|
A gazdaságos juhtartás záloga a jó minőségű
gyapjú
Ismerjük meg a gyapjút
A juh négyirányú termelésre (gyapjú-, tej-,
hús- és szőrmetermelésre) képes, nemzetgazdasági
szempontból a gyapjútermelés révén jutott
különös jelentőségre. A növényi rostok termelésének,
de különösen a vegyi úton előállítható műszálak
gyártásának divat által diktált nagy fellendülése
sokakban azt a gondolatot ébresztette, hogy
a gyapjú textilipari jelentősége csakhamar
csökkenni fog. Azonban napjainkban a műszálakból
készült különböző termékek által okozott
allergiás tünetek, ekcémák, testi és lelki
betegségek újból a gyapjút, mint a juhászat
egyik legfontosabb termékét fokozatosan előtérbe
helyezik. Ennek tudatában az utóbbi két évtizedben
egyre többen foglalkoznak világszerte a juhtenyésztéssel,
és az emberiség újra felfedezi a gyapjúból
készült termékek fontosságát.
Mi is a gyapjú?
Elsőként térjünk rá arra, hogy mit is nevezünk
gyapjúnak. A szakemberek meghatározása értelmében
a gyapjú olyan állati szőrzet, amelynek szálai
nyírás után is együtt maradnak, szálai finomak,
simulékonyak, nyújthatók, erősek, rugalmasak.
E tulajdonságok együttes birtokában fonalvonásra
vagy nemezítésre alkalmas. A juhok gyapja
főképp abban különbözik a többi állatétól
(teve, yak, alpaka stb.) és a növényi rostoktól
(gyapot, len, kender, juta stb.), hogy hullámos
ívelődésű, azaz göndör és zsíros. Nyilvánvaló,
hogy ezek a tulajdonságok nem minden juhfajtára
érvényesek. E tulajdonságoknak köszönhető,
hogy bizonyos szövő- és fonóipari értékmérő
követelményeknek eleget téve, vitathatatlanul
a finom gyapjú a legalkalmasabb. Összehasonlításképpen:
"Ha például a merinógyapjú tartósságát
(hajtogatásának ellenálló képességét) 100
értékszámmal jelöljük, a gyapoté csak 50,
a lenszálé 40, sőt a cellulóz műszálé csak
10. Nyújthatóságban a gyapjúval szemben a
gyapot csak 20, a lenszál 5, a cellulóz műszál
50 értékszámot kaphat. Rugalmasságban a gyapot
csak 20, a lenszál 25, a cellulóz műszál
pedig 10 értéket képvisel a finom gyapjú
100 értékszámával szemben. Ezeken kívül a
növényi szálak távolról sem érik el a gyapjú
hőszigetelő képességét" - állapítja
meg Schandl József.
Végül a gyapjú értékét növeli az a körülmény
is, hogy a gyapjúfonalakból készült alsóneműk
a bőrfelület nedvességét lassan adják át
a külső levegőnek, ezért viselőjükre nézve
a meghűlés veszélye sokkal kisebb, mint a
növényi rostokból készült ruhaneműk hordozójára.
"A magyar körülményekhez szokott merinójuhaink
egy év alatt növesztett bundájából 1,2-1,6
kg tiszta, szövésre-fonásra alkalmas gyapjúszál
mosható ki. Tekintettel arra, hogy 1 méter
szövethez 0,5 kg mosott, finom gyapjú szükséges,
így kiszámítható, hogy egy juh évi gyapjútermeléséből
1 egész férfiöltöny készíthető." - állapítja
meg Schandl József.
Bunda
A lenyírást követően a szét nem tagolható
és egymástól el nem választható, összefüggő
darabokban maradó szőrköntöst bundának nevezzük.
A juh bundájának legértékesebb szőrképletei
az ún. pehelyszálak. A pehelyszálakon két
réteg található: a felhám, amelynek lapos
sejtjei elszarusodtak, és a különleges sejtközi
anyaggal összetartott, hosszúkás, kissé csavarodottan
orsó alakú sejtekből összetett kéregállomány.
Ez utóbbiban az orsósejtek elhelyezkedése
annyira szoros, hogy a kéregállomány egynemű
anyagnak látszik. A szőrképletek a bőr irharétegéből,
elszórt hagymákból képződnek, és a szőrtüszőkön
át a bőr felszínére jutnak.
A pehelyszálak keresztmetszete kerekded.
Átmérőjük 8-50 (0,008-0,050) ezredmilliméter
között változik. Azért göndörödnek, mert
a juh bőrében a szőrtüszők többé-kevésbé
tekervényesek. A bőrből kitörő szál is ilyenformán
növekszik, és a juh párás meleg testfelületén
maradandó ívelődésű formában idomul.
