AGRÁRÁGAZAT, Mezőgazdasági havilap 2003 Augusztus
HIRDETÉS-ON-LINE
INGATLAN
UTAZÁS
LOVAGLÁS
KUTYA
MEZŐGAZDASÁG
FORUM
REGISZTRÁCIÓ
MAGAZIN
ÚJSÁGOK
TARTALOM
CÉGINFORMÁCIÓ
e-mail: pointernet@axelero.hu


Lapzártától lapzártáig
Aktuális növényvédelem
Táblatörzskönyv számítógépen
Az Európai Unió szőlészeti...
CLAAS világpremier Magyarországon
Az AGROSILD mindent tud...
Tradicionális fajtabemutató...
A szamóca tápoldatozása
Gyümölcs ültetvények...
A 60-90 kW teljesítnményű...
Számít e 20-30 % terméstöbblet...
Sikeres malacnevelés
Európai értékteremtés...
Az új TOOLCAT munkagép...
Új EUROCARGO - A fejlődés folytatódik
Protein/ nitrogén mérés...
Lovardák, istállók...
Tejfront: Béke vagy csak tűzszünet?
Dohányipari termékek csomagolása
Csomagolószerek és felhasználási területük III.
A lúd tolltépése
A gazdaságos juh tartás zálloga...
Strucctenyésztés= esély
A BURSAL SHIELD program...

A gazdaságos juhtartás záloga a jó minőségű gyapjú

Ismerjük meg a gyapjút
A juh négyirányú termelésre (gyapjú-, tej-, hús- és szőrmetermelésre) képes, nemzetgazdasági szempontból a gyapjútermelés révén jutott különös jelentőségre. A növényi rostok termelésének, de különösen a vegyi úton előállítható műszálak gyártásának divat által diktált nagy fellendülése sokakban azt a gondolatot ébresztette, hogy a gyapjú textilipari jelentősége csakhamar csökkenni fog. Azonban napjainkban a műszálakból készült különböző termékek által okozott allergiás tünetek, ekcémák, testi és lelki betegségek újból a gyapjút, mint a juhászat egyik legfontosabb termékét fokozatosan előtérbe helyezik. Ennek tudatában az utóbbi két évtizedben egyre többen foglalkoznak világszerte a juhtenyésztéssel, és az emberiség újra felfedezi a gyapjúból készült termékek fontosságát.
Mi is a gyapjú?
Elsőként térjünk rá arra, hogy mit is nevezünk gyapjúnak. A szakemberek meghatározása értelmében a gyapjú olyan állati szőrzet, amelynek szálai nyírás után is együtt maradnak, szálai finomak, simulékonyak, nyújthatók, erősek, rugalmasak. E tulajdonságok együttes birtokában fonalvonásra vagy nemezítésre alkalmas. A juhok gyapja főképp abban különbözik a többi állatétól (teve, yak, alpaka stb.) és a növényi rostoktól (gyapot, len, kender, juta stb.), hogy hullámos ívelődésű, azaz göndör és zsíros. Nyilvánvaló, hogy ezek a tulajdonságok nem minden juhfajtára érvényesek. E tulajdonságoknak köszönhető, hogy bizonyos szövő- és fonóipari értékmérő követelményeknek eleget téve, vitathatatlanul a finom gyapjú a legalkalmasabb. Összehasonlításképpen: "Ha például a merinógyapjú tartósságát (hajtogatásának ellenálló képességét) 100 értékszámmal jelöljük, a gyapoté csak 50, a lenszálé 40, sőt a cellulóz műszálé csak 10. Nyújthatóságban a gyapjúval szemben a gyapot csak 20, a lenszál 5, a cellulóz műszál 50 értékszámot kaphat. Rugalmasságban a gyapot csak 20, a lenszál 25, a cellulóz műszál pedig 10 értéket képvisel a finom gyapjú 100 értékszámával szemben. Ezeken kívül a növényi szálak távolról sem érik el a gyapjú hőszigetelő képességét" - állapítja meg Schandl József.
