Agrárágazat főoldal   Agrárágazat 2003 Június






Tartalomjegyzék Csomagolástechnikai újdonságok Utolsó lap

Lapzártától lapzártáig







Az Egyesült Államok az EU agrártámogatási rendszerének reformját sürgeti
Az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője szerint a dohai világkereskedelemi fordulón a további haladás azon múlik, hogy az Európai Unió a következő hónapokban kész lesz-e agrártámogatási rendszerét megreformálni.
Egy müncheni gazdasági tanácskozáson, május 4-én Robert Zoellick úgy vélte, hogy Németországnak, mint az EU legnagyobb gazdaságának különösen fontos szerepe van ebben. Franz Fischlernek, az EU mezőgazdasági biztosának célja, hogy júniusban meggyőzze a tagországokat: egyezzenek bele a Közös Agrárpolitika (CAP) reformjába, mivel az ötlet olyan EU-országok ellenállásával találkozik, mint Németország, vagy Franciaország. Zoellick szerint a CAP reformja az EU-bővítés fényében még inkább sürgető.
A döntést sürgeti az is, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) következő tanácskozásaira júniusban és szeptemberben kerül sor. 2001 novemberében a katari Dohában a WTO tagállamai alapjaiban már megegyeztek arról, hogy csökkentik, majd végleg eltörlik a mezőgazdasági termékek exportszubvencióját.
További 40 milliárd gépbeszerzésre a csatlakozásig hátralévő egy évben
Az idén soha nem látott mértékű, 140 milliárd forint támogatás jut a mezőgazdaságnak gépvásárlásra, főként az úgynevezett EU-s előcsatlakozási forrásokból, ez az összeg 31 milliárd forinttal haladja meg az elmúlt évi e célra fordított összeget - mondta Németh Imre, a földművelésügyi és vidékfejlesztési tárca vezetője egy abonyi fórumon, május 8-án.
Kifejtette: a SAPARD Hivatal és a tárca a csatlakozásig hátralévő egy évben további 40 milliárd forintot kíván támogatásként gépbeszerzésre, a technológiai megújulásra fordítani, hogy az Európai Unióba minél felkészültebben érkezzenek a gazdák, üzemek.
A miniszter arról is szólt, hogy az elfogadás előtt álló nemzeti fejlesztési terv 5 fejezete közül az egyik az agrár- és a vidékfejlesztéssel foglalkozik.
A fejlesztési terv megvalósításához szükséges pénzek 75 százalékát az EU biztosítja, s az összes forrás 18 százaléka az agrárágazatnak jut, ám további pénzekre is lehet számítani az agráriumban, mert a regionális program is tartalmaz a mezőgazdasággal kapcsolatos fejezeteket, s mindez a nemzeti fejlesztési tervre szánt összes költség 36 százalékát teszi ki.
Az EU-ba lépés várható hatásairól szólva Németh Imre aláhúzta: különösen jól járhatnak a hússzarvasmarha-tartók, hiszen eddig azért voltak nehéz helyzetben, mert az EU-n belül jelentős támogatást élveztek más országok állattartói, amivel a piacon a hazaiak nem versenyezhettek.
A kedvezmények a magyar hússzarvasmarha-tartókra is kiterjednek 2004 májusától azonban. Ugyanakkor azonban sürgősen növelni kell az állatállományt, mert az EU-s kvóta 94 ezer darab állat tartására ad lehetőséget, de jelenleg csupán 46 ezres a létszám. Már pedig, ha nem töltjük fel az állományt, úgy a szigorú EU-s szabályok szerint a következő években visszavesznek az engedélyezett létszámból - mondta Németh Imre.
Alföldi szőlő- és borágazat - tanácskozás
Az ország szőlőterületének mintegy egyharmadát, 30 ezer hektár ültetvényt magában foglaló alföldi borvidék termelői végveszélybe kerültek - fogalmazták meg május 9-én, Kecskeméten a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsának küldöttgyűlésén.
Több felszólaló is rámutatott: a mintegy 100 ezer ember megélhetését vagy jövedelem-kiegészítését szolgáló szőlő- és borágazat helyzete tovább romlott, aminek egyik oka az ültetvényeket ért elmúlt két évi fagykár, a másik pedig a borhamisítás.
