Agrárágazat főoldal   Agrárágazat 2011 Október






Tartalomjegyzék Felelősségteljes szaktanácsadás Bólyban az igazság! - Talajművelésről másképpen Utolsó lap

A Munka törvénykönyve (Mt.) 2011. augusztus 1-től érvényes változásai





1./ Az Mt. 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A próbaidő tartama harminc nap. Kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig, kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak. A próbaidő meghosszabbítása tilos, ettől érvényesen eltérni nem lehet.”

2./ Az Mt. 147. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. A munkáltató előírhatja, hogy ellenértékként pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.”

2011 augusztus 1-től a munkáltató előírhatja, hogy a pótlék (50%-os túlórapótlék) helyett szabadidőt ad. Amennyiben a munkavállaló ma többet dolgozott pl: 1 órával, holnap annyival később jön be dolgozni vagy hamarabb hazamegy, nem kell túlórát fizetni.

3./ Változás a GYES, GYED-ről visszatérő munkavállalókat érintően:

Az Mt. 138. § (6) bekezdése az alábbiak szerint módosul, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (6) bekezdés megjelölése (7) bekezdésre változik:

„(6) Ha a munkavállaló az (5) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadságát meg kívánja szakítani, a megszakítási szándékát előzetesen közölnie kell a munkáltatóval.

A munkáltató, ha a munkavállaló a fizetés nélkül szabadság kezdetétől számított

a) hat hónap letelte előtt kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb harminc nap,

b) hat hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb hatvan nap elteltével köteles foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni.”

Ez 2011. augusztus 1-től szabályozásra került, hogy a GYES vagy GYED-ről újra munkába álló munkavállaló, ha a fizetés nélküli szabadság kezdetétől számított hat hónap elteltével kíván munkába állni, a szándékát legalább 60 nappal előtte közölnie kell.

Ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság kezdetétől számított hat hónap letelte előtt kíván munkába állni, a szándékát legalább 30 nappal előtte közölnie kell.

4./ Az Mt. 130. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság:]

„c) a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés] kezdetétől számított hat hónapos időtartamára;”

Eddig a szülési szabadságot követően az anyukának minden gyereke után a GYES vagy GYED első évére járt a szabadság. Ez az egy éves szabadsággal érintett időszak 2011. augusztus 1-től fél évre, azaz 6 hónapra csökken.

5./ Az Mt. 136. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, illetve sorkatonai vagy polgári szolgálatra történő behívásakor, ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani.

A gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés] megszűnését követően, ha a munkavállaló a gyermek ápolása, gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani.

Egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltani nem lehet; ettől érvényesen eltérni nem lehet.”

Tehát 2011. augusztus 1-től lehetőség van arra, hogy a GYES-ről, GYED-ről újra munkába álló munkavállaló, a fél éves időszak(ok) ideje alatt felhalmozott szabadságát, a munkáltató kifizesse. Ezen szabadságok pénzbeli megváltására írásos megállapodás kell készüljön a munkáltató és munkavállaló között. Nagyon fontos, hogy továbbra sem váltható meg pénzben, az egyéb jogcímen felhalmozódott szabadság.

6./ Az Mt. 134. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni azt a szabadságot, amelynek megszakítás nélküli tartama - az esedékesség évében történő megkezdése esetén - a következő évben jár le, és a következő évre átnyúló szabadságrész nem haladja meg az öt munkanapot.

„b) a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül, ha az akadályoztatás időtartama egybefüggően a 183 napot elérte vagy meghaladta, akkor az akadályoztatás megszűnésétől számított 183 napon belül” [adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. E rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet.]

A szabadságokat esedékesség évében ki kell adni!!! Ha a munkavállaló 183 napot meghaladó ideig van betegállományban vagy GYES-en, GYED-en, stb. van, ha újra munkába áll 183 napon belül ki kell adni az előző évi szabadságait. Ha 183 napnál kevesebb ideig van betegállományban, akkor a munkába állást követő 30 napon belül kell kiadni az előző évi szabadságait.

7./ Az Mt. 134. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni.
Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, azonban – a felek eltérő megállapodása hiányában – ebben az esetben is megilleti a munkavállalót naptári évenként legalább egyszer legalább tizennégy összefüggő naptári nap távollétet biztosító szabadság.”

Tehát a szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésének megfelelően lehet kiadni! Ez azt jelenti, hogy legalább 10 nap szabadságot kell kiadni egyhuzamban + 4 napot a heti pihenőnapok közül.

