A napfény gyógyító hatását évezredek óta
ismeri és használja az emberiség, az utóbbi évtizedekben kifejlesztett mesterséges sugárforrások kialakításával pedig már télen is elérhető a divatos barnaság.

Nem is olyan régen még mindenki azt hitte, hogy a 21. századra ismeretlen fogalom lesz az étkezés, mert mindannyian tabletták formájában fogjuk magunkhoz venni a táplálékot, Nos, az új évezred már itt van a nyakunkon, az evés pedig még mindig nem került le a napirendről: Sőt, a táplálkozás kulcsfontosságú kérdéssé vált.
Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy annyit emlegetjük az antioxidánsokat és a növényekben található különféle kémiai vegyületeket. -Most kezdődik a táplálkozás második aranykora- fogalmaz Mark Messina kaliforniai táplálkozáskutató. Ma frissen felfedezett növényi vegyületek forradalmasítják ugyanúgy a táplálkozást, mint a századfordulón az első vitaminok. A tudomány eddig főként azt hangsúlyozta, hogy a táplálkozásra a vitaminhiány és a betegségek megelőzése miatt kell odafigyelni.
A jövőben ennél mélyebbre ásnak a tudósok. Feltárják, hogy a különböző táplálékok hogyan hatnak a sejtek szintjén, miként befolyásolják szervezetünk működését.
Ami a tablettákat illeti, ma már egyértelmű, hogy belőlük is kell naponta néhány, a hagyományos táplálkozás ugyanis nem ad meg mindent a szervezetnek, amire szüksége van. Ha egészségesebben akar táplálkozni és a testsúlyára is ügyel, nem hagyhatja figyelmen kívül a jövő évezred hat legnagyobb táplálkozási trendjét -az egészséges táplálkozás elengedhetetlen összetevőit. Ezek a trendek határozzák meg a táplálkozás jövőjét, Gyökeresen átalakítják az evésről vallott nézeteinket és azt is, hogy mint eszünk a 21. században és azután.

A jövő táplálkozásának legfontosabb jellemzője a változatosság -vallja Dr. Barna Mária, a Magyar táplálkozástudományi Társaság elnöke.- Élelmiszereinkben ugyanis tényleg sok a jótékony ásványi anyag és vitamin, de nincs egyetlen olyan élelmiszer sem, amelyben mindent megtalálunk. A megoldás az, ha sokféle ételt fogyasztunk megfelelő arányban, és persze mértékletesen.
Hogy bebizonyítsuk, milyen egyszerű mindezt a mindennapi étkezésben megvalósítani, összeállítottunk egy étrendet, amely tele van ízletes és fantáziadús ételekkel és receptekkel. Így nemhogy a 21. századig, de holnapig sem kell várnia, hogy kipróbálhassa őket. Mindezek előtt azonban lássuk, hogyan segíthetnek ezek a trendek.

A táplálkozás univerzumában

Felejtse el a "vitaminnal és ásványi anyagokkal dúsított" feliratú dolgokat. Ha tényleg egészséges akar lenni, térjen vissza az alapokhoz! Fogyasszon teljes tápértékű ételeket, amelyek a növényekben található kémiai vegyületek valóságos aranybányái.

Ezek a csodákra képes vegyületek több min 12 ezer különböző formában találhatók meg például a gyümölcsökben, zöldségekben, fokhagymában, szójában, dióban, búzacsírában, vörösborban és zöld teában.

Vegyük például a fokhagymát és vöröshagymát. Mivel vitamin és ásványi anyagok jóformán egyáltalán nincsen bennük, évekig a táplálékpiramis legalján kókadoztak. Ugyanígy a zöld tea. Amikor azonban a tudósok felfedezték, hogy mind a három tele van jótékony vegyületekkel, gyorsabban lettek ünnepi sztárok.

A fokhagymában és a vöröshagymában lévő növényi vegyületek csökkenthetik a mellrák kialakulásának kockázatát, a zöld teában pedig a különböző szívbetegségek esélyeit rontják. Az eperben lévők meggátolják az időskori agyér-elmeszesedést, míg a teljes őrlésű gabonában található folsav segítségével a rostanyagok még hatékonyabbak lesznek a vastagbélrák ellen. És ez csak a kezdet. A szakemberek szerint még mindig nagyon keveset tudunk ezekről a csodálatos vegyületekről.

