AGRÁRÁGAZAT, Mezőgazdasági havilap 2003 Október
HIRDETÉS-ON-LINE
INGATLAN
UTAZÁS
LOVAGLÁS
KUTYA
MEZŐGAZDASÁG
FORUM
REGISZTRÁCIÓ
MAGAZIN
ÚJSÁGOK
TARTALOM
CÉGINFORMÁCIÓ
e-mail: pointernet@axelero.hu


Lapzártától lapzártáig
Aktuális növényvédelem
Növényvédelmi teendők az őszi időszakban
Kukorica és cirokfélék fajtabemutatója és szakmai napja a GabonaKutatóban
A cukorrépa-termesztés helyzete hazánkban
Kukorica fajtabemutató Martonvásáron
"Az értékteremtés hagyománya"
A 60-90 kW teljesítményű, univerzális traktorok kiválasztása
Szeptember - a MANITOU hava
Utolsó percek a csatlakozás előtt
Az ismétlődő aszály következményei az erdőben
Hazai sajt-kultúránk
LOVARDÁK, ISTÁLLÓK TERVEZÉSE, ÉPÍTÉSE III.
A mezőgazdasági anyagmozgatás jellemző pontjai
Hűtőjavítás, újjáépítés és gyártás
Balkancar - fogalom az anyagmozgatásban
FELSŐFOKÚ FELHASZNÁLÁS A MEZŐGAZDASÁGBAN
Magára marad a Tej Terméktanács?
Juhok gyakoribb parazitózisai
A hazai sertéshústermelés gazdasági helyzete
A számítógépes telepirányító rendszer alkalmazása...
Strucctenyésztőknek


