MAGOSZ Küldöttgyűlés
A MAGOSZ 2003. augusztus 16-án, Hódmezővásárhelyen tartott Küldöttgyűlése az alábbi határozatot hozta.
A MAGOSZ Küldöttgyűlés megállapította, hogy a mai magyar mezőgazdaság a rendszerváltás óta legsúlyosabb válságát éli.
A válság okait a következőkben látja:
- A koppenhágai döntéseket és azok várható következményeit a magyar gazdák a mai napig nem ismerhették meg;
- Az ágazati válságok megoldására megnyugtató módon a Kormány érdemi döntéseket nem hozott, és nincs olyan javaslata, amely a gazdatársadalom számára konszenzusos megoldást kínálna:
- Sertés-, baromfi-, tejágazat válsága;
- Természeti csapások kezelése (fagykár, aszálykár), az öntözés biztosításának rendezetlensége.
- Az EU-s támogatások igénybevételét elősegítő új intézményrendszer kialakításának hiánya, a korábban kialakított rendszer működésének ellehetetlenítése;
- A termék pályára állítási feltételének kidolgozatlansága.
A MAGOSZ Küldöttgyűlés követeli
- Az előző Országgyűlés által elfogadott földbirtok-politikai irányelvek visszaállítását;
- Családi gazdaságok esélyegyenlőségének megteremtését, támogatási rendszerének helyreállítását, gazdahitel biztosítását;
- Védje meg a Kormány a magyar földet a gazdák elővásárlási és előhaszonbérleti jogának biztosításával;
- Szüntesse meg a Kormány a MAGOSZ-nak, mint a legnagyobb Gazda Érdekvédelmi Szervezetnek a diszkriminációját, biztosítson helyet a MAGOSZ-nak az NFA felügyelő Bizottságában,;
- Az EU-csatlakozásig hátralévő időszakra tegyen konkrét intézkedéseket az igényeket kielégítő összegű géptámogatási rendszer ismételt bevezetésére, és biztosítsa annak normatív módon történő igényelhetőségét;
- A gazdák részére biztosítsa az aszály és a fagykár 50%-os megtérülését;
- A 2004. évi költségvetést úgy terjessze az Országgyűlés elé, hogy a mezőgazdaság kiemelt támogatást kapjon, 2004. május 1-ig történő kifizetéssel;
- A gazdákat segítő intézményrendszer további megerősítését, hogy az alkalmas legyen az EU támogatások, pályázatok igénybevételének segítésére;
- Dolgozzon ki vetőmag-támogatási rendszert a 2003. évi aszálykárok következményeinek enyhítésére;
A MAGOSZ felelősnek érzi magát a magyar vidék felemelkedéséért, a vidéki életminőség megtartásáért, megőrzéséért, ezért követeli, hogy a Kormány alakítsa ki az EU normáknak és a magyar viszonyoknak megfelelő vidékpolitikáját.
A KAP-reform magyar szemmel
Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájáról (KAP) nemrégiben született egyezség magyar szempontból összességében pozitívan értékelhető - tartalmazza a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Integrációs Főcsoportfőnökségének legfrissebb értékelése.
A magyar elemzők szerint a reform legnagyobb előnye, hogy zöld utat biztosít a Közös Agrárpolitika jövőbeni hosszú távú működőképességéhez a kibővített, immár 25 tagú Európai Unióban.
Továbbá a reform egyértelműen erősíti a piac szerepét és így a kedvező adottságú magyar ágazatok - például a gabona - előtt nagyobb lehetőségek nyílnak majd meg.
A reform lépéseket tesz a vidékfejlesztés szerepének növelésére is, ösztönzésére új intézkedéseket vezet be. Egyebek mellett többlettámogatást ad a fiatal gazdálkodóknak, átvállalhatóvá teszi az állatvédelmi költségeket, továbbá új támogatásokat biztosít az EU-követelmények teljesítéséhez az üzemek számára, és támogatja a minőségjavítást is.
Az unióban ugyanakkor nem biztosítanak lényegesen több forrást erre a célra. A tagországok azonban a moduláció, azaz a forrásátcsoportosítás lehetősége révén visszaáramló pénzeket nagyobb rugalmassággal használhatják fel.
A reform nagy mozgásteret ad a közvetlen támogatások alkalmazására és az új kötelezettségek időbeni bevezetésére. Azaz a tagállamok szabadon dönthetnek arról, hogy már 2005. január 1-jétől teljes körűen alkalmazzák-e az új előírásokat, vagy csak 2007. január 1-jével vezetik be.