Azok a kémiai vegyületek, amelyek szintén növényekben találhatók, hatásukban azonban a női nemi hormonra hasonlítanak, serkentik az immunrendszert, segítenek megőrizni az erek rugalmasságát, és megakadályozhatják, hogy a női nemi hormon (ösztrogén) bejusson a sejtekbe. Bár a szójában van belőlük a legtöbb, közel 300 más növényben is megtalálhatóak, így mindenféle babban, lóhere- és lucernacsírában, valamint a teljes őrlésű gabonákban. Dr. Barna Mária szerint ez utóbbiból kell a legtöbben fogyasztanunk:
Ne érjük be a hagyományos finomliszttel! Minél jobban finomított, minél fehérebb a gabona, annál kevésbé értékes, hiszen a héj alatt találhatók azok az anyagok, amelyek igazán szükségesek a szervezetünknek.
A növényekben található kémiai vegyületek gyökeresen megváltoztatták az élelmiszerekről alkotott nézeteinket -véli a kaliforniai kutató, Messina.- Többé nem lehet egy élelmiszert kizárólag vitamin-, ásványianyag- és rostanyag- tartalma alapján értékelni.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a vitaminoknak és az ásványi anyagoknak leáldozott. A szakemberek még mindig ezeket tartják a föld legfontosabb elemeinek. De azt gyanítják, hogy a vitaminok és ásványi anyagok ezekkel a jótékony vegyületekkel együtt az igazi táplálékbombák. A jó hír pedig az, hogy anélkül, hogy tudnánk, ma is rengeteget fogyasztunk belőlük kedvenc ételeinkben.

Mégis mennyit? Évtizedekbe telhet, míg a tudósok megállapítják az optimális mennyiséget, és pontosan meg tudják mondani, milyen viszonyban is vannak egymással a növényekben lévő kémiai vegyületek és a táplálékok. Egy azonban biztos: minél több gyümölcsöt, zöldséget és teljes őrlésű gabonát eszünk, annál egészségesebbek leszünk.

A szója

A szója maga olyan csoda, hogy külön fejezetet érdemel. Tele van egyszerű szénhidrátokat tartalmazó vegyületekkel, amelyek gátolják a koleszterin felszívódását. Már napi 25 gramm szójafehérje 10 százalékkal is lenyomhatja a koleszterinszintet. A szója nagy mennyiségben tartalmaz olyan vegyületeket is, amelyek csökkenthetik a végbélrák kockázatát azáltal, hogy megakadályozzák a daganatos sejtek növekedését. Sőt, a szójában sok a fehérjebontó enzim működését gátló anyag is amely a rákos sejtek enzimműködésének akadályozásával lassíthatja a daganat növekedését.

Végül a szója tele van fitoösztrogénnel, amely serkentheti az immunrendszert, segítheti a véredények rugalmasságának megőrzését és meggátolja, hogy az ösztrogén bejusson a sejtekbe. Csökkentheti a hormonokkal kapcsolatos rák (például petefészekrák, prosztatarák és mellrák) kockázatát, és enyhítheti a klimax kellemetlenségeit.

A 21. század tudósai várhatóan új bizonyítékokat találnak majd arra, hogy a fitoösztrogén serkenti az agyműködését, segíti az alkoholizmus és a magas vérnyomás kezelésében, illetve megakadályozhatja a hályogok kifejlődését.
Mi minden egy egyszerű kis babtól! Mennyi kell belőle? Napi két-három adag ajánlott (egy adag: 100 g tofu vagy 250 ml szójatej).

Az antioxidánsok

Azt már tudjuk, hogy az antioxidánsok, amelyek főként a gyümölcsökben és zöldségekben találhatóak, csökkentik a szívbetegségek, a rák, a hályog és az izületi gyulladás kockázatát. A legújabb kutatások szerint azonban az antioxidánsok, mint az E és C-vitamin, valamint a szelén nem csak egyszerűen megakadályozzák az időskori betegségeket. Jeffrey Blumberg bostoni táplálkozáskutató úgy véli, hogy magát az öregedést is lassíthatják ezek a vegyületek. Két nemrég elvégzett vizsgálat, amelyek közül az egyiket embereken a másikat pedig állatokon hajtották végre, azt mutatta, hogy az antioxdánsok fogyasztása meggátolhatja az időskori agyér-elmeszesedését és lelassíthatja az emlékezőképesség gyengülését.
A tudósok hisznek abban is, hogy az antioxidánsok csökkenthetik a méhnyakrák kialakulásának kockázatát és lassíthatják az Alzheimerkór kifejlődését.

Mennyi kell belőle?
Napi 8-10 adag gyümölcs és zöldség, minimum négy adag teljes őrlésű gabona (a szelén miatt) és egy adag dió.