spontán, azonnali típusú allergiát a környezeti allergének sokfélesége válthatja ki. Ilyenek a virágpor, penészgombák, házipor, állati szőrök, stb. A légutakat megtámadó allergének közül a legszélesebb körben ismert a virágpor, amely pollinozist-szénanáthát, kötőhártyagyulladást, vagy súlyosabb esetben asztmát okoz.

Mi az allergia?

Az allergia (túlérzékenység) a szervezet védekező rendszerének (immunrendszerének) kóros túlműködése. Allergiás betegségről akkor beszélünk, amikor a szervezet az egészségre ártalmatlan anyaggal szemben olyan válaszreakciót produkál, mintha az anyag káros lenne.

Hogyan alakul ki az allergia?

Az allergiára való hajlam öröklődik. Azokban a családokban, ahol legalább az egyik vagy mindkét szülő allergiás a gyerekek is nagyobb valószínűséggel lesznek betegek. Emellett a környezeti hatások játszanak fontos szerepet az allergia kialakulásában. Az érzékennyé váláshoz (szenzibilizálódáshoz) idő kell, vagyis az allergénnel való első találkozáskor még nem jelentkeznek a tünetek, csak később.
A spontán, azonnali típusú allergiát a környezeti allergének sokfélesége válthatja ki. Ilyenek a virágpor, penészgombák, házipor, állati szőrök, stb. A légutakat megtámadó inhalációs allergének közül a legszélesebb körben ismert klimaallergén a virágpor, amely pollinozist-szénanáthát, kötőhártyagyulladást, vagy súlyosabb esetben asztmát okoz.

A virágpor allergiában szenvedők száma drámai növekedést mutat. Ennek többféle oka van, az egyik, hogy a szennyezett levegő csökkenti az ellanállóképességet és növeli az érzékenységet az allergénnel szemben, ezenkívül nőtt az elhanyagolt, gyomos területek száma, és továbbra is hiányzik az igény a szaktanácsadásra, hogy mit és hová ültessünk, valamint hiányzik a lakossági összefogás is.

A pollinozisban szenvedők megsegítésére Európában már több mint 2 évtizede egységes pollencsapdák alkalmazásával, szervezett nemzetközi palinológiai kutató- és előrejelző szolgálat működik.

1989-ben kezdődött az Eü. Minisztérium jóváhagyásával a magyar aerobiológiai hálózat kiépítése. Először Budapesten és Szegeden kezdte el működését a polleninformációs szolgálat. Ugyan ebben az évben kezdődött el az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának kiépítése. Ezen belül 11 állomás már működik.

Polleninformációs Szolgálatunk célja a klinikusok és a lakosság tájékoztatása, hogy mikor jelentkezik egy bizonyos pollenfajta először, illetve nagy mennyiségben. Ennek igen nagy jelentősége van az allergén elkerülésében /primer prevenció/, illetve az időben elkezdett gyógyszerszedésben /szekunder prevenció/.

Februártól októberig 3 fő pollentszezont mutatunk ki. I. a Fák, II. a Pázsitfűfélék és III. a Nyári-őszi gyomok.

Tavaszi pollenszezon (februártól májusig)

A hazai három pollenszezon közül az allergizáló hatást tekintve talán a legenyhébb a tavaszi.
Ennek egyik oka, hogy a szénanáthát okozó fáink napi polleneloszlása ritkán éri el az allergiás tüneteket kiváltó 50 db/m3 határértéket.

Kora nyári pollenszezon (májustól július közepéig

Nyárvégi-őszi pollenszezon ( július közepétől októberig)
A szénanáthások ebben az időszakban szenvednek a legikább. Ebben az időben főleg gyomnövényeink szórják virágpporszemüket.


A parlagfűről
Magyarországon legfőbb allergénünk a parlagfű. A parlagfű az ország nagy részén elterjedt, sok milliárd pollent termel és erősen allergén, ezért méltán nevezhetjük allergológiai szempontból a legfontosabb hazai növényfajnak
Virágzása július elejétől októberig /a fagyok beálltáig/ is eltart. Gazdagon elágazó szárú, szőrös, erősen szeldelt levelű, fészkes virágzatú, egyéves gyomnövény. Hihetetlen mennyiségű pollent termel.