 400 millió dollárt tett ki az export értéke.
Megváltoznak az agrártámogatások
A következő mezőgazdasági szezonban a magyar gazdáknak fel kell készülniük a támogatások megváltozására az uniós csatlakozás miatt, hiszen a vetésre még a közösségen kívül kerül sor, a terményt azonban már tagként értékesítik - mondta Németh Imre szeptember 22-én a parlamentben. A kormány döntése szerint Magyarországon az összevont uniós támogatási rendszert érvényesül a mezőgazdaságban - tette hozzá a földművelésügyi miniszter napirend előtti felszólalásában. Közölte: ez több lehetőséget nyújt az ország számára, hiszen így "nem veszítünk a forrásokból amiatt, hogy nem használjuk ki a megadott kvótákat".
Beszámolt arról: számos támogatási forma már Magyarország taggá válása napján elérhető lesz, ehhez azonban pontos elszámolást kell vezetniük a termelőknek. A kormányzat ehhez kíván segítséget nyújtani a mezőgazdaságban dolgozóknak.
A ellenzéki képviselők válaszukban bírálták ezt a támogatási módot, és hangsúlyozták: a kormánynak több segítséget kellene adnia a termelőknek.
Turi-Kovács Béla (Fidesz) azt mondta, hogy a miniszter korábban tett nyilatkozatai szerint Magyarországnak a normatív támogatási rendszert kell alkalmaznia, illetve csak a felkészületlen tagállamok választják az egyszerűsített módot. Álláspontja szerint a kormány a tárgyalások során elveszítette az ország jó pozícióit.
Csáky András (MDF) szintén az összevont támogatási mód bevezetését bírálta. Emlékeztetett arra, hogy ez a rendszer csak szigorú feltételek, és pontos elszámolás mellett valósítható meg. Feltette a kérdést, hogy ki fog ehhez segítséget nyújtani a mezőgazdaságból élőknek. Hozzátette: a falugazdász-hálózat átalakításával a kormányzat csökkentette a termelőket segítők számát.
Kis Zoltán (SZDSZ) arra hívta fel a figyelmet: az egyszerűsített alapon járó összegek mellett más támogatásokat is igénybe vehet a mezőgazdaság a csatlakozást követően. Ezek igénybevételéhez azonban fontos, hogy megfelelő programok álljanak rendelkezésre.
Magda Sándor (MSZP) azt mondta: számos területen, például a szőlő-, vagy gyümölcstermesztők körében előnyösebb a választott támogatási rendszer. A képviselő reményét fejezte ki, hogy megfelelő programokkal még több forrás vehető igénybe.
Munkaügyi ellenőrzés a mezőgazdaságban: sok szabálytalanság
A mezőgazdaságban a munkáltatók leggyakoribb mulasztása, hogy nem foglalják írásba a munkaszerződéseket, vagyis feketén foglalkoztatnak dolgozókat.
Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) szeptember 16-17-i országos akcióellenőrzésének során az ellenőrzött munkáltatók közel 40 százalékánál tártak fel a foglalkoztatás körülményeit érintő szabálytalanságot, ezeknek 90 százaléka feketén történő foglalkoztatás volt.
Békés András, az OMMF elnöke szeptembr 22-i sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a kétnapos akció során a munkaügyi felügyelők 736 munkáltatót és 9.693 munkavállalót ellenőriztek.
A munkáltatók a dolgozók közel 20 százalékát a foglalkoztatási szabályok megsértésével alkalmazták.
A szakemberek szerint a munkaszerződés nélküli foglalkoztatás magas arányában szerepet játszik az, hogy a mezőgazdaságban a munkavégzési helyek a telephelytől távol esnek. Így a feketemunka felderítése nehezebb, a munkáltatók nagy része bízik az ellenőrzés elmaradásában.
Az ellenőrök ugyanakkor pozitív eredményként könyvelik el, hogy sok, a korábbi időszakokban munkaszerződés nélküli munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál a mostani ellenőrzés nem talált szabálytalanságot.
A második leggyakoribb szabálytalanság a külföldiek munkavállalási engedély nélkül történő foglalkoztatása. Az akcióellenőrzés során 30 munkáltatónál 79 külföldi dolgozott engedély nélkül. Előfordult az is, hogy az engedélytől eltérően más munkahelyen vagy munkakörben foglalkoztatták a munkavállalókat. A munkaügyi felügyelők szerint gyakori, hogy a külföldieket szállásért és egy kevés élelemért foglalkoztatják.