Ezzel a döntéssel az EU - a magyar szakértők szerint - azt ismeri el, hogy minél nagyobbá válik az unió, annál jelentősebbek lesznek a tagállamok közötti eltérések. A sajátságok gyarapodásával pedig csökken az egységes ügykezelés lehetősége.
A közvetlen kifizetések a termeléstől való elválasztásának mértékéről - a rögzített kereteken belül - egy-egy tagállam maga dönthet. Azaz döntési lehetősége lesz, hogy mit és mikortól, milyen mértékben alkalmaz az előírásokból.
A regionalizációs elv alkalmazása régiónként eltérő intézkedésekre ad lehetőséget. Így Magyarország sem kezelhető egyetlen régióként. Az EU előírásai szerint ugyanis egy régió legfeljebb hárommillió hektár támogatására jogosult területet foglalhat magába.
A magyar elemzők pozitívan értékelik, hogy garanciát kaptunk arra: a moduláció, azaz a forrásátcsoportosítás, valamint a reform által rögzített egyéb pénzügyi feltételek Magyarországra nem vonatkoznak mindaddig, amíg a közvetlen kifizetésekből a jelenlegi tagállamokkal azonos mértékben nem részesül hazánk.
A reformról született döntéseket összegző elnökségi dokumentum részét képezi a leendő kilenc új tagország - kivéve Ciprus - közös nyilatkozata is, amellyel összhangban garanciát kaptak a belépők arra, hogy a reform pénzügyileg nem hozza őket rosszabb helyzetbe a Koppenhágában megkötött megállapodásnál.
A csatlakozási szerződés átmeneti rendelkezéseket is tartalmaz. Ezzel összhangban a reform új intézkedéseinek átmeneti, Magyarországra vonatkozó szabályait az Európai Unió Bizottsága szeptemberig dolgozza ki. Az átmenet miatt függőben lévő kérdéseket gyors és intenzív tárgyalásokkal szeretné tisztázni Magyarország - áll az elemzésben.
Betakarítási mérleg az EU-ban
Lassan a végéhez közeledik a gabona betakarítás az Európai Unió országaiban, a termés nagyobbik része már a silókban van, de a gabona minőségével kapcsolatban felerősödtek az aggodalmak.
Az Európai Unió mezőgazdasági csoportokat tömörítő COPA-COGECA szervezetének adatai szerint a 15 tagország idei gabonatermése 197 millió tonna lesz, ami elmarad a tavalyi 209 milliótól. Az EU szükséglete évente mintegy 192 millió tonna.
A búzát már learatták Franciaországban, amely az EU legnagyobb gabonatermelője és exportálója, és most az aggodalmak a kukoricatermés kapcsán erősödtek fel, amelynek a betakarítása tradicionálisan szeptember második felében kezdődik.
A kukoricát elsősorban Franciaország déli területein termesztik, ahol az utóbbi időszakban naponta dőltek meg a melegrekordok. A francia kukoricatermesztők szövetsége, az AGPM arra számít, hogy a termés 10-15 százalékkal marad el a tavalyi 16,5 millió tonnától.
A párizsi terménytőzsdén a kukorica határidős ára augusztus 6-án 3 euróval, tonnánként 138,50 euróra emelkedett és mintegy 120 euróval haladta meg a július eleji árszintet.
Párizsban erősödött a búzaár is, mivel a kukoricahiány megnövelte a búzakeresletet az állattakarmány gyártók részéről.
A Reuters jelentése szerint Németországban a búza betakarítása a végéhez közeledik, a szakértők arra számítanak, hogy a termés 2 millió tonnával lesz kevesebb a tavalyi 20,8 millió tonnához képest.
Nagy-Britanniában a meleg és a hosszan tartó száraz időjárás várhatóan felgyorsítja a búza betakarítását, ami már javában tart, de elemzők szerint gond lehet a minőséggel és a hozamokkal.
A brit búzatermés becslések szerint 14-15,2 millió tonna lesz, ami elmarad a tavalyi 16,05 millió tonnától.
Spanyolországban és Portugáliában a héten folytatódott a gabonaárak emelkedése a vártnál gyengébb termés miatt.
Kereskedők már a kukorica betakarításának a kezdetére várnak, ami Spanyolországban augusztusban, Portugáliában szeptemberben kezdődik.