Pászma
Általában egy egészséges juh gyapja a jószág
bőrén egyenletesen helyezkedik el, és a gyapjúszálak
a bőr felületére érve, szigetekhez hasonlóan,
egy-egy szigetcsoportot alkotnak. Egy-egy
ilyen szigetecskén 20-100, néha több gyapjúszál
található, amely 1-1 pászmát alkot. A több
sziget (pászma) együttes fürtöcskét alkot,
amelyből fürtök jönnek létre. Ezek a fürtök
- ha az állat egészséges - a nyírás után
egyben maradva bundát képeznek.
Kötőszálak
A pehelyszálak azonban nem mind csoportosulnak
pászmákban. Egyesek a pászmák közti bőrsávokból
törnek csak elő, s csak bizonyos magasságban
csatlakoznak a közelebbi pászmákhoz. Ezek
a szálak kötik össze a pászmákat egymással,
s ezért kötőszálak nevet nyertek. A kötőszálak
rendszerint durvábbak, mint a szőrtüszőszövetekből
előbúvó, pászmát alkotó pehelyszálak. Sőt
a szőrtüszősziget széléről előtörő némely
pehelyszál sem marad egy pászmában társaival,
hanem a szomszédos pászmához csatlakozik.
Ezek az ún. fátyolszálak azonban a pászmát
alkotókkal azonos finomságúak.
A gyapjú finomságát befolyásoló tényezők
A gyapjú finomsága a bundát alkotó gyapjúszálak
átlagos vastagságától függ. Minél vékonyabb
a gyapjúszál egy meghatározott vastagságú
fonal keresztmetszetében, annál több szál
helyezkedik el. A fonal erőssége pedig a
fonal keresztmetszetében lévő gyapjúszálak
számától függ. A finom gyapjúból készített
fonal tehát azonos keresztmetszet esetén
mindig erősebb, mint amelyik durva gyapjúból
készült. A gyapjú finomsága a juh fajtájától
és ivarától függ. A finom gyapjút a merinó,
a durvát pedig a többi juhfajták termelik.
A kos bundáját mindig vastagabb gyapjúszálak
alkotják, mint az azonos fajtába tartozó
anyáét. A gyapjúszál finomsága az életkorral
is változik, de függ a juh takarmányozásától
is. Az életkor előrehaladtával a bőr enyhébb
anyagcseréje miatt a bunda ritkul, a gyapjúszálak
rövidebbre nőnek és keresztmetszeti átmérőjük
csökken. A gyapjú finomsága a különböző testtájakon
eltérő. A finomság a lapockától és a hát
területétől távolodva csökken. Legdurvább
a gyapjú a fejen és a lábakon. Előfordul
azonban ritkán az is, hogy a lapockán nőtt
gyapjú durvább, mint az, amely a háton és
a faron nőtt. Ez azonban csak kivételnek
tekinthető.
A gyapjú kémiai összetétele
A gyapjú elsődlegesen keratinnak nevezett
fehérjeanyag, továbbá zömmel szénből, oxigénből,
hidrogénből, nitrogénből és kénből összetett
szerves vegyület, amelyben 18 különféle aminosav
szerepel. A gyapjúszál alig gyullad, nehezen
ég. Hő hatására alaktalan "masszává"
olvad. Ez az alapja annak a próbának, amikor
az újonnan vásárolt szövet szálait vizsgálva
belőle a "tiszta gyapjúra" következtetünk.
Ilyenkor ugyanis a gyapjúszál a gyufa lángjában
nem gyullad meg, hanem égett haj, égett köröm
szagát terjesztve, fekete anyaggá zsugorodik.
A gyapjú a lúgos mosásra különösképpen érzékeny.
Már a leggyöngébb szódás oldat is károsan
befolyásolja a tulajdonságait. Fölmelegített
10 százalékos káli- vagy nitrogénlúgban pl.
a gyapjú teljesen feloldódik.
A gyapjúzsír
A gyapjúnak jellemző tulajdonsága a zsírossága.
A gyapjúzsír a bőr faggyú- és verejtékmirigyeinek
váladéka. A gyógyászatban használt lanolint
ebből készítik. A szakemberek azt szokták
mondani, hogy a gyapjúzsír "szükséges
rossz". Szükséges, mert hiányában a
napfény, a por, a homokszemcsék, a nedvesség,
a legkülönfélébb mikróbák stb. közvetlenül
hatnának a gyapjúszálakra, és csökkentenék
jó tulajdonságait.
Rossz, mert a gyapjú feldolgozásakor fölösleges
tehertétel, s mint ilyet el kell távolítani.
Kimosása költséges és a gyapjú műszaki értékét
kisebb-nagyobb mértékben csökkentő tényező.
A zsíros gyapjú száraz helyiségben évekig
veszély nélkül raktározható, míg a mosott
gyapjú elveszíti értékes fizikai tulajdonságait
(szilárdság, simulékony, nyújthatóság stb.).
