A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felhívása a tűzgyújtási tilalom megerősítésére vonatkozóan
Az egész ország területén hosszú idő óta tapasztalható rendkívül aszályos időjárásra való tekintettel, a minisztérium megerősíti, hogy a 2003. április 18-án, az erdőkre elrendelt általános tűzgyújtási tilalom továbbra is érvényben van. A tilalom értelmében tilos a tűzgyújtás az erdőkben, az erdőterületek határától számított 200 méteren belüli területen, valamint a kijelölt tűzrakó helyen.
A fokozott tűzveszélyre való tekintettel, kérik az erdőgazdálkodókat, hogy - az érvényben lévő jogszabályok alapján - saját területükön tegyenek meg minden szükséges technikai, szervezési intézkedést a további erdei tűzesetek megelőzése érdekében.
Ezúton is tájékoztatják a mezőgazdasági gazdálkodókat, hogy a levegő védelmével kapcsolatos egyes jogszabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet értelmében 2001. évtől tilos a lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetéssel történő megsemmisítése.
Felhívják továbbá a kiskerttulajdonosok és a hétvégi telektulajdonosok figyelmét, hogy a gyomégetésnél fokozott figyelemmel járjanak el, mert a kiszáradt aljnövényzet rendkívül gyúlékony, és a gyorsan haladó tűz könnyen elérheti az erdőt, vagy a lakott területeket.
Kérik a közúton és vasúton utazókat, hogy égő cigarettacsikket és dohányárut ne dobjanak ki a járművek ablakán, mert a kiszáradt árokparton, vasúti töltések mellett keletkező tüzek sok esetben közvetlenül erdő és mezőgazdasági területeket is veszélyeztetnek.
Amennyiben mégis tűzeset következik be, annak észlelésekor az első és legfontosabb feladat a kezdeti "kis tüzek" eloltásán túlmenően az, hogy arról haladéktalanul értesíteni kell az illetékes tűzoltóságot, a polgármesteri hivatalt és a terület tulajdonosát.
MAÉT állásfoglalás az agrárium helyzetéről
A MAÉT, mint tíz országos agrár érdekképviseleti szervezet szövetsége, a mezőgazdaság teljes körét átfogó érdekképviseleti tanács, a július 3-án tartott ülésén állást foglalt a következőkről.
1., Eddig sohase tapasztalt, nehéz helyzet van kialakulóban a magyar agráriumban, mivel:
- A jövedelmezőség több okból is (pl. igen súlyos elemi károk, értékesítési problémák, stb.) előreláthatóan katasztrofálisan zuhanni fog, az évek óta meglévő tőkehiány nem csökken, sőt növekszik, továbbá egyre-másra mutatkoznak a megoldatlan szerkezeti, szervezeti, jogszabályi és fejlesztési problémák következményei. Mindezek egyidejű jelentkezése egymást felerősíti, így a gondok halmozottan jelentkeznek.
- Ugyanakkor: A fentiekből következő alapvető feladatok, - így a gazdálkodók tömeges tönkremenetelének megakadályozása, a vidék helyzetének lényeges romlása megelőzése mellett, nagyon rövid időn belül egy hatalmas, új feladatot, az EU-csatlakozásra való felkészülést, a nemzetközi szintű versenyképesség megteremtését is teljesíteni kellene.
2., A magyar agrárium jelen állapotában a fenti feladatainak képtelen megfelelni, a magyar nemzetgazdaság jelentős anyagi segítsége, a magyar társadalom, a politikai pártok, a társadalmi és egyéb szervezetek támogatása illetve közreműködése nélkül.
3., A magyar társadalom és a nemzetgazdaság alapvető érdeke a mezőgazdaság helyzetének rendezése. Ellenkező esetben ugyanis várható, hogy:
- Az ellehetetlenítő tőkehiány miatt a külföldi tőke igen olcsón és rendkívül nagy arányban részarányt szerez a társas gazdaságokban, illetve megkezdődik az egyéni gazdaságok felvásárlása. Mindez néhány éven belül elvezethet a földtulajdon megszerzéséhez is.
- A fogyasztói árak nagymértékű növekedése miatt csökken a városi lakosság életszínvonala. A nemzetgazdaságot jelentősen terhelheti a tönkremenő vidékiek munkanélkülivé váló, illetve szociális támogatásra szoruló serege, továbbá számos más következmény.
4., Az alapvető kérdés tehát az, hogy vagy most és közvetlenül kap segítséget a magyar agrárium, vagy később, közvetett módon fizeti meg a magyar társadalom a támogatás elmaradásának árát.
5., A fentiek alapján szükségesnek tartjuk a következők sürgős végrehajtását:
- Soron kívüli és reális kárenyhítő intézkedéseket. Ennek során legalább 35-40 milliárd Ft összegű vissza nem térítendő támogatás, továbbá állami garanciával felvehető hiteltámogatás biztosítását és egyéb kárenyhítő intézkedések kidolgozását.
Felhívjuk a figyelmet, hogy mindez csak a szinten-maradáshoz elegendő. Az újrakezdéshez, a fejlesztéshez, az európai szintű versenyképesség eléréséhez további, igen jelentős összegű tőkebevonás is szükséges.
- A jogszabály módosítások, szervezési, szerkezet átalakítási és egyéb (pl. agronómiai) feladatok mielőbbi végrehajtását. Ezen belül külön is az akkut agrár problémák (sertés, tej, tojás,) továbbá az elemi károk (aszálykárok, fagykárok, vadkárok, erdőkárok, stb.) komplex megközelítésű elemzését.
6., Szükségesnek tartjuk és várjuk a Kormány mielőbbi részletes nyilatkozatát az agrárhelyzet átfogó rendezésével kapcsolatos elképzelésekről.
Agrártermelők demonstrációja - tiltakozás Szabolcsban
Ötven Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei agrártermelő demonstrált július 11-én a 49-es számú főút, Kocsord és Győrtelek közötti szakaszán, az ágazat - szerintük - nehéz helyzete miatt. A demonstráción a szatmári termelők a főút egyik sávját mezőgazdasági munkagépekkel zárták le forgalom-lassító céllal. Az út másik felén - rendőrségi irányítással - biztosították a közlekedést.
Az akciót követő sajtótájékoztatón Fülöp István, a szatmári térség MDF-es országgyűlési képviselője kifejtette: a tüntetők szerint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium csak látszatintézkedéseket tesz a mezőgazdaságban jelentkező gondok megoldására.
Termőföldalapú jelzáloghiteleket kínál az OTP
Július 15-e óta kínálja termőföld fedezet mellett nyújtott, új konstrukciójú hiteleit az OTP Bank Rt. lakossági és vállalati ügyfeleinek - jelezte Hegedűs Éva, az OTP Bank ügyvezető igazgatója hangsúlyozva, hogy a termőföld fedezete mellett nyújtott jelzáloghiteleket azok vehetik igénybe, akik már rendelkeznek legalább 5 hektár összefüggő termőfölddel, illetve akik termőföldet vásárolnak.
A lakossági ügyfeleknek a bank egy új konstrukciót kínál, 500 ezer és 30 millió forintos érték között. A változó kamatozású hitel kamata évente 15 százalék, kezelési költsége 2 százalék, és a legfeljebb 15 évre felvehető kölcsön nyújtásához a bank nem számít fel hitelbírálati díjat. A bank már meglévő két jelzáloghitel termékét ezentúl az ingatlanon kívül termőföld fedezet mellett is fel lehet venni. Ilyen a bank általános jelzáloghitele és a C Plusz elnevezésű rulírozó hitele.
Hegedűs Éva ismertetése szerint az egyéni vállalkozók, az őstermelők és családi gazdálkodók állami kamattámogatás mellett vehetik fel a kölcsönt termőföld vásárlásához. "A forintkölcsönök kamata maximum a jegybanki alapkamat plusz 4 százalék lehet, míg a devizában nyújtott kölcsönökért a bank libor plusz 4 százalékot kér" - mondta, hozzátéve, hogy kezelési költséget nem számítanak fel ennél a terméknél.