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás nem terjedt el, bár gyakori a mezőgazdaságban az alkalmi munka. A munkaviszonyt leplező, színlelt - vállalkozási, megbízási - szerződéssel viszonylag kevés, mindössze nyolc esetben találkoztak a munkaügyi ellenőrök.
A külföldiek engedély nélküli foglalkoztatása miatt a munkaügyi felügyelők 24,25 millió forintos bírságot szabtak ki. A szabálysértési bírságokért - amelyek száma 53 volt - valamivel több mint egymillió forintot kellett befizetniük a munkáltatóknak. Az ellenőrzések során a kilátásba helyezett munkaügyi bírságok összege 38,4 millió forint volt.
Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség elnöke tipikus példaként említette annak a Baranya megyei vállalkozónak az esetét, aki villányi szőlőjében 56 munkavállalót írásba foglalt munkaszerződés nélkül foglalkoztatott. De tipikusnak tartotta annak a Hajdú-Bihar megyei őstermelőnek az esetét is, aki az almaültetvényén nyolc embernek adott munkát, ám közülük csak kettő volt családtag, a többieknek 350 forintos órabért fizetett. A munkaügyi felügyelőknek viszont azt mondta, hogy "a család jött segíteni szüretelni".
Tiltakoznak a tejtermelők
Felfüggesztik szeptember 1-jétől számítva befizetéseiket a Tej Terméktanács intervenciós alapjába a tejtermelők, és demonstrációt készítenek elő, ha továbbra is a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal kötött megállapodással ellentétes árat számolnak el a feldolgozók. Erről a Szarvasmarhatenyésztők Országos Választmánya adott ki közleményt szeptember 26-án.
A választmány nehezményezi, hogy az extra minőségű tejet az értékesítési szerződésben szereplő literenkénti 72 forintos ár helyett 58,40 forintos áron számolta el két feldolgozó. Ez ellentétes a Tej Terméktanács és a szaktárca megállapodásával. A választmány úgy véli, hogy az árcsökkentést végrehajtó feldolgozók jogtalanul vették fel a literenként több mint 50 forintos támogatást.
A Szarvasmarhatenyésztők Országos Választmánya hangsúlyozza, hogy az aszály hatására literenként 6-8 forinttal emelkedtek a takarmányozási költségek. Az árcsökkentés és a költségnövekedés együttesen literenként 15-20 forintos veszteséget jelenthet a gazdálkodóknak.
A termelők 2003-ban literenként 5 forintot, mintegy 7 milliárd forintot fizetnek a Tej Terméktanács intervenciós alapjába. A közlemény szerint meglepetéssel értesültek arról, hogy a tej piacra jutását elősegítő intervenciós kasszát az exportőr feldolgozók már augusztusban kimerítették.
Ezért a választmány követeli, hogy a Tej Terméktanács szerezzen érvényt a szaktárcával kötött megállapodásban vállalt garanciális kötelezettségének. Ugyanakkor teljesítse a rendeletben rögzített bejelentési kötelezettségét arra vonatkozóan, hogy több feldolgozó az extra minőségű tej literenkénti felvásárlási árát 68 forint alá csökkentette. A választmány kezdeményezi az intervenciós szabályzatok és kifizetések gyakorlatának felülvizsgálatát és szigorú ellenőrzését. A szaktárcától azt kérik, hogy teljesítse a megállapodásban vállalt és rendeletben kihirdetett feladatait, különös hangsúllyal az intervenciós beavatkozásra. A szaktárca a tejpiac összeomlásának megelőzése érdekében haladéktalanul tegye közzé az európai uniós csatlakozásig érvényes tejpiaci szabályozást.
Jóváhagyták a közös agrárpolitika reformját
Az EU-tagállamok szeptember 29-én végleges formában is jóváhagyták közös agrárpolitikájuk (CAP) reformját, amely októberben már jogszabályi formát is ölt - közölte a magyar mezőgazdasági miniszter, miután Brüsszelben részt vett a szakminiszterek tanácsának ülésén.
Németh Imre tájékoztatása szerint az Európai Bizottság egyúttal előterjesztette a közelmúltban elfogadott újabb reformjavaslatait, amelyek a cukor-, a dohány-, az olivaolaj-, valamint a gyapotszektorra vonatkoznak. Ezekről azonban egyelőre nem nyitottak érdemi vitát, hanem az októberi tanácsülésen térnek vissza rájuk.