Az utóbbi fagykár teljes felmérése még nem fejeződött be, de az már bizonyos, hogy a februári becslésekhez képest lényegesen nagyobb. Akkor az ültetvények 50 százaléka tűnt olyannak, ahol a fagykár meghaladta a 80 százalékos mértéket, a rügyfakadás utáni helyzet azonban ennél jóval rosszabb képet mutat.
Egyes felszólalók szerint a borhamisítás, ami nemcsak az alföldi megyékre, hanem az egész országra jellemző, már nemcsak a zugkiméréseken vagy italmérésekben jelentkezik, hanem a hamisítások bevonultak az üzleti-kereskedelmi forgalomba is. A jelenlévők hathatós kormányintézkedést kértek a hamisítások visszaszorítására és e téren nagyobb hatósági hatáskört a hegyközségi tanácsoknak.
A soltvadkerti hegyközség képviselői beszámoltak egy kezdeményezésről, miszerint hegyközségi védjegyet bocsátanak ki várhatóan 2-3 héten belül. A védjegyet kizárólag azok használhatják, akik vállalják, hogy egy öttagú bizottság bármikor ellenőrizheti pincéjüket, borkészletüket és forgalmazásukat, továbbá az éjszakai szállítást előre bejelentik.
A tanácskozás résztvevői hangot adtak annak a felháborodásuknak, hogy a rendszerváltozás óta - de legalábbis az utóbbi három évben - nem fordult elő, hogy bárkit büntetőjogi felelősségre vontak volna borhamisítás miatt. Miközben a sajtó arról számol be, hogy többmilliós jövedéki bírságot kell fizetni a tetten ért hamisítóknak, a valóságban alig-alig fizet bárki büntetést, mivel kiderül, hogy az elkövetők állítólag munkanélküliek és hajléktalanok.
A kecskeméti tanácskozás résztvevői kifogásolták azt is, hogy a borhamisító cégek, illetve "termelők" nevét nem lehet nyilvánosságra hozni adatvédelmi és személyiségi jogok miatt.
A küldöttgyűlés résztvevői hangsúlyosan foglalkoztak az idénymunkával kapcsolatos bejelentési kötelezettség bonyolultságával és megítélésük szerint magas közterheivel is. Javaslatuk szerint a gyakorlatilag már csak külföldről jelentkező idénymunkásokat a település jegyzőjénél kellene bejelenteni, és utánuk naponta maximum egy óra munkabér költségét fizetni társadalombiztosítási járulékként.
EU - virágzik a biotermékek piaca: az idén több mint 10 milliárd euró
A biotermékek iránti kereslet a jövőben is erősen növekszik - értékelték az EU agrárminiszterei május 13-án korfui tanácskozásuk végén. A biotermékek üzlete évente 20 százalékkal bővül, bár jelenleg - még ezzel együtt is - egészen csekély részét teszi ki az élelmiszerek összforgalmának.
Az előállított biotermékek értéke az idén először túllépi a 10 milliárd eurót az unióban. Franz Fischler, az EU agrárbiztosa szerint a tagországoknak maguknak kell minőségi programokkal előállniuk e téren. Az agrárminiszterek ugyanakkor különleges jelzéssel akarják védeni a hagyományos termékeket: Fischler bejelentette, hogy szeptemberben Mexikóban a világkereskedelmi fordulón szeretnék elérni, hogy az égetett szeszekhez hasonlóan megfelelő nemzetközi élelmiszerjelzést vezessenek be.
Az elmúlt fél évtizedben mintegy tízszeresére, 110-120 ezer hektárra nőtt a biogazdálkodás termőterülete Magyarországon. Az összes mezőgazdasági területnek még így is csupán mintegy másfél százaléka hasznosul a környezetet kímélő módon, szemben az Európai Unió 3 százalékos átlagával, de néhány éven belül a tervezett intézkedések révén utolérheti közösségi átlagot. A magas fogyasztói árak miatt a biotermékek csaknem 90 százalékát exportálják, s a kivitel túlnyomó része Nyugat-Európába kerül. Az ökogazdálkodás része az ország ez évben megkezdett nemzeti agrár-környezetvédelmi programjának, és az Európai Unió is kiemelten támogatja.