A rendkívül meleg nyár ellenére a spanyol kukoricatermés várhatóan valamivel meghaladja majd a 2002. évit, míg Portugáliában a tavalyival megegyező mennyiségre számítanak.
Alapkőletétel a petneházi Bioélelmiszergyárban
Az ország első, több mint 1,5 milliárd forintos költségből épülő bioélelmiszer gyárának alapkövét helyezték le augusztus 7-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Petneházán. "A beruházás példaértékű az átalakulás alatt lévő mezőgazdaság számára, hiszen az új üzem az élelmiszerpiac korszerű követelményeinek teljesítésére épül, egészséges terméket állít majd elő egészséges környezetben tenyésztett állatok feldolgozásával" - mondta Simon József, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára az alapkőletételi ünnepségen.
Hozzátette: az Európai Unió piacán csak akkor lehet sikeres a magyar agrárágazat, ha megfelel a mai követelményeknek, s áttér a nagyobb jövedelmezőséget biztosító környezet- és biogazdálkodásra.
A petneházi üzemben a nyírkércsi Baromfi COOP cégcsoport Master GOOD Kft. leányvállalata természetes körülmények között szabadtéri állattartással - antibiotikumok és tápok nélkül - tenyésztett csirkét, illetve pulykát dolgoz majd fel különleges receptek szerint félkész és késztermékekké, illetve bébiételeket is gyárt immunhiányos és allergiás gyermekeknek - közölte Bárány László, a családi vállalkozás cégvezető igazgatója. A bioélelmiszer gyárban 2004. január 1-jén indul a termelés.
Az első évben 2,5 millió darab baromfit dolgoznak fel, 1,8 milliárd forint értékű terméket állítanak elő, s ezt 2008-ra 4,2 milliárdra növelik.
Az első megrendelő egy nyugat-európai kereskedő cég, melynek képviselői is ott voltak az üzem alapkőletételi ünnepségén, januártól heti 8 tonna baromfi terméket szállítanak majd Petneházáról Angliába és a Benelux-államokba.
A szabolcsi üzem 120 dolgozót foglalkoztat januártól, 2005-től pedig további 60 munkást vesznek fel, akorra készül el a késztermékgyártó-részleg.
Bárány László elmondta még: az üzem először húsz környékbeli családi vállalkozással köt szerződést beszállítói tevékenységre. Később, 2005-től százra emeli a tenyésztők számát.
A nyírségi állattartók a hagyományos magyar baromfifajtákat, például a tanyasi tyúkot és a gyöngytyúkot, illetve a tanyasi bronzpulykát tenyésztik majd a petneházi bioélelmiszer gyár megrendelésére.
Kelet- és Közép-Európa gabona importra szorul a szárazság miatt
Az aszály miatt a hagyományosan gabonaexportőr kelet- és közép-európai országok egy része importra szorul: a térség importja összesen akár 7 millió tonna lehet az UkrAgroConsult ukrán agrártanácsadó cég szakértőjének becslése szerint.
Oroszország, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Bulgária nem szorul behozatalra, Ukrajna, Lengyelország és Románia viszont búzaimportőrök lesznek - nyilatkozta Szerhij Feofilov szakértő augusztus 8-án. A térség amerikai és kanadai búzaszállítmányok után néz, mert a hagyományos exportőrök, Oroszország, Ukrajna és az Európai Unió ugyancsak az aszály következményeivel küzd.
Ukrajna, amely rekord 10,7 millió tonna gabonát - közte 6,5 millió tonna búzát - exportált a 2002/2003-as idényben, most legalább 3,5 millió tonna malmi búza importjára szorul, miután az időjárás a téli vetésből többmillió hektárt elpusztított. Az ukrán hazai szükséglet 6,5 millió tonna malmi búza, de Ukrajna legföljebb 3 millió tonnás termésre számíthat. Az ország a múlt héten kötött megállapodást egymillió tonna orosz és 1,2 millió tonna kazah búzahitelről, de szakértők szerint lesz tere még az amerikai és kanadai szállításoknak is.
Romániában augusztus 1-től egyéves tilalmat vezettek be a búzaexportra, mivel a tavalyi 4,4 millió tonna helyett az idén csak 2,6 millió tonnát takarítanak be. Az éves hazai szükséglet 3,6 millió tonna. A kormány már jóváhagyta egymillió tonna malmi búza és búzavetőmag vámmentes importját is. Kereskedők szerint Románia főként Oroszországból és Magyarországról vásárol, de Franciaországból és Kanadából is importot tervez.
Lengyelország mintegy kétmillió tonna gabonát importálhat ebben az idényben, egy évvel korábban félmillió tonnás behozatalra szorult. Szakértők szerint a lengyel import valószínűleg az EU-ból érkezik: a kettős-nulla egyezmény értelmében Lengyelország 520 ezer tonna vámmentes búzát importálhat az EU-ból ebben az idényben. A lengyel statisztikai hivatal szerint a gabonatermés 21,7-22,7 millió tonnára eshet vissza az idén a tavalyi 25 millió tonnáról, de a lengyel gabonakereskedők és -termelők kamarája szerint a meglehetősen jó kukoricatermés - mintegy 2 millió tonna - segíthet a kínálati hiány enyhítésében.
Oroszország, ahol a tavalyi 86,6 millió tonna után legföljebb 70 millió tonnás gabonatermésre számíthatnak, folytatja az exportot, részint a magas európai gabonaárak miatt, részint, hogy megőrizze piaci részesedését. Ugyanakkor elemzők a hivatalos 70 millió tonnás becslést is túlzónak tartják: a SovEcon agrárszakértője csak 62-70 milliót vár, mivel a fő déli gabonatermő vidékeken heves esőzések tizedelik a termést.
Agrárelemzők szerint Bulgária és Csehország valószínűleg eleget tud majd betakarítani a hazai szükségletekhez. Bulgária eddig 2,2-2,3 millió tonna búzatermést vár, míg az éves hazai szükséglet 2,2 millió. Egyes elemzők szerint Bulgária orosz és argentin búzaimportra szorulhat.
Annak ellenére, hogy Csehországban a tavalyi 3,9 millió tonna után csak 2,7 millió tonnás búzatermést várnak, a cseh hatóságok szerint ez elegendő kell, hogy legyen a hazai szükségletek kielégítésére.
Aratási mérleg idehaza
Befejeződött az aratás a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium augusztus 14-i összegzése szerint. A szakemberek számítása alapján őszi búzából összesen 2,94 millió tonna termést takarítottak be, mintegy 1,1 millió hektárról. A termésátlag hektáronként elérte a 2,654 tonnát. Ez a mennyiség 35 százalékkal volt kisebb a múlt évinél és 31 százalékkal kevesebb, mint az elmúlt 5 év átlaga.
Őszi árpát mintegy 177 ezer hektárról takarítottak be, 2,542 tonnás hektáronkénti termésátlaggal. Őszi káposztarepcéből mintegy 71 ezer hektárról került magtárba a termés. A termésátlag elérte az 1,4 tonnát. Az össztermés valamivel több, mint 100 ezer tonna.
A magborsó betakarításával július végére végeztek a gazdálkodók, a csaknem 23 ezer hektáros területről 1,26 tonnás termésátlagot takaríthattak be hektáronként. Az össztermés csaknem eléri a 29 ezer tonnát. A tavaszi vetésű kalászosok közül a tavaszi árpát mintegy 166 ezer hektárról hordták a magtárba, a termésátlag pedig e kalászos esetében megközelítette a 2,3 tonnát hektáronként.
A zabot 72 ezer hektárról aratták le a gazdák és a termésátlag elérte az 1,56 tonnát hektáronként. A rozs termésátlaga 1,46 tonna volt hektáronként, ezt a kalászost mintegy 47 ezer hektárról aratták le. Tritikálét 140 ezer hektárról vittek a magtárba, a termésátlag elérte a 2 tonnát.
A szakértők szerint a kukorica összmennyisége várhatóan eléri majd az 5,25 millió tonnát, ami 4,37 tonnás hektáronkénti átlagot jelent. Ezt a takarmánynövényt várhatóan 1,2 millió hektárról takarítják be a gazdálkodók. A napraforgó termése várhatóan eléri majd a 853 ezer tonnát, ami 1,7 tonnás hektáronkénti termésátlagot mutat.
A cukorrépát előreláthatólag mintegy 52 ezer hektárról takarítják be, a becsült termésátlag 36,9 tonna, ami várhatóan 1,91 millió tonnás össztermést ad.
Termelői borkimérések
Az önkormányzatok által kiadott termelői borkimérési engedélyek száma 2002 végén 16,6 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban - tájékoztatott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) augusztus 14-én.
Tavaly december végén a KSH kimutatása szerint 1960 önkormányzati engedéllyel rendelkező termelői borkimérés volt az országban. Ez 279-cel haladta meg az egy évvel korábbit.
A borkimérések több mint felét őstermelők, egyharmadát pedig egyéni vállalkozók üzemeltették. A KSH adatai szerint napjainkban országos átlagban 100 hektár szőlőterületre 2,1 termelői borkimérés jut.
Legtöbb borkimérési engedéllyel a közép-dunántúli régióban rendelkeznek, az itteni szőlőtermelők birtokában van az összes borkimérési engedély mintegy harmada, 600 darab. Sok az engedély az észak-magyarországi régióban is, ahol 534 kimérőhely található.
A termelői borkimérések alig 1 százaléka található Budapesten, 13 százaléka megyei jogú városhoz, 26 százaléka a többi városhoz, míg 61 százaléka községekhez tartozó területeken működik.
A kormány 2000 szeptemberében hozott határozatot arról, hogy a bortermelő működési engedélyt válthat ki kizárólag saját szőlőborának elvitelre történő értékesítésére.
HVB Bank: előtérben az agrárium
A HVB Bank Hungary Rt. várhatóan szeptemberben jelenik meg a piacon egyszerűbb feltételekre épülő, kibővített termékkínálatával, amelyet a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel kötött együttműködési megállapodás alapján nyújt.
A bank augusztus 14-i közleményében emlékeztet arra, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel nemrégiben kötött megállapodásban a HVB Bank jelzáloghitelezésben szerzett eddigi tapasztalataira építve a termőföld alapú jelzáloghitelezés fellendítésére az éven túli hitelkihelyezéseinek további növelésére vállalt kötelezettséget.
Így a bank a termőföld alapú jelzálog új biztosítéki lehetőségén keresztül a nehezebb gazdasági helyzetbe került mezőgazdasági vállalkozók számára is kedvező kondíciójú hosszú lejáratú hitellehetőségét tud biztosítani.
A HVB hangoztatja: az Európai Unióhoz való csatlakozási felkészülés folyamatában kiemelt feladatának tekinti a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés támogatását.
A mezőgazdaságba és az élelmiszeriparba a bank összesen mintegy 50 milliárd forintot helyezett ki hitel- és banki kötelezettségvállalás formájában.
Csökkenteni kell a nagyvad-állományt
Csökkenteni kell a túlszaporodott vaddisznó- és szarvasállományt 40-40 ezer példánnyal az elkövetkező öt évben - közölte Pintér István, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vadgazdálkodási és halászati főosztályvezetője augusztus 14-én egy budapesti vitafórumon.
Faragó Sándor, a Nyugat-Magyarországi Egyetem rektora elmondta, hogy az ország erdeiben jelenleg mintegy 80 ezer szarvas és 100 ezer vaddisznó él.
"Az állományok csökkentését a fenntartható vadgazdálkodás megteremtése érdekében kell elvégezni, amely már összhangban áll az erdőgazdálkodással" - jelezte a rektor.
Pintér István hangoztatta, hogy az állománycsökkentés érezteti a hatását már az idei vadászszezonban is. Szeptember elsejétől egyes térségekben 30 százalékkal több szarvast és vaddisznót kell kilőni, mint egy évvel korábban - mutatott rá.
Faragó Sándor szerint a nagyvad-állomány csökkentésével létszámarányosan mérséklődik majd a vadkár mértéke is. Adatai alapján jelenleg évente 1,4 milliárd forintnyi mezőgazdasági- és mintegy 130 millió forintos erdészeti kárt okoznak a nagyvadak.
A rektor kitért arra, hogy a vadállomány csökkentésének mértéke megegyezik a társadalmi vita alatt álló Nemzeti Erdőstratégia és Erdőprogramban foglalt célkitűzésekkel is.
SAPARD-pályázatok: kedvezőbb feltételek
Magyarország több mint 52 milliárd forintot használhat fel az európai uniós pénzekből a SAPARD-pályázatok útján, ugyanis valamennyi éves finanszírozási szerződést sikerült megkötni - mondta Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter augusztus 15-én budapesti sajtótájékoztatóján.
Tájékoztatása szerint eddig 539 pályázatot fogadtak el 13,5 milliárd forint értékben.