A textil- és a szövőipar szempontjából nem
mindegy, hogy milyen a gyapjúszál hossza.
A szál hosszúsága alapján a szövőipar dönti
el, hogy milyen fonalat lehet belőle készíteni
(értékes fésűs- vagy kevésbé értékes kártolt
fonalat).
Fésűsfonalnak nevezzük az olyan gyapjúszálat,
amely 60 mm-nél hosszabb. A gyapjúipar azonban
nemcsak a gyapjúszál hosszát veszi figyelembe,
hanem a többi tulajdonságait is. A finomságát,
az erősségét, a színét, a fényét, a rugalmasságát,
a hűségét, továbbá a gyapjúzsír minőségét,
a bunda belszerkezetét, kiegyenlítettségét
és egyéb műszaki értékét.
A felsorolt tulajdonságok együttes értékelése
határozza meg a gyapjú szortimentumát. A
szortimentum alatt a gyapjú finomságát értjük.
A gyapjúszál finomságát, azaz a gyapjú szortimentumát
betűkkel jelölik:
16-18 mikron között AAA
18-20 mikron között AA
20-22 mikron között A/AA
22-24 mikron között A
24-26 mikron között A/B
26-28 mikron között B
28-30 mikron között B/C
30-34 mikron között C
34-38 mikron között C/D
38-45 mikron között D
45-60 mikron között E
Minél vastagabb a gyapjúszál, annál hátrább
lévő nagy betűt kap az ABC-ből. A betűk között
lévő kötőjel (pl. A-AA) azt jelenti, hogy
a gyapjúban ez a szortimentum "van halmazában",
a betűk között lévő törtjel (pl. A/B) pedig,
hogy a két szortimentum "átlaga fordul
elő osztatlanul". Összehasonlításul
megemlíthető, hogy a pókháló vastagsága mintegy
2,5 mikron, a selyemszálé 14,5, a lószőré
68, az emberi hajé 96, a lósörény és -farok
pedig 180-200 mikron vastag.
A gyapjúféleségek meghatározása
A gyapjúval foglalkozó gazdálkodóknak, juhtartóknak
anyagi érdekük és szakmai megbecsülésük szempontjából
nem közömbös, hogy az általuk termelt gyapjú
milyen minőséget illetve értéket képvisel.
Ebből következően igen fontos, hogy mielőtt
értékesítésre átadnák a textiliparnak a gyapjút,
a legfontosabb gyapjúféleségeket és azok
osztályozását megismerjük.
Kártolt gyapjú
A gyapjúfürt hossza alapján a merinó fajtán
belül kártolt és fésűs gyapjút különböztetünk
meg. A 6 cm-nél rövidebb gyapjúszálat kártolt
gyapjúnak nevezzük. E kategóriába tartozó
gyapjú csak kártolt fonási eljárásra használható.
Fésűsgyapjú
6-14 cm hosszúságot elért gyapjúszál a fésűsgyapjú.
Ebből készülnek az értékesebb szövetek. A
fésűsgyapjúból készült fonalba kevesebb gyapjúszálat
kell sodorni, mert a fésűsgyapjú szála a
fonalban hosszabb szakaszon helyezkedik el.
Ezáltal a fonal szilárdabb és nehezebben
bomlik szét, mint amelyik a rövidebb szálú
kártolt gyapjúból készült. A fésűsgyapjúból
szőtt textilanyag tehát tartósabb, könnyebb
és értékesebb.
Kártolt I. gyapjú
Kártolt I. gyapjúnak nevezik a 4-6 cm hosszú,
megfelelő műszaki értékkel rendelkező gyapjút,
amelynek ára azonban a fésűs minőségnél alacsonyabb.
Kártolt II. gyapjú
A kártolt II. gyapjúféleségek közé a 4 cm-nél
nem hosszabb, azonkívül függetlenül a gyapjúfürt
hosszától, a kisebb műszaki értékű (nemezes,
takarmányos, szálhűtlen, szakadékony, kétnövésű,
ammóniáktól sárgult, szennyezett, tiltott
jelzőfestékkel kezelt és hasláb) gyapjú tartozik,
amelynek természetesen a vételára is jelentősen
kisebb. A gyapjúfürt hossza a fajtától, az
ivartól, az életkortól, a takarmányozás intenzitásától
és nem utolsósorban attól is függ, hogy a
nyírástól mennyi idő telt el. A gyapjúfürt
hossza a testtájak szerint eltérő. A leghosszabb
fürtök a lapockán, a háton és a faron vannak.
A hát középvonalától a mellkas és a has irányába
haladva a gyapjúszálak hossza csökken. A
legrövidebb szálak a haslábgyapjúban találhatók.