Gazdademonstrációk - összefoglaló
A sertésválság miatt tüntető gazdák május 14-én 12 megyében, 36 helyszínen tiltakoztak félpályás útlezárással. A termelők arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy a sertés tartósan alacsony felvásárlási ára nem fedezi az állattartás költségeit.
Jakab István, a MAGOSZ elnöke szerint a rendben lezajlott demonstráción 2.055 jármű és 3 ezer ember vett részt. A forgalom lelassulása ellenére a tüntetők egyik megyében sem okoztak fennakadást a közlekedésben, s intézkedésre sem került sor.
Jelentős demonstráció főleg Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Csorna és Berettyóújfalu környékén alakult ki. Somogy megyében négy helyen, Hajdú-Bihar megyében, Vas megyében, Csongrád megyében és Baranya megyében két-két helyen, Fejér megyében, Veszprém megyében, Győr-Moson-Sopron megyében és Pest megyében egy-egy helyen tartottak félpályás útelzárást a gazdakörök.
Bács-Kiskun megyében és Békés megyében voltak a legaktívabbak a demonstrálók. Amíg az előbbi megyében 12 helyszínen, addig az utóbbiban nyolc helyszínen fejezték ki tiltakozásukat a termelők. Nem vonultak az utakra a gazdák Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ugyanakkor teljes mértékben azonosultak az ország többi megyéjében demonstrálók követelésével.
Jakab István a MAGOSZ elnöksége nevében visszautasította és alaptalannak nevezte azt a vádat, hogy a gazdademonstráció politikai jellegű volna. Az elnök emlékeztetett arra, hogy a tüntetést nem egyetlen agrárképviselet hirdette meg. Utalt rá, hogy a tüntetéseken több helyen a társas vállalkozások képviselői is jelen voltak a demonstrálók között, például Somogy megyében.
Megoldódott a sertésválság
Eredményesen zárultak a sertésválság megoldását célzó tárgyalások az agrártárca és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) megbízottai között. Ezt Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter jelentette be az egyeztető megbeszéléseket követően. A tárgyaláson nem csak a MAGOSZ képviselői ültek a tárgyalóasztalnál a minisztérium vezetőivel, hanem a többi nagy agrár érdekképviselet - a MOSZ, az Agrárkamara és a Parasztszövetség - szakértői is.
A tárgyalások eredményeként a péntekre meghirdetett gazdatüntetések elmaradnak - erősítette meg Jakab István, a MAGOSZ elnöke. A tárgyaló felek ugyanis megállapodtak abban, hogy az uniós felvásárlási átlagárat követő magyar árrendszer kialakítását lehetővé tevő árbizottság alakul.
A korábban elfogadott sertéspiac stabilitását biztosító intézkedéseket a tárgyaláson is jóváhagyták az érdekképviseletek, és megállapodtak abban a minisztériummal, hogy annak végrehajtását közösen kísérik figyelemmel. Amennyiben gondokat észlelnek a sertéspiacon, úgy azokat azonnal megbeszélik, és javaslatot tesznek a megoldás módjára. Így kívánják elejét venni annak, hogy a korábbihoz hasonló helyzet alakuljon ki ismét.
A földművelésügyi és vidékfejlesztési tárca vállalta, hogy a piaci stabilitás biztosítása érdekében szigorúbb ellenőrzést vezet be a termékpályán, és az ott lévő kritikus pontokat az eddiginél is nagyobb figyelemmel kíséri.
Németh Imre közölte azt is, hogy az agrártárca fenntartja a korábban eltörölni szándékozott minőségi támogatást, amely a jó minőségű sertések után járt. Ez kilogrammonként 15-20 forint volt. Így lehetővé válik, hogy a referenciaár és a bejelentett támogatások összegén felül további 15-20 forintot kapjanak a tenyésztők az állatokért. Ezzel a miniszter szerint biztosítható lesz, hogy a tenyésztők megkapják az önköltségi árat, azaz a 280 forint körüli kilogrammonkénti összeget.
A minőségi támogatást a szükséges ideig tartják fenn, annak létjogosultságát azonban időről időre felülvizsgálják.