Végül a gyapjú értékét növeli az a körülmény is, hogy a gyapjúfonalakból készült alsóneműk a bőrfelület nedvességét lassan adják át a külső levegőnek, ezért viselőjükre nézve a meghűlés veszélye sokkal kisebb, mint a növényi rostokból készült ruhaneműk hordozójára. "A magyar körülményekhez szokott merinójuhaink egy év alatt növesztett bundájából 1,2-1,6 kg tiszta, szövésre-fonásra alkalmas gyapjúszál mosható ki. Tekintettel arra, hogy 1 méter szövethez 0,5 kg mosott, finom gyapjú szükséges, így kiszámítható, hogy egy juh évi gyapjútermeléséből 1 egész férfiöltöny készíthető." - állapítja meg Schandl József.
Bunda
A lenyírást követően a szét nem tagolható és egymástól el nem választható, összefüggő darabokban maradó szőrköntöst bundának nevezzük.
A juh bundájának legértékesebb szőrképletei az ún. pehelyszálak. A pehelyszálakon két réteg található: a felhám, amelynek lapos sejtjei elszarusodtak, és a különleges sejtközi anyaggal összetartott, hosszúkás, kissé csavarodottan orsó alakú sejtekből összetett kéregállomány. Ez utóbbiban az orsósejtek elhelyezkedése annyira szoros, hogy a kéregállomány egynemű anyagnak látszik. A szőrképletek a bőr irharétegéből, elszórt hagymákból képződnek, és a szőrtüszőkön át a bőr felszínére jutnak.
A pehelyszálak keresztmetszete kerekded. Átmérőjük 8-50 (0,008-0,050) ezredmilliméter között változik. Azért göndörödnek, mert a juh bőrében a szőrtüszők többé-kevésbé tekervényesek. A bőrből kitörő szál is ilyenformán növekszik, és a juh párás meleg testfelületén maradandó ívelődésű formában idomul.
Pászma
Általában egy egészséges juh gyapja a jószág bőrén egyenletesen helyezkedik el, és a gyapjúszálak a bőr felületére érve, szigetekhez hasonlóan, egy-egy szigetcsoportot alkotnak. Egy-egy ilyen szigetecskén 20-100, néha több gyapjúszál található, amely 1-1 pászmát alkot. A több sziget (pászma) együttes fürtöcskét alkot, amelyből fürtök jönnek létre. Ezek a fürtök - ha az állat egészséges - a nyírás után egyben maradva bundát képeznek.
Kötőszálak
A pehelyszálak azonban nem mind csoportosulnak pászmákban. Egyesek a pászmák közti bőrsávokból törnek csak elő, s csak bizonyos magasságban csatlakoznak a közelebbi pászmákhoz. Ezek a szálak kötik össze a pászmákat egymással, s ezért kötőszálak nevet nyertek. A kötőszálak rendszerint durvábbak, mint a szőrtüszőszövetekből előbúvó, pászmát alkotó pehelyszálak. Sőt a szőrtüszősziget széléről előtörő némely pehelyszál sem marad egy pászmában társaival, hanem a szomszédos pászmához csatlakozik. Ezek az ún. fátyolszálak azonban a pászmát alkotókkal azonos finomságúak.
A gyapjú finomságát befolyásoló tényezők
A gyapjú finomsága a bundát alkotó gyapjúszálak átlagos vastagságától függ. Minél vékonyabb a gyapjúszál egy meghatározott vastagságú fonal keresztmetszetében, annál több szál helyezkedik el. A fonal erőssége pedig a fonal keresztmetszetében lévő gyapjúszálak számától függ. A finom gyapjúból készített fonal tehát azonos keresztmetszet esetén mindig erősebb, mint amelyik durva gyapjúból készült. A gyapjú finomsága a juh fajtájától és ivarától függ. A finom gyapjút a merinó, a durvát pedig a többi juhfajták termelik. A kos bundáját mindig vastagabb gyapjúszálak alkotják, mint az azonos fajtába tartozó anyáét. A gyapjúszál finomsága az életkorral is változik, de függ a juh takarmányozásától is. Az életkor előrehaladtával a bőr enyhébb anyagcseréje miatt a bunda ritkul, a gyapjúszálak rövidebbre nőnek és keresztmetszeti átmérőjük csökken. A gyapjú finomsága a különböző testtájakon eltérő. A finomság a lapockától és a hát területétől távolodva csökken. Legdurvább a gyapjú a fejen és a lábakon. Előfordul azonban ritkán az is, hogy a lapockán nőtt gyapjú durvább, mint az, amely a háton és a faron nőtt. Ez azonban csak kivételnek tekinthető.