Kukorica és cirokfélék fajtabemutatója és szakmai napja a GabonaKutatóban

A Gabonatermesztési Kutató Kht. szeptember 2-3.-án, újszegedi telephelyén tartott nagysikerű kukorica és cirok fajtabemutatót.
A rendezvény keretében a délelőtt folyamán érdekes előadásokat hallhattunk a kukorica és a cirok termesztéséről, gazdasági helyzetükről. Ezek összefoglalásaként megállapíthatjuk, hogy az uniós csatlakozást követően a kukoricatermesztés előtt nagy jövő állhat és a ciroktermesztés jövedelmezősége is tovább nőhet.
A megfelelő nyereség eléréséhez természetesen szükséges az alanyi jogon járó támogatásokhoz való hozzájutás. Ezek alapfeltétele a regisztráció, azonban ezen a téren még mindig sok a lemaradásban lévő gazdálkodó!
Ugyanilyen fontos feladat a megfelelő termelési szerkezet kialakítása, a kellő technikai színvonal megteremtése, és végül, de nem utolsó sorban a fémzárolt vetőmagvak használata.
A vetőmag kérdésénél feltétlenül ki kell emelni, hogy olyan vetőmagot kell választanunk, ami lehetőségeink és az adott természeti körülmények között a legköltséghatékonyabban, a legtöbb hasznot hajtva terem. A kukorica esetében ez a vetőmag ára és a termelési költségek mellett a vízleadó képesség kérdését is felveti, hiszen a magas szárítási költségek jelentősen ronthatják a nyereséget.
A természet szárító képességére bezzeg nem lehetet panasz az idén! Az aszály hatalmas károkat okozott és felhívta a figyelmet arra is, hogy ilyen körülmények között csak kellő szakmai hozzáértéssel lehet sikeresen termelni. A kukorica esetében ez azt jelenti, hogy a megfelelő fajta megválasztása mellett, többek között kisebb tőszámra, átgondolt termesztéstechnológiára és öntözésre van szükség. Az aszálykár mérséklésére adott esetben megoldást nyújthat a kukorica és a takarmánycirok tömegtakarmányként történő együttvetése is.
A szárazság mellett a kukorica bogár kártétele is egyre több fejtörést okoz a termelőknek. Az ellene való védekezésnél nagyon fontos a monokultúrás termesztés elkerülése, azaz a 2-3 évenkénti növényváltás betartása. A vegyszeres védekezésre már a lárvák esetében is fel kell készülni csávázással, talajfertőtlenítéssel, az imágók ellen pedig fontos a térségi, több termelő összefogásával, együttesen végrehajtott védekezés, mert a kezelések csak így lehetnek igazán hatékonyak.
A GMO (genetikailag módosított) hibridek alkalmazása 2007-ig bizonyosan várat magára az egész Unióban, azonban a kísérleti eredmények eddigi állása szerint teljes védettséget ezek sem élveznek a kukorica bogárral szemben, mint ahogy a biológiai védekezési eljárások sem hoztak áttörést ezidáig.
Végül, de nem utolsó sorban az FM Hivatal Csongrád megyei munkatársa hívta fel a jelenlévők figyelmét arra a problémára, hogy a különböző károk, így az aszálykárok kapcsán beadott kártérítési igényeknél, a feltüntetett területek nagysága sokszor eltér a korábban bejelentett területek nagyságától, így pedig a kártérítési igény hibás és visszaküldésre kerül.
Az előadások után finom ízelítőt kaphattunk kukoricából készült pékárukból és süteményekből, majd következhetett a gyakorlati fajtabemutató.
A Gabonatermesztési Kutató Kht. által ajánlott hibridek sora évről évre módosul. Az új hibridek helyet kérnek, és háttérbe szorulnak azok, amelyek jelentősége, piaci forgalma csökken. Az újak közül figyelemre méltóak a Szegedi SC 271, a Szegedi SC 352, a Szegedi TC 377, és a Szegedi SC 463 R. A 2003-as tavaszi forgalmazásban már e hibridek szerepeltek, bár vetőmagjuk korlátozott mennyiségben állt rendelkezésre. Az elmúlt év kedvező kísérleti tapasztalatai és a hibridek iránti érdeklődés alapján 2003-ban nagyobb vetőmagkészletet állítanak elő, hogy 2004. tavaszán már nagyobb igényt tudjanak kielégíteni. Az újdonságok közé tartozik a kísérleti jelleggel szaporított Szegedi TC 273 és Szegedi TC 462 elismert hibridek, valamint a Szegedi 269, harmadik éves fajtajelölt.
A GK Kht. szakemberei kiemelték: egy-egy fajtaajánlatot elvileg a forgalmazott vetőmag mennyisége minősít, napjainkban azonban inkább azt tapasztaljuk, hogy a vetőmagforgalmat a promócióba fektetett pénz határozza meg. Véleményük szerint a vetőmag cégek egyes hibridjei között kisebb a különbség, mint azt feltételeznénk az értékesített vetőmag mennyisége alapján. A fajtatulajdonosok a piacért, az eladható zsákok mennyiségéért minden évben versenyre kelnek. A verseny nemes, a verseny nyertese pedig a kukoricatermelő kell, hogy legyen - tették hozzá.
A derékhad
A korábban elismert hibrideket elsősorban a termesztési tapasztalatok, az újakat pedig legtöbbször csak a kisparcellás kísérletek eredményeivel lehet jellemezni. A Magyarországon forgalmazott hibridek értékéről legnagyobb biztonsággal az OMMI leíró fajtajegyzéke alapján tudunk tájékozódni. A leíró fajtajegyzékben az elismert hibridek rövid jellemzésén túl az évenként elvégzett kisparcellás kísérleti eredményeket tanulmányozhatjuk.
Az elismert hibridek kísérletében 2002-ben az igen korai hibridek közül a Szegedi SC 271 és Szegedi TC 273 rangos helyet értek el. A Szegedi SC 271 4,7%-kal múlta felül a kísérleti átlagot, teljesítménye minden kísérleti helyen átlagon felüli, előnye a kedvezőtlenebb termőhelyeken egyértelműen megmutatkozott. Utóbbi termőhelyek esetében a termőtőszámot néhány ezer növénnyel csökkenteni is lehet, mert az egyes növények szép nagy csöveket nevelnek. Koraisága ellenére a tenyészterületet nagyon jól hasznosítja.
Az Ella a GK Kht. vetőmagforgalmának egyik meghatározó hibridje. Termőképessége az elismert hibridek kísérletében standard szinten van. Azonban, ha az OMMI elismert hibridek kísérletéből csak az aszály sújtotta termőhelyeket vizsgáljuk és külön értékeljük a hibrideket, az Ella termőképessége 7,3%-kal múlja felül a standard szintet. Ez az adat is jól alátámasztja az Ella kiváló szárazságtűrésére vonatkozó kedvező tapasztalatokat.
2002-ben először szerepelt a Szegedi SC 352 az elismert hibridek kísérletében. Termőképessége 9,54 t/ha, 8,1%-al volt jobb a standard szintnél. A hibrid FAO száma 340, tehát a kiemelkedő termőképesség nagyon kedvező betakarításkori szemnedvességgel párosul.
A középérésű tenyészidejű hibridek körében a Veronika szintén inkább az aszályos években teljesít átlagon felül. A Szegedi SC 463 R pedig az eddigi eredmények alapján az intenzív, kedvező termőhelyek hibridje. Éréskor a levélzet hosszan zöld marad, kiegyenlített, szép habitusú. A háromvonalas hibridek jelentős számban vannak jelen a GK Kht. fajtaajánlatában, az Anita, a Szegedi TC 277, a Bella, a Szegedi TC 367 mind jelentős szerepet töltenek be. Ajánlatukban újabb TC hibridek is megjelentek, a Szegedi TC 377 legfontosabb termesztési tulajdonságaiban például versenyképes az ismert kétvonalas hibridekkel is. A szegedi SC 352-vel együtt ezt a két hibridet ajánlják biotermesztésre, mert gyomelnyomó képességük átlagon felüli.
2003-ban, az üzemi fajtasorokban több új, bevezetés alatt álló hibridjük is van, melyekről a betakarítással fognak értékes adatokhoz jutni.
Cirokfélék
A GabonaKutató munkatársai a takarmánycirok (szemes- és siló, valamint szudánifű) fajtákat és hibrideket, valamint a seprűcirok fajtákat a kukoricával együtt mutatták be.
2003 tavaszán nagyon sokan keresték a silócirok hibrideket és a szudánifüvet, azonban a Kht. vetőmagkészlete elmaradt a piaci igényektől. Mindezeket figyelembe véve, 2004-re már megfelelő készlettel készülnek.
Mint azt a szakemberektől megtudtuk, a seprűcirok fajtáknál a belső piac kiegyensúlyozott, és egyre több külföldi termelő is érdeklődik a növény vetőmagja iránt, ami igazi szegedi kuriózum.
A fajtabemutató után, a GabonaKutató jó szokásának megfelelően, ízletes ebéd és kötetlen beszélgetés várta a meghívottakat.

Szabó - Kocsis János


















Top 100 Best Websites Monitored by: InternetSeer - Web Site Monitoring

powered by Pointernet-DB Kft.

E-mail:pointernet@axelero.hu