Ezért kell vezetni a szabadság engedély tömböt, de lehet helyettesíteni azzal, hogy: a munkavállaló ír egy pár sort hogy el szeretne menni szabadságra, vagy küld egy e-mailt, az a lényeg, hogy legyen írásban és lefűzve a szabadság engedély.

8./ Egyszerűsített foglalkoztatás:

- A módosítás szerint az átlaglétszámot az alábbiak szerint kell kiszámítani:

 „(2) Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma - a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve - nem haladhatja meg

a) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt,

b) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt,

c) hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt,

d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát.”

A módosítás eredményeképpen az alkalmi foglalkoztatás szabályait könnyebben tudják a munkáltatók alkalmazni azáltal, hogy a foglalkoztatható alkalmi munkások száma, mint viszonyítási alap egyszerűsödik, nem kell azt minden hónapban újra megállapítani.

- Meghatározásra került a mezőgazdasági idénymunka valamint az idénymunka fogalma.

 „1. mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása - a továbbfeldolgozás kivételével - feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot,”

- A törvény 2. §-a a következő 7. ponttal egészült ki:

 „7. idénymunka: az Mt. 117. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő munka. Mezőgazdasági idénymunka esetén az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban.”

A változás egyszerűsítette a mezőgazdasági idénymunka fogalmának meghatározását, eltörölte a saját gazdaság területén történő munkavégzés feltételét.

- A törvény. 3. § (1) bekezdése a következők szerint változott:

„(1) Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a felek szóbeli megállapodása alapján, a munkáltató 11. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. Amennyiben azt a munkavállaló kéri, illetve a jogszabály alapján nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató választása szerint, az egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt az e törvény melléklete szerinti szerződés megkötésével kell létesíteni, és azt legkésőbb a munka megkezdéséig kell írásba foglalni, azzal, hogy ez nem mentesíti a munkáltatót a 11. §-ban szereplő bejelentési kötelezettség teljesítése alól. Ebben az esetben a munkavégzés napjának végéig elegendő kitölteni a munkáltató és a munkavállaló megnevezésén kívüli egyéb azonosító adatait.”

A jogszabályalkotó a munkaszerződés írásba foglalása esetében kiegészíti a korábbi szabályt, amely a felek megnevezésének, valamint a munkaszerződés tartalmi elemeiről történő megállapodásának írásba foglalását teszi csak kötelezővé a munkavégzés megkezdéséig, az adminisztrációt csökkentve azzal, hogy a személyes adatok rovatai a nap végéig is kitölthetők.

- A törvény. 4. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépett:

„(3) Egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni az Mt.-nek a szabadság kiadására vonatkozó 134. §-át.”

 „(4) Alkalmi munkára létesített egyszerűsített foglalkoztatás esetén a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően

a) nem kell alkalmazni az Mt. betegszabadságra, egyéb munkaidő-kedvezményekre vonatkozó 137-140. §-át,

b) a munkaidő-beosztás az Mt. 119. §-ától eltérően az egybefüggő munkavégzés első napján is közölhető,

c) a munkáltató munkaidőkeret hiányában is elrendelhet az Mt. 120. §-a szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztást,

d) nem kell alkalmazni az Mt. 97-99. §-ában rögzített, a munkaviszony megszűnése esetén a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolások kiadására vonatkozó előírásokat,

e) amennyiben a felek írásban kötöttek munkaszerződést, nem kell alkalmazni az Mt. 140/A. §-ában foglalt munkaidő-nyilvántartásra, valamint az Mt. 160. §-ában foglalt munkabérről szóló írásbeli elszámolásról szóló rendelkezéseket.”

A változás folytán a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések alkalmazása nem tiltott, ha például a munkaviszony 120 napra jön létre, ezen időszak alatt indokolt lehet a szabadság kiadása. Emellett a rövid időtartamú munka esetén az írásba foglalt munkaszerződéssel kiváltható teszi a jogalkotó a munkaidő-nyilvántartás és bérelszámolás kiadásának kötelezettségét.

Krenovszkyné Lovász Andrea

Okl. adószakértő       









Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása

Agagrárágazat Archívum, év/hónap
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12
11 10 10 11 11 11 11 11 11 11 11 10
10 09 09 10 10 10 08 10 10 10 09
08 08 09 09 08 06 09 09 09 09 08
06 06 08 08 06 05 08 08 08 08 07
05 05 06 06 05 04 06 06 06 06
04 04 05 05 04 03 05 05 05 05 05
03 03 04 04 03 02 04 04 04 04 04
02 01 03 03 02 03 03 03 03 03
01 02 02 02 02 02 02 02
01 01 01 01 01