A miniszter elmondta: annak érdekében, hogy a pályázati pénzek felhasználása gyorsulhasson, az EU illetékeseivel egyetértésben könnyítettek a pályázati feltételeken, így a mezőgazdasági vállalkozók és vállalkozások az eddiginél egyszerűbb módon juthatnak a forrásokhoz.
Ilyen változtatás a szektorsemlegesség, a magasabb támogatási szint és a nagyobb támogatási volumen.
A pályázati feltételek lényeges könnyítését jelenti, hogy törölték a gazdaságilag életképes üzem korábbi szigorú és merev definícóját és helyette az életképesség vizsgálatának általános pénzügyi kritériumait alkalmazzák.
Emellett a vidéki infrastruktúrafejlesztésre vonatkozó pályázatok esetében az önkormányzatok jelzálogbiztosítási kötelezettségét könnyítik.
Kiemelkedő jelentőségű a könnyítések között, hogy az unió illetékesei elfogadták a saját erő hitelből történő fedezetét.
Németh Imre külön is kiemelte, hogy a felfüggesztett beruházási támogatások, köztük a géptámogatások újra igénybe vehetők lesznek a SAPARD-források segítségével. Így mezőgazdasági beruházások támogatására összesen csaknem 100 milliárd forint vissza nem térítendő forrás áll a gazdálkodók rendelkezésére az idén.
Mindez azt jelenti, hogy a tavalyihoz képest 30 százalékkal megnövelt beruházási támogatáshoz, amely mintegy 70 milliárd forint ebben az évben, további 39 milliárd forintos SAPARD-forrást lehet igénybe venni.
A pályázatokat továbbra is a mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatására; a mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztésére, valamint a vidéki infrastruktúra fejlesztésére és javítására lehet benyújtani.
A mezőgazdasági vállalkozások beruházásának támogatására a korábbi 50 millió forintos felső határ helyett 150 millió forint lesz a felső érték, a halászati termékek feldolgozásának és marketingjének támogatására a korábbi 100 millió forint helyett az újabb elbírálási feltételek szerint 250 millió forintos SAPARD-forrás lesz igénybe vehető.
Nem változik viszont a vidéki infrastruktúra fejlesztésére igényelhető pénzösszegek nagysága. Itt 60 millió forint volt és marad a felső határ. Ugyanígy az informatikai fejlesztések, a helyi piacok és felvásárlóhelyek kialakítására 6-6 millió forintos támogatás állt rendelkezésre és ez marad a továbbiakban is.
Szőke Miklós, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megbízott elnöke jelezte, hogy az ügyintézés felgyorsítása érdekében a befogadott pályázatokat 60 napon belül elbírálják.
Németh Imre továbbá közölte: a SAPARD-pályázatok pénzeit elvileg 2006-ig lehet felhasználni, ám a csatlakozás után dönteni kell, hogy mely forrást kívánja igénybe venni Magyarország, az EMOGÁ-t vagy a SAPARD-ot. Ezért is lenne szükség arra, hogy még a csatlakozást megelőzően használja fel Magyarország a rendelkezésre álló SAPARD-források teljes összegét.
A miniszter tájékoztatott arról is, hogy várhatóan szeptember végére 3 új pályázati lehetőséggel bővül a SAPARD-program. Ez a szakképzés támogatása; a falufejlesztés és -felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése; valamint a tevékenységek diverzifikálása, az alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése.
A pályázati kiírást már közzétették az agrártárca honlapján. A pályázatokat folyamatosan lehet beadni.
Borkereskedelem az EU-ban
Magyarország európai integrációját követően növekedhet a magyar bor értékesítése az uniós országokban, ugyanakkor a magyar piacon lényegesen megnő a verseny - közölte Németh Ákos, a Magyar Borakadémia alelnöke augusztus 15-én Egerben.
Az egri Bormustra alkalmából Borkereskedelem az EU-ban címmel megrendezett tanácskozáson hangsúlyozta: ma a magyar borexport 43 százaléka az unió országaiba, 37 százaléka pedig a CEFTA országokba irányul.
Ez azt jelenti, hogy a közösség kibővítését követően - amikor a CEFTA tagok többsége, illetve más exportpiacok is csatlakoznak az Európai Unióhoz - a Magyarországon kívül értékesített magyar bor 85 százaléka a belső piacon talál vevőre - mondta.