Durva gyapjú
Amennyiben a merinó juh gyapjának vastagsága
A/B szortimentnél vastagabb, durva gyapjúnak
nevezzük, ide tartozik a cigája és az angol
húsjuhok zöme is.
Színgyapjú
Hulladék és egyéb anyagoktól mentes bunda.
Hulladék gyapjú
Hulladék gyapjú lehet fehér hulladék, amelyet
a nyírás alkalmával ráznak ki a bundából,
és olyan fehér színű, mint a színgyapjú.
Lehet sárga hulladék, amelyet válogatáskor
a lábakról, a has és végbéltájék részeiről
választanak le. Sárga színét az alomlétől,
az ürüléktől és az ammóniás páráktól kapja.
Vedlett gyapjú
A fehér hulladékhoz tartozik ez a gyapjú
is, amely a beteg juhokról darabokban lehullott
gyapjú, kuszált, erőtlen, szakadékony.
Toklyó vagy éves gyapjú
Még tenyésztésre nem használt növendékek
gyapja, amely erősségben, rugalmasságban,
simulékonyságban, finomságban és hűségben
kiváló, mert a gyapjúszálak normális fejlődését
káros külső hatások (ellés, szoptatás, gyakori
párzás stb.) még nem zavarták.
Báránygyapjú
Egyes szálai hegyesek (mert még nem voltak
nyírva), fényes, sajátságos, erőssége nem
nagy, de annál inkább lágy és simulékony,
kevés benne a zsír, szerkezete laza, fürtvégei
pedig hegyesen sodródottak. A báránygyapjú
nemezkalapok vagy idősebb juhok gyapjúanyagával
keverve posztó és szövetféleségek készítésére
alkalmas.
Kosgyapjú
Sok és tapadós zsírt tartalmazó erős, hosszú,
rugalmas és kifogástalan anyag, mert általában
kosnak az olyan egyedeket tartják meg, amelyeknek
bundája alig hagy kívánnivalót maga után.
Az anyagyapjú különösen finom, lágy, simulékony,
de a szoptató anyáé kevésbé szilárd.
Ürügyapjú
Rugalmas, szilárd, hűségben kifogástalan
gyapjú.
Haslábgyapjú
Általában a juhok hasáról és a lábáról lenyírt
gyapjú, szokásos külön kezelni. Rendszerint
e fajta gyapjú mennyisége az állat által
termelt egész gyapjútermelésének 8%-át teszi
ki.
Sapkagyapjú
A juhok fejéről lenyírt gyapjú, amelyet külön
szoktak kezelni. Érdemes elkülöníteni, mert
így a haslábgyapjúnál magasabb áron lehet
értékesíteni.
Bőrgyapjú
A leölt juh bőréről lenyírt gyapjú, amely
műszakilag kisebb értékű. A külön zsákolt
és külön megjelölt bőrdaraboktól mentes,
száraz bőrgyapjút azonban az átvevők aránylag
magasan értékelik. Közös néven ipari gyapjúnak
nevezik a tímár- és szűcs ipargyártási eljárásai
során a gyapjas bőröktől leválasztott gyapjúkat.
Ide tartozik a vedlett gyapjú is.
A gyapjú tisztasági állapota szerint megkülönböztetünk
még zsíros, zsírban nyírt és különféle mosott
gyapjúféleségeket.
Zsírban nyírt gyapjú
Minden előkezelés nélkül nyír gyapjú a maga
természetes, eredeti, zsírosan szennyezett
állapotában.
Mosott gyapjú
Lehet háton mosott gyapjú, amikor a nyírás
előtt a juh testén mossák meg a bundát.
Úsztatott gyapjú
Nyírás előtt szabad vízen áthajtott juhokról
nyírt gyapjú. Mosott gyapjúnak nevezzük még
a nyírás után gyárilag mosott gyapjút is.
Végezetül meg kell említeni olyan külső és
belső, valamint minőségi tényezőket, amelyeknek
elhanyagolása nagymértékben befolyásolja
a gyapjú kereskedelmi értékét. A gyapjú értékére
az eddigiekben ismertetett tényezők közül
a tisztaságnak, a fürthosszúságnak és szálfinomságnak
van a legnagyobb befolyása. A vevő a három
tulajdonság alapján állapítja meg a gyapjú
árát, de ugyanakkor a műszaki felhasználhatóság
alapján figyelembe vesz számos olyan egyéb
tényezőt is, amelyek a gyapjú értékének kialakítására
hatást gyakorolnak. Ezek közé sorolható a
tiltott gyapjújelzés, szálhűtlenség, szakadékonyság,
kétnövésűség, az ammóniáktól sárga elszíneződés
stb.
Dr. Vahid Yousefi mezőgazdasági tudományok
kandidátusa
dr. Vahidné Kóbori Judit közgazdász
|
