Dieta főoldal   Táplálkozás






Tartalomjegyzék Gabonapelyhek és tápanyagértékeik Az extraszűz olívaolaj kedvező élettani hatásai Utolsó lap

A Krisna-tudatú hívők táplálkozása és táplálkozási attitűdje

Szerző: Tárczy Virág, Veresné Bálint Márta dietetikusok




A Krisna-tudatú hívők táplálkozása és táplálkozási attitűdje

 
A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán – dietetika szakos végzős hallgatóként – a Krisna-tudatú hívők táplálkozását választottam szakdolgozatom témájául. Az ebből készült cikk első, most olvasható felében a Krisna-tudat történetével és a hívők táplálkozásának általános jellemzőivel ismerkedhetnek meg az olvasók, míg a folytatásban egyéni kutatói munkám és megfigyelésem eredményeit foglaljuk össze.
 
A „Krisna-tudat” eredete
A Krisna-tudat nem új keletű vallás. Gyökerei India ősi múltjába nyúlnak vissza, ahol a Kr. e. 3000–4000 körül keletkezett hinduizmus egyik ágaként, vaisnavizmus (visnuizmus, Visnu-hit) néven ismerik. Tanításainak alapja a több ezer éves védikus irodalom, amelynek része például a négy Véda. A Védikus Kultúráért Alapítvány 1992-ben hozta létre a Magyarországi Krisna- tudatú Hívők Közösségét. A hívők fő célként a Védákon alapuló hagyomány és kultúra hazai bemutatását, a kreatív munkát, az oktatást, a természetes életmódot és a környezetvédelem támogatását fogalmazták meg. Eme célok megvalósítására 1993-ban létrehozták a Balatontól mintegy 30 km-re,Somogyvámos határában a Krisna-völgy Indiai Kulturális Központot és Biofarmot. Napjainkban a Biofarm területe 230 hektár, központjában pedig százötven fős faluközösség él a védikus elveket követve.
 
A Krisna-tudatú hívők erkölcsi értékrendje és a táplálkozás kapcsolata
A szentírásokban, a Védákban megfogalmazott szabályok révén tudatja Krisna elvárásait a híveivel. Ezek az erkölcsi szabályok egyben a vallás alapelvei is. Az erkölcsös élet négy alapszabálya a következő:
1. Ne létesíts semmilyen szentségtelen kapcsolatot az ellenkező nemmel – azaz nemi életet csak házasságon belül, gyermeknemzés céljából élj!
2. Ne mészárold szükségtelenül az állatokat – azaz légy vegetáriánus (ne egyél húst, halat, tojást )!
3. Ne légy a mámor lealacsonyító szokásainak rabja – azaz ne fogyassz alkoholt, kábító- és mámorító-, illetve egyéb ajzó- és élénkítőszereket, valamint ne dohányozz!
4. Ne űzz semmiféle szerencsejátékot – azaz tartsd távol magad a vagyonszerzés alantas módszereitől!
 
