Alternatív energiák
- biogáz szalmából, trágyából, hulladékból

Tavaly december elején kezdődött a próba abban a nyírbátori biogáz üzemben, amely 1700 tehén és szaporulatának, valamint 1.2 millió broiler csirkének a trágyájából, továbbá naponta mintegy 30 tonna vágóhídi hulladékból és napi 3 tonna gabonaszalmából napi 4.500 köbméter biogázt állít elő. A beruházás költsége körülbelül egy milliárd forint volt.
Az előtárolóból a csirketrágya, a szarvasmarha trágyával, az egyéb mezőgazdasági melléktermékkel, valamint azzal, a baromfi-vágóhídról származó szennyvízzel együtt, amely a szárazanyag-tartalom beállítását szolgálja, az adagoló-keverő aknákba kerül. Itt történik meg az előkevert biomassza homogenizálása, és üzemi méretre történő aprítását. Az aknákból speciális, vágóéllel ellátott, járókerekes szivattyúk szállítják a kevert alapanyagot a fermentorokba.
A fermentorok és utófermentorok (erjesztők) képezik az anaerob zónát. Ezek - energiatakarékossági szempontok miatt - hőszigetelt vasbeton tartályok, amelyekben a termofil (erjesztési hőmérséklet: 55 oC) és mezofil baktériumok (38 oC) biogázt szabadítanak fel a biomasszából. A folyamathoz szükséges, állandó hőmérsékletet a fermentor alsó, valamint oldalsó felületének fűtése biztosítja. A szakaszosan, automatika segítségével működő keverő nem csupán homogenizál, hanem az úszóréteg kialakulását is megakadályozza.
A tervezési alapadatok és a technológiai számítások figyelembe vételével hat mezofil fermentor és hat termofil utófermentor épült. A fermentorban lejátszódó folyamatok során a fermentált anyagok a tartály alsó síkjában helyezkednek el. A 30 napos (mezofil) üzemidő után a jórészt kirothadt anyagok az utófermentorokba (termofil - 20 napos erjedés) kerülnek. Gyakorlatilag az utófermentor szolgál a kierjedt biotrágya átmeneti, a biotrágya tároló tartályba vezetése előtti tárolására.
Ezek a tartályok fermentor-kialakítással készülnek - fedettek, fűthetőek - így meghosszabbítható az anaerob szakasz, ami a teljes gázmennyiség kinyerését, és a kikerülő anyag teljes higiénizálódását szolgálja. A fermentorokban végbemenő folyamatok pH-értékét műszer ellenőrzi, és szükség esetén a kedvezőtlen erjesztési körülmények - savasodás - megszüntetésére kézi vegyszeradagolásra kerülhet sor. A fermentorokban metánérzékelők is találhatók, amelyek mérik a képződő biogáz metán tartalmát, és automatika segítségével határozzák meg annak további útját. A metántartalom növekedésével az automatika a biogázt - egy gázmennyiség mérőn keresztül - a gázkezelőbe vezeti, ahol a gáz hűtésével megtörténik annak víztelenítése. Innen a biogáz - a blokkfűtőmű teljesítményének függvényében - vagy felhasználásra, vagy további felhasználásig a biogáz-tárolóba kerül.
A keletkező biogáz a blokkfűtőműben egy olyan, belső égésű motort táplál, amely az áramfejlesztő generátort hajtja. A motor távozó hőjét (hűtővíz, olaj, kipufogógáz) hőcserélőkben gyűjtik össze, és fogyasztási melegvíz előkészítéséhez, illetve fűtéshez használják. A megtermelt energia egyharmad része elektromos-, kétharmada hőenergia. Ez utóbbi mintegy ötöde a reaktorok fűtésére használható, a többivel a gazdaság egyéb hőigénye elégíthető ki. Az áramfelesleget egy később megépíthető automatika kapcsolja a hálózatra, így ez a mennyiség el is adható. A biotrágyát a szántóföldre történő kijuttatásig, külső tartályokban tárolják.
A számok tükrében
A környezetvédelmi előírások betartása a gazdaság minden ágazatában a termelési költségek növekedésével jár. A biohulladékok ártalmatlanítása azonban megfelelő technológiák alkalmazásával - a bennük rejlő energia és tápanyag hasznosításával - a mezőgazdaság számára nyereségessé válhat. Ennek érdekében dolgoztuk ki a biohulladékok hasznosításának integrált gazdasági programját, aminek első eredménye a nyírbátori biogáz üzem. Miként az a mellékelt táblázatból is kiolvasható, hazánk megújuló energia forrásai közül a biomassza hasznosításában rejlik a legnagyobb lehetőség. Ennek kihasználását indokolja, hogy a hasznosítás egyidejűleg számos más eredménnyel is jár, csökkenti a környezet terhelését, segíti a vidékfejlesztést, növeli a foglalkoztatást. Magyarország megújuló energiaforrásai (PJ/év):

Magyarországon a 31 millió tonna állati trágyából 1,4 milliárd köbméter, a 2,5 millió tonna kommunális biohulladékból 1,2 milliárd köbméter, a 200 ezer tonna kommunális szennyvíz-iszapból 80 millió köbméter, a 400 ezer tonna vágóhídi hulladékból 50 millió köbméter biogáz nyerhető évente, ez pedig 17,5 PJ előállítható villamos energia előállítására lenne elegendő, ami hazánk évi energiafelhasználásának több mint a tíz százaléka. Ha az elméleti értékek felét tekintjük megvalósíthatónak, a program akkor is igen jelentős eredménnyel járhat. A megvalósítás becsült beruházási költsége 500 milliárd forint. Megtérülési ideje, ha a környezetvédelmi eredményeket is figyelembe vesszük, 7-8 év.
Barta István
igazgató,
Bio-Genezis Kft.