Általános információk






Tartalomjegyzék Sokba kerül a magyar iparnak az olcsó lakossági földgáz Kandalló választás Utolsó lap

A kandallók működési elve





A kandallók működési elve:

 

  • lakótértől független égés - friss külső levegőellátásra van szükség. Ha ez nem megoldható, szükség esetén belső oxigén ellátással is lehetséges a kandalló működése
  • egyszerű kezelhetőség - bóvdenszálas levegőszabályozás hermetikusan záródó ajtó - lehetővé teszi a tökéletes égést, és a magas hő leadási százalékot: 78%
  • levegő beáramlás a kandallóban - mivel tökéletes levegőelzárást alakítottunk ki gumitömítéssel ellátott záró szelep segítségével, így tökéletes parázstartást és lassú lehűlést érhetünk el a kandalló belsejében.
  • kéménybekötés - öntvénykupola forgatható, billenthető bekötő öntvénycsonk
növelhető hőkihasználás - a kandalló hő dobjához vagy a kerámiasamott hőtároló alagútjához fém satelit ventilátort szerelhetünk (450 lm3 / h teljesítményű) , melynek szerepe a meleg levegő légterelése az adott helyiségbe

Zárt tűzterekkel szerelt kandalló hőleadási hatásfoka, tűztértől, és kialakítástól függően 60-75 %, a fennmaradó 40-25 %-nyi hő a kéményen keresztül a szabadba távozik.
A hasznos hőmennyiség leadása kétféle módon történik:

- Sugárzó hőleadásként, amely közvetlenül a tűztér üvegfelületéről történik. Így az összes, termelt hő 30-40%-a kerül a környezetbe.
- Konvekciós légfűtésként, ahol a hasznosítható hőmennyiség 70-60%-a kerül leadásra.

Ez oly módon történik, hogy a légtér (lakás) hideg levegője, amely nehezebb fajsújából adódóan a padlószinten helyezkedik el, beáramlik a kandalló alján (pl. fatároló) kiképzett nyílásokon. A tűztér fűtőbordái és a kéménybekötéshez használt, rozsdamentes acélból készült füstcső nagy hőleadó felületeket képeznek, ahol a hideg levegő felhevül. A meleg levegő fajsúlya csökken, így elkezd felfelé áramolni, és a kandalló tetején (oldalán, szemben) elhelyezett diffúzorrácsokon kiáramlik a fűtendő térbe. Itt eljut a kandallótól távolabb eső, egybenyitott terekbe, ahol leadja hőjét, lehűl, lekerül a padlószintre, majd újra kezdődik az áramlás.

Ezt az áramlást az hajtja, hogy az alul belépő levegő hőmérséklete 15-20°C, a lakás hőmérsékletétől függően, míg a felül kilépő levegő hőmérséklete 80-150 °C, a tűz intenzitásától függően. Az így kialakult 60-165 °C hőmérséklet olyan gravitációs áramlást hoz létre, amely 15-20 perc alatt melegebbre cseréli az egész légtér levegőjét.

Nyitott tűzterű kandallóknál a hasznosítható hőmennyiség nagysága 5-12 %, a fennmaradó 88-95 %, a nagy kéményigény miatt a szabadba távozik, veszteségként.

Hőleadás csak a lángfrontról történik sugárzó hő formájában, ezért csak a kandalló közvetlen környezetében érvényesül némi fűtőhatás.

Ha nyitott tűzterű kandallóval mégis szeretnénk fűteni, akkor lehetőség van ún. hővisszanyerő hátfal beépítésére, amely segítségével 26-28 % fűtési hatásfok is elérhető. Ez egy olyan duplafalú, belül bordázott kazánlemezből készült doboz, amelynek belső felülete bordázott.

Ez a szerkezet a nyitott tűztér hátfalába kerül elhelyezésre, úgy, hogy egyik oldalát, egy öntöttvas tűztérhátlapot a tűz közvetlenül melegíti. A hideg levegő, amely egy külső bevezető nyílásból is érkezhet, a hővisszanyerő hátfal alján bekerül a dobozba. Az itt elhelyezett bordákon felhevül, és a felül található csöveken keresztül kikerül a lakótérbe, ahol leadva hőjét újra kezdi az áramlást.

Lehetséges-e, és hogyan több helység fűtése kandallóval?

Zárt tűzterű kandallók gravitációs légfűtésének köszönhetően, az egybenyitott helységek tereiben egyenletesen oszlik el a termelt hőmennyiség. Ezen kívül lehetőség kínálkozik a kandalló mögötti, feletti helységek közvetlenül történő fűtésére úgy, hogy itt is diffúzorrácsokat helyezünk el, (célszerű szabályozható, lamellás rácsokat választani), ahol a meleg levegő beáramlik a fűtendő helységbe. Az ilyen megoldások hátránya, hogy a kandalló tere és a fűtött helységek gyakorlatilag egy légteret képeznek, így nagy áthallás alakulhat ki közöttük.

Ha szerelt függőkéményt készítünk kandallónk számára, a kandalló feletti helységben egyszerű hőcserélő kialakításával, igen jó hatásfokú fűtőberendezés készíthető. A szigeteletlen, rozsdamentes, acél füstcső köré egy, a belső palástján szigetelt dobozt készítünk, amleybe alul egy szabályozható, felül egy fix diffúzorrácsot helyezünk el. Fatüzelés esetén az égéstermék kimenő hőmérséklete 300-500 °C, így a kémény felületéről nagy mennyiségű hő nyerhető anélkül, hogy a füst "túlhűlne" és áramlása lelassulna.

Távolabbi helységek légfűtése is megoldható, de ide már, kis teljesítményű, lehetőleg szabályozható, hőre bekapcsolódó ventillátor, és megfelelően illesztett befúvórendszer kiépítése szükséges.

Mediterrán országokban elterjedt a központi fűtés rákapcsolása a kandallóra. Itt a zárt tűztér nem légfűtést valósít meg, hanem egy öntöttvas kazán, amely vagy egy külön-, vagy a már meglévő vízkörre csatlakozik. Itt a hőleadás kétféle módon történik: a tűztér ajtaján keresztül, mint sugárzó hő, illetve a vízkörön, a radiátorokon keresztül.

Tűzterek

A kandallóburkolatokba fatüzelésű, gázüzemű és elektromos tűzterek egyaránt beépíthetők.

Fatüzelésű tűzterek

A tűzterek gyártásuk során több ellenőrzésen mennek keresztül és ez által gyakorlatilag nullára, csökkentik az anyaghiba miatt előforduló repedéseket, ezért is vállal a gyártó egyedülálló módon 7 év garanciát az öntvényházra. Itt fontos megemlíteni, a tűzterek nagy hőleadó felületét, ami által a megadott teljesítményadatok ventillátoros levegőáramoltatás nélkül is elérhetők.

A tűztereknél, mint minden komoly forgalmazó feltüntetjük a normál és a maximális teljesítményt, ezt azért fontos megemlíteni, mert bizonyos termékeknél csak a maximális teljesítményt közlik és normál teljesítményt nem. A maximális teljesítmény az, amely terhelést a tűztér hosszabb ideig károsodás nélkül elvisel viszont itt a hatásfok már lényegesen rosszabb, mint normál terhelésnél, tehát a zárt tűzterekre jellemző kb. 75%-os hatásfok helyett csak 40-50%. A terhelésnél ezért a normál teljesítménnyel érdemes számolni, mert ha egy kisebb teljesítményű tűztérrel kényszerülünk kifűteni nagyobb légteret csak 50-60%-kal több fa eltüzelése mellet tudjuk megtenni, ami igen pazarló és ez által környezetszennyező is.

Fatüzelésű tűztereink teljesítményükben, formai megjelenésükben illetve opcióikban térnek el egymástól. A legkisebb teljesítményű tűzterünk 7 kW, ami átlagos belmagasság mellett egy 40 m2 alapterületű helyiséget tud kifűteni. Formájukat tekintve sík, prizmás és ívelt üvegűek lehetnek. Az egyes tűzterekhez választható opciók közé tartozik például a feltolható ajtó vagy a konvekciós burkolat, amely segítségével még két másik helyiségbe elvezethetjük a meleg levegőt.

 



További információk: http://www.kandallovasarlas.info







Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása