Új martonvásári fajták a Pannon búza programban:

Mv Lucia, Mv Toldi és Mv Bodri

Kalászos fajtabemutatók sorát rendezték a jeles gabonatermelő vidékeken május közepétől június végéig. A Pannon búza program aktuális eredményeiről a martonvásári mezőgazdasági kutatóintézetben számoltak be június 10 és 11-én. A köztermesztésben reményteli jövő előtt álló martonvásári búzafajtáknak idén mostoha körülmények között kellett bizonyítaniuk.

Az elmúlt hat évben harmadszor sínylette meg a búza az aszályos időjárás következményeit. A március végétől szinte az aratás megkezdéséig tartó aszály próbára tette valamennyi kalászost, hangoztatták a 60 éve alapított Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetének képviselői. A szezon veszélyekkel indult, mert az ősz az átlagnál melegebb volt, emiatt jelentősebb volt a vírusfertőzés. A tavaszt még bíztatóan ítélték meg Martonvásáron, ám a mostani aratásig összesen 19 milliméternyi eső hullott a földekre, ebből az első égi áldás pünkösdkor érkezett, majd a kisebb fele, 8 milliméternyi június elején. Ezt előre bocsátva tekintették meg a martonvásári országos kalászos fajtabemutatóra érkezett gazdák a 22 köztermesztésbe, illetve vetőmag előállításba vont búzafajtát, köztük a legújabb nemesítésűeket (Mv Lucia, Mv Toldi és Mv Bodri) és az utolsó éves fajtajelölteket (Mv Menüett, Mv Petrence, Mv Kolompos és Mv Karizma).

„Olyan minőségű búzát kell termelni, amilyet a vevő akar” – hangoztatta még a szántóföldi szemle előtti előadásában Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. A gabonatermesztők a Pannon búza program segítségével a nemzetközi piacokon versenyképes vetőmaghoz és termeléstechnológiai háttérhez juthatnak. A szövetség szerint a gazdák mostani legnagyobb baja az aszály, de súlyos gondokat szülnek a felvásárlás bizonytalanságai is. Sajnos Magyarországon egyes körökben megkérdőjelezhető a búzatermesztés jelentősége, gazdasági súlya. „Vegyük tudomásul, szükségünk van arra a mennyiségre, amit meg tudunk termelni a mintegy 1 millió hektáron. Egy millió tonna búza fedezi a hazai fogyasztást, 2 millió tonnát takarmányozásra termelünk, s legalább két millió tonnát exportra kínálunk fel. Mi azért műveljük a földet, hogy megéljünk belőle. A vevő igényeihez kell alkalmazkodni a búzatermelésben is. Ezen kár vitatkozni. Vegyünk példát az osztrákokról, akik eladják búzájukat az olaszoknak” – adta meg a kalászos bemutató alaphangját a szövetség első embere.

A Brunszvik-kastély parkja nyugodt környezetet nyújtott a 60 éves agrárkutató intézmény stációinak felidézésére, közte, hogy a martonvásári búzafajtákat Magyarországon a búza vetésterület közel felén termesztik. Ezzel a martonvásári búzaprogram több mint másfél évtizede piacvezető. A megtermelt búza mennyisége 2–2,5 millió tonna. A nagy fehérjetartalmú és speciális minőségű fajták jövedelmezőbb búzaexportot tesznek lehetővé. Külföldön 10 országban 15 martonvásári fajtát regisztráltak az elmúlt évtizedben.

Láng László tudományos osztályvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy „a középszerűt a piac nem nagyon fizeti meg”. Az itthon megszokott minősítésekhez képest egyes területeken szigorúbb követelmények jellemzik a nemzetközi kereskedelmet. Számos speciális vizsgálat igazolja, hogy a Pannon minőségű fajták elérik ezeket az igényeket. Hazánkban 135 őszi búzát szaporítanak, ebből az első 10 helyen 6 martonvásári szerepel (Mv Suba, Mv Csárdás, Mv Magdaléna, Mv Verbunkos, Mv Marsall és Mv Ködmön), s az idei év slágerfajtája lehet a Mv Kolo.

