A politikai széljárás kiszámíthatatlansága
miatt - mint a hasonló esetekben mindig -
mégis nagy a bizonytalanság. Korántsem biztos,
hogy nagyon gyorsan, és ráadásul a földtulajdonosok
számára egyértelműen kedvező törvény születik.
Történjék így vagy úgy, a leggyorsabb és
a legtökéletesebb új törvény is csak alapfeltétele
lesz a mai áldatlan állapot megszüntetésének.
Tényleges változást csak az hozhat, ha az
érintettek felismerik saját érdekeiket, és
következetesen ragaszkodnak azok érvényre
juttatásához. Ha nem azt teszik a legjobb
törvény is csupán írott malaszt marad. És
marad minden a régiben, hiszen a legdurvább
törvényszegés is általában büntetlen marad,
ha áldozata némán tűri a rajta esett sérelmeket.
Mindez nemcsak a várható új törvény esetére
vonatkozik. A hatályos jogszabályok értelmezése
és alkalmazása során elkövetett jogsértéseknek
is igen nagy hányada marad rejtve. (A törvénymódosítás
ellenzőinek ma is az az egyetlen nyomós érvük,
hogy viszonylag kicsi a rendezetlen, vitás
ügyek száma.)
De mielőtt bárkire is követ dobnánk tájékozatlansága,
túlzott türelme vagy bátortalansága miatt,
gondolni kell arra, hogy senki sem lát sok
biztató jelet maga előtt: Az igazukért szembeszegülő,
elszánt, magányos Dávidok parittyakövei sorra
visszapattannak a Góliátok kapcsolatokból
kovácsolt vértezetéről.
Szerencsére a lepattant kövek mind nyomot
hagynak a kemény páncélzaton. Mennyiség kérdése
csupán, hogy mikor szakad át a hatásukra
az egyre vékonyodó acéllemez.
Elemi érdeke - és egyben sorstársaival és
utódaival szembeni erkölcsi kötelessége is
- tehát mindenkinek, hogy a törvénymódosítás
kierőszakolásáig is használja ki tulajdona
birtokbavételére a törvény-adta teljes mozgásteret.
Számos, kis kockázattal és kevés fáradsággal
járó mód nyílik erre mindenki előtt. De mielőtt
néhány biztató példát, és legalább halvány
részeredményt is ígérő lehetőséget szemre-vennénk,
be kell vallani, hogy van azért minden ilyen
lépésnek egy elég gyakori veszélye is. A
megszólított vadászatra jogosultak első reakcióiból
nem ritkán olyan jogi tájékozatlanság, butaság,
és a hozzá illő, megalázóan pimasz hatalmi
gőgből fakadó - olykor a nyílt fenyegetésig
elmerészkedő - magabiztosság árad, amit gyengébb
idegzetű, önérzetes ember csak nehezen képes
elviselni.
Csaknem hasonló a hatása a felelős kormányzati
vagy politikai szerveknek vagy szereplőknek
írt, súlyos sérelmekre orvoslást kérő levelekre
kapott semmitmondó, mellébeszélő, elkenő,
esetleg kioktató válaszoknak is.
Remélhetőleg nem elriasztja majd, hanem biztatja,
megedzi és a kellemetlen meglepetéstől óvja
meg az igazáért szót emelni készülő földtulajdonosokat
az alábbi negatív, de fölöttébb tanulságos
példa.
Milliónyi sorstársához hasonlóan járt L.
Gy.: a vad érzékeny kárt okozott kukoricaföldjén.
A törvény előírásainak megfelelően, az illetékes
körjegyzőtől kárszakértő kirendelését kérte.
Helyette a következő levelet kapta:
"A ... benyújtott kérelmére válaszolva
közlöm T. Cimmel, hogy vadkárügyében szakértőt
kirendelni nem áll módomban, ugyanis a Vad
védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint
a vadászatról szóló 1996. évi LV tv. 81.§
/3/ értelmében
"Amennyiben a felek a szakértő személyének
kiválasztásában nem tudnak megállapodni,
vagy ha a károsult kárának megtérítését nem
közvetlenül a bíróságtól kéri, a szakértőt
a felek közös kérelmére a károkozás helye
szerint illetékes települési önkormányzat
jegyzője rendeli ki."
Az ... Vadásztársaság képviseletében Dr.
T. P. úgy nyilatkozott, hogy a vadásztársaság
az ügyben szakértő kirendelését nem kéri,
így nem áll módomban a szakértő kirendelése.
Kárának megtérítéséért közvetlenül a ...megyei
Bírósághoz fordulhat."
Az ügyet a jegyző úr ezzel lezártnak tekintette.
Tipikus esetben ő döntött a földtulajdonosok
helyett a vadászati jog sorsáról. Úgy látszik,
azzal a döntéssel nem ért véget a földtulajdonosok
érdekeiért kifejtett áldásos tevékenysége.
Lám, milyen könnyen lehet a törvény egy sajátos
olvasatával járhatatlan kényszerpályára irányítani
a jogos követelésével törvényes úton elinduló
állampolgárt! Milyen az ilyen törvény, és
milyen az ilyen közhivatalnok?
Nem járt több szerencsével történetünk hőse
akkor sem, amikor közvetlenül a haszonbérlő
vadásztársasághoz fordult vadkárrendezési
ügyével. Tetemes kárának megtérítése helyett
az alábbi választ kapta levelére az érintett
vadásztársaság vadászmesterétől:
"...Meg kell jegyeznem nem a vt .tehet
a magas vegyszer, vetőmag-árakról, sőt még
a magas gázolajárról sem, valamint a kukorica
felvásárlási áráról sem.
Azzal Önnel egyetértek,hogy a vetett kukorica
jó állagú, megfelelő a tőszám csak a gyommentességet
kérem vizsgálja felül!
Mivel, hogy nem tudtam ottleni a kárbecslésnél
a becsmérlő megállapításokra nem tudok reagálni,
hogy a Vt képviselője vagy a független kárszakértő
tette-e.
Vt.-nk jó kapcsolatot kíván fenntartani a
tulajdonosokkal és tart is fenn, kérem, hogy
a törvényi előírásokat tanulmányozza, és
a földtulajdonosra rótt kötelezettséget is
tartsa be!
A kérdéses terület erdő közé beékelődött
szántó, a 2000.évi vadkár bizonyította,hogy
azon a területen vadérzékeny gabonát teljes
bekerítés nélkül nemlehet megvédeni! Ha Ön,
nem akar ráfizetéssel termelni,ha javasolhatom,akkor
valamilyen védekezéssel, vagy nem vadérzékeny
gabonával/pl. árpa vagy tritikálé/ hasznosíthatja
a földterületét.
Vadásztársaságunk azon a területen tavasztól
67 alkalommal végzett vadkárelhárító vadászatot.
Ön 2001.jun.14.-én este 21.00-21.20 között
meghiúsította a külföldi bérvadászatot azzal,
hogy vadászati időben napnyugta előtt egy
órával kukoricaföldjét szemrevételezte, közel
egyvonalban volt a lelövendő őzbakkal, így
a kisérő vadász nem engedélyezte az őzbak
lelövését a vadászbaleset elkerülése miatt.
Ezzel vadásztársaságunknak becslés szerint
150.000.-FT bevételkiesést okozott, amiből
a társaságunk a későbbi vadkárokat egyenlítette
volna ki. Ön semmiféle védekezést a földjén,
földje körül ezidáig nem végzett!
... Úgy godolom vadásztársaságunk minden
tőle telhetőt megtett, és még meg is fog
tenni a vadkár elkerülésében, vagy csökkentésében,
kérem, hogy a vadkármegelőzésben együttműködni
szíveskedjék velünk. Továbbá, kérem, hogy
vadászati időben ne zavarja vadásztatásunkat,
mert az ebből eredő kárt kénytelenek leszünk
Önre áthárítani. ... Sz. Gy.
Vadászmester
Bejegyzett erdészeti-mg-i kárszakértő"
Az egész ügy pikantériáját az aláíró vadászmester
második titulusa adja.
Remélhetőleg csupán a saját vadászterületén
- az elfogultság gyanúját elkerülendő - bánik
ilyen kesztyűs kézzel a renitens földtulajdonossal.
Egyéb esetekben - szakértőként - bizonyára
bátrabban csillogtatja erényeit, és keményebb
fellépéssel védelmezi vadászcimborái érdekeit
a földjén nem megfelelő haszonnövényt termelő,
azt nem kielégítően ápoló, és egyéb galádságokat
elkövető tulajdonossal szemben.
Varga Béla
c. egyetemi docens
|