Az újabb reformcsomag a piaci rendtartás radikális átalakítását helyezi kilátásba. Elvei alapvetően megegyeznek azokkal, amelyeken a CAP most jóváhagyott úgynevezett félidős felülvizsgálata is alapul. Ezek lényege a közvetlen jövedelemtámogató kifizetések részleges elválasztása a termeléstől, a közösségi áraknak a világpiaci szinthez történő közelítése, illetve összevont farmtámogatási rendszer bevezetése.
A miniszter szerint Magyarországot leginkább a cukorszektor reformja érinti. A bizottság e területen - minden bizonnyal a probléma kényes volta miatt - három különböző mélységű javaslattal állt elő, amelyek az árak csökkentésétől kezdve a kvóták folyamatos mérséklésén keresztül a szektor teljes liberalizálásáig terjednek.
Az elképzelésekről a tagállamoknak és a csatlakozó országoknak még ki kell alakítaniuk álláspontjukat, illetve várják ezzel kapcsolatos javaslataikat.
Az ülésen - a bizottság ajánlásai alapján - vita folyt a genetikailag módosított szervezetek (GMO) kezeléséről. Magyarország álláspontja az, hogy a különféle termelési módszerek (hagyományos, génkezeléses, biogazdálkodás) együttélésének ügyében a szubszidiaritás elvének figyelembe vételével kell eljárni, vagyis a tagállamoknak módot kell adni speciális szabályozásra, ide értve GMO-mentes övezetek kijelölésének a lehetőségét is - mondta a miniszter.
Van azonban néhány olyan elem, amelyek mindenképpen közösségi szabályozást igényelnének. Ilyen például az egyes növényekben jelen lévő GMO-k mennyiségének még elfogadható határértéke vagy a mérési módszerek egységesítése.
Magyarország szerint egységes európai határértékre van szükség, és nagyon fontos az ilyen termékekkel kapcsolatos gazdálkodói felelősség rendszerének a kialakítása is. Ez utóbbit nemzeti szinten kell szabályozni, s ezzel a bizottság is egyetért - állapította meg Németh Imre.
Magyar javaslat a közép-kelet-európai térség mezőgazdaságáról
Magyar javaslatot fogadott el Strasbourgban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Környezetvédelmi, Mezőgazdasági és Regionális Ügyek bizottsága a közép-kelet-európai térség mezőgazdaságának racionalizálására, a termelési körülmények színvonalának emelésére.
A javaslatot Komlóssy József, a magyar delegáció szakértője terjesztette elő a bizottság felkérésére. Mint Komlóssy József október 1-jén elmondta: javaslata 20 éves, Svájcban bevált tagosítási mintán alapul, amelyet először szűkebb hazájában, Székelyföldön akart kipróbálni két faluban, később azonban rájött, hogy ezt az elképzelést meg lehetne valósítani az egész térségben Magyarországtól Litvániáig, hiszen Közép- és Kelet-Európában szinte valamennyi ország mezőgazdasága hasonló gondokkal küzd a "szocialista nagybirtokrendszer" felszámolása után.
A Pilot Project nevű kezdeményezés távlati célja, hogy a jelenleg magánkézben lévő kisparcellák összevonásával, újracsoportosításával és korszerű úthálózat építésével a kialakított földek között mintagazdaságokat hozzanak létre. További fontos eleme, hogy a gazdák ne csak nyersanyagot termeljenek, hanem azok feldolgozásával és értékesítésével is foglalkozzanak egy újfajta szövetkezeti rendszer segítségén keresztül, vagyis hogy kiiktassák a közvetítő kereskedelmet, és azé legyen a haszon is, aki a termeléssel a kockázatot vállalta. Komlóssy szerint az így létrejövő kooperatív erő a piaci viszonyokhoz alkalmazkodó érdekérvényesítő képességet is megadja. Az elképzelés számol olyan infrastruktúrával, amely vonzóvá teszi a fiatalok számára a gazdálkodói életet, amelyre azért is szükség van, mert olyan, új típusú, több lábon álló gazdálkodó réteg kialakítása a feladat, amely képes megfelelni az új követelményeknek, tisztában van a pénzügyekkel, a marketinggel, a vízgazdálkodási és környezetvédelmi feltételekkel, fel tudja használni a termelésben a legújabb technikai vívmányokat is. Ugyanakkor a terv gondol az idősebb generációra is: az elképzelés szerint megvásárolnák az ő földjeiket, földjáradékot kapnának utánuk, de addig dolgozhatnának rajtuk, amíg csak akarnak.