A termőföldalapú jelzáloghitelezés azt követően kezdődhetett meg az OTP Banknál, hogy a pénzintézet megegyezett a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel (NFA) arról, hogy az ügyfél fizetésképtelensége esetén az NFA visszavásárolja a termőföldet aktuális értékén.
Az ügyvezető igazgató szerint az idén pár milliárd forint hitelkihelyezés várható az új termékekből. Beszámolt arról is, hogy az igénylők, amennyiben minden dokumentumot beszereznek, 3-4 hét alatt hozzájuthatnak az igényelt hitelhez.
Az FHB és a Nemzeti Földalap megállapodása
A Földhitel- és Jelzálogbank Rt. (FHB) megállapodást kötött július 17-én a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel. Az FHB a jövőben a jelzálogalapú hitelek kiközvetítésének fedezetei közé felveszi a termőföldet is.
Benedek Fülöp államtitkár a Nemzeti Földalappal kapcsolatban elmondta: az NFA és a kereskedelmi bankok együttműködése révén várhatóan a jövőben a termőföld-forgalom emelkedik az országban. A kereskedelmi bankok közül az első szerződést az OTP Bankkal kötötte meg az Nemzeti Földalap a közelmúltban.
Gyuris Dániel, az FHB vezérigazgatója szerint a szerződés révén augusztus 1-jén olyan hitelkonstrukciót vezet be az FHB, amelynek fedezete a termőföld lesz. E konstrukció keretében a magánszemély agrártermelők maximum 50 millió forint kölcsönt vehetnek fel 10-15 éves futamidővel, ötéves kamatperiódussal, 12 százalékos kamattal. Ehhez még 2 százalékos kezelési költség társul. Ha a hitelt felvevő agrártermelő nem tudja fizetni tartozását, akkor a fedezetül szolgáló földet átveszi a Nemzeti Földalap.
Benedek Fülöp kérdésre elmondta: amiatt, hogy a Nemzeti Földalapnak felajánlható földek közé bekerültek osztatlan tulajdonú földek is, várhatóan emelkedik majd az NFA által felvásárolt termőföld nagysága. A mostani változtatások révén az NFA életjáradék ellenében várhatóan 30 ezer hektár földet, piaci alapon pedig további 10-15 ezer hektár földet vásárol meg.
Várhatóan hasonló egyezményt kötnek a Konzumbankkal, késöbb pedig a Magyar Külkereskedelmi Bankkal, a HVB Bankkal és a Raiffeisen Bankkal is.
Gyuris Dániel, arról is szólt, hogy idén ősztől állami kamattámogatással egybekötött birtokfejlesztési hitelkonstrukciót dolgoz ki a bank. Ha ilyen ütemben bővülnek a hitelek a banknál, akkor a biztonságos banki működés érdekében lehet, hogy még az idén alárendelt kölcsöntőkére lesz szüksége az FHB-nak.
Az első félév eredményei szerint az FHB június végéig 1,58 milliárd forint adózás előtti nyereséget könyvelt el, mérlegfőösszege pedig meghaladta a 200 milliárd forintot.
Csökkent a hasznosított vetésterület
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) július 18-i közleménye szerint a hasznosított szántóterület nagysága az idén 4,4 millió hektár, ami kis mértékben, 4 ezer hektárral alacsonyabb a tavalyinál. Május végén a teljes szántóterület 4,5 millió hektárt tett ki, amely az ország területének 49, mezőgazdasági területének pedig 77 százaléka. A főbb szántóföldi növények vetésterülete a búzát és a napraforgót kivéve csökkent az idén a megelőző évhez képest. A gabonafélék vetésterülete az idén 2,9 millió hektár, ami a tavalyinál 73 ezer hektárral kisebb. Amíg a búza vetésterülete mindössze 5 ezer hektárral 1,117 millió hektárra nőtt, addig a kukoricáé csaknem 60 ezerrel 1,179 millió hektárra csökkent. A rozs vetésterülete 2 ezerrel 47 ezer hektárra, az őszi árpáé 25 ezerrel 181 ezerre, a tavaszi árpáé 4 ezerrel 168 ezerre esett vissza. Zabot 6 ezer hektárral nagyobb területen, összesen 71 ezer hektáron vetettek el, s 7 ezerrel 139 ezerre nőtt a tritikálé vetésterülete is. A KSH közlése szerint burgonyát 32 ezer hektáron, cukorrépát pedig 53 ezer hektáron vetettek az idén. Az előbbi növényből 2 ezer hektárral, az utóbbiból 3 ezer hektárral csökkent a vetésterület a tavalyihoz képest. A lucerna területe 7 ezer hektárral 154 ezer hektárra, a zöldborsóé 2 ezerrel 15 ezerre csökkent. Jelentősen nőtt, mintegy 93 ezer hektárral 514 ezer hektárra a napraforgó vetésterülete, de nőtt a silókukoricáé is 8 ezerrel 112 ezerre. Szinten maradt az idén a paradicsom 7 ezer, a zöldpaprika 4 ezer és a fűszerpaprika 6 ezer hektáros termőterülete.
