Agrárágazat főoldal   Agrárágazat 2011 Október






Tartalomjegyzék Teljesítmény, gazdaságosság és stabilitás, íme az új New Holland T8-as traktor Kényelmes és biztonságos munkavégzés megbízható minőségű védőlábbelikben Utolsó lap

Hatékony erőgéphasználat és a birtokméret összefüggései





A különböző üzemi méreteken és mezőgazdasági termelési ágazatokban a géphasználati költségek kedvező szinten tartása eltérő méretű és kapacitású erőgépek alkalmazásával valósítható meg. Az egyes termelési feladatokhoz rendelhető, minden szempontból megfelelő erőgépek okszerű kiválasztása, a gazdaságok gépesítésének rendszerszerű megközelítése összetett feladat.

Vizsgálati eredményeinek bemutatása által, célunk az eltérő üzemi méretekhez rendelhető, kedvező költségű erőgéppark használati jellemzőinek ismertetése, ezáltal a hatékony gépesítési gyakorlat elősegítése. A vizsgálat tárgya, a szántóföldi növénytermelő, szabadföldi zöldségtermelő és ültetvényművelő gazdaságok géppark-kialakítása és géphasználatának elemzése a számítógépes modellezés eszközrendszerének alkalmazásával valósult meg. Figyelembe vettük a különböző növények termesztésekor alkalmazott technológiák gépigényeit és a gépek műszaki-ökonómiai jellemzőit. Továbbá kiemelten foglakoztunk az eltérő üzemi méreteknél a költségszempontból indokolt kapacitású és műszaki színvonalú gépek alkalmazásával.

A vizsgált növénytermelési ágazgatok

A vizsgálatok a mezőgazdasági termelés gépi munkafolyamatainak modellezésével valósíthatók meg. A modellben, szántóföldi növénytermelés esetében, élelmiszeri célú felhasználásra alkalmas kalászos gabonát, takarmány és energia növényként hasznosítható kukoricát, valamint élelmiszeripari és energianövényként hasznosuló olajosnövényeket — mint a napraforgó és a napjainkban igen népszerű repce — tartalmazó vetésterv került alkalmazásra. Szabadföldi zöldségtermelésnél kalászos gabonát, csemegekukoricát, hagymát és gyökérzöldséget tartalmazó vetéstervvel számoltunk, a vetésforgó szabályainak betartása mellett. Ültetvényművelésnél szőlőtermelő gazdaság adataira alapoztuk számításainkat. Az üzemi méret függvényében az egyes növények vetésterületének aránya az agronómiai és termesztéstechnológiai feltételek teljesülését szem előtt tartva lett kialakítva.

A modellszámítások ismertetése

A gépek adott termelési körülmények közötti műszakóra-teljesítését figyelembe véve átfogó rendszer alakítható ki a kis-, közép- és nagyüzemi méretekhez igazodó erőgéprendszer felépítéséhez. Meghatározható a különböző teljesítményszintű erőgépek és eltérő funkciójú betakarítógépek saját tulajdonban történő használatánakterületi mérethatára és költségterhe, valamint a ledolgozandó műszakórák száma, mely a géphasználat hatékonyságát, költségét is befolyásolja.

A modell-számítások ágazattól függően 2 - 1000 ha-os üzemi méret tartományban a géprendszer-kialakítás meghatározó üzemi méret-pontjait érintették. Ezek alapján a mezőgazdasági birtokstruktúra nagyobb szeletét tekintve tehetők megállapítások.

A géprendszerek összetétele és az erőgépek műszakóra-teljesítése

A minimális használati költségű géprendszer teljesítmény-kategóriák szerinti összetétele az üzemi méret függvényében a különböző növénytermelési ágazatokban

A vizsgálatok során az univerzális erőgépek kategorizálása motorteljesítmény szerint történt, e mellett az önjáró gabona betakarítógép funkció is figyelembe lett véve. Az egyes területekhez rendelt erőgéprendszer összetétele az erőgép-kategóriák szerint lett meghatározva. Adott, a magyarországi sajátosságokat jellemző vetésszerkezet, termesztéstechnológia, gépi munkavégzési körülmények mellett, az üzemi méret függvényében kialakuló költséghatékony erőgéprendszer kategóriánkénti-összetételét tekintve,szabályszerű összefüggések állapíthatók meg.

A különböző üzemi méretekhez rendelhető traktorok minimális száma szántóföldi növénytermelésnél a következő:

1) Harminc hektáros birtokméretig egy darab legfeljebb 60 kW teljesítményű erőgépet alkalmazunk.

2) Harminc és száz hektár között üzemi méreteken vezérgépként egy 90 kW-os, és az azt kisegítendő könnyű univerzális traktorral számolunk.

3) Száztól ötszáz hektárig, kisegítőkét egy-két könnyű univerzális erőgép, valamint két darab eltérő teljesítményű (90 kW és 120 kW) vezértraktor használata szükséges.

4) Ötszáz hektártól a gépigény megduplázódik, így a főbb teljesítmény-kategóriákhoz tartozó vezértraktorokból két-két darab szükséges a munkaműveletek időben és minőségben történő elvégzéshez.

A területegységre jutó, saját tulajdonú erőgépek darabszámát elemezve megállapítható, hogy a modellezett, optimális erőgéprendszer esetén azerőgép-ellátottság már 50 hektártólelfogadható, hiszen az erőgépek darabszáma jól megközelíti az elérhető legkedvezőbb értéket. A kedvezőbb érték 200 hektár felett alakul ki, ekkor maximálisan 1 erőgép elégséges 100 ha megmunkálására. (1. ábra)

A különböző üzemi méretekhez rendelhető traktorok száma szabadföldi zöldségtermelés esetében:

1) Ötven hektár alatti üzemi méreteken egy darab vezér- és egy darab segéd traktorral számolunk.

2) 50-től 200 hektárig, két darab eltérő teljesítményű vezér- és minimum egy segédtraktor használata szükséges.

3) Kétszáz hektár felett mind a darabszám, mind a teljesítmény-kategória nő a munkaműveletek időben és minőségben történő elvégzését biztosítandó.

Az erőgépek fajlagos darabszámát elemezve megállapítható, hogy minimális használati költségű erőgéprendszer esetén az ökonómiailag legkedvezőbb erőgép-ellátottsági szint 100 hektár felett alakul ki, amely százhektáronkénti 1 darab traktorral jellemezhető.

A különböző üzemi méretekhez rendelhető traktorok száma ültetvényművelésnél a következő:

1) Tíz hektár alatti üzemi méreteken egy darab kisteljesítményű traktorral számolunk.

2) 10-től 50 hektárig, egy darab megnövelt teljesítményű vezértraktor és egy könnyű univerzális segéd traktor használata szükséges.

3) Ötven hektár felett az említett darabszám nő a munkaműveletek időben és minőségben történő elvégzését biztosítandó.

Ez esetben is az ökonómiailag legkedvezőbb erőgép-ellátottsági szint 100 hektár felett alakul ki, de ekkor már százhektáronként 2 darab erőgéppel kell számolnunk.

A teljesített műszakórák száma az erőgép-kategória és az üzemi méret függvényében a különböző növénytermelési ágazatoknál

Az erőgépek eltérő üzemi méreteknél teljesíthető műszakóráinak száma befolyásolja az erőgéprendszer kategóriánkénti összetételét;

- Szántóföldi növénytermelésnél a vizsgált legkisebb birtok méreteknél (50 ha-ig) alacsony kihasználtság érhető el a traktoroknál: maximálisan 400-500 műszakóra/év.

- Közepes gazdaságoknál (50-300 ha) ez a mennyiség nagyobb: 800-1400 műszakóra/év.

- Nagyüzemeknél (300 hektár felett) a traktor-kategóriák már jelentős (1000-1800 mü/év) teljesítéssel rendelkeznek.

Okszerűen megválasztott kapacitású gabona betakarítógép háromszáz hektár feletti üzemi méreteknél évente mintegy 300 műszakóra teljesítéssel  kihasználtságot ér el, amely által a műveleti költsége márelfogadhatóvá válik.

Szabadföldi zöldségtermelésnél kalkulált teljesíthető műszakórák száma az üzemi méret függvényében a következő;

- A vizsgált legkisebb üzemi méreteknél (20 ha-ig) kis mértékű kihasználtság érhető el a traktoroknál: maximálisan 500 műszakóra/év.

- Közepes üzemi méreteknél (20-100 ha) a műszakórák száma már figyelemre méltó: 500-1000 műszakóra/év.

- Nagyüzemi méreteknél (100 hektár felett) a traktorok üzemóra-teljesítése kiemelkedő, mintegy 1000-1800 mü/év.

A műszakóra-teljesítés mértéke ültetvényművelésnél;

- A vizsgált legkisebb ültetvényeknél (20 ha-ig) a kis kapacitású erőgép alkalmazása mellett is csupánalacsony mértékű kihasználtság érhető el: maximálisan 600 műszakóra/év.

- Közepes és nagy méretű ültetvényeknél (20 hektártól) ez a mennyiség  és a traktorok már jelentős (600-1250 mü/év) teljesítéssel rendelkezhetnek.

Az egységnyi terület megmunkálásához szükséges gépi műszakórák száma az üzemi méret növekedésévelcsökken. Szántóföldi növénytermelésnél kisüzemi méreteken 10-15 müh/ha/év valósul meg.Harminc és háromszáz hektár közötti tartományban 8-10 műszakóra/hektár értékkel számolhatunk, e tartomány felett, hatékony munkavégzési terv megvalósulásakor állandósuló mintegy 6 műszakóra/hektár figyelhető meg éves szinten. (2. ábra)

Szabadföldi zöldségtermelés esetében kisüzemi méreteknél 20 - 25 müh/ha realizálódik évente. Ez az érték harminc és kétszáz hektár közötti tartományban 18-20 műszakóra/hektár, de a hatékony munkavégzés kialakulásakor akár a kedvező 15 műszakóra/hektár is megvalósulhat.

Ültetvényművelésnél kisüzemi méreteknél 35-40 müh/ha érhető el. Tíz és ötven hektár közötti tartományban hektáronként 25-30 műszakóra teljesül, e tartomány felett a még mindég jelentős évenkénti24 műszakóra/hektár érték állandósul.

Megállapítható, hogy legtöbb gépi munkaóra az ültetvény művelés során szükséges egy hektárnyi terület megmunkálásához, ezt követi a szabadföldi zöldségtermelés, a sort pedig a szántóföldi növénytermelés zárja. Belátható, hogy legkevesebb gépi munkaidő ráfordításra a gabona és olajos növénytermelő gazdaságoknak kell számítaniuk. Az üzemi méret növekedésével mindegyik ágazatban csökken az egy hektár terület megműveléséhez szükséges gépi munkaórák fajlagos száma, s az értékek közel megfeleződnek a nagyüzemi körülmények közötti nagyteljesítményű gépekkel történő munkavégzés megvalósulásakor.

A kisüzemi méreteknél tapasztalható jelentős óraszám fokozott élőmunka-ráfordítást igényel. Mindez költségnövelő hatású. Előny azonban, hogy e többlet munkavégzés kedvezően hat a vidéki foglalkoztatásra.

Annak ellenére, hogy a kis méretkategóriájú üzemekben jellemzően kisteljesítményű gépek alkalmazására látunk példát, a gépek szerény kihasználhatósága mellett a meghatározó álladó költségek jelentős műveleti költségeket indukálnak.

Megállapítások

A kevésbé hatékony géphasználatot biztosító üzemi méretektől kisebb gazdaságokban is megvalósítható a saját tulajdonú géphasználat. Ez esetben jellemzően korosabb, az amortizációs időszakon túl lévő gépek kisüzemi, gondos felügyelettel és a gazda által sokszor sajátkezű szervizeléssel jellemezhető üzemeletetéséről lehet szó. Amennyiben mégis új gép beszerzése valósul meg, az esetben indokolt, ha annak kihasználása bérmunka szolgáltatással, illetve közös géphasználati formában történő üzemeltetéssel fokozható.

Az itt bemutatottakkal célunk a különböző birtoknagyságokon gazdálkodók gépberuházási döntéseinek és géphasználati gyakorlatának szakmai támogatása, ezzel elősegítve az eredményes gazdálkodás feltételeinek megteremtését és a gépberuházási döntések racionális megalapozását.

Dr. Magó László

Szent István Egyetem, Gépészmérnöki Kar








Hirdessen itt! A szükséges információkat elolvashatja, ha erre a szövegre kattint.


A fenti dokumentummal kapcsolatos felelősség meghatározása

Agagrárágazat Archívum, év/hónap
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012
12 12 12 12 12 12 12 12 12 12 12
11 10 10 11 11 11 11 11 11 11 11 10
10 09 09 10 10 10 08 10 10 10 09
08 08 09 09 08 06 09 09 09 09 08
06 06 08 08 06 05 08 08 08 08 07
05 05 06 06 05 04 06 06 06 06
04 04 05 05 04 03 05 05 05 05 05
03 03 04 04 03 02 04 04 04 04 04
02 01 03 03 02 03 03 03 03 03
01 02 02 02 02 02 02 02
01 01 01 01 01