A szakember szerint mindez egyrészt kedvezőbb helyzetet teremt, hiszen a védővámok megszűnésével nem csupán a jelenlegi EU országokban válhat olcsóbbá a magyar bor kivitele, de az olyan hagyományos piacokra is, mint például Lengyelország, vagy Szlovákia.
Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a belső piacon nagyobb versenyre kell felkészülni a hazai termelőknek, ugyanis az unióból érkező borokon kívül több bor érkezik majd az újvilágból is a magyar piacra.
Ennek az az oka, hogy az Európai Unió az argentin, ausztrál, dél-afrikai, chilei és új-zélandi borokkal szemben 30 százalékkal alacsonyabb védővámot alkalmaz, mint a magyar állam - mondta Németh Ákos.
Harcz Zoltán, a földművelési tárca tanácsosa szerint Magyarország az elmúlt évben 445 ezer hektoliter bort értékesített az uniós tagállamokban, miközben 170 ezer hektolitert szállítottak a közösség területéről a magyar piacra. A szállítás volumene várhatóan mindkét irányból nő majd a csatlakozást követően.
Kiemelte: a magyar bor uniós piacon kívüli értékesítését elősegítheti az Európai Unió exporttámogatási rendszere. A kiutalás pályázat alapján történik, és annak mértékét évente többször is felülvizsgálja a közösség megfelelő hivatala.
Így például a július 1.-től érvényben lévő szabályozás szerint az asztali bor hektoliterjére a célországtól függően 4-14 euró exporttámogatást fizet Brüsszel - közölte Harcz Zoltán.
A mátrai, az egri, a bükkaljai és a tokaji borvidékek fejlődésének feltétele a marketing és a kereskedelem területén együttműködő felső-magyarországi szőlő és borrégió megalakítása - mondta az Egri Borvidéki Hegyközségi Tanács elnöke.
Gál Lajos hangsúlyozta: a négy borvidék együttesen közel 20.000 hektáron található, a magyarországi minőségi szőlőültetvények több mint 40 százalékát foglalja magában, a borkereskedelemben pedig még nagyobb a piaci részesedése.
További előnynek nevezte, hogy a borvidékek nem konkurenciái egymásnak, hiszen Mátraaljára a könnyű fehér, Egerre a vörös bor jellemző, Tokajra pedig a különleges borfajták.
Az együttműködés során szükség lehet egy közös, jól csengő márkanév bevezetésére és az azt támogató marketing és kereskedelmi stratégia összehangolására - mondta Gál Lajos.
Kecsketenyésztési fórum Debrecenben
A kecsketenyésztők elsődleges feladata, hogy az uniós csatlakozás előtt - lehetőleg egyedileg - regisztráltassák állatállományukat; azért fontos ismerni a pontos számokat, mert a gazdák csak így kaphatnak támogatást az Európai Uniótól - hangsúlyozta Biacs Péter augusztus 19-én Debrecenben a 12. Farmer Expón tartott országos kecsketenyésztési találkozón.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) élelmiszerbiztonságért és fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára utalt arra, hogy a hiányos regisztráció miatt a kecsketenyésztési ágazat nem is kapott önálló kvótát az uniótól, azt a juhtenyésztőknek meghatározott kvótából tölthetik fel egyelőre.
Biacs Péter hangsúlyozta: a kecsketenyésztésre ma még a kis számú állattartás a jellemző, a körülbelül 100 ezres állatállomány mintegy hatezer tenyésztőre jut. Jelenleg hét fajta kecskét tenyésztenek Magyarországon, ami a szakember véleménye szerint az uniós csatlakozás után növekedni fog.
A juhágazatban mintegy egymillió egyeddel számolnak, és ott a nyájtartás is jellemző.
A helyettes államtitkár szerint mindenképpen érdemes a kecsketenyésztőket támogatni, hiszen az állat tejéből készült termékekre szinte korlátlan piacot lehet találni az unió országaiban.
A tárca - mint Biacs Péter elmondta - igyekszik minden segítséget megadni a kecsketenyésztőknek, hiszen a gazdák különböző beruházásokkal a tenyészetek mellett olyan üzemeket hozhatnak létre, amelyekben piacképes, jól csomagolt és jó minőségű áruféleségeket állíthatnak elő.
Ehhez azonban regisztrációra van szükség, aminek eredményeként később a kecsketenyésztők önálló kvótát is kaphatnak az unióban - hangsúlyozta az FVM helyettes államtitkára.
(forrás: MAGOSZ közlemény, MTI)