Ukrajna és a hozzánk közellévő Kárpátalja gazdasági fejlődése lehetővé teszi a kiemelt  turisztikai beruházások létrehozását, ezért a fejlesztők figyelmébe ajánlható.

Mindezen okok miatt Ukrajna és a Kárpátalja régió nagyszerű célpontja a turizmusnak, utazás, nyaralás, síelés céljából egyaránt.

Ukrajna köztársaság.

Az egykamarás Legfelsőbb Tanács neve Verhovnaja Ráda a 450 fős parlament tagjai – a jelenleg érvényben lévő ukrán választási törvény alapján – a nemzeti választásokon indult és legalább 3%-os szavazati arányt elérő pártok jelöltjeiből állnak.


Népesség: 46 710 816 fő (2006. júliusi becslés)
Népsűrűség: 80 fő/km2
Népességnövekedés: -0,6% (2006)

Ukrajna lakossága az 1991-es függetlenedés és rendszerváltás óta 2008 elejére 52 millióról 46 millióra csökkent. Születéskor várható átlagos élettartam: férfiak 64 év, nők 75 év (év)

Nationality: Noun--Ukrainian(s); adjective--Ukrainian.
Ethnic groups: Ukrainians, Russians, Belarusians, Moldovans, Hungarians, Bulgarians, Jews, Poles, Crimean Tatars, and other groups.
Religions: Ukrainian Orthodoxy, Ukrainian Greek Catholicism, Judaism, Roman Catholicism, Islam, others.

Városi lakosság aránya: 71% (1999)
Határhossz: 4566 km (Belorusszia: 891. Magyarország: 103, Moldávia: 940, Lengyelország: 428, Románia összesen: 538, Oroszország: 1576, Szlovákia: 90 km)

Ukrajna Európa keleti részén helyezkedik el. Területét tekintve Oroszország után a második legnagyobb területű állam Európában. Területe: 603 700 km2.
Ukrajna legnyugatibb és legkeletibb pontja között a távolság 1316 km

Ukrajna éghajlata mérsékelt-szárazföldi, de a Krím déli részén szubtrópusi hatás érvényesül.
A januári középhőmérséklet az ország északi-északkeleti részén -8 °C, délen és a Krímben +4 °C. A júliusi középhőmérséklet +19 °C és +24 °C között alakul. A hegyi régiókban a hőmérséklet az átlagnál jóval alacsonyabb. A fagymentes napok száma az ország nagy részén 150–160 nap, délen 200–210 nap, míg a Krím déli részén akár a 260 napot is elérheti.

A mai Ukrajna déli része már az őskőkorszakban lakott terület volt. Régészeti leletek őrzik a kimmerek, a szkíták, a görög alapítású gyarmatvárosok, majd a szarmaták és géták emlékét. Időszámításunk kezdetén követte őket a népvándorlás kori népek, a gótok, a hunok, az avarok átvonulása.

A Szovjetunióhoz csatlakozó Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa 1934-ig Harkov volt. Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság parlamentje (Legfelsőbb Tanács) 1991. augusztus 24-én majdnem egyhangúlag megszavazta Ukrajna függetlenségének kikiáltását. Ezt a döntést az 1991. december 1-jén tartott népszavazás elsöprő többséggel megerősítette.