Az agrárminiszter jelezte azt is, hogy a sertéspiacon megindultak a pozitív folyamatok, mivel három nap alatt 20 ezer túlsúlyos sertés feldolgozására kértek támogatást a vágóhidak, emellett az élő sertés exportkeret egyharmadát és a félsertés-kivitel kétharmad részét már igényelték a feldolgozók.
Szanyi Tibor, a tárca politikai államtitkára, aki szintén jelen volt a sajtótájékoztatón, utalt arra, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium anyagi segítséget kíván nyújtani egy kereskedelmi koordinációs iroda felállításához a MAGOSZ számára annak érdekében, hogy a kisebb gazdálkodók megfelelő súllyal jelenhessenek meg a piacon.
Jakab István, a MAGOSZ elnöke arról is beszélt, hogy a sertésválság megoldásán túl a családi gazdaságok helyzetéről és a földtörvényben a MAGOSZ szerint szükséges változtatásokról is egyeztettek.
A MAGOSZ elnöke jelezte azt is, hogy a továbbiakban folyamatos lesz az FVM és a MAGOSZ közötti párbeszéd.
FVM-rendeletek a sertéstartás támogatásáról
Megjelent a sertéstartók támogatását szolgáló két, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által kiadott rendelet. A Magyar Közlönyben megjelent rendeletek május 15-étől hatályosak. A rendeletek a haszonállat tartásra vonatkozó előírások betartása mellett előállított vágósertések termelési támogatásáról, továbbá a feldolgozott sertés- és marhahús-termékek minőségmegőrzése és -javítása érdekében adható támogatásokról szólnak.
A haszonállat-tartásra vonatkozó előírások betartása mellett tenyésztett vágósertések termelési támogatásáról szóló rendelet lényege az, hogy azok a tenyésztők, akik e szabályokat betartják az S, E, U minősítésű sertés után egyedenként 3 ezer forint támogatást vehetnek igénybe. Azok a gazdálkodók pedig, akiknek a sertését R, O, P, valamint M1, M2, illetve V osztályba sorolták a feldolgozó üzemek, egyedenként 2 ezer forintos támogatásra tarthatnak igényt.
A támogatásban azok a természetes, illetve jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok részesülhetnek, amelyeknek, vagy akiknek a vágósertés hizlalás céljából legalább 60 napig a tulajdonában van, illetve haszonbérlet esetén legalább 60 napig tartja vagy hizlalja a sertést. Ezt a tényt pedig a tartás helye szerint illetékes település falugazdásza igazolja is számára.
A felvásárlást igazoló bizonylatról, valamint az átvételt igazoló kifizetési bizonylatokról az igazolás kézhezvételét követő 60 napon belül a gazda vagy a gazdálkodó részletesen köteles elszámolni az Agrár Intervenciós Központnak (AIK).
Harmincéves az IKR Rt.
Harminc évvel ezelőtt alakult meg a bábolnai székhelyű IKR - Iparszerű Kukoricatermelési Rendszer - Részvénytársaság; a jubileum alkalmából május 22-én ünnepséget rendeztek a vállalatnál.
Az ünnepségen megemlékeztek a Bábolna Rt.-nek a termelési integrációkban kifejtett úttörő szerepéről, az IKR-nek a magyar mezőgazdaság fejlődésére gyakorolt hatásáról.
Szobrot avattak a bábolnai nagyvállalatot három évtizedig irányító Burgert Róbert és az IKR Rt. első vezérigazgatója, Tóth János tiszteletére.
Magyarországon az iparszerű kukoricatermelést - elsősorban egyesült államokbeli tapasztalatok és eszközök felhasználásával -1970-ben a Bábolnai Állami Gazdaság 6.000 hektárján valósították meg, az iparszerű baromfihús- és tojástermelés mintájára. Az iparszerű termelés nagymértékű kiterjesztését a hozamok első évekbeli jelentős növekedése motiválta. A szerveződés azonban túllépte a bábolnai gazdaság kereteit, és 1973-ban 34 állami gazdaság, 36 termelőszövetkezet és az Intercooperation Kereskedelmi Fejlesztési Rt. önálló közös vállalatot alapított. Az IKR az alapítást követő években a kukorica termelésre fordította a figyelmet, majd 1975-től a gabonafélék, valamint más ipari és takarmánynövények is rendszernövényekké váltak.