A gyapjú kémiai összetétele
A gyapjú elsődlegesen keratinnak nevezett fehérjeanyag, továbbá zömmel szénből, oxigénből, hidrogénből, nitrogénből és kénből összetett szerves vegyület, amelyben 18 különféle aminosav szerepel. A gyapjúszál alig gyullad, nehezen ég. Hő hatására alaktalan "masszává" olvad. Ez az alapja annak a próbának, amikor az újonnan vásárolt szövet szálait vizsgálva belőle a "tiszta gyapjúra" következtetünk. Ilyenkor ugyanis a gyapjúszál a gyufa lángjában nem gyullad meg, hanem égett haj, égett köröm szagát terjesztve, fekete anyaggá zsugorodik. A gyapjú a lúgos mosásra különösképpen érzékeny. Már a leggyöngébb szódás oldat is károsan befolyásolja a tulajdonságait. Fölmelegített 10 százalékos káli- vagy nitrogénlúgban pl. a gyapjú teljesen feloldódik.
A gyapjúzsír
A gyapjúnak jellemző tulajdonsága a zsírossága. A gyapjúzsír a bőr faggyú- és verejtékmirigyeinek váladéka. A gyógyászatban használt lanolint ebből készítik. A szakemberek azt szokták mondani, hogy a gyapjúzsír "szükséges rossz". Szükséges, mert hiányában a napfény, a por, a homokszemcsék, a nedvesség, a legkülönfélébb mikróbák stb. közvetlenül hatnának a gyapjúszálakra, és csökkentenék jó tulajdonságait.
Rossz, mert a gyapjú feldolgozásakor fölösleges tehertétel, s mint ilyet el kell távolítani. Kimosása költséges és a gyapjú műszaki értékét kisebb-nagyobb mértékben csökkentő tényező. A zsíros gyapjú száraz helyiségben évekig veszély nélkül raktározható, míg a mosott gyapjú elveszíti értékes fizikai tulajdonságait (szilárdság, simulékony, nyújthatóság stb.).
A textil- és a szövőipar szempontjából nem mindegy, hogy milyen a gyapjúszál hossza. A szál hosszúsága alapján a szövőipar dönti el, hogy milyen fonalat lehet belőle készíteni (értékes fésűs- vagy kevésbé értékes kártolt fonalat).
Fésűsfonalnak nevezzük az olyan gyapjúszálat, amely 60 mm-nél hosszabb. A gyapjúipar azonban nemcsak a gyapjúszál hosszát veszi figyelembe, hanem a többi tulajdonságait is. A finomságát, az erősségét, a színét, a fényét, a rugalmasságát, a hűségét, továbbá a gyapjúzsír minőségét, a bunda belszerkezetét, kiegyenlítettségét és egyéb műszaki értékét.
A felsorolt tulajdonságok együttes értékelése határozza meg a gyapjú szortimentumát. A szortimentum alatt a gyapjú finomságát értjük. A gyapjúszál finomságát, azaz a gyapjú szortimentumát betűkkel jelölik:
16-18 mikron között AAA
18-20 mikron között AA
20-22 mikron között A/AA
22-24 mikron között A
24-26 mikron között A/B
26-28 mikron között B
28-30 mikron között B/C
30-34 mikron között C
34-38 mikron között C/D
38-45 mikron között D
45-60 mikron között E
Minél vastagabb a gyapjúszál, annál hátrább lévő nagy betűt kap az ABC-ből. A betűk között lévő kötőjel (pl. A-AA) azt jelenti, hogy a gyapjúban ez a szortimentum "van halmazában", a betűk között lévő törtjel (pl. A/B) pedig, hogy a két szortimentum "átlaga fordul elő osztatlanul". Összehasonlításul megemlíthető, hogy a pókháló vastagsága mintegy 2,5 mikron, a selyemszálé 14,5, a lószőré 68, az emberi hajé 96, a lósörény és -farok pedig 180-200 mikron vastag.