A tervhez Komlóssy József az Európa Tanács jóváhagyásán keresztül Európai Uniós támogatások (PHARE, SAPARD-program) megszerzését tűzte ki célul. A szakértő a svájci és a közép- és kelet-európai fejlettségi szintkülönbségek ellenére megvalósíthatónak tartja elképzelését, annak ellenére, hogy ő is tisztában van annak számtalan buktatójával. Az egyik legnagyobb nehézség az, hogy a térség több országában nem léteznek megbízható térképek, amelyek alapján végre lehet hajtani egy minden érintett számára elfogadható tagosítást. A másik probléma pedig az emberi tényező: miként lehet megértetni az emberekkel, hogy az ő érdekük az egyéni tervezés és gazdálkodás mellett a közös feldolgozás és közös értékesítés, hogy megtanuljanak hosszú távon gondolkodni és leszámoljanak a korábbi előítéletekkel. Valószínű, hogy e "humán dimenzió" megváltoztatásához kell majd a legtöbb idő - vélekedett Komlóssy József.
Jövőre 210-230 milliárd forint EU-pénz a mezőgazdaság számára
Jövőre mintegy 210-230 milliárd forintra számíthat Magyarország európai uniós forrásból a mezőgazdaság támogatására - közölte Szőke Miklós, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) megbízott elnöke október 1-jén, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának ülésén.
Szőke Miklós elmondta: az MVH, mint az Agrárintervenciós Központ és az FVM SAPARD-hivatal jogutódja, akkreditálását követően a kifizető ügynökség szerepét tölti majd be, így a magyar gazdák e szervezeten keresztül igényelhetik az uniós támogatásokat és e szervezet folyósítja majd a pénzeket. Az MVH egyben ellenőrzi a gazdák által benyújtott igénylések szakszerűségét, valamint a támogatási összegek felhasználását is.
Közvetlen támogatásként 2004-ben a szakemberek számítása szerint mintegy 150 milliárd forint állhat rendelkezésre, amelyből 70 milliárd forint lehet EU-pénz. Bel- és külpiaci támogatásokra, valamint intervencióra további 20-30 milliárd forintra lehet számítani az Európai Uniótól. Vidékfejlesztési célokra 19 milliárd forintnyi támogatást kalkuláltak a szakértők, amelynek 80 százaléka az Európai Uniótól származna. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) forrása mintegy 20-30 milliárd forint lehet, amelynek 80 százalékát szintén uniós pénzek tennék ki.
Magda Sándor (MSZP), a bizottság elnöke nem nyitott vitát a beszámolóról, amit az ellenzéki képviselők sérelmeztek, mondván, a szervezet működéséről szerettek volna többet megtudni. Magda Sándor jelezte, az MVH működésével a bizottság egy hónapon belül ismét foglalkozni kíván.
HNT: nem a jövedéki adóra
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) nem tudja elfogadni a bor esetében a jövedéki adó emelésére vonatkozó javaslatot, amelyet a kormány tett - nyilatkozta Horváth Csaba, az érdekképviseleti szervezet főtitkár-helyettese október 1-jén.
A HNT álláspontját néhány nappal ezelőtt fogalmazta meg rendkívüli ülésén arról, hogy a kormány 5 forintról 12 forintra kívánja emelni a borok jövedéki adóját literenként. A HNT határozata utal arra a tényre: az Európai Unió borelőállító országainak többségében a szőlőből készült természetes borok nulla adókulcsos kategóriába tartoznak.
Az állásfoglalás aláhúzza, hogy a HNT a költségvetés helyzetének ismeretében eddig nem várta el, hogy a kormány valós lehetőségein túl, az EU bortermelő országainak átlagos színvonalán támogassa a szőlőbortermelést. Elfogadhatatlannak tartja azonban, hogy a csatlakozás kapcsán kialakuló éles piaci versenyben a magyar kormány szándékosan jelentős versenyhátrányt okozzon a termelőknek.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szerint a költségvetés szorult helyzete nem meggyőző érv az adóemelésre, mivel a HNT-nél úgy gondolják, hogy a költségvetésben tervezett adóbevétel más intézkedések révén is elérhető volna. Példaként említik az adómegkerüléssel piacra jutó borok mozgásterének szűkítését, a borhamisítás hatékonyabb felderítését és szankcionálását, valamint a nyilvántartási kötelezettség visszaállítását.
A HNT véleménye az, hogy a nagy értékű, magas fogyasztói árú - a magyar borpiaci forgalomból alig öt százalékkal részesedő - borkülönlegességek esetében a tervezett adóemelés jelentéktelen, de a forgalom nagyobbik hányadát adó asztali borok esetében végzetes lehet.
(forrás: MTI)