Jelenleg az IKR Rt. bábolnai központjában a teljes mezőgazdasági vertikumot átfogó ágazatok és üzletágak tevékenykednek; 3 régióközpontja és 17 területi központja működik az országban. A társaság az elmúlt évben 56 milliárd forint árbevételt ért el, ami mintegy 20 százalékkal magasabb az előző évinél. A cég adózás előtti nyeresége elérte a 620 millió forintot, ami 15 százalékkal volt nagyobb a 2001. évinél.
Termékpálya-megállapodás - FVM-VHT
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), valamint a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) megbízottai május 21-én Budapesten az agrártárcánál aláírták a sertéságazatra vonatkozó termékpálya-szabályozást.
A megállapodással a termékpálya szereplőinek képviselői jóváhagyták azokat az elkészült és már megjelent, továbbá a megjelenésre váró miniszteri rendeletekben foglalt elveket, amelyek részletesen szabályozzák a sertéságazat magyarországi piaci viszonyait. A megállapodás súlyát jelzi, hogy a termékpálya szereplőinek érdekképviseletei, azaz a termelői illetve a feldolgozói oldal is ellátta kézjegyével a megállapodást.
Zádori László közölte, hogy megalakult az az árbizottság, amely kéthetente ülésezik majd és kialakítja az úgynevezett magyarországi referenciaárat, amely igazodik az Európai Unió öt legnagyobb sertéstenyésztő országának átlagárához. Emellett a bizottság közzétesz majd egy úgynevezett ajánlott átadási árat. A testületben paritásos alapon a feldolgozók és a tenyésztők egyenlő számú képviselője foglal helyet.
A VHT titkára elmondta azt is: jelenleg az Európai Unió öt megfigyelt országában a sertés felvásárlási ára kilogrammonként 230 forint. Ezt az árat alkalmazzák Magyarországon is.
OTS - A búza értékesítésének szakmai előfeltételeit szabvány tartalmazza
A búza értékesítésekor a felhasználók és a termelők közötti vita tárgya minden esetben a búza minősítése, minősége. A korrekt termelő-felvásárló viszonyt, az utólagos, ötletszerű, árlenyomó hatású újszerű igények, illetve a minőségromlást magyarázó/elfedő termeléstechnológiai változások kezelhetőségét teszi lehetővé (előzi meg) a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával, széles körű szakmai egyeztetéssel kidolgozott MSZ 9042:2002 A búzatermesztés minőségirányítási elemei című, a Magyar Szabványügyi Testület által kiadott szabvány.
Az új szabvány rendszerezi a minőségi (minőségirányítási elvű) búzatermesztés fő folyamatait (előkészítés, termelés, átvétel, raktározás, kitárolás, melléktermékek és hulladékok kezelése), a minőséget befolyásoló legfontosabb tényezőket és meghatározza a legszükségesebb bizonylatok körét.
Iránymutatást ad a termelés tervezéséhez/fejlesztéséhez és a termelés-értékesítés folyamatának követhetőségéhez, felsorolja a korrekt vevő-termelő kapcsolathoz szükséges feltételeket, a beszerzési folyamatok legfontosabb szempontjait és a szükséges megfigyelő- és mérőeszközöket, továbbá megoldást ad a nem megfelelő termékek kezeléséhez, a helyesbítő és megelőző tevékenységekhez. Ez utóbbiak között a szabvány részletesen tárgyalja az Európai Uniós élelmiszeriparban mind szélesebb körben elterjedt és igényelt Veszélyelemzés, Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP) módszerét is.
A szabvány szerinti rendszer bevezetése, alkalmazása (tanúsíttatása) lényegesen jobb értékesítési pozícióba hozza a termelőt, hiszen igazoltan, követhetően tanúsítja szakszerű működését.