Termőföldért életjáradékot program
A részarány tulajdonú földek megvásárlásával mintegy 1,5 millió hektár rendezetlen - osztatlan, közös - tulajdonú földre terjesztik ki a földért életjáradékot programot - jelentette be Benedek Fülöp, a Nemzeti Földalap (NFA) vezetője július 21-én Budapesten. Emlékeztetett arra, hogy kormánydöntés nyomán kiterjesztik a programot a részarány- és az osztatlan közös tulajdonú földekre is.
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet elnöke közölte: az általános feltételek változatlanok, azaz a programban a 60 év felettiek vehetnek részt 1-20 hektár nagyságú területtel, maximum 3 millió forintos értékhatárig. Új szabály - húzta alá a címzetes államtitkár -, hogy a részarány-vásárlási értéknek el kell érnie a 100 ezer forintot. Benedek Fülöp szerint 5-10 ezer pályázatra lehet számítani, ami körülbelül 20-30 ezer hektár föld megvásárlását teszi lehetővé az NFA számára.
A címzetes államtitkár jelezte: a termőföldet életjáradékért program pályázatait a szokásokhoz híven a földhivatalokhoz kell benyújtani. A pályázóknak az NFA megyei irodái, valamint a körzeti földhivatalok testre szabott, személyes operatív segítséget adnak. Benedek Fülöp a program céljaként jelölte meg, hogy csökkenjen a földpiaci szereplők száma, továbbá rendeződjenek a földtulajdoni és -használati viszonyok - ez utóbbi az EU-támogatások igénybe vételének előfeltétele is -, továbbá javítja a magyar gazdálkodók versenyképességét az Európai Unióban.
A Nemzeti Földalap vezetője kitért arra, hogy az Országgyűlés június végén döntött az életjáradék adómentességéről, amely visszamenőleges hatályú. Ez azt jelenti, hogy az NFA a korábban megkötött szerződések alapján már levont adóelőleget visszafizeti.
A korábbi pályázatokról az államtitkár elmondta: 5.494 pályázat érkezett a Nemzeti Földalap Kezelő Szervezethez. Ennek alapján 9.022 földrészlet szemlézését kezdték meg a szakértők.
Az 500 ezer forint feletti vagyonértékelések - ez 1964 földrészletet jelentett - elkészítésére 89 vagyonértékelőt kértek fel egységesen 25 ezer forint plusz áfa egységáron. Az eljárást az NFA-nál egyeztették a Közbeszerzések Tanácsával. Benedek Fülöp tájékoztatott arról is, hogy a szemlézések menetétől függően a szerződéskötések folyamatosak. Utalt ugyanakkor arra, hogy a későbbi szerződéskötések miatt senki sem kerülhet hátrányos helyzetbe. Az életjáradék összegét minden pályázatnál egységesen július 1-jei hatállyal állapítják meg.