Újdonságként ezúttal öt új fajtát mutattak be, közte a minősítést most elnyert két fajtát (Mv Toldi – kiemelkedően kiváló minőségű, míg az Mv Bodri igen-alacsony szárú, így megdőlés nélkül nevelhető). Idén indították útjára a 2007-ben állami elismerést elnyert Mv Lucia-t. Emellett őszi árpa (Hanzi), továbbá tavaszi sörárpa (Conchita), tritikálé (Leontino), rozs (Dankowskie Diament), őszi zab (Mv Hópehely) őszi durum búza (Mv Vitadur fj.) és néhány öko-termesztésben (Mv Alkor alakor búza, Mv Hegyes tönke búza) használható fajtákkal jelentkeztek. Martonvásáron 90 százalék a jó malmi minőségű búza aránya, 10 százalék a javító minőségűé. Az elmúlt évtizedben emelkedett a nagy sikértartalmú gabona iránti figyelem a sütőipar, a malomipar igényei alapján, és nőtt a javító minőségű búza aránya. A kínálatban szereplő átlagos fajták helyét átveszik a speciális, illetve az átlagnál jobb búzafajták.

„Átlagosan egy tonna a fajták közti terméshozam eltérés – mondta Láng László. „A legtöbb hazai fajta képes elérni a javítóbúzai besorolást. Mégis mást válasszon egy mennyiségére törekvő gazda, és mást, akinek a minőségi paraméterek a fontosak. Ügyeljenek a különféle elvárásokra, például a farinográfos vizsgálat eredményeire, a vízfelvételre. Ezek a paraméterek a feldolgozók számára nagyon fontosak. Mások az alveográfos W értéket, illetve az extenzográf görbe (tészta nyújthatóság) jellemzőit követelik meg”.

A magyar búza védelmére is szentelt Vancsura József néhány mondatot: „Mi vagyunk a legjobb tudói a gabonát károsító gombás betegségeknek, fertőzéseknek. Ne engedjük, hogy hamis állításokkal kiszorítsák egyesek a magyar búzát a piacokról. A világ legjobb húsállatai hazai búzán és kukoricán híznak. Eközben vitatkozunk, ha 450-500 ezer tonna átmenő készlet halmozódik fel. Előbb-utóbb muszáj lesz létrehozni egy olyan szervezetet, például kereskedőházat, ahol legkevesebb 1 millió tonna gabonát kell készletezni, különben nem jegyeznek bennünket a nemzetközi kereskedelemben.”

www.pannonbuza.hu

A martonvásári kutatók és a gabonatermesztésben érintett szervezetek, szövetségek és kereskedők éveket dolgoztak azon, hogy megvalósuljon a Pannon búza minősítési rendszer és programja. Most a gabonatermesztőkön a sor, miután a Pannon búzafajták számára kivívták az Európára kiterjesztett oltalmat. A védjegyre pályázniuk kell a gazdáknak. A Pannon búza honlapján (www.pannonbuza.hu) megtalálható a csatlakozás feltétele, a minősítési követelmény, valamint a jelentkezési lap, amelyet a Gabonatermesztők Országos Szövetsége címére kell eljuttatni.

Megváltozott a vetőmag-felhasználás jogdíjrendszere. Utántermesztés esetén jogdíjat kell fizetni a fajta termésének szaporítóanyagként történő használat után, hektáronként 750-1000 forintot, amelynek beszedésére a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. jogosult a 20 hektárnál nagyobb terülten gazdálkodó termelők esetében. A mezőgazdasági kistermelők (20 ha alatt) mentesülnek a díjfizetési kötelezettség alól. http://www.vszt.hu/fss+tájékoztató+1.html

Bálint Tóth János