AGRÁRÁGAZAT, Mezőgazdasági havilap 2003 Május
HIRDETÉS-ON-LINE
INGATLAN
UTAZÁS
LOVAGLÁS
KUTYA
MEZŐGAZDASÁG
FORUM
REGISZTRÁCIÓ
MAGAZIN
ÚJSÁGOK
TARTALOM
CÉGINFORMÁCIÓ
e-mail: pointernet@axelero.hu


Lapzártától lapzártáig
A csatlakozási tárgyalások eredményei...
Aktuális növényvédelem
Jelentős tápanyag hiány a hazai földeken
Servitec Kft
A 60-90 kW teljesítményű, univerzális traktorok kiválasztása
(VII. rész)
A Magyar Öntözési Egyesület 2003. évi rendes közgyűlése
Miért érdemes öntözni a szőlőt?
Saját kúttal - gazdaságosabb!
Mikroöntözés
A KITE AJÁNLATA HÍGTRÁGYAKEZELÉSRE
Zöldségek, gyümölcsök hűtött tárolása, rakatolása
Esettanulmány a relatív páratartalom fontosságáról
Hogyan tegyük jövedelmezőbbé az állatok téli tartását
VIGYÁZAT! KULLANCSVESZÉLY!
A magyar juhtenyésztés helyzete és fejlesztési problémái
Pillanatkép strucc-ügyben
Malactakarmányozási Szimpózium Mélykúton
Baromfiistállók és telepek
Gyümölcs-szárítmányok csomagolása
Csomagolószerek és felhasználási területük II.

A magyar juhtenyésztés helyzete és fejlesztési problémái

Az állattenyésztési ágazatból eredő termékek kis-, illetve középüzemi körülmények között történő termelése mindig is fontos szerepet játszott a nemzetgazdaságban. Az országban termelt állati eredetű termékek majdnem fele ezekből a gazdaságokból származott. Különösen nagy volt a részesedése - a sertés- és baromfitenyésztés mellett - a juhtenyésztésnek.
Az 1980-ban a kis-, illetve középüzemekből került ki hizlalt és vágott sertésből az országos termelés 61%-a, tojásból az országos termelés 68, baromfiból 39, tejből 57, házinyúlból és mézből 95-98, gyapjúból 47, juhhúsból a 49%-a. Tehát megállapítható, hogy a kis-, illetve középüzemi viszonyok között termelt állati termékek súlya meglehetősen nagy volt a belső fogyasztásban és az exportban egyaránt.
A mezőgazdaság átszervezéséről szóló 1992-es kormányrendelet értelmében a juhágazat fejlesztésében nagy hangsúlyt kap - a juhászat által termelt termékek mennyisége és minősége mellett - a tartási, takarmányozási és egészségügyi körülmények törvényi szelleméhez való eligazítása és gazdaságossá tétele. Ennek megértéséhez szükségessé válik az 1990-es évekig a juhászatban uralkodó körülmények elemzése és törvény által kitűzött célok egybevetése.
Minőség és választék
Az 1970-es évekig a juhtenyésztés elsőrendű hazai feladata a gyapjúfeldolgozó ipar nyersanyaggal való ellátása volt. Két évtizeden keresztül a juhászat által termelt termékek (gyapjú, tej, hús, bőr) - a szűkebb igények miatt - elegendőnek bizonyultak a hazai ipar nyersanyag - szükségletének kielégítésére. Az 1968-ban meghirdetett "gazdasági mechanizmus", amely némileg tágabbra tárta a külpiaci tevékenységet, lavinaszerűen utat nyitott a meggondolatlan és tervszerűtlen exportra törekvésnek. Ezzel kezdődik tulajdonképpen a hazai juhágazat válsága, mert a hazai ipar nyersanyagigény - növekedése és a termelés elégtelensége elindította a külföldi, olcsó gyapjú beáramlását, aminek az lett az eredménye, hogy több helyen felszámolták a juhászatot.
Az 1980-as évektől kezdve a világpiacon megnőtt a juhhús iránti kereslet. Ez a hazai termelőket az élő és vágott juhok exportálására serkentette, illetve elkezdődött a hizlalási és feldolgozási technológiák hazai adaptálása anélkül, hogy az ehhez szükséges megfelelő számú és arányú állatállomány állt volna rendelkezésre.
Addig, amíg korábbi évtizedekben (1960-70-es évek) aránylag meggondolt, és az ország érdekeit figyelembe vevő exporttevékenységet folytatva, alapos szelekciós tevékenység után a selejt, illetve továbbtenyésztésre kevésbé alkalmas egyedeket, hízott állatokat választották ki, az 1970-es évektől - a külföldi vevő személyes részvételével és aktív közreműködésével - a legjobb és legértékesebb állatállománytól és egyedektől fosztották meg az ország juhállományát, jelentős kárt okozva a nemzetgazdaságnak. A 10-15 hónapos, selejtezésre alkalmas bárányok értékesítése helyett elkezdődött a 30-40 napos korú állatok válogatás nélküli exportálása élő és vágott formában.
A juhállomány hanyatlásában oroszlánrésze volt azon hazai külkereskedelmi és értékesítő vállalatok képviselőinek, akik kihasználva a termelők szorult helyzetét - éves tervet kellett teljesíteniük -, az ország érdekével ellentétesen a külföldi vevőt beengedték az állatok közé, hogy tetszésük szerint kiválogassák az állomány java részét. Sőt a legtöbb esetben maguk is aktív résztvevői voltak a válogatásnak. Ennek köszönhetően az ország juhállománya az 1960-70-es évek 3,7-3,8 millió darabjáról napjainkra egymillióra redukálódott, vagyis mennyiségileg és minőségileg egyaránt elkezdődött a juhászat hallgatólagos felszámolása.
Takarmányozási és tartási körülmények
Az a tény, hogy egy adott ország csupán hazai vagy viszonylag kevés importált anyag felhasználásával termelhet különböző mezőgazdasági termékeket, még nem határozza meg, hogy a termékek közül melyiket milyen mennyiségben kell termelni és exportálni. A nemzetgazdaságon belül egy gazdasági ágazat akkor járul hozzá az ország felemelkedéséhez és a lakosság szükségleteinek kielégítéséhez, ha minimális ráfordítással éri el a legkedvezőbb gazdasági eredményt, vagyis ha hatékonyan kerül felhasználásra a rendelkezésre álló erőforrás.
Amennyiben az adott gazdasági ágazattól azt várjuk, hogy a hazai szükségleten felül hozzájáruljon az exportkötelezettségük teljesítéséhez, az ágazat és a termelés műszaki színvonalán, a világpiaci keresleten és az árakon kívül azt is vizsgálni kell, hogy mit lehet hatékonyan termelni, illetve exportálni. Az állattenyésztés fejlesztése, tenyésztési koncepciók megvalósítása bármelyik országban a takarmánybázis biztosítása és fejlesztése nélkül nem lehetséges, mert import takarmánnyal nem lehet gazdaságosan állatot tartani. Erre legjobb példa a száraz égövi Szahél-övezethez tartozó és a Perzsa-öbölbeli arab országok, ahol természeti és éghajlati viszontagságok miatt kénytelenek a nemzeti jövedelem nagyobb részét takarmány-, illetve rosszabb esetben élőállat - behozatalára fordítani.