A gyapjúféleségek meghatározása
A gyapjúval foglalkozó gazdálkodóknak, juhtartóknak anyagi érdekük és szakmai megbecsülésük szempontjából nem közömbös, hogy az általuk termelt gyapjú milyen minőséget illetve értéket képvisel. Ebből következően igen fontos, hogy mielőtt értékesítésre átadnák a textiliparnak a gyapjút, a legfontosabb gyapjúféleségeket és azok osztályozását megismerjük.
Kártolt gyapjú
A gyapjúfürt hossza alapján a merinó fajtán belül kártolt és fésűs gyapjút különböztetünk meg. A 6 cm-nél rövidebb gyapjúszálat kártolt gyapjúnak nevezzük. E kategóriába tartozó gyapjú csak kártolt fonási eljárásra használható.
Fésűsgyapjú
6-14 cm hosszúságot elért gyapjúszál a fésűsgyapjú. Ebből készülnek az értékesebb szövetek. A fésűsgyapjúból készült fonalba kevesebb gyapjúszálat kell sodorni, mert a fésűsgyapjú szála a fonalban hosszabb szakaszon helyezkedik el. Ezáltal a fonal szilárdabb és nehezebben bomlik szét, mint amelyik a rövidebb szálú kártolt gyapjúból készült. A fésűsgyapjúból szőtt textilanyag tehát tartósabb, könnyebb és értékesebb.
Kártolt I. gyapjú
Kártolt I. gyapjúnak nevezik a 4-6 cm hosszú, megfelelő műszaki értékkel rendelkező gyapjút, amelynek ára azonban a fésűs minőségnél alacsonyabb.
Kártolt II. gyapjú
A kártolt II. gyapjúféleségek közé a 4 cm-nél nem hosszabb, azonkívül függetlenül a gyapjúfürt hosszától, a kisebb műszaki értékű (nemezes, takarmányos, szálhűtlen, szakadékony, kétnövésű, ammóniáktól sárgult, szennyezett, tiltott jelzőfestékkel kezelt és hasláb) gyapjú tartozik, amelynek természetesen a vételára is jelentősen kisebb. A gyapjúfürt hossza a fajtától, az ivartól, az életkortól, a takarmányozás intenzitásától és nem utolsósorban attól is függ, hogy a nyírástól mennyi idő telt el. A gyapjúfürt hossza a testtájak szerint eltérő. A leghosszabb fürtök a lapockán, a háton és a faron vannak. A hát középvonalától a mellkas és a has irányába haladva a gyapjúszálak hossza csökken. A legrövidebb szálak a haslábgyapjúban találhatók.
Durva gyapjú
Amennyiben a merinó juh gyapjának vastagsága A/B szortimentnél vastagabb, durva gyapjúnak nevezzük, ide tartozik a cigája és az angol húsjuhok zöme is.
Színgyapjú
Hulladék és egyéb anyagoktól mentes bunda.
Hulladék gyapjú
Hulladék gyapjú lehet fehér hulladék, amelyet a nyírás alkalmával ráznak ki a bundából, és olyan fehér színű, mint a színgyapjú.
Lehet sárga hulladék, amelyet válogatáskor a lábakról, a has és végbéltájék részeiről választanak le. Sárga színét az alomlétől, az ürüléktől és az ammóniás páráktól kapja.
Vedlett gyapjú
A fehér hulladékhoz tartozik ez a gyapjú is, amely a beteg juhokról darabokban lehullott gyapjú, kuszált, erőtlen, szakadékony.
Toklyó vagy éves gyapjú
Még tenyésztésre nem használt növendékek gyapja, amely erősségben, rugalmasságban, simulékonyságban, finomságban és hűségben kiváló, mert a gyapjúszálak normális fejlődését káros külső hatások (ellés, szoptatás, gyakori párzás stb.) még nem zavarták.
Báránygyapjú
Egyes szálai hegyesek (mert még nem voltak nyírva), fényes, sajátságos, erőssége nem nagy, de annál inkább lágy és simulékony, kevés benne a zsír, szerkezete laza, fürtvégei pedig hegyesen sodródottak. A báránygyapjú nemezkalapok vagy idősebb juhok gyapjúanyagával keverve posztó és szövetféleségek készítésére alkalmas.
Kosgyapjú
Sok és tapadós zsírt tartalmazó erős, hosszú, rugalmas és kifogástalan anyag, mert általában kosnak az olyan egyedeket tartják meg, amelyeknek bundája alig hagy kívánnivalót maga után. Az anyagyapjú különösen finom, lágy, simulékony, de a szoptató anyáé kevésbé szilárd.
Ürügyapjú
Rugalmas, szilárd, hűségben kifogástalan gyapjú.
Haslábgyapjú
Általában a juhok hasáról és a lábáról lenyírt gyapjú, szokásos külön kezelni. Rendszerint e fajta gyapjú mennyisége az állat által termelt egész gyapjútermelésének 8%-át teszi ki.
Sapkagyapjú
A juhok fejéről lenyírt gyapjú, amelyet külön szoktak kezelni. Érdemes elkülöníteni, mert így a haslábgyapjúnál magasabb áron lehet értékesíteni.
Bőrgyapjú
A leölt juh bőréről lenyírt gyapjú, amely műszakilag kisebb értékű. A külön zsákolt és külön megjelölt bőrdaraboktól mentes, száraz bőrgyapjút azonban az átvevők aránylag magasan értékelik. Közös néven ipari gyapjúnak nevezik a tímár- és szűcs ipargyártási eljárásai során a gyapjas bőröktől leválasztott gyapjúkat. Ide tartozik a vedlett gyapjú is.
A gyapjú tisztasági állapota szerint megkülönböztetünk még zsíros, zsírban nyírt és különféle mosott gyapjúféleségeket.
Zsírban nyírt gyapjú
Minden előkezelés nélkül nyír gyapjú a maga természetes, eredeti, zsírosan szennyezett állapotában.
Mosott gyapjú
Lehet háton mosott gyapjú, amikor a nyírás előtt a juh testén mossák meg a bundát.
Úsztatott gyapjú
Nyírás előtt szabad vízen áthajtott juhokról nyírt gyapjú. Mosott gyapjúnak nevezzük még a nyírás után gyárilag mosott gyapjút is.
Végezetül meg kell említeni olyan külső és belső, valamint minőségi tényezőket, amelyeknek elhanyagolása nagymértékben befolyásolja a gyapjú kereskedelmi értékét. A gyapjú értékére az eddigiekben ismertetett tényezők közül a tisztaságnak, a fürthosszúságnak és szálfinomságnak van a legnagyobb befolyása. A vevő a három tulajdonság alapján állapítja meg a gyapjú árát, de ugyanakkor a műszaki felhasználhatóság alapján figyelembe vesz számos olyan egyéb tényezőt is, amelyek a gyapjú értékének kialakítására hatást gyakorolnak. Ezek közé sorolható a tiltott gyapjújelzés, szálhűtlenség, szakadékonyság, kétnövésűség, az ammóniáktól sárga elszíneződés stb.

Dr. Vahid Yousefi mezőgazdasági tudományok kandidátusa
dr. Vahidné Kóbori Judit közgazdász










Top 100 Best Websites Monitored by: InternetSeer - Web Site Monitoring

powered by Pointernet-DB Kft.

E-mail:pointernet@axelero.hu