Jobb helyzetbe kerül a felvásárlás is, mivel állandó, azonos és jó minőségű terméket kap. A szabvány a termelési és értékesítési szerződések biztos szakmai alapja. A témában felvilágosítást ad Pongrácz Henriette, Magyar Szabványügyi Testület Tel.: 456-6806, e-mail: h.pongracz@mszt.hu
Németh Imre a CAP-reformról
Magyarország egyetért azzal, hogy az EU közös agrárpolitikájának (CAP) reformja során nagyobb teret kell adni a piaci viszonyok érvényesülésének, és növelni kell a vidékfejlesztés szerepét; azt is szükségesnek tartja azonban, hogy maradjon eszközrendszer a piaci zavarok kezelésére - mondta május 26-án, Brüsszelben a magyar mezőgazdasági miniszter. Németh Imre az EU-tagállamok és a csatlakozó országok agrárminisztereinek tanácsülésén vett részt, amelynek legfontosabb témája a CAP hamarosan esedékes reformja volt. A jövőre csatlakozó tíz ország képviselői első alkalommal kapcsolódtak be aktív megfigyelőként mezőgazdasági miniszteri tanácskozásba.
A reformokkal kapcsolatban Magyarország fontos kikötésnek tekinti, hogy ha azokat a csatlakozás után az új tagországokra is kiterjesztik, akkor csak olyan változtatásokat tud elfogadni, amelyek nem jelentenek visszalépést a csatlakozási tárgyalásokat lezáró tavaly decemberi koppenhágai csúcson elfogadott megállapodásokhoz képest - jelentette ki a miniszter.
Az Európai Bizottság javaslatai szerint a reformok egyik fő iránya a közösségi agrártámogatások és a termelés közötti kapcsolat megszüntetése, a gazdaságok egységes támogatási rendszerének a bevezetése lenne. Ezzel kapcsolatban vita folyik arról, milyen mennyiségek alapján határozzák meg a későbbi egységes támogatásokat. Az egyik álláspont szerint az úgynevezett történelmi bázismennyiségeket kellene alapul venni, a tagországok másik része viszont egységes területi alapon meghatározandó támogatások bevezetését szorgalmazza - emlékeztetett Németh Imre.
Magyarország e tekintetben köztes helyzetben van, vagyis számára nem jelentene lényeges különbségeket az egyik vagy a másik lehetőség elfogadása. A végleges álláspont kialakításához még alaposabb vizsgálatokra lesz szükség, s egyes nyitott kérdések megválaszolásában a soros görög elnökség és a bizottság képviselőivel folytatandó konzultációk is segíthetnek - fűzte hozzá.
Nagyon fontos mozzanatnak nevezte, hogy e téren megtörténik-e a regionalizáció, vagyis a támogatások területi differenciálása. Ezzel kapcsolatban a magyar kormány álláspontja az, hogy az országot egyetlen régióként kívánja kezelni, kerülve a különböző térségekben élő termelők közötti különbségtételeket. Úgy véli továbbá, hogy a támogatásoknak a földhasználókat, a gazdálkodókat, nem pedig a tulajdonosokat kell megilletniük.
A javasolt reformok további lényeges eleme a támogatások csökkentése és átcsoportosítása. E tekintetben Magyarország nem helyezkedik szembe a piaci viszonyok érvényesülésével, de a jelenlegi tagországokéval azonos mértékű kompenzációkra tart igényt. A közvetlen jövedelemtámogatásra szolgáló kifizetéseket illetően pedig az az álláspontja, hogy a csatlakozást követő tízéves átmeneti időszak alatt ezek tervezett csökkentése ne terjedjen ki az új tagországokra. Ha mégis kiterjedne, akkor az ebből keletkező megtakarításokat az adott országban kellene felhasználni vidékfejlesztési célokra - mondta Németh Imre.
A támogatások átcsoportosítását illetően pozitívnak és támogatandónak nevezte azt az elképzelést, hogy ennek célja a piaci problémák kezelése és a vidékfejlesztés legyen.
A bizottsági reformjavaslatokkal kapcsolatban ugyanakkor változatlanul nagyok a nézetkülönbségek a tagországok között, és a miniszter nagyon csekély esélyt lát arra, hogy még a soros görög elnökségnek a jövő hónap végén záruló időszakában megállapodás szülessen. Egyetértett másrészt azokkal a véleményekkel, amelyek szerint még, ha meg is születik az egyezség, az eredmény valószínűleg az eredeti brüsszeli elképzelések felhígított változata lesz.