A Nemzeti Földalap vezetője tájékoztatott arról is, hogy mintegy 22 ezer értesítő levelet küldtek ki azoknak a gazdálkodóknak, akik még az előző kormány földvételi akciója nyomán ajánlották fel földjüket az államnak megvásárlásra. A levelekben azt tudakolták, hogy fenn kívánják-e tartani korábbi ajánlatukat. A levelek 8-10 százalékára nem érkezett válasz, ám a fennmaradók kétharmada nyilatkozott úgy, hogy földeladási szándékát a továbbiakban is fenn kívánja tartani. E felajánlások esetén a helyszíneléseket a szakértők megkezdték, és augusztus-szeptember hónapban megkezdődhetnek a szerződéskötések is.
Benedek Fülöp kitért arra, hogy az NFA az Alkotmánybírósághoz fordul állásfoglalásért abban a kérdésben, hogy a 12 volt állami gazdaság 50 éves haszonbérleti szerződése érvényes-e. A címzetes államtitkár szerint ugyanis a korábbi tízéves bérleti szerződés van érvényben, az előző haszonbérleti szerződést alkotmányellenesnek tartja az NFA.
Szakmailag megkezdődött annak az előkészítése is, hogy a tízéves haszonbérleti szerződéseket milyen feltételekkel lehet húsz évre kiterjeszteni.
Az NFA első embere a birtokhasznosítási bizottságokról szólva elmondta, hogy eddig összesen 9.567 tagot regisztráltak, és összesen 2.132 bizottság alakult meg, illetve megalakulása várható a közeljövőben, az ország területének mintegy kétharmadán.
Az NFA pénzintézeti megállapodásairól Benedek Fülöp közölte, hogy az FHB-val és az OTP-vel már kötöttek ilyen szerződést, a Konzumbankkal, valamint a Takarékbankkal a szerződés aláírás előtt áll, a HVB Bankkal, továbbá a Raiffeisen Bankkal a szerződések elveit most tárgyalják. A szerződések értéke - mondta a címzetes államtitkár -, hogy a megállapodások alapján csökken a pénzintézetek hitelezési kockázata, ami olcsóbbá teszi a jelzáloghiteleket.
Benedek Fülöp közölte, hogy eddig a Nemzeti Földalap 2,5-3 milliárd forintot fordított földvásárlásra, mintegy 10 ezer hektár nagyságban. Az év végéig életjáradékra az NFA 1,5-2 milliárd forintot kíván fordítani. Emellett mintegy 6 milliárd forintért szándékoznak még földet vásárolni, 25-30 ezer hektár osztatlan közös tulajdonút és 10-15 ezer hektár más formában felajánlott földet.
FVM - vidékfejlesztési pályázatok
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) kiírta azokat a vidékfejlesztési pályázatokat, amelyek célja a vidéki népesség esélyegyenlőségének javítása. Erről Tóthné Mohácsy Gabriella, az agrártárca vidékfejlesztési programok főosztályának vezetője adott tájékoztatást július 22-én. A pályázatok alapvető szándéka, hogy a helyi adottságokra alapozott alternatív jövedelemszerzési lehetőségek támogatásával járuljon hozzá a vidéki térségek jövedelemtermelő, foglalkoztatást biztosító és népességmegtartó képességének javításához. A kiírt pályázatok az agrárkörnyezet-gazdálkodási fejlesztéseket; a helyi, különleges és hagyományos élelmiszerek továbbfejlesztését és piacra juttatását, valamint a mintaértékű vidékfejlesztési tevékenységek bemutatását támogatják. Az agrárkörnyezet-gazdálkodási fejlesztések pályázati összegének felső határa 10 millió forint, míg a hagyományos élelmiszerek piacra juttatásának és továbbfejlesztésének támogatására maximum 15 millió forint adható pályázatonként.
A mintaértékű vidékfejlesztési tevékenységek bemutatására, azaz a nyitott porták és falvak rendezvényeinek segítésére 100-200-500 ezer forint igényelhető, de a tevékenységet bemutató kiadványokra akár 1 millió forint is kapható - tájékoztatott Tóthné Mohácsy Gabriella.
A főosztályvezető ugyanakkor arról nem kívánt beszélni, hogy összességében e pályázatokra mennyi pénz is áll rendelkezésre. Annyit mondott, hogy a szükséges összegeket előreláthatólag különféle forrásokból fogják előteremteni a tárcánál.
A pályázatok benyújtásának határideje az első két jogcím esetében augusztus 15., míg a harmadik jogcímre szeptember 15-ig várják a támogatási kérelmeket. A vidékfejlesztési pályázatokat a minisztérium hivatalos értesítőjének legutóbbi, 14. számában találhatják az érdeklődők, illetve letölthetik a minisztérium honlapjáról is.
Rendkívüli küldöttgyűlést hív össze a Magosz
Rendkívüli országos küldöttgyűlést hív össze a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) az agráriumban kialakult tragikus helyzet miatt - jelentette ki Jakab István, a szervezet elnöke a Magosz július 23-i elnökségi és választmányi ülését követő sajtótájékoztatón Budapesten.
Az elnök elmondta: még augusztus 20. előtt megtartják a küldöttgyűlést, amelyen szövetségük arról kíván dönteni, hogy az agráriumban élők helyzetén hogyan lehetne javítani. A döntést valamennyi gazda érdekében kell meghozni, ezért a Magosz az összes agrár-érdekképviseletet felkéri az együttműködésre. A jelenlegi kilátástalan helyzetet nem lehet már tovább eltűrni, hasonlóra az elmúlt 13 évben nem volt példa.
Az elnök rámutatott, hogy nem csak a gabona-, a sertés- és a tejágazat került válságba, hanem lassan már egyetlenegy agrárszektor sem képes eredményesen termelni, holott a következő gazdasági évre kellene berendezkedni.
Jelezte, hogy a természeti katasztrófával felérő aszály, a megemelkedett energia- és takarmányárak, a megdrágult lízingköltségek már nem csak a kisebb földeken gazdálkodókat, hanem a nagy szövetkezeteket is sújtja. Székely Gábor alelnök szerint ezek a hatások ősztől az élelmiszereknél átlagosan 30 százalékos drágulást eredményezhetnek, amennyiben nem történik érdemi lépés.
Jakab István közölte, hogy az aszálykárok enyhítésére hozott kormánydöntés, a forint árfolyamsávjának eltolása és a műtrágyára kivetett vámpótlék a kormány részéről rossz lépéssorozat. Ez szomorú akkor is, ha tudatosan, stratégia mentén, profi módon gondolták ki, de akkor is, ha csak azért, mert a szaktárca vezetői képtelenek átlátni a helyzetet.
Jelezte, hogy az elmúlt száz év legnagyobb aszályának enyhítését egyáltalán nem szolgálja a meghozott rendelet, főként nem az európai uniós csatlakozás előtt. Érvelése szerint a 60 milliárd forintos csomag tulajdonképpen csak 5 milliárd forintos pluszt jelent a gazdáknak, ugyanis 50 milliárd forintos kereskedelmi banki hitelből, 5 milliárd forintos tárcán belüli forrásátcsoportosításból és 5 milliárd forintos költségvetési ráfordításból áll.
A Magosz követeli, hogy a kormány vizsgálja felül rendeletét és változtassa meg úgy, hogy a gazdák az aszálykároknak legalább a felét vissza nem térítendő támogatás formájában megkapják - hangsúlyozta Jakab István.
Székely Gábor hozzáfűzte, hogy a korábban 100 milliárd forintra becsült aszálykárokat csökkentheti az elmúlt heti esők hatása, ám növelheti az egész országot fenyegető kukoricabogár-veszély. A küldöttgyűlésen a rendelet megváltoztatásának kikényszerítését is megvitatják, amennyiben addig arra nem kerül sor.
Az alelnök szerint a félpályás útlezárás nem érte el célját, helyette más jogszerű eszközt kell kitalálni. Példaként megemlítette a polgári engedetlenséget, országos sztrájkmozgalmat, a határátkelők részleges lezárását.
Jakab István kijelentette: 2003 a mezőgazdaság fekete éve, ezért kérik a gazdákat, hogy ennek kifejezéseként egy sötét szalagot helyezzenek ki valamelyik gazdasági épületükre, járművükre.

(forrás: MTI, FVM közlemények)