A szakemberek egyöntetű véleménye szerint a magyar juhászatban az alacsony és az évszaktól függően ingadozó termelés legfőképpen a gyenge takarmányozásból ered. A mezőgazdasági nagyüzemek a szálas és tömegtakarmányok betakarításához szükséges gépek és berendezések hiányában kénytelenek lemondani a hazai körülmények között olcsón és gazdaságosan előteremthető, a juhok számára legkedvezőbb, jó minőségben betakarított és tartósított szénafélékről és legelőkről. A rosszul aprított, a fedél nélküli kazlakban földdel szennyezett silótakarmányok viszont gyakran okoznak liszteriózis megbetegedéseket és elhullásokat, aminek következtében az állományban olykor 20-25%-os elhullás is bekövetkezhet.
Rétek és legelők
A juhászat gazdaságos termeléséhez nélkülözhetetlen rétek és legelők terméshozama évtizedek óta változatlanul alacsony szinten áll. A rendelkezésre álló rét és legelőterületnek alig 10%-át hasznosítják. A vemhesség és szoptatás idején igényelt többlettakarmányt a téli, jóval gyengébb minőségű, de magas költséggel terhelt takarmányok szolgáltatják, amelyek végül is a juhtartás éves takarmányköltségeit erősen megnövelik.
A juh legelő állat, és a legelőn érzi jól magát. A legelőn tartott állat addig hasznosítja a legelőt, amíg a vastag hótakaró mindent be nem borít, vagy esőzés nem gátolja a legeltetést. Legelőn az állat naphosszat a szabad levegőn van, és állandóan mozog. Az állandó mozgás, a napsütés, az eső, a szél váltakozása folytán edződik az egész szervezete, a tüdeje tágul, az étvágya nő, az emésztése javul, ezáltal a takarmányt és a legelőt gazdaságosabban hasznosítja. Az abrakon és a zárt istállóban tartott állat erősen megnöveli a tartási és a takarmányozási költségeket. A juhokat nem akkor kell kihajtani a legelőre, amikor már a téli takarmánykészletek ki vannak merülve, hanem mikor a fű már legeltethető. Ellenkező esetben az anyaállatok gyakran kisebb súlyú bárányokat hoznak világra.
A zsúfolt körülmények között tartott nagy létszámú állat nem kedvező a juhászati termelésre, mert a juh nem bírja a tartós istállózást. A juhnak igen szerény az igénye a hodály iránt. Amennyiben mégis kénytelenek vagyunk istállóban elhelyezni az állatokat, ez esetben kívánatos, hogy a hodály egészséges, tiszta, napfényes és szellőztethető legyen. Az istállózott és zsúfolt környezetben az állatok érzékenyebben reagálnak a környezetük változásaira.
A szerény juh igényei
A juh nem szereti a meleg istállót. Ha 10-12 oC-nál melegebb benne a hőmérséklet és párás a levegője, étvágytalanná válik. A párás levegő növeli a juhok vitaminszükségletét, izzadnak az állatok, és ezáltal "gyantásodik" a bundájuk. A termelékenység növelése érdekében nagyobb figyelmet érdemelne az istálló klímájának szabályozása, mint az állat anyagcsere-folyamatának tényezője. Az anyajuhoknak óránként 3-5 m3 friss levegőre van szükségük. A rosszul szellőztetett istállóban nő a vízgázok, a bélgázok és az illanó, rothadásra hajlamos termékek mennyisége és a levegő ammóniáktartalma.
A többletbevétel és a gyors gazdagodás reményében gyakran 2000-4000 darabos anyalétszámot beszorítottak kisebb méretű hodályokba, ahol a legalapvetőbb felszerelések és berendezések sem voltak meg.
A juhok tartásához szükséges épületek, berendezések színvonala - más gazdasági állatokkal összehasonlítva - a legelmaradottabb. Ez a körülmény a mai napig sem változott. Egy anyajuh férőhelyigénye egy négyzetméter, a szoptató anyáé 1,5-2 négyzetméter terület. Ha sok juhot tartanánk egy csapatban, akkor az istállóban zsúfoltság keletkezne, és az állatok nem tudnának lefeküdni. A lefekvés és pihenés viszont a kérődzés szempontjából igen fontos tényező. Gyakran előfordul, hogy kis és nagy testű állatokat egymás mellett, közös hodályban helyeznek el. Ennek az a következménye, hogy a nagyobb testű állatok összetapossák a kisebb súlyú állatokat, és nem engedik a takarmányhoz jutni, így a kisebb állatok elpusztulnak.
Szaktudás és megbecsülés
Az eddigiekben elmondottakat összegezve megállapítható, hogy a juhtenyésztés fejlődésének üteme az elmúlt két évtized alatt világ- és hazai viszonylatban a mezőgazdaság általános fejlődési ütemétől messzemenően elmaradt. Ez vonatkozik egyébként a többi állatfajra is. A jelenlegi körülményeket figyelembe véve az elkövetkező években az elmaradási tendencia várhatóan növekedni fog. Ennek alapvető oka - az említetteken kívül - az, hogy a rendszerváltás óta a mezőgazdaságilag művelhető terület nagysága drasztikus mértékben csökkent. Ez a csökkenés egyformán érintette a szántóföldi növényeket, réteket és legelőket is. A fejlődés megtorpanásának másik oka, hogy a takarmánynövények hozamcsökkenését nem követte a minőség javulása.
Jelentősen degenerálódott a tenyésztési alapot képező juhfajták teljesítménye, s ez annak a következménye, hogy a mezőgazdálkodási szellem és kultúra valamint a szaktudás nem részesül kellő megbecsülésben.

Dr. Vahid Yousefi (Ph.D) - dr. Vahidné Kóbori Judit közgazdász









Top 100 Best Websites Monitored by: InternetSeer - Web Site Monitoring

powered by Pointernet-DB Kft.

E-mail:pointernet@axelero.hu