Működőképes agrár-kifizetési rendszer 2003 végére
A közösségi támogatások kifizetési és ellenőrzési rendszere 2003 végére már működőképes lesz, így a jövő év elején már "megkezdődhet a próbaüzem" - reagált az Európai Bizottság Brüsszelben közzétett bírálatokat tartalmazó értékelő jelentésére Szanyi Tibor május 26-án.
Brüsszel azért fogalmazott meg bírálatot a jelentésében, mert a közösségi támogatások magyarországi kifizetési és ellenőrzési rendszerét még nem találta megfelelőnek. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára szerint a Brüsszelben megfogalmazott, az agrárszektort érintő bírálatok nem érték váratlanul a tárcát.
Érthetőnek nevezte a bíráló megállapításokat, de hozzátette: a brüsszeli közvetlen kifizetésére csak 2004-ben kerül sor először, s akkor is a magyar költségvetés előlegezi meg azokat a kifizetéseket, amelyeket az EU valójában csak 2005-ben folyósít.
Ennek összege jövőre várhatóan 65-70 milliárd forint lesz, azaz a magyar agrártermelők ekkora összeghez juthatnak hozzá EU-s forrásokból, s ehhez tesz hozzá a magyar költségvetés is minimum 80 milliárd forintot - mondta az államtitkár.
A magyar EU-csatlakozás dátuma 2004. május, így addigra kell felállnia a közös támogatások kifizetési és ellenőrzési rendszerének. Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy 2003 végére már működőképes lesz a rendszer, januárban megkezdődhet a "próbaüzem", így jövő tavasszal már nem lesz akadálya a rendszer tökéletes működtetésének.
Ugyancsak bírálatot fogalmaztak meg Brüsszelben a magyar állat-egészségügyi helyzettel kapcsolatban. Szanyi Tibor véleménye szerint a magyar vágóhidak több mint kétharmada már ma is megfelel az EU-szabványnak, sőt Magyarországon hat olyan nagyvágóhíd működik, amelyik a legszigorúbb amerikai előírásnak is eleget tud tenni. Ugyanakkor az országban van körülbelül 500 kisebb vágóhíd, amelynél a tulajdonosoknak el kell dönteniük, hogy képesek-e megfelelni a szigorú egészségügyi előírásoknak, vagy kénytelenek lesznek profilt váltani, azaz bezárni az üzemet.
Németh Imre a magyar felkészülésről
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter szerint reális lehetőség van arra, hogy Magyarországon időben kiépül és működni kezd az EU közös agrárpolitikájának végrehajtásához szükséges intézményrendszer. Németh Imre azután beszélt erről, hogy Brüsszelben részt vett az EU-tagállamok és a csatlakozó országok mezőgazdasági minisztereinek tanácsülése után beszélt erről.
Mint a magyar miniszter elmondta, még nem kapta meg az Európai Bizottságnak a csatlakozó országok felkészülését értékelő újabb időközi jelentését, de úgy véli, hogy az abban foglaltak semmilyen meglepetést nem fognak okozni.
Nem hivatalos értesülések szerint Magyarország esetében a mezőgazdasággal kapcsolatban a bizottság három olyan területet is megnevezett a jelentésben, amelyeken sürgős intézkedéseket tart szükségesnek a lemaradások pótlása érdekében. A miniszter szerint is sok tennivaló maradt még, de az elmúlt egy évben óriási hátrányokat sikerült ledolgozni, és az év második felére várhatóan elkészül a három legfontosabb nyilvántartási alrendszer: a terület- és a gazdaregiszter, valamint az állatnyilvántartás.
A jelenleg érvényben lévő vállalás alapján októberre befejeződik az ország teljes területének légi felvételek alapján történő feltérképezése, illetve az adatok számítógépre vitele. E folyamat készültségi szinje már meghaladta az 50 százalékot, és az elkészült részeken a területalapú támogatások kifizetésével kapcsolatos ellenőrzések is megkezdődtek.
