|
|
 |
|
|
Ha valaki gyümölcsökben és zöldfélékben gazdag étrendet eszik, minden bizonnyal elég vitaminhoz jut a szervezete, ám jó, ha tudjuk, bizonyos esetekben nem árt, ha a kiegészítők is kéznél vannak.
Béta-karotin
A többek közt a répában, édesburgonyában és zöldpaprikában található antioxidánst a szervezet A-vitaminná alakítja, amely a jó látáshoz, megfelelően működő immunrendszerhez és a szép bőrhöz szükséges. Arra, hogy a rákot is meg lehetne vele előzni, nincs elegendő bizonyíték, sőt, egy 2004-es vizsgálat szerint dohányosoknál még fokozza is a tüdőrák kockázatát.
Javaslat: ha dohányozzunk, ne szedjünk kiegészítőt, hanem gyümölcsökből és zöldségekből biztosítsuk a szükségletet.
Kalcium
A főként a tejtermékekben megtalálható kalciumra az egészséges csontokhoz van szüksége a szervezetnek.
Javaslat: Ha nem kedveljük a tejterméket, ajánlatos táplálék-kiegészítő formájában hozzájutni a kalciumhoz. A vesekőre hajlamosak és/vagy a 70 év feletti nők inkább ne szedjék, a többiek sem többet, mint napi 500 mg-ot, megfelelő D-vitamin mennyiséggel együtt.
Folsav
Az idegcső-rendellenesség megelőzésére alkalmas folsav a dúsított müzlikben, a sötétzöld leveles zöldfélékben, a citrusfélék levében, a kenyérben és a tésztában található.
Javaslat: napi 400 mikrogramm ajánlott, várandós és szoptatós anyáknak napi 600.
Vas
Sokan nem kedvelik a legtöbb vasat tartalmazó húsféleségeket (máj, belsőségek), pedig a vas elsősorban a vérszegények számára alapvető fontosságú.
Javaslat: Jó, ha az étrendből kerül a vas a szervezetünkbe. Vasat tartalmaznak a sovány húsok, a tenger gyümölcsei, a diófélék és a zöldfőzelékek. Vérszegénység esetén ajánlott a táplálék-kiegészítő szedése.
Multivitaminok
Rák- illetve betegségmegelőző szerepe erősen vitatott.
Javaslat: ha energiánkat akarjuk pótolni, szedjünk kiegészítőt, de ne várjunk tőle csodát.
Kálium
Csökkenti a vérnyomást, szabályozza a rendszertelen szívritmust, és közömbösíti a túl sok nátrium hatását. Megtalálható a banánban, zöldfőzelékekben, narancsban és tejben.
Javaslat: ha szívbetegség miatt vízhajtót szedünk, pótolni a kell a káliumot. Túlzott mennyiségben ártalmas lehet az idősebbek és a vesebetegek számára.
Szelén
Ebből a nyomelemből csak kis mennyiségre van szüksége a szervezetünknek. Megtalálható a húsokban, a tenger gyümölcseiben, a tojásban és a kenyérben. Napi 200 mikrogramm egy vizsgálat szerint csökkenti a prosztata-, tüdő, valamint a vastag- és végbélrák kockázatát, más vizsgálatok azonban ezt nem erősítették meg.
Javaslat: Ne számítsunk arra, hogy a szelén csökkenti a rák kockázatát, amúgy pedig minden valószínűség szerint elengedő mennyiséghez jutunk a táplálékból.
C-vitamin
Ez a „varázsszer”, amely a citrusfélékben, bogyós gyümölcsökben, brokkoliban és a zöldpaprikában található elsősorban, nem bizonyult sikeresnek a nátha megelőzésében.
Javaslat: Próbáljunk meg elegendő C-vitaminhoz jutni a táplálkozás során. Aki dohányzik, annak nem árt kiegészítőt is szedni, de a nátha elleni harcban ne vessük be.
D-vitamin
Ez a vitamin segíti elő a kalcium felszívódását a szervezetben, tehát a csontok egészségének megőrzése szempontjából van jelentősége.
Elsősorban nem élelmiszerekből, hanem a napozás útján juthatunk hozzá. Hiánya csontritkuláshoz, gyermekeknél angolkórhoz vezethet.
Javaslat: Bár igen kevés napfény is elegendő, és több élelmiszert dúsítanak is vele, mégsem ritka a D-vitaminhiány. Ha valaki nem napozik eleget, 50 évesnél idősebb vagy sötétbőrű, ajánlatos kiegészítőt szednie.
E-vitamin
Valaha úgy vélték a tudósok, hogy szívvédő hatása van, de egy nagyszabású vizsgálat során kiderült, hogy a kétnaponta szedett 600 IU sem a rákot nem előzi meg, sem a szívinfarktus vagy stroke kockázatát nem csökkenti.
Javaslat: ne szedjünk kiegészítőt, gondoskodjunk E-vitamin-szükségletünkről az élelmiszerekből: olaj, földimogyoró, dúsított gabonapelyhek, gyümölcsök, zöldfélék.
Health.com
|