Cres, Losinj

Cres város az azonos nevű észak-adriai sziget legtermékenyebb - nyugati - oldalán található. Cres és Losinj szigete valamikor egy szigetet alkottak, azonban a római időkben egy mesterséges csatornával választották el őket egymástól. Cres-sziget legnagyobb települése. A XIV. században már alapszabályzatot kapott, a XV. században a velencei igazgatóság Cres és Losini szigetére kiterjedő székhelyévé vált. Ebből az időszakból származnak nevezetességei is, a városi kapu, toronyóra, városi páholy és a velencei-gótikus Petris palota.

Lubenice, Cres szigetének első települése,  egy a tenger főlé 387 m magasan emelkedő sziklán épült. festői városka, terével, harangtornyával, gótikus templomával, melyet a XV. században itt élő remete Szent Antalról nevezték el. Viharos időben gyakran dörög az ég, és a szikla felett villámok cikáznak. A sziget másik városkájában, Beliben a múlt századi építészek egyedülálló remekei tekinthetők meg.

A horvát tengerpart legnagyobb kikötője a Fiumei-öböl északi oldalán a Rječina-folyó torkolatánál fekszik. Az ország harmadik legnagyobb városa egyúttal Horvátország legnagyobb kikötője: áruforgalma jelentős és a tengerrel nem rendelkező környező országok szabadkikötője is. A személyforgalomban a gyorshajók és expresszhajók központja. Rijeka fontos iparváros: hajógyár, olajfinomító működik itt. Innen indul az Adria - kőolajvezeték, es emellett a szárazföldi közlekedés központja is, a vasútvonalak centruma.

Látnivalók
A római kapu az ókori Tarsatica város egyetlen megmaradt emléke, valószínűleg a barbárok elleni 1. századi római védőfal maradványa.
A nyolcszögletű dóm a 12. századi román templom helyén épült 1638 és 1742 között bővítették és barokk stílusban átépítették. Tornya 1377-ben épült, ferdesége miatt meg kellett erősíteni.
A Szent Vitus-templom a 17. században épült csodálatos kupolájú barokk templom.
Ágoston rendi kolostorát 1315-ben alapították, 1835-ben a városi tanács székhelye lett, előbb barokk, majd klasszicista stílusban építették át. Előtte egy oszlopon Szent Vitusnak a város védőszentjének 1508-ban készült szobra áll.
Az Óratorony a 15. században épült védelmi céllal, a mai óra 1873-ban került a helyére, alatta Fiume ősi címere.
A városkapu a 18. században épült, I. Lipót és VI. Károly mellszobrai díszítik.
A városháza 16. századi olasz stílusú épület.
Az egykori kormányzósági palota 1893 és 1895 között épült Hauszmann Alajos tervei szerint, ma Tengerészeti Múzeum.
Mellette Habsburg József főherceg egykori palotájában van a Természettudományi Múzeum.
A Trsat-hegyen áll a Csodatévő Szűzanya temploma, 1531-óta zarándokhely, a hozzá vezető 538 fokból álló tersattói lépcsősort a zarándokok sokszor térden állva teszik meg. A templomot a legenda szerint 1291-ben angyalok hozták Názáretből ide, majd továbbvitték az itáliai Lorettóba. Vigasztalásul V. Orbán pápa a trsatiaknak ajándékozta a Csodatévő Szűzanya freskót, melynek a Frangepánok 1367-ben építették fel a templomot, majd hozzá a ferences kolostort, jelenlegi formáját 1827-ben nyerte el.
A Szent György templom 13. századi eredetű, a 18. században átépítették.
A trsati erődöt a Frangepánok építtették a 13. században, 1826-ban a romos erődöt az ír Nugent marsall vette meg és elegáns kastéllyá alakíttatta át.
Vasútállomását a Monarchia híres építésze, Pfaff Ferenc tervezte (kétnyelvű emléktábla őrzi a nevét a peronon).
Határában a várostól északra állnak Grobnik várának romjai. A várat 1416-tól említik Frangepán Miklós birtokaként.

Crikvenica és Selce

Crikvenicai Riviera kedvező éghajlatának, a kristálytiszta tengernek és levegőnek, valamint gazdag vendéglátó-ipari kínálatának, számos sporteseményeknek köszönhetően vált ismert és kedvelt üdülőhellyé. Dramlével és Selcéval sétálóutak kötik össze. Crikvenica a horvát tengerpart legrégibb fürdőhelye.