Hamarosan megszületik a gazdaregiszterekre vonatkozó jogszabály, és szeptemberre a gazdák nyilvántartása is az uniós rendszernek megfelelő lesz. Ugyanerre az időpontra tervezik az EU-konform állatnyilvántartási rendszer elkészítését is - közölte a miniszter.
Nagy versenyfutás lesz azonban szerinte a mindezek kezeléséhez szükséges központi információs rendszer kiépítése, amellyel nemzetközi versenytárgyaláson kiválasztandó szoftverfejlesztő céget kívánnak megbízni, októberi határidővel. A tárca már megkapta meg Brüsszelből az értesítést, hogy az ennek támogatására szolgáló PHARE-program elindításához minden szükséges feltétel teljesült, s ennek alapján hamarosan ki lehet írni a pályázatot.
Még ezen a héten a kormány elé kerül az agrárintervenciós központ és a SAPARD-hivatal összevonásáról szóló rendelet tervezete is, amelynek alapján létrejön a kifizető ügynökség feladatait ellátó mezőgazdasági és vidékfejlesztési hivatal. Az intézmény státusát és jogköreit meghatározó törvény elfogadása az év második felében esedékes, de az máris eldőlt, hogy a nemzeti támogatásokat is ez a hivatal fogja kezelni - fűzte hozzá Németh Imre.
Noha a SAPARD keretében nyújtott támogatások okiratainak a kiadása meglehetősen lassan folyik, a hivatal az eddig beérkezett 1159 pályázat mindegyikét elbírálta, és az ellenőrzését végző uniós bizottság elnökének a tájékoztatása szerint a munka minőségét tekintve Magyarország a legjobb 25 százalékba került. Brüsszeli vélemény szerint ez jó alap lesz a kifizető ügynökség további működéséhez, és most már csak a folyamat gyorsítására kell figyelni - közölte a miniszter.
Az EU nem tervezi a sertésexportőrök támogatásának felújítását
Az Európai Bizottság egyelőre nem tervezi a sertésexportőrök támogatásának a felújítását annak ellenére, hogy az ágazat pénzügyileg meggyengült a több mint két éve alacsony árak miatt - nyilatkozta az EU mezőgazdasági ügyekért felelős biztosa május 26-án.
A sertésexport támogatásának a felújítását Franciaország indítványozta, ahol a helyi sertéshús ára mintegy 45 százalékkal csökkent 2001 elejéhez képest, amikor Oroszország, Japán és Dél-Korea behozatali tilalmat léptetet életbe a brit és a francia sertéshúsra az ottani száj- és körömfájás megbetegedések miatt.
Oroszország, Japán és Dél-Korea volt a legnagyobb francia exportpiac a válság kirobbanása előtt. A sertéshús ára azonban nem csak Franciaországban, de mind a 15 tagországban csökkent, a múlt héten az átlagár a 2000 februári szintre hanyatlott.
Franz Fischler, az EU agrárbiztosa szerint egyelőre nincs szó az exporttámogatás felújításáról. Tanulmányozni kell a helyzetet, és csak ezután születhet döntés, de bizonytalan, hogy mikor lesz egyhangú vélemény a tagországok között ebben a kérdésben. Fischler a 15 EU tagország és a 10 csatlakozó állam mezőgazdasági miniszterének ülése után nyilatkozott.
Miközben néhány EU-ország támogatja a francia javaslatot, többen, köztük a csatlakozó országok egy része ellenzi a támogatás felújítását - hangsúlyozta az agrárbiztos.
Az Európai Bizottság nem mondott sem nemet, sem igent; valami hasonlóra számítottam - mondta Herve Gaymard francia mezőgazdasági miniszter.

(forrás: MTI)







Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása

Agagrárágazat Archívum, év/hónap
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12
11 10 10 11 11 11 11 11 11 11 11 10
10 09 09 10 10 10 08 10 10 10 09
08 08 09 09 08 06 09 09 09 09 08
06 06 08 08 06 05 08 08 08 08 07
05 05 06 06 05 04 06 06 06 06
04 04 05 05 04 03 05 05 05 05 05
03 03 04 04 03 02 04 04 04 04 04
02 01 03 03 02 03 03 03 03 03
01 02 02 02 02 02 02 02
01 01 01 01 01