A vaisnava vallási tradíción belül a hívők a táplálkozást erkölcsi kérdésnek is tekintik, ezért – a négy alapszabályt szem előtt tartva – vegetáriánus ételeket fogyasztanak. Ételeik alapanyagaiként a legkülönbözőbb zöldségek, gyümölcsök, olajos magvak és gabonafélék, tej- és tejtermékek, valamint fűszerek széles skálája szolgál.
A védikus írások az ahimszát, vagyis az erőszakmentességet hirdetik. A hívők úgy vélik: élőlényeket ölni annak érdekében, hogy a gyomrukat tölthessék velük, a tudatlanság legdurvább formája. Valamennyi állat közül a tehén elpusztítása a legnagyobb bűn, mert a tehén azzal, hogy tejet ad számukra, nagy szolgálatot tesz az emberiségnek. A tehén fejése nem számít állatkínzásnak, mert ez az állat arra teremtetett, hogy tejet termeljen és azzal folyamatosan ellásson minket. A vallás szerint gyilkosnak minősül az, aki engedélyezi, aki öli, aki feldarabolja, aki eladja, illetve aki megveszi, elkészíti, felszolgálja és megeszi az állatot.
A hívők elismerik, hogy a növényekben is lélek lakik. A növények elpusztítása azzal, hogy például kihúzzák őket a földből, nem számít „gyilkolásnak”, mert szerintük a növényeknek nincs idegrendszerük és érzékszerveik, emiatt a testükben levő lélek sokkal kevésbé tudatos, s a feldolgozásuk során kevesebb fájdalmat tapasztalnak.
Krisna mindig gondoskodik a híveiről; a hús fogyasztása helyett a Védákon keresztül ismerteti, hogy mi minden egyéb fogyasztható. Az élelmiszereket kötőerők szerint jellemzi és ajánlja. Minden élelmiszer és étel az anyagi természet három kötőereje alapján osztályozható: jóság, szenvedély, tudatlanság-sötétség. A Krisna-hívők csak olyan élelmiszereket és ételeket fogyasztanak, amelyek a jóság kötőerejébe tartoznak. Ezek az élelmiszerek és ételek szerintük meghosszabbítják az életet, megtisztítják az ember létét, erőt, egészséget, boldogságot és elégedettséget adnak. Ezek a készítmények lédúsak, zsírosak, táplálók és örömmel töltik el a szívet. A jóság kötőerejébe tartozó élelmiszerek: tej, tejtermékek, cukor, méz, rizs, gabonafélék, gyümölcsök és zöldségek. A szenvedély kötőerejébe azok az ételek tartoznak, amelyek túl keserűek, túl sósak, túl fűszeresek, illetve sok erős paprikát tartalmaznak, így a gyomor nyálkahártyáját erősen izgatják. Ezek az ételek boldogtalanságot okoznak. A tudatlanság-sötétség kötőerejébe azok az ételek tartoznak, amelyeket a fogyasztás előtt több mint három órával készítettek; ezek szenvedést és betegséget okoznak.
Vannak olyan élelmiszerek, amelyek ugyan beleférnének a vegetáriánus étrendbe, de Krisna mégsem kínálja fogyasztásra őket; ilyen többek között a hagyma, a gomba, a szója, a csokoládé és a kakaó. A hagyma a szenvedély kötőerejét bírja, a szenvedély egyik megtestesítője, így nem fogyasztják. A hagyma ízét hinggel helyettesítik. Ez a fűszer egy fa gyantája, s a hagyma aromáját adja az ételeknek. A gombáról úgy vélik, hogy az se nem zöldség, se nem állat. A gomba a tudatlanság kötőerejébe tartozik, mivel olyan helyen nő, amely a tudatlanságot sugározza: nedves, napfénytől mentes, esetleg penészes, fülledt helyen. A szója szintén nem ajánlott élelmiszer. Ennek az az oka, hogy állagában és más szempontok alapján is nagyon hasonlít a húsra, így ugyanazt közvetíti, mint a hús, rossz hatással van az elmére. A csokoládéra, kakaóra és az egyéb koffeintartalmú készítményekre is magyarázat a négy alapszabály egyike. Ezek a termékek élénkítőszerek, így mámorító hatásúak a szervezetre. A hívők úgy vélik, hogy nincs jogunk mérgezni a testünket, mivel azt csak kölcsön kapták, így egészségesen kell tartaniuk.
A hívők szerint az étel alapvető feladata, hogy meghosszabbítsa az életet, tisztán tartsa az elmét, s növelje a testi erőt.
 
Az ételek elkészítése és felajánlása
A hívők a bevásárlástól a főzésig mindig azon meditálnak, hogyörömöt szerezzenek Krisnának. A főzés alkalmával több szempontot is szem előtt tartanak. A szakács csak az ő Urát igyekszik elégedetté tenni, nem pedig a saját nyelvét, s a következőképpen gondolkodik: „Krisna kedvesen ellátott ezekkel a hozzávalókkal, hadd főzzem meg hát Neki, az Ő örömére” (11). A főzés során a Hare Krisna mantra éneklése vagy hallgatása (Hare Krsna, Hare Hare, Krsna Krsna, Hare Hare, Hare Rama, Hare Hare, Rama Rama, Hare Hare) segíti az ételkészítőket, hogy a konyhában is Krisnára tudjanak gondolni.
Nagyon fontos és alapvető számukra az is, hogy a szakács tiszta legyen, mind elmében, mind testében, s tiszta ruhát viseljen. A hajukat mindig összefogják és lefedik, nehogy az ételbe hulljon. Mind a konyhának, mind az eszközöknek is makulátlanul tisztának kell lenniük.
Hogy az ételeket tisztává és mindenki számára ehetővé tegyék a Krisna-hívők, minden készítményüket felajánlják Krisnának. A hívők az ételkészítés alkalmával sosem kóstolják meg ételeiket, először Krisnának kell megízlelnie azokat. Egy hívő (bhakta) ember nem fogyaszt olyan ételt, amelyet nem ajánlottak fel előtte az Úrnak. A felajánlott ételek fogyasztása – a hívők szerint – nemcsak megszabadítja a testet az előző bűnök visszahatásaitól, hanem ellenállóvá is teszi az anyagi természet minden szennyeződéssel szemben. A felajánlott ételt (prasada) és a felajánlatlan ételt (bhog) sosem szabad összekeverni.
 
A hívők által készített ételek és elnevezéseik
A hívők által fogyasztott kenyérféleségek – mind alakban, mind ízhatásukat tekintve – teljesen eltérnek az általunk megszokott kenyerektől. A készítéshez általában többféle lisztet használnak, amelyekhez (kenyérfélétől függően) magokat kevernek, valamint zsiradékot, vizet, savót vagy tejterméket, bizonyos esetekben zöldségféleségeket és többféle fűszert adnak. A termékek alakja leginkább korong- vagy lepényformához hasonlítható. Kedvelt termékeik: puri, fűszeres puri, csapáti és különböző lángosok.
Indiában a leves fogalma eltér attól, amit mi értünk rajta. Étrendjükben a leves főként feles borsóból (sárgaborsóból), csicseriborsóból vagy babból készült híg vagy sűrített krémes leves, vagy ahogy ők nevezik: dahl. Ezek a levesek (tapasztalatom szerint is) nagyon finomak, s ízesítésükre többféle fűszert használnak.
Indiában miden étkezésnél elengedhetetlen a rizs mint köretfogyasztása. Különböző rizsfajtákat használnak fel, amelyeket az elkészítés során főznek, párolnak vagy sütnek. A rizs készítésénél – csakúgy, mint más ételeiknél is – sok fűszert használnak. A magyar konyhára leginkább az egyszerűbben fűszerezett párolt vagy főtt rizs elkészítése jellemző, de íme néhány példa arra, hogyan készíthető el ez az alapanyag másképpen is: mogyorós rizs, citromos rizs, fűszeres rizs házi sajttal, rizs édes fűszerekkel.
Indiában a főételeket subjinak (szabdzsinak) nevezik, s ezek képviselik az étkezések fő részét. Ezek az ételek egészen sűrűk vagy akár hígabbak is lehetnek, a legfőbb kívánalom azonban az, hogy összhang legyen az összetevőik között. A subjik mindig többféle zöldségből állnak, amelyekhez (fajtától függően) házi sajtot, sült csicseriborsó-, illetve sárgaborsógombócokat, esetleg sült tésztadarabokat tesznek. A végtermékek nagyon színesek, tetszetősek és igen táplálók lehetnek.
A hívők által sós csemegéknek nevezett ételeket általában könnyű elkészíteni. Ezeket főételekhez vagy egymagukban szokták fogyasztani. A csemegék általában valamilyen gabonaféléből, zöldségekből, zsiradékból és többféle fűszerből állnak. Ilyen csemege például: különféle zöldségek fűszeres tésztában sütve, borsóval töltött batyu.
Mivel Krisna a vegetáriánus életmódot hirdeti, a hívek ételeinek nagy részét zöldségek és saláták teszik ki. Íme néhány érdekesebb saláta-összeállításuk: alma és burgonya kókuszos joghurtszószban, natúrsaláta olajos magokkal, rozmaringos babsaláta házi sajttal.
A hívők által csatninak nevezett termékeket mi leginkább lekvároknak vagy valamilyen mártásoknak neveznénk. A csatni három fő jellemzője, hogy édes, savanyú és erős. Ezek az ételek főleg gyümölcsből készülnek, nagyon fűszeresek, s a három fő jellemzőt egyszerre birtokolják. A csatnik elnevezése nem is sejteti, hogy mennyire jellegzetes, erős fűszerezésű ételről lehet szó. (Íme néhány példa: eper-alma csatni, alma-mazsola csatni, mazsolás paradicsomcsatni, gyömbéres körtecsatni.) Ezeket leginkább azért fogyasztják, hogy az erős fűszerezés révén azemésztésüket segítsék vele.
Amíg sokunknak az édesség hallatára leginkább a cukrászdában kapható felhabozott, gyönyörű torták jutnak az eszünkbe, addig a Krisna-hívők inkább poharas krémeket, gombócokat és palacsintákat készítenek. Édességeik többségben tejből és tejtermékekből, gyümölcsökből és magokból, cukorból és/vagy mézből, gabonatermékből és fűszerekből állnak. Egyik legismertebb édességük a halava.
Az általuk készített italok egyik legfontosabb alapanyaga a joghurt. Ezek a joghurttartalmú italok – a vallás szerint – nagyon lehűtik az emésztőrendszert, ezért nem isznak belőle túl sokat. A vizes italok fogyasztását nem korlátozza a hit, ezeknek az ízhatása általában savanykásabb, amely – szintén a vallás szerint – segíti a gyomorbeli emésztést.
 
Irodalom:
1. Bhaktivedanta Swami Prabhupada, A. C.: A Bhagavad-Gita úgy ahogy van. The Bhaktivedanta Book Trust, 1993.
2. Bhaktivedanta Swami Prabhupada, A. C.: Az önmegvalósítás tudománya. The Bhaktivedanta Book Trust, 1990.
3. Gyulai, G.: Govinda szakácskönyve. Lál, Budapest, 1998.
4. Manorama dasa (szerk.): A Krisna-tudat eredete. Krisna-völgy magazin, Különszám, MKTHK, 4–5, 2005.
5. Manorama dasa (szerk.): Srila Prabhupada élete. Krisna-völgy magazin, Különszám, MKTHK, 6–7, 2005.
6. Manorama dasa (szerk.): A Védák tanítása. Krisna-völgy magazin, Különszám, MKTHK, 8–10, 2005.
7. Manorama dasa (szerk.): Kicsoda Krisna? Krisna-völgy magazin, Különszám, MKTHK, 12–13, 2005.
8. Manorama dasa (szerk.): Erkölcsi értékrendük. Krisna-völgy magazin, Különszám, MKTHK, 16–17, 2005.
9. Manorama dasa (szerk.): Hogyan kezdődött? Krisna-völgy magazin, Különszám, MKTHK, 18–19, 2005.
10. www.govinda.hu, 2006. 02. 11.
11. www.krisna.hu, 2006. 02. 11.
 
Tárczy Virág, Veresné Bálint Márta dietetikusok


További információk: http://www.ujdieta.hu/index.php?content=578





Egyedi keresés a POINTERNET Diéta oldalaira